ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az európai újraiparosítási politika szükségességéről a közelmúltbeli Caterpillar- és Alstom-ügy fényében
28.9.2016 - (2016/2891(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Françoise Grossetête, David Casa, Seán Kelly, Pascal Arimont, Georges Bach, Ivo Belet, Deirdre Clune, Lara Comi, Krišjānis Kariņš, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Elisabeth Morin-Chartier, Claude Rolin, Massimiliano Salini, Anne Sander, Sven Schulze, Csaba Sógor, Romana Tomc, Tom Vandenkendelaere, Lorenzo Cesa, Antonio Tajani a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1051/2016
B8-1051/2016
Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány az európai újraiparosítási politika szükségességéről a közelmúltbeli Caterpillar- és Alstom-ügy fényében
Az Európai Parlament,
– tekintettel a belgiumi Caterpillar-üzem bezárásáról szóló bejelentésre, melynek következtében több mint 2000 munkavállaló kollektív elbocsátására kerül sor, valamint az alvállalkozóknál és az érintett kkv-knál további 4000–7000 munkahelyet kerül veszélybe a régióban, tekintettel továbbá a Caterpillar monkstowni üzemének (Newtownabbey, Észak-Írország) bezárására, amely akár 250 munkahely megszűnését is jelentheti,
– tekintettel az Alstom bejelentésére, mely szerint belfort-i üzemében (Franciaország) felhagy a vonatszerelvény-gyártással és több mint 400 munkahelyet más üzemeibe helyez át, továbbá tekintettel az olaszországi Sesto San Giovanni-ban található volt Alstom-gyár szerkezetátalakítása miatti munkahely-megszüntetésekre,
– tekintettel arra, hogy a nehézgépgyártók 2012 óta igen nehéz piaci feltételek együttállásával szembesülnek a legfontosabb régiókban és ipari ágazatokban;
– tekintettel arra, hogy egyre több jel szerint a munkaerőigényes upstream tevékenységeket Európán kívülre helyezik ki, mely folyamat hozzájárul a gyártásban és az iparban foglalkoztatottak számának csökkenéséhez sok európai országban, továbbá negatív hatással van a gazdasági és szociális szerkezet egészére,
– tekintettel a továbbra is magas szintű európai munkanélküliségre és a gyártási szabadalmak terén bekövetkezett változásokra,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a munkavállalók tájékoztatása és a velük való konzultáció az európai szociális modell alapvető eleme;
B. mivel a Bizottság 2012-ben ismertetett új stratégiája „új ipari forradalmat ígért”, amely célja szerint az ipar részesedését 2020-ra az uniós GDP-ben a korábbi 15%-ról 20%-ra növeli, elérve ezzel a gazdasági visszaesés előtti szintet;
C. mivel a munkahelyek megőrzése, illetve létrehozása érdekében a tagállamoknak megfelelő feltételeket kell teremteniük az uniós ipar számára, amely könyörtelen globális versennyel szembesül, ahol nem minden szereplő követi ugyanazon szabályokat és normákat;
D. mivel a globális és európai gazdasági növekedés visszafogott és nem képes jobbulást elérni az építési és infrastrukturális ágazatokban, a nyersanyag-kitermelésben, az energia- és a szállítási ágazatban;
E. mivel a Caterpillar jelenleg arra számít, hogy a 2016. évi értékesítés és bevétel 40%-kal alacsonyabb lesz, mint 2012-ben, ami azt jelenti, hogy a vállalat kilencven esztendős történetében az értékesítés és a bevétel első ízben négy éven át folyamatosan csökkent;
F. mivel a nagy ipari szerkezetváltások bejelentése súlyos csapás az érintett munkavállalókra, családjukra és azokra a településekre nézve, ahol e vállalatok települtek;
1. kifejezi támogatását valamennyi érintett munkavállalónak és családjaiknak, és sajnálja, hogy az efféle bezárások hátrányokkal járnak a helyi gazdaságra nézve;
2. emlékeztet rá, hogy Európa olyan szociális piacgazdaságot jelent, amelynek elsődleges céljai a dinamikus munkaerőpiac, a hatékony társadalombiztosítási rendszerek és a fenntartható gazdasági növekedés polgáraink érdekében;
3. felhívja a multinacionális vállalatokat, hogy a költséghatékonyság növelésének útjait keresve se feledkezzenek meg jogi, szociális és erkölcsi kötelezettségeikről munkavállalóikkal, illetve azon régiókkal szemben, amelyekben működnek;
4. felhívja valamennyi érintett hatóságot, hogy gondoskodjanak a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó nemzeti és európai szabályozásoknak való teljes megfelelésről valamennyi résztvevő fél esetében, különösen szerkezetváltás idején;
5. hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a Caterpillar és az Alstom ügye merőben szerencsétlen példái annak a sokkal szélesebb körű problémának, amellyel az európai ipar szembesül; ennek megfelelően véleménye szerint az uniós ipar problémáira eddig adott válasz nem kielégítő; hangsúlyozza ezért e tekintetben, hogy az újraiparosítás elősegítését célzó uniós politikáknak a sürgősség elvéből kell kiindulniuk, amikor minél hamarabbi megoldást keresnek a makacsul fennálló problémákra;
6. hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak teljesíteniük kell az európai és a nemzeti jogszabályok szerinti jogi kötelezettségeiket, előtérbe helyezve a munkavállalók tájékoztatását és a szociális partnerek által javasolt alternatívák megvizsgálását;
7. igényli, hogy a Caterpillar vezetése megfelelően vegye figyelembe a munkavállalók által a Renault-eljárás keretében javasolt alternatív megoldásokat;
8. emlékeztet rá, hogy a Caterpillar vezetése 2013-ban már elvégezte a gosselies-i üzem átalakítását, a munkavállalók számát több mint 1600 fővel csökkentve, miközben a többi munkavállalótól példa nélküli erőfeszítést kért a gosselies-i üzem hosszú távú fenntartása érdekében;
9. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot egy olyan versenyképes egységes piac kialakítására, amely képes a magánberuházások bevonzására és megtartására, erős uniós értékláncok fenntartására és munkahelyek teremtésére;
10. felhívja a törvényalkotókat, hogy teremtsenek megfelelő feltételeket az építési berendezéseket gyártó európai iparág számára, hogy az sikeres lehessen a hazai építési és infrastrukturális kereslet fenntartása és iparunk eddiginél versenyképesebb világpiaci megjelenése révén;
11. emlékeztet rá, hogy a politikaformálók felelőssége az, hogy teljesüljenek az Európa 2020 stratégiai céljai, azaz Európa a világ legversenyképesebb régiójává váljon, illetve hogy ösztönözzék az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést;
12. felhívja a Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot, hogy fordítsanak különös figyelmet az ipar eltűnésétől leginkább kárt szenvedő régiókra, és sürgős jelleggel gyorsítsák fel az e régiókat érintő projektek támogatását;
13. felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy valóban hosszú távú európai iparstratégiát azon cél elérése érdekében, hogy valóban – az Európa 2020 stratégiában lefektetettek szerint – az iparból származzon a GDP 20%-a;
14. hangsúlyozza, hogy a 20%-os újraiparosítási célnak együtt kell járnia éghajlati és energiaügyi céljainkkal, a kibocsátásáthelyezési rendelkezéseket pedig úgy kell kialakítani, hogy a nagy energiaigényű iparágak ne kényszerüljenek Európa elhagyására, továbbá az új beruházások az EU-ban valósuljanak meg;
15. felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen mozgósítsa valamennyi rendelkezésre álló alapot – elsősorban az Európai Szociális Alapot és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot – annak érdekében, hogy a Caterpillar Gosselies és az Alstom, valamint alvállalkozóik elbocsátott munkavállalói minél előbb visszakerülhessenek a munkaerőpiacra, és szükség esetén megfelelő támogatást kaphassanak új szakismeretek elsajátításához;
16. üdvözli a Bizottság által felállított munkacsoportot, amely közvetítőként szolgál majd a belga hatóságok és a Bizottság között;
17. sürgeti, hogy a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok erősítsék meg a nemzeti és nemzetközi szintű együttműködést a tájékoztatásra szolgáló csatornák jobbítása és annak érdekében, hogy megfelelőbb legyen a munkaerő-kereslet és -kínálat közötti összhang;
18. felhív a foglalkoztatási mobilitás növelésére egész Európában a foglalkoztathatóság erősítése révén, a szakismeretek és képesítések határokon átnyúló elismerésének javítása, valamint a nyelvtudás fejlesztése útján;
19. véleménye szerint a finanszírozáshoz való hozzáférés az EU-ban az egyik legjelentősebb probléma, amely az iparágakat hátráltatja a világszintű versenyben; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak az uniós vállalkozások – különösen a mikrovállalkozások és a kkv-k – számára jobb hozzáférést a finanszírozáshoz, ekképpen erősítve képességüket a projektépítésre, továbbá bocsássanak rendelkezésükre jobb tanácsadó szolgáltatásokat és technikai támogatást;
20. véleménye szerint a kutatás és az ipar közötti kapcsolat kulcsfontosságú az uniós ipar versenyképességének fokozásához; felhívja e tekintetben a Bizottságot és a tagállamokat, hogy aktívan ösztönözzék ás erősítsék a kutatóközpontok, egyetemek és vállalatok közötti intenzívebb együttműködést egyfelől az innováció, másfelől a gazdasági növekedés fokozása érdekében;
21. felhív a kutatási környezet javítására a KF+I költségvetés növelése, az iparral kiépített jobb kapcsolatok, valamint a különböző uniós és nemzeti finanszírozási programok jobb összekapcsolása révén;
22. üdvözli az (EU) 1316/2013 és az (EU) 2015/1017 rendeleteket módosító rendeletre irányuló javaslatot, amely meghosszabbítja az Európai Stratégiai Beruházási Alap időtartamát, továbbá technikai bővítéseket vezet be ezen Alap és az Európai Beruházási Tanácsadó Platform tekintetében;
23. hangsúlyozza, hogy jobb koordinációra van szükség az oktatási és képzési tantervek, illetve a változó munkaerőpiaci igények között; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a képzéseket és az oktatást az információs és kommunikációs technológiák, illetve a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén annak érdekében, hogy mind a jelenlegi, mind a jövőbeli munkavállalók rendelkezzenek a vonatkozó digitális készségekkel;
24. hangsúlyozza, hogy feltétlenül szükség van a műszaki szakismeretek fejlesztésére, különösen a feldolgozóipar tekintetében, és elismeri, hogy az utóbbi években a felsőoktatásra fektetett nagyobb hangsúly mellett ezt elhanyagolták; felhív ezért a gyakornoki rendszerek fejlesztésére és kiterjesztésére, és hangsúlyozza, hogy szükség van a szakképzett műszaki dolgozók fontosságának elismerésére;
25. sürgeti a Bizottságot, hogy folytasson proaktív, az iparra vonatkozó céljaival összhangban álló uniós kereskedelempolitikát; emlékeztet rá, hogy szükség van gyors megállapodást elérni a „nemzetközi közbeszerzési eszköz” és a kereskedelemvédő eszközök szabályozása tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy jelentősen javítsa az európai iparágak piaci hozzáférését; kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe azokat a szociális és gazdasági hatásokat, amelyekkel az állami irányítású vagy más nem piaci jellegű gazdaságok piacgazdaságként való elismerése járhat az uniós iparágak versenyképessége szempontjából;
26. a versenyképesség fokozása érdekében kéri a Bizottságot, hogy ne térjen el a „nagy a nagy dolgokban és kicsi a kis dolgokban” megközelítéstől, és megfelelően legyen tekintettel az arányosság és a szubszidiaritás elvére annak érdekében, hogy zéró költséggel szüretelhessük le az egységes piac – az EU növekedésének motorja – minden eredményét;
27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.