ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eritreai helyzetről
2.3.2016 - (2016/2568(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Beatriz Becerra Basterrechea, Dita Charanzová, Fredrick Federley, Charles Goerens, Filiz Hyusmenova, Ilhan Kyuchyuk, Valentinas Mazuronis, Louis Michel, Javier Nart, Urmas Paet, Marietje Schaake, Pavel Telička, Hilde Vautmans az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0318/2016
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Eritreáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2002. február 7-i[1], 2004. november 18-i[2] és 2011. szeptember 15-i[3], az országban tapasztalt emberi jogi helyzetről szóló állásfoglalására,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015. október 23-i 2244. számú határozatára, amely 2016. november 15-ig meghosszabbította az Eritreával szembeni fegyverembargót, valamint a Szomáliával és Eritreával foglalkozó monitoringcsoport 2015. október 19-i jelentésére,
– tekintettel az ENSZ eritreai emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadója, Sheila B. Keetharuth által az Emberi Jogi Tanácsnak 2015. június 19-én benyújtott jelentésre,
– tekintettel a 2005-ben és 2010-ben felülvizsgált, Eritrea által is aláírt AKCS–EU partnerségi megállapodásra (Cotonoui Megállapodás),
– tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés társelnökeinek az eritreai emberi jogi helyzetről szóló 2011. november 23-i és 2013. június 25-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Eritreának nyújtott uniós fejlesztési támogatásról folytatott 2015. május 27-i parlamenti vitára, az emberi jogi jogsértések dokumentált eseteinek tükrében,
– tekintettel az 1997-ben elfogadott eritreai alkotmányra, amely biztosítja a polgári szabadságjogokat, ideértve a vallásszabadságot is,
– tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogainak 1981. évi Afrikai Chartájára,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió Etiópiától történt 1993-as függetlenné válása óta támogatja Eritreát; mivel az ország függetlenné válását követően a demokráciára és a jogállamiságra vonatkozóan tett kezdeti ígéretet a honvédelemre és a katonai szolgálatra hivatkozva megszegte az eritreai kormány; mivel az 1997-re tervezett elnökválasztást soha nem tartották meg, és mivel az ugyanebben az évben megerősített alkotmányt soha nem alkalmazták;
B. mivel Eritrea Etiópiától való 1993-as függetlenné válása várakozásokat keltett a nemzetközi közösségben és az eritreai emberekben a tekintetben, hogy ez segíteni fog a népnek olyan országot építeni, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és amelyben nincs elnyomás; mivel ez nem történt meg, hanem még erőteljesebb elnyomás és az emberi jogok még gyakoribb megsértése jellemző;
C. mivel az ENSZ különleges előadójának jelentése megállapította, hogy Eritrea emberi jogi helyzete a legrosszabbak közé tartozik a világon, ahol mindennaposak az emberi jogi jogsértések, és az elmúlt években nem volt tapasztalható javulás; mivel sok fiatal elmenekült az országból az elnyomó kormányzat és a kötelező sorkatonai szolgálat elől, amely magában foglalja a kényszermunkát és a jogokkal való széles körű visszaéléseket is; mivel nem biztosított a szabad vallásgyakorlás, a tömegtájékoztatás szabadsága és a véleménynyilvánítás szabadsága;
D. mivel a fogvatartottakat – köztük gyermekeket – igen rossz körülmények között tartják, ami egyes esetekben kínzásnak minősül;
E. mivel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivője 2014. szeptember 18-án, Brüsszelben kiadott nyilatkozatában aggodalmának adott hangot amiatt, hogy 2001. szeptember 18. óta fogva tartanak egy parlamenti képviselőkből és a Népfront a Demokráciáért és az Igazságért párt prominens tagjaiból álló 11 fős csoportot, vádemelés, ítélet, vagy annak lehetősége nélkül, hogy védőügyvéddel beszélhessenek, valamint amiatt, hogy 2001. szeptember 23. óta fogva tartanak 10 független újságírót, köztük Dawit Isaak svéd állampolgárt, az egyetlen európai lelkiismereti foglyot; mivel Abune Antonios pátriárkát 2006 januárja óta teljes elkülönítésben és házi őrizetben tartják;
F. mivel Eritrea a 2014-es humán fejlettségi mutató alapján 187 ország közül a 182. helyen áll az ENSZ Fejlesztési Programjának az emberi fejlődésről szóló 2014. évi jelentése szerint; mivel a Világbank által készített legutóbbi (2003-as), szegénységről szóló felmérés szerint a népesség 65%-a a szegénységi küszöb alatt élt;
G. mivel az ENSZ 2015 novemberében az Afrika szarván kialakuló súlyos aszályra figyelmeztetett a jelenlegi El Niño jelenség következtében; mivel az ENSZ 2015 decemberében kijelentette, hogy ez a valaha tapasztalt legsúlyosabb aszály a térségben, amely a terményhozamot 50–90%-kal csökkenti; mivel ennek következtében Eritrea azon országok közé tartozik, amelyeknek komoly kihívásokkal kell majd szembenézniük a tekintetben, hogy biztosítsák lakosságuk élelmezésbiztonságát;
H. mivel az Unió a fejlesztési segélyek és támogatások terén Eritrea fontos partnere;
I. mivel az aszály által jelentette valóságnak teljesen ellentmondva az eritreai elnök elutasította az élelmiszerválságtól való félelmeket, és azt mondta, hogy „az országnak a mezőgazdasági termelés csökkenése ellenére nem kell semmilyen válsággal számolnia”;
J. mivel Eritrea támogatja a kartúmi folyamatot (az EU és az Afrikai Unió 2014. november 28-án azzal a céllal indított kezdeményezését, hogy kezeljék a migráció és az emberkereskedelem kérdését), amely magában foglalja konkrét projektek végrehajtását, ideértve a kapacitásépítést az igazságszolgáltatás és a tájékoztatás terén;
K. mivel 2016. február 22-én a Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD) biztonsági programja (SSP) Addisz-Abebában (Etiópia) hivatalosan elindította „Az Afrika szarva–földközi-tengeri térség középső része útvonalon folytatott embercsempészet és emberkereskedelem” című vizsgálati jelentést;
L. mivel Eritrea a világ azon országai közé tartozik, ahonnan a legtöbb menekült érkezik, a szíriaiakat és afgánokat követően innen származik a harmadik legnagyobb számú menekült, akik vállalják az Európába vezető veszélyes utat, és kegyetlen embercsempészek kezei közé kerülve megpróbálják a veszélyes földközi-tengeri átkelést; mivel ezért az eritreai helyzet közvetlenül érinti Európát, mivel ha az országban tiszteletben tartanák és támogatnák az emberi jogokat és az emberek félelem nélkül élhetnének ott, akkor az eritreaiak visszatérhetnének hazájukba;
M. mivel különös figyelmet kell fordítani az emberkereskedelem áldozatául esett, kísérő nélküli gyermekekre, lévén, hogy különösen kiszolgáltatott helyzetük miatt speciális segítségre és támogatásra van szükségük;
N. mivel az EU elemi érdeke, hogy Eritreában stabilizálódjon a helyzet, mivel a jelenlegi állapotok arra kényszerítik a lakosság jelentős részét, hogy elmeneküljön, és több ezer ember veszíti életét bűncselekmények, többek között a migránscsempészés és az emberkereskedelem következtében;
1. mélységes aggodalommal állapítja meg, hogy Eritreában továbbra is szörnyűséges az emberi jogi helyzet;
2. egyetért azzal, hogy a 11. Európai Fejlesztési Alap keretében a következő hat év folyamán 200 millió eurós összeget különítsenek el a nemzeti indikatív program számára annak érdekében, hogy előmozdítsák a szegénység elleni küzdelmet és a társadalmi-gazdasági fejlődést, kezeljék a migráció alapvető gazdasági és politikai kiváltó okait, és finanszírozzanak a megújuló energiával, az energiahatékonysággal és a gazdasági kormányzással kapcsolatos projekteket; emlékeztet arra, hogy ez a keret kiegészíti az együttműködés egyéb területeit, például a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét (EIDHR);
3. sürgeti Eritreát, hogy az államháztartás tekintetében valósítsa meg az átláthatóságot és a jó kormányzást; felszólítja az Uniós küldöttségét, hogy szorosan kísérje figyelemmel az ország politikai helyzetét, annak biztosítása érdekében, hogy az EU fejlesztési együttműködésének folytatását tegyék függővé attól, hogy az országban jelentős haladást érjenek el az emberi jogok és a demokratizálódás terén, különösen a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtó szabadsága, valamint a gyülekezési szabadság tekintetében; hangsúlyozza, hogy az átfogó gazdasági fejlődés hiánya ösztönzi a kivándorlást; hangsúlyozza a nők jelentős szerepét, többek között a függetlenségi küzdelmek során betöltött szerepüket, és felszólít a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére és a nemek közötti egyenlőség megvalósítására;
4. emlékeztet arra, hogy a kísérő nélküli kiskorú mindenekelőtt potenciálisan veszélyben lévő gyermek, és hogy esetükben a tagállamokat és az Európai Uniót elsősorban a gyermekek védelmének és nem a bevándorlási politikának kell vezérelnie, hogy tiszteletben tartsák a gyermek legfőbb érdekeinek alapelvét; emlékeztet arra, hogy kivétel nélkül minden 18. életévét be nem töltött személy gyermeknek, így kiskorúnak tekintendő; rámutat, hogy a kísérő nélküli kiskorúak, különösen a lányok, kétszer olyan súlyos nehézségekkel és problémákkal nézhetnek szembe, mint más kiskorúak;
5. felhívja a nemzetközi közösséget és Eritrea fejlesztési partnereit, hogy avatkozzanak be és gyakoroljanak nyomást az eritreai kormányra annak érdekében, hogy tegye lehetővé a veszélyeztetett közösségek számára nyújtott külföldi segélyek célbajutását, mielőtt a válság még súlyosabbá válna, különösen az aszály következményeként;
6. továbbra is komolyan aggódik az országban tapasztalható emberi jogi helyzet miatt; ismét felszólítja az eritreai hatóságokat, hogy azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon a parlamenti képviselőket, újságírókat (köztük Dawit Isaak svéd állampolgárt, akiről 2005 óta nem érkezett semmilyen hír), az egyházi személyeket és valamennyi politikai foglyot;
7. egyértelmű garanciákat követel meg az eritreai kormánytól arra vonatkozóan, hogy végre fogja hajtani a demokratikus reformokat és biztosítani fogja az emberi jogok tiszteletben tartását, többek között az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékeléssel foglalkozó munkacsoport 18. ülésén megfogalmazott ajánlásainak végrehajtásával, melyeket 2014. február 7-én fogadott el;
8. felszólítja a Tanácsot annak biztosítására, hogy az eritreai kormány ne részesüljön az elkülönített támogatásból, hanem azt szigorúan az eritreai emberek fejlődésre, demokráciára, emberi jogokra, jó kormányzásra és biztonságra vonatkozó igényeinek kielégítésére fordítsák;
9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek, az Afrikai Unió Tanácsának, az ENSZ főtitkárának és a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.