Az Európai Parlament,

–  tekintettel a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó, a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság által bejelentett moratóriumra,

–  tekintettel a Nemzetközi Bíróság (NB) 2014. március 31-i, a Déli-sarkvidéken folytatott bálnavadászat ügyében hozott ítéletére (Ausztrália kontra Japán: Új-Zéland intervenciója),

–  tekintettel a Déli-óceánra vonatkozó új, tudományos bálnakutatási programhoz (NEWREP-A) készült japán kutatási tervre,

–  tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, a bálnavadászat 2015–2016-os szezonban történő újrakezdésére vonatkozó japán döntésről szóló kérdésekre (O-000058/2016 – B8-0702/2016 és O-000059/2016 – B8-0703/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) 1982-ben betiltotta valamennyi nagy bálnafaj kereskedelmi célú vadászatát, amely tiltás 1986-ban lépett hatályba;

B.  mivel 2014. március 31-én a Nemzetközi Bíróság elrendelte, hogy Japán hagyjon fel a bálnavadászattal a Déli-sarkvidéken, rámutatva, hogy az ún. tudományos célú japán bálnavadászat nem egyeztethető össze a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezménnyel, az IWC ítéleteivel vagy a nemzetközi joggal;

C.  mivel az 1986-ban hatályba lépett nemzetközi tiltás ellenére az 1986 és a 2008/2009 között eltelt időszakban Japán több mint 17 000 bálnát ölt(1) le olyan hamis ürügyekkel, mint a tudományos kutatás folytatása;

D.  mivel ennek következtében a 2015/2016-os szezonban a japán bálnavadászok Japán megtévesztő áltudományos bálnavadászati programja, a NEWREP-A keretében és az IWC és a Nemzetközi Bíróság ítéleteit semmibe véve a Déli-óceánon 333 csukabálnát fogtak be, köztük vemhes nőstényeket;

E.  mivel a Japánban, Norvégiában és Izlandon továbbra is engedélyezett bálnavadászat súlyosan veszélyeztetheti a biológiai sokféleséget, tekintettel a bálnapopulációk általános védettségi helyzetére gyakorolt hatásra, egyúttal pedig tisztességtelen és szükségtelen szenvedésnek teszi ki az egyes tengeri emlősöket;

F.  mivel a japán flotta egyedül a Csendes-óceán északi részén olyan kapacitással rendelkezik, hogy tudományos kutatásnak álcázva évente akár 200 csukabálnát, 50 Bryde-bálnát, 100 tőkebálnát és 10 ámbráscetet is elejthet;

G.  mivel 2015. november 27-én Japán bejelentette, hogy a Déli-sarkvidéken újrakezdi az ún. tudományos célú bálnavadászatot a Nemzetközi Bíróság ítélete ellenére és azt követően, hogy az IWC-től nem kapta meg a támogatást új, gyilkos programjához, a NEWREP-A-hoz, amely az elkövetkező 12 évben 4000 csukabálna elejtését tűzte ki célul;

H.  mivel a tudományos engedélyek lehetővé teszik a bálnahús értékesítését vagy felajánlását, holott a tudományos szükségletek tökéletesen ártalmatlan alternatívákkal is kielégíthetők; mivel a tudósok anélkül, hogy leölnék a bálnákat, DNS-mintavétellel és a távolból történő megfigyeléssel szert tehetnek a bálnákkal kapcsolatos ismeretekre, továbbá az esetleges kórokozók kimutatása érdekében a minták összegyűjthetők többek között a bálnák levedlett bőréből, zsírjából vagy fekáliájából;

I.  mivel a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság tudósokból álló szakértői testülete kijelentette, hogy a NEWREP-A terv nem bizonyította a halált okozó mintavétel szükségességét a kitűzött célok eléréséhez;

J.  mivel a bálnahús már nem része a japán étrendnek; mivel a cetfélék kutatásával foglalkozó japán intézet szerint 2014-ben az eladásra szánt bálnahús 75%-a nem kelt el;

K.  mivel minden uniós intézmény, valamint számos ország és nemzetközi szerv támogatja a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó általános moratóriumot és a bálnából készült termékek nemzetközi kereskedelmére vonatkozó tilalmat;

L.  mivel globálisan nemzetközileg támogatják olyan tengeri menedékhelyek kijelölését, ahol véglegesen tilos mindennemű bálnavadászat;

1.  sürgeti, hogy Japán haladéktalanul fejezze be a bálnavadászatot;

2.  felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy emlékeztessék Japánt a tengeri emlősök védelmével kapcsolatos kötelezettségeire;

3.  felszólítja a Nemzetközi Bíróság ügyészét, hogy vizsgálja ki a nemzetközi jog és a Nemzetközi Bíróság 2014. évi ítélete Japán általi megsértését;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Japán kormányának és parlamentjének, továbbá a Nemzetközi Bíróság ügyészének.

(1) http://d2ouvy59p0dg6k.cloudfront.net/downloads/iwc61_whales_killed_final.pdf