Eljárás : 2016/2695(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0851/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0851/2016

Viták :

PV 05/07/2016 - 14
CRE 05/07/2016 - 14

Szavazatok :

PV 06/07/2016 - 6.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0311

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 280kWORD 96k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0851/2016
29.6.2016
PE585.286v01-00
 
B8-0851/2016

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az innovációt támogató szinergiákról: az európai strukturális és beruházási alapok, Horizont 2020 és más uniós innovációs alapok és programok (2016/2695(RSP))


Ernest Maragall, Davor Škrlec, Bronis Ropė a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az innovációt támogató szinergiákról: az európai strukturális és beruházási alapok, Horizont 2020 és más uniós innovációs alapok és programok (2016/2695(RSP))  
B8-0851/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 4., 162., és 174–178. cikkére,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet)(1),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel az „Intelligens szakosodás: hálózatépítési kiválóság a jó kohéziós politikáért” című, 2014. január 14-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel „A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások: a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása az Unióban” című, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra szóló kohéziós politika egyszerűsítése és teljesítményorientáltsága felé” című, 2015. november 26-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a „Kutatás és innováció: a megújuló növekedés forrásai” című, 2014. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2014)0339),

–  tekintettel a Bizottság „A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások” című, 2014. július 23-i, hatodik jelentésére a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról,

–  tekintettel az „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2014)0903),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020 és más kutatási, innovációs és versenyképességgel kapcsolatos uniós programok közti szinergiák előmozdítása” című 2014. június 20-i szolgálati munkadokumentumára (SWD (2014)0205),

–  tekintettel „Az Európa 2020 keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politika” című, 2010. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2010)0553),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2013. július 30-i, „Az innovációs szakadék megszüntetése” című véleményére,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2014. november 20-i, „Induló csúcstechnológiai vállalkozásokat támogató ökoszisztémák létrejöttét segítő intézkedések” című véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a 2014–2020-as finanszírozási időszakban a kohéziós politika továbbra is a reálgazdaságba való beruházás minden régiót lefedő, fő uniós eszköze, ugyanakkor az európai szolidaritás kifejeződése is, mivel kiszélesíti a növekedést és a jólétet, és csökkenti a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, amelyeket súlyosbított a gazdasági és pénzügyi válság;

B.  mivel a kohéziós politika teljes mértékben hozzá van igazítva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiához, és annak három eszköze – Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA) és Kohéziós Alap – köré épül, szélesebb körű koordinációt kialakítva egy közös stratégiai keretben a vidékfejlesztési alapokkal, nevezetesen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) és a tengerügyi és halászati ágazati alapokkal, nevezetesen az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal (ETHA);

C.  mivel a közös rendelkezésekről szóló rendelet közös rendelkezéseket határozott meg mind az öt alap – európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) – vonatkozásában, az egyes esb-alapokra és az európai területi együttműködési célkitűzésre vonatkozó egyedi rendelkezések pedig külön rendeletek tárgyát képezték;

D.  mivel a kohéziós politika közelmúltbeli reformja korlátozott számú célkitűzést és prioritást vezetett be, tematikus fókuszt/koncentrációt kialakítva, ugyanakkor bizonyos fokú rugalmasságot és egyes jellegzetességekhez való alkalmazkodóképességet biztosítva; mivel emellett biztosította a megerősített partnerség elvét és a szilárd, többszintű kormányzást, a területfejlesztéshez való jól meghatározott megközelítést, az öt alap közötti, illetve egyéb, érintett alapokkal (pl. Horizont 2020, a társadalmi változás és innováció programja, COSME, LIFE) való fokozott szinergiákat, a végrehajtási szabályok további egyszerűsítését, továbbá kialakított egy hatékony nyomon követési és értékelési rendszert, átlátható teljesítménymérési keretet, a pénzügyi eszközök felhasználására vonatkozó egyértelmű szabályokat, hatékony irányítási és ellenőrzési rendszert, valamint egy hatékony pénzügyi irányítási rendszert;

E.  mivel, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a teljesítmény középpontba helyezését és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérését, eredményességi tartalékot vezettek be minden tagállam számára, amely az az ERFA (az európai területi együttműködési célkitűzésnek nélkül), az ESZA, a Kohéziós Alap, az EMVA és az ETHA számára elkülönített források 6%-át teszi ki, mivel a tervek szerint – a 2019-ben végzett eredményességi felülvizsgálat alapján – az elkülönített tartalékból csak olyan programok és prioritások részesülhetnek, amelyek megvalósították a részcéljaikat, és mivel előzetes feltételrendszert vezettek be azzal a céllal, hogy biztosítsák az esb-alapok keretében megvalósuló kiadások hatékonyságát, miközben a szigorú monitoring és értékelés azt jelenti, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika a leginkább értékelt politika az uniós költségvetésen belül;

F.  mivel 2015. december 14-én a Bizottság közleményt fogadott el az esb-alapok uniós növekedési stratégiához, európai beruházási tervhez és a Bizottság következő évtizedre vonatkozó prioritásaihoz való hozzájárulásáról, amely valójában az esb-alapok közös rendelkezéseiről szóló rendelet 16. cikkében előírt, az alapok eddigi végrehajtásáról szóló jelentés, amely tartalmazza a tagállamokkal a partnerségi megállapodásokról folytatott tárgyalások eredményét, az operatív programokat és az egyes országok esetében felmerülő fő kihívásokat;

G.  mivel a támogatások jó megoldást jelentenek az olyan projektek támogatására, amelyek jelentős pozitív externáliákat hoznak létre, azaz amelyek a társadalom egészének hasznára válnak, és emiatt rövid és középtávú gazdasági megtérülésük alapján nehezen mérhetők, és mivel a pénzügyi eszközök jó megoldást jelentenek az olyan projektek támogatására, amelyek alacsonyabb pozitív externáliákat hoznak létre, amelyeket ezért elsősorban a gazdasági megtérülésük alapján kell értékelni;

1.  ismételten hangsúlyozza, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelettel bevezetett közös stratégiai keret megerősítette a kohéziós politika és egyéb uniós politikák és kezdeményezések (pl. a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a vidékfejlesztés, a digitális egységes piac, az energiaunió) közötti kapcsolatokat, és ezáltal az összes eszköze és célkitűzése – közöttük a városfejlesztési menetrend, a területfejlesztési menetrend, a kkv-kba való beruházás, az intelligens növekedési és az intelligens szakosodási stratégiák – révén hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához;

2.  hangsúlyozza, hogy a fent említett szinergiákat már a stratégiai tervezés szakaszában beépítik, és ezért már kezdettől fogva a lehetőségek azonosítására és megteremtésére irányuló stratégiai választásokra és tervezésre van szükség a régiók és a tagállamok részéről; rámutat, hogy a Horizont 2020 esetében ez figyelemfelkeltést, információnyújtást, kommunikációs kampányokat, valamint a nemzeti kapcsolattartó pontoknak az európai strukturális és beruházási alapokkal foglalkozó nemzeti és regionális politikai döntéshozókkal és igazgatási hatóságokkal történő lehető legjobb összekapcsolását jelenti;

3.  hangsúlyozza, hogy az intelligens szakosodási stratégiáknak a nemzeti vagy regionális irányító hatóságok, valamint az érdekelt felek, például egyetemek és egyéb felsőoktatási intézmények, az ipari szereplők és a szociális partnerek bevonásával, a vállalkozókat felfedező folyamat során történő kidolgozása kötelező azon régiók és tagállamok számára, amelyek ERFA-forrásokat kívánnak a kutatásba és fejlesztésbe fektetni, az intelligens szakosodási stratégiáknak ugyanis egyaránt tartalmazniuk kell alulról felfelé irányuló intézkedéseket (kapacitásépítés és a nemzeti/regionális kutatási és innovációs rendszerek javítása), valamint felülről lefelé irányuló intézkedéseket (innováció/piac) a Horizont 2020 keretében, ami viszont a maga részéről serkenti az Európában meglévő innovációs szakadék megszüntetését célzó, uniós szintű együttműködést, illetve befektet az élenjárók és a mögöttük következők közötti kapcsolatokba a kiválóság terjesztésére és a részvétel növelésére irányuló tevékenységek összefüggésében, miközben az intelligens szakosodási módszertan fontosabb modellé válhat a 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politika formálása tekintetében;

4.  meggyőződése, hogy a kohéziós politikán belüli eredményorientált szemléletet tovább kell erősíteni; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a versenyképességgel kapcsolatos egyéb uniós szakpolitikákkal fennálló szinergiák növelésére, különösen a kutatás-fejlesztés, az ikt, a megújuló energiák és a kkv-k terén, az uniós K+F eredmények nagyobb mértékű felhasználása, új, magas színvonalú munkahelyek létrehozása, illetve a meglévő munkahelyek fenntartása, valamint a zöld gazdaság előmozdítása céljából; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a különböző uniós eszközök szinergikus alkalmazásának fokozására irányuló lehetőségeket, különösen a Horizont 2020 és az intelligens szakosodási kezdeményezések között (RIS3);

5.  megjegyzi, hogy a 2014–2020 közötti programozási időszakban a kohéziós politika a pénzügyi eszközöknek erősebb szerepet juttat, valamint hogy a pénzügyi eszközök – hatékonyan felhasználásuk esetén – jelentősen növelhetik a finanszírozás hatását az innováció piaci elterjedése vonatkozásában, például az energiahatékonyság terén; hangsúlyozza azonban, hogy több bizonyítékra van szükség annak megértéséhez, hogy az ilyen pénzügyi eszközöket hogyan lehet hatékonyan felhasználni; emlékeztet rá, hogy a támogatások és pénzügyi eszközök nem ugyanolyan típusú tevékenységeket finanszíroznak, és hogy e különböző támogatási formák eltérő kedvezményezettekre és projektekre irányulnak; mély aggodalmának ad hangot az uniós programok által biztosított támogatások jövőbeli finanszírozásával kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy folytatni kell egyes ágazatok és bizonyos fajta tevékenységek támogatását; hangsúlyozza, hogy a vissza nem térítendő támogatások és pénzügyi eszközök között a jövőben megfelelő egyensúlyt kell fenntartani; emlékeztet rá, hogy tovább kell erősíteni a pénzügyi eszközök elszámoltathatóságát, átláthatóságát és eredményközpontúságát;

6.  hangsúlyozza, hogy mivel az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az európai strukturális és beruházási alapok (kohézió, vidékfejlesztés és halászat) más-más intézményi szinteken, különböző politikákat követnek, ki kell egészíteniük egymást, nem utolsósorban a források tekintetében; aggodalmának ad hangot a Bizottság javaslata miatt, amelynek értelmében az eszközök együttes alkalmazása esetén a beruházás legnagyobb kockázattal járó részét az ESBA helyett az esb-alapokból kellene fedezni; úgy véli, hogy ez jogbizonytalanságot eredményez az esb-alapok felhasználása tekintetében, és ellentétes az Európai Stratégiai Beruházási Alap lényegével, ami az új kockázatviselési képesség biztosítása az uniós beruházások számára;

7.  megjegyzi, hogy a beruházások hatásának maximalizálása érdekében tovább kell erősíteni az egyéb szakpolitikákkal és eszközökkel kialakított szinergiákat; ezzel összefüggésben emlékeztet a „kiválósághoz vezető út” (S2E) elnevezésű uniós költségvetési kísérleti projektre, amely továbbra is támogatja 13 tagállam régióit az esb-alapok közötti szinergiák fejlesztésében és kiaknázásában; kiemeli a kapcsolódó szakosodási területek azonosításának fontosságát is más régiókban és tagállamokban a velük való összefogás, a több országot érintő projektlehetőségekre való jobb felkészültség és a nemzetközi szintű összekapcsolódás céljából;

8.  rámutat arra, hogy a „Horizont 2020” keretprogram szerinti finanszírozás nem elegendő, és hogy kiválónak értékelt projektek nem kapnak finanszírozást; hangsúlyozza, hogy alternatív finanszírozást kell fel szabadítani, például a Horizont 2020 keretében megvalósítandó projektek támogatását az esb-alapokból lehetne biztosítani a kiválóság pecsétje segítségével;

9.  hangsúlyozza, hogy az ESBA-nak ki kell egészítenie az esb-alapokat és más uniós programokat – például a Horizont 2020-at; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az uniós eszközök közti teljes koherenciát és szinergiákat a köztük vagy a politika végrehajtásának különböző szintjei közti átfedések és ellentmondások kiküszöbölése érdekében; emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégia felülvizsgálata során foglalkozni kell ezzel a kihívással, valamennyi rendelkezésre álló forrás hatékony felhasználása és az átfogó stratégiai célok vonatkozásában a várt eredmények elérése érdekében, figyelembe véve, hogy a k+i beruházások mennyiségét, minőségét és hatását a kohéziós politika eszközei és a Horizont 2020 összehangolt használata révén kell növelni;

10.  tudomásul veszi a kutatásért, tudományért és innovációért felelős biztosnak az Európai Innovációs Tanács lehetséges létrehozására irányuló munkáját, amely az unióban indított innovációs kezdeményezések jobb koordinálását célozza (2015. december); figyelmeztet az EU által finanszírozott eszközök már így is összetett rendszere – mint például az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák (FET) rendszerei, a szerződéses köz-magán társulások, a közös technológiai kezdeményezések, az európai innovációs partnerségek, az InnovFin, és Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében nyújtott finanszírozás – további bővítésének veszélyeire, és emlékezteti a Bizottságot, hogy az innováció regionális és helyi szinteken valósul meg, valamint hogy egy központosított eszköz vagy döntéshozó szerv valószínűleg nem volna a leghatékonyabb eszköz;

11.  felhívja a figyelmet „A regionális gazdasági konvergencia elősegítése” című, folyamatban lévő projektre, mely az ipari klaszterek és technológiai központok közötti kapcsolatok kiépítését célozza a különböző uniós (mind a vezető, mind a követő) régiókban, az összehasonlító teljesítményértékelés, a legjobb gyakorlatok cseréje, az innováció és a felzárkózás stratégiák ösztönzése érdekében; kéri, hogy szorosan kövessék nyomon ennek eredményeit, valamint kéri – ha a program sikeres – a versenyképességi költségvetési cím alatti, folyamatban lévő finanszírozási eszközök közé való beillesztése módozatainak azonosítását;

12.  hangsúlyozza, hogy amint azt a Számvevőszék elismerte, az ETI finanszírozása túlságos mértékben csak néhány országra és korlátozott számú tudományos és innovációs társulási (TIT) partnerre koncentrálódik, mivel az EIT finanszírozásának 73%-a öt országba irányul; felhívja a Bizottságot és az EIT-t, hogy jelentősen fokozzák a regionális innovációs programok keretében megvalósított finanszírozást és tevékenységeket, hogy ezáltal több régióban támogassák az innovációt, és az EIT támogatási tevékenységeit szélesebb körben biztosítsák;

13.  kéri a Bizottságot, hogy adjon ki közleményt a szinergiák végrehajtásáról, tekintettel arra, hogy – a szűkös beruházási források felhasználása tekintetében meglévő potenciáljukra és a jövőbeli, új kihívások kezelését érintő általános kilátásokra vonatkozó hivatkozások kivételével – ez a kérdés hiányzik a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikke szerint elkészített jelentésből, míg az országspecifikus ajánlások részét képezik ezeknek a szinergiáknak;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

(1)

H L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2)

HL L 347., 2013.12.20., 289. o.

(3)

HL L 347., 2013.12.20., 470. o.

(4)

HL L 347., 2013.12.20., 259. o.

(5)

HL L 347., 2013.12.20., 303. o.

(6)

HL L 347., 2013.12.20., 281. o.

(7)

HL L 347., 2013.12.20., 487. o.

(8)

HL L 347., 2013.12.20., 104. o.

(9)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0002.

(10)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0308.

(11)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0419.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat