Eljárás : 2016/2891(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1052/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-1052/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 05/10/2016 - 8.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0377

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 384kWORD 126k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1051/2016
28.9.2016
PE589.641v01-00
 
B8-1052/2016

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az európai újraiparosítási politika szükségességéről a közelmúltbeli Caterpillar- és Alstom-ügy fényében (2016/2891(RSP))


Karima Delli, Yannick Jadot, Ernest Maragall, Bart Staes a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az európai újraiparosítási politika szükségességéről a közelmúltbeli Caterpillar- és Alstom-ügy fényében (2016/2891(RSP))  
B8‑1052/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9., 151. és 152. cikkére, 153. cikkének (1) bekezdésére, valamint 173. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájának 14., 27. és 30. cikkére,

–  tekintettel a munkavállalók vállalati nyereségben és eredményben való részesedésének (beleértve a tőkerészesedést is) előmozdításáról szóló, 1992. július 27-i 92/443/EGK tanácsi ajánlásra(1),

–  tekintettel a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a „Szerkezetátalakítások és foglalkoztatás: A szerkezetátalakítások előkészítésével és nyomon követésével a foglalkoztatás fejlesztéséért: az Európai Unió szerepe” című, 2005. március 31-i bizottsági közleményre (COM(2005)0120) és a Gazdasági és Szociális Bizottság vonatkozó, 2005. december 14-i véleményére(5),

–  tekintettel az erőforrás-hatékony Európáról szóló, 2012. május 8-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló, a Bizottságnak címzett ajánlásokat tartalmazó 2013. január 15-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről szóló, 2013. március 15-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keretről szóló, 2013. december 13-i bizottsági közleményre (COM(2013)0882),

–  tekintettel a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében Európa újraiparosításáról szóló, 2014. január 15-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a „Zöld foglalkoztatás kezdeményezés: a zöld gazdaság munkahely-teremtési potenciáljának kiaknázása” című, 2015. július 8-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az európai vasúti beszállító ipar versenyképességéről szóló, 2016. június 9-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a Caterpillar 2016. szeptember 2-án bejelentette, hogy 2017 áprilisában felszámolja a belgiumi Gosselies-ben található központját, ami több mint 2000 munkavállaló elbocsátását jelenti; mivel 2009 és 2015 között a vállalkozásnál a részvényesi osztalékok 50%-kal nőttek, miközben a munkahelyek számát 15%-kal csökkentették;

B.  mivel az Alstom 2016. szeptember 7-én bejelentette, hogy Franciaországon belül Belfortból Reichshoffenbe helyezi át vonatgyártási tevékenységét, ami 400 munkahelyet veszélyeztet; mivel az Alstom 2016 májusában közleményt adott ki, amely szerint a kamatfizetés és adózás előtti kiigazított eredménye a március végével záruló pénzügyi évben 23%-kal nőtt;

C.  mivel a nagyvállalatok bezárása és az elbocsátások gyakran helyi alvállalkozók és kkv-k egész hálózatára hatással vannak;

D.  mivel a közvetlen foglalkoztatás aránya az ipari ágazatokban Európa-szerte csökkent, a 2000-es 20% körüli szintről 2015-ben 15,5%-ra;

E.  mivel a munkaerő termelékenysége az elmúlt évtizedekben az erőforrás-termelékenységnél sokkal gyorsabban nőtt, miközben a becslések szerint a munkaerőköltség a termelési költségnek kevesebb, mint 20%-át teszi ki, az erőforrások költsége pedig a 40%-át;

F.  mivel a munkatermelékenység az elmúlt években az EU egészében nagyobb mértékben növekedett, mint a bérek, aminek következtében a fizetések nem képesek felszívni a termelésnövekedést, kikényszerítve a termelés csökkentését, vagy kivitelektől való teljes függőségét;

G.  mivel az ipari termékeket gyártó nagyvállalatok közül sokan a rövid távú pénzügyi megtérülésre összpontosító stratégiákat követnek, és mivel a jövedelmezőség növelésére irányuló állandó nyomás hátrányosan hatott az innovációra, a kutatás-fejlesztésbe való beruházásra, a foglalkoztatásra, a bérekre és a készségek megújítására;

H.  mivel az EU hatalmas külkereskedelmi többlettel rendelkezik, ezért helyre kell állítania a belső keresletének egyensúlyát a külső függőség elkerülése, valamint a fenntartható és tisztességes növekedés globális szinten való előmozdítása érdekében;

I.  mivel a nemzetközi kereskedelemre való támaszkodás csökkentette az ipari foglalkoztatást, ám nem vezetett az anyagfogyasztás csökkenéséhez az EU-ban, mindössze az energiaigényes termékek behozatalának növekedését eredményezte;

J.  mivel a világos ipari stratégiával rendelkező országokban a legmagasabb az innováció aránya; mivel a legnagyobb erőforrás-hatékonysággal rendelkező országok és ágazatok a legversenyképesebbek; mivel az EU szerényen teljesít a K+F eredmények termékekké és szolgáltatásokká alakítása terén;

K.  mivel csak az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén 5 millió közvetlen, és ennél sokkal több közvetett munkahelyet lehetne létrehozni 2020-ra;

L.  mivel az európai vasúti ipar, amely több gyártási ágazatra is kiterjed, és számos kkv-t foglal magában, 400 000 munkavállalót foglalkoztat, éves nyereségének 2,7%-át kutatás-fejlesztésre fordítja, és a globális vasúti ipari piac 46%-át adja; hangsúlyozza, hogy a vasúti ágazat összességében több mint 1 millió közvetlen és 1,2 közvetett munkahelyet biztosít az EU-ban;

M.  mivel a szerkezetátalakítás az érintett szereplők számára csak egy késői fázisban – legtöbbször a létszámcsökkentések megfontolása során – válik fontos kérdéssé;

N.  mivel a szerkezetátalakítás során a foglalkoztatásra gyakorolt könnyen érzékelhető hatás a legfeltűnőbb, míg a munkakörülményekre és a munkavállalók egészségére gyakorolt kedvezőtlen hatás felismerése és kezelése nem megfelelő;

O.  mivel azokban az esetekben, amelyekben a szerkezetátalakítás során elkerülhetetlen a létszámcsökkentés, a fiatal és idős munkavállalók az egyéb korcsoportokhoz képest gyakrabban válnak e létszámcsökkentések célpontjaivá, akkor is, ha ez a vonatkozó uniós jogszabályok értelmében kor alapján történő megkülönböztetést jelent;

P.  mivel a szerkezetátalakításban részt vevő vállalatoknak társadalmilag felelős módon kell eljárniuk, mert a tapasztalatok szerint a szociális és gazdasági szempontból sikeres szerkezetátalakításhoz megfelelő társadalmi párbeszédre van szükség, és mivel − amint azt a Parlament fent említett, 2013. január 15-i állásfoglalása említi − kiemelt figyelmet kell fordítani a munkavállalók tájékoztatására és a velük történő konzultációra;

Q.  mivel a munkavállalókat időben fel kell készíteni a hatalmas foglalkoztatási potenciállal rendelkező, erőforrás-hatékony és éghajlatbarát gazdaság felé való elmozdulásra, amely a fenntarthatatlan ágazatok és vállalatok szerkezetátalakítását fogja eredményezni;

R.  mivel a szövetkezetek társadalmilag felelősségteljesen kezelik a szerkezetátalakítást, és mivel a közös tulajdonra, a demokratikus részvételre és a tagok általi ellenőrzésre alapuló egyedi szövetkezeti irányítási modell, valamint az, hogy a szövetkezetek a saját pénzügyi forrásaikra és támogatói hálózataikra tudnak támaszkodni, megmagyarázza, hogy a szövetkezetek miért rugalmasabbak és innovatívabbak a szerkezetátalakítás hosszabb távú kezelésében és új vállalkozások létrehozásában;

S.  mivel az EU-nak nagyratörő, ökohatékony és zöld ipari stratégiára van szüksége a gyártási kapacitás felfrissítése és magas képzettséget igénylő és jól fizetett munkahelyek létrehozása érdekében;

T.  mivel a zöld ágazat a gazdasági visszaesés ideje alatt Európában a nettó munkahelyteremtés egyik fő forrása volt, és mivel a zöld gazdaságban hosszú távú működésre berendezkedett vállalkozások a globalizált gazdaság jelenlegi externáliáival szemben ellenállóbb munkahelyeket teremtenek; mivel a számos tényező – így a fenntarthatósággal kapcsolatos tananyagok eltérései, bizonyos ágazatokban azonosított hiányosságok és a szükséges természettudományos, technológiai, műszaki tudományos és matematikai (STEM) készségekkel és IT-készségekkel rendelkező diákok hiánya – által okozott készséghiány és strukturális munkaerőhiány akadályozza a zöld munkahelyek számának növekedését;

A reálgazdaság fellendítése fenntartható újraiparosítási politikán keresztül

1.  felszólít egy olyan, magasabb szintű szociális normákon és belső keresleten alapuló, összehangolt gazdaságpolitika kialakítására, amely lehetővé tenné a fizetések munkatermelékenység növekedését követő emelkedését szerte az EU-ban;

2.  ismételten felhív egy olyan közös uniós újraiparosítási politika létrehozására, amely ötvözi a versenyképességet, a fenntarthatóságot és a minőségi foglalkoztatást, és lehetővé teszi az ipar fenntarthatóság felé való átmenetben való szerepvállalását, valamint a jelentős társadalmi kihívások kezelését; úgy véli, hogy tekintettel a globális kihívásokra és a több európai ipari ágazatra is nehezedő, globalizáció jelentette növekvő nyomásra, elengedhetetlen, hogy az európai ipar megújításának középpontjában – amennyiben a jövőben meg kívánja versenyképességét – az energia- és erőforrás-hatékonyság álljon;

3.  ragaszkodik ahhoz, hogy e politika egyértelmű célokon és mutatókon alapuljon – így többek között az energiahatékonyságra, erőforrásokra és éghajlatváltozásra vonatkozó nagyratörő célkitűzéseken –, valamint a körforgásos gazdaság megközelítésén; hangsúlyozza, hogy e politikának okosan kell ötvöznie a kínálati és a keresleti oldali intézkedéseket az uniós gazdaság új pályára állítása céljából, növelve annak ellenálló képességét, és mérsékelve az erőforrásoktól való függőségét; hangsúlyozza, hogy a beruházásokat a kreativitás, a készségek, az innováció és a fenntartható technológiák felé kell irányítania, és elő kell mozdítania Európa ipari bázisának modernizációját, egy olyan, az értékláncot szem előtt tartó politika révén, amely kiterjed az alapvető iparágakra és azok regionális és helyi szereplőire; úgy véli, hogy egy ilyen megközelítés költséghatékony előnyökkel járna az európai ipar, és az európai gazdaság egésze számára;

4.  úgy véli, hogy az európai újraiparosítási politikának különösen az EU-n belüli stratégiai jelentőségű ágazatokra kell összpontosítania, és elő kell mozdítania a fejlesztést, az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrások használatát, az erőforrás-hatékonyságot és a szociális innovációt, valamint hogy azt a tömegközlekedési infrastruktúrába (beleértve a vasúti és villamos infrastruktúrát) való beruházásoknak és az információs és kommunikációs technológiák (ikt) intelligens felhasználásának kell kísérnie, az újraiparosítás megvalósításának hathatós támogatása céljából; hangsúlyozza, hogy e politikának a mezőgazdasági és a nyersanyag-ágazatokat is szolgálnia kell; úgy véli, hogy az EU-nak közös nevezőre kell jutnia azt illetően, hogy melyek a stratégiai ágazatai, és elő kell mozdítania azok hosszú távú ellenálló képességét;

5.  úgy véli, hogy a jogalkotás az innováció motorja, és hogy a magas szintű uniós (környezetvédelmi) normák ösztönzik az ahhoz szükséges kutatás-fejlesztési magánberuházásokat, hogy az európai vállalkozások minőségi termékeket/szolgáltatásokat biztosítsanak az uniós piacon, és versenyben maradjanak a nemzetközi piacokon; sajnálja, hogy az EU elveszíteni látszik vezető szerepét a magas szintű környezetvédelmi normák meghatározása, alkalmazása és érvényesítése terén (ahogyan azt a Dieselgate-botrány is mutatja), és kéri, hogy tegyenek erőfeszítéseket e vezető szerep visszaszerzésére;

6.  úgy véli, hogy a magán- és állami beruházásokat előmozdító, egy fenntartható iparpolitika célkitűzései megvalósításának teret engedő gazdasági keret megteremtése szempontjából alapvető jelentőségű a nemzeti és nemzetközi pénzügyi és adórendszerek szerkezeti átalakítása – beleértve az adópolitikák munka helyett erőforrások felé terelését –, a külső költségek internalizálása, a fosszilis üzemanyagokba való beruházások felszámolása, valamint a kibocsátás-kereskedelmi rendszer működőképessé tétele;

7.  hangsúlyozza, hogy a megszorító intézkedések jelentős mértékben csökkentették az állami hatóságok infrastrukturális projektekbe – többek között a lakossági mobilitási ágazatba – való beruházási képességét, amely támogatná a minőségi munkahelyteremtést és a gazdaság új pályára állítását;

8.  kiemeli, hogy a bankok és az eszközpiacok támogatásának céljából az EU-ban megvalósított, széles körű beavatkozások kudarcot vallottak a munkahelyteremtés és a gazdasági kilátások javítása tekintetében; sajnálatát fejezi ki a Juncker-féle beruházási terv csalódást keltő eredményei miatt is, és emlékeztet rá, hogy az Európai Központi Bank számos hitelezési felmérése rámutatott, hogy a cégek üzleti lehetőségeket keresnek, nem támogatást; úgy véli, hogy mindez egyértelműen igazolja a politikaformálók számára, hogy az állami beavatkozást a kínálati oldal túlzott ösztönzése helyett a kereslet előmozdítását célzó, összehangolt adópolitikákra kellene összpontosítani;

9.  sajnálja, hogy a reálgazdaság a rövid távú pénzügyi kilátásokra – nevezetesen a részvényesek számára történő értékteremtésre – összpontosító vállalati kultúra által vezérelten fokozatosan elpénzügyiesedik, ahelyett, hogy fenntartana egy olyan, innovatív ipari eszköztárat, amely fenntartható, minőségi munkahelyeket képes biztosítani, és hosszú távon szolgálja a társadalom érdekeit; sajnálja, hogy ez a megközelítés a gyártási ágazatban számos munkahely megszűnéséhez vezetett; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a nyereséges, ám tömeges elbocsátásokat végrehajtó vállalkozások eltántorítására és megbüntetésére, például az uniós pénzeszközökhöz való hozzáférésük korlátozása révén;

10.  sajnálatát fejezi ki az Európában és szerte a világon tevékenységet folytató nagyvállalatok vonatkozásában a méltányos adóztatás uniós szintű hiánya miatt; úgy véli, hogy az adókijátszás és az adókikerülés leküzdésével csökkenteni lehetne a kkv-kra nehezedő adóterhet, és fel lehetne tölteni a helyi költségvetéseket a jövőbe való beruházás céljából; felhív a kötelező közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) mint az uniós költségvetéshez hozzájáruló saját forrás létrehozására;

Az energetikai átállás és a fenntarthatóság felé vezető átalakulás mint az újraiparosítás fő mozgatórugói

11.  szorgalmazza, hogy különítsenek el uniós és tagállami, állami és magánforrásokat egy olyan, az energetikai átalakulásra, a fenntartható mobilitásra és a körforgásos gazdaságra összpontosító, széles körű, zöld beruházási tervre, amellyel felválthatóak a korábbi, útépítésre irányuló beruházások; úgy véli, hogy az uniós pénzeszközök, többek között az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hatalmas lehetőséget kínálnak e beruházások finanszírozására; úgy véli, hogy az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásokat úgy kell kialakítani és alkalmazni, hogy az innovációt és a fenntarthatóságot elősegítő szakpolitikai intézkedésekhez vezessenek; felszólít a fenntarthatósági, valamint a társadalmi és foglalkoztatási kritériumok végrehajtásának drasztikus javítására az uniós alapok, különösen az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), illetve az Európai Beruházási Bankon (EBB) keresztül kezelt valamennyi pénzügyi eszköz felhasználása során;

12.  felszólít egy intelligens uniós szakosodási menetrend kialakítására és a K+F kiemelt kezelésére azokban az ágazatokban, amelyekben az Unió vezető szerepet játszhat, például az erőforrás- és az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások, a körforgásos gazdaság, a fenntartható mezőgazdaság, valamint a minőségi egészségügyi ellátás terén; szorgalmazza olyan konkrét eszközök kialakítását, amelyek lehetővé teszik az Unió és a tagállamok számára, hogy e kiemelt területeken egységesítsék a K+F-re irányuló erőfeszítéseiket, valamint lehetővé teszik az eredmények helyi gazdaságban történő felhasználását; úgy véli, hogy elő kell segíteni a Horizont 2020 és az intelligens szakosodási kezdeményezések (RIS3) közötti további szinergiákat annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a K+F kínálta lehetőségek jobb kiaknázását, és támogatni lehessen a regionális gazdasági konvergenciát; felszólít a kutatás és az ipar közötti közvetítők szerepét betöltő innovációs klaszterek és a technológiai központok fokozott támogatására;

13.  úgy véli, hogy a közbeszerzésnek és az ökocímkézésnek alapvető szerepet kell játszania a fenntartható termékek, szolgáltatások és innovációk elterjedésében, valamint a gazdaság új pályára állításában; felszólít a 2014-es uniós közbeszerzési irányelvek gyors végrehajtására, valamint arra, hogy a tagállamok és a Bizottság összehangolt erőfeszítéssel biztosítsák, hogy az ajánlatkérő szervek az odaítélésre vonatkozó döntéseiket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat elvére alapozzák, az életciklusköltségre, valamint a környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatóságra összpontosítva, megelőzve a bérdömpinget és a munkavállalók kizsákmányolását (valamint a tisztességtelen versenyt), továbbá hozzájárulva a regionális gazdasági struktúrák megerősítéséhez;

14.  elismeri a vasúti beszállító ipar jelentőségét és sajátos jellegét az európai ipari növekedés, a munkahelyek és az innováció tekintetében, mely ipar jellemzője az akár 50 évet elérő élettartamú berendezések gyártása, a nagy tőkeigény, a közbeszerzésektől való jelentős függés és az igen szigorú biztonsági szabványoknak való megfelelés kötelezettsége; emlékeztet arra, hogy a vasúti szállítás jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozási célkitűzések teljesítéséhez, valamint hogy biztosítani kell, hogy Európa fenntartsa technológiai és innovációs előnyét ebben az ágazatban; sürgeti a Bizottságot, hogy a közlekedésről szóló 2011-es fehér könyvben lefektetett, a vasúti utas- és a teherszállításra történő modális áttérésre irányuló célokat támogassa konkrét szakpolitikai lépésekkel és további erőfeszítésekkel a hatékony technológiák, az interoperabilitás, az innovatív mobilitásra irányuló megoldások, valamint a helyi beszerzési stratégiák előmozdítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy az európai strukturális és beruházási alapokat – és különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) – fokozottan használja az olyan, regionális szintű vasúti beruházási projektek támogatására, amelyek fenntartható és minőségi munkahelyeket teremtenek, ideértve a helyi közlekedési infrastruktúrák, például a villamoshálózat kiépítését is;

15.  emlékeztet az energiahatékonyság terén tett előrelépések következtében elénk táruló jelentős (minőségi) munkahely-teremtési lehetőségekre, valamint a költségcsökkenésből származó előnyökre; hangsúlyozza tehát, hogy az energiahatékonyság javítását szolgáló intézkedéseknek, többek között céloknak, szabványoknak és teljesítményértékelési mechanizmusoknak minden ipari ágazatban a kezdeményezések alapját kell képezniük; rámutat arra, hogy különösen a szállítási- és építőipari ágazatokban kell kialakítani aktív energiamegtakarítási politikát, és nyitni a fenntartható, nem szennyező és biztonságos energiaforrások irányába; hangsúlyozza, hogy a megújuló energiák széles skálájának, valamint a kulcsfontosságú mobil energiatárolási (különösen a tömegközlekedésben használatos) technológiák kihasználásának érdekében az iparpolitikának olyan piaci feltételeket kell teremtenie, amelyek ösztönzik a magasabb energiamegtakarítást és az energiahatékonysági beruházásokat;

A kereskedelempolitika hozzáigazítása az újraiparosítás és az átállás célkitűzéseihez

16.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és beruházási politikáknak arra kell törekedniük, hogy hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez, a minőségi munkahelyek teremtéséhez, valamint az ipar és a feldolgozóipar szigorú társadalmi és környezetvédelmi normáinak előmozdításához; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kereskedelmi megállapodásokban erősítsék meg ezeket a normákat;

17.  úgy véli, hogy az Unió jelenleg nem ezt a politikát követi, és óva int a versenynyomás olyan kereskedelmi megállapodások bevezetéséből eredő fokozódásától, mint amilyen az EU–Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) vagy az EU–USA transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség, melyek a becslések szerint Európában 200 000, illetve 600 000 álláshely megszűnéséhez vezetnének, legfőképpen az ipari gyártási ágazatban, és így tovább erősítenék az ipar leépítésének jelenleg tapasztalható tendenciáját, és ugyanakkor ellenébe mennének az éghajlatra vonatkozó globális kötelezettségvállalásoknak (2050-re a teherszállítás 290%-os növekedése);

18.  hangsúlyozza, hogy meg kell előzni, hogy az uniós kereskedelempolitika előmozdítsa a versenyellenes gyakorlatokat, például a szociális és környezeti dömpinget, különösen pedig az olyan olcsó termékek dömpingjét, amelyek veszélyeztetik az európai normákat és káros hatással vannak az uniós iparágakra; szorgalmazza, hogy az Unió sürgősen hozza meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy meg tudja védeni magát a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól, valamint hogy reakciókészségük és hatékonyságuk javítása révén jelentős mértékben erősítse meg piacvédelmi eszközeit; ezzel összefüggésben aggodalmának ad hangot Kína piacgazdasági státuszának megadása miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be a határokon alkalmazandó kiigazítási mechanizmusokat, valamint hogy a vámtarifákat tekintse a környezeti dömping és a tisztességtelen verseny elkerülését szolgáló eszköznek;

19.  hangsúlyozza, hogy bár az Unió számos gazdasági ágazatban nyitott a harmadik országokból származó versenytársakra, a harmadik országok számos akadályt építettek ki az európai vállalatok megkülönböztetésére; hangsúlyozza, hogy az Unión kívüli, főleg kínai versenytársak gyorsan és agresszíven terjeszkednek Európában és a világ egyéb régióiban, gyakran származási országaik határozott politikai és pénzügyi támogatását élvezve (például az OECD szabályainak hatályán kívül eső, bőkezű exporthitelek segítségével); hangsúlyozza, hogy e gyakorlatok tisztességtelen versenyt teremthetnek és veszélyeztethetik az európai munkahelyeket; ezért rámutat arra, hogy a globális versenyben tisztességes és azonos versenyfeltételekre, valamint kölcsönös piaci hozzáférésre van szükség az európai munkahelyek elvesztésével kapcsolatos kockázatok elhárítása és az európai ipar szakismeretének megőrzése érdekében; kéri a Bizottságot annak megállapítására, hogy vajon a jelenlegi uniós versenyszabályokat felül kell-e vizsgálni a globális piac helyzetének figyelembevétele érdekében;

20.  felszólítja a Bizottságot, hogy jobban felügyelje az Unió tagállamaiba (például a vasúti ágazatba) irányuló nem európai befektetéseket, és biztosítsa a közbeszerzésekre, például a rendellenesen alacsony ajánlatokra és a tisztességtelen versenyre vonatkozó európai szabályozás tiszteletben tartását;

Társadalmi szempontból felelős szerkezetátalakítás és minőségi munkahelyek teremtése a jövőorientált ágazatokban

21.  helyteleníti a Caterpillar és az Alstom bezárását, amely több ezer munkavállalót és családtagot érint hátrányosan, aránytalan hatással van a helyi és a regionális gazdaságra, és jelentős továbbgyűrűző hatással is bír; elítéli az ilyen, pusztán gazdasági/haszonszerzési célú tömeges elbocsátásokat;

22.  úgy véli, hogy megelőző intézkedéseket kell kidolgozni, előmozdítani és megerősíteni a Caterpillar és az Alstom helyzetével, valamint a foglalkoztatás és a munkakörülmények várható megváltozásával kapcsolatban, különösen ezek esetleges veszélyeztetettsége esetén;

23.  rámutat arra, hogy a szerkezetátalakítási műveletek hatása nemcsak egyetlen társaságra terjed ki, hiszen a társaságok egyre inkább hálózatokban működnek, és emiatt a társadalmi kérdésekkel kapcsolatban egyre inkább sokszereplős vitákra van szükség;

24.  hangsúlyozza, hogy a jó szerkezetátalakítási gyakorlatok minél korábbi, már a szerkezetátalakítás tervbevételekor megkezdett előkészítést igényelnek, mivel ennek segítségével elkerülhetők vagy minimálisra csökkenthetők a szerkezetátalakítás gazdasági, társadalmi, környezeti és területi hatásai;

25.  emlékeztet arra, hogy széles körben elismert tény, hogy a szerkezetátalakítási műveletekről – valamint azon belül a célok és az alternatív lehetőségek vonatkozásában a tervezett intézkedések kiválasztásáról – magyarázatot és indokolást kell adni az érintett szereplők számára;

26.  ismételten hangsúlyozza, hogy a kölcsönös bizalmon és közös felelősségen alapuló intenzív, átfogó és minden szintre kiterjedő társadalmi párbeszéd a szerkezetátalakítási folyamatok előrejelzése, megelőzése és kezelése során a legjobb eszköz a konszenzusos megoldások és közös kilátások keresésére; úgy véli, hogy az uniós szintű társadalmi párbeszéd elengedhetetlen mind az európai feldolgozóipari vállalatok, mind azok munkavállalói érdekeinek védelmezése tekintetében;

27.  hangsúlyozza, hogy szerkezetátalakítás esetén a szociális biztonság, a minőségi foglalkoztatás, az egészségügy és a munkafeltételek tekintetében meg kell védeni a munkavállalók érdekeit;

28.  ismételten hangsúlyozza, hogy valamennyi érdekelt fél részvételével zajló, érdemi konzultációra van szükség, és követeli, hogy a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és helyi hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében minden szerkezetátalakítási műveletet előzzön meg egy megfelelő és kellő időben történő előkészítés, a munkavállalók képviselőinek teljes körű és megfelelő, minden szinten történő bevonásával;

29.  úgy véli, hogy kiemelten kell foglalkozni a szerkezetátalakítás elbocsátásokra gyakorolt hatásával, a társaság részéről a foglalkoztatás iránti világos és átlátható elkötelezettséggel; sürgeti a vállalatokat, hogy vegyék fontolóra az elbocsátások valamennyi releváns alternatíváját, valamint kezdeményezzenek párbeszédet a belső és külső érdekelt felekkel, és próbálják meg őket bevonni a potenciális elbocsátások problémájának megoldásába;

30.  ezzel összefüggésben felszólít a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelv felülvizsgálatára annak érdekében, hogy az alvállalkozókat bevonják a tájékoztatási és konzultációs eljárásokba, valamint hogy biztosítsák, hogy olyan esetekben, amikor a tömeges elbocsátásokat még nyereséget termelő vállalatok indítják, pénzügyi felelősségre lehessen őket vonni, enyhítve ezzel a hálózaton belüli továbbgyűrűző hatást;

31.  hangsúlyozza, hogy elbocsátások esetén a munkáltatóknak az elbocsátandó munkavállalók kiválasztása során tiszteletben kell tartaniuk a megkülönböztetésellenes jogszabályokat, különösen az életkor alapján történő megkülönböztetés tekintetében, és az érintett munkavállalók számára támogatást kell nyújtaniuk és intézkedéseket kell hozniuk foglalkoztathatóságuk növelésére, segítve őket a munkaerőpiacra történő gyors visszailleszkedésben és minőségi munkahely találásában;

32.  úgy véli, hogy a tagállamok vagy munkáltatók uniós jogból, illetve a nemzeti jogból vagy gyakorlatokból eredő bármely kötelezettségének kiváltása nélkül az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) igénybe lehet venni pénzügyi támogatás nyújtására az elbocsátott munkavállalók minőségi foglalkoztatásba történő gyors visszaintegrálása érdekében;

33.  szorgalmazza egy olyan új munkaszervezési modell kidolgozását, amelyben megosztják a munkát és a bevételt;

34.  felszólítja a Bizottságot, hogy erre irányuló 2013-as kötelezettségvállalása nyomán még ebben az évben terjesszen elő egy teljes körű jelentést a minőségi keret alkalmazásáról; ezzel összefüggésben emlékeztet azon kérésére, hogy a Bizottság a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően terjesszen elő javaslatot a munkavállalók tájékoztatásáról, a velük folytatott konzultációról, valamint a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló jogalkotási aktusra;

35.  hangsúlyozza, hogy fejleszteni kell a képzéshez való nagyobb mértékű és jobb hozzáférést, az egész életen át tartó tanulást, a jövőbeni igényeknek megfelelő szakképzést és egyetemi oktatást, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) területeinek erőteljes hangsúlyozását, a vállalkozói készség támogatását és a megfelelő szociális védőhálót, valamint a második esélyt nyújtó politikát; hangsúlyozza, hogy a munkahelyi demokratizálódási folyamatot ki kell terjeszteni, és hogy a munkavállalóknak rendelkezniük kell a képzéshez való egyéni joggal;

36.  megállapítja, hogy a zöld gazdaságra történő átállás jelentős lehetőségeket rejt olyan helyi munkahelyek teremtésére, amelyeket nem lehet áthelyezni és olyan ágazatokban, amelyeket nem lehet kiszervezni; megállapítja, hogy erőteljes bizonyítékok szólnak amellett, hogy a zöld átmenet – egyenlegét tekintve – pozitív hatással lesz a foglalkoztatásra, ami azt tükrözi, hogy a fenntartható gazdasági tevékenységek, mint az energiamegtakarítás, munkaigényesebbek az általuk kiváltott tevékenységeknél, és lehetővé tehetik, hogy a régiók önellátóbbá váljanak;

37.  úgy véli, hogy a zöld gazdaságban rejlő nettó munkahely-teremtési potenciál maximalizálása érdekében döntő fontosságú, hogy a már meglévő munkaerőt ellássuk a körkörös gazdasághoz szükséges új készségek megszerzéséhez, valamint a fenntarthatóbb termelési eljárásokra és termékekre történő átállással való megbirkózáshoz szükséges megfelelő lehetőségekkel; szorgalmazza egy olyan európai oktatási és képzési stratégia kialakítását, amely támogatja a vállalatokat, a kutatóintézeteket és a szociális partnereket abban, hogy közösen vizsgálják meg a környezeti fenntarthatósághoz szükséges készségeket;

38.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák szövetkezeti vállalkozások létrehozását és fejlesztését, mivel a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek a válság során az átlagos vállalkozásokhoz képest ellenállóbbnak és kevésbé vannak kitéve a munkahely-megszüntetés problémájának, valamint hogy teremtsenek nem áthelyezhető, minőségi munkahelyeket; felszólítja az EBB-t és a Bizottságot, hogy tájékoztassák a Parlamentet arról, milyen kézzelfogható intézkedéseket foganatosítottak eddig a szövetkezetek és a szociális vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása érdekében;

39.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében – támogassák a társadalmi és gazdasági előnyökkel járó minőségi beruházásokat, így a fenntartható minőségi munkahelyeket, a nemek közötti egyenlőséget, a minőségi oktatást, valamint a zöld átmenetet előmozdító és az energiaszegénység leküzdését célzó innovációt; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a befektetéseket a kedvező munkaerőpiaci hatással járó területekre összpontosítsák annak érdekében, hogy fenntartható, teljes körű szociális és foglalkoztatási védelmet biztosító munkahelyeket teremtsenek;

°

°  °

40.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL L 245., 1992.8.26., 53. o.

(2)

HL L 225., 1998.8.12., 16. o.

(3)

HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

(4)

HL L 80., 2002.3.23., 29. o.

(5)

HL C 65., 2006.3.17., 58. o.

(6)

HL C 264E, 2013.9.13., 59. o.

(7)

HL C 440., 2015.12.30., 23. o.

(8)

HL C 251E, 2013.8.31., 75. o.

(9)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0032.

(10)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0264.

(11)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0280.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat