Eljárás : 2015/2895(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0310/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0310/2016

Viták :

PV 09/03/2016 - 17
CRE 09/03/2016 - 17

Szavazatok :

PV 10/03/2016 - 7.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0091

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 319kWORD 147k
2.3.2016
PE579.736v01-00
 
B8-0310/2016

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló 2015. évi jelentésről (2015/2895(RSP))


Ivo Vajgl a Külügyi Bizottság nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló 2015. évi jelentésről (2015/2895(RSP))  
B8-0310/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodásra(1),

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 817. (1993) és 845. (1993) számú határozatára,

–  tekintettel a Nemzetközi Bíróságnak az 1995. szeptember 13-i ideiglenes megállapodás alkalmazásáról szóló ítéletére,

–  tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i szaloniki ülésének a nyugat-balkáni államok Európai Unióhoz való csatlakozásának kilátásairól szóló elnökségi következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2005. december 16-i ülésén hozott határozatra, amely EU-tagjelölt státuszt ad az országnak, továbbá az Európai Tanács 2008. júniusi következtetéseire és a Tanács 2015. december 15-i következtetéseire,

–  tekintettel az EU–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Stabilizációs és Társulási Tanács 2015. július 20-án tartott, 12. ülésére,

–  tekintettel a 2015. augusztus 27-én, Bécsben megrendezett nyugat-balkáni csúcstalálkozó elnökének záró nyilatkozatára, valamint a 2015-ös bécsi csúcs számára a civil társadalmi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokra,

–  tekintettel a Földközi-tenger keleti térségében és a Nyugat-Balkánon húzódó útvonallal foglalkozó, 2015. október 8-án, Luxembourgban megrendezett magas szintű konferencián kiadott nyilatkozatra, valamint a nyugat-balkáni útvonalon kialakult menekültáradattal foglalkozó, 2015. október 25-i, brüsszeli vezetői találkozót követően a vezetők által kiadott nyilatkozatra,

–  tekintettel az EBESZ/Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) igényfelmérő küldöttségének 2015. november 27-i jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság által Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra vonatkozóan kidolgozott, 2015. júniusi sürgős reformprioritásokra,

–  tekintettel a vezető szakértői csoportnak a 2015 tavaszán napvilágra került lehallgatásokkal kapcsolatos, rendszerszintű jogállamisági problémákra vonatkozó ajánlásaira,

–  tekintettel a magas szintű csatlakozási párbeszéd 2015. szeptember 18-án, Szkopjéban megrendezett ötödik ülésére,

–  tekintettel az uniós bővítési stratégiáról szóló, 2015. november 10-i bizottsági közleményre (COM(2015)0611), és az azt kísérő, „Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: 2015. évi jelentés” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0212),

–  tekintettel a négy fő politikai párt között Szkopjéban, 2015. június 2. és július 15. között elért politikai megállapodásra (az ún. przinói megállapodás),

–  tekintettel az EU–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Parlamenti Vegyes Bizottság 13. ülésére, amelyre 2015. december 3–4-én került sor Szkopjéban,

–  tekintettel az országról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel Ivo Vajgl, az országért felelős külügyi bizottsági állandó előadó által végzett munkára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az uniós tagság kilátása komoly ösztönző erő a további reformokat illetően, különösen a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció elleni küzdelem tekintetében, valamint reményforrás a fiatal nemzedékek sikeres jövőjét illetően; mivel közvélemény-kutatások szerint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban az emberek nagy része támogatja az uniós tagságot;

B.  mivel a jogállamiság, a tömegtájékoztatás szabadsága, a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok az uniós bővítési folyamat elengedhetetlen elemei;

C.  mivel Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tíz éve uniós tagjelölt ország, és az uniós vívmányokhoz való igazodás tekintetében a tagjelöltek közül továbbra is az egyik legeredményesebb ország;

D.  mivel a (potenciális) tagjelölt országokat a saját érdemeik alapján ítélik meg, és a szükséges reformok gyorsasága és minősége határozza meg a csatlakozási menetrendet;

E.  mivel a Bizottság – a Parlament támogatásával – számos alkalommal kérte a csatlakozási tárgyalások megkezdését, hangsúlyozva, hogy a tárgyalások az egyik legfontosabb hajtóerőt jelentik a szükséges reformok folyamatában;

F.  mivel a Tanács részben a Görögországgal fennálló, az állam nevére vonatkozó megoldatlan kérdés miatt eddig megakadályozta, hogy az ország a csatlakozási folyamat következő szakaszába lépjen; mivel a kétoldalú kérdéseket nem lenne szabad felhasználni arra, hogy azok miatt megakadályozzák az uniós csatlakozás folyamatát, hanem azokkal – konstruktív szellemben – a lehető leghamarabb foglalkozni kell a csatlakozási folyamatban, figyelembe véve az ENSZ és az EU elveit és értékeit;

G.  mivel a Bizottság, a Tanács és a Parlament egyetértenek abban, hogy az országgal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó pozitív ajánlás fenntartása a 2015. június/júliusi politikai megállapodás teljes körű végrehajtásától, és a sürgős reformprioritások terén elérendő jelentős mértékű előrehaladástól függ; mivel a politikai megállapodás teljes körű végrehajtása olyan környezetet hozna létre, amelyben valós lehetőség nyílna a Görögországgal fennálló névvita tárgyalásos megoldására;

H.  mivel a megosztó politikai mentalitás, a kompromisszumok hiánya és a párbeszéd csődje politikai válsághoz vezetett, amely során a fő ellenzéki párt bojkottálja az ország parlamentjét, és tovább csökkent a közintézmények iránti bizalom; mivel a kormány és az ellenzék közös felelőssége a fenntartható politikai párbeszéd és együttműködés biztosítása, amelyek alapvető fontosságúak az ország demokratikus fejlődése, az európai menetrend megvalósítása és a közjó tekintetében;

I.  mivel az ország komoly kihívásokkal néz szembe a lehallgatásokat illetően, amelyek alapvető hiányosságokra és problémákra hívták fel a figyelmet; mivel a közelmúltbeli politikai válság rámutatott a fékek és ellensúlyok hatékony rendszerének alapvető hiányára az ország intézményeiben, továbbá az átláthatóság és a nyilvános elszámoltathatóság fokozásának szükségességére, ideértve a főbb szolgáltatások és belső struktúrák megfelelő felügyeleti mechanizmusait;

J.  mivel a négy fő politikai párt vezetői által kötött politikai megállapodás teljes körű végrehajtása alapvető fontosságú az ország stabilitása szempontjából; mivel a megállapodás célja többek között a politikai patthelyzetből való kilábalás, az ellenzék visszatérése a parlamentbe, rendszerszintű reformok végrehajtása a jogállamiság terén, a jószomszédi kapcsolatok erősítése, a jelenlegi kormány és miniszterelnök lemondása legalább 100 nappal az előrehozott parlamenti választások előtt, a különleges ügyész hivatalának létrehozása, valamint szabad és tisztességes előrehozott parlamenti választások megrendezése;

K.  mivel a reformfolyamat döntő fontosságú kérdései többek között a médiában, az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban meglévő politikai befolyás, a korrupció, valamint az ohridi megállapodás felülvizsgálatának elvégzése;

L.  mivel az országnak a területén áthaladó, soha nem látott menekültáradattal kell szembenéznie;

M.  mivel több mint 10 év után Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország kölcsönösen ismét tesznek kétoldalú látogatásokat egymás országába külügyminiszteri szinten;

1.  üdvözli a 2015. június 2. és július 15. között létrejött négypárti megállapodást, és a megállapodás érdekében a bővítésért felelős biztos, három európai parlamenti képviselő, valamint az uniós közvetítő által a helyszínen végzett munkát; sürgeti a politikai pártokat, hogy vállalják a polgárokkal szemben fennálló felelősségüket, és fenntartható és a tárgyalásos módon haladéktalanul biztosítsák kötelezettségvállalásaik teljes körű, konstruktív és időben történő végrehajtását, többek között az arra vonatkozó kötelezettségvállalásukat, hogy erősítik a jószomszédi kapcsolatokat, többek között annak érdekében, hogy fenntartsák az uniós tagságra irányuló csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó pozitív ajánlást; sürgeti őket arra is, hogy kezdjenek konstruktív politikai párbeszédet, és tegyenek erőfeszítéseket az intézmények iránti bizalom helyreállítása érdekében, hogy fenntartsák a politikai stabilitást, és hogy felgyorsítsák a reformmenetrendet az ország euro-atlanti integrációja és az európai perspektíva érdekében;

2.  nyugtázza, hogy a 2015. június/júliusi megállapodásban vállalt számos kötelezettséget teljesítettek a megállapított határidőknek és célkitűzéseknek megfelelően, azonban sajnálja, hogy egyes vállalásokat elhalasztottak, és bizonyos visszalépéseket tettek a sürgős reformprioritásokkal kapcsolatban; hangsúlyozza a megállapodás azon aspektusait, amelyek a strukturális reformokra vonatkoznak, és annak szükségességét, hogy valamennyi fél folyamatosan, a választási időszak során is konstruktívan vegyen részt az uniós közvetítő által összehívott munkacsoportban, amely a megállapodás végrehajtására vonatkozó kérdésekkel foglalkozik; felhívja az összes felet, hogy az ország érdekeit helyezzék előtérbe, a pártérdekek elé, és kitart amellett, hogy fontos létrehozni egy valamennyi pártot magában foglaló megállapodást annak érdekében, hogy teljesítsék a 2015. június/júliusi megállapodás összes elemét, amelyek visszahelyeznék az országot az euro-atlanti perspektívának megfelelő útvonalra; üdvözli, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, az SDSM, 2015. szeptember 1-jén visszatért a parlamentbe; üdvözli a különleges ügyész 2015. szeptember 15-i kinevezését, akinek feladata, hogy független és alapos vizsgálatokat végezzen; megjegyzi, hogy késedelemmel fogadták el az új választási törvény módosításait, a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló törvényt, a kormányzásról szóló törvényt, valamint az új Állami Választási Bizottság összetételéről szóló törvényt;

3.  üdvözli a fő politikai pártok vezetőinek a 2015. június 2-i megállapodás szerinti kötelezettségvállalását, hogy munkálkodni fognak a jószomszédi viszonyok erősítése érdekében, ami alapvető eleme annak, hogy az ország közelebb kerüljön az Európai Unióhoz;

4.  megjegyzi, hogy a 2015. június/júliusi megállapodás értelmében az új kormány 2016. január 15-én teszi le az esküt, 100 nappal az előrehozott parlamenti választások kitűzött időpontja előtt; tudomásul veszi a macedón parlament 2016. február 23-i szavazását a 2016. június 5-i előrehozott parlamenti választások új időpontjának kijelöléséről; sajnálatának ad hangot azonban amiatt, hogy elmulasztottak egy jó alkalmat a valamennyi párt közötti konszenzuskeresésre; emlékeztet, hogy ezek a választások az ország demokratikus folyamatának jelentős fokmérői lesznek; hangsúlyozza, hogy valamennyi politikai párt tegyen erőfeszítést az előrehozott választások hitelessége feltételeinek megteremtése érdekében, és kiemeli annak rendkívüli jelentőségét, hogy a választások szabadok és tisztességesek legyenek, valamint hogy teljes mértékben feleljenek meg a nemzetközi előírásoknak, valamint az EBESZ/ODIHR-ajánlásoknak;

5.  hangsúlyozza, hogy a választásokat a legszigorúbb nemzetközi előírások szerint kell előkészíteni, többek között biztosítva a szabad és tisztességes választási eljárásokat és megerősítve a tömegtájékoztatás szabadságát; aggodalmának ad hangot a szavazói listák ellenőrzésének és a médiareformnak a lassúsága miatt; kiemeli, hogy az Állami Választási Bizottságnak teljes kapacitással kell működnie munkájának végzéséhez, és valamennyi pártnak egyet kell értenie a szavazói listák ellenőrzésének módszerével, ideértve a helyszíni vizsgálatok közösen megállapított szintjét is a jogszerűség biztosítása érdekében; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy valamennyi politikai szereplő tartsa tiszteletben a választási eredményeket, és a parlamenti tevékenységekben aktívan vegyen részt; megjegyzi, hogy a fő politikai erők közösen felelnek a választások előkészítésének folyamatáért; ösztönzi a nemzetközi közösséget, hogy legyen jelen a választások megfigyelése érdekében;

6.  stratégiai jelentőségűnek tartja biztosítani a Macedónia uniós taggá válásához vezető folyamat támogatásának folytonosságát; megjegyzi, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó ajánlás feltételéül kell szabni a 2015. június/júliusi politikai megállapodás maradéktalan végrehajtását, valamint a sürgős reformprioritások megvalósítása terén elért jelentős előrelépést; felkéri a Tanácsot, hogy az előrehozott választásokat követően mielőbb foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel, amint azt a Bizottság jelezte; hangsúlyozza, hogy meg kell teremteni a demokratikus és tisztességes választások előfeltételeit, többek között megbízható választói jegyzék készítésével és a tömegtájékoztatás szabadságának biztosításával; üdvözli az uniós joganyagnak való magas szintű megfelelést, és azt, hogy az ország a múlt évben az uniós vívmányok 33 fejezetéből 25-ben haladást ért el;

7.  a demokratikus fejlődés szempontjából alapvető fontosságúnak tartja, hogy teljes körű támogatást nyújtsanak a különleges ügyésznek, és biztosítsák a szükséges erőforrásokat számára ahhoz, hogy kivizsgálhassa a lehallgatásokat, és elvégezze a számára előírt feladatokat, teljes körű függetlenséget fenntartva; felszólít arra, hogy a bíróságok ne akadályozzák a bizonyítékok eljuttatását a különleges ügyész számára, továbbá azon törvénymódosítások támogatására, amelyek biztosítják a különleges ügyész független hatáskörét a tanúvédelmet illetően, a hivatalához tartozó ügyekben;

8.  a demokratikus folyamat érdekében lényegesnek tartja, hogy a jogállamiságot és az alapvető jogokat érintő, rendszerszintű reformokra vonatkozó sürgős reformprioritásokat haladéktalanul hajtsák végre; felkéri a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak a politikai megállapodás és a sürgős reformprioritások végrehajtásáról az előrehozott parlamenti választásokat követően, és hogy értékelje a választások lebonyolítását;

9.  hangsúlyozza az ország parlamentjének az ország demokratikus fejlődésében, valamint a politikai párbeszéd és képviselet fórumaként játszott kulcsfontosságú szerepét; kéri jogalkotási és felügyeleti feladatköreinek javítását és erősítését; felszólít a közlések lehallgatásával, valamint a biztonsággal és kémelhárítással foglalkozó parlamenti bizottságok rendszeres ülésezésének és zökkenőmentes működésének biztosítására; szorgalmazza a 2012. december 24-én a parlamentben történt eseményekkel foglalkozó vizsgálóbizottság ajánlásának véglegesítését; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a bizottság akadálytalan hozzáférését a szükséges adatokhoz, tanúvallomásokhoz és technikai segítségnyújtáshoz, és biztosítani kell a hírszerző szolgálatok munkájának hiteles parlamenti felügyeletét, valamint a végrehajtó hatalmat korlátozó szükséges fékeket és ellensúlyokat;

10.  aggodalmát fejezi ki a hírszerző szolgálatok feletti rendkívül gyenge belső és külső felügyelet és ellenőrzés miatt; szorgalmazza a megfelelő intézmények e szolgálatok feletti felügyeleti szerepének sürgős megerősítését, valamint a 2015 tavaszán napvilágra került lehallgatási ügy kapcsán a magas szintű szakértői csoport által a rendszerszintű jogállamisági kérdések vonatkozásában összeállított ajánlások maradéktalan végrehajtását;

11.  aggodalommal tölti el, hogy a macedón közigazgatás továbbra is politikai befolyás alatt áll; sürgeti a kormányt, hogy minden szinten növelje a szakmaiságot, a semlegességet és a függetlenséget, és biztosítsa az elszámoltathatóság, az átláthatóság és az érdem alapján történő előmenetel elvének teljes körű végrehajtását; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy fenntartható, az átláthatóság, a meritokrácia és az egyenlő képviselet elvének maradéktalanul megfelelő módon hajtsa végre a köztisztviselői és a közalkalmazotti törvényt, és fogadjon el a 2016–2020 közötti időszakra szóló átfogó, cselekvési tervet és államháztartási gazdálkodásra vonatkozó reformprogramot is magában foglaló közigazgatási reformstratégiát;

12.  hangsúlyozza az adminisztratív kapacitások, valamint a bizonyítékokon alapuló politikai döntéshozatal erősítésének szükségességét annak érdekében, hogy biztosítsák a szakpolitikák hatékony végrehajtását és az elszámoltathatósági viszonyokat; szorgalmazza célzott képzési program kidolgozását a közigazgatásban dolgozó személyzet számára; sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget és csereprogramokra vonatkozó lehetőségeket e tekintetben;

13.  támogatja a kormány azon terveit, amelyek a közszolgáltatások hozzáférhetőségének fokozására irányulnak az e-szolgáltatások kiemelt fejlesztése révén; javasolja, hogy a kormány tárja fel az ikerintézményi együttműködésre nyíló lehetőségeket, és vegye számba a meglévő bevált gyakorlatokat; rámutat arra, hogy az e-szolgáltatások csökkentenék a bürokratikus terheket az állam és a polgárok számára, valamint az üzleti tevékenység során; úgy véli továbbá, hogy az e-szolgáltatások erősítenék az ország gazdasági teljesítményét, és lehetővé tennék a közigazgatás és a közszolgálatok átláthatóságának növelését;

14.  tudomásul veszi a megalapozott jogi keretet és az igazságügyi reformra vonatkozó korábbi intézkedéseket, ugyanakkor elítéli a – különösen a büntető törvénykönyv 353. cikkével való visszaélés útján megvalósuló – szelektív igazságszolgáltatás eseteit; ismételten szorgalmazza, hogy legyen meg a politikai akarat a bírák és ügyészek kinevezésének és előléptetésének depolitizálására, valamint a bírói tanács szakmaiságának és függetlenségének biztosítására; hangsúlyozza a közigazgatási bíróságok hatékony működésének, megfelelő személyzeti létszáma biztosításának és függetlenségének, valamint a Bírák és Ügyészek Akadémiája kapacitásai megerősítésének szükségességét; szorgalmazza egy új, 2015–2020 közötti időszakra szóló igazságügyi reformstratégia és cselekvési terv előkészítését és az erről az érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációt;

15.  véleménye szerint a civil társadalom jól szervezett, de aggasztónak tartja a civil társadalmi szervezeteket körülvevő kedvezőtlen légkört, valamint a politikusok és a média részéről az ilyen szervezeteket érő nyilvános támadásokat; felhívja a hatóságokat, hogy semmilyen alapon – például politikai hovatartozás, vallási nézetek vagy etnikai összetétel alapján – ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést a civil társadalmi szervezetekkel szemben; sajnálattal állapítja meg, hogy a civil társadalmi szervezetekkel sem központi, sem helyi szinten nincs megfelelő együttműködés a szakpolitikai döntéshozatal és a jogalkotás terén; felhívja a hatóságokat, hogy bátorítsák a civil társadalmi szervezeteket a választási folyamat egészének áttekintésében való aktív részvételre; sürgeti a kormányt, hogy a jogszabályok és szakpolitikai döntések kialakításának folyamatába való bevonásukkal ismerje el a civil társadalmi szervezetek hozzáadott értékét, továbbá dolgozza ki a 2015–2017 közötti időszakra szóló, vonatkozó cselekvési tervet, hozza létre a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés tanácsát, segítse elő a szükséges párbeszédet, és rendszeres és strukturált módon vonja be a civil társadalmi szervezeteket a politikai döntéshozatalba; aggodalommal mutat rá a 2015. májusi tüntetések során a tiltakozók és a rendőrök között kialakult erőszakos összecsapásokra, és felhívja a kormányt a gyülekezési szabadság maradéktalan tiszteletben tartásának biztosítására;

16.  ismételten hangsúlyozza, hogy a hatóságoknak és a civil társadalomnak meg kell hozniuk a történelmi megbékélésre irányuló megfelelő intézkedéseket a különböző etnikai csoportok közötti és e csoportokon belüli megosztottság feloldása érdekében, beleértve a bolgár identitású állampolgárokat is;

17.  arra buzdítja az országot, hogy a történelem objektív, tényeken alapuló értelmezésének elősegítése, a tudományos együttműködés megerősítése és a fiatal generációk szomszédos népek iránti pozitív hozzáállásának előmozdítása céljából hozzon létre történelemmel és oktatással foglalkozó közös szakértői bizottságokat a szomszédos országokkal, és tartózkodjon olyan oktatási anyagok használatától, amelyek bántó hangnemet alkalmaznak más országokkal szemben;

18.  továbbra is aggasztónak tartja a széles körben, különösen a közigazgatásban és a helyi kormányzás szintjén, valamint a közbeszerzések és a pártfinanszírozások terén tapasztalható korrupciót; sürgeti a kormányt, hogy részrehajlás nélkül küzdjön a korrupció ellen, mutasson fel hiteles eredményeket a magas szinten elkövetett korrupció megelőzése és büntetőeljárás alá vonása tekintetében egyaránt, továbbá biztosítsa, hogy minden bűnüldöző és felügyeleti szerv rendelkezzen a független intézkedéshez szükséges megfelelő autonómiával; tudomásul veszi a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény 2015. novemberi elfogadását, és sürgeti a hatóságokat, hogy biztosítsák annak európai normáknak megfelelő végrehajtását; arra buzdítja a független civil társadalmi szervezeteket és a médiát, hogy hozzák nyilvánosságra a korrupciós ügyeket, és támogassák a független és pártatlan vizsgálatokat és bírósági tárgyalásokat; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a rendőrség, a főügyészség és a korrupció megelőzéséért felelős állami bizottság függetlenségét, valamint a Belügyminisztérium korrupció elleni küzdelmet szolgáló személyzeti és technikai kapacitásait; szorgalmazza, hogy fokozzák a választott és kinevezett tisztségviselők lehetséges összeférhetetlenségeinek és vagyonának ellenőrzését ezen közszolgálatot ellátó személyek központi nyilvántartásának létrehozása révén;

19.  üdvözli, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén megerősítették a rendőrséget és a főügyészséget, és hogy lépésekre – többek között regionális és nemzetközi műveletekre – került sor az embercsempészet megakadályozása és leküzdése érdekében; elismerését fejezi ki a szomszédos országokkal, az EU tagállamaival és az Eurojusttal folytatott együttműködésért, amelynek során számos szervezett bűnözői hálózat felszámolására került sor; ösztönzi a bűnüldöző szervek közötti együttműködés – a szomszédos országok hasonló szerveit is beleértve – további javítását, valamint a bíróságok és az elkobzott vagyonok kezeléséért felelős ügynökség hatásköreinek és erőforrásainak megerősítését; szorgalmazza a szervezett bűnözés elleni küzdelem nemzeti koordinációs központja működésének biztosítását és megfelelő eredmények felmutatását a pénzmosás elleni küzdelem terén; elismerését fejezi ki az országnak a lőfegyverek és robbanószerek illegális kereskedelme elleni harcra irányuló regionális kezdeményezésekben való részvételéért; sürgeti a Bizottság és a macedón hatóságok, valamint a térség kormányai között e téren folytatott együttműködés további fokozását;

20.  tudomásul veszi az iszlám radikalizmus elleni küzdelemre irányuló regionális erőfeszítésekhez való jelentős hozzájárulást; ösztönzi egy átfogó stratégia és egy cselekvési terv kidolgozását a radikalizálódás megakadályozása és az ellene való fellépés érdekében, a vallási vezetőkkel és közösségekkel szoros együttműködésben, továbbá a külföldi terrorista harcosok azonosítására, tevékenységük megakadályozására és megzavarására irányuló erőfeszítések végrehajtását; nyomatékosítja annak szükségességét, hogy a kormány – a jelenlegi terrorista fenyegetést szem előtt tartva – közös, proaktív külpolitikai, biztonság- és védelempolitikai stratégiát határozzon meg;

21.  sürgeti a kumanovói események kivizsgálásának teljes körű lefolytatását; üdvözli a politikai szereplők azon nyilatkozatait, amelyek szerint a Kumanovóban történt események nem köthetők össze az etnikumok közötti kapcsolatokkal;

22.  emlékezteti a kormányt és a politikai pártokat a befogadó és toleráns kultúra alakításával kapcsolatos felelősségükre; ismételten felhív arra, hogy a megkülönböztetés elleni törvényt hangolják össze a nemi irányultság és a nemi identitás alapján való megkülönböztetésre vonatkozó uniós vívmányokkal; rámutat arra, hogy az újonnan felálló, megkülönböztetés elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság tagjai között csak egy nő van, és tagjait a kormányzó koalícióhoz való politikai kötődés alapján választották, ami megkérdőjelezi, hogy a bizottság képes-e pártatlanul és eredményesen működni; elítéli az erőszak alkalmazásának bármilyen formáját az LMBTI-közösséggel szemben, és ismételten kéri az ilyen erőszakos cselekményekért felelős személyek igazságszolgáltatás elé állítását; hangsúlyozza a romákkal szembeni, bármilyen alapú előítéletek és megkülönböztetés elleni küzdelem szükségességét, valamint integrációjuk és az oktatási rendszerhez, illetve a munkaerőpiachoz való hozzáférésük megkönnyítését; üdvözli a családon belüli erőszak elleni küzdelemről szóló új törvényt, de megjegyzi, hogy az nem ismeri el az erőszak valamennyi formáját; sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy nyújtsanak támogatást a családon belüli erőszak áldozatai számára, és bocsássanak rendelkezésre megfelelő költségvetést a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia és cselekvési terv végrehajtásához;

23.  megerősíti, hogy a megkülönböztetés elleni törvényt módosítani kell, hogy azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikkében felsorolt valamennyi kategória tekintetében összehangolják az uniós vívmányokkal; elítéli a hátrányosan megkülönböztetett csoportokkal szembeni gyűlöletbeszédet, és szorgalmazza valamennyi gyűlölet-bűncselekmény és diszkriminatív okokból személyek ellen elkövetett támadás gyors, pártatlan és eredményes kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását;

24.  ezzel összefüggésben üdvözli a „Pristinai Nyilatkozatot”, amely felhívja a kormányokat, a nemzetközi, kormányközi és civil társadalmi szervezeteket, hogy a romák jogainak előmozdítása és tiszteletben tartása érdekében munkálkodva és eljárva, valamint a nyugat-balkáni cigányellenességgel szemben fellépve maradéktalanul alkalmazzák a megkülönböztetésmentesség és az egyenlőség elvét;

25.  tudomásul veszi a gyermekek jogainak tiszteletben tartása terén elért eredményeket; hangsúlyozza a kisgyermekkori nevelési létesítményekbe való beiratkozás fokozásának és nyomon követésének szükségességét, különösen a leghátrányosabb helyzetű gyermekek esetében; kiemeli a fogyatékossággal élő gyermekek integrált szolgáltatások révén történő befogadásának fontosságát; hangsúlyozza, hogy a roma gyermekek helyzetével kapcsolatban alábontott és megbízható adatok gyűjtésére, valamint a gyermekházasság megelőzése érdekében jogszabályi változtatásokra van szükség; hangsúlyozza a szakemberek közötti fokozott koordináció szükségességét a gyermekek elleni erőszak megelőzése és a válaszadás érdekében;

26.  aggodalommal tölti el, hogy a különböző etnikumok egymás mellett élése továbbra is törékeny; felhívja valamennyi politikai pártot és civil társadalmi szervezetet a befogadó és toleráns, több etnikumú és több vallású társadalom proaktív előmozdítására; hangsúlyozza a proaktívabb megközelítés szükségességét az egymás mellett élés és a párbeszéd erősítése, valamint a különböző etnikai, nemzeti és vallási közösségek közötti kohézió elérése érdekében; emlékezteti a kormányt, az intézményeket és a pártvezetőket az ohridi keretmegállapodás maradéktalan végrehajtására és felülvizsgálatának elvégzésére tett kötelezettségvállalásukra, a politikai ajánlásokat is beleértve; felkéri a Bizottságot, hogy jelentésben számoljon be a Parlamentnek és a Tanácsnak az etnikumok egymás közötti viszonyáról az országban és az ohridi keretmegállapodás végrehajtásáról; szorgalmazza a 2015–2020 közötti időszakra szóló stratégiai decentralizációs program és cselekvési terve jobb koordinálását;

27.  emlékeztet arra, hogy az oktatás és a kulturális képzés elősegítheti a tolerancia megteremtését, és előmozdíthatja a különböző etnikai csoportok közötti megbékélést; megismétli az integrált oktatással kapcsolatban előző állásfoglalásában hangoztatott ajánlását, és felhívja a kormányt és az illetékes helyi hatóságokat, hogy megfelelő finanszírozás rendelkezésre bocsátásával és a civil társadalmi szervezetek végrehajtásba és felülvizsgálatba való bevonásával biztosítsa, hogy az integrált oktatásra vonatkozó stratégia hatékony végrehajtása nyílt, átlátható és inkluzív folyamat legyen;

28.  felhívja a hatóságokat annak biztosítására, hogy valamennyi állami szerv a törvények és az elszámoltathatóság teljes tiszteletben tartásával nyomon kövesse az ombudsmani hivatal és más tanácsadó szervek ajánlásait, hogy tényleges jogi szankciók sújtsák a független szervek kéréseinek és ajánlásainak be nem tartását, és hogy sor kerüljön az ombudsmanról szóló törvény módosításra annak érdekében, hogy maradéktalanul megfeleljen az emberi jogok védelme és előmozdítása céljából létrehozott nemzeti intézmények jogállásával és működésével kapcsolatos, ENSZ által meghatározott párizsi elveknek;

29.  ismételten hangsúlyozza a tömegtájékoztatás szabadságának és függetlenségének jelentőségét, mely egyben az Unió egyik alapértéke és minden demokrácia sarokköve; helyteleníti a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadságának további gyengülését; e tekintetben sajnálja, hogy a Riporterek Határok Nélkül által készített sajtószabadság-rangsorban az ország a 2009-ben elért 34. helyről 2015-re a 117. helyre esett vissza; rendkívüli aggodalmának ad hangot a politikai nyomás, a gyűlöletbeszéd, a tömegtájékoztatásban a folytatódó polarizáció, valamint a függetlenség és a pluralizmus hiánya, az újságírók telefonbeszélgetéseinek széles körű jogtalan lehallgatása, az újságírókkal szembeni erőszak és fenyegetések, a megfélemlítés és az öncenzúra, a szerkesztői döntésekbe történő szisztematikus politikai beavatkozás, egyes újságírók gyenge szakmai és etikai normái, valamint az oknyomozó újságírás és a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiánya miatt;

30.  sürgeti, hogy tegyenek lépéseket a tömegtájékoztatás szabadságának előmozdítása érdekében; felszólítja az összes felet, hogy egyezzenek meg egy olyan sürgős médiareformban, amely gondoskodik egy független szabályozó szerv létrehozásáról, valamint az objektív és szakszerű tájékoztatásról; sürgeti a kormányt, hogy a közszolgálati közlemények tekintetében alkalmazzon átlátható és tárgyilagos kritériumokat, és biztosítsa az elektronikus kommunikációról és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló új törvény átlátható és nem önkényes végrehajtását, ideértve a médiaszabályozó függetlenségének és kapacitásának megerősítését; szorgalmazza, hogy az audiovizuális szolgáltatások szabályozói tanácsának tagjai teljes döntéshozatali hatáskörrel rendelkezzenek a tanácsba és a közszolgálati műsorszolgáltatóba történő, párttagságtól független és az újságírók szövetségével történő konzultációt követő kinevezések tekintetében; szorgalmazza a közszolgálati műsorszolgáltató szerkesztői és pénzügyi függetlenségének, valamint valamennyi politikai párt médiához való teljes és egyenlő hozzáférésének biztosítását; a közelgő választások során szorgalmazza az azonos versenyfeltételek kialakítását a média tekintetében is;

31.  üdvözli, hogy jó a felkészültségi szint a működő piacgazdaság létrehozása tekintetében, ideértve a szabályozási keret egyszerűsítését, amely tovább könnyítette az általános üzleti környezetet; megjegyzi azonban, hogy a jogállamiság gyenge érvényesítése, a nem hatékonyan működő igazságszolgáltatás, a nagy árnyékgazdaság és a korrupció komolyan gátolja a gazdasági tevékenységet; hangsúlyozza, hogy a jogbiztonság további erősítése a külföldi befektetők és a hazai vállalatok számára, a diszkriminatív gyakorlatok elkerülése, az adminisztratív kapacitások és a szabályozó és felügyeleti hatóságok megerősítése, valamint a szabályozás és a jogállamiság javítása és a szerződések érvényesítésének fokozása továbbra is jelentős kihívásokat jelentenek; szorgalmazza továbbá a büntető törvénykönyv hivatali hatalommal való visszaélésről 353. cikkének az uniós joganyaggal és a piacgazdaság elveivel összhangban történő felülvizsgálatát; ösztönzi a kereskedelem nem vámjellegű akadályainak felszámolását; hangsúlyozza a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban rejlő óriási potenciált és stratégiai előnyt az ország további fejlődése tekintetében;

32.  aggodalmának ad hangot az államadósság magas szintje miatt; szorgalmazza a költségvetési fegyelem tiszteletben tartását és ösztönzi a kiegyensúlyozott költségvetés elvének betartását; szorgalmazza a költségvetés végrehajtásának javítását ás az átláthatóság fokozását;

33.  üdvözli, hogy 2015 első negyedévében a GDP reálértéken 3,9%-kkal nőtt, ugyanakkor aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a munkanélküliség továbbra is magas, 27,4%-os, valamint hogy a munkaerő-piaci részvétel rendkívül alacsony, különösen a fiatalok és a nők körében; emlékeztet arra, hogy a foglalkoztatást nem befolyásolhatja a politikai hovatartozás, és az – ahogyan arra az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala is rámutatott – nem használható fel választási kampányok idején az állampolgárokkal szembeni nyomásgyakorlásra vagy az állampolgárok megfélemlítésére; sürgeti a kormányt, hogy teremtse meg a működőképes szociális párbeszédet, folytasson olyan politikát, amellyel kezelhető a hosszú távú és strukturális munkanélküliség, mozdítsa elő a gazdaságpolitikai együttműködést, jobban hangolja össze az oktatást a munkaerő-piaci igényekkel, valamint dolgozzon ki célzott stratégiát a fiatalok és a nők munkaerő-piaci integrációjának fokozására; felszólítja a kormányt, hogy fordítson különös figyelmet a fiatalok kilátásainak javítására;

34.  aggodalmának ad hangot az elitelvándorlás fokozódása miatt, különösen a fiatalok körében; tudomásul veszi az ország oktatási rendszere előtt álló kihívásokat, és hangsúlyozza, hogy e tekintetben átfogó elemzésre van szükség; javasolja, hogy a jövőbeli reformok és jogalkotási változások stratégiai tervezésébe vonják be a diákmozgalmakat és -szervezeteket is, hogy csökkenteni lehessen a magasan képzettek és a szakemberek elvándorlását; az Eurostat és egyéb nemzetközi szervezetek adataira és elemzéseire való tekintettel, amelyek komoly migrációs áramlásokat jeleznek, különösen a fiatalok körében, javasolja a magasan képzettek és a szakemberek hálózatépítésére, együttműködésére és elvándorlásuk csökkentésére irányuló, 2013–2020-as nemzeti stratégia értékelését, valamint az ilyen tendenciákra vonatkozó adatok és statisztikák nyilvánosságra hozatalát;

35.  aggodalommal veszi tudomásul az ország oktatási rendszere előtt álló kihívásokat, és hangsúlyozza, hogy e tekintetben átfogó elemzésre van szükség; javasolja, hogy a jövőbeli reformok és jogalkotási változások stratégiai tervezésébe vonják be a releváns diákmozgalmakat és -szervezeteket is, lehetővé téve számukra jogaik teljes körű gyakorlását e folyamat során;

36.  sürgeti az ország ifjúsági és sporthivatalát, hogy ismerje el az ország Nemzeti Ifjúsági Tanácsának szerepét, támogassa azt, valamint alakítson ki a vele való együttműködésre irányuló állandó mechanizmust; üdvözli a 2016–2025-re szóló Nemzeti Ifjúsági Stratégia kidolgozásának folyamatát, és hangsúlyozza, hogy megvalósítására megfelelő forrásokat kell előirányozni;

37.  üdvözli a vasúti hálózat egyes részeinek fejlesztésére és modernizálására vonatkozó tervet, és arra bátorítja a macedón hatóságokat, hogy a szomszédos országokkal együttműködve javítsák és fejlesszék tovább a tömegközlekedést;

38.  sajnálja, hogy az energetikai célkitűzések nem valósultak meg, különösen tekintettel az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások használatára, és szorgalmazza az erre vonatkozó cselekvési tervek gyors elfogadását;

39.  hangsúlyozza, hogy előrelépéseket kell tenni a belső energiapiac megnyitása terén, valamint hogy teljes mértékben be kell tartani az Energiaközösségről szóló szerződést; hangsúlyozza, hogy nemzeti energiahatékonysági és megújuló energiával foglalkozó cselekvési terveket kell elfogadni; aggodalmának ad hangot a légszennyezettség aggasztó szintje miatt, és sürgeti a kormányt, hogy azonnal tegyen lépéseket a légszennyezés csökkentése érdekében, különösen a városi területeken;

40.  ismételten aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az országban magas a levegő- és vízszennyezés szintje; rámutat arra, hogy jelentős erőfeszítésekre van szükség a környezetvédelem, illetve különösen a levegőminőség terén;

41.  üdvözli, hogy az élelmiszer- és állat-egészségügyi hivatal folytatta az élő állatok és állati termékek behozatalának ellenőrzésére szolgáló rendszerek fejlesztését, és ezzel javult az állatok azonosításával, nyilvántartásba vételével és mozgásával kapcsolatos ellenőrzés; üdvözli, hogy kiegészítő jogszabályokat léptettek hatályba a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásával, valamint egyes tenyésztéstechnikai kérdésekkel kapcsolatban, valamint új jogszabály született az állatjólétről;

42.  továbbra is aggodalmának ad hangot az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) alapjainak programozására és felhasználására szolgáló kapacitás elégtelensége miatt; sürgeti a kormányt, hogy erősítse meg az uniós források megfelelő és időben történő elnyerésére és felhasználására vonatkozó közigazgatási és pénzügyi kapacitásokat; felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse figyelemmel az uniós finanszírozású projekteket, hogy el lehessen kerülni az európai közpénzekkel való politikai vagy egyéb nem helyénvaló célú visszaéléseket;

43.  megállapítja, hogy az ország soha nem látott migrációs áramlásnak van kitéve, ugyanis 2015-ben több mint 500 000 migráns haladt át az országon; elismeri, hogy az ország felelős partnerként lépett fel a migránsok és menekültek hatalmas áradatának kezelése, valamint a hatékony határellenőrzési intézkedések meghozatala során; megállapítja, hogy a beáramlás gazdasági terhet rótt az országra; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a határellenőrzési kapacitásnak nyújtott támogatást, és tegye lehetővé az ezzel kapcsolatos uniós eszközökhöz és programokhoz való hozzáférést; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, például erőszaktól vagy agresszív fellépéstől, amellyel diszkriminálhatják vagy életveszélybe sodorhatják a menekülteket és migránsokat; megjegyzi, hogy minden ezzel kapcsolatos fellépésnek összhangban kell állnia az uniós értékekkel és elvekkel, és tiszteletben kell tartania az emberek és az emberi élet méltóságát; bátorítja az illetékes hatóságokat, hogy az Unió segítségével fejlesszék a befogadó és a szállást biztosító létesítményeket, javítsák a regionális koordinációt és az információcserét, valamint a hatékony határigazgatást, bővítsék a bűnüldözési kapacitásokat, és vegyék fel a küzdelmet az embercsempészet ellen; sürgeti az országot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt, és gondoskodjon a menekülteket és a migránsokat segítő létesítmények kialakításáról, tartson fenn emberhez méltó körülményeket, tartózkodjon a menekültek erőszakos feltartóztatásától, illetve biztosítsa a nemzeti jogszabályok, valamint a menekültekre és a menedékjogra vonatkozó nemzetközi jog tiszteletben tartását; megjegyzi, hogy összességében csökkent a schengeni országokban benyújtott megalapozatlan menedékkérelmek száma; emlékeztet arra, hogy különös figyelmet kell fordítani az országon átutazó menekült és migráns gyermekek, valamint kísérő nélküli kiskorúak kiszolgáltatott helyzetére, biztosítva számukra az alapvető szolgáltatásokat, valamint gondoskodva arról, hogy a szociális munkások eljuthassanak hozzájuk a megfelelő védelem biztosítása érdekében;

44.  úgy véli, hogy az Unióval folytatott tárgyalások csak pozitívan befolyásolhatják a kétoldalú viták megoldására tett erőfeszítéseket, ugyanakkor lendületet is adnak az égetően szükséges reformoknak, különösen a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, az etnikumok közötti összetartás erősítése, valamint az uniós bővítési politika hitelességének megőrzése terén;

45.  elismerően szól a Görögországgal kötött – elsősorban az oktatás, a kultúra, az energetika és a belügyek területét érintő – tizenegy bizalomépítő intézkedésről szóló megállapodásról; megállapítja, hogy az együttműködés a leghatékonyabb bizalomépítő intézkedés; pozitív jelként üdvözli a két külügyminiszternek a két ország fővárosában tartott magas szintű konzultációit, valamint az intézkedések végrehajtásának felügyeletét célzó közös munkacsoport létrehozását; felkéri a két felet, hogy ezen találkozók eredményeire építve kezdeményezzenek további, magas politikai szinten folytatott konstruktív párbeszédeket többek között a bizalomépítő intézkedések végrehajtásáról, a kétoldalú együttműködés tartalmasabbá tétele és a kölcsönös bizalom megerősítése érdekében; arra bátorítja mindkét kormányt, hogy használják ki a meglévő lendületet, és tegyenek konkrét lépéseket a kölcsönös bizalom további javítása érdekében, többek között a névvel kapcsolatos vita terén; felkéri az alelnököt/főképviselőt és a Bizottságot, hogy az együttműködés szellemét támogatva a Nemzetközi Bíróság 2011. december 5-i ítéletével összhangban dolgozzanak ki új kezdeményezéseket a fennmaradó nézetkülönbségek felszámolására, hogy a két országgal és az ENSZ különleges képviselőjével együtt kölcsönösen elfogadható megoldást lehessen találni a névvel kapcsolatos vitára, és erről tegyenek jelentést a Parlamentnek;

46.  hangsúlyozza a regionális együttműködés jelentőségét, és úgy véli, hogy az elengedhetetlen eleme az uniós csatlakozási folyamatnak, valamint a régió stabilitásának és gyarapodásának; üdvözli, hogy az ország konstruktív szerepet játszik a regionális és nemzetközi együttműködésben, és a regionális együttműködés előmozdításának eszközeként hajlandó magas szintű találkozókon részt venni a szomszédos országokkal; megállapítja, hogy a Bulgáriával fenntartott kapcsolatok terén még maradtak nyitott kérdések, és ismételten hangsúlyozza a barátságról, a jószomszédi viszonyról és az együttműködésről szóló szerződéssel kapcsolatos tárgyalások lezárásának jelentőségét; ismételten aggodalommal állapítja meg, hogy a szomszédos országok közötti jelenlegi vitában történelmi érvek hangzanak el, és örömmel fogad bármilyen erőfeszítést annak érdekében, hogy a szomszédos uniós tagállamokkal együtt ünnepeljék meg közös történelmük nevezetes eseményeit; úgy véli, hogy ez hozzájárulna a történelem jobb megértéséhez és a jószomszédi kapcsolatokhoz;

47.  üdvözli, hogy az ország a regionális közlekedési törzshálózattal kapcsolatos megállapodás, valamint a berlini folyamat részeként vállalt egyéb kötelezettségek jóváhagyásával aktívan részt vesz a hat nyugat-balkáni ország összekapcsolási menetrendjében; felkéri az illetékes hatóságokat, hogy mihamarabb, még a következő, 2016-ban Franciaországban tartandó nyugat-balkáni csúcstalálkozó előtt hajtsák végre a 2015-ben Bécsben megrendezett nyugat-balkáni csúcstalálkozón közösen elfogadott (például a határátlépési eljárások egyszerűsítésével/összehangolásával, a vasúti reformokkal és a tájékoztatási rendszerekkel kapcsolatos) „puha intézkedéseket”;

48.  felkéri a kormányt, hogy javítsa az uniós külpolitikával való összhang általános szintjét, mivel az összehangolás mértéke eddig alacsony maradt (68%); felkéri a kormányt a Római Statútum integritásáról szóló uniós közös álláspontoknak való megfelelésre;

49.  felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vegyék fel az országot az délkelet-európai együttműködésre irányuló uniós makroregionális stratégiákba; gratulál a Közép-európai Kezdeményezés macedón elnökségének sikeres lebonyolításához;

50.  úgy véli, hogy Macedónia NATO-tagsága hozzájárulhatna Délkelet-Európa biztonságának és politikai stabilitásának fokozásához; reméli, hogy hamarosan megindulnak a csatlakozási tárgyalások;

51.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az ország kormányának és parlamentjének.

(1)

HL L 84., 2004.3.20., 13. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat