Eljárás : 2016/2891(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1053/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-1053/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 05/10/2016 - 8.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 284kWORD 91k
28.9.2016
PE589.642v01-00
 
B8-1053/2016

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az európai újraiparosítási politika szükségességéről a közelmúltbeli Caterpillar- és Alstom-ügy fényében (2016/2891(RSP))


Patrick Le Hyaric, Neoklis Sylikiotis, Paloma López Bermejo, Thomas Händel, Tania González Peñas, Lynn Boylan, Sofia Sakorafa, Eleonora Forenza, Marisa Matias, Josu Juaristi Abaunz, Jean-Luc Mélenchon, Xabier Benito Ziluaga, Younous Omarjee, Lola Sánchez Caldentey, Martina Anderson, Estefanía Torres Martínez, Matt Carthy, Miguel Urbán Crespo, Marie-Christine Vergiat, Liadh Ní Riada, Javier Couso Permuy, Gabriele Zimmer, Merja Kyllönen, Stelios Kouloglou, Ángela Vallina, Takis Hadjigeorgiou a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az európai újraiparosítási politika szükségességéről a közelmúltbeli Caterpillar- és Alstom-ügy fényében (2016/2891(RSP))  
B8-1053/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az európai unióbeli szociális dömpingről szóló 2016. szeptember 14-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló, 2014. november 25-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló, a Bizottságnak címzett ajánlásokat tartalmazó 2013. január 15-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, és különösen annak a gazdasági és szociális jogokról szóló 22., illetve a munkavállaláshoz való jogról szóló 23. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak a szolidaritásról szóló IV. fejezetére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 6. és 147. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), amely mind a tagállamok, mind az Európai Unió számára előírja az európai ipar versenyképességének biztosítását, valamint különösen az EUMSZ 173. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 174. cikkére, amely a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítéséről szól, különösen az ipari átalakulás által érintett területeken,

–  tekintettel a „Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható európai acélipar érdekében” című, 2014. február 4-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az acéliparról, valamint az Unióban tevékenykedő vállalatok szerkezetalakításáról, áttelepítéséről és bezárásáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Európai Unió ipari területeinek regionális stratégiáiról szóló, 2013. május 21-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az európai acélipar jövőjével foglalkozó magas szintű kerekasztal 2013. február 12-i ajánlásaira,

–  tekintettel a Versenyképességi Tanács 2013. február 18–19-i ülésére, amelyen szorgalmazták, hogy a Bizottság nyújtson be cselekvési tervet,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  tekintettel a Caterpillar által bejelentett belgiumi felszámolásokra, amivel több mint 2 000 ember munkahelye szűnik meg, továbbá a Caterpillar abbéli szándékára, hogy telephelyének tevékenységeit Franciaországba, és más, Európán kívüli üzemekbe helyezi át; mivel ez a bejelentés kapcsolódik a 2015 szeptemberében bejelentett globális szerkezetátalakítással és költségcsökkentési tervhez, amely a vállalat számos alvállalkozójára is kiterjedő járulékos veszteséggel járna, az összes megszűnő munkahelyek száma elérné az 5 000-et, világszerte pedig a vállalat akár 10 000 munkahelyet is megszüntethetne az elkövetkező években;

B.  mivel a Caterpillar bejelentette, hogy az észak-írországi üzleti szerkezetátalakítás részeként fontolóra veszi az észak-írországi létesítménye bezárását is, ami további 250 munkahely megszűnését okozhatja;

C.  mivel 2015-ös 47,011 milliárd dolláros árbevételével a Caterpillar az építőipari és bányászati berendezések, a dízel- és földgázüzemű motorok, az ipari gázturbinák és a dízel-elektromos mozdonyok vezető gyártója a világon; mivel az Egyesült Államok szenátusi vizsgálóbizottsága 2014-ben hivatalosan rámutatott, hogy a Caterpillar kikerülte az adózást azáltal, hogy 1999 óta svájci leányvállalatához csoportosította át a nyereségeket;

D.  mivel a francia Alstom-csoport bejelentette, hogy 2018-ig le akarja állítani az vonatgyártást Belfort-ban, és ezeket a tevékenységeket át kívánja helyezni egy Reichshoffenben található másik telephelyre – amivel 500 ember munkahelye fog megszűnni –, mivel a Belfort-ban gyártott, tehervonatok és nagy sebességű vonatok számára készített mozdonyokra vonatkozó megrendelések jelenlegi szintje nem indokolja, hogy tovább működtessék a gyárat;

E.  mivel az Alstom több mint 6 milliárd euró profitot termelt az elmúlt tíz évben, és jelenlegi nehézségei abból erednek, hogy privatizálása óta a felelőtlen részvényesek nem tesznek beruházásokat;

F.  mivel az Alstomot gyengítette az, hogy energetikai üzletágát 2014-ben eladták a General Electric amerikai vállalatnak, és mivel az Alstom nagyrészt áldozatul esett annak, hogy az EU 10 éven keresztül képtelen volt megvédeni az ipart, már amikor épp nem közvetlenül rombolta a szabad verseny nevében, ahogyan a Bizottság tette, amikor az Alstomra irányuló több mentési tervet is meghiúsított;

G.  mivel a vasúti építőipar stratégiai tényező a közlekedés ökológiai evolúciójában, amely szükséges Európában, és nem egyeztethető össze a Bizottság által négy egymást követő irányelvvel – amelyek megnyitották a piacot a vasúti ágazatban – ösztönzött vasúti liberalizációval;

H.  mivel az európai ipari ágazat történelmileg jelentős szerepet töltött be az európai integrációs folyamatban;

I.  mivel az acélipar alapvető fontosságú az európai növekedés és jólét szempontjából, és jelenleg hátrányosan érinti a kereslet jelentős csökkenése, ami a munkahelyek folyamatos megszűnéséhez és a versenyképesség csökkenéséhez vezet, és ami nem sok jóval kecsegtet az európai gazdaság olyannyira szükséges fellendülését illetően;

J.  mivel az európai gazdaságon belüli kohézió biztosítása érdekében kerülni kell a magas hozzáadott értékkel rendelkező iparágak – többek között az ipari fémek ágazatának – néhány régióban való túlzott koncentrálódását;

K.  mivel a kutatás, a fejlesztés és az innováció alapvető fontosságú az európai ipar számára; mivel az üzembezárások gyakran a technológia és a szakértelem visszafordíthatatlan elveszítésével járnak és az ipari munkaerő szaktudása is elvész;

L.  mivel a megszorító intézkedések szociális nehézségeket okozott az érintett munkavállalóknak és régióknak; mivel az Európai Unióban tapasztalható magas munkanélküliségi arányok összefüggnek azzal, hogy csökken ipari és gyártási termelőbázisa;

M.  mivel az Európai Unión belüli nem stratégiai áthelyezések negatív irányú társadalmi spirált eredményeznek, és összeegyeztethetetlenek az eredményes és következetes iparpolitikával, kohézióval és fejlesztéssel;

N.  mivel a szerkezetátalakítás által érintett vállalatok felelősek azért, hogy a társadalmi párbeszédet a szerkezetátalakítási folyamatok középpontjába helyezzék, és ezeknek a vállalatoknak társadalmilag felelősséget vállalva kell eljárniuk, mivel a tapasztalat azt mutatta, hogy a társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható szerkezetátalakítás sosem érhető el megfelelő társadalmi párbeszéd nélkül, amelynek során különös figyelmet kell fordítani a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra;

O.  mivel a fizetésképtelenségre vonatkozó szabályok közti eltérések az uniós tagállamok között olyan joghézagokat eredményeznek, amelyeket a multinacionális vállalatok kihasználnak annak érdekében, hogy minimalizálják veszteségeiket, amikor szerkezetátalakítást hajtanak végre, miközben a legnagyobb mértékűre növelik áthelyezési döntéseik társadalmi költségeit azáltal, hogy eszközeiket áthelyezik az egyik országból a másikba;

P.  mivel a vállalatok munkavállalók általi újbóli felépítése és önigazgatása bevett megoldás a fizetésképtelenségi eljárásokkal szemben, és fenntartja a tevékenységi szintet és a munkahelyeket, ami megmutatja, hogy a minőségi munkahelyek fenntartásának valós alternatívája az EU-ban;

1.  mély együttérzését fejezi ki a munkavállalókkal, családjaikkal és mindazokkal, akik közvetlenül érintettek, és sürgeti intézkedések gyors elfogadását a munkavállalók és családjaik támogatása érdekében, segítve őket munkahelyük megtartásában vagy abban, hogy új munkahelyet találjanak, valamint a helyi régiók támogatása, valamint a régiók e nehéz gazdasági és szociális helyzetből való kilábalás során való segítése érdekében;

2.  mélységesen elítéli ezeket az elfogadhatatlan felszámolásokat, az átszervezési terveket és a multinacionális vállalatok által hozott stratégiai gazdasági döntéseket, amelyek miatt munkavállalók ezrei veszítik el a munkahelyüket;

3.  elítéli az európai iparra vonatkozó politikák leépítését, és kéri, hogy alakítsanak ki alternatív politikákat a munkavállalók képviselőivel együttműködésben, szem előtt tartva az újraiparosítás és az energetikai átállás európai célját;

4.  szorgalmazza, hogy a tagállamok jogszabályok vagy kollektív szerződések révén biztosítsanak megfelelő szociális védelmet és munkakörülményeket, tisztességes béreket, továbbá hatékony védelmet a tisztességtelen elbocsátások ellen;

5.  elítéli, hogy nincs olyan valódi uniós iparpolitika, amely megvédhetné az uniós munkavállalókat a multinacionális vállalatok spekulatív döntéseitől; kéri olyan uniós iparpolitika kialakítását – amilyen többek között a nemzeti szintűvé válás – a termelés és a munkahelyek fenntartása érdekében, amely lehetővé teszi az állami részvételt a stratégiai iparágakban;

6.  hangsúlyozza az energetikai ágazatban és a vasúti iparágban dolgozó munkavállalók szakértelmének és képzettségének fontosságát; olyan aktív foglalkoztatási és iparpolitikák kidolgozását kéri, amelyek biztosítják, hogy e szaktudást az ipari fémek európai iparágának fontos tőkéjeként fejlesztik és ismerik el; kéri, hogy a termelés életképességének értékelésekor minden üzemben vegyék figyelembe az ipari know-how és a szakképzett munkaerő megőrzését;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozza ki a fizetésképtelenségi eljárások európai keretét, amely nem csak a hitelezőket, hanem a munkavállalókat is a folyamat középpontjába helyezi, és minél több munkahely megőrzésére törekszik; felhív ezért az olyan eszközök támogatására, mint a munkavállalói kivásárlás és önigazgatás annak érdekében, hogy a gyárak a tulajdonosok fizetésképtelensége ellenére folytassák a termelést;

8.  felhív a versenypolitikára és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatára a társadalmi és a regionális kohézió fenntartását, a munkaügyi és a környezetvédelmi normák javítását, illetve a közegészségügyi problémák kezelését célzó állami beavatkozás megkönnyítése érdekében;

9.  moratóriumra szólít fel a vasúti közlekedés liberalizációjának kérdésében, és a munkavállalók képviselőit és az ágazat felhasználóit bevonó független hatásvizsgálatot kér a liberalizáció korábbi szakaszai vonatkozásában;

10.  elítéli a Caterpillar csoport nyereségeit, a részvényeseknek fizetett osztalékot, a bankoknak és hitelezőknek fizetett kamatokat, valamint az európai megszorító politikákat, amelyek a magán- és közszereplők számára csökkentik a keresletet;

11.  helyteleníti, hogy a multinacionális vállalatok hatékony országonkénti jelentéstétel hiányában átcsoportosíthatják nyereségüket egy másik országba, miközben veszteséget, sőt, fizetésképtelenséget jelentenek be; felhív az országonkénti jelentéstételi kötelezettség kiterjesztésére minden közigazgatási szervre – nem kizárólag az uniós tagállamokra és a nem együttműködő joghatóságokra –, valamint megerősített tájékoztatási kötelezettség bevezetésére azon vállalatok számára, amelyek bármely tagállamban bezárnak gyárakat, illetve fizetésképtelenséget jelentenek be;

12.  sürgeti a tagállamokat, hogy vonják vissza a vállalatok számára támogatások, adókedvezmények, a földterület kedvezőbb ára stb. formájában elkülönített forrásokat, amikor a vállalat egyoldalúan az üzemek áthelyezéséről vagy megszüntetéséről dönt;

13.  emlékeztet arra, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap által nyújtott esetleges támogatás nem használható fel valamely telephely elhagyásának megkönnyítésére, és ragaszkodik ahhoz, hogy az az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot a munkavállalók támogatására kell felhasználni a gyáraik talpra állítása során a munkahelyek megőrzése érdekében;

14.  felszólítja az EU-t és a tagállamokat annak biztosítására, hogy megfelelő pénzügyi alap álljon rendelkezésre a képzésre és a helyreállításra az európai ipar kritikus átmeneti időszakokban történő támogatásához;

15.  felhív egy másik, nem szociális adón és pénzügyi dömpingen alapuló európai iparpolitika kialakítására, és sürgeti a Bizottságot a gyártás harmadik országokba való áthelyezése által okozott szociális dömping orvoslására, beleértve a versenyjogi jogszabályok felülvizsgálatát a delokalizáció gyakorlatának, valamint a válság hatásai súlyosbodásának elkerülése érdekében;

16.  hangsúlyozza, hogy a kereslet szűkülése nem vezethet a munkahelyekért való tisztességtelen versenyhez a tagállamok között; felszólít ezért egy olyan megoldásra, amely az európai régiókban jó munkahelyeket és ipari hozzáadottérték-teremtést biztosít és hoz létre;

17.  kéri az Európai Uniótól és tagállamaitól a következőket:

•  találjanak módot a munkahelyek megőrzésére a termelés különböző üzemek közötti elosztása és a részvényesek osztalékának csökkentése révén;

•  biztosítsák az átláthatóságot az európai leányvállalatoktól az egyesült államokbeli vagy adóparadicsomokban található anyavállalathoz utalt pénzek vonatkozásában;

•  alkalmazzanak szankciókat a Caterpillar multinacionális vállalattal szemben, amennyiben folytatja szerkezetátalakítási tervét;

18.  hangsúlyozza, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás uniós normáit nem lehet végrehajtani abban az esetben, ha egy vállalat áthelyezni a termelését máshová anélkül, hogy tekintetbe venné gazdasági döntéseinek társadalmi következményeit; kéri, hogy kötelező eszközök révén kényszerítsék a vállalatokat, hogy internalizálják áthelyezési döntéseik társadalmi költségeit;

19.  nyomatékosan felhívja az EU-t és a tagállamait, hogy sürgessék a megállapodás létrejöttét az Egyesült Nemzetek Szervezete transznacionális társaságokról szóló kötelező erejű szerződéséről – amelyet jelenleg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában tárgyalnak – annak érdekében, hogy megfelelően kezelhessék a transznacionális vállalatok visszaéléseit; ezzel összefüggésben kéri, hogy a gazdasági, szociális és kulturális jogokat építsék be e megállapodás hatókörébe;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0346.

(2)

HL C 289., 2016.8.9., 19. o.

(3)

HL C 440., 2015.12.30., 23. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0069.

(5)

HL C 55., 2016.2.12., 6. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat