ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eritreai helyzetről
2.3.2016 - (2016/2568(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Victor Boştinaru, Linda McAvan, Norbert Neuser, Elena Valenciano, Ana Gomes, Maria Arena, Marita Ulvskog, Marlene Mizzi, Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Pier Antonio Panzeri, Richard Howitt az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0318/2016
Az Európai Parlament,
– tekintettel Eritreáról szóló korábbi állásfoglalásaira, köztük a 2011. szeptember 15-i, Dawit Isaak ügye kapcsán született állásfoglalására[1],
– tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alap keretében az Eritreával foglalkozó nemzeti indikatív programra (2016. február 3.),
– tekintettel az Európai Parlament Fejlesztési Bizottsága ellenőrzéssel foglalkozó A. munkacsoportjának következtetéseire (2015. november 11.),
– tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének az eritreai politikai foglyokról szóló 2014. szeptember 18-i nyilatkozatára,
– tekintettel az EKSZ által az Európai Unió–Eritrea partnerségről kiadott 2015. évi jelentésre,
– tekintettel az ENSZ tényfeltáró bizottsága által az emberi jogok eritreai helyzetéről a média előtt tett 2015. június 8-i nyilatkozatra,
– tekintettel az ENSZ Eritrea Állam kormányzatáról szóló női országjelentésére (2014. június),
– tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményre,
– tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kényszermunkáról szóló 29. sz., a kényszermunka felszámolásáról szóló 105. sz. és az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. sz. egyezményére,,
– tekintettel a felülvizsgált Cotonou-i Megállapodásra,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel eritreai polgárokat számos esetben tarthatatlan indokkal – így a kormány bírálata vagy a vele való szembeszegülés, újságírói tevékenység, nem hivatalos vallás gyakorlása, a kötelező katonai szolgálat megkerülése vagy dezertálás, külföldi szervezetekkel való együttműködés, az ország elhagyására irányuló kísérlet vagy családtag elmenekülése miatt – vagy egyértelmű indoklás nélkül önkényesen fogva tartanak vagy letartóztatnak; mivel a fogvatartottak nem részesülnek egészségügyi ellátásban; mivel gyermekeket a felnőttekhez hasonlóan fogva tarthatnak és ugyanolyan embertelen körülmények között tartják őket; mivel a fogva tartott nőket gyakran férfi őrök felügyelik, ami növeli a szexuális és a nemi alapú erőszak veszélyét;
B. mivel Eritreában az Etiópiával folytatott 1998–2000-es háború óta szükségállapot áll fenn; mivel nincs lehetőség az eltérő vélemények kifejtésére vagy változásra, hiszen Eritreában a politikai ellenzék be van tiltva; mivel az eltűnt személyek után való érdeklődés vagy a kormányzati politikák vitatása árulásnak számít és súlyos büntetést von maga után; mivel 1993 óta nem került sor országos választásokra; mivel a 2009. évi regionális választások még mindig váratnak magukra; mivel a kormány már a nemzetgyűlés 2002. évi feloszlatása előtt is rendeleti kormányzást folytatott;
C. mivel nagyszámú eritreai – havonta 5000 fő – menekül el a félelem és az elnyomás miatt, a harmadik legnépesebb csoportot alkotva az Európa felé tartó menekültek között; a menekültek gyakran válnak rossz bánásmód és emberrablás áldozataivá, illetve Eritreában és a környező országokban kizsákmányolják őket a bűnözői csoportok; mivel 2012 és 2015 közepe között majdnem kétszer annyi eritreai folyamodott menedékért Európában, mint szíriai; mivel 2014 októberében több mint 100 000 eritreai menekült volt Szudánban és Etiópiában; mivel az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint több mint 400 000 eritreai – a teljes népesség 9%-a – menekült el az országból;
D. mivel a 2001 szeptemberében 11 ismert politikust és 10 független újságírót – akik beszámoltak a politikusok kormányzatot érintő kritikájáról – tartottak fogva vádemelés, tárgyalás vagy jogi képviselet nélkül, köztük Dawit Isaak svéd-eritreai állampolgárt, és akiket a nemzetközi közösség többszöri felszólítása ellenére még mindig fogva tartanak vagy pedig a fogságban elhunytak; mivel Eritreában nem létezik sajtószabadság, a független média pedig be van tiltva, és a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadságra vonatkozó globális indexe szerint Eritrea a 170–180 értékelt ország rangsorában nyolcadik éve az utolsó helyet foglalja el; mivel jelenleg legalább 16 újságírót tartanak fogva, több tucat újságírónak pedig saját biztonsága érdekében el kellett menekülnie az országból; mivel az ENSZ eritreai emberi jogi helyzettel foglalkozó bizottsága sikertelenül szólított el a fogvatartottak – köztük az újságírók – szabadon bocsátására;
E. mivel a végrehajtó hatalom ellenőrzi a bírósági rendszert, a katonai vezetők, a biztonsági szervek tisztjei és nyomozói pedig a jelek szerint de facto bírói szerepet töltenek be; mivel a tárgyalásokról és az ítéletekről a nyilvánosság csak ritkán értesül, és az ítéletek többségét a nyomozati jelentések és kínzással kicsikart vallomások alapján hozzák meg; mivel egyes megvádolt személyeket nem értesítenek tárgyalásukról vagy büntetésük időtartamáról; mivel a kormány gyakran beavatkozik az igazságszolgáltatás működésébe; mivel a vádlottaknak nincs lehetőségük jogi védelem igénybevételére;
F. mivel minden 18 és 50 év közötti eritreai állampolgár számára kötelező a katonai szolgálat, lelkiismereti okokból való szolgálatmegtagadásra pedig nincs lehetőség; mivel a 18 hónapos szolgálati időt gyakran figyelmen kívül hagyják, a legtöbb eritreainak meghatározatlan ideig kell szolgálnia; mivel sok besorozottat kényszermunkára vagy állami feladatok teljesítésére vesznek igénybe; mivel a besorozottak legfeljebb havi 30 amerikai dollárnyi zsoldot kaphatnak, ami nem elegendő ahhoz, hogy a családjukat eltartsák; mivel a besorozottak hivatalosan nem kereshetnek munkát és nem iratkozhatnak be a felsőoktatásba;
G. mivel Eritreában valójában nem működik a közszolgálati szféra, így e téren a civil társadalmi szervezetek szabadon működhetnek; mivel a békés tüntetésekre irányuló kísérletek letartóztatásokkal, őrizetbe vételekkel, sőt törvénytelen kivégzésekkel zárultak; mivel a független szakszervezetek be vannak tiltva; mivel a hatalmon lévő párthoz történő csatlakozás esetét kivéve nincs lehetőség a közügyekben való részvételre, sem a foglalkoztatási feltételek megvédésére; mivel az emberi jogi csoportok nem kapnak engedélyt arra, hogy látogatást tehessenek az országban, az eritreai kormány önállósági politikája pedig jelentősen korlátozza a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban rejlő lehetőségeket;
H. mivel az eritreaiak kormányzati engedély nélkül nem hagyhatják el az országot, a kilépési vízum kiadása pedig önkényes módon történik; mivel a határ menti területekre való utazás lehetősége korlátozott, és az eritreai kormány itt a „lődd agyon” politikáját alkalmazza; mivel a külföldön élő eritreai állampolgárok jövedelmük 2%-át kitevő helyreállítást és újjáépítési adó – úgynevezett „diaszpóraadó” – befizetésére kötelezik;
I. mivel az európai államok az eritreai állampolgárok által benyújtott menedékkérelmek többségét elutasítják;
J. mivel az ENSZ különleges előadójától, Sheila Keetharuth-tól megtagadták az országba való belépést, annak ellenére, hogy széles körre kiterjedő aggályokat és ajánlásokat fogalmazott meg az ENSZ-hez benyújtott jelentéseiben; mivel a külföldi tudósítókat 2008-ban kiutasították;
K. mivel az eritreai kormány kizárólagos tulajdonosa a földnek és a természeti erőforrásoknak; mivel a kormány ezt a rendszert jutalmazásra és büntetésre használja; mivel a katonatisztek és a párttisztviselők a földet, az ingatlanokat és a vállalkozásokat saját hasznukra működtetik; mivel a nők ritkábban férnek hozzá a földhöz, lévén hogy kisebb valószínűséggel teljesítenek katonai szolgálatot;
L. mivel a homoszexuális cselekmények Eritreában jogellenesek, és a kormány nem hajlandó végrehajtani a megkülönböztetés elleni jogszabályokat a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek érdekében;
M. mivel az Európai Unió úgy határozott, hogy folytatja a fejlesztési segítségnyújtást Eritrea irányában, különösen a 2015. október 26-án benyújtott – 200 millió EUR értékű – eritreai nemzeti indikatív program (NIP) keretében;
N. mivel az emberi jogok eritreai rezsim általi megsértéseinek kiterjedtsége és súlyossága, továbbá a számos arra utaló jel miatt, hogy a rezsim nemigen törődik a polgárok jólétével, amiatt, hogy a fejlesztési együttműködés szempontjából a rezsim nem megbízható partner, a mindent átható korrupció és az ország közpénzügyeit illetően tapasztalható szinte teljes átláthatatlanság, valamint az Európai Fejlesztési Alap (EFA) migráció kezelésére szánt pénzeszközeinek helytelen felhasználására vonatkozó gyanú miatt az Európai Parlament 2015. november 11-én felszólította az EFA-bizottságot, hogy a tervezett NIP elfogadását további megbeszélések lefolytatásáig függessze fel;
O. mivel álláspontját a Bizottság figyelmen kívül hagyta és nem továbbította az EFA-bizottságnak, az utóbbi a NIP-et jóváhagyta és az 2016. február 3-án hatályba lépett;
1. felhívja az eritreai kormányt, hogy vessen véget az ellenzéki személyek és az ártatlan civilek fogva tartásának; kéri, hogy a vádlottak részesüljenek tisztességes tárgyalásban, szüntessék meg a kínzásokat és más megalázó bánásmódokat, így az élelmiszer-, a víz- és orvosi ellátás korlátozása tekintetében; emlékezteti az eritreai kormányt a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségére a bírósági eljárás nélküli kivégzések kivizsgálása tekintetében;
2. elítéli, hogy Eritrea továbbra is jelentős uniós támogatásban részesül, különösen a 200 millió EUR értékű eritreai NIP aláírását; felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Parlamenttel együtt vizsgálja felül az ellenőrzési intézkedéseket, gondosan fontolja meg az Európai Parlament által felvetett aggályokat és javaslatokat, és garantálja, hogy ezek eljutnak az EFA-bizottsághoz;
3. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2015. november 11-én megfogalmazott aggályokat nem vették figyelembe, és kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon a NIP végrehajtásának maradéktalan nyomon követéséről, valamint adjon rendszeres tájékoztatást a folyamatról;
4. ösztönzi az eritreai kormányt, hogy sürgősen kezdjen reformokba, így lazítson az egypártrendszerű államon és adjon szabad utat a nemzetgyűlésnek, illetve a választásoknak; felhívja az eritreai kormányt, hogy a nemzetközi közösség felhívásainak megfelelően bocsássa szabadon a törvénytelenül fogva tartott személyeket;
5. felszólít a három elkülönült és jól meghatározott kormányzati ág eritreai kiépítésére, tisztességes és átlátható módon választott minősített bírák részvételével;
6. emlékezteti az eritreai kormányt, hogy a nemzetközi emberi jogi normák biztosítják saját ország elhagyásához való jogot; felszólítja a kormányt, hogy biztosítsa a szabad mozgást és vessen véget a külföldön élő eritreai polgárokat sújtó „diaszpóraadó” gyakorlatának;
7. felhívja az eritreai kormányt, hogy tartsa tiszteletben a katonai szolgálat időtartamát, tartózkodjon a polgárok kényszermunkára történő igénybevételétől, ne tegye többé lehetővé külföldi társaságok számára, hogy díjazás ellenében sorkatonákat dolgoztassanak, teremtse meg annak lehetőségét, hogy a hadseregben a szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók is szolgálhassanak, és gondoskodjék a besorozottak védelméről;
8. emlékezteti Eritreát az ILO-egyezményekből következő kötelezettségeire, különös tekintettel a civil társadalmi szervezetek és a szakszervezetek jogára ahhoz, hogy megszerveződjenek, békésen tüntethessenek, részt vehessenek a közügyekben és küzdjenek a munkavállalói jogok javításáért; felhívja az eritreai kormányt, hogy helyezze hatályon kívül azt a politikát, amely nem engedélyezi azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek bankszámlájukon nem rendelkeznek legalább 2 millió euróval;
9. kéri, hogy az EU tagállamai tartsák tiszteletben a visszaküldés tilalmát, és emlékezteti őket arra, hogy a hazatérő menedékkérőkre menekülési próbálkozásuk miatt valószínűleg önkényes fogva tartás és kínzás vár;
10. elítéli az eritreai kormány politikáját, melynek szellemében önkényesen megvonja az állampolgárságot, és követeli, hogy az eritreai állampolgárok tisztességes és egyenlő elbánásban részesüljenek a törvény előtt;
11. felhívja az eritreai kormányt, hogy tegyen eleget az ENSZ követelményeinek, illetve más vállalt nemzetközi kötelezettségeinek, ideértve a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményből fakadókat is; felszólít ezzel összefüggésben nagyobb átláthatóságra és együttműködésre az ENSZ ellenőreivel és a nemzetközi megfigyelőkkel annak érdekében, hogy azok érdemben és akadályoztatás nélkül vizsgálhassák meg, hogy a fogva tartási létesítményekben teljesülnek-e az egyezmény követelményei;
12. elítéli az eritreai kormány földdel és az erőforrásokkal kapcsolatos monopóliumát, és követeli, hogy az erőforrásokat a továbbiakban ne használják fel a lakosság tevékenységének ellenőrzése céljából;
13. elítéli, hogy az eritreai kormány elutasítja a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek jogainak védelmét;
14. sajnálatát fejezi ki a nőkre – különösen a női besorozottakra és fogvatartottakra – leselkedő szexuális és családon belüli erőszak fokozott kockázata miatt; elítéli a katonai táborok nemileg kevert jellegét, valamint hogy földhöz való hozzáférést biztosítanak a leszerelő katonák számára, mivel ez aránytalanul hátrányos helyzetbe hozza a nőket;
15. elítéli a külföldi vállalatok közvetett részvételét és cinkosságát a kényszermunka alkalmazása terén Eritreában, és követeli, hogy – kellő gondosság és jelentéstételi kezdeményezések révén – javuljon e vállalatok eritreai tevékenységének elszámoltathatósága és értékelése;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az AKCS–EU Tanácsnak és Közös Parlamenti Közgyűlésnek, az ENSZ és az Afrikai Unió főtitkárának, valamint Eritrea kormányának és parlamentjének.
- [1] HL C 51. E, 2013.2.22., 146. o.