Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0862/2016Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0862/2016

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a bálnavadászat 2015–2016-os szezonban történő újrakezdésére vonatkozó japán döntésről

29.6.2016 - (2016/2600(RSP))

a B8-0702/2016. és B8-0703/2016. számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez
az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján

Marco Affronte, Piernicola Pedicini, Eleonora Evi, Rolandas Paksas, Isabella Adinolfi az EFDD képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0853/2016

Eljárás : 2016/2600(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0862/2016
Előterjesztett szövegek :
B8-0862/2016
Viták :
Elfogadott szövegek :

B8-0862/2016

Az Európai Parlament állásfoglalása a bálnavadászat 2015–2016-os szezonban történő újrakezdésére vonatkozó japán döntésről

(2016/2600(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó, a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság által bejelentett moratóriumra,

–  tekintettel a Nemzetközi Bíróság (NB) 2014. március 31-i, a Déli-sarkvidéken folytatott bálnavadászat ügyében hozott ítéletére (Ausztrália kontra Japán: Új-Zéland intervenciója),

–  tekintettel a Déli-óceánra vonatkozó új, tudományos bálnakutatási programhoz (NEWREP-A) készült japán kutatási tervre,

–  tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, a bálnavadászat 2015–2016-os szezonban történő újrakezdésére vonatkozó japán döntésről szóló kérdésekre (O-000058/2016 – B8-0702/2016 és O-000059/2016 – B8-0703/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) 1982-ben betiltotta valamennyi nagy bálnafaj kereskedelmi célú vadászatát, amely tiltás 1986-ban lépett hatályba;

B.  mivel 2014. március 31-én a Nemzetközi Bíróság elrendelte, hogy Japán hagyjon fel a bálnavadászattal a Déli-sarkvidéken, rámutatva, hogy az ún. tudományos célú japán bálnavadászat nem egyeztethető össze a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezménnyel, az IWC ítéleteivel vagy a nemzetközi joggal;

C.  mivel az 1986-ban hatályba lépett nemzetközi tiltás ellenére az 1986 és a 2008/2009 között eltelt időszakban Japán több mint 17 000 bálnát ölt[1] le olyan hamis ürügyekkel, mint a tudományos kutatás folytatása;

D.  mivel ennek következtében a 2015/2016-os szezonban a japán bálnavadászok Japán megtévesztő áltudományos bálnavadászati programja, a NEWREP-A keretében és az IWC és a Nemzetközi Bíróság ítéleteit semmibe véve a Déli-óceánon 333 csukabálnát fogtak be, köztük vemhes nőstényeket;

E.  mivel a Japánban, Norvégiában és Izlandon továbbra is engedélyezett bálnavadászat súlyosan veszélyeztetheti a biológiai sokféleséget, tekintettel a bálnapopulációk általános védettségi helyzetére gyakorolt hatásra, egyúttal pedig tisztességtelen és szükségtelen szenvedésnek teszi ki az egyes tengeri emlősöket;

F.  mivel a japán flotta egyedül a Csendes-óceán északi részén olyan kapacitással rendelkezik, hogy tudományos kutatásnak álcázva évente akár 200 csukabálnát, 50 Bryde-bálnát, 100 tőkebálnát és 10 ámbráscetet is elejthet;

G.  mivel 2015. november 27-én Japán bejelentette, hogy a Déli-sarkvidéken újrakezdi az ún. tudományos célú bálnavadászatot a Nemzetközi Bíróság ítélete ellenére és azt követően, hogy az IWC-től nem kapta meg a támogatást új, gyilkos programjához, a NEWREP-A-hoz, amely az elkövetkező 12 évben 4000 csukabálna elejtését tűzte ki célul;

H.  mivel a tudományos engedélyek lehetővé teszik a bálnahús értékesítését vagy felajánlását, holott a tudományos szükségletek tökéletesen ártalmatlan alternatívákkal is kielégíthetők; mivel a tudósok anélkül, hogy leölnék a bálnákat, DNS-mintavétellel és a távolból történő megfigyeléssel szert tehetnek a bálnákkal kapcsolatos ismeretekre, továbbá az esetleges kórokozók kimutatása érdekében a minták összegyűjthetők többek között a bálnák levedlett bőréből, zsírjából vagy fekáliájából;

I.  mivel a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság tudósokból álló szakértői testülete kijelentette, hogy a NEWREP-A terv nem bizonyította a halált okozó mintavétel szükségességét a kitűzött célok eléréséhez;

J.  mivel a bálnahús már nem része a japán étrendnek; mivel a cetfélék kutatásával foglalkozó japán intézet szerint 2014-ben az eladásra szánt bálnahús 75%-a nem kelt el;

K.  mivel minden uniós intézmény, valamint számos ország és nemzetközi szerv támogatja a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó általános moratóriumot és a bálnából készült termékek nemzetközi kereskedelmére vonatkozó tilalmat;

L.  mivel globálisan nemzetközileg támogatják olyan tengeri menedékhelyek kijelölését, ahol véglegesen tilos mindennemű bálnavadászat;

1.  sürgeti, hogy Japán haladéktalanul fejezze be a bálnavadászatot;

2.  felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy emlékeztessék Japánt a tengeri emlősök védelmével kapcsolatos kötelezettségeire;

3.  felszólítja a Nemzetközi Bíróság ügyészét, hogy vizsgálja ki a nemzetközi jog és a Nemzetközi Bíróság 2014. évi ítélete Japán általi megsértését;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Japán kormányának és parlamentjének, továbbá a Nemzetközi Bíróság ügyészének.