ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a bálnavadászat 2015–2016-os szezonban történő újrakezdésére vonatkozó japán döntésről
29.6.2016 - (2016/2600(RSP))
az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján
Anja Hazekamp, Stefan Eck, Merja Kyllönen, Eleonora Forenza, Sabine Lösing, Marisa Matias, Kateřina Konečná, Jiří Maštálka, Josu Juaristi Abaunz, Marina Albiol Guzmán, Sofia Sakorafa, Estefanía Torres Martínez, Lola Sánchez Caldentey, Tania González Peñas, Miguel Urbán Crespo, Xabier Benito Ziluaga, Anne-Marie Mineur a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0853/2016
B8-0853/2016
Az Európai Parlament állásfoglalása a bálnavadászat 2015–2016-os szezonban történő újrakezdésére vonatkozó japán döntésről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó, a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság által bejelentett moratóriumra,
– tekintettel az EU és Japán közötti kereskedelmi tárgyalásokról szóló, 2012. október 25-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság által a 2014-ben Szlovéniában rendezett 65. ülésén elfogadott, az egyedi engedély alapján végzett (tudományos célú bálnavadászat néven ismert) bálnavadászatról szóló 2014-5. sz. határozatra,
– tekintettel a Nemzetközi Bíróság 2014. március 31-i, a Déli-sarkvidéken folytatott bálnavadászat ügyében hozott ítéletére (Ausztrália kontra Japán: Új-Zéland intervenciója),
– tekintettel a Déli-óceánra vonatkozó új, tudományos bálnakutatási programhoz (NEWREP-A) készült japán kutatási tervre,
– tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, a bálnavadászat 2015–2016-os szezonban történő újrakezdésére vonatkozó japán döntésről szóló kérdésekre (O-000058/2016 – B8-0702/2016 és O-000059/2016 – B8-0703/2016),
– tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) 1982-ben betiltotta valamennyi nagy bálnafaj kereskedelmi célú vadászatát, amely tiltás 1986-ban lépett hatályba;
B. mivel Japán a nemzetközi tiltás ellenére különböző indokolatlan – köztük tudományos – ürügyekkel folytatja a bálnavadászatot, és a tiltás 1986-os hatálybalépése és 2008/2009 között több mint 17 000 bálnát pusztított el[2];
C. mivel a néhány ország által még mindig gyakorolt bálnavadászat súlyos és elhúzódó szenvedéseket okozhat az egyes állatoknak, és fenyegeti a bálnapopulációk általános védettségi helyzetét;
D. mivel a Nemzetközi Bíróság 2014. március 31-i ítéletében elutasította a tudományos célú bálnavadászatra vonatkozó japán programot, és úgy vélte, a Japán által a barázdás bálna, a hosszúszárnyú bálna és az antarktiszi csukabálna elejtésére, befogására és kezelésére kiadott különleges engedélyek nem tartoznak a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezmény VIII. cikke (1) bekezdésének hatálya alá, és nem állnak összhangban a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezmény jegyzékének számos bekezdése alapján Japánra háruló kötelezettségekkel;
E. mivel a Nemzetközi Bíróság fenti ítélete ellenére Japán egy 2014-es rövid szünet után 2015-ben újrakezdte a bálnavadászatot a Déli-óceánra vonatkozó új, tudományos bálnakutatási programhoz (NEWREP-A) készült kutatási terve keretében;
F. mivel a NEWREP-A program szerint Japán 12 év alatt összesen 3996 csukabálna vadászatát tervezi;
G. mivel a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság tudósokból álló szakértői testülete, amely megvitatta és felülvizsgálta a NEWREP-A programot, megállapította, hogy a javaslat nem bizonyította a halált okozó mintavétel szükségességét a kitűzött célok eléréséhez;
H. mivel a Bizottság, a Tanács és a Parlament támogatja a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó általános moratórium fenntartását és a bálnából készült termékek nemzetközi kereskedelmére vonatkozó tilalmat, valamint törekszik az úgynevezett tudományos célú bálnavadászat megszüntetésére, és támogatja jelentős méretű óceáni és tengeri térségek olyan menedékhelyekké történő kijelölését, ahol határozatlan ideig tilos mindennemű bálnavadászat ;
I. mivel az EU és tagállamai bírálták Japánt a bálnavadászat újrakezdése miatt, továbbá azért, mert Japán nem tartja kellően tiszteletben a Nemzetközi Bíróság 2014. évi véleményében foglalt iránymutatást; mivel 2015 decemberében csatlakoztak Új-Zélandhoz a japán kormány elleni demars keretében;
J. mivel az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalások 2013. március 25-én hivatalosan megkezdődtek;
K. mivel a kereskedelmi politikáknak többek között olyan eszközként kell szolgálniuk, amely javítja az emberi jogok, az állatjólét és a környezetvédelem – többek között a tengeri emlősök védelme – tiszteletben tartását;
1. felszólítja Japánt mindennemű bálnavadászat beszüntetésére;
2. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az EU és Japán között jelenleg zajló szabadkereskedelmi tárgyalások keretében szorgalmazza, hogy Japán teljesítse a tengeri emlősök védelmével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit;
3. kijelenti, hogy amennyiben Japán folytatja a bálnavadászatot, akkor ez újabb okot szolgáltat ahhoz, hogy a Parlament ne adja beleegyezését az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodáshoz;
4. sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy amikor az IWC 2016 októberében sorra kerülő 66. ülése után elkészítik a bálnavadászatra vonatkozó frissített uniós közös álláspont tervezetét, olyan megközelítést alkalmazzanak, amely legalább annyira elővigyázatos, mint a jelenlegi közös álláspont (A Tanács határozata a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezménynek és jegyzékének módosításaira vonatkozóan az Európai Unió nevében, a hatáskörébe tartozó kérdéseket illetően, a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság következő három ülésén képviselendő álláspont meghatározásáról – 2011/0221 (NLE));
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Japán kormányának és parlamentjének.
- [1] HL C 72. E, 2014.3.11., 16. o.
- [2] http://d2ouvy59p0dg6k.cloudfront.net/downloads/iwc61_whales_killed_final.pdf