ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eritreai helyzetről
2.3.2016 - (2016/2568(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corrao, Isabella Adinolfi, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0318/2016
Az Európai Parlament,
– tekintettel az z ENSZ Eritreával foglalkozó ellenőrző csoportjának végleges jelentésére és annak következtetéseire,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a vonatkozó 751(1992)., 1907(2009)., 2182(2014). és 2244(2015). számú határozataira,
– tekintettel a 2010. március 1-i 2010/127/KKBP tanácsi határozatra és 2010/414/KKBP tanácsi határozat által 2010-ben módosított 667/2010/EU tanácsi rendeletre,
– tekintettel az Unió által Eritreával szemben bevezetett, a 2012/632/KKBP tanácsi határozatban és a 942/2012/EU tanácsi végrehajtási rendeletben meghatározott további korlátozó intézkedésekre,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2014. június 27-i 26/24. sz. határozatával létrehozott, az eritreai emberi jogi helyzettel foglalkozó vizsgálóbizottság létrehozására,
– tekintettel a gyermek jogairól szóló 1989. évi egyezményre és az ahhoz csatolt fakultatív jegyzőkönyvekre,
– tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményre,
– tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartájára,
– tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményre,
– tekintettel a 2014. november 28-án elindított, kartúmi folyamatként is ismert EU–Afrika szarva migrációs útvonal kezdeményezésre,
– tekintettel az afrikai stabilitás megteremtését, valamint az illegális migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelését célzó vészhelyzeti alapra,
– tekintettel az Afrika szarva térségre vonatkozó uniós cselekvési tervről (2015–2020) szóló Tanács következtetésekre,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Eritrea Afrika egyik legszegényebb és legközelebbi országa, ahol egypártrendszer működik, és a Népi Front a Demokráciáért és Igazságért párt (PFDJ) az egyetlen jogilag elismert politikai párt; mivel az elnök az ország 1993-ben történt függetlenné válása óta van hatalomban; mivel az alkotmányt azóta sem hajtották végre és az országban soha nem tartottak országgyűlési választásokat; mivel a nemzetgyűlés 2002 óta nem ülésezett, és a jogszabályokat kormányrendeletekkel fogadják el;
B. mivel a hat milliós népességgel rendelkező Eritrea a világ egyik „leggyorsabban kiürülő” országa, melynek menekült népessége megközelíti a félmilliót; mivel havonta 5000 eritreai hagyja el az országot és keres menedéket elsősorban a szomszédos Etiópiában és Szudánban, de akár az EU-ba való veszélyes utazást is vállalva; mivel az eritreaiak alkotják az Európába eljutni kívánó menekültek harmadik legnagyobb csoportját;
C. mivel az ország elhagyásának leggyakrabban hivatkozott oka a sorkatonai szolgálatra való behívás; mivel a törvény által előírt 18 hónapos katonai vagy polgári szolgálatot 2002-ben meghosszabbították, és az a gyakorlatban határozatlan idejűvé vált; mivel az ENSZ eritreai emberi jogi helyzettel foglalkozó vizsgálóbizottsága megállapította, hogy a katonai szolgálat gyakran jár együtt „önkényes fogva tartással, kínzással, szexuális kínzással, kényszermunkával, a szabadság hiányával, és [...] nevetséges fizetéssel” , és azt olyan intézménynek nevezte, „amelyben a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatokat rutinszerűen alkalmazzák”; mivel a besorozottak között mindössze 16 éves lányok és a fiúk, valamint idősek is vannak, és mivel a katonai szolgálat gyakran a kényszermunkával egyenlő;
D. mivel sorozás évtizedekig tarthat, és vannak olyan esetek, amikor több családtagot soroznak be egyszerre, akiket földrajzilag elkülönítenek; mivel azokat, akik engedély nélkül szabadságra mennek, a bebörtönzés fenyegeti, és ha nem találhatók meg, helyettük családtagokat börtönöznek be; mivel a besorozottak havi fizetése bruttó 43–48 USD, ami az alapvető egyéni szükségletek fedezésére sem elegendő összeg; mivel Eritreában nincs olyan rendelkezés, amely szerint a katonai szolgálat lelkiismereti okból megtagadható;
E. mivel Eritreában a kormány fennhatóságával az emberi jogi jogsértések rendszeressé, széles körűvé és súlyossá váltak, olyannyira, hogy valóságos elnyomó rendszer jött létre és áll fenn az országban élő emberek ellenőrzésére, elhallgattatására és elszigetelésére, alapvető szabadságjogaiktól fosztva meg őket; mivel szokásosan fordul elő az egyének önkényesen letartóztatása és fogva tartása, kínzása, eltűnése vagy bírósági eljárás lefolytatása nélküli kivégzése;
F. mivel a mindenre kiterjedő ellenőrzési rendszerek és a deviánsnak tekintett magatartás súlyos következményei olyan öncenzúrával jellemzett környezetet teremtettek, amelyben az embereknek nincs lehetőségük az önkifejezésre, vallásuk gyakorolására,vagy a gyülekezési és egyesülési szabadságuk gyakorlására; mivel a „Riporterek határok nélkül” szervezet szerint 2015-ben a világ összes országa közül Eritreában volt a legkevésbé szabad a sajtó;
G. mivel az eritreai hatóságok több ezer meggyőződése miatt bebörtönzött és politikai foglyot tartanak fogva titokban, vádemelés vagy tárgyalás nélkül; mivel a fogva tartás körülményei rendkívül rosszak, mert a fogvatartottakat gyakran föld alatti cellákban vagy konténerekben tartják, és a fogva tartás ideje alatt nem jutnak hozzá elegendő élelemhez, vízhez és orvosi ellátáshoz, ami egészségügyi komplikációkhoz és akár halálhoz is vezethet;
H. mivel Eritrea kormánya ambivalens álláspontra helyezkedett az országból származó migrációs kiáramlással kapcsolatban, részben azért, mert a diaszpóra révén előnyre tesz szert a migránsok által fizetett jövedelemadó formájában, állítólag azáltal, hogy a számukra vagy családtagjaik számára nyújtott konzuli szolgálatatások megtagadásával fenyegeti meg őket; mivel 2011-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította Eritreát, hogy hagyjon fel a zsarolás, az erőszakkal való fenyegetés, a csalás és az egyéb törvénytelen eszközök alkalmazásával, amelyeket ennek az adónak a beszedésére használ, ami az állam számára 73 millió dollárt hozott 2010 és 2013 között;
I. mivel egyre több uniós tagállam utasítja el az eritreaiak menedékjog iránti kérelmeit, azt állítva, hogy a határaikhoz érkezők gazdasági migránsok; mivel általánosan fennáll az önkényes fogva tartás, a kínzás és a rossz bánásmód egyéb formáinak kockázata bármely visszaküldött menedékkérő esetében;
J. mivel a kormány kiterjedt, az állam általi kényszer hatására létező és a lakosságot ellenőrzés alatt tartó besúgóhálózattal rendelkezik, és mivel azok a polgárok, akik esetében felmerül az állampolgári hűtlenség gyanúja, önkényes letartóztatásnak, erőszakos eltűntetésnek, bírósági eljárás nélküli kivégzésnek és kínzásnak vannak kitéve; mivel tisztességtelenül korlátozzák a belső mozgást és szólásszabadságot, és mivel a hazai média állami ellenőrzés alatt áll;
K. mivel az országban a pénzügyi átláthatóság hiánya folyamatosan fenntartja a PFDJ (a kormánypárt) által ellenőrzött informális gazdaságot, amelynek részét képezik az állami tulajdonban lévő – és magas rangú kormányzati tisztviselők által irányított – üzleti vállalkozásokból álló homályos és átláthatatlan hálózat közvetítésével, kemény valutában lebonyolított ügyletek; mivel ez különös aggodalomra ad okot egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi szervezetek ígéretet tesznek a kormány pénzügyi támogatására;
L. mivel az átláthatóság hiánya nagymértékben érinti a bányászati bevételeket is; mivel ismeretesek olyan esetek, amikor állítólagosan kényszermunkát és embertelen bánásmódot alkalmaztak, és mivel a nemzetközi vállalatok által az állam által rendelkezésre bocsátott munkavállalók után fizetett összegeket állítólag a munkavállalók bére helyett az eritreai katonaságnak és a kormánynak juttatják;
M. mivel különösen a Nevsun nevű kanadai vállalatot, amely 60%-os részesedéssel rendelkezik a Bisha réz- és aranybányában, amelynek a fennmaradó 40%-a a kormány tulajdonában áll, mind az ENSZ emberi jogok eritreai helyzetével foglalkozó különleges előadója részéről, mind egy kanadai bíróság előtt indított peres eljárásban azzal vádolják, hogy a bánya építése során megengedi a kényszermunkát; mivel Nevsun tagadta az állításokat, és visszautasította az ENSZ megállapításait;
N. mivel az összes gazdaság valamennyi ágazatban kényszermunkára támaszkodik, és mivel a legtöbb eritreai élete során valamikor valószínűleg kényszermunkának lesz kitéve;
O. mivel 2014. június 27-én az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa létrehozta az eritreai emberi jogi helyzettel foglalkozó vizsgálóbizottságot az Eritreában történt állítólagos emberi jogi jogsértések kivizsgálására; mivel a vizsgálóbizottság 2015. június 23-án terjesztette elő első jelentését, és mivel az Emberi Jogi Tanács a vizsgálóbizottság megbízatását egy évvel, 2016 júniusáig meghosszabbította, és felülvizsgálta a megbízatást, hogy a teljes körű elszámoltathatóság biztosítása érdekében az kiterjedjen az emberi jogok kiterjedt és súlyos megsértésére, beleértve azokat a jogsértéseket is, amelyek emberiesség elleni bűncselekményeknek is minősülhetnek; mivel a vizsgálóbizottság 2016 júniusában végleges írásbeli jelentést nyújt be megállapításairól és ajánlásairól az Emberi Jogi Tanácsnak;
P. mivel a Szomáliát és Eritreát felügyelő csoport számára – többszöri kérése ellenére – sohasem engedték meg, hogy megbízatása időtartama alatt Eritreába látogasson, és nem kapta meg a kormány részéről azt a teljes körű együttműködését, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2182(2014). számú határozata kért; mivel az ENSZ emberi jogok eritreai helyzetével foglalkozó különleges előadójától, az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottságától, valamint a független emberi jogi szervezetektől többször megtagadták az Eritreába való belépést;
Q. mivel 2009-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat állapított meg Eritreával szemben, az al-Sabáb szomáliai iszlamista milícia állítólagos támogatása miatt; mivel az ENSZ intézkedései többek között fegyverembargót, valamint meghatározott személyekre vonatkozó utazási tilalmakat és vagyonbefagyasztást foglaltak magukban; mivel a 2244(2015). számú határozat elfogadásakor az ENSZ Biztonsági Tanácsa az elmúlt évben megerősítette az Eritreára vonatkozó fegyverembargót annak alapján, hogy az ország továbbra is támogat más regionális fegyveres csoportokat, köztük az újonnan megalakult etiópiai fegyveres ellenzéki csoportok egységes frontját, a Tigréi Népi Demokratikus Mozgalmat és a Ginbot Sebat katonai vezetőjét;
R. mivel Eritrea új katonai stratégiai kapcsolatokat alakított ki Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel, lehetővé téve, hogy az arab koalíció a Jemenben folytatott huszi-ellenes katonai hadműveleteivel összefüggésben használhassa az eritreai légteret és felségvizeket; mivel Eritrea állítólag ellentételezést, többek között pénzügyi kompenzációt és üzemanyagot kap az említett két országtól, és mivel minden juttatás, amely közvetlenül vagy közvetve olyan tevékenységekhez áramlik, amelyek veszélyeztetik a régió békéjét és biztonságát vagy erősítik az eritreai katonai erőt, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1907(2009). sz. határozatának megsértését jelentené;
S. mivel az Etiópiával 1998 és 2000 között vívott határháború okozta feszültségek mindmáig elevenek és a rendőrállam ürügyéül szolgálnak;
T. mivel Eritrea és az EU 2016. január 28-án mérföldkőnek számító megállapodást írt alá a jövőbeli fejlesztési együttműködésről, a megújuló energia támogatásáról és a jó kormányzásról; mivel az Unió bejelentette, hogy a 11. Európai Fejlesztési Alapból (EFA) 200 millió euró összegű hosszú távú támogatásban részesíti Eritreát, a figyelmet az energiával és a kormányzással kapcsolatos kérdésekre összpontosítva; mivel Eritrea támogatásban részesülhet az EU afrikai szükséghelyzeti vagyonkezelői alapjából és más uniós kezdeményezésekből, különösen a demokrácia és az emberi jogok európai eszközéből;
1. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartását helyezzék az Eritrea kormányával kialakított minden kölcsönös kapcsolat homlokterébe, különös a migrációs áramlások kezelése tekintetében;
2. meggyőződése, hogy az eritreai menekültválság kiváltó okát a jogállamiságnak, a demokráciának és az emberi jogok tiszteletben tartásának a hiánya és a polgárok elnyomása jelenti, és hogy ha e kiváltó okok kezelése elmarad, akkor a menekültügyi válság bármely más módon történő kezelése lehetetlen lesz; tart tőle, hogy az eritreai kormány jelenleg nem tekinthető hiteles partnernek az EU számára;
3. véleménye szerint az Eritreában tapasztalható emberi jogi helyzetre tekintettel kétséges azon határozat helyénvalósága, amelynek értelmében az EFA-ból 200 millió euróval támogatják majd az energiával és a kormányzással kapcsolatos projekteket Eritreában; aggodalmát fejezi ki az eritreai pénzügyi irányítás átláthatóságának teljes hiánya miatt, mivel e forrásokat a kormány könnyen az elnyomás további fokozására fordíthatja;
4. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, tartózkodjanak attól, hogy az EU-Afrika vészhelyzeti alapot bármely más célra használják, mint az emberi jogok helyzetének javítása és a fejlesztési támogatás, és hangsúlyozza, hogy a vagyonkezelői alap által finanszírozott projekteknek tiszteletben kell tartaniuk az EU alapvető jogait; hangsúlyozza, hogy minden olyan uniós támogatást, amely nem kifejezetten humanitárius célkitűzéseket követ, szigorúan az országban tapasztalható viszonyok tényleges javításához kell kötni; felszólítja a Bizottságot, hogy függessze fel az eritreai kormány számára juttatott pénzügyi támogatást, és hozzon létre ellenőrzési mechanizmusokat annak biztosítása érdekében, hogy az eritreai kormány az országnak nyújtott semmilyen támogatást se használhasson fel csalárd módon, illetve az elnyomás fokozására vagy bármely egyéb olyan tevékenységre, amelynek során fennáll a kényszermunka alkalmazásának lehetősége;
5. felszólítja a magánvállalatokat, valamint az Eritreában befektető vagy működő egyéb cégeket, hogy a kellő gondossággal tartsák szem előtt az emberi jogok érvényesülését annak biztosítása érdekében, hogy műveleteik egyetlen pontján se kerülhessen sor kényszermunka alkalmazására, és hogy kényszermunkát alkalmazó projektekhez ne bocsássanak rendelkezésre se forrásokat, se támogatást; felhívja az eritreai hatóságokat és a külföldi vállalatokat, hogy a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés betartásával járuljanak hozzá a kormányzás megerősítéséhez a kitermelő ágazatban;
6. felszólítja Eritrea elnökét és kormányát, hogy vezessenek be reformokat annak biztosítása érdekében, hogy Eritrea teljesítse nemzetközi és emberi jogi kötelezettségeit, többek között azáltal, hogy végrehajtja a 1997-es alkotmányt, valamint a nemzeti törvényeket és rendeleteket összhangba hozza a nemzetközi emberi jogi normákkal, lehetővé téve független politikai pártok és civil társadalmi szervezetek szabad működését, független igazságszolgáltatást hozva létre, illetve a már régóta esedékes szabad és igazságos választások megszervezése révén;
7. megjegyzi, hogy a „Riporterek határok nélkül” szervezet szerint a világ összes országa közül Eritreában a legkevésbé szabad a sajtó, és Eritrea a Szubszaharai-Afrika egyetlen országa, ahol egyáltalán nem létezik magánkézben levő tömegtájékoztatási eszköz; kéri olyan intézkedések meghozatalát, amelyek lehetővé teszik a független és szabad média működését, és megvédik az újságírókat az önkényes beavatkozással szemben;
8. felhívja a hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a szabad mozgást az országon belül, valamint az ország határainak mindkét irányú jogszerű átlépését, megszüntetve a kilépési vízumra vonatkozó kötelezettséget, valamint a visszatérők számára a nemzetközi normákkal összhangban álló bánásmódot biztosítva;
9. nyomatékosan felszólítja az eritreai kormányt, hogy vessen véget a határozatlan idejű sorkatonai szolgálatnak – ami gyakran kényszermunkának minősíthető, és mint ilyen, sérti a nemzetközi jogot –, és a sorkatonákat 18 hónap szolgálati idő elteltével szerelje le; felszólítja az eritreai kormányt annak biztosítására, hogy 18. életévének betöltése előtt senki se részesüljön katonai kiképzésben, és hogy senkit se sorozzanak be katonai szolgálatra a lakosság azon tagjai közül, akik már túllépték a hadkötelesség tekintetében előírt felső korhatárt; felszólítja továbbá a kormányt annak biztosítására, hogy minden sorkatona a nemzetközi emberi jogi előírásoknak megfelelő elhelyezésben és körülményekben részesüljön, és olyan zsoldot kapjon, amely méltóságteljes életet tesz lehetővé;
10. felszólítja a kormányt, hogy tegye lehetővé a katonai szolgálat lelkiismereti okokból történő megtagadását, és alternatívaként bocsásson rendelkezésre büntetésnek nem tekinthető polgári szolgálatot, amelynek időtartama a sorkatonai szolgálatához mérhető;
11. felszólítja a hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a vádemelés vagy bírósági tárgyalás nélküli, önkényes őrizetnek, a teljes elkülönítésnek, valamint a nem hivatalos fogdákban alkalmazott fogvatartásnak, továbbá haladéktalanul nyújtsanak tájékoztatást a családok számára a fogvatartottak hollétéről és egészségi állapotáról, és teljes mértékben tartsák tiszteletben a fogvatartottak jogai; felszólítja továbbá a hatóságokat, hogy tartózkodjanak azon katonaszökevények letartóztatásától vagy megbüntetésétől, akik a Honvédelmi Nyilatkozatban előírt 18 hónapos sorkatonai szolgálat letöltése után szöktek el a seregből; kéri, hogy azonnal bocsássanak szabadon mindenkit, akit jelenleg emiatt tartanak fogva;
12. felszólítja az eritreai hatóságokat annak biztosítására, hogy minden fogvatartott személlyel humánusan és a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban járjanak el, többek között megfelelő cellát, élelmet, vizet, higiénés körülményeket és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést biztosítva számukra, valamint szavatolva, hogy senkit sem kínoznak meg vagy tesznek ki más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak; felhívja a hatóságokat annak biztosítására, hogy a kínzással vagy egyéb rossz bánásmóddal kapcsolatos állításokat azonnal kivizsgálják és a felelősöket felelősségre vonják; felszólítja a hatóságokat, hogy biztosítsák független ellenőrző szervek belépését a börtönökbe és más fogvatartási létesítményekbe;
13. felszólít a meggyőződése miatt bebörtönzött minden fogoly azonnali és feltétel nélkül szabadon bocsátására, és felhívja Eritreát azon kötelezettsége teljesítésére, hogy jelentést készít erről a nemzetközi emberi jogi szerződések – amelyeknek Eritrea is részes fele – végrehajtásának ellenőrzése tekintetében illetéke szerveknek; felszólítja a kormányt, hogy tegye lehetővé az országba való belépést az ENSZ és az Afrikai Unió független szakértői – többek között az ENSZ különleges előadója – számára, biztosítson megfelelő körülményeket az emberi jogok eritreai helyzetével foglalkozó nemzetközi vizsgálóbizottság számára megbízatása maradéktalanul teljesítéséhez, valamint működjön együtt ezzel a bizottsággal, többek között a közkiadásokkal kapcsolatos kérdésekben is; kéri az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjét, hogy egyeztessen más nemzetközi megfigyelőkkel, és készítsen értékelést az Európai Parlament számára az országban kialakult helyzetről;
14. felhívja a kormányt, hogy haladéktalanul szüntesse meg az erőszakos eltüntetések gyakorlatát és a bírósági eljárás nélküli kivégzés minden formáját, többek között azáltal is, hogy felhagy az„ölési célzatú lövések” (shoot-to-kill) politika alkalmazásával a határokon, és hatékony mechanizmust léptet életbe az eltűnt személyek tartózkodási helyének megállapítása érdekében;
15. kéri a tagállamokat, hogy az eritreai személyek menedékjog iránti kérelmeinek elbírálása során az emberi jogok megsértéseként vegyék figyelembe az Eritreában kötelező határozatlan idejű sorkatonai szolgálatot (ami a kényszermunkával határos, így a nemzetközi jog tiltja), valamint mérlegeljék az önkényes fogva tartás, a kínzás és a rossz bánásmód egyéb formáinak általános kockázatát minden Eritreába visszaküldött menedékkérő esetében, és a visszaküldés tilalmának elvét tiszteletben tartva továbbra is nyújtsanak védelmet mindenkinek, aki Eritreából menekült el és továbbra is menekült helyzetben áll;
16. felhívja az eritreai kormányt, hogy haladéktalanul szüntessen meg minden támogatást vagy más olyan tevékenységet, így a szomszédos országokban tevékenykedő lázadó mozgalmak támogatását is, amelyek alááshatják a régió stabilitását, valamint függessze fel a Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek a Jemenben folytatott katonai műveleteikhez – beszámolók szerint pénzügyi ellentételezés fejében – nyújtott támogatását; felszólítja az eritreai hatóságokat, hogy számolják fel a fegyverkereskedelmet, és ne adják ahhoz hallgatólagos beleegyezésüket, amellyel megsértik az országgal szemben bevezetett a ENSZ fegyverembargót;
17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, a Pán-afrikai Parlamentnek, az AKCS-EU közös parlamenti közgyűlés társelnökeinek, az Afrikai Uniónak, valamint Eritrea elnökének, parlamentjének és kormányának.