Eljárás : 2016/2773(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0885/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0885/2016

Viták :

PV 06/07/2016 - 5
CRE 06/07/2016 - 5

Szavazatok :

PV 06/07/2016 - 6.12
CRE 06/07/2016 - 6.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0312

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 415kWORD 153k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0885/2016
4.7.2016
PE585.324v01-00
 
B8-0885/2016

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően,

az eljárási szabályzat 37. cikkének (3) bekezdése és az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján,


a Parlament prioritásairól a Bizottság 2017. évi munkaprogramjára vonatkozóan (2016/2773(RSP))


Sophia in 't Veld az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a Parlament prioritásairól a Bizottság 2017. évi munkaprogramjára vonatkozóan (2016/2773(RSP))  
B8-0885/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra(1), különösen annak IV. mellékletére,

–  tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra,

–  tekintettel a Bizottsági Elnökök Értekezletének összefoglaló jelentésére, amely kiegészítő információkat nyújt ezen állásfoglaláshoz a parlamenti bizottságok szempontjából, és amelyet a Bizottságnak kellőképpen figyelembe kell vennie 2017. évi munkaprogramjának kidolgozásakor és elfogadásakor,

–  tekintettel eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdésére,

A.  mivel a Bizottság feladata az Unió általános érdekeinek előmozdítása, az ezt célzó megfelelő kezdeményezések megtétele, a Szerződések alkalmazásának biztosítása, az uniós jog végrehajtásának és érvényre juttatásának ellenőrzése, az alapvető európai értékekre és az európaiak békés egymás mellett élésére épülő jogállamiság érvényesítése, a koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatok végrehajtása, valamint jogszabályok megalkotásának kezdeményezése;

B.  mivel az Unió hosszan elhúzódó gazdasági válságon esett át, amely alacsony növekedéssel, illetve a munkahelyteremtés és a beruházások hiányával járt együtt, amit nem lehet orvosolni anélkül, hogy az európai integrációt indokolt esetben – különösen a belső piac és a gazdasági és monetáris unió területén – a demokratikus ellenőrzés és az elszámoltathatóság megerősítésével jelentősen el ne mélyítenénk;

C.  mivel a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés összeegyeztethető egymással, és egymást kölcsönösen erősítheti, sürgeti a Bizottságot, hogy a fenntarthatóságot tegye munkateremtési és növekedési menetrendjének sarokkövévé;

1. RÉSZ: Horizontális

1.  üdvözli a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodást, nevezetesen az intézmények arra vonatkozó vállalását, hogy javítják a hatásvizsgálatokat, az irányelvek helyett inkább rendeleteket alkalmaznak és az uniós jogszabályok rendszeres felülvizsgálatának biztosítása érdekében a hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendelkezéseket illesztenek a szövegekbe; ezért érdeklődéssel várja az uniós jogszabályok alkalmazásáról szóló bizottsági jelentést, és különösen az irányelvek nemzeti jogba való átültetésének értékelését, beleértve a tagállamok ama kötelezettségét, hogy bármilyen további elemet („túlszabályozás”) egyértelműen felismerhetővé tesznek az uniós eredménytáblákon, valamint aktívabban kezelik az irányelvek helytelen átültetését és szorosan nyomon követik a meglévő jogszabályok érvényesítését és végrehajtását;

2.  felszólít a meglévő jogszabályoknak a REFIT program keretében való vizsgálatára, kiemelve, hogy a jogszabályoknak digitálisan is meg kell felelniük a céloknak;

2. RÉSZ Ágazatspecifikus:

Európai menekültügyi és bevándorlási politika és határigazgatás

3.  felszólít a schengeni térségben érvényes humanitárius vízumra irányuló önálló javaslatra;

4.  felszólít egy olyan megfelelő uniós gazdasági migrációs politikára, amely a diákok, kutatók és magasan képzett munkavállalók számára meglévő eszközökön alapul, és létrehoz egy schengeni munkavállalási és tartózkodási engedélyt a harmadik országokból érkező alacsony képzettségű és szakképzetlen munkavállalók számára;

5.  felszólít Európa és a schengeni térség határ- és parti őrségének működéséről szóló végrehajtási és nyomon követési jelentések benyújtására;

A jogérvényesülés, biztonság és alapvető jogok térsége

Igazságügy

6.  újólag felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy nyitott, hatékony és független európai igazgatást garantáló jogalkotási javaslatot az uniós közigazgatási jog tárgyában, valamint megfelelően vegye figyelembe az ezzel kapcsolatos uniós rendeletre irányuló parlamenti javaslatot;

7.  üdvözli a Brüsszel IIa. rendelet felülvizsgálatáról szóló, készülő javaslatot, és felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a kitűzött menetrendet; felhívja a figyelmet e jogszabály fontosságára a családjog terén tagállamok közötti kollíziós kérdések tekintetében, különös tekintettel a szülői felügyeleti jogra és a gyermekek jogellenes külföldre vitelére;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy, a kiszolgáltatott felnőttek védelmére irányuló európai jogszabályi keretre a saját személyükről gondoskodni vagy vagyonukat kezelni képtelen személyekre vonatkozó, eltérő nemzeti intézkedések harmonizálása céljából; ezzel kapcsolatban sajnálatosnak tartja, hogy a kiszolgáltatott felnőttek határokon átnyúló jogi védelméről szóló 2008-as parlamenti ajánlás(2) nem vezetett konkrét intézkedéshez;

9.  sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a visszaélést bejelentő személyek uniós szintű védelme harmonizálásának lehetőségeit;

Biztonság

10.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó európai biztonsági stratégia, valamint a terrorizmus, a határokon átnyúló szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem terén meghatározott prioritások hatékony és összehangolt végrehajtását, tényleges biztonsági eredményekre összpontosítva; ismételten hangsúlyozza, hogy még a biztonságra vonatkozó európai menetrend keretében benyújtandó új jogalkotási javaslatok ismertetése előtt mélyreható értékelést kell végezni, mely a meglévő uniós eszközök működési hatékonyságára és az e területen még fennálló hiányosságokra összpontosít; e tekintetben sajnálatosnak tartja, hogy a menetrend részeként ismertetett számos javaslatból szisztematikusan kimaradt a hatásvizsgálat;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy horizontális jogi eszközre a bűnüldözési információk cseréjének javítása és a tagállamok közötti és az uniós ügynökségekkel való operatív együttműködés fokozása érdekében, a határellenőrzést és a biztonságot szolgáló erőteljesebb és intelligensebb informatikai rendszerekre építve, illetve a súlyos nemzetközi bűncselekmények elleni küzdelem során a kötelező információcsere biztosítása céljából; ezzel kapcsolatban sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 1987/2006/EK rendelet módosítására annak érdekében, hogy összehangolja a figyelmeztető jelzés kritériumait és kötelezővé tegye figyelmeztető jelzések kiadását a terrorizmus vagy egyéb súlyos nemzetközi bűncselekmény miatt elítélt vagy azzal gyanúsított személyekre vonatkozóan;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy indokolatlan késedelem nélkül nyújtsa be az Europol új alapító rendeletének módosítását a valóban európai nyomozási kapacitások kiépítése, az ügynökség jogképességgel való felruházása – hogy bűnügyi nyomozás megindítását kérhesse –, valamint az információk uniós szintű megosztásának és összegyűjtésének előmozdítása érdekében;

13.  kéri a Bizottságot, hogy mobilizálja a szakértelmet, valamint a technikai és pénzügyi erőforrásokat annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a bevált gyakorlatok uniós szintű koordinációját és cseréjét az erőszakos szélsőségesség, a terrorista propaganda, valamint a radikális hálózatok és a terrorista szervezetek általi online és offline eszközökön keresztül történő toborzás elleni küzdelem területén, különös tekintettel a megelőzési, beilleszkedési és újrabeilleszkedési stratégiákra, a nemek közötti egyenlőség szempontjának megfelelő általános érvényesítése mellett;

14.  hangsúlyozza, hogy egy üzenet internetes terjesztését vagy más formában való nyilvánossá hozatalát korlátozó vagy egy személyes kommunikáció megszerzését célzó bűnüldözési intézkedésnek csak a szükséges és arányos mértékre kell korlátozódnia, illetve előzetes bírósági engedély alapján kell azt alkalmazni; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa és fokozza erőfeszítéseit az internetes zaklatók azonosítását célzó eljárások javítása és a gyermekek velük szemben való megóvása érdekében;

15.  üdvözli az uniós adatvédelmi csomag elfogadását, és felszólítja a Bizottságot a személyes adatok védelmére vonatkozó új uniós jogalkotási keret gyors és összehangolt végrehajtásának biztosítására; üdvözli az EU–USA közötti átfogó adatvédelmi keretmegállapodás előkészületeit, ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy a megállapodás nem felel meg az EU elsődleges és másodlagos jogának, és felkéri az Európai Unió Bíróságát, hogy megkötése előtt véleményezze a megállapodást;t üdvözli az adatvédelmi pajzsra vonatkozó, a védett adatkikötőt felváltó javaslatokat, ugyanakkor úgy véli, hogy az adatvédelmi pajzs még nem teljes mértékben „Schrems-biztos”, és további lépéseket kell tenni az uniós jognak és az esetjognak való maradéktalan megfelelés érdekében;

Alapvető jogok

16.  felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló paktum érdekében, a Parlament küszöbön álló saját kezdeményezésű jogalkotási jelentésében meghatározásra kerülő irányvonalak mentén;

17.  ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt azért, hogy elhárítsa megkülönböztetés elleni horizontális irányelv előtt álló akadályokat; kéri a Bizottságot, hogy frissítse az LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdítását célzó intézkedések listáját, és a homofóbia és a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni uniós menetrend formájában dolgozzon ki átfogó európai választ az LMBTI-személyek által alapvető jogaik kapcsán tapasztalt problémákra;

18.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa az előrehaladást az emberi jogok európai egyezményéhez (EJEE) való uniós csatlakozás terén, figyelembe véve az ügy Európai Bíróság általi értelmezését, és megoldva a fennmaradó jogi kihívásokat; sürgeti a Bizottságot, hogy sürgősen találjon választ a közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP) kapcsolatos két legégetőbb problémára, azaz a kölcsönös bizalom és a bírósági felülvizsgálat kérdésére;

19.  felszólít a nők jogaira és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó erőteljes önálló stratégia létrehozására, mely felváltja a nők és férfiak közötti egyenlőségéről szóló, a 2010–2015 közötti időszakra vonatkozó stratégiát; üdvözli az Európa Tanács nőkkel szembeni, illetve a családon belüli erőszak megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló egyezményének (Isztambuli Egyezmény) uniós ratifikálására irányuló bizottsági javaslatot, amelynek célja az egyezmény megfelelő és eredményes alkalmazásának biztosítása, valamint a tagállamok kötelezése arra, hogy az eredményes politikák és figyelemfelkeltő kampányok kialakításához szükséges adatokat összegyűjtsék és megosszák egymással;

Gazdasági és monetáris unió, növekedés és beruházás

20.  üdvözli a Bizottság kezdeményezését a Parlamenttel való együttműködés fokozására a versenyképesség terén; felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa és erősítse meg ezt a gyakorlatot és vegye fontolóra a lehetőséget, hogy a Parlament a versenypolitika területén is együttdöntési jogkört kapjon, különösen alapelvek és kötelező erejű iránymutatások esetében;

21.  felszólítja a Bizottságot, hogy mihamarabb álljon elő konkrét javaslatokkal a lakossági pénzügyi szolgáltatások területén, szem előtt tartva, hogy a lakossági finanszírozásnak az EU-ban a polgárok érdekében kell eljárnia, jobb termékeket kell kínálnia és szélesebb kínálatot kell nyújtania a piacon;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter keretében tegyen hatékony lépéseket annak biztosítására, hogy a gazdaság modernizálása, a versenyképesség fokozása, valamint az egyenlőtlenségek és az egyensúlyhiány kezelése érdekében a tagállamok végrehajtsák az országspecifikus ajánlásokat és a strukturális reformokat;

23.  kéri egy feltételességen alapuló európai adósság-visszavásárlási alap létrehozását;

24.  felszólítja a Bizottságot, hogy a nemzetközi pénzügyi, monetáris és szabályozó intézményekben és testületekben az EU szerepéről szóló, 2016. április 12-i parlamenti állásfoglalással(3) összhangban tegye ésszerűbbé és foglalja szabályokba az EU képviseletét a többoldalú szervezetekben és testületekben, annak érdekében, hogy növekedjen az Unió e szervezetekben való részvételének átláthatósága, integritása és elszámoltathatósága ezekben a testületekben, befolyása erősödjön és jobban előmozdíthassa a demokratikus folyamat során általa is elfogadott jogszabályokat;

A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata

25.  mivel mindössze két évnyi végrehajtási időszak után a többéves pénzügyi keret elérte korlátait; mivel a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata nélkül az Unió költségvetése nem lesz képes sem arra, hogy kezelje a további pénzügyi szükségleteket és új politikai prioritásokat, sem pedig arra, hogy elkerülje egy újabb kifizetési válság kialakulását;

26.  felszólítja a Bizottságot, hogy jogi kötelezettségeire tekintettel 2016 végéig nyújtsa be a többéves pénzügyi keret működésének felülvizsgálatát; sürgeti a Bizottságot, hogy e költségvetési felülvizsgálatot a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslat kísérje, egy újabb kifizetési válság kialakulásának elkerülése és további pénzügyi források mozgósítása érdekében, amely lehetővé teszi az Unió számára az új – belső és külső – kihívásokkal való szembenézést;

27.  véleménye szerint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI) alapvető fontosságú az EU-ban továbbra is rendkívül magas ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemben emlékeztet arra, hogy a YEI számára új költségvetési forrásokat különítettek el a 2016-os uniós költségvetésben, amelynek felhasználási képessége maximális; felszólítja a Bizottságot, hogy e programot hosszabbítsa meg a 2017-es uniós költségvetésben is;

28.  megjegyzi, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)jelentős negatív hatást gyakorol a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) finanszírozási szintjére; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ESBA keretében finanszírozott projektek nagy hangsúlyt helyezzenek a kkv-kra, magasabb kockázati szintet vállaljanak és magasabb szintű stratégiai érdekeket képviseljenek; aggasztónak tartja, hogy a Horizont 2020 és a CEF keretében alacsony a sikeres projektek aránya, amely a nem megfelelő finanszírozás eredménye, és felszólítja a Bizottságot ezen eszközök finanszírozási szintjének helyreállítására;

29.  ragaszkodik ahhoz, hogy a migrációs és menekültválság (3. és a 4. fejezetek) miatt jelentkező további finanszírozási igényeket ne a létező programok kárára biztosítsák, és szorgalmazza, hogy a többéves pénzügyi kereten belül egy új rugalmassági mechanizmus formájában állandósítsanak egy új uniós szintű szükséghelyzeti támogatást; elvárja a Bizottságtól, hogy terjesszen elő megfelelő javaslatokat ezzel kapcsolatban;

Kohéziós politika

30.  felhívja a Bizottságot, hogy a kohéziós politikai alapokat és az európai strukturális és beruházási alapokat továbbra is a többéves pénzügyi keretben 2013-ban megállapított szinten ossza el; ezért úgy véli, hogy a technikai kiigazítás során el kell kerülni a kohéziós politikára szánt költségvetés bármilyen mértékű csökkentését, tekintettel arra, hogy e politika fontos szerepet játszik a növekedés és munkahelyteremtés terén, valamint az Unión belüli kohézió biztosításában, és különösen a kkv-k, az innováció, a kutatás és a karbonszegény gazdaság és a várospolitikák támogatásában;

31.  felhívja a Bizottságot, hogy koordinálja az EU városfejlesztési menetrendjét és ezáltal biztosítson olyan koherens és integrált politikai megoldásokat, amelyekre a városoknak európai szinten szükségük van, valamint hogy garantálja ennek a minőségi jogalkotási programhoz való kapcsolódását; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a városi övezetek szempontjából fontos kérdések belső koordinációját, és, például, terjessze ki a hatásvizsgálati eszközt oly módon, hogy az módszeresebben magába foglalja a városi dimenziót is;

32.  felhívja a Bizottságot, hogy alakítson ki és alkalmazzon olyan fellépéseket, amelyek ténylegesen megszüntetik a jelenlegi városi kihívások megoldása felé való előrelépést akadályozó szűk keresztmetszeteket; szükségesnek véli, hogy a városi dimenzió valóban horizontális módon ágyazódjon be az uniós döntéshozatali folyamatba („urban mainstreaming”), és véleménye szerint ezt alulról építkező megközelítés révén valamennyi vonatkozó európai szakpolitika és jogi szabályozás esetében alkalmazni kell;

Munkahelyteremtés és egészséges és biztonságos munkahelyi környezet

33.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az alapoknak az ifjúsági foglalkoztatás és munkahelyteremtés dinamizálása érdekében való, az IFK és az ESBA keretében megvalósított beruházások és az EBB által finanszírozott programok révén való tagállami felhasználását a hatékonyság érdekében, különösen a magas munkanélküliségi rátával rendelkező régiókban; egyedi intézkedések meghozatalára szólít fel a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) számára nyújtandó alapvető képzés előmozdítása érdekében; továbbá felhívja a Bizottságot, hogy irányozzon elő elégséges forrást a gyakornokok és a szakképzésben részt vevő diákok mobilitásának ösztönzésére, valamint hogy terjesszen elő javaslatokat az 50 évesnél idősebbek foglalkoztatásának megkönnyítésére;

34.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy zöld könyvet az egyenlőtlenségről és arról, hogy az hogyan gátolja a gazdasági fellendülést; arra bátorítja a Bizottságot, hogy első lépésként elemezze és értékelje ezt a kérdést annak érdekében, hogy szakpolitikai megoldásokra tegyen javaslatot, és hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket e trend visszafordítása érdekében;

35.  felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a tagállamok eddig elért eredményeit, valamint hogy folytassa a munkát egy a munkavállalók pénzügyi részvételét szolgáló, lehetséges európai modell kidolgozása céljából, amely a munkanélküliség megelőzésének és a vállalkozói készség ösztönzésének eszközeként szolgálhatna;

36.  felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a menekültek társadalmi befogadását és munkaerő-piaci integrációját, különösen a nyelvtanulás és egy olyan mechanizmus révén, amely a képzettségek és készségek egyenértékűségének elismerését szolgálja; úgy véli, hogy ezeket az intézkedéseket a tagállamokban élő legális migránsokra is ki kell terjeszteni;

37.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket a új európai készségfejlesztési program keretében, amilyen például a kötelező, munkaalapú tanulás és a tagállamok és a munkaerő-piaci érdekelt felek – különösen az üzleti és az oktatási ágazat – közti összehangolt párbeszéd, annak biztosítása érdekében, hogy hangsúlyt kapjon a készségek tekintetében a jövőben felmerülő szükségletek előrejelzése és a készségek és munkahelyek összekapcsolása az uniós munkaerő-piacon;

38.  sürgeti a Bizottságot, hogy alakítson ki megfelelő mechanizmusokat a fiatalok nagyobb mértékű mobilitása érdekében, ideértve a tanulószerződéses gyakorlati képzést is beleértve, hogy ily módon kezelje a strukturális munkaerőhiányt a munkaerő-piacon és javítsa a foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a munkavállalók kiküldetéséről szóló végrehajtási irányelv tagállamok általi végrehajtása terén mutatkozó kezdeti előrelépéseket;

A demográfiai változások hatásának kezelésére irányuló stratégia

40.  a demográfiai változások által kiváltott kihívások kezelését célzó, strukturált, hosszú távú uniós stratégia kidolgozását kéri, mivel a népesség fokozódó elöregedésével jelenleg minden tagállam szembesül; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy alaposan tárja fel az uniós munkaerőpiacon valószínűsíthető jövőbeli hiányosságokat és strukturális munkaerőhiányt, és részletesen vizsgálja meg, hogy az ilyen problémák hogyan kezelhetők az EU-ban, többek között a jövőbeli készségigények célirányos előrejelzése által, valamint a képzettségeknek a munkaerő-piacon kínált munkahelyekkel való jobb összehangolásával és a munkaerő mobilitásának további erősítésével;

Összekapcsolt digitális egységes piac

41.  üdvözli az online szolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának biztosítására vonatkozó bizottsági javaslatot, amely az első és jelentős lépés abba az irányba, hogy a polgárok Európában bárhol hozzáférhessenek a jogszerűen megszerzett online tartalmakhoz;

42.  üdvözli a szellemi alkotásokra vonatkozó uniós jogszabályok fejlesztésére és modernizálására irányuló törekvéseket, különösen a szerzői jog területén, hogy azokat a digitális kor követelményeihez igazítsák és megkönnyítsék a kreatív tartalomhoz való határokon árnyúló hozzáférést, ezáltal jogbiztonságot teremtve és megvédve a szerzők és előadók jogait; felhívja a Bizottságot, hogy minden, a szerzői jog modernizálását célzó jogalkotási kezdeményezést a növekedésre és a munkahelyekre gyakorolt hatásra vonatkozó független bizonyítékokra alapozzon, különösen ami az ágazatban működő kkv-kat, a tudáshoz és a kultúrához való hozzáférést, valamint a potenciális költségeket és hasznot illeti, garantálva ugyanakkor a megfelelő javadalmazást és kezelve a digitális kalózkodás az értékkel és foglakoztatással kapcsolatos problémáját a kreatív és kulturális ágazatban; véleménye szerint a szerzői jognak meg kell tartania elsődleges funkcióját, vagyis azt, hogy az alkotók profitálhassanak erőfeszítéseikből azáltal, hogy mások felhasználják munkájukat; hangsúlyozza, hogy a regionális és európai kultúra népszerűsítésére irányuló hagyományos módszerek fontos szerepét nem akadályozhatja a modernizáció vagy reformjavaslatok;

43.  üdvözli a Bizottságnak a digitális tartalom nyújtásáról, illetve az áruk internetes és egyéb távértékesítéséről szóló szerződésekre irányuló javaslatát; várakozással tekint a REFIT-eljárás eredményei elé, különösen a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelv tekintetében, és hangsúlyozza az online és offline értékesítésre vonatkozó szabályok összehangolására irányuló szándékát;

44.  ismételten felhív olyan javaslatok kidolgozására, amelyek kibontakoztatják a kulturális és kreatív ágazat mint a munkahelyteremtés és a növekedés forrásában rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének fontosságát, és sürgeti a Bizottságot, hogy hajtsa végre a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló cselekvési tervéből adódó intézkedéseket, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítéséről szóló irányelv felülvizsgálatát, amely nem tart lépést a digitális korral, és nem megfelelő az online jogsértések elleni fellépéshez, valamint a visszatérítési és egyéb kapcsolódó rendszerekre vonatkozó zöld könyvből adódó intézkedéseket, egy lehetséges uniós jog összefüggésében, amely a nem szándékosan megvásárolt hamisított termékekért kifizetett összegek visszaszerzését célozza; felhívja a Bizottságot, hogy még jobban erősítse meg a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja hatáskörét, és üdvözli a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével foglalkozó szakértői csoport Bizottság általi létrehozását;

45.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az internet nyílt, semleges, biztonságos és inkluzív, a kommunikációt, a termelést, részvételt és teremtést elősegítő platformként, valamint a kulturális sokszínűség és innováció szolgáltatójaként való megőrzését; emlékeztet rá, hogy ez az EU-ban élő valamennyi polgár és fogyasztó érdekét szolgálja, és hozzá fog járulni az európai vállalkozások globális sikeréhez; hangsúlyozza, hogy szigorúan be kell tartatni a hálózatsemlegességnek a „behálózott kontinens” jogszabálycsomagban elfogadott elvét;

46.  sürgeti a Bizottságot, hogy szükségtelenül ne szabályozza a megosztáson alapuló gazdaságot; emlékeztet rá, hogy a megosztáson alapuló gazdaság összefüggésében az utólagos jogorvoslatok gyakran hatékonyabbak, mint az előzetes szabályozások; ezért kéri a Bizottságot, hogy védje az internet nyitottságát, az alapvető jogokat, a jogbiztonságot és az innovációt a közvetítők korlátozott felelősségén alapuló, jelenlegi jogi rendszer fenntartása érdekében, valamint hogy mozdítsa elő a köz- és magánszféra közötti együttműködést a megosztáson alapuló gazdaságban meglévő akadályok kezelése érdekében;

47.  emlékeztet az e-kormányzással kapcsolatos cselekvési tervben tett kötelezettségvállalásokra, miszerint saját tevékenységeiben végrehajtja az „alapértelmezésben digitális” és az „egyszeri adatszolgáltatás” elvét; az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének a vállalkozások tekintetében való alkalmazására irányuló kísérleti projekt bemutatása mellett kéri egy a polgárok számára szóló, határokon átnyúló összefüggésben megvalósítandó, erre vonatkozó kezdeményezés ismertetését;

48.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az egységes digitális portálra irányuló javaslat, amely 2017-ben esedékes, és a vállalkozások egész életciklusán át alkalmazandó digitális megoldások elősegítését célzó, javasolt kezdeményezés középpontjában az e-azonosítás és elektronikus aláírások olyan formában való használata álljon, amely alapértelmezésben interoperábilis és határokon átívelő jellegű;

Az egységes piac

49.  felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter keretében tegyen közzé egy az egységes piac integrációjáról és a versenyképességről szóló éves jelentést, valamint hogy az országspecifikus ajánlások részeként adjon ki az egységes piac előtt álló akadályok felszámolását középpontba helyező ajánlásokat;

50.  felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő a digitális tartalomhoz való, határokon átnyúló hozzáférést, vizsgálja felül a kölcsönös elismerésről szóló rendeletet és aktualizálja az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot;

51.  szükségesnek tartja a szabályozott szakmák számának a szakképesítésekre vonatkozó szükségtelen követelmények eltörlése révén való csökkentését a belső piacon; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy a szolgáltatói útlevél bevezetésére irányuló javaslatot;

52.  felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a szolgáltatási irányelv szerinti értesítési eljárást, valamint hogy tökéletesítse a meglévő termékinformációs kapcsolattartó pontokat és egyablakos ügyintézést, valamint hogy hangolja azt össze a javasolt egységes digitális portállal;

53.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a szolgáltatási irányelv, a közbeszerzési irányelv és a fizetési késedelmekről szóló irányelv gyors végrehajtását;

Horizont 2020

54.  felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre a Horizont 2020 kutatási program félidős érdemi értékelését; úgy véli, hogy ennek az értékelésnek figyelembe kel vennie a Parlament ajánlásait és politikai prioritásait, be kell számolnia az uniós finanszírozású kutatás szélesebb körű hatásáról, és fontolóra kell vennie az egyéb uniós finanszírozási eszközökkel – pl. kohéziós politikai alapokkal, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programmal (COSME) és a Horizont 2020 programmal – való szinergiákat; úgy véli, hogy a jelentős méretű infrastruktúrákba való hosszú távú beruházás munkahelyteremtéssel jár;

Energiaunió, éghajlat-politika és a környezet

55.  megismétli a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű, hetedik környezetvédelmi cselekvési program maradéktalan végrehajtásának fontosságát, és elvárja a Bizottságtól annak biztosítását, hogy a 2017. évi munkaprogram tükrözze a környezetvédelmi cselekvési program céljait oly módon, hogy a fenntarthatóságot a gazdaságpolitika középpontjába helyezi, és a munkaprogramba egy egyedi, a környezetvédelmi cselekvési program végrehajtását szolgáló címet illeszt be; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a fenntartható fejlesztési céloknak az uniós politikákba való beépítésére;

56.  úgy véli, hogy a jogilag kötelező érvényű, 2015 decemberében megkötött párizsi megállapodás, nemzetközi egyetértésen alapuló, a globális felmelegedés csökkentését célzó, hosszú távú célkitűzést állapít meg, amely a globális beruházást a tiszta energiák használatára való áttérés felé tereli, és amennyiben e megállapodást hatékony intézkedések kísérik, jelentős munkahely-teremtési lehetőségeket és fenntartható növekedést biztosít Európában;

57.  felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon olyan, az Unió egészére kiterjedő intézkedéseket, amelyek kiegészítik az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának 40%-os csökkentésére irányuló uniós kötelezettségvállalást, tekintettel a párizsi megállapodás keretében megvont 2018. évi globális mérlegre; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy alakítson ki egy a század közepéig szóló, a nulla szén-dioxid-kibocsátást célzó stratégiát, amely összhangban áll a párizsi megállapodás célkitűzéseivel, és ezen belül határozzon meg köztes mérföldköveket az EU éghajlattal kapcsolatos ambícióinak költséghatékony megvalósítása érdekében; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy értékelje a jelenlegi uniós szakpolitikáknak a párizsi megállapodás célkitűzéseivel kapcsolatos összhangját, ideértve az uniós költségvetést és a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó támogatások fokozatos megszüntetését; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való zökkenőmentes átállás vonatkozásában a magas szén-dioxid-kibocsátású iparágakhoz kötődő pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó rendszeres gazdasági kockázatok csökkentése érdekében;

58.  határozottan támogatja a körforgásos gazdaságra vonatkozó menetrendet, és sürgeti a Bizottságot, hogy késedelem nélkül folytassa a cselekvési tervben felsorolt kezdeményezések megvalósítását, figyelembe véve, hogy az e területen végrehajtott meghatározó és jól összehangolt fellépések révén jelentős gazdasági és környezeti előnyök érhetők el; sürgeti a Bizottságot, hogy alakítson ki stabil keretet a cselekvési terv tagállami megvalósítása terén elért előrelépések és a körforgásos gazdaság megvalósítása felé való haladás nyomon követéséhez és felülvizsgálatához, többek közt különösen az európai szemeszter keretében;

59.  felhívja a Bizottságot, hogy késlekedés nélkül járjon el az EU 2020-ig teljesítendő biodiverzitási stratégiájának félidei felülvizsgálata során megfogalmazott következtetéseknek megfelelően, valamint hogy kezelje a jelenlegi politikák a felülvizsgálatban kiemelt hiányosságait a stratégia sikeres megvalósulása érdekében, figyelembe véve a tagállamokban fennálló helyzetek különbségeit, valamint a jobb és átfogóbb tagállami szintű végrehajtás támogatásának szükségességét;

60.  felszólítja a Bizottságot, hogy az energiaunióval, az energiahatékonysággal, a piactervezéssel, a megújuló energiával, valamint az egyéb energetikai témákkal foglalkozó jogalkotási javaslatokat és közleményeket követően összpontosítsa figyelmét annak biztosítására, hogy a tagállamok ezeket teljes körűen végrehajtsák; úgy véli, hogy azokban az esetekben, amelyekben a jogi előírásokat egyértelműen nem tartják be, a Bizottságnak kötelezettségszegési eljárásokat kell indítania, mivel a cél egy valódi energiaunió kiépítése;

61.  felszólítja a Bizottságot, hogy hajtsa végre a Horizont 2020 kutatási program félidős érdemi értékelését, figyelembe véve a Parlament ajánlásait és politikai prioritásait, tegyen jelentést az uniós finanszírozású kutatás szélesebb körű hatásáról, és vegye fontolóra az egyéb uniós finanszírozási eszközökkel való szinergiákat;

62.  felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul hajtsa végre az Európai Bíróság T-251/14. sz., a hormonháztartást zavaró anyagok azonosításáról szóló ügyben hozott ítéletét, az elfogadott uniós jogszabályoknak megfelelően;

Integrált és hatékony közlekedési ágazat

Légi közlekedés

63.  felszólítja a Bizottságot, hogy mihamarabb kezdjen tárgyalásokat a harmadik országgal kötött új légi közlekedési megállapodásokról, és zárja is le azokat, hogy elkerülhető legyen az európai légi közlekedési ágazat akadályozása, és egyenlő versenyfeltételeket lehessen teremteni; felszólítja a Bizottságot, hogy működjön szorosan együtt a Tanáccsal a Tanácsban elakadt számos ügy (utasok jogai, egységes európai égbolt, résidők) továbblendítése érdekében;

Vasúti közlekedés

64.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket a vasúti közlekedéssel kapcsolatos létező és új uniós jogszabályok jobb és megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében, hogy le lehessen küzdeni a piac további feldarabolódását, amely nagy mértékben lassítja a megfelelő és hatékony egységes európai vasúti térség irányába tett előrelépéseket;

Közúti közlekedés

65.  szorgalmazza, hogy a közúti közlekedés belső piacának működését az euromatrica-irányelv és az azzal kapcsolatos keret felülvizsgálata révén biztosítsák, hogy elő lehessen mozdítani az elektronikus európai útdíjrendszert, valamint a tisztességes és hatékony árképzést; ragaszkodik továbbá a kamion- és buszvezetők pihenő- és vezetési idejéről szóló 561/2006/EK rendelet felülvizsgálatához, hogy a jelenlegi szabályokat ki lehessen igazítani, és a rendelet végrehajtását össze lehessen hangolni a különböző tagállamokban;

Multimodális közlekedés

66.  felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze tovább a digitalizálás és az automatizálás fejlesztését valamennyi közlekedési mód tekintetében, hogy hatékonyabban ki lehessen használni a meglévő infrastruktúrát, növelni lehessen a működés biztonságát, csökkenteni lehessen az adminisztratív terheket (például „kék övezet”, e-CMR), és hozzá lehessen járulni a közlekedés dekarbonizációjához, többek között alternatív meghajtórendszerek kifejlesztése révén, szigorúbb üzemanyag-hatékonysági előírásokra és az elektromos járművek, valamint a fenntartható fejlett bioüzemanyagok előmozdítására alapozva, figyelembe véve az üvegházhatású gázok kibocsátásának tényleges csökkentését;

A közlekedési finanszírozása

67.  a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának fényében szorgalmazza a közlekedési infrastruktúra finanszírozásának, valamint annak átgondolását, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz előtt az egyéb finanszírozási eszközökhöz, például az ESBA-hoz és az európai strukturális és beruházási alapokhoz viszonyítva milyen jövő áll; kitart amellett, hogy rendkívül fontos biztosítani, hogy az éves költségvetési eljárás keretében a különböző uniós közlekedési ügynökségek rendelkezésére bocsátott eszközök összhangban álljanak a jogalkotó által kiosztott hatáskörökkel;

Mezőgazdasági és halászati politikák

68.  hangsúlyozza a fenntartható mezőgazdasági, halászati és erdészeti ágazat fontos szerepét az Uniós élelmezésbiztonság biztosításában, a munkahelyteremtésben és a környezetvédelmi normák javításában, valamint kiemeli, hogy az európai mezőgazdaság hozzájárulhat az éghajlat-változási politikákhoz; felszólítja a Bizottságot, hogy a KAP hatékonyságának növelése, a mezőgazdasági vállalkozókra háruló adminisztratív terhek enyhítése, valamint a jövőorientált, versenyképes európai mezőgazdasági ágazathoz nélkülözhetetlen innováció lehetőségeinek megnyitása érdekében egyszerűsítse a KAP végrehajtását és csökkentse a bürokráciát; arra kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat arról, hogy a jövőbeli KAP hogyan tud több szabályozási és pénzügyi ösztönzőt biztosítani a mezőgazdasági innováció számára a minőségi jogalkotás elvével összhangban, a kellő időben történő, hatékony és eredményes döntéshozatali folyamatok biztosítása érdekében, ami ösztönözheti az Unióban a technológiai fejlődést;

69.  ismételten hangsúlyozza, hogy új piacokat kell megnyitni az európai mezőgazdaság számára, és ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa erőfeszítéseit a mezőgazdasági válság enyhítése érdekében, több exportlehetőséget biztosítva az európai mezőgazdasági termelők számára;

70.  hangsúlyozza a fokozott antimikrobiális rezisztencia növekvő veszélye elleni fellépés sürgősségét és jelentőségét, mivel ez jelentős hatással lehet a polgárok egészségére és termelékenységére, valamint a tagállamok egészségügyi költségvetésére;

71.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy uniós cselekvési tervre irányuló javaslatot arra vonatkozóan, hogy miként kell végrehajtani az Egészségügyi Világszervezet (WHO) antimikrobiális rezisztencia elleni globális cselekvési tervét az Unióban;

72.  ismételten hangsúlyozza, hogy a 2013-ban elfogadott közös halászati politika kellő időben történő és megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak folytatnia kell a jogalkotási javaslatok előterjesztését a halállományokra vonatkozó megújított többéves gazdálkodási tervek elfogadása tekintetében;

73.  kiemeli az ellenőrzési rendeletben (2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet) rögzített szigorú ellenőrzési rendszer jelentőségét, amely az illegális halászat leküzdésére irányuló intézkedésekkel összhangban korszerűsítette a halászati ellenőrzés uniós megközelítését; emlékezteti a Bizottságot azon jogi kötelezettségére, hogy értékelnie kell az említett rendeletet, felmérve végrehajtását, és megállapítva, hogy az ellenőrzési intézkedések hatékonyak-e, és megfelelőek-e a közös halászati politika célkitűzéseinek elérése szempontjából; felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen átfogó nyomon követést, és szükség esetén tegyen javaslatot az ellenőrzési intézkedések felülvizsgálatára, hogy orvosolni lehessen hiányosságaikat, és biztosítani lehessen a megfelelő végrehajtást;

74.  úgy véli, hogy a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat a tengeri szervezett bűnözés egyik formája, amely világszerte drámai környezeti és társadalmi-gazdasági hatásokkal jár; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést azon nem együttműködő országokkal és szervezetekkel szemben, amelyek hozzájárulnak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászathoz;

Szabad kereskedelem

75.  hangsúlyozza, hogy támogatja a nagyra törő és értékalapú kereskedelmi menetrend kialakítását, amely megerősíti majd a globális, szabályokon alapuló rendszert, és hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez Európában; e tekintetben üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előrelendítse a folyamatban lévő tárgyalásokat, valamint hogy újakat indítson például Ausztráliával és Új-Zélanddal, valamint hogy megpróbálja újraindítani az elakadt, például a Mercosurral és Indiával folytatott megbeszéléseket;

76.  felszólítja a Bizottságot, hogy élessze újra a nairobi konferenciát követő időszakra vonatkozó WTO-megbeszéléseket, mivel a többoldalú kereskedelmi tárgyalásokat az Uniónak kiemelten kell kezelnie még akkor is, ha azok nehéznek bizonyulnak; úgy véli, hogy érdemes lenne megvizsgálni a WTO keretén belüli új területeket és kérdéseket, például a digitális kereskedelmet és beruházást;

77.  hangsúlyozza, hogy az Unió piacvédelmi eszközeinek mihamarabbi korszerűsítése és megerősítése rendkívüli jelentőséggel bír;

78.  ismételten hangsúlyozza, hogy sürgősen aktualizálni kell a kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó ellenőrzési rendszerrel kapcsolatos jogszabályokat, és sürgeti a Bizottságot, hogy kerüljön el minden további késlekedést az erre irányuló javaslat tekintetében;

79.  sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy az európai polgárok hogyan tudnának szorosabban bevonódni az Unió kereskedelmi politikájába, többek között az átláthatóság előmozdítása révén a tárgyaló felekkel és a tagállamokkal együttműködve, mivel ők dolgozzák ki a tárgyalási irányelveket a Bizottság számára, és szerepet játszhatnak saját lakosságuk bevonásában;

80.  felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi folyamatban lévő és elindítandó tárgyalás során továbbra is összpontosítson a kis- és középvállalkozásokra, mivel a kkv-k gyakran nem rendelkeznek eszközökkel ahhoz, hogy hozzáférjenek a harmadik országok piacaihoz;

Erősebb globális szereplő

81.  sürgeti a Bizottságot, hogy az EU aktualizált globális stratégiájában bizonyítsa ambícióját, és a gyorsan változó világban jobban pozicionálja az Uniót; kéri továbbá a Bizottságot, hogy tájékoztasson a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtására, ellenőrzésére, nyomon követésére és az EU belső és külső politikájába történő integrálására vonatkozó tervről;

82.  felszólítja a Bizottságot, hogy aktívan és hatékonyan adjon lendületet az Unió külső politikájának; hangsúlyozza, hogy az Uniónak olyan fontos szereplővé kell válnia, amely hatékony válaszokat ad az Európa előtt álló kihívásokra;

83.  emlékeztet arra, hogy felül kell vizsgálni a humanitárius segítségnyújtásról szóló rendeletet (1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet), hogy hatékonyabbá váljon a humanitárius segítségnyújtás, és fenntartható jövőt lehessen biztosítani a konfliktusok, illetve természeti vagy ember által okozott katasztrófák által sújtott több millió ember számára;

84.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a Nyugat-Balkán, valamint a keleti és déli szomszédság országaival folytatott együttműködést a hosszú távú politikai stabilitás biztosítása, valamint a jelenlegi konfliktusok kiváltó okainak kezelése érdekében;

85.  elismerését fejezi ki a Bizottságnak a szomszédságpolitikára helyezett hangsúly miatt, de kiemeli, hogy ennek a politikának több politikai tartalomra van szüksége, elsősorban a nagyobb pénzügyi támogatás, a demokrácia fokozottabb támogatása, a piacokhoz való hozzáférés és a jobb mobilitás kombinációja révén;

86.  hangsúlyozza, hogy az emberi jogok, a nemzetközi jog és az alapvető szabadságok előmozdítása és tiszteletben tartása az uniós politikák központi közös nevezője kell, hogy legyen; felszólítja a Bizottságot, hogy ne hanyagolja el az emberi jogok védelmének jelentőségét a terrorizmusellenes intézkedések során; sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is aktívan mozdítsa elő az emberi jogok tényleges érvényesítését valamennyi megállapodásban, elsősorban az Unió által is aláírt kereskedelmi, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló, valamint társulási megállapodásokban, különös tekintettel az úgynevezett „demokráciazáradékra” és a Cotonoui Megállapodás 8. cikkére;

87.  hangsúlyozza, hogy az Unió határait érintő, folyamatos és egyre fokozódó biztonsági fenyegetéseket csupán a tagállamok közötti fokozott biztonsági együttműködés révén lehet sikeresen kezelni, ideértve a NATO keretein belüli együttműködést is;

88.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a védelmi felszerelések valódi, erős és nem összetett európai piacának lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok jobban meg tudják valósítani a védelmi és biztonsági költségvetés maximális kihasználását, és el tudják kezdeni az európai védelmi unió kialakítására irányuló tényleges munkát;

89.  sürgeti a Bizottságot, hogy terjessze elő a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtására, ellenőrzésére, nyomon követésére és az EU belső és külső politikájába történő integrálására vonatkozó tervről szóló közleményét;

90.  sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő nagyra törő javaslatokat a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus felülvizsgálata tekintetében;

91.  sürgeti a Bizottságot, hogy indítsa el a globális egészségügyre vonatkozó cselekvési programot, figyelembe véve az olyan járványokat, mint például az ebola; kéri továbbá a Bizottságot, hogy indítson kezdeményezéseket a gyógyszerekhez való hozzáférés javítása érdekében a legkevésbé fejlett országokban;

A polgári szerepvállalás, a demokratikus részvétel és a bevonás Uniója

92.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió számos polgára úgy érzi, hogy az intézmények nem hallgatják meg véleményüket; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye komolyan a polgári részvételt a petíciók benyújtóinak nyújtott megfelelő válaszadás révén;

93.  felhívja a figyelmet arra, hogy a petíciók, az európai polgári kezdeményezések, valamint a népszavazások révén a polgárok egyre jobban bevonódnak az európai ügyekbe; úgy véli, hogy a Bizottságnak fel kellene mérnie a polgári részvétel hatását és szükségességét;

94.  hangsúlyozza, hogy 2014. április 30-án az Unió aláírta a marrakesh-i szerződést, amely elérhetővé teszi a szerzői jogi védelem alatt álló műveket a látássérültek számára; hangsúlyozza, hogy az Unió azonban még nem ratifikálta a szerződést; felszólítja a Bizottságot, hogy motiválja a tagállamokat a szerződés aláírására;

Kultúra és a kommunikáció javítása

95.  sürgeti a Bizottságot, hogy maradéktalanul hajtsa végre és finanszírozza a Kreatív Európa és az
Európa a polgárokért programokat, amelyek nem teljesítették a többéves pénzügyi keretben megállapított kötelezettségvállalásokat;

96.  sürgeti a Bizottságot, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet emelje olyan szintre, amely digitális megoldásokat tesz lehetővé az e tekintetben tapasztalható technológiai szakadék áthidalása érdekében;

97.  felszólítja a Bizottságot, hogy könnyítse meg a tagállamok között az oktatás és képzés területén folytatott együttműködést, hogy jobban lehessen kezelni a jelenleg zajló menekült- és humanitárius válság miatti oktatási szükségleteket; megállapítja, hogy ehhez egyrészt a képzettségek elismerését szolgáló mechanizmusnak az érintettekkel együtt történő javítására van szükség, hogy lehetővé váljon a menekültek számára, hogy az Unióba érkezésüket követően a lehető leghamarabb hozzá tudjanak járulni a munkaerőpiachoz és a társadalomhoz, másrészt olyan tanárképzési programokra, amelyek garantálni tudják a multikulturális, megkülönböztetésmentes és befogadó oktatási rendszerekhez való hozzáférést;

_____________________

98.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

(1)

HL L 304., 2010.11.20., 47. o.

(2)

2008/2123(INI).

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0108.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat