ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Bizottság 2017. évi munkaprogramjáról

4.7.2016 - (2016/2773(RSP))

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően,
az eljárási szabályzat 37. cikkének (3) bekezdése és az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján,

Vicky Ford az ECR képviselőcsoport nevében

B8-0896/2016

Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság 2017. évi munkaprogramjáról

(2016/2773(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európa Bizottságnak a szubszidiaritás-érvényesítési mechanizmusról és a szabályozási tehercsökkentési mechanizmusról szóló 2016. február 19-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Tanács versenyképességről szóló 2016. február 19-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti intézményközi megállapodásra a jogalkotás minőségének javításáról,

–  tekintettel az az adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport 2014. július 24-i, „A bürokrácia csökkentése Európában – örökség és kilátások” című végső jelentésére,

–  tekintettel „A hatékonyabb egységes piaci szabályozás felé” című, 2016. április 12-i állásfoglalására[1],

–  tekintettel „A 2012. és 2013. évi éves jelentések a szubszidiaritásról és az arányosságról” című, 2016. április 12-i állásfoglalására[2],

–  tekintettel eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdésére,

A.  mivel a következő évtizedekben az Európai Unió tagállamai jelentős gazdasági kihívásokkal néznek szembe a gyorsan változó és egyre nagyobb kihívásokat támasztó globális piacon;

B.  mivel csak a versenyképes gazdaságok lesznek képesek munkahelyeket teremteni és a polgárok életszínvonalát növelő jólétet létrehozni, továbbá finanszírozni a jövőbe történő beruházásokat, minőségi oktatást nyújtani és lehetőségeket teremteni a fiatalok számára, fejleszteni az egészségügyi és nyugellátást, valamint biztosítani a jobb közszolgáltatásokat;

C.  mivel az Európai Unió tagállamainak javítaniuk kell a termelékenység és innováció szintjét annak érdekében, hogy kezelni tudják az előttük álló gazdasági kihívásokat;

D.  mivel az Európai Unió tagállamainak csökkenteniük kell az államadósságot és a magánszektor adósságállományát ahhoz, hogy megteremtsék a hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedés szilárd alapját;

E.  mivel a közvélemény növekvő bizalmatlansággal szemléli az Európai Uniót, amely, úgy tűnik, olyan hatásköröket és feladatokat vállal fel, amelyeket helyesebb lenne tagállami szinten, vagy a regionális és helyi hatóságok szintjén gyakorolni,

F.  mivel az Európai Unió polgárai egyértelműen lazább Uniót szeretnének, amely elősegíti a tagállamok együttműködését olyan területeket, ahol ez hozzáadott értékkel bír, ám mindenekelőtt tiszteletben tartja a szubszidiaritás és arányosság elveit;

1.  felhívja a Bizottságot a 2017. évben tegye prioritássá azokat az intézkedéseket, amely hosszú távú, fenntartható növekedést eredményeznek, munkahelyeket és jólétet teremtve;

2.  támogatja a Bizottság szubszidiaritás-érvényesítési mechanizmusról és a tehercsökkentési mechanizmusról szóló 2016. február 19-i nyilatkozatát, amely szerint „a Bizottság létre fog hozni egy olyan mechanizmust, amellyel felülvizsgálhatók a meglévő uniós jogszabályok abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a szubszidiaritás és az arányosság elvének”; kéri a Bizottságot, hogy teljes körűen hajtsa végre a Parlament 2016. április 2016-i állásfoglalását a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló 2012. és 2013. évi éves jelentésről;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy ambiciózus módon hajtsa végre a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodást, különösen a hatásvizsgálatoknak a kkv-kra és a versenyképességi vizsgálatokra való kiterjesztéséről, a terhek csökkentésére vonatkozó célok kijelöléséről, a terhek éves felmérésről és a szabályozói ellenőrzési testület munkájáról szóló szakaszokat; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a mikrovállalkozások a lehető legnagyobb mértékben mentesüljenek minden új jogalkotási javaslatok alól, az újonnan induló vállalkozások és vállalkozók ösztönzése érdekében; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy munkaprogramja végrehajtsa a Parlamentnek „A hatékonyabb egységes piaci szabályozás felé” című 2016. április 12-i állásfoglalásában szereplő ajánlásokat;

4.  hangsúlyozza, hogy az új kereskedelmi megállapodások megkötése a növekedési menetrend alapvető eleme, amelynek célja olyan, a világra nyitott, versenyképes európai gazdasági keret kialakítása, amely képes kézzelfogható előnyöket és alacsonyabb árakat biztosítani a fogyasztók számára, valamint új munkahelyeket létrehozni;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy összpontosítson a modern és hatékony költségvetés kialakítására; megjegyzi, hogy az Unió beszámolói jóváhagyásuk során következetesen a pénzügyi helyzetéről „megbízható és valós képet adónak” minősültek, azonban továbbra is aggodalmak merülnek fel a kiadások hatékonyságával kapcsolatban, és ezért felhívja a Bizottságot a költségvetési ellenőrzésre vonatkozó megközelítése prioritásainak alapvető átalakítására, mivel nem történt megfelelő előrelépés az európai közvéleményt leginkább foglalkoztató problémás területek egyikén; hangsúlyozza, hogy hatékonyabban kell felhasználni az adófizetők pénzét, ami arra is kiterjed, hogy a tagállamoknak maradéktalanul kezelniük kell a visszaélésekkel és csalással kapcsolatos aggodalmakat; felszólít a létező politikák rendszeres értékelésére, felülvizsgálatára és szükség szerinti kiigazítására annak biztosítása céljából, hogy azok megfeleljenek a jövőbeli és gyorsan változó technológiai és gazdasági környezet igényeinek; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezeket az értékeléseket teljes mértékben független és tárgyilagos testületek végezzék;

2. RÉSZ: KONKRÉT JAVASLATOK A MUNKAPROGRAMHOZ

„Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak”

A szubszidiaritási és az arányossági elv alkalmazására szolgáló mechanizmus és a tehercsökkentési mechanizmus

6.  úgy véli, hogy a Bizottság 2016. február 19-i nyilatkozatában felvázolt, a szubszidiaritás és az arányosság végrehajtására, valamint a terhek csökkentésére szolgáló két új mechanizmus (SPBR mechanizmusok) kibővíti a célravezető és hatályos szabályozás programja (REFIT) platformját, és hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a nagyobb jólét megteremtéséhez;

7.  megjegyzi továbbá, hogy az Európai Tanács a versenyképességről szóló 2016. február 19-i nyilatkozatában szintén sürgeti a terhek csökkentésére vonatkozó célok meghatározását a kulcsfontosságú ágazatokban; kéri, hogy a Bizottság a fenti nyilatkozatokkal összhangban tegye a terhek csökkentését a 2017-es munkaprogram szándéknyilatkozatának központi elemévé annak érdekében, hogy pozitív reformokat tartalmazó ütemterv álljon a munkaprogram és a hamarosan elkészülő, az éves intézményi programozásról szóló közös nyilatkozat rendelkezésére;

8.  sürgeti a Bizottságot, hogy a következő elemeket prioritásként illessze be a szubszidiaritás és az arányosság végrehajtására, valamint a terhek csökkentésére szolgáló mechanizmusok munkaprogramjába:

–  a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet,

–  a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv,

–  a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv,

–  a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv,

–  az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv,

–  a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet,

–  a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU rendelet,

–  a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK bizottsági rendelet,

–   a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről szóló 396/2005/EK rendelet,

–  a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv;

–  a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK rendelet,

–  a kisvállalkozói intézkedéscsomag,

–  a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 165/2014/EU rendelet,

–  a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzétételéről szóló 2014/95/EU irányelv,

–  a Bizottság 815/2012/EU végrehajtási rendelete a 904/2010/EU tanácsi rendeletnek a nem adóalanyok számára távközlési, rádió- és televízióműsor-, valamint elektronikus szolgáltatásokat nyújtó nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról,

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy vonja vissza a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról szóló jogalkotási javaslatot;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013/32/EU kvalifikációs irányelv célzott felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot;

11.  kéri az új szubszidiaritási és az arányossági mechanizmus, illetve a tehercsökkentési mechanizmus keretében 2016 végéig elkészülő munkaprogramra irányuló javaslat prioritásainak beillesztését a 2017. évi munkaprogramba;

A jogalkotás minőségének javítása

12.  megjegyzi, hogy a Bizottság beleegyezett a vállalkozásokat sújtó szabályozási terhek gazdasági költségeinek csökkentésére szolgáló nettó cél kitűzésébe; kéri, hogy a fenti célkitűzés 2020-ig elérendő 25%-os csökkentésben kerüljön meghatározásra, összhangban a korábbi, hosszabb távú célkitűzéssel, amely szerint 2030-ig felére kell csökkenteni a jelenlegi uniós szabályozás által okozott terheket, a tagállamok parlamentjeivel együttműködve; hangsúlyozza, hogy ennek az átfogó célkitűzésnek magában kell foglalnia a megfelelési költségeket, valamint jelentős erőfeszítést kell tenni a megfelelési költségek csökkentésére; kéri, hogy a Bizottság állapítson meg időközi célkitűzéseket, egyeztetve az Európai Parlamenttel és az Európai Tanáccsal; úgy véli, hogy a REFIT fontos lépés a jogszabályok egyszerűsítése és a vállalkozások szabályozásból eredő adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a növekedés és munkahelyteremtés előtt álló akadályok megszüntetése felé; határozottan támogatja a Bizottságot a „minden újonnan hozott szabályért cserébe kettő régi megszüntetése” elvének alkalmazásában, ahol csak lehetséges, mérlegelve a kiegyenlítő szabályozás bevezetésének előnyeit, amely értelmében az adminisztratív és szabályozási terheket növelő új szabályok csak akkor vezethetők be, ha azonosítható az ennek megfelelő, a meglévő terhekben bekövetkező kettős csökkenés;

13.  az új intézményközi megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően sürgeti a Bizottságot, hogy mihamarabb álljon elő a kulcságazatok terheinek csökkentésére irányuló célkitűzésekre vonatkozó javaslatokkal; felhívja a Bizottságot, hogy ismertesse a módszert, amely révén azonosítani kívánja azokat a főbb ágazatokat, amelyek esetében sor fog kerülni a tehercsökkentési célkitűzések megállapítására;

14.  hangsúlyozza a terhekkel kapcsolatban végzett, korábban elfogadott éves felmérés fontosságát, amely a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó intézményközi megállapodás része, és az Unió arra irányuló erőfeszítéseinek eredményeit egyértelműen és átláthatóan megállapító és felügyelő eszköz, hogy elkerülje a túlszabályozást és a szabályozási terheket, amely felmérésnek egy külön listát kellene tartalmaznia a kkv-kel kapcsolatban; úgy véli, hogy a terhekkel kapcsolatban végzett felmérés révén azonosítani kell az egyes bizottsági jogalkotási javaslatok és jogszabályok, valamint az egyes tagállamok által kiszabott terheket;

15.  megjegyzi, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elveinek való megfelelés jelenleg csak a jogalkotási folyamat elején kerül értékelésre; ezért hangsúlyozza a szubszidiaritásra és arányosságra vonatkozó vizsgálat bevezetésének szükségességét a jogalkotási folyamat lezárásakor, illetve a végleges szöveg elfogadása előtt, ami elősegítené ezen elvek tiszteletben tartásának biztosítását a jogalkotási folyamat során; sürgeti a Bizottságot „megfontolási időszak” bevezetésére, ahol csak lehetséges, a háromoldalú tárgyalások befejezését követően, amely alatt sor kerülhetne egy hatásvizsgálat és fenntarthatósági vizsgálat elvégzése, továbbá az átláthatóság érdekében;

16.  felhívja a Bizottságot annak elismerésére, hogy a jogalkotás minőségének javítására irányuló ütemterv helyi/regionális dimenzióval is bír, amely nem feltétlenül érvényesül a szubszidiaritás révén, és kéri a Bizottságot a szabályozási hatásvizsgálat (amely különbözik a területi hatásvizsgálattól) eljárásainak kibővítésére, a meglévő és új szabályozásnak a helyi/regionális kormányzatokra gyakorolt pénzügyi és adminisztratív hatásának vizsgálata érdekében;

17.  felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul vizsgálja felül az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot annak feltárása érdekében, hogy az hogyan működhet hatékonyan a szabályozás javítására vonatkozó programmal összhangban;

18.  javasolja, hogy a jogalkotás minőségének javítására irányuló ütemterv részeként a Bizottság vizsgálja meg a szakpolitikai célok új jogalkotás nélküli elérésének innovatív módjait, felhasználva pl. a viselkedési közgazdaságtant a viselkedés vizsgálatára és befolyásolására;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy a jogalkotási folyamat minden szakaszában folytasson konzultációt az érintettekkel, beleértve annak legkorábbi szakaszát, a nem szándékos következmények elkerülése érdekében;

20.  felkéri a Bizottságot a REFIT platform működésének felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy átlátható és felhasználóbarát legyen; kéri a platform hatékonyságának és eredményeinek 2017-es értékelését;

21.  kéri a Bizottságot, hogy 2017-ben végezze el a Szabályozói Ellenőrzési Testület függetlenségének értékelését a vonatkozó hatásvizsgálatokkal kapcsolatos ellenőrzési és objektív tanácsadói szerepének teljesítése tekintetében, valamint vázolja fel, milyen további intézkedésekre lehet szükség;

22.  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 155. cikkére, felhívja a jelenlegi és jövőbeni keretmegállapodások által érintett szociális partnereket, beleértve a fodrászati ágazatra vonatkozó keretmegállapodást, a jobb szabályozásra szolgáló eszközök kihasználására, tárgyalásaik során a hatásvizsgálatok használatának fokozására, és a jogalkotási intézkedésre javaslatot tevő megállapodásoknak a hatásvizsgálati testülethez való beterjesztésére;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa az elért előrelépést és eredményeket azokon a területeken, ahol a kkv-k számára a legnagyobb terhet jelentő tíz jogszabályt azonosították, többek között a munkaidőről szóló irányelvet és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló irányelvet, és hogy tegye prioritássá az elért előrelépés folytatását;

24.  hangsúlyozza, hogy a közelmúltban jellemző tendencia, hogy a vállalatok a termelést és a szolgáltatásokat visszahozzák Európába, és hogy ez a munkahelyteremtés szempontjából is lehetőségeket jelent; felhívja a Bizottságot annak megfontolására, hogy az EU hogyan tudná segíteni a vállalkozásokat abban, hogy kihasználják a „visszatelepítés” kínálta lehetőségeket;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos vívmányok felülvizsgálata során alkalmazza a szabályozás javításának elveit annak biztosítása érdekében, hogy az új keretrendszer arányos marad és hozzáigazítható a változó munkahelyi körülményekhez; úgy véli, hogy rendelkezni kell, például a keretirányelvben, tízévenkénti értékelés végzéséről,

26.  felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a nemzeti parlamentek részvételét és folytasson velük kiterjedt konzultációt az uniós jogszabályok felülvizsgálata és visszavonása során; kéri automatikus hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés bevezetését minden uniós jogszabály esetén, amely célzott, független hatásvizsgálatot indít el, amely adott esetben a jogszabály felülvizsgálatához vagy visszavonásához vezet; hangsúlyozza, hogy a hatásvizsgálat többek közt szemügyre vehet olyan elemeket, mint a szubszidiaritásnak és arányosságnak való megfelelés, a tagállamokra, vállalatokra – különösen a kkv-kra – és az érintettekre nehezedő terhek, valamint egy uniós feladat tagállami hatáskörbe való esetleges visszahelyezésének értékelése; megjegyzi, hogy amennyiben a hatásvizsgálat nem bizonyítja, hogy az adott jogszabály továbbra is releváns uniós szinten, akkor automatikusan merüljön fel annak visszavonása;

27.  csalódottságának ad hangot a Bizottság nemzeti parlamenteknek adott válasza miatt azokban az esetekben, amikor sárga lap kiadására került sor; úgy véli, hogy a Bizottságnak végre kell hajtania a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló 2012–2013. évi éves jelentésekről elfogadott 2016. április 12-i parlamenti állásfoglalásban szereplő ajánlásokat, fokoznia kell a nemzeti parlamentekkel folytatott párbeszédet és átfogóan kell megválaszolnia a nemzeti parlamentek által közzétett bármely véleményben felvetett aggályokat; úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak meg kell jelennie a Parlament megfelelő bizottsága vagy bizottságai előtt is, hogy részletesen elmagyarázza a szubszidiaritásra vonatkozó véleményekkel kapcsolatos álláspontját;

28.  sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza a nemzeti, és adott esetben a regionális parlamentekkel folytatott összehangolt politikai és jogalkotási párbeszédet annak érdekében, hogy teljes körűen értékelje az esetleges és meglévő uniós javaslatok hatásköreiknek, illetve a szubszidiaritás és az arányosság elvének való megfelelését; megjegyzi, hogy ennek az eljárásnak az uniós javaslatok közzétételét megelőző konzultációs és előkészítő szakaszokban kell lezajlania, és folyamatosan figyelemmel kell kísérni a meglévő jogszabályok rendszeres értékelésének biztosítása céljából; megjegyzi, hogy a többi tagállamban működő társintézményeikkel való együttműködés során e tekintetben számos eszköz áll a nemzeti parlamentek rendelkezésére, amelyek révén a Bizottságnak jelentős intézkedéseket kell tennie és foglalkoznia kell a nemzeti parlamentektől érkező kérésekkel, beleértve a COSAC által javasolt, kötelező erejű jogalkotási kezdeményezéshez való jogot („zöld lap”), a szubszidiaritás elvéből eredő „piros lapot”, amely lehetővé tenné 16 tagállam számára, hogy megakadályozzák egy uniós jogszabály előrehaladását, a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusok felülvizsgálatába való szorosabb bevonásukat, és az európai ügyek, többek között a pénzügyi átláthatóság parlamenti vizsgálatának kezdeményezésére való jogot;

29.  felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i szerződés végrehajtását és megerősítését;

30.  ellenzi a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról szóló jogszabályra irányuló javaslatot, amely nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás és az arányosság elvét; hangsúlyozza, hogy a tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy saját kulturális és üzleti környezetüknek megfelelő megoldásokat biztosítsanak, egy minden tagállamra vonatkozó kontraproduktív, egységes kvótát sürgető megközelítés alkalmazása helyett;

Pénzügyi szolgáltatások

31.  erőfeszítéseket szorgalmaz a tőkepiaci unió megvalósításának felgyorsítására és előtérbe helyezésére, tekintettel annak a növekedés és a világszintű versenyképesség ösztönzésével kapcsolatos szerepére; hangsúlyozza, hogy el kell végezni a gazdasági jogszabályok összesített hatásvizsgálatát azon jogalkotási következetlenségek azonosítása érdekében, amelyek a tőkepiaci unió akadályai lennének;

32.  kéri, hogy a szakpolitikák kialakítása során kapjon nagyobb hangsúlyt az EU pénzügyi ágazatainak globális versenyképessége; továbbá megjegyzi, hogy az európai felügyeleti hatóságok és a Bizottság nemzetközi szervezetekkel folytatott megerősített együttműködésére van szükség az EU érdekeinek előmozdításához;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen felügyelje a pénzügyi jogszabályok végrehajtását a végrehajtási problémák, a nem szándékos következmények és az átalakítható, frissíthető vagy eltávolítható elemek értékelése céljából; hangsúlyozza az európai felügyeleti hatóságok és az egységes felügyeleti mechanizmus szerepét a jogalkotás minőségének javítására irányuló célok elérésében; e tekintetben megjegyzi, hogy az európai felügyeleti hatóságoknak szorosan együtt kell működniük a nemzeti szakértőkkel és érdekelt felekkel a technikai standardok kidolgozásakor a nem szándékos következmények megakadályozása érdekében;

34.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a további jogszabályokra irányuló minden javaslatot alapos hatásvizsgálatnak és költség-haszon elemzésnek kell alávetnie összhangban a jogalkotás minőségének javítására irányuló ütemtervével annak biztosítása érdekében, hogy csak akkor szülessenek javaslatok, ha a kívánt hatásokat nem lehet elérni nem jogalkotási eszközökkel; felkéri a Bizottságot, hogy teljesítse az uniós pénzügyi szabályozási testület és a szubszidiaritás és arányosság elve felülvizsgálatával kapcsolatos új kötelezettségét, és türelmetlenül várja az eredményeket a pénzügyi szolgáltatások területén; továbbá megjegyzi, hogy biztosítani kell a hatáskörök megfelelő megosztását az uniós és a nemzeti szint között, szem előtt tartva a nemzeti felügyeletek helyi piaccal kapcsolatos szakértelmét és tudását;

35.  üdvözli a Bizottság és a tagállamok adócsalás, adókijátszás, agresszív adótervezés és adóparadicsomok használata elleni küzdelem tevékeny előmozdításával kapcsolatos munkáját; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az adócsalás, adókijátszás, agresszív adótervezés és adóparadicsomok használata globális jellegét, és biztosítsa, hogy a hozott intézkedések megvédjék az uniós vállalatok versenyképességét, miközben megfelelő átláthatóságot biztosítanak az uniós tagállamok adózási rendszereinek méltányosságába vetett fogyasztói bizalom növelése érdekében;

36.  kéri a bankuniót létrehozó hatályos jogszabályok időben történő végrehajtását, továbbá az ágazati szakértőkkel folytatott párbeszéd fokozását az elfogadott jogszabályok hatásának és eredményességének értékelése érdekében; emlékeztet arra, hogy több tagállam még mindig nem ültette át a hitelezői feltőkésítéssel kapcsolatos jogszabályokat, ezért sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv gyors és teljes körű végrehajtását; sürgeti a Bizottságot, hogy végezze el az európai betétbiztosítási rendszerre irányuló javaslattal kapcsolatban felmerülő kockázatok alapos értékelését; e tekintetben megjegyzi, hogy az értékelésnek ki kell terjednie a nemzeti betétbiztosítási rendszerek mögötti infrastruktúra és e rendszerek finanszírozása átfogó áttekintésére; megjegyzi, hogy tiszteletben kell tartani azon tagállamok érdekeit is, amelyek nem vesznek részt a bankunióban;

37.  arányosabb intézkedéseket kér a kisebb bankok számára, hogy a jelentéstételi követelmények a bankok méretéhez legyenek igazítva, ezáltal elkerülve azt, hogy a kisebb bankoknak több információt kelljen a jelentésekbe foglalniuk annál, mint amennyi ahhoz szükséges, hogy a felügyelet megérthesse a bankok kockázati profilját és annak a pénzügyi stabilitásra gyakorolt esetleges hatásait; továbbá megjegyzi, hogy a jövőbeli nettó stabil finanszírozási rátát ki lehetne igazítani a bankok üzleti modelljei szerint, hogy mentesíteni lehessen a kisebb bankokat, amelyek nincsenek annyira rászorulva a bankközi finanszírozásra;

38.  kéri a Bizottságot, hogy fontoljon meg más módokat az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítására, mint az öt elnök jelentésében meghatározott irány; ellenzi költségvetési eszközök létrehozását az euróövezet számára; javasolja, hogy az EUMSZ 125. cikke szerinti, a közpénzből való megmentést kizáró elv mellett való hiteles kitartás megerősítené a tagállamok szuverenitását és felelősségét a szociális, gazdasági és fiskális politikák tekintetében;

„Az összekapcsolt digitális egységes piac”

39.  támogatja, hogy a Bizottság előtérbe helyezi a digitális egységes piacot azon lehetőségek miatt, hogy a digitális tevékenységek munkahelyeket teremthetnek, új induló vállalkozásokat hozhatnak létre és bővíthetik a meglévőket, továbbá ösztönözhetik a növekedést és az innovációt; elismeri, hogy az uniós ipar digitális átalakítása nagy jelentőséggel bír a munkahelyteremtés, valamint a termelékenység és a versenyképesség fokozása, így a növekedés előmozdítása szempontjából; hangsúlyozza, hogy 2017 a teljesítés éve lesz, mivel a jogalkotási javaslatokat le kell majd zárni, és meg kell kezdeni a végrehajtási munkát a tagállamokban;

40.  azt ajánlja, hogy a digitális területen új jogalkotási javaslatok indítása előtt a Bizottság vizsgálja meg a bevált gyakorlatokat a tagállamokban és nemzetközi szinten, ösztönözze az ágazati kezdeményezésű intézkedéseket, összpontosítson a meglévő jogszabályok végrehajtására, adott esetben korszerűsítse a meglévő nemzeti és uniós jogot, és csak akkor kezdeményezzen új jogszabályokat, ha feltétlenül szükséges;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy szüntesse meg a bürokráciát és az indokolatlan és aránytalan szabályozási és nem szabályozási akadályokat az ipar digitális átalakításában és a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében; hangsúlyozza, hogy az intézkedések nem lehetnek protekcionista jellegűek, hanem úgy kell kialakítani azokat, hogy a digitális környezetet vonzóvá tegyék a fejlődő európai vállalkozások, valamint az Európában létrehozandó és kereskedelmet folytató társaságok, továbbá a fogyasztók és egyéb felhasználók számára is;

42.  sajnálja a digitális gazdaságot érintő adóügyi intézkedésekkel, különösen a hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos jelentős aggályokat, amelyekkel nem foglalkozott a Bizottság; megismétli egy közös, uniós szintű egyszerűsítési intézkedés (héa-határérték) bevezetésére irányuló javaslatra vonatkozó felhívását, a kisvállalkozói e-kereskedelmi üzlet segítése érdekében; hangsúlyozza, hogy sürgősen foglalkozni kell ezzel a kérdéssel; ezzel kapcsolatban megismétli, hogy az adózási politika a tagállamok hatáskörébe tartozik;

43.  kéri a Bizottságot egy szigorú szellemitulajdon-rendszer támogatására és a szellemi tulajdonjogok nagyobb mértékű érvényesítésére, ami ösztönözné a versenyképességet és támogatná az innovatív vállalkozásokat, megjutalmazná az alkotókat és előnyöket biztosítana a szerzői jogok által védett alkotások felhasználói számára; üdvözli a „kövesd a pénzt” megközelítést, és hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a tagállamokkal együtt elő kell mozdítania a tudatosságot és a kellő gondosságot az ellátási lánc mentén, és ösztönöznie kell az információ és a bevált gyakorlatok megosztását a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi méretű megsértése elleni küzdelem, valamint az állami és magánszektor közötti együttműködés javítása érdekében;

„Ellenállóképes energiaunió és előretekintő éghajlat-politika”

44.  határozottan támogatja a párizsi megállapodás hatásait értékelő bizottsági közlemény (COM(2016)0062) következtetéseit, amelyek fenntartják a 2030-as éghajlati és energiaügyi keretnek az Európai Tanács által meghatározott kiemelt céljait és keretét; óva int azonban az EU 2030-ra vállalt kibocsátáscsökkentési kötelezettségeinek bármely jövőbeli kiigazításától az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) 2023-as első világszintű helyzetfelmérése részeként, ami bizonytalanságot szülne azt illetően, hogy a vállalatoknak és a befektetőknek kell vezérelniük az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való átmenetet; úgy véli, hogy feltétlenül fenn kell tartani a CO₂-kibocsátás-áthelyezés által veszélyeztetett ipari ágazatok védelmére irányuló rendelkezéseket;

45.  felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli villamosenergia-piac kialakításakor biztosítson ténylegesen egyenlő versenyfeltételeket minden energiaforrás számára, amely hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez az EU-ban;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy végezzen részletes hatásvizsgálatot, amely a villamosenergia-piac új kialakításának társadalmi-gazdasági következményeire összpontosít, különösen a közép-kelet-európai térségben, ahol az energiaágazat terén az átmenet valószínűleg magasabb költségekkel jár, mint a többi uniós tagállamban;

47.  úgy véli, hogy a villamosenergia-piac jövőbeli kialakítása során számos különböző alkotóelemet kell értékelni a teljes mértékben működőképes rendszer kidolgozása érdekében; e tekintetben elismeri az Európán belüli villamosenergia-tárolási lehetőségek maximalizálásának fontosságát, és felhívja a Bizottságot, hogy könnyítse meg a különböző típusú villamosenergia-tárolási technológiák torzításoktól mentes és befektetőbarát keretét;

48.  aggályait fejezi ki az energiahatékonyságról szóló irányelv végrehajtásával kapcsolatban, és felhívja a Bizottságot, hogy lássa el a tagállamokat következetes iránymutatásokkal a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében; adott esetben támogatja a „hatékonyság az első” elvet, és úgy véli, hogy a céloknak arányosnak és realisztikusnak kell lenniük; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az éghajlattal és az energiaüggyel kapcsolatos uniós jogszabályok maguk is hatékonyak és arányosak, semmint egymással versengők és egymást átfedők legyenek;

49.  emlékeztet arra, hogy az üvegházhatást okozó gázok légi közlekedésből származó kibocsátása 2012. január 1-jén bekerült az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe (EU ETS), az ETS hatálya alá tartozó minden légijármű-üzemeltetőt kötelezve arra, hogy szén-dioxid-kibocsátási egységeket szerezzenek be; tudomásul veszi az „idő megállításáról szóló” 2013. és 2014. évi két határozat elfogadását, amelyek átmenetileg csökkentik az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatályát a nemzetközi járatok kizárásával annak érdekében, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) időt kapjon a nemzetközi légi közlekedés kibocsátásának csökkentésére irányuló globális piaci alapú intézkedés (GMBM) kidolgozására; emlékeztet arra, hogy ez a mentesség 2017-től kezdődően hatályát veszti; felhívja a Bizottságot, hogy megfelelő időben készítsen jelentést és tegyen ajánlásokat az ICAO 2016. szeptember/októberi 39. közgyűlésén a globális piaci alapú intézkedéssel kapcsolatban hozandó határozat felülvizsgálatára vonatkozóan, és új jogalkotási javaslat segítségével igazítsa ki az irányelv követelményeit;

„Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac”

50.  támogatja az egységes piaci stratégiában foglalt, annak biztosítására irányuló elkötelezettséget, hogy Európa világszinten továbbra is a szabványok kidolgozásának élvonalában maradjon; ösztönzi az olyan szabványosítást, amely globális nemzetközi szabványok kidolgozása, illetve adott esetben egyenértékű nemzetközi szabványok elismerése révén összeegyeztethető a nemzetközi megközelítéssel; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közös kezdeményezést továbbra is alulról felfelé építkező, ágazatok szerinti igények vezéreljék, és azokat a szabványokat dolgozza ki, amelyek piaci jelentősége igazolva van;

51.  úgy véli, hogy több munkára van szükség annak biztosításához, hogy közismertebb és hozzáférhetőbb fellebbviteli folyamat vonatkozzon a szabványalkotásra; ösztönzi a Bizottságot, hogy a nemzeti és európai szabványalkotó testületekkel együttműködve a bevált gyakorlatokra építsen a fellebbezési mechanizmusok javítása céljából;

52.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen éves áttekintést az egységes piacot belsőleg érintő, nem vámjellegű akadályokról, és készítsen elemzést ezek kezelésének módjáról, hogy fel lehessen szabadítani az egységes piacban rejlő, még mindig kiaknázatlan lehetőségeket;

53.  rámutat, hogy az olyan szabályozás, amely a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi tevékenységek tekintetében korlátozásokat vezet be, valamint ellenkezik az uniós előírásokkal és aránytalan, lényegesen megnehezítheti a piacra lépést, aminek következtében kevesebb új üzlet nyílik, ez pedig hátráltathatja a versenyt és magasabb fogyasztói árakat eredményez; felhívja a Bizottságot, hogy alaposan elemezze a kis- és nagykereskedelemre vonatkozó, egységes piacon belüli működési korlátozásokat;

54.  felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel hathatósan a kölcsönös elismerés alkalmazásának javítása érdekében; ezzel összefüggésben várja a Bizottság arra irányuló terveit, hogy felkeltse a figyelmet az illetékes hatóságok körében, és felülvizsgálja a kölcsönös elismerésről szóló rendeletet és az azt kísérő iránymutatásokat, a kölcsönös elismerés elvének végrehajtásával vagy alkalmazásával kapcsolatban kialakult viták megoldása érdekében, továbbá annak figyelembevételével, hogy biztosítani kell a fogyasztóvédelmet;

55.  hangsúlyozza, hogy a jövőbeli intézkedések, így a javasolt szolgáltatási útlevél, nem eredményezhetnek további adminisztratív terheket, hanem a nem vámjellegű akadályok kérdését kell kezelniük és elő kell mozdítaniuk a kölcsönös elismerést;

56.  ösztönzi a Bizottságot, hogy terjessze elő az egységes piaci stratégia adatelemző eszközét, amely javíthatná az egységes piaci jogszabályok átültetésének nyomon követését;

57.  felhívja a Bizottságot, hogy az alábbi elveket vegye figyelembe a távközlési keret közelgő felülvizsgálata során;

a)  a jogalkotásnak továbbra is elveken alapulónak, gyorsnak és időtállónak kell maradnia, ahelyett, hogy az ipar technológiai pályájának előre való meghatározására törekedne;

b)  a verseny ösztönzi, nem pedig aláássa a beruházást; a nemzeti szabályozó hatóságoknak továbbra is képesnek kell lenniük arra, hogy nemzeti piacaik igényei szerint támogassák a verseny változó modelljeit, különös tekintettel a földrajzi területekre;

c)  a távközlési piacokat továbbra is szerkezeti szempontból és történelmileg különböző nemzeti piacok fogják jellemezni, ezért ugyanazok a megoldások nem lesznek mindig megfelelőek minden piac számára;

d)  a spektrumhatékonyságot maximalizálni kell, de a harmonizálás eszköz, nem pedig maga a cél; ezért biztosítani kell a feltételeket a folyamatos, valamint az ipar által vezérelt fejleményekhez a spektrumhasználat terén, nem pedig a spektrumhasználat kialakításának előre való meghatározására kell törekedni;

58.  javaslatokat vár az Európai Innovációs Tanács létrehozására, amelyet alapos hatásvizsgálatnak kell kísérnie, és amelyet a jelenlegi többéves pénzügyi keret felső határain belül kell finanszírozni; tudomásul veszi a Horizont 2020 kezdeti eredményeit, és sürgeti a Bizottságot, hogy félidős felülvizsgálata során vonjon le megfelelő és bizonyítékokon alapuló következtetéseket az eredmények alapján, különös tekintettel a sikerarányra, a támogatási folyamatra és a költségmodellre;

59.  ösztönzi a Bizottságot, hogy hajtson végre egy európai űrstratégiát, ezáltal válaszolva a világszinten versenyképes uniós űrágazattal kapcsolatos igényre; hangsúlyozza, hogy a Galileo és Kopernikusz programok piaci megjelenése alkalmat ad az európai induló vállalkozásokban és egyéb vállalkozásokban rejlő lehetőségek kiteljesítésére az űralapú szolgáltatások és egyéb innovációs, növekedési és munkahelyteremtési alkalmazások fejlesztése terén;

Észszerű és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodások

60.  kéri, hogy a Bizottság folytassa a megbízásból végzett munkát a nairobi 10. miniszteri konferencia kimenetelét követően megoldásra váró fennálló kérdésekkel kapcsolatban; megjegyzi azonban, hogy a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) továbbra is a WTO-tagállamok között az arra hajlandó országok közötti további kereskedelmi integrációról folytatott tárgyalások rugalmas és dinamikus fórumát kell képviselnie; támogatja a WTO arra irányuló erőfeszítéseit, hogy növelje hatékonyságát és elszámoltathatóságát; kéri, hogy mérlegelési időszak után az EU kezdjen azon dolgozni, hogy konkrét új kérdésekkel egészítse ki a genfi tárgyalásokat, beleértve, de nem kizárólag az olyan kérdéseket, mint a beruházások, az állami tulajdonban lévő vállalatok és a szolgáltatások;

61.  kéri nagyratörő, kiegyensúlyozott és magas színvonalú, a kereskedelemre és a beruházásokra is kiterjedő gazdasági integrációs megállapodások tárgyalásának hivatalos megkezdését Ausztráliával és Új-Zélanddal, amelyeket nagyratörő időkereteken belül meg kellene kötni nemcsak az EU és Új-Zéland, illetve Ausztrália közös érdekeire és értékeire, hanem a munkaügyi és szociális jogokkal, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos hasonló szabványokra való tekintettel is;

62.  felhívja a Bizottságot, hogy használja ki a MERCOSUR-országokban, különösen Argentínában jelenleg tapasztalható lendületet, és tegye szabaddá az utat az EU–MERCOSUR kereskedelmi tárgyalások előtt, hogy létrejöhessen egy átfogó és nagyratörő megállapodás; támogatja a Mexikóval és Chilével kötött uniós megállapodások megújítását, amelyek a latin-amerikai térségben kulcsfontosságú kapcsolatokkal rendelkező országok, nevezetesen mint a Csendes-óceáni Szövetség dinamikus regionális csoportjának tagjai; kéri, hogy e tárgyalások lezárása után a Bizottság fontolja meg az EU és a Csendes-óceáni Szövetség közötti régióközi megállapodás lehetőségét;

63.  elismeri a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok újonnan iparosodott országokkal, mint például Indiával, Malajziával, Tajvannal és Kínával való fokozásának fontosságát, és utasítja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt magas színvonalú kereskedelmi és beruházási megállapodások ezen országokkal való megtárgyalására; továbbá kéri, hogy mihelyt az Európai Bíróság véleményt nyilvánított a Szingapúrral kötött szabadkereskedelmi megállapodásról, biztosítsa, hogy a megállapodás a lehető leggyorsabban eljusson a tagállamokhoz és az Európai Parlamenthez;

64.  elismeri, hogy a GSP+ rendszer hozzájárul az emberi jogok és munkaügyi szabványok előmozdításához, valamint a kedvezményezett országokban az uniós beruházási lehetőségek növeléséhez; kitart amellett, hogy a GSP+ az emberi jogok előmozdításának esetleges eszközeként csak akkor lesz hatékony, ha megfelelően alkalmazzák; kéri, hogy a Bizottság teljesítse a 978/2012/EU rendelet szerinti kötelezettségeit, és 2017 végéig végezzen átfogó felülvizsgálatot, beleértve az esetlegesen szükséges válaszintézkedéseket, amennyiben egy kedvezményezett nem tesz eleget a GSP+-szal kapcsolatos vállalásainak; azt várja, hogy Srí Lanka sikeresen kezdeményezze a GSP+-státuszt, amennyiben teljesíti a szükséges feltételeket;

65.  megjegyzi, hogy a Bizottságnak a tárgyalások lezárását követően egyéb világszintű megállapodásokhoz képest továbbra is hosszú időre van szüksége a jogi szövegek tisztázásához és lefordításához; úgy ítéli meg, hogy a világkereskedelmi környezet gyorsan fejlődő természetére, valamint az uniós vállalkozások és fogyasztók számára biztosított további nyitott piacok iránti sürgető igényre való tekintettel a Parlament korábbi kérésének megfelelően tovább kell gondolkodni a jogi letisztázás és a fordítás javításán és egyszerűsítésén annak biztosítása céljából, hogy a tagállamok és a Parlament a lehető legrövidebb időn belül megkapjon az aláírási és megerősítési folyamatokkal kapcsolatos minden jogi szöveget; kéri, hogy a Bizottság legkésőbb 2017. március 31-ig tegyen jelentést a Parlamentnek, amelyben külön javaslatokat tesz erre a területre vonatkozóan;

66.  támogatja a Bizottság azon folytatódó törekvését, amelyet a tagállamok és a Parlament is támogat, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos minden folyamatban lévő tárgyalás terjedjen ki a kis- és középvállalkozások kereskedelemben és beruházásokban való részvételi lehetőségeinek javítására irányuló külön jogi és technikai intézkedések meghozatalával kapcsolatos külön fejezetekre, ami kulcsfontosságú kérdés a világkereskedelemben az integrált világszintű ellátási láncok elterjedésére való tekintettel;

67.  kiemeli, hogy továbbra is fontosak az Unió gazdaságába befelé és az Unió gazdaságából kifelé irányuló beruházások, és azt, hogy minden fajtájú és méretű uniós vállalkozást teljes mértékben védeni kell harmadik országok piacain történő beruházás esetén; hangsúlyozza, hogy a beruházáspolitika az uniós kereskedelempolitika szükséges eleme, a szabályozáshoz való jog, az eljárások átláthatóságának szükségessége és az egyértelműen meghatározott szabályokon alapuló rendszer elismerése mellett; kéri, hogy a Bizottság továbbra is biztosítsa az uniós befektetők beruházásainak védelmét a jövőbeli tárgyalásokon;

68.  elismeri, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokat nyomon kell követni és megfelelően érvényesíteni kell alkalmazásukat követően és azon túl is, nemcsak kereskedelmi hatásaik megfelelő elemzésének és értékelésének, hanem a megegyezés szerinti szabályok, büntetések és intézkedések megfelelő tiszteletben tartásának biztosítására is; megjegyzi, hogy a Bizottság jelenleg nem összpontosít a kereskedelmi megállapodások végrehajtására, és hangsúlyozza, hogy kulcsfontosságú annak biztosítása, hogy a kereskedelmi partnerek betartsák a kereskedelmi megállapodásokban szereplő ígéreteiket; kéri, hogy a Bizottság vonja be a Parlamentet a teljes folyamatba;

69.  meggyőződése, hogy mindaddig, amíg a kereskedelmi partnerek nem teljesítik a piacgazdasággá minősítéshez szükséges mind az öt uniós feltételt, az EU-nak nem szabványos módszertant kell alkalmaznia a WTO szabályaival teljes összhangban az európai vállalkozások versenyképességének megőrzése és a tisztességtelen verseny bármely formája elleni küzdelmünk folytatása érdekében;

70.  felhívja a Bizottságot, hogy fokozza az új piacok megnyitásával és fenntartásával kapcsolatos offenzív kereskedelmi intézkedéseit, és összpontosítson a vámjellegű és a nem vámjellegű kérdésekre is; hangsúlyozza, hogy nem sérülhetnek és a tárgyalások során nem szüntethetők meg az EU magas szintű élelmiszer-biztonsági, egészségügyi és állatjóléti normái, mivel az uniós fogyasztók bizalma csak ezek révén biztosítható;

71.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson egyenlő versenyfeltételeket az EU által harmadik országokkal kötni kívánt kereskedelmi ügyletekben, és állítsa össze azon érzékeny termékek jegyzékét, amelyek bármely okból túlzott nyomásnak lehetnek kitéve; kéri, hogy a liberalizálás iránt esetleg érzékeny ilyen termékek részesüljenek megfelelő külön és megkülönböztetett bánásmódban a kereskedelmi megállapodásokban;

„A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége”

72.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a számítástechnikai bűnözés terén hatályban lévő jogszabályokat, és terjesszen elő javaslatot, amely megteremti a magánvállalatok és a bűnüldöző hatóságok közötti kapcsolat egyértelmű jogi keretét a szervezett bűnözés és az online radikalizálódás elleni küzdelem területén;

73.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a határokon átnyúló együttműködésről szóló javaslatot a terroristák által történő finanszírozásról folytatott információcsere vonatkozásában;

74.  az intelligens határellenőrzésre vonatkozó felülvizsgált javaslat gyors elfogadását kéri a hatékony uniós külső határellenőrzés elősegítése céljából;

„Elmozdulás egy új migrációs politika felé”

75.  kitart amellett, hogy a migrációs politika fő szempontjait a nyilvános bizalom biztosításának, a schengeni övezet teljessége megőrzésének és a belső biztonság fenntartásának kell képeznie;

76.  felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a migráció területén jelenleg hatályban lévő rendeleteket és irányelveket, különösen a családegyesítésről szóló irányelvet, a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet és a kvalifikációs irányelvet, amelyek akaratlan húzóerőt jelentenek az EU-ban történő menedékkérés tekintetében;

77.  hangsúlyozza, hogy a Dublin III. rendelet felülvizsgálata során meg kell tartani a rendelet fő elveit, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen konkrét javaslatokat a menedékkérők továbbutazásának kezelésére;

78.  hangsúlyozza, hogy a nem EU/EGT-tagországokból kiinduló gazdasági migrációról szóló mindenfajta javaslatnak a közeljövőben elsődlegesen a tagállamok hatáskörébe kell tartoznia, és arra is törekednie kell, hogy szabályozza a nem EU/EGT-országból kiinduló gazdasági migráció mennyiségét és minőségét;

79.  felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel az EU és Törökország közötti megállapodás Törökország általi végrehajtását;

80.  kéri a Bizottságot, hogy vezesse be a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap keretében teljesített kifizetésekkel és tagállami kiadásokkal kapcsolatos ellenőrzési és végrehajtási jelentéseket, valamint a menekültügy területén harmadik országoknak nyújtott uniós támogatás felhasználása teljes körű nyomon követésének és értékelésének szükségességét;

81.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak rendszeresen ellenőriznie és értékelnie kell a Törökországgal esetlegesen kialakítandó vízumliberalizációs megállapodást annak biztosítása érdekében, hogy ne emelkedjen drasztikus mértékben a vízumokhoz kapcsolódó tartózkodási időt túllépők és a Törökországból származó, nemzetközi védelmet kérő személyek száma;

82.  kéri a Bizottságot, hogy létrehozását követően teljes mértékben kövesse nyomon az EU Parti és Határőrség végrehajtását, annak biztosítása érdekében, hogy pusztán a menekültáradat külső határokon való kezelésére helyett az ügynökség játsszon aktív szerepet a visszaküldések és a visszafogadás, valamint az EU területén tartózkodó elutasított menedékkérők teljes számának csökkentése terén;

83.  felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a visszatéréshez biztosított úti okmányokról szóló javaslatát, ambiciózus visszatérési tervekkel olyan harmadik országok vonatkozásában, mint például Pakisztán, Marokkó vagy Algéria;

84.  kéri a Bizottságot, hogy készítsen világos országonkénti elemzéseket és alakítson ki egyedi stratégiákat a „többért többet” és a „kevesebbért kevesebbet” megközelítés tekintetében a harmadik országok vonatkozásában az uniós pénzügyi támogatás az irreguláris migráció, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemben;

„Erősebb globális szereplő”

85.  kéri az európai szomszédságpolitika (ENP) rendszeres felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az foglalkozzon a folyamatosan változó helyzettel az Unió keleti és déli határain; ragaszkodik továbbá az Európai Külügyi Szolgálat munkájának alapos átvizsgálásához és elszámoltatásához; úgy véli, hogy ennek az értékelésnek nem csak arra kell összpontosítania, hogy a forrásokat a megfelelő módon használják-e fel, hanem azt is, hogy elérik-e az ENP célkitűzéseit;

86.  felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a jelenlegi fejlemények fényében folyamatosan és kritikus szemmel felügyeljen minden csatlakozási tárgyalást, azok előrehaladását és eredményességét, és szükség szerint módosítsa a sebességet, illetve a stratégiát;

87.  elismeri, hogy az emberi jogok előmozdítása az EU külpolitikájának célkitűzései közé tartozik, különös tekintettel olyan területekre, mint a vallásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, a politikai szabadságjogok, a nők és gyermekek jogai, valamint a kisebbségi csoportok jogai;

88.  kéri, hogy az ukrajnai konfliktus békés rendezése érdekében folytassák a diplomáciai nyomást, beleértve az egyes személyekkel csoportokkal és az orosz kormánnyal szembeni célzott szankciókat; szigorúan ragaszkodik az orosz megszállás alatt álló Krím-félsziget el nem ismerésére vonatkozó politika melletti kitartáshoz;

89.  Elismeri, hogy a NATO az európai biztonsági és védelmi politika sarokköve;

90.  ösztönzi a további nemzetközi együttműködést az izraeli-palesztin konfliktus tárgyalásos rendezése érdekében, amely egy biztonságos és általánosan elismert Izraelt hoz létre egy szuverén és életképes palesztin állam szomszédságában; további erőfeszítéseket sürget a békefolyamat újraindítására Törökország és a kurdok között a két fél közötti bizalom kiépítése érdekében, valamint hogy elkezdjenek foglalkozni a kurdokat érintő szélesebb regionális kérdésekkel;

Fejlesztési kérdések

91.  felkéri a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal a fejlesztési támogatásra (ODA) vonatkozó, a GNP 0,7%-ának megfelelő célkitűzés elérésében;

92.  felhívja az európai intézményeket a fejlődő országok magánszektorával való partnerségekre és szövetségekre irányadó világos, strukturált, átlátható és elszámoltathatóságot biztosító keret létrehozására; ezenkívül felszólít arra, hogy hozzanak létre uniós szintű ágazati, több érdekeltet tömörítő platformokat, amelyek bevonják a magánszektort, a civil társadalmi szervezeteket, a nem kormányzati szervezeteket, a tanácsadó szervezeteket, a partnerkormányokat, a donorokat és más érdekelt feleket annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak a köz- és magánszféra közötti partnerségekben való részvételre vonatkozó lehetőségekről, biztosítsák a bevált gyakorlatok cseréjét, és a technikai segítségnyújtást a jogi keretre és az együttműködésen alapuló fejlesztési beavatkozásokból eredő várt kihívásokra vonatkozóan;

93.  kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő innovatív megközelítéseket az életmentő segítségre és a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozóan, és következetesebben helyezze előtérbe a válságmegelőzésre és a korai előrejelzésre szolgáló mechanizmusokat; sürgeti a Bizottságot, hogy vegye fontolóra lehetséges partnerségek kialakítását a magánszektorral, a jelenlegi és a jövőbeni humanitárius szükségletek kielégítése érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy áthidalják a rést a segítségnyújtás és a hosszú távú fejlesztési támogatás között, és a humanitárius segítségnyújtásról szóló tárgyalásokba bevonják az „új”, feltörekvő gazdaságokat, amelyek jelentősége, hatása és kapacitása egyre növekszik;

94.  felhív az Európai Beruházási Bank (EBB) jelenlegi külső hitelezési megbízatásának kibővítésére annak érdekében, hogy nagyobb szerepe legyen a fenntartható fejlődés megvalósításában, és különösen azért, hogy aktívabban vegyen részt a magánszektorra vonatkozó új stratégiában – támogatásötvözés, a projektek társfinanszírozása és a helyi magánszektor fejlesztése révén; emellett nagyobb átláthatóságra és elszámoltathatóságra hív fel az EBB-hez kapcsolódó partnerségek és projektek vonatkozásában; felhívja az EBB-t és a tagállamok más fejlesztésfinanszírozási intézményeit annak biztosítására, hogy a támogatásukban részesülő vállalatok ne vegyenek részt adócsalásban;

95.  sürgeti a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal a harmadik országok támogatásában a nők és lányok számára káros gyakorlatok – így a gyermek- és kényszerházasság, a női nemi szervek megcsonkítása, becsületgyilkosságok, kényszersterilizáció, nemi erőszak konfliktusok során, megkövezés és a brutalitás valamennyi egyéb formája – felszámolásában; sürgeti a Bizottságot, hogy működjön együtt az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) a fent említett brutális gyakorlatok áldozatai számára rendelkezésre álló támogatás javítása érdekében;

„A demokratikus változás Uniója”

Költségvetési kérdések

96.  úgy véli, hogy az uniós költségvetés-tervezet kialakításakor a Bizottság egyik alapvető vezérelvének az uniós hozzáadott értéknek kell lennie; sürgeti a Bizottságot, hogy összpontosítson azon intézkedések finanszírozására, amelyek esetében az uniós költségvetésből származó hozzájárulás bizonyíthatóan nagyobb hasznot kínál, mint a tagállamok általi finanszírozás; úgy véli, hogy az uniós költségvetés jelentős szerepet játszik az Európai Bizottság által javasolt azon mechanizmus sikerében, amely révén felülvizsgálják az uniós jogszabályok szövegét abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a szubszidiaritás és az arányosság elvének;

97.  rámutat arra, hogy kulturális változásra van szükség az uniós kiadások megközelítése terén, ahol jelenleg túlságosan nagy figyelmet fordítanak a források abszorpciójára és a szabályoknak való megfelelésre a hozzáadott érték vagy a teljesítmény helyett; sürgeti a Bizottságot, hogy az utólagos értékelések és erőteljes teljesítménymutatók alapján alaposan értékelje újra az EU költségvetési prioritásait; úgy véli, hogy növelni lehetne a teljesítéshez kötött tartalék felhasználását, például a jelenleg a strukturális alapokon belül felhasználtakét, és azt az uniós kiadások más területein is alkalmazni lehetne; úgy véli, hogy az eredményorientált költségvetés ígéretes előrelépés e tekintetben, és felszólítja a Bizottságot, hogy az éves költségvetési eljárásba teljes mértékben építse bele a teljesítményalapú költségvetés-tervezési megközelítést;

98.  említést tesz a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet félidős módosításáról; hangsúlyozza, hogy meg kell várni ezt a felülvizsgálatot és a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról szóló esetleges jogalkotási javaslatot, mielőtt megváltoztatnák a 2013. évi rendeletben a költségvetési előrejelezhetőség érdekében meghatározott pénzügyi felső határokat a jelenlegi többéves pénzügyi keret időtartamára, amelyek mellett az Európai Parlament elkötelezte magát;

99.  sürgeti a Bizottságot, hogy vegye igénybe a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát, hogy pénzforrásokat csoportosítson át olyan szakpolitikai területről, ahol az európai hozzáadott érték kevesebb, mint például a kultúra, a polgárság és a média, és ehelyett fordítsa az uniós költségvetést elsősorban a munkahelyteremtésre, a növekedésre és a versenyképesség növelésére; megállapítja, hogy az Unió előtt álló új és előre nem látható kihívások kezelése közepette az EU költségvetésének nem szabad szem elől téveszteni ezen alapvető prioritást; felhívja a Bizottságot, hogy használja ki ezt az alkalmat az e területen meglévő programokra – például a Horizont 2020-ra – vonatkozó szabályok egyszerűsítésére, a minőségi jogalkotási programnak megfelelően;

100.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság javaslatot kíván előterjeszteni 2018. január 1-je előtt a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy az uniós hozzáadott érték elvének megfelelően döntsön a többéves költségvetés prioritásairól, mielőtt az uniós költségvetés méretére vonatkozó bármilyen javaslatot terjeszt elő; sürgeti a Bizottságot, hogy következő TPK-t igazítsa hozzá a Bizottság és a Parlament politikai ciklusaihoz, a demokratikus elszámoltathatóság és a többéves költségvetés átláthatóságának javítása érdekében;

101.  tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság javaslata fontolóra fogja venni a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport javaslatait, beleértve a saját forrásokra vonatkozó bármely új javaslatot; úgy véli azonban, hogy a saját források rendszere az uniós polgárok körében az apátia kockázatával jár; ezért határozottan ellenzi az új közvetlen uniós adó bármely formájának bevezetését; ehelyett előnyben részesíti a források GNI-alapú tagállami hozzájárulásokon alapuló egyszerű és átlátható rendszerének kialakítását;

102.  kéri a Bizottságot, hogy vezessen be nyomon követési és a végrehajtási jelentéseket az AMIF és az ISF alapok folyósítására és nemzeti kiadásaira vonatkozóan;

Környezetvédelmi kérdések

103.  felhívja a figyelmet a Bizottságnak a REACH-rendelet 117. cikke (4) bekezdéséből következő azon jogi kötelezettségére, hogy legkésőbb 2017. június 1-ig jelentést terjesszen elő annak végrehajtásáról és működéséről, és megjegyzi, hogy ez a jelentés alapul szolgál majd a REFIT keretében elvégzett értékeléshez; hangsúlyozza, hogy az értékelésnek meg kell győződnie a jogszabály hatékonyságáról és eredményességéről, koherenciájáról, mind az Unión belül, mind pedig más uniós szakpolitikákkal, arról, hogy teremtett-e uniós hozzáadott értéket, a vállalkozásokra gyakorolt hatásáról, különös tekintettel a kkv-kra, valamint a hosszú távú beruházásra való képességükre, továbbá az ágazatra gyakorolt hatásaira és az uniós vegyianyag-előállítás esetleges áthelyezésére; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan végrehajtási rendeleteket, amelyek egyszerűsítik és összehangolják az engedélyezési eljárást az anyagok kis mennyiségű (10 tonna/év alatti) és eredeti alkatrészek felhasználására vonatkozó kérelmek esetében;

104.  felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg a „kevéssé feldolgozott élelmiszer“ fogalmát, különös tekintettel a tej- és hústermékekre, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a származási ország címkén való kötelező feltüntetésének hatályát olyan termékekre korlátozza, amelyek esetében a fogyasztók döntésük során nem kizárólag az árat veszik alapul, mint például a tej vagy a kevéssé feldolgozott tej- és hústermékek esetén, és tegyen jogalkotási javaslatokat e területen; sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a címkézéssel kapcsolatban a közelmúltban felmerült aggályokat és az uniós élelmiszerláncra vonatkozó jogszabályok következetes alkalmazását, alkalmazva egyúttal a terület tudományos és technológiai fejlődésének legújabb eredményeit; megjegyzi, hogy a származás feltüntetésére vonatkozóan már léteznek előírások, és azok hatékonyan működnek számos egyéb élelmiszer, például a feldolgozatlan hústermékek, a tojás, a gyümölcsök és zöldségek, a halak, a méz, az extraszűz olívaolaj, a szűz olívaolaj és a bor és a szeszes italok esetében;

105.  megjegyzi, hogy a biocid termékekről szóló rendelet legfontosabb rendelkezései a beszállítók jóváhagyása és a kezelt árucikkekben használt hatóanyagok regisztrálása tekintetében jelentős megfelelési problémákat vet fel, mivel az érintett vállalkozások nincsenek azokkal tisztában; határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy a 2017-es REFIT programjába foglalja bele e rendeletet, különös tekintettel a kkv-k és a mikrovállalkozások által tapasztalt pénzügyi és adminisztratív terhekre, amikor e jogszabály keretében jóváhagyására vonatkozó dossziékat állítanak össze az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) számára;

106.  megemlíti a pénzügyi és szabályozási kihívásokat a tagállamok számára annak érdekében, hogy megfeleljenek a nitrátokról szóló (91/676/EGK) irányelvnek, amelyre gyakran a hatékony uniós jogszabályok rossz példájaként tekintenek, és amellyel kapcsolatban számos jogsértési eljárás még folyamatban van; hangsúlyozza, hogy össze kell hangolni a jelentéstételi ciklusát a vízügyi keretirányelvével (WFD) annak érdekében, hogy ugyanazokat az adatokat fel lehessen használni a két irányelv felülvizsgálata, valamint a nitrát-tervezési követelmények egyszerűsítése során, amelyekről bebizonyosodott, hogy felesleges bürokratikus terhet jelentenek a mezőgazdasági ágazat számára; sürgeti a Bizottságot, hogy 2017-es REFIT programjába foglalja bele a nitrátokról szóló irányelv rendszeres felülvizsgálatát a nehézkes követelmények egyszerűsítése, valamint a megfelelési költségek csökkentése érdekében;

107.  hangsúlyozza a körforgásos gazdaságba való befektetés és az ennek irányába való eltolódás fontosságát, amely teljesen összeegyeztethető a Bizottság munkahelyteremtéssel, növekedéssel és versenyképességgel kapcsolatos ütemtervével, és − az EU importált nyersanyagoktól való függőségének csökkentése révén − mindenki számára előnyös helyzetet teremt az összes érdekelt fél számára; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a körforgásos gazdaságról szóló cselekvési terve eredményes végrehajtását, különös tekintettel a 2017-re kitűzött célokra;

108.  ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elérjék az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig szóló stratégiájában meghatározott célokat, és hangsúlyozza a stratégia stratégiai jelentőségét, beleértve a társadalmi-gazdasági szempontokat is; komoly aggodalmának ad hangot a biológiai sokféleség folyamatos csökkenésével kapcsolatban, és megjegyzi, hogy a 2020-as célok nem érhetők el további, jelentős és folyamatos erőfeszítések nélkül; hangsúlyozza, hogy a legmagasabb szintű politikai akarat döntő jelentőséggel bír a biológiai sokféleség fenntartása, és a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozása terén; felhívja a Bizottságot és a tagállamok illetékes hatóságaival és valamennyi érdekelt féllel együtt hogy kezeljék prioritásként a meglévő jogszabályok végrehajtását, betartatását, valamint a biológiai sokféleség erőteljesebb érvényre juttatását más szakpolitikai területeken; emlékeztet arra, hogy a természetvédelmi irányelveket maradéktalanul végre kell hajtani, és azokat nem kell felülvizsgálni;

109.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen sürgős lépéseket a kedvtelésből tartott állatok illegális kereskedelmének megakadályozása érdekében; emlékeztet ebben az összefüggésben az azonosítási és nyilvántartási rendszerek fontosságára, és emlékezteti a Bizottságot a Parlament azon kifejezett kérésére[3], hogy növelje az ilyen rendszerek összeegyeztethetőségét a tagállamokban azzal a céllal, hogy javítsa az állatok jólétét;

110.  felhívja a figyelmet annak az 1107/2009/EK és a 396/2005/EK rendelet végrehajtása átfogó értékelésének szükségességére, és kéri a Bizottságot, hogy készítsen részletes független értékelést 2017-ben; úgy véli, hogy e felülvizsgálatnak meg kell vizsgálnia a két rendelet főbb elemeit, és emellett arra is törekednie kell, hogy javítsa a hatékonyságot és a koordináció a két jogszabály között; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a növényvédő szerek szabályozási kerete megfeleljen a jobb szabályozás elveinek és gyakorlatainak és olyan döntéshozatali keretet biztosítson, amely koherens, hatékony, kiszámítható és tudományosan megalapozott;

Közös agrárpolitika

111.  felhívja a Bizottságot, hogy a többéves pénzügyi keret (TPK) félidős felülvizsgálata keretében és az európai mezőgazdasági termelőkre nehezedő azon folyamatos terhek figyelembevételével, hogy többet és olcsóbban termeljenek, és betartsák a környezetvédelmi és állatjóléti normákat a közjavak előállítása során, hogy növelje a 2. fejezet a mezőgazdasági felső határait;

112.  felszólítja a Bizottságot, hogy a termelőkre nehezedő terhek csökkentése és a közös agrárpolitika (KAP) közjavak biztosítása és a környezetvédelmi célok elérése tekintetében való javítása érdekében, végezze el a KAP teljes körű félidős felülvizsgálatát, és mozduljon el a piacorientáltabb politika felé, amely nagyobb teret enged az innovációnak és a versenyképességnek, kiegyenlítve a közvetlen kifizetéseket a tagállamok között az egységes közös piacszervezés (KPSZ) szabályainak felülvizsgálata mellett, a termelői szervezetek megerősítése és ezen intézkedések alkalmazása érdekében, amelyek új pénzügyi eszközöket és lehetőségeket biztosítanak a folyamatos piaci ingadozások kezelésére;

113.  hangsúlyozza a KAP egyszerűsítésére vonatkozó menetrend jelentőségét, és felhívja a Bizottságot, hogy átfogóan értékelje a környezetbarátabbá tételt szolgáló intézkedések hatékonyságát; üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy elvégzi az ökológiai jelentőségű terület (EFA) félidős felülvizsgálatát, de hangsúlyozza annak szükségességét, hogy e felülvizsgálatot kiterjesszék mindhárom ökologizálási intézkedésre; felhívja a Bizottságot, hogy fejlesszen tovább és hajtson végre intézkedéseket az arányosság, a rugalmasság és nagyobb fokú tolerancia bevezetése érdekében a KAP irányítása tekintetében, illetve annak érdekében, hogy megoldást találjon „félelem kultúrájára”, amely a mezőgazdasági termelők körében uralkodik a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő ellenőrzések és szankciók alkalmazása tekintetében;

114.  hangsúlyozza, hogy megoldást kell találni az élelmiszer-ellátási láncon belüli egyensúlyhiányra, különösen annak érdekében, hogy biztosítsák a méltányosság és az átláthatóság közötti kapcsolatot az elsődleges termelők, a feldolgozók, a beszállítók és a forgalmazók között, és felszólítja a Bizottságot, hogy működjön együtt az ágazattal a névtelen bejelentésekkel kapcsolatos aggodalmakat illetően és az elsődleges termelők helyzetének megerősítése érdekében;

115.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a mezőgazdasági innovációt a koherens szabályozás biztosításával és az innovációt teljes mértékben vegye figyelembe a vonatkozó jogszabályok következő felülvizsgálatai és reformjai során; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak kiemelten kell kezelnie a mezőgazdasági kutatást és innovációt, ha azt akarjuk, hogy az ágazat versenyképes maradjon és meg tudjanak felelni a jelenlegi és a jövőbeli kihívásoknak;

A közös halászati politika

116.  felhívja a Bizottságot, hogy prioritásként ösztönözze a helyi kisüzemi halászati gazdaságoknak a helyi gazdaságokhoz való gazdasági és társadalmi hozzájárulását a part menti lakosság megőrzése, továbbá a többi gazdasági ágazat nagyarányú munkanélküliségének csökkentése érdekében;

117.  emlékeztet arra, hogy a közös halászati politika (KHP) célja annak biztosítása, hogy a halászat ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható legyen, és az uniós polgárokat egészséges élelmiszerekkel lássa el; emlékeztet, hogy a nem kívánt fogások elkerülése a közös halászati politika egyik átfogó célkitűzése, és megjegyzi, hogy a kirakodási kötelezettség végrehajtásának egyik kulcsfontosságú prioritása a nemkívánatos mellékfogások csökkentése és a túlélési arány növelése a halászatokban; felszólítja a Bizottságot, hogy folyamatosan értékelje és kísérje figyelemmel a halászatlefojtó fajok megjelenését a kirakodási kötelezettség következtében, különösen a vegyes halászat vonatkozásában; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is működjön szorosan együtt a halászokkal és a tudósokkal a halászatlefojtó fajok azonosítása és előrejelzése és az innovatív megoldások, például a halászati technikák kutatása terén;

118.  hangsúlyozza annak elengedhetetlen fontosságát, hogy a tudomány a halászati politikában központi szerepet töltsön be; emlékezteti a Bizottságot, hogy különösen a többéves tervek esetében elengedhetetlen, hogy tudományos bizonyítékokon alapuljanak; üdvözli Vella biztos kötelezettségvállalását arra, hogy 2016-ban a Földközi-tengerre vonatkozó többéves tervet terjeszt elő; tudomásul veszi a Bizottság aggodalmait a földközi-tengeri állományok állapotával kapcsolatban;

119.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a földközi-tengeri halászatról szóló 2006-os rendeletet annak biztosítása érdekében, hogy a halászeszközöket és a halászati technikákat regionálisan határozzák meg és a földközi-tengeri térség és az ottani halászatok sajátosságaihoz igazítsák, figyelembe véve a Földközi-tenger medencéjének sajátos vízgyűjtő jellemzőit; felszólítja a Bizottságot, biztosítsa a part menti halászat szempontjából releváns halállományok állapotára vonatkozó értékelés felülvizsgálatát, és hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni a kisüzemi halászatokat és ezeknek a halállományokra gyakorolt hatását, mivel a part menti halászat során kifogott fajok társadalmi-gazdasági értéke rendkívül nagy, bár a teljes kifogott mennyiségnek csak kis részét teszik ki;

120.  hangsúlyozza, hogy az akvakultúra és a tengeri akvakultúra fejlesztése fontos szerepet játszhat nem csupán a fajok sokféleségének helyreállításában, hanem a tengeri gazdaság növekedésében is; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamok halászatot és turizmust ösztönző politikáit (halászati turizmus, tengeri akvakultúra stb.), a szubszidiaritás elvével összhangban;

121.  a halászati politika egyszerűsítésének eszközeként üdvözli a technikai intézkedésekre vonatkozó új halászati keretszabályozást; hangsúlyozza, hogy az uniós halászati politikában az egyenmegoldásokra épülő megközelítés nem hatékony, és kéri a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy a régiókra bontásra épülő új megközelítés nagyobb szabadságot eredményezzen a halászati ágazat számára, és csökkentse a halászok bürokratikus terheit;

Regionális fejlesztési politika

122.  úgy véli, hogy a Bizottság munkaprogramja által lefedett időszakban az európai strukturális és beruházási alapoknak segíteniük kell a tagállamokat a versenyképesség növeléséhez szükséges nehéz, de elengedhetetlen gazdasági reformok megtételében, és hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapoknak oda kell befektetniük, ahol a legnagyobb hozzáadott értéket érhetik el; felszólítja a Bizottságot ennek szellemében, hogy használja fel a lemaradó régiókkal foglalkozó projektjének következtetéseit azon tényezők azonosítására, amelyek összefüggenek az alacsony gazdasági fejlettség magasabb szintre emelésének lassúságával, továbbá hogy készítsen ennek megfelelő cselekvési terveket, amelyek részletezik a hatékony befektetési politika biztosításához szükséges intézkedéseket;

123.  megjegyzi, hogy az európai strukturális és beruházási alapok irányítása továbbra is komplex, a kkv-k és a civil társadalom számára pedig az azokhoz való hozzáférés nehéz; sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza az európai strukturális és beruházási alapok eljárásainak és folyamatainak egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseit valamennyi érdekelt fél tekintetében az alapok hatásának, lehívásának és igénybevételének javítása érdekében, ugyanakkor biztosítsa a hatékony pénzügyi ellenőrzéseket és a szabálytalanságok, köztük a csalások felszámolását; hangsúlyozza különösen, hogy le kell küzdeni a túlszabályozási gyakorlatokat, egyszerűsíteni kell a pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést, továbbá közelebb kell hozni a támogatási programokat a vállalkozásokhoz; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben foglalja bele az európai strukturális és beruházási alapokat az EU jogalkotás minőségének javítására irányuló stratégiájába, különösen abból a célból, hogy csökkenjenek a kkv-k bürokratikus terhei, továbbá hogy kétszerezze meg arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az európai strukturális és beruházási alapok kezelése során egyetlen egységként működjön és biztosítsa a hatékonyabb koordinációt az érintett főigazgatóságok között;

124.  hangsúlyozza, hogy értékesek a helyi adottságokból kiinduló és az alulról építkező regionális fejlesztési megközelítések, amelyek támogatják a helyi fejlesztési stratégiákat, munkalehetőségeket teremtenek és ösztönzik a fenntartható vidékfejlesztést és a területi hatásvizsgálatok szélesebb körű alkalmazását; úgy véli, hogy az új területfejlesztési eszközökben (integrált területi beruházás, közösségvezérelt helyi fejlesztés és közös cselekvési tervek) megvan a potenciál arra, hogy a városi és a vidéki területeken egyaránt hatékonyabban reagáljanak a helyi szükségletekre; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy dolgozzon ki szabályokat ezek összességének az európai strukturális és beruházási alapokból való finanszírozására kiterjedően a szinergiák megerősítése érdekében, és hogy vizsgálja felül ezek korlátozott igénybevételét;

125.  felhívja a Bizottságot, hogy növelje az európai strukturális és beruházási alapok programjai keretén belüli kiadások rugalmasságát a regionális prioritási területekbe való befektetések biztosítása érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor, hogy a versenyképesség növelése érdekében csökkenteni kell a regionális különbségeket és meg kell valósítani a területi kohéziót mint átfogó célt;

126.  felhívja a Bizottságot, hogy kerülje el az előre programozott pénzforrások felülről lefelé irányuló transzferét a migráció hatásainak csökkentése érdekében, elismerve ugyanakkor azt, hogy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan bizonyos pénzösszegek tekintetében a prioritások újbóli meghatározása helyénvaló lehet annak érdekében, hogy a helyi és a regionális hatóságok hatékonyabban reagálhassanak a helyi szükségletekre; hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapok létezésének célja az, hogy támogassák a stabil, hosszú távú regionális fejlődést a versenyképesség javítása érdekében, és nem az, hogy vészhelyzeti intézkedéseket finanszírozzanak;

127.  felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb egyeztessen Parlamenttel és a tagállamokkal az európai strukturális és beruházási alapok 2020 utáni jövőjével kapcsolatban, világosan összpontosítva az adófizetők számára hozzáadott értéket nyújtó célzott beruházásokra; értékesnek tartja az eredményorientáltsággal és az integrált finanszírozási eszközökkel kapcsolatos új gondolkodást, amely több uniós támogatási és hitelprogramot kombinál a területfejlesztés területén, értéket lát továbbá az olyan országok számára nyújtott adminisztratív támogatás növelésében, amelyek az európai strukturális és beruházási alapokból nettó bevételhez jutnak, párhuzamosan a nettó befizetők általi befektetésekkel kapcsolatos rugalmasság növelésével és az azokba való beavatkozás csökkentésével;

Közlekedési kérdések

128.  hangsúlyozza, hogy folytatni kell a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kialakítását, és a törzshálózati folyosókat prioritásként kell kezelni annak érdekében, hogy az összes uniós régió közlekedési hálózatait összekapcsolják, és megoldják az olyan problémákat, mint a megfelelő infrastruktúra és megközelíthetőség hiánya, valamint az interoperabilitás alacsony szintje az EU keleti és nyugati részei között; hangsúlyozza a szinergiák szükségességét az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) és az európai strukturális és beruházási alapok pénzügyi forrásai között a rendelkezésre álló uniós finanszírozás lehető legjobb felhasználásának biztosítása érdekében; úgy véli, hogy a 2011-es közlekedéspolitikai fehér könyv ellenére az EU még mindig egy széttagolt megközelítést követ, és az egyes közlekedési módokat túlzottak elszigetelten vizsgálja; felkéri a Bizottságot, hogy alakítson ki egy stratégiát a transzmodális és a multimodális közlekedés fejlesztésére vonatkozóan;

129.  sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa a vezetési és a pihenőidőre vonatkozó jogszabályok, különösen a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK rendelet és a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 165/2014/EU rendelet egyértelműsítését és egyszerűsítését annak érdekében, hogy növelje a jogbiztonságot a tagállamok és a közúti szállítási szereplők számára, valamint hogy Unió-szerte elősegítse a szállítási szolgáltatások nyújtásának szabadságát és ugyanakkor biztosítsa a szabályok következetes és egységes alkalmazását;

130.  tudomásul veszi a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákról szóló 1365/2006/EK rendeletnek bizonyos intézkedések elfogadása érdekében a Bizottságra ruházandó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról szóló rendelettel kapcsolatban elért megállapodást; hangsúlyozza, hogy a gyűjtendő statisztikai adatok körének kiszélesítésére irányuló tendencia (például ebben az esetben a személyszállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés új rendszere) növeli a bürokráciát és hozzáadott értékkel nem bír;

131.  sürgeti a Bizottságot, hogy törekedjen a 868/2004/EK rendeletben meghatározottaknál hatékonyabb intézkedésekre az európai légi közlekedési piacon az állami támogatásban részesülő nem uniós légitársaságok által támasztott tisztességtelen verseny leküzdésére, a verseny tisztességességének és a valamennyi piaci szereplő számára egyenlő versenyfeltételek védelme érdekében;

132.  kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat az Euro Contrôle Route szervezettel folytatott együttműködésük fokozására a közúti ágazatban az okmányok és a jogosítványok hamisítására vonatkozó hatályos uniós jogszabályok hatékonyabb érvényesítésének biztosítása érdekében;

133.  tudomásul veszi a lakossági aggodalmakat a vasúti teherszállításból származó zajjal mint a vasúti szállítás egyik környezeti és egészségügyi mellékhatásával kapcsolatban; hangsúlyozza azonban, hogy a zaj „természeténél fogva helyi kérdés”, és azt tagállami szinten kell kezelni, továbbá hogy egyensúlyt kell teremteni a zajcsökkentés célja és a vasút versenyképességének megőrzése, illetve a piactorzulás és a vasúti társaságok hátrányos helyzetbe kerülésének megelőzése között, mely társaságoknak hatalmas kiegészítő erőforrásokra lenne szükségük a vagonok modernizálásához;

Szociálpolitika

134.  megjegyzi, hogy a Bizottság nők és férfiak közötti egyenlőséggel kapcsolatos 2010 és 2015 közötti időszakra vonatkozó stratégiájában meghatározott öt fő cselekvési terület a Juncker vezette Bizottság mandátuma alatt is érvényes prioritás marad, és hogy a Bizottság közzétett egy 40 oldalas szolgálati munkadokumentumot, mely a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2016 és 2019 közötti időszakot érintő stratégiai szerepvállalást vázolja fel; kéri a Bizottságot, hogy a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség területére vonatkozó politikákkal kapcsolatban összpontosítson a meglévő jogszabályok tagállamok általi végrehajtására, és hangsúlyozza a bevált gyakorlatok megosztásának fontosságát – különösen azokon a területeken, ahol a tagállamok kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek – mielőtt megfontolná az esélyegyenlőség területére vonatkozó új jogalkotási javaslatok és szakpolitikai eszközök előterjesztését;

135.  felhívja a Bizottságot, hogy hatékonyan kövesse nyomon a 2014/67/EU irányelv valamennyi tagállam általi végrehajtását; határozottan úgy véli, hogy a 11 tagállam parlamentje által a sárga kártyás eljárás révén felvetett aggodalmakat a Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie; határozottan arra sürgeti a Bizottságot, hogy várja meg a 2014/67/EU irányelv tagállamok általi teljes körű végrehajtását, mielőtt további lépéseket tenne a 96/71/EK irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatával kapcsolatban;

136.  emlékezteti a Bizottságot, hogy az EUMSZ 153. cikkével összhangban a bérek meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik;

137.  támogatja a Bizottság erőfeszítéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet felülvizsgálatára annak érdekében, hogy figyelembe vegye a körülmények változását és a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti strukturális sokszínűséget; hangsúlyozza azonban, hogy a szociális biztonsági rendszerek biztosítása és irányítása olyan tagállami hatáskör, amellyel kapcsolatban az Unió koordinál, de nem harmonizál;

138.  üdvözli, hogy a Bizottság visszavonta a szülési szabadságról szóló (92/85/EGK) irányelvet; úgy véli, hogy a javaslatra vonatkozó megállapodás hiánya mutatja az azzal kapcsolatos nehézségeket, hogy a foglalkoztatási és a szociális ügyek területén uniós szintű megállapodások szülessenek;

139.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság „Új kezdet: a dolgozó szülők előtt álló, a munka és a családi élet összeegyeztetése terén jelentkező kihívások kezelése” című ütemtervével összefüggésben bármely új javaslat teljes mértékben meg kell, hogy feleljen a szubszidiaritás és az arányosság elvének;

140.  emlékezteti a Bizottságot az öt elnök jelentésére, amely elismerte, hogy a szociális konvergencia összefüggésében nincs mindenkire egységesen alkalmazható minta; határozottan úgy véli ezzel összefüggésben, hogy a szociális jogok uniós pillérére vonatkozó javaslatnak mindenek előtt a referenciaértékek használatának növelésére és a bevált gyakorlatok megosztására kell összpontosítania;

141.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság felül szándékozik vizsgálni a szociális vívmányokat; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a vívmányok relevanciáját az új tendenciák fényében, és azonosítsa az egyszerűsítésre és a terhek csökkentésére irányuló lehetőségeket, ideértve adott esetben jogszabályok visszavonását vagy hatályon kívül helyezését is;

142.  elismeri, hogy az ifjúsági garancia széles körű céljai potenciálisan értékes szerepet játszhatnak abban, hogy a tagállamok figyelmét ráirányítsák az ifjúsági munkanélküliség leküzdése érdekében szükséges fellépésre; hangsúlyozza azonban, összefüggésben a Számvevőszék 3/2015. sz. különjelentésével, hogy fontos értékelni a program eredményeinek hatékonyságát a célzottabb politikák és eszközök létrehozása érdekében; hangsúlyozza, hogy a finanszírozás bármely esetleges jelentős növelését a jövőben csak azután szabad jóváhagyni, miután figyelembe vették a Számvevőszék ifjúsági garanciáról szóló jelentésének következtetéseit és ajánlásait;

143.  sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a javasolt uniós jogszabályok és finanszírozási programok feleljenek meg az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének; üdvözli a kötelezettségvállalást az áruk és szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítására, ideértve az épületeket is, valamint a hatékony jogérvényesítési és panaszmechanizmusok biztosítására; felhívja a Bizottságot, hogy az érintett jövőbeni jogalkotási aktusok előkészítésénél – például az európai digitális menetrenddel kapcsolatban – vegye figyelembe azt a tényt, hogy az akadálymentesség ugyanolyan fontos a fizikai környezet és az ikt területén is;

Kulturális és oktatási politika

144.  hangsúlyozza a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatában rejlő lehetőséget az uniós kulturális és oktatási programok hatékonyságának és hozzáadott értékének értékelésére a jelenlegi finanszírozási időszakban, valamint azok eredményes irányításának biztosítása érdekében; felhívja a Bizottságot különösen arra, hogy értékelje az Európa a polgárokért és a Kreatív Európa programokat, összhangban a szubszidiaritás elvével és a jogalkotás minőségének javítására irányuló programmal;

145.  üdvözli a Bizottság REFIT programjának alkalmazását az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata során; felhívja a Bizottságot, hogy aktívan alkalmazza a REFIT folyamat következtetéseit és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményeit az irányelv bármely esetleges felülvizsgálatához; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a kreatív területen eszközölt befektetések folytatását és a fogyasztók magas színvonalú tartalmakhoz való hozzáférését, a kiskorúak káros tartalmaktól való védelmének fokozása és az európai audiovizuális médiaművek előállításának és terjesztésének támogatása mellett;

146.  emlékeztet arra, hogy az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (Oktatás és képzés 2020) a nemzeti intézkedéseket ki kell egészítene és támogatnia kell a tagállamokat azon törekvéseikben, hogy fejlesszék az oktatási és képzési rendszereket; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a tagállamok hatáskörének és adott esetben az e területre és minden más kulturális és oktatási politikára vonatkozó regionális hatáskörnek a maradéktalan tiszteletben tartását, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének betartását; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a szakértői közösség és az érdekelt felek, különösen a szülők megfelelő részvételét az Oktatás és képzés 2020 keretrendszerrel kapcsolatos munkában;

147.  támogatja a Bizottság erőfeszítéseit a felsőoktatási képesítések ismertségének és átláthatóságának előmozdítására a bolognai folyamat révén; szorgalmazza, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a bolognai folyamat és a mobilitási programok mellékhatásainak kezelésére, valamint az oktatási intézmények nagyobb rugalmasságának biztosítására oktatási programjaik szervezésében; felhív arra, hogy a továbbképzés terén fordítsanak több figyelmet az együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére, valamint az üzleti szférához és a felsőoktatási intézményekhez fűződő kapcsolatok fejlesztésére irányuló lehetőségekre annak biztosítása érdekében, hogy a 16 éven felüliek szakoktatása és képzése EU-szerte fejlessze a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz szükséges készségeket;

148.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Iskolák még nem foglalkoztak a Számvevőszék által felvetett aggályokkal; míg üdvözli, hogy 2014-ben elfogadták az Európai Iskolák új pénzügyi szabályait, mint olyan eszközt, amely választ ad a felvetett kérdések egy részére, felhívja a Bizottságot, hogy végezze el 2017-ben az Európai Iskolák rendszere irányításának, működésének és szervezeti felépítésének időszerű és átfogó értékelését, figyelemmel arra, hogy az Európai Iskolák költségvetésének 60%-a az EU költségvetéséből származik;

Intézményi kérdések

149.  felhívja a Bizottságot annak elismerésére, hogy a demokratikusan megválasztott helyi és regionális önkormányzatok és az őket képviselő szervezetek teljes mértékben részei európai jogalkotási folyamatnak, míg az „érdekelt felek” vagy a „lobbisták” nem; konkrétan azt kéri, hogy az említettek mentesüljenek az átláthatósági nyilvántartás kötelezettségek alól, ami az egyes régiók tekintetében már megvalósul;

150.  felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikke alapján kezdeményezze a Szerződés rendes felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy javaslatot tegyen az EUMSZ 341. cikke és a 6. jegyzőkönyv szükséges módosításaira annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Parlament határozhasson székhelyéről és belső szervezetéről;

151.  felkéri a Bizottságot, hogy javasolja a Bíróság alapokmányának módosítását, melynek értelmében „Bármely, a tanács vagy a nagytanács által tárgyalt ügyben részt vevő bíró az ítélethez csatolhatja saját véleményét, amelyben kifejti az ítélettel való egyetértését vagy egyet nem értését, vagy egy egyszerű egyet nem értési nyilatkozatot.”;

152.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse a hatáskör-átruházás, a szubszidiaritás és az arányosság elveit, valamint tartsa tiszteletben a Szerződésekben és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvekben és nyilatkozatokban bizonyos tagállamok számára biztosított meglévő és jövőbeli kívülmaradási záradékokat, eltéréseket és jogi garanciákat;

153.  felhívja a Bizottságot a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartására, ideértve a határellenőrzések, a szelektív bevándorlás, a szociális szabályok és szakpolitikák, az állampolgárság, a büntetőjog, a családjog, a választási jog, a kulturális és oktatáspolitika területét, valamint általában véve az alkotmányaik abszolút elsőbbségét;

154.  felhívja a Bizottságot, hogy egyértelműen bizonyítsa, hogy a tagállamokkal szembeni minden kezdeményezés, például a jogállamiság vizsgálatára irányuló eljárás szilárd jogalappal rendelkezik, valamint és megfelelően alátámasztott tényeken és megbízható helyzetelemzésen alapul;

155.  felhívja a Bizottságot, hogy az EUMSZ 290. cikke rendelkezéseinek szigorúbb betartása révén fordítson nagyobb figyelmet az átláthatóság és a hatalmi ágak szétválasztásának tiszteletben tartására, és következésképpen ne használja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat arra, hogy olyan, valójában jogalkotási intézkedéseket hozzon, amelyeket a rendes jogalkotási eljárás keretében kellene elfogadni;

o

o o

156.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

• [1]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0105.
• [2]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0103.
• [3]  Az Európai Parlament 2016. február 25-i állásfoglalása a kedvtelésből tartott állatok valamennyi tagállamban kompatibilis nyilvántartási rendszereinek bevezetéséről, elfogadott szövegek P8_TA(2016)0065.