ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eritreai helyzetről
2.3.2016 - (2016/2568(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Judith Sargentini, Heidi Hautala, Barbara Lochbihler, Igor Šoltes, Maria Heubuch, Jordi Sebastià a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0318/2016
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Eritreáról szóló korábbi, különösen az eritreai emberi jogokkal és Dawit Isaak ügyével foglalkozó állásfoglalásaira,
– tekintettel az ENSZ tényfeltáró bizottságának az emberi jogok eritreai helyzetéről szóló 2015. évi jelentésére,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsnak az eritreai emberi jogi helyzetről szóló 2014. július 14-i határozatára,
– tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének az eritreai politikai foglyokról szóló 2014. szeptember 18-i nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015. évi 1862., 1907., 2009. és 2244. sz. határozataira,
– tekintettel a 2000. június 23-án felülvizsgált Cotonoui Megállapodásra,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájára,
– tekintettel a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai chartára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Eritrea az Etiópiával vívott tíz éven át tartó háborút követően 1993-ben kivívta függetlenségét;
B. mivel 1998-ban a határok meghúzása miatt kitört, több mint 100 000 emberéletet követelő háborúban ismét egymással szembe került Eritrea és Etiópia;
C. mivel az Állandó Döntőbíróság égisze alatt működő Etiópia-Eritrea Határbizottság 2002-ben határozatot hozott a két ország közötti határ megállapítására vonatkozóan; mivel Etiópia elutasította, Eritrea viszont elfogadta a határozatot,ami patthelyzetet és állandó feszültséget eredményezett a két ország között;
D. mivel 2012 márciusában az etióp erők támadásokat hajtottak végre Eritreán belül, az eritreai Afar Forradalmi Demokratikus Front (ARDUF) állítólagos bázisa ellen; mivel Etiópia azt állította, hogy az akció a 2011 januárjában az etiópiai Afar régióban elkövetett, európai turisták egy csoportjának elrablásával és kivégzésével szembeni megtorlás volt; mivel Eritrea kijelentette, hogy nem alkalmaznak retorziót;
E. mivel Eritrea elnöke, Isaias Afewerki szigorú totalitárius rezsimet hozott létre Eritreában, ahol nincs alkotmány, teljes mértékben hiányzik a jogállamiság, a médiaszabadság, a vallásszabadság, nincsenek választások, tömeges méreteket ölt az önkényes és magánzárkás fogva tartás, kínzásokat alkalmaznak és az ENSZ által rabszolgatartásnak minősített sorkatonai szolgálat van érvényben, melyhez ürügyként használják fel az Eritrea és Etiópia között feszült biztonsági helyzet;
F. mivel az ENSZ eritreai emberi jogi helyzettel foglalkozó vizsgálóbizottsága szerint a bírósági eljárás nélküli kivégzések, a kínzás (ideértve a szexuális kínzást is), a sorkatonai szolgálat és a kényszermunka terén elkövetett emberi jogi jogsértések emberiség elleni bűncselekménynek minősülhetnek;
G. mivel a Cotonoui Megállapodás emberi jogokat érintő lényegi és alapvető pontjainak súlyos és rendszeres megsértése ellenére az EU nem nyitott soha a 96. cikk szerinti konzultációkat Eritreával, annak dacára, hogy erre az Európai Parlament többször felszólította;
H. mivel – épp ellenkezőleg – az EU helyreállította az Eritreára irányuló fejlesztési programját, és 2016 januárjában aláírt egy 200 millió euró értékű ötéves fejlesztési programot; mivel a tagállamok egyhangúlag elfogadták a programot, annak ellenére, hogy az Európai Parlament elutasította azt;
I. mivel az EKSZ szerint az EU eritreai fejlesztési programja számos problémával szembesül a költségvetési ellenőrzés és felügyelet terén, többek között a nemzeti költségvetés, statisztikai hivatal vagy ellenőrző szerv, a független központi bank, Eritrea intézményi kapacitásainak, illetve a katonaság által jóváhagyotton kívül létező gazdaság hiánya, továbbá a katonai vezetés által ellenőrzött instabil átváltási árfolyam, az instabil regionális helyzet és annak belső helyzetre gyakorolt következményei miatt, beleértve az ország területén való hozzáférés korlátozását, a fejlesztés terén tevékenykedő gazdasági szereplők korlátozott számát és a fogadó ország segélyhatékonysággal kapcsolatos megközelítését;
J. mivel Eritrea ígéretet tett az Uniónak, hogy 18 hónapra csökkenti a sorkatonai szolgálatot, most azonban bejelentette, hogy továbbra is a határozatlan idejű sorkatonai szolgálat politikáját alkalmazza, emellett 700%-kal növeli a sorkatonák alacsony összegű juttatását, mely ígéretet közvetlenül a nemzeti valuta, a nafta leértékelése után jelentett be;
K. mivel az ENSZ-megfigyelők Eritrea „az Eritreának nyújtott nagy összegű támogatásokkal kapcsolatos megfelelő körültekintésre, a támogatás nyomon követésére és teljes körű felügyeletére” szólított fel, mivel ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy a támogatást a régióban zajló lázadások finanszírozására fordítják;
L. mivel a legtöbb segélyszervezet az ország elhagyására kényszerült, miután a rezsim 2005 májusában e szervezetek tevékenységét ellenőrző jogszabályt léptetett életbe;
M. mivel Eritrea, a világ 15 legszegényebb országainak egyike, továbbra is erősen függ a külföldi segélyektől; mivel az Európai Unión kívüli nemzetközi adományozók az eritreai rezsim katasztrofális emberi jogi teljesítménye, regionális bajkeverő szerepe, illetve a segélyprogramok végrehajtásában és nyomon követésében tapasztalható rendkívül komoly nehézségek miatt jelentős mértékben csökkentették hozzájárulásaikat;
N. mivel 2000 óta a becslések szerint 6,3 millió főre tehető lakosságból több mint 300 000 eritreai menekült el az országból; mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága becslése szerint havonta körülbelül 5 000 eritreai hagyja el az országot, ami nagymértékben a nem szűnő súlyos emberi jogi jogsértéseknek tudható be; mivel az elmúlt néhány évben évente több mint 30 000 eritreai menekült az Unióba; mivel 2014-ben a menedékjogi ügyek 61%-ában odaítélték a menedék státuszt az Unióban, míg a kérelmezők további 27%-a kiegészítő védelmet kapott, ami jelzi az Eritreában tapasztalható üldöztetés súlyosságát;
O. mivel a Sínai-félszigeten váltságdíj reményében elkövetett emberkereskedelem és súlyos kínzások vezettek számos elrabolt eritreai menekült megöléséhez és eltűnéséhez, miközben a súlyosan traumatizált túlélők nem kaptak semmiféle gondoskodást és támogatást; mivel a teljes büntetlenség légköre uralkodik, és a felelősöket nem állították bíróság elé;
P. mivel a rezsim az eritreai diaszpórára is kiterjesztette totalitárius uralmát, az ott élőktől a szerzett bevételeikre kivetett 2%-os adók kikényszerítése, utánuk való kémkedés és az Eritreában maradt családtagok állítólagos jogsértések ürügyén történő célzott támadása révén; mivel Hollandiában, Svájcban, Svédországban és Németországban menedékkérőkkel folytatott interjúkban részt vevő tolmácsokról bebizonyosodott, hogy az eritreai rezsimhez kötődnek;
Q. mivel beszámolók szerint emberkereskedők a Sínai-sivatagban különböző helyeken hetekig vagy hónapokig túszokként tartják fogva vagy bántalmazzák a zömmel Eritreából és a szubszaharai országokból származó menedékkérőket és migránsokat, köztük gyermekeket, egészen addig, amíg rokonaik váltságdíjat nem fizetnek kiszabadításukért; mivel Izrael eritreai menekülteknek ritkán biztosít menekült státuszt, megtagadva tőlük a védelemhez való jogot;
R. mivel az eritreai rezsim a határon az országból elmenekülni szándékozókkal szemben az „ölési célzatú lövések” politikáját alkalmazza, ugyanakkor katonai tisztek és határőrök is érintettek az emberkereskedelemben;
S. mivel az EU és Eritrea közötti fejlesztési program kapacitásépítést irányoz elő az igazságszolgáltatás terén és a migrációs ügyekben megvalósuló regionális együttműködésre vonatkozó kartúmi folyamatot támogató figyelemfelhívást;
T. mivel az 1997. évi alkotmányt soha nem hajtották végre; mivel 2014-ben az elnök ígéretet tett egy új alkotmányra, de ez eddig nem valósult meg;
U. mivel csak egy legális politikai párt van, a Népi Front a Demokráciáért és Igazságért Párt (PFDJ); mivel minden más politikai pártot betiltottak; mivel a Freedom House szerint a gyakorlatban a PFDJ-n és a katonaságon kívül más politikai jelentőségű intézmény nincs Eritreában, és mindkettő az elnök szigorú ellenőrzése alatt áll;
V. mivel Afewerki elnök meghatározatlan időre elhalasztotta a demokratikus választásokat;
W. mivel 2001-ben a kormányzat és a párt tizenöt kiemelkedő szereplője (jelenleg G-15-ként ismertek) kifogásolta az egyre elnyomóbb eritreai politikai környezetet, bírálta az elnök irányítását és követelte a nemzeti alkotmány végrehajtását; mivel erről a tiltakozásról beszámolt és az esetet széles körben kommentálta az – akkor még – egyre magabiztosabb független sajtó;
X. mivel ennek következtében a G-15 csoport 11 tagját letartóztatták, a másik négy személy el tudott menekülni; mivel azóta vádemelés nélkül magánzárkákban tartják őket fogva, és fogva tartásuk helyéről, körülményeiről és egészségi állapotukról nem adnak tájékoztatást ; mivel a G-15 csoport néhány tagjáról úgy vélik, hogy a fogva tartás során meghalt; mivel néhány nappal letartóztatásuk után őrizetbe vettek 10 független újságírót, köztük Dawit Isaakot, egy svéd-eritreai újságírót, valamint nyolc független újságot megszüntettek azzal az indokkal, hogy veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra; mivel ezután újabb erőszakos fellépés következett a független sajtó és a diákság másképp gondolkodóival szemben; mivel azóta megszűnt a média szabadsága, és a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadságra vonatkozó indexe szerint Eritrea a rangsorban nyolcadik éve az utolsó helyet foglalja el, és a 2015-ben bebörtönzött 16 újságíróval itt található Afrika legnagyobb médiaszakembereket fogva tartó börtöne;
Y. mivel a 2001-es erőszakos fellépést követően az EU Tanácsa elnökségének képviselője, Antonio Bandini, Olaszország nagykövete tiltakozó levelet nyújtott be a hatóságokhoz, majd azonnal kiutasították az országból;
Z. mivel a G-15 ügyet az Afrikai Emberi Jogi és Népjogi Bizottság elé vitték, amely szerint a 11 kormányzati tisztviselő 2001-es letartóztatása és azt követő bebörtönzése sérti az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartáját; mivel az Afrikai Unió sürgette Eritreát, hogy haladéktalanul engedjék szabadon a 11 fogva tartottat; mivel az eritreai kormány azzal válaszolt a jelentésre, hogy a foglyok bíróság elé állításának késlekedése csupán rutineljárás;
AA. mivel a nemzetközi szervezetek számára nem tették lehetővé, hogy bejussanak a börtönlétesítményekbe az Aszmarában található földfeletti börtön kivételével; mivel az ország (több mint 200) többi börtönlétesítményét továbbra sem lehet meglátogatni, és állítólag a foglyokat, köztük nőket és gyermekeket megkínozzák, magánzárkában tartják és hosszú időre sötét, föld alatti helyiségekbe vagy szállításra szolgáló konténerekbe zárják rendkívül embertelen körülmények közé, miután az önkényes letartóztatásokat követően fogva tartották őket, és nem fértek hozzá semmilyen független bírósághoz vagy tisztességes eljáráshoz;
AB. mivel az eritreai hatóságok nem engedték szabadon Dawit Isaakot két habeas corpus végzés ellenére, amelyek átvételét a hatóságok nem ismerték el;
AC. mivel az eritreai parlament 2002 óta nem ült össze; mivel a kormány kizárólag rendeletekkel kormányoz, és ez azt jelenti, hogy a kormány által elfogadott fontos politikák, beleértve azokat, amelyek az egyének jogait és szabadságait súlyosan érintik, nincsenek törvényekbe foglalva, a kormányzati média egyszerűen „kihirdeti” őket, vagy a helyi hatóságok által továbbított üzenetekből lehet tudomást szerezni róluk, aminek az ilyen gyakorlatból fakadó kétértelműség a következménye;
AD. mivel civil társadalmi fellépést súlyosan korlátozzák; mivel például 1993-ben a kormányzó párt úgy határozott, hogy felfüggeszti a Regionális Központ az Emberi Jogokért és a Fejlődésért – az 1992-ben létrehozott első eritreai nemzeti nem kormányzati szervezet – tevékenységét azt követően, hogy az NGO konferenciát szervezett „az eritreai nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatos politikáról, a multilaterális politikáról és az agrárhitelekről” és több száz független megfigyelőt toborzott, hogy felügyeljék az 1993. áprilisi, Eritrea függetlenségéről tartott népszavazást;
AE. mivel 2006-ban, a rendszer elleni tiltakozásokat követően bezárták az aszmarai egyetemet; mivel az oktatási rendszer katonai ellenőrzés alatt áll;
AF. mivel az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja elítélte az eritreai fogva tartási gyakorlatot, mivel sérti a nemzetközi jogot;
AG. mivel az igazságszolgáltatás nem független; mivel az Elnök akarata szerint nevezik ki, jelölik újra és mentik fel a bírákat, akiknek tevékenységét befolyásolják és irányítják;
AH. mivel a rezsim 1996-ban létrehozott egy különleges bíróságot, amely közvetlenül az elnök által kinevezett magas rangú katonatisztekből áll, és amelynek feladata a korrupcióval, a közpénzekkel való visszaélésekkel és más súlyos bűncselekményekkel vádolt magas beosztású tisztviselők ügyeinek tárgyalása; mivel e különleges bíróság nem független a végrehajtó hatalomtól, nem rendelkezik képzett személyzettel, sem a tisztességes eljáráshoz szükséges garanciákkal, ezért rövid időn belül a másképpen gondolkodók és a bírálatokat megfogalmazók elnyomásának eszközévé vált;
AI. mivel az az eritreai kormány 2002 májusában bevezette a „Warsai Yikealo fejlesztési kampányt”, amely határozatlan időre kiterjesztette a katonai szolgálatot, és előírta, hogy minden utolsó éves tanulónak katonai kiképzésben kell részesülnie, és katona táborban kell befejeznie középiskolai tanulmányait, és ott kell érettségiznie is; mivel a fiatal diákok hosszú időn keresztül nem kommunikálhatnak a szüleikkel vagy rokonaikkal; mivel az ország védelme mellett a besorozottakat a mezőgazdaságban, útépítéseken vagy bányákban dolgoztatják megfelelő anyagi ellentételezés nélkül, rabszolgamunkához hasonló körülmények között; mivel valószínű az összefüggés e katonai szolgálat megléte és az Eritreából való fokozott kivándorlás között; mivel Eritrea nem ismeri el a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jogot;
AJ. mivel az ENSZ eritreai emberi jogi helyzettel foglalkozó bizottsága számos esetben számolt be kényszermunkáról, amelyet többek között egy kanadai bányatársaság javára végeztettek;
AK. mivel az Eritrea partjainál felfedezett földgáz és kőolaj fokozta a vállalatok érdeklődését az ásványkincsek kitermelése iránt;
AL. mivel Eritreában széles körben elterjedt az a gyakorlat, hogy egy rokon magatartása miatt a családtagokat büntetik;
AM. mivel eritreai társadalom minden területén jelen van a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés és erőszak; mivel a nők a szexuális erőszak szélsőségesen magas kockázatának vannak kitéve nemcsak a katonák között és a katonai kiképzőtáborokban, hanem tágabb értelemben a társadalomban is, ahol a nőkkel szembeni erőszakot büntetlenséget biztosító környezetben követik el;
AN. mivel a becslések szerint Eritreában a lányok 89%-a átesett a női nemi szervek megcsonkításával járó beavatkozáson; mivel 2007 márciusában a kormány kihirdette, hogy a női nemi szervek megcsonkítását bűncselekménynek nyilvánítja és tiltja, valamint a fenti az évben támogatta a beavatkozás visszaszorítását célzó oktatási programokat;
AO. mivel sok nincstelen nő és lány hagyja el menekültként az országot úgy, hogy semmijük sincs a túléléshez, mivel Eritreában élelmiszerjegyektől függnek, amelyeket nem kapnak meg, ha a férfi családtagok már nincsenek jelen; mivel a nők és lányok védelmének szükségességét – amely az élethez való jog tiszteletben tartásán alapul – a nemzetközi menedékjog indokaként tartják tiszteletben;
AP. mivel a gazdaság elsősorban az élelmezésbiztonság krónikus problémáival küzdő hagyományos létfenntartó mezőgazdaságból, valamint a Népi Front a Demokráciáért és Igazságért pár (PFDJ) által ellenőrzött informális gazdaságból áll, ahol kemény valutával fizetnek a több joghatóságban bejegyzett üzleti vállalkozások átláthatatlan hálózatán keresztül bonyolított ügyeletek során;
AQ. mivel Eritrea az utolsó helyen áll a Világbank 2015. évi,189 országot felsoroló „Ease of Doing Business” (üzletmenet könnyűsége) rangsorában;
AR. mivel 2008 júniusában az eritreai katonaság átlépte a dzsibuti határt, elfoglalta Rász Dumejra területét, és megölt legalább kilenc dzsibuti katonát; mivel Eritrea csak két évvel később vonta ki csapatait;
AS. mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2009. decemberben szankciókat vetett ki Eritreára, többek között fegyverembargót, utazási tilalmat és az ország egyes politikai és katonai tisztségviselői vagyoni eszközeinek befagyasztását, miután Eritrea folyamatosan támogatott bizonyos regionális fegyveres csoportokat, amelyek kísérletet tettek egyes regionális kormányok megdöntésére különösen Szomáliában; mivel 2015 júniusában az ENSZ Biztonsági Tanácsa megerősítette az eritreai kormánnyal szembeni fegyverembargót;
AT. mivel ENSZ-megfigyelők szerint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek katona jelenlétet hoztak létre Eritreában, a jemeni húszi lázadók elleni katonai kampány részeként;
AU. mivel a PFDJ a nagykövetségeken keresztül ellenőrzi és felügyeli a menekültek közösségeit és a diaszpórákat, és a nagykövetségek részt vesznek a diaszpórákra kivetett adók és „önkéntes” hozzájárulások zsarolással való kikényszerítésében azáltal, hogy ezekért cserébe állítják ki a személyazonossági iratokat, útleveleket, születési anyakönyvi kivonatokat és a menekültek számára alapvetően szükséges dokumentumokat; mivel e gyakorlatok sértik a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt, tekintettel arra, hogy a zsarolás olyan gyakorlat, amelynek beszüntetésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa a 2009. évi és az azt követő határozatokban felkérte az ENSZ tagállamait;
AV. mivel a nagykövetségek részt vesznek abban a kampányban, amelynek célja az ENSZ-vizsgálóbizottság munkájának ellehetetlenítése, olyan dokumentumok aláírására kényszerítve az eritreai diaszpóra és menekültközösség tagjait, amelyek szerint önként teljesítették a katonai szolgálatot és gazdasági okból menekültek el az országból;
AW. mivel megtagadták az ENSZ-vizsgálóbizottság, az ENSZ különleges előadója és az ENSZ Eritreát és Szomáliát megfigyelő csoportja Eritreába való beutazását;
AX. mivel a PFDJ szárnyszervezetei – többek között az ifjúsági szárny – révén az informátorok széles körű nemzetközi hálózatát hozta létre, hogy információkat gyűjtsön „az ellenségről", továbbá az uniós tagállamokban részt vesz az illegális kereskedelemben és zsarolásban; mivel mindez odáig vezetett, hogy Svédország 2015-ben kitoloncolt egy eritreai diplomatát;
AY. mivel a PFDJ ifjúsági szervezetének vezetői Hollandiában az aszmarai politikai vezetés támogatásával jogi kampányokat indítottak holland tudósok és média- és kormányzati intézmények ellen, feltehetően a rendszert bíráló személyek elhallgattatására;
AZ. mivel a menekült közösségeket az eritreai rezsim a szomszédos országokban és máshol is az ellenőrzése és folyamatos felügyelete alatt tartja; mivel a menekülteket a szomszédos vagy baráti országokból az eritreai katonai erők elrabolják és visszaviszik Eritreába, és az országból elmenekülő kísérő nélküli kiskorúak száma egyre nő, miközben a menekülteknek számos országban – azt követően, hogy elmenekültek és a megtorlásoktól való folyamatos félelemben élnek – a biztonság, a védelem és támogatás hiányával kell szembenézniük;
BA. mivel az Izraelből érkező eritreai menekülteket saját beleegyezésükkel deportálják Ruandába és Ugandába, de nem kapnak menedékjogot ezekben az országokban, így vagy Dél-Szudánba csempészik őket, ahol illegális határátlépés miatt börtön vár rájuk, vagy pedig Szudánba és Líbiába, ahol sokuk terrorszervezetek kezébe kerülnek;
1. megdöbbenésének ad hangot az emberi jogok katasztrofális helyzete miatt Eritreában, továbbá a jogállamiság és a sajtószabadság teljes hiánya miatt;
2. emlékeztet arra, hogy Eritrea a Cotonoui Megállapodás értelmében köteles tiszteletben tartani az emberi jogokat, a demokratikus értékeket és a jogállamiságot;
3. határozottan elítéli, hogy Eritrea folyamatosan megsérti ezeket az elveket, többek között kínzás, a bírósági eljárás nélküli kivégzések, a tárgyalás vagy vádemelés nélküli magánzárkás fogva tartás, határain az „ölési célzatú lövések" politikájának és a rabszolgasághoz hasonló sorozási rendszer alkalmazásával;
4. felszólítja Eritreát, hogy tartsa tiszteletben és védje meg az összes eritreai alapvető jogait, ideértve a szólásszabadságot és a gyülekezés szabadságát, továbbá késlekedés nélkül biztosítsa a média szabad működését, tegye lehetővé a száműzetésben élő ellenzéki vezetők Eritreába való visszatérését, feltétel nélkül bocsássa szabadon az összes politikai foglyot, és vessen véget a civil társadalmi szervezeteket érintő korlátozásoknak, valamint hajtsa végre az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Eritrea Állam 2014. évi rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelésében szereplő egyéb ajánlásait;
5. különösen aggódik amiatt, hogy az eritreai parlament és a Népi Front a Demokráciáért és Igazságért párt 11 prominens tagját 2001. szeptember 18. óta, tíz független újságírót, köztük az eritreai/uniós állampolgár Dawit Isaakot pedig 2001. szeptember 23. óta tartják fogva vádemelés, bírósági eljárás és jogi képviselet nélkül;
6. nyomatékosan felszólítja Eritrea kormányát, hogy azonnal és feltétel nélkül engedje szabadon ezeket a foglyokat, és más, politikai nézetük miatt fogva tartott személyeket, és kéri, hogy hozzanak nyilvánosságra minden információt e foglyok hollétével kapcsolatban, és hogy legalább humanitárius alapon biztosítsák számukra, hogy kapcsolatba léphessenek családtagjaikkal és jogi képviselőikkel;
7. felhívja az eritreai kormányt, hogy a fogvatartottak tekintetében gondoskodjon független igazságszolgáltatási rendszerhez való szabad és tisztességes hozzáférésről, javítsa a börtönkörülményeket, többek között azáltal, hogy betiltja a föld alatti cellák és a hajózásban használt szállítókonténerek foglyok fogva tartására történő használatát, vessen véget a titkos fogva tartási központok és a titkos bíróságok, valamint a magánzárkás fogva tartás gyakorlatának, továbbá tegye lehetővé a fogvatartottakkal való rendszeres találkozást a hozzátartozók, ügyvédek, egészségügyi dolgozók, és más illetékes és jogilag erre felhatalmazott hatóságok és intézmények számára;
8. sürgeti Eritrea kormányát, hogy a kötelező 18 hónapos sorkatonai szolgálati időt letöltött besorozottak leszerelésével vessen véget a határozatlan idejű sorkatonai szolgálat rendszerének, és ténylegesen vessen véget annak a gyakorlatnak, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat időszakát követően kényszermunkára vezénylik ezeket az embereket, adjon továbbá lehetőséget a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadására, és vessen véget annak a kötelező gyakorlatnak, hogy a diákok utolsó tanévüket katonai kiképzőtáborban töltik;
9. tudomásul veszi az ENSZ eritreai emberi jogokkal foglalkozó vizsgálóbizottságának megállapításait, miszerint nemzetközi vállalkozások számára végeztetnek kényszermunkát; úgy véli, hogy ez ismételten azt mutatja, hogy szükség van egy jogilag kötelező erejű eszközre a nemzetközi és egyéb üzleti vállalkozások és az emberi jogok vonatkozásában;
10. kéri, hogy engedélyezzék emberi jogi és humanitárius szervezetek félelem és megfélemlítés nélküli működését Eritreában, és kéri az eritreai kormány és az ENSZ által 2013. január 28-án aláírt, a 2013–2016 közötti időszakra vonatkozó stratégiai partnerségi együttműködési keret teljes körű végrehajtásának elősegítését;
11. sürgeti Afewerki elnököt, hogy hajtsa végre az alkotmányt, amelyet teljes mértékben az összes érdekelt féllel és a civil társadalommal folytatott konzultációt követően fogadtak el;
12. üdvözli az eritreai kormány által a női nemi szervek megcsonkítása elleni küzdelem érdekében hozott intézkedéseket; felszólítja a kormányt, hogy általánosan fokozza a nők jogainak előmozdítását és védelmét, többek között hozzon a káros gyakorlatok – mint például a gyermekházasságok, a korai és a kényszerházasságok – elleni küzdelemre irányuló további intézkedéseket, továbbá vessen véget a büntetlenségnek szexuális erőszak esetén;
13. sürgeti a kormányt, hogy vessen véget a sorkatonai szolgálatot elkerülők családtagjait, az Eritreából elmenekülni szándékozókat és az eritreai kivándoroltakra a kormány által kivetett 2%-os jövedelemadót meg nem fizetőket célzó politikáknak;
14. megkérdőjelezi az EU által Eritreával kapcsolatban elfogadott, „megújított kötelezettségvállalás” politikájának hatékonyságát; megállapítja, hogy e politika semmilyen eredménnyel nem járt, mivel egyetlen politikai foglyot sem bocsátottak szabadon, még Dawit Isaakot sem, és semmilyen előrelépés nem történt az egyéb emberi jogi kérdéseket illetően sem; sajnálja, hogy az EU és Eritrea közötti, közelmúltban megkötött „nemzeti indikatív program” kapcsán a Parlamentben felmerült aggályokat a Bizottság és a Tanács teljes mértékben figyelmen kívül hagyta; hangsúlyozza, hogy ezek az aggályok elsősorban a következőkkel kapcsolatosak: az eritreai kormány jelentős és súlyos emberi jogi jogsértéseket követ el, számos jele van annak, hogy az eritreai kormány mily kevéssé törődik polgárai jólétével, a rezsim fejlesztési együttműködési partnerként megbízhatatlan, mindent áthat a korrupció és az ország állami pénzügyi irányítása tekintetében egyáltalán nem létezik az átláthatóság, továbbá fennáll a kockázata annak, hogy a migráció kezelésére nyújtott EFA-forrásokat nem megfelelően használják fel; kéri, hogy miután a közelmúltban Eritrea bejelentette, hogy nem hagy fel a határozatlan időtartamú, rabszolgajellegű sorozás gyakorlatával, mindenféle együttműködést haladéktalanul függesszenek fel az országgal;
15. sajnálja, hogy Eritrea és az EU között nincs semmiféle politikai párbeszéd a cotonoui kereten belül; nem érti, hogy az EU miért nem nyitott soha a 96. cikk szerinti konzultációkat Eritreával, és sürgeti ennek haladéktalan megtételét;
16. sajnálatát fejezi ki az EU arra irányuló kísérletei miatt, hogy Eritreával a migráció területén próbál együttműködni; emlékeztet arra, hogy az eritreai biztonsági erők maguk is részt vesznek az emberkereskedelemben, és kéri, hogy indítsanak független vizsgálatot a parancsnoki lánc kivizsgálására az eritreai migránsok kereskedelme kapcsán; emlékeztet arra az eritreai katonai gyakorlatra, miszerint a határon az országból elmenekülni szándékozókkal szemben az „ölési célzatú lövések” politikája van érvényben, és követeli az ilyen gyakorlatok azonnali beszüntetését; emlékezteti az eritreai kormányt, hogy kötelessége megvédeni saját polgárait; emlékeztet továbbá arra, hogy az eritreai kormány súlyos és folyamatos emberi jogi jogsértéseket követ el polgárai ellen; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy haladéktalanul függesszék fel az együttműködést Eritreával az illegális migráció megelőzése és a határellenőrzések javítása terén; kiemeli, hogy az uniós tagállamok milyen magas arányban hagyják jóvá az eritreaiak menedékre vagy kiegészítő védelemre irányuló kérelmeit, ezért sürgeti a tagállamokat, hogy ne küldjék vissza az Európában menedéket kérő eritreaiakat; különösen aggályosnak tartja, hogy miután az eritreai kormány bejelentette, hogy a sorkatonai szolgálatot 18 hónapra korlátozza – aminek a végrehajtását még nem ellenőrizték –, egyes uniós tagállamok szigorúbb álláspontot vettek fel az eritreai menedékkérők kérelmeivel kapcsolatban;
17. sürgeti az EU-t annak biztosítására, hogy az Eritreával szomszédos országokban található küldöttségei könnyítsék meg az eritreai menedékkérők számára az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságához és a kérelmezési szolgáltatásokhoz való hozzáférést; felkéri az összes nemzetközi szervezetet annak biztosítására, hogy a menekültekre vonatkozó eljárások átláthatók és gyorsak legyenek; kéri, hogy a kínzás és az emberkereskedelem áldozatainak nemzetközi védelem iránti igényeit kezeljék elsőbbséggel;
18. elismeri, hogy Egyiptomnak jogában áll szabályozni a határain való be- és kilépést, ugyanakkor sürgeti az egyiptomi hatóságokat és biztonsági erőket, hogy kerüljék a halálos erő használatát az ország határait átlépő illegális migránsokkal szemben, a velük való bánásmód tekintetében maradéktalanul tartsák tiszteletben a nemzetközi emberi jogi előírásokat és normákat, védjék meg a migránsok méltóságát, valamint testi és lelki épségét, tartsák tiszteletben a jogszerű eljáráshoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jogukat, és biztosítsák az őrizetbe vett migránsoknak azt a lehetőséget, hogy kapcsolatba léphessenek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, valamint azt is, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága eljuthasson az állami őrizetben lévő valamennyi menedékkérőhöz és menekülthöz; sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a túszként fogva tartott eritreaiak szabadon bocsátása érdekében;
19. sürgeti az izraeli hatóságokat, hogy ismerjék el az eritreai menekültek védelemhez való jogát, és adjanak menedéket, ahol szükséges;
20. kéri az Uniót, hogy lépjen fel sokkal határozottabban az eritreai rezsimmel szemben, ha nem történik előrelépés az emberi jogok terén, és vegyen fontolóra célzott korlátozó intézkedéseket, például utazási tilalom elrendelését vagy a pénzeszközök befagyasztását azokkal szemben, akiknek tevékenysége erőszakos cselekményekhez, elnyomáshoz vagy az emberi jogok súlyos megsértéséhez vezethetett vagy vezethet; emlékeztet arra, hogy eddig csak a – például az ENSZ által elfogadott – szankciók vezettek bármiféle eredményre Eritreában;
21. arra kéri az uniós tagállamokat, hogy vizsgálják meg az eritreai nagykövetségek műveleteit, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a menedékjog iránti kérelmek semmilyen módon nem kapcsolódnak az eritreai nagykövetségek együttműködéséhez;
22. követeli, hogy Eritrea teljes mértékben működjön együtt az ENSZ Eritreával és Szomáliával foglalkozó ellenőrző csoportjával, az ENSZ Eritreával foglalkozó vizsgálóbizottságával és az ENSZ különleges előadójával, és tegye lehetővé számukra az országba történő belépést;
23. kéri, hogy az ENSZ, az Afrikai Unió, az EU és Etiópia kétoldalú partnerei gyakoroljanak nyomást Etiópiára, hogy fogadja el a javasolt határkijelölést, ami csökkentené a feszültségeket Etiópia és Eritrea között, ami viszont fokozná a stabilitást az egész Afrika szarva térségben, és megfosztaná legitimitásától az eritreai rezsim „kivételes intézkedéseit”;
24. sürget minden Eritreában beruházó nemzetközi társaságot, hogy az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartásával járjon el és ne okozzon kárt;
25. sürgeti az uniós tagállamokat, hogy vizsgálják ki a nagykövetségeket és a PFDJ és különböző szárnyszervezetei – többek között az ifjúsági szárny – szerepét, és tiltsák be az egyesülés és a tevékenységek minden olyan formáját, amely közvetlenül támogatja az ellenőrzés és felügyelet gyakorlását Európában, aláássa a demokratikus elveket és a jogállamiságot, illetve megfélemlítési és zsarolási mintákat hoz létre; sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket a diaszpórára kivetett adó ellen, és vizsgálják ki az eritreai kormányhoz kapcsolódó külföldi egyesületek által beszedett bármely egyéb „hozzájáruláshoz” kapcsolódó pénzügyi tranzakciókat, és maradéktalanul védjék meg valamennyi eritreai menekült menedékjogait Európában;
26. sürgeti Eritreát, hogy tegye elérhetővé a 2008. június 10–12. közötti összetűzésekben bevetésen eltűnt dzsibuti harcosokra vonatkozó információkat, hogy az érintettek megbizonyosodhassanak a dzsibuti hadifoglyok jelenlétéről és állapotáról;
27. ismételten felszólít arra, hogy Eritreán belül tartsanak nemzeti konferenciát, melyben tárgyalóasztalhoz ülnének a különböző politikai pártok vezetői és a civil társadalom képviselői, hogy megoldást találjanak a jelenlegi válságra, és elindítsák az országot a demokrácia, a politikai pluralizmus és a fenntartható fejlődés útján;
28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az AKCS-EU közös parlamenti közgyűlés társelnökeinek, Eritrea, Egyiptom és Izrael kormányainak, az Afrikai Uniónak, valamint az ENSZ főtitkárának.