Eljárás : 2016/2529(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0154/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0154/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 04/02/2016 - 8.10
CRE 04/02/2016 - 8.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0051

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 297kWORD 105k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0149/2016
27.1.2016
PE576.515v01-00
 
B8-0154/2016

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a vallási kisebbségekhez tartozók ISIS általi tömeges és szisztematikus lemészárlásáról (2016/2529(RSP))


Charles Tannock, Mark Demesmaeker, Ryszard Antoni Legutko, Anna Elżbieta Fotyga, Ryszard Czarnecki, Tomasz Piotr Poręba, Karol Karski, Arne Gericke, Angel Dzhambazki, Marek Jurek, Raffaele Fitto, Peter van Dalen, Kosma Złotowski, Zdzisław Krasnodębski, Jadwiga Wiśniewska, Andrew Lewer, Beatrix von Storch, Zbigniew Kuźmiuk, Kazimierz Michał Ujazdowski, Timothy Kirkhope, Stanisław Ożóg, Mirosław Piotrowski, Bolesław G. Piecha, Czesław Hoc, Branislav Škripek, Jana Žitňanská az ECR képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a vallási kisebbségekhez tartozók ISIS általi tömeges és szisztematikus lemészárlásáról (2016/2529(RSP))  
B8-0154/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Irakról, Szíriáról, az ISIS/Dáisról és a vallási üldöztetésről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az EU szíriai és iraki regionális stratégiájáról, valamint az ISIL/Dáis jelentette veszélyről szóló 2015. március 16-i, az ISIL/Dáis által Szíriában és Irakban előidézett válságról szóló 2014. október 20-i, az Irakról és Szíriáról szóló 2014. augusztus 30-i, a Szíriáról szóló 2014. április 14-i és 2015. október 12-i, valamint az Irakról szóló 2014. augusztus 15-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Tanács a népirtással, az emberiség elleni bűncselekményekkel és a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásról és büntetőeljárásról szóló, 2003. május 8-i 2003/335/IB határozatára,

–  tekintettel a következőkre: az EU iránymutatásai a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről; az EU iránymutatásai a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról; az EU iránymutatásai a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről; iránymutatás az EU harmadik országokra irányuló, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról; az EU iránymutatásai a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról; az EU iránymutatásai a gyermek jogainak előmozdításáról és védelméről; és az EU emberi jogi iránymutatásai az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról;

–  tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) Irakról, Szíriáról és az ISIL/Dáis jelentette veszélyről szóló nyilatkozataira,

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (1966),

–  tekintettel az ENSZ 1989. évi gyermekjogi egyezményére és a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló fakultatív jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló 1981-es ENSZ-nyilatkozatra,

–  tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni 1984-es ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1948. december 9-i egyezményére a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára, különösen annak 5. és 8. cikkére,

–  tekintettel az ENSZ népirtás megelőzésével foglalkozó különleges tanácsadója hivatalának elemzési keretére,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa hivatalának 2015. március 27-i jelentésére az emberi jogi helyzetről Irakban az úgynevezett Iraki és Levantei Iszlám Állam és a társult csoportok által elkövetett visszaélések fényében, különösen annak az ISIL által elkövetett jogsértésekről, a vallási és etnikai csoportok elleni támadásokról szóló (16) bekezdésére,

–  tekintettel Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2014. augusztus 25-i kijelentésére, miszerint „az iraki civil lakosság »borzalmas«, széles körű és szisztematikus üldöztetésnek van kitéve;”

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Irakról és Szíriáról szóló közelmúltbeli határozataira, különösen az ISIS által elkövetett közelmúltbeli terrortámadásokat elítélő 2249/2015. sz. határozatára,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2014. szeptember 3-án elfogadott, „Az emberi jogi helyzet Irakban az úgynevezett Iraki és Levantei Iszlám Állam és a hozzá társult csoportok által elkövetett visszaélések fényében” című S-22/1. sz. határozatra,

–  tekintettel az ENSZ főtitkára két különleges tanácsadójának, a népirtás megelőzésével foglalkozó, illetve a védelmi felelősséggel foglalkozó különleges tanácsadók 2015. október 13-i nyilatkozatára a vallási alapú erőszakra uszítás szíriai eszkalálódásáról;

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának az emberi jogok Irakon belüli előmozdítása és védelme érdekében nyújtott technikai segítségnyújtásról szóló, 2015. július 27-i jelentésére és különösen annak 18. bekezdésére,

–  tekintettel a Szíriai Arab Köztársasággal foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság által az Emberi Jogi Tanács 2015. augusztus 13-i ülésén ismertetett jelentésre, különösen annak 165–173. bekezdéseire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma, amelyet az összes uniós állam aláírt és ratifikált, megerősíti, hogy a nemzetközi közösség egésze számára a legnagyobb aggályokat felvető, legsúlyosabb bűncselekmények, köztük különösen a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül, továbbá, hogy hatékony bűnüldözésüket nemzeti szintű intézkedések és a nemzetközi együttműködés fokozása révén kell biztosítani;

B.  mivel a népirtás nemzetközi jogi fogalommeghatározása a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló 1948-as ENSZ-egyezmény II. cikke szerint tartalmazza a következőket: „A jelen egyezmény népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti: a) a csoport tagjainak megölése; b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása; c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése; d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása; és e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele”; mivel az egyezmény III. cikke szerint büntetendő nemcsak a népirtás, hanem a népirtás elkövetésére irányuló szövetkezés, a közvetlen és nyilvános felbujtás népirtás elkövetésére és a népirtásban való bűnrészesség is;

C.  mivel számos ENSZ-jelentés szerint az ISIS/Dáis uralta területeken háborús bűntetteket, emberiesség elleni bűncselekményeket és valószínűleg népirtást követnek el keresztények, jeziditák és más kisebbségek ellen;

D.  mivel például az ENSZ-főtitkár konfliktusok során elkövetett nemi erőszak kérdésével foglalkozó különmegbízottja, Zainab Hawa Bangura 2014. július 15-én kijelentette, hogy Irakban „egyes jelentések szerint az etnikai és vallási kisebbségek fizikai támadásoknak, többek között szexuális erőszaknak is ki vannak téve”; mivel az ENSZ különmegbízottja 2015. augusztus 3-án, a szindzsári tragédia első évfordulóján kijelentette, hogy: „A következő napokban az ISIL borzalmas öldöklések közepette több száz, etnikai és vallási kisebbségekhez tartozó nőt és lányt vett üldözőbe és ejtett foglyul, a szexuális erőszak, a rabszolgaság, az emberrablás és az emberkereskedelem olyan rendszerét hozva létre, amely mind a mai napig tart. […] A konfliktusok során elkövetett szexuális erőszak döbbenetes bűncselekményeit, amelyek háborús bűncselekményeknek, emberiesség elleni bűncselekményeknek és/vagy népirtásnak minősülhetnek, nem felejtjük el”;

E.  mivel az ENSZ-főtitkár konfliktusok során elkövetett nemi erőszak kérdésével foglalkozó különmegbízottja, Zainab Hawa Bangura és az ENSZ-főtitkár Irakkal foglalkozó különleges képviselője, Nyikolaj Mladenov 2014. augusztus 13-án közös nyilatkozatot adott ki, megerősítve, hogy az ISIL feltehetőleg mintegy 1500 keresztény és jezidita nőt rabolt el és kényszerített szexuális rabszolgaságra; mivel e nyilatkozatban a két különleges képviselő elismerte, hogy „ az »Iraki és Levantei Iszlám Állam« kifejezetten a nőket és gyermekeket szemelte ki célpontul, és barbár cselekedeteket követett el az uralma alatt álló területeken élő kisebbségek ellen”;

F.  mivel az ENSZ főtitkárának a népirtás megelőzésével foglalkozó különleges tanácsadója és az ENSZ főtitkárának a védelmi felelősséggel foglalkozó különleges tanácsadója 2014. augusztus 12-én az iraki helyzettel kapcsolatban kijelentette, hogy „az »Iszlám Állam« által elkövetett tettekről kapott beszámolók felvetik a népirtás kockázatát.”

G.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának az iraki kormány kérésére készült 2015. március 13-i jelentése szerint „az ISIL által megcélzott etnikai és vallási csoportok közé tartoznak a jezidita, keresztény, türkmén, szábeus-mandeus, kakae, kurd és síita kisebbségek”, továbbá „indokolt a következtetés, hogy az [Irakban 2014–2015-ben történt] incidensek egy része népirtásnak bizonyulhat”;

H.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala és az ENSZ iraki segítségnyújtási missziója által 2016. január 19-én közzétett, „A civil lakosság védelme az iraki fegyveres konfliktusban: 2015 május 1-től október 31-ig” című jelentés az iraki helyzettel kapcsolatban így fogalmaz: „Továbbra is elképesztő méreteket ölt az iraki civil lakosságot sújtó erőszak. Az úgynevezett »Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL)« továbbra is szisztematikus és széles körű erőszakos cselekményeket követ el, és megsérti a nemzetközi emberi jogi és humanitárius jogszabályokat. Ezek a cselekedetek némely esetben háborús bűnöknek, emberiesség elleni bűncselekményeknek és feltehetően népirtásnak minősülhetnek”;

I.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának 2015. március 27-i, „Az emberi jogi helyzet Irakban az úgynevezett Iraki és Levantei Iszlám Állam és a társult csoportok által elkövetett visszaélések fényében” című jelentésének 16. pontja –„Az ISIL által elkövetett jogsértések, a vallásos és etnikai csoportok elleni támadások” – szerint „a civil lakosság ellen valamely etnikai vagy vallásos csoporthoz való tartozásuk vagy vélt tartozásuk okán elkövetett erőszakos cselekedetek […] az összegyűjtött információk fényében […] népirtásnak minősülhetnek.”

J.  mivel az ENSZ iraki segítségnyújtási missziója által közzétett, „A civil lakosság védelme az iraki fegyveres konfliktusban (2014. december 11-től 2015. április 30-ig)” című jelentés szerint „az ISIL továbbra is szisztematikus és széles körű erőszakos cselekményeket, illetve nemzetközi emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi jogsértéseket követ el. Ezek a cselekedetek némely esetben háborús bűnöknek, emberiesség elleni bűncselekményeknek és feltehetően népirtásnak minősülhetnek”;

K.   mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa által közzétett, az emberi jogok Irakon belüli előmozdítása és védelme érdekében nyújtott technikai segítségnyújtásról szóló, 2015. július 27-i jelentés 18. bekezdése szerint „az Egyesült Nemzetek iraki segítségnyújtási missziójához/az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalához továbbra is számos, hiteles forrásból származó jelentés érkezik az ISIL által a civil lakosság ellen elkövetett, nyilvánvalóan széles körű vagy szisztematikus, súlyos emberi jogi jogsértésekről és visszaélésekről, valamint a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéseiről. Ezek a cselekedetek némely esetben háborús bűnöknek, emberiesség elleni bűncselekményeknek és népirtásnak minősülhetnek”;

L.  mivel az ENSZ emberi jogoknak és alapvető szabadságoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges előadója 2015. június 16-i jelentésének 11. bekezdése szerint „bizonyított, hogy az ISIL többször súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, többek között népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűnök és az emberi jogok súlyos megsértése révén”;

M.  mivel a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények aggodalommal töltik el valamennyi uniós tagállamot, amelyeknek eltökélt szándéka, hogy együttműködjenek e bűncselekmények megelőzése és elkövetőik büntetlenségének megszüntetése érdekében, összhangban a Tanács 2003. június 16-i 2003/444/KKBP közös álláspontjával;

N.  mivel – ahogyan azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2249 (2015). számú határozata is elismeri – az úgynevezett „ISIS/Dáis” erőszakos és szélsőséges ideológiája, az általuk elkövetett terrorcselekedetek, civilek ellen irányuló folyamatos, súlyos, szisztematikus és széles körű támadások, emberi jogi visszaélések és a nemzetközi humanitárius jog többek között vallási vagy etnikai alapon történő megsértése, a kulturális örökség elpusztítása, valamint a kulturális javakkal folytatott kereskedelem globális és példa nélkül álló fenyegetést jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra;

O.  mivel különösen a keresztények menekültek el nagy számban Irakból és Szíriából, és szenvedték el közösségeik jelentős csökkenését, mind abszolút, mind relatív számokban; mivel főleg Irak esetében ez a tömeges kivándorlás már 2003-ban megkezdődött, jóval az ISIS/Dáis létrejötte előtt; mivel a keresztények folyamatosan hagyják el a Közel-Kelet legtöbb államát, mert úgy látják, nincs többé jövőjük, ha maradnak; mivel, amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, a Közel-Kelet kiterjedt területeiről eltűnnek a keresztények, és örökre elvesznek a gyülekezetek és kultúrák, amelyek közül néhány 2000 éve áll fenn;

P.  mivel a közelmúltban olyan jelentések láttak napvilágot, amelyek a vallási kisebbségek helyzetének romlásáról számolnak be a kurdok uralta területeken;

1.  a legnyomatékosabban elítéli az úgynevezett „ISIS/Dáist” és példátlan emberi jogi jogsértéseit, valamint a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértését, amelyeket egy „kalifátus” létrehozására és az összes nem szunnita muszlim kiirtására, valamint kultúrájuk és történelmük nyomainak eltüntetésére irányuló erőfeszítése során követ el az uralma alatt álló területeken és a Közel-Kelet tágabb régiójában;

2.  úgy véli, hogy az ENSZ és testületei, számos ENSZ-tagállam, emberi jogi és jogvédő szervezetek, valamint a média által nyilvánosságra hozott bizonyítékok elegendőek annak a következtetésnek a levonásához, hogy az ISIS/Dáis háborús bűnöket, emberiesség elleni bűncselekményeket és népirtást követ el, illetve kísérel elkövetni a keresztény (káldeus, asszír és szír, melkita, örmény), jezidita, türkmén, sabak, szábeus-mandeus, kakae, kurd, síita, mérsékelt szunnita és nem hívő közösségek ellen;

3.  úgy véli, hogy akik bármilyen módon segítik az ISIS/Dáis-t, beleértve a pénzügyi, logisztikai vagy politikai támogatást, előmozdítva ezt a terrorista szervezetet és ideológiáját az interneten vagy a való világban, vagy hátráltatja a hatékony nemzetközi válaszlépéseket, az bűnös a fenti bűncselekmények pártolásában;

4.  kéri az Uniót és tagállamait, különösen Franciaországot és az Egyesült Királyságot, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait, hogy indítványozzák egy ENSZ BT-határozat meghozatalát az ENSZ Alapokmányának VII. fejezete szerint, amely az ISIS/Dáis által ellenőrzött területeken kialakult helyzetet a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalja, a háborús bűnök, emberiesség elleni bűnök és a népirtás kivizsgálása és az elkövetők felelősségre vonása érdekében;

5.  nyomatékosan felszólítja Szíriát és Irakot, hogy fogadják el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát;

6.  sürgeti az ENSZ összes tagállamát jogi és igazságszolgáltatási rendszereik olyan irányú továbbfejlesztésére, amely meggátolja polgáraikat az ISIS/Dáishoz való csatlakozásban és a háborús bűnök elkövetésében való részvételben; sürget minden uniós tagállamot, hogy indítsanak jogi eljárást azon polgáraik ellen, akik háborús bűnök elkövetésében vesznek részt;

7.  elismeri, támogatja, valamint követeli, hogy mindenki tartsa tiszteletben valamennyi Irakban és Szíriában elő, őshonos vagy egyéb etnikai és vallási kisebbséghez tartozó Iszemély elidegeníthetetlen jogát arra, hogy továbbra is méltóságban, egyenlőségben és biztonságban élhessen saját történelme és hagyományai szerinti szülőföldjén, és teljes körű szabadságban gyakorolhassa vallását, anélkül, hogy bármilyen kényszert, erőszakot vagy megkülönböztetést kellene elviselnie; úgy véli, hogy a keresztények és a térségben élő más őslakos népek szenvedéseinek és tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében elengedhetetlen a térség politikai és vallási vezetőinek világos és egyértelmű nyilatkozata, amelyben támogatják további jelenlétüket, valamint országaik állampolgáraiként teljes és azonos jogaikat;

8.  sürget minden ENSZ-tagállamot és különösen az uniós tagállamokat, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket az üldöztetéstől sújtott csoportok és örökségük megmentése és védelme érdekében egészen addig, míg haza nem térhetnek;

9.  úgy véli, hogy az ENSZ-megbízatással rendelkező erők által védett, biztonságos menedéknek számító területek hozzájárulhatnak a szíriai és iraki konfliktus elől menekülő milliók ideiglenes védelme által jelentett órási kihívás megoldásához;

10.  elítéli és elutasítja az iszlám tanítás minden olyan értelmezését, amely egy erőszakos, kegyetlen, totalitárius, elnyomó és expanzív ideológia felépítéséhez vezet, és legitimálja a keresztény és egyéb kisebbségek kiirtását; nyomatékosan felhívja az Iszlám Együttműködés Szervezetét (OIC) és annak szerveit, az Arab Ligát, az Öböl-menti Együttműködési Tanácsot (ÖET) és a muzulmán vezetőket világszerte, hogy határozottan ítéljék el és ismerjék fel az úgynevezett „ISIS/Dáis” által keresztényekkel, jeziditákkal és más őslakos vallási kisebbségekkel szemben elkövetett atrocitásokat, és azokat a jogszerű fogalmakkal élve „emberiesség elleni bűncselekményeknek”, „háborús bűncselekményeknek” és „népirtásnak” nevezzék;

11.  elfogadhatatlannak és tarthatatlannak tartja, hogy terrorista csoportok bárhol a világon tartósan területeket uraljanak, és felhívja az ENSZ-et és a NATO-t, hogy fontolják meg olyan stratégiák kidolgozását, amelyek megakadályozzák, hogy terrorszervezetek – mint az ISIS/Dáis, a Boko Haram és a tálibok – ilyen szerveződéseket hozzanak létre;

12.  felhívja az ISIS/Dáis elleni koalíciót, hogy nyújtsanak célzott és közvetlen támogatást minden kisebbségi szerveződésnek a jelenlegi partnereik körében, annak érdekében, hogy bevonják a kisebbségeket a hazájuk biztonságának megteremtése, védelme és felszabadítása érdekében tett erőfeszítésekbe, és megelőzzék a függőség, a tehetetlenség és alávetettség visszatérését; emlékeztet arra, hogy a demokratikus önigazgatás (DSA) többetnikumú és többvallású védelmi ereje az „ISIS/Dáis” elleni háború egyik leghatékonyabb alakulata; felhívja Törökországot, hogy hagyjon fel a DSA és alakulatai elleni ellenséges magatartással, mivel nem jelentenek fenyegetést Törökországra nézve;

13.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a jezidita, türkmén és káld-szír-asszír nép fontosabb és aktívabb szerepet kapjon hazájuk politikai jövőjének alakítása, valamint újjáépítése és jövőbeni biztonságának megteremtése során, különösen Szindzsár, Tal Afar és a ninivei síkságok területén; felhív az EKSZ aktív közreműködésére a Szindzsár egységének és békéjének helyreállítására szolgáló politikai megoldás keresése során; felhív a civil szervezetek – mint pl. az Európai Szír Unió –, valamint a vallási csoportok képviselőinek bevonására, amelyek közvetítő szerepet tölthetnek be a kisebbségek, a kurd regionális kormány és Irak kormánya között;

14.  aggasztják a kurdok által ellenőrzött területekről érkező, a kisebbségek elleni diszkriminációról szóló közelmúltbeli hírek; kéri az iraki kurd regionális kormányt és a szíriai kurd erőket, hogy továbbra is nyújtsanak menedéket a háború és üldöztetés elől menekülők számára; elismerését fejezi ki az olyan kezdeményezések iránt, mint a többetnikumú észak-szíriai demokratikus önigazgatás, és az együttműködés és konfliktusrendezés követendő példáinak tekinti őket;

15.  felhívja az Uniót és tagállamait, hogy tegyenek lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a segély eljusson a legkiszolgáltatottabb csoportokhoz, és kéri, hogy Törökország és a kurd regionális kormány nyissák meg határaikat az észak-szíriai demokratikus önigazgatás felé, és szüntessék meg a humanitárius segély, az újjáépítés, a média, a politikai és civil társadalmi kapcsolatok területén érvényben lévő korlátozásokat, mivel a demokratikus önigazgatás növekvő számú belső menekültnek ad otthont, és mivel elszigetelése hátrányosan érinti az e területeken élő kisebbségeket;

16.  felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a belső menekülteknek juttatott segélyek szállításába vonjon be kisebbségeket támogató szíriai és iraki székhelyű segélyszervezeteket; úgy véli, hogy számos támogatásra méltó, példaszerű szervezet akad, mint pl. a „Szír Kereszt” Szíriában, illetve a Basar Matti Warda káld katolikus érsek vezetésével zajló erőfeszítések;

17.  hangsúlyozza, hogy a Szíria jövőjére vonatkozó tényleges béketárgyalások csak akkor lehetnek hatékonyak, amennyiben azokon minden fél részt vesz, és felhívja az alelnököt/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét annak biztosítására, hogy a Szír Demokratikus Tanács többetnikumú és többvallású küldöttsége is részt vegyen a béketárgyalásokon;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Szíria kormányának és parlamentjének, Irak kormányának és képviselőtanácsának, a kurdisztáni regionális kormánynak, az Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC), az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak (ÖET), az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Közgyűlésének, az ENSZ Biztonsági Tanácsának és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat