Eljárás : 2016/2891(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1056/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-1056/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 05/10/2016 - 8.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0377

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 323kWORD 134k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1051/2016
28.9.2016
PE589.645v01-00
 
B8-1056/2016

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az európai újraiparosítási politika szükségességéről a közelmúltbeli Caterpillar- és Alstom-ügy fényében (2016/2891(RSP))


Maria Arena, Edouard Martin, Maria João Rodrigues, Kathleen Van Brempt, Dan Nica, Jutta Steinruck, Martina Werner, Sergio Gaetano Cofferati, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Hugues Bayet, Eric Andrieu, Nikos Androulakis, Guillaume Balas, Pervenche Berès, José Blanco López, Vilija Blinkevičiūtė, Enrico Gasbarra, Elena Gentile, Sergio Gutiérrez Prieto, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Georgi Pirinski, Evelyn Regner, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Marc Tarabella, Isabelle Thomas, Flavio Zanonato, Nicola Caputo az S&D képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az európai újraiparosítási politika szükségességéről a közelmúltbeli Caterpillar- és Alstom-ügy fényében (2016/2891(RSP))  
B8‑1056/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 9., 147., 151., 153(2)., 173., 174., 192., 225. és 345. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14., 27. és 30. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra, a szerkezetátalakítási folyamatok előrejelzésére és kezelésére irányuló uniós intézkedés európai hozzáadott értékének értékelésére, amelyet a Parlament európai hozzáadott értékkel foglalkozó osztálya készített, és 2012. november 19-én benyújtott a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságnak,

–  tekintettel az ipari változások gazdasági és társadalmi hatásaival foglalkozó, az 1997. novemberi luxembourgi foglalkoztatási csúcson létrehozott magas szintű munkacsoport „A változás kezelése” című végleges jelentésére,

–  tekintettel az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló, 2001. október 8-i 2157/2001/EK tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló, 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelvre(7),

–  tekintettel az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8),

–  tekintettel az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2003. július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelvre(9),

–  tekintettel a nyilvános vételi ajánlatról szóló 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(10),

–  tekintettel a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, 2005. október 26-i 2005/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(11),

–  tekintettel az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(12),

–  tekintettel a „Szerkezetátalakítások és foglalkoztatás: A szerkezetátalakítások előkészítésével és nyomon követésével a foglalkoztatás fejlesztéséért: az Európai Unió szerepe” című, 2005. március 31-i bizottsági közleményre (COM(2005)0120) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2005. december 14-i véleményére,

–  tekintettel a Szociálpolitikai Menetrendről szóló 2005. február 9-i bizottsági közleményre (COM(2005)0033),

–  tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2010. október 21-i 2010/707/EU tanácsi határozatra(13),

–  tekintettel az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában: A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” című, 2010. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2010)0614),

–  tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című 2010. október 27-i (2010. november 11-én helyesbített) bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

–  tekintettel a Bizottság 2010. november 23-i, „Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” című közleményére (COM(2010)0682),

–  tekintettel a „Szerkezetátalakítás és felkészülés a változásra: a közelmúlt tapasztalataiból levonható tanulságok” című bizottsági zöld könyvre (COM(2012)0007),

–  tekintettel az egészségre és a munkabiztonságra vonatkozó, 2007–2012 közötti európai stratégia középtávú értékeléséről szóló, 2011. december 15-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel az „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című, 2012. április 18-i bizottsági közleményre (COM(2012)0173),

–  tekintettel a 2006–2010 közötti időszakra vonatkozó Szociálpolitikai Menetrendről szóló, 2005. május 26-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 25-i, „A szövetkezetek és a szerkezetátalakítás” című saját kezdeményezésű véleményére,

–  tekintettel az európai jogalkotásnak a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció tekintetében való megerősítéséről szóló, 2007. május 10-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel az „Iparpolitika a globalizáció korában” című, 2011. március 9-i állásfoglalására(17),

–  tekintettel „Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve” című, 2011. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0571),

–  tekintettel „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve” című, 2011. március 8-i bizottsági közleményre (COM(2011)0112),

–  tekintettel Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért kutatásainak és felméréseinek eredményeire,

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(18),

–  tekintettel a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló, a Bizottságnak címzett ajánlásokat tartalmazó 2013. január 15-i állásfoglalására(19),

–  tekintettel a zöld gazdaság növekedésében rejlő foglalkoztatási lehetőségek kiaknázásáról szóló 2014. január 15-i állásfoglalására,

–  tekintettel az uniós acélipari ágazatban a munkavállalók és az ipar védelméről szóló 2014. december 17-i állásfoglalására(20),

–  tekintettel a bizottsági szolgálatoknak „A zöld gazdaság növekedésében rejlő foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása” című 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)0092),

–  tekintettel a Bizottság „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című 2012. október 10-i közleményére (COM(2012)0582), valamint a 20%-os újraiparosítási célkitűzésre,

–  tekintettel az európai vasúti beszállító ipar versenyképességéről szóló, 2016. június 9-i állásfoglalására(21),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az európai ipar alapvető szerepet játszott az európai integráció történetében, valamint új értékek és csatornák kialakításának egyik pillére Európában;

B.  mivel a több mint 175 éves múlttal rendelkező vasúti ágazat az európai iparosodás gerince; mivel a vasúti beszállító ipar elérhető piacainak éves növekedési rátája 2019-ig várhatóan 2,8% lesz;

C.  mivel a feldolgozóipar a vállalatok kutatási-fejlesztési kiadásainak 65%-át teszi ki, ezért ipari alapunk megerősítése alapvető fontosságú a szakértelem és a know-how Unión belül tartása érdekében;

D.  mivel az európai vasúti ipar Unió-szerte 400 000 munkavállalót foglalkoztat, akik közül sokan kkv-kban dolgoznak;

E.  mivel az erős és innovatív európai vasúti beszállító ipar elengedhetetlen a vasútra való áttéréshez, ami szükséges az uniós éghajlat- és energiapolitikai célok eléréséhez;

F.  mivel az Alstom belforti telephelye magas hozzáadott értékkel és a vontatás terén elismert szakértelemmel rendelkezik;

G.  mivel a digitális fejlődés – a Juncker-terv egyik kiemelt területe – megvalósulásához erős ipari alapokra van szükség;

H.  mivel jelenleg ez a központi és stratégiai fontosságú uniós iparág erős versenyre kényszerül a harmadik országokkal szemben, amelyek alacsonyabb költségű termékeket hoznak be az európai piacra, agresszív és rohamosan terjeszkedő politikát folytatnak valamennyi kontinensen, gyakran kormányuk politikai és pénzügyi támogatását élvezve;

I.  mivel az európai ipar versenyt fut az idővel versenyképességének és az Európában való beruházás képességének visszaszerzése érdekében, és társadalmi és környezeti kihívásokkal néz szembe, amelyeket úgy kell kezelnie, hogy továbbra is példát mutasson az egész világ számára társadalmi és környezetvédelmi felelősségvállalás tekintetében;

J.  mivel csak a magas minőségű, innovatív, energiahatékony termékek termelését előnyben részesítő és új termelési folyamatokat támogató ambiciózus innovációs politika teszi lehetővé az EU számára, hogy megállja a helyét az egyre növekvő globális versenyben;

K.  mivel a pénzügyi és kereskedelmi ügyek európai koordinációjának hiánya lehetővé teszi a nagyvállalatok számára, hogy olyan jogi struktúrákat alakítsanak ki, amelyek a tárgyi eszközök és immateriális javak vagy szolgáltatások vállalatok közötti nem megfelelő áron történő átruházása révén lehetővé teszik számukra az adókikerülést;

L.  mivel ma egy modern ipari politika kialakításához elengedhetetlenül fontos az Európai Unió által életbe léptetett különböző politikák közötti konzisztencia; mivel e megújulás nagyban magyarázható a főként a Caterpillar és az Alstom telephelyein kialakult helyzettel;

M.  mivel az Alstom igazgatótanácsának azon határozata, melyben bejelentették, hogy Belfortból Reichshoffenbe helyezik át a vonatgyártást (400 munkahely), valójában az első telephely bezárását jelenti (mivel a telephely egyetlen megmaradó tevékenysége nem igazolná a működés fenntartását);

N.  mivel a General Electric már tavaly januárban attól tartott, hogy 6500 munkahelyet meg kell szüntetnie a korábbi Alstom európai részlegében, és (a mintegy 400 foglalkoztatottból) további 236 ember elbocsátását tervezte az olaszországi Sesto San Giovanni telephelyről a termelés megszűnése és a szolgáltatások erőteljes csökkentése miatt; mivel a vállalat teljes érdektelenséget mutatott az olasz kormány, a régió és az önkormányzat kérései iránt, megerősítve a Sesto San Giovanni telephelyen foglalkoztatottak létszámának 99 fővel történő csökkentését, továbbá az önkéntes nyugdíjazás és a pugliai és campaniai telephelyre történő áthelyezés lehetőségét;

O.  mivel 2016. szeptember 2-án a Caterpillar Holding bejelentette globális szerkezetátalakítási tervét, többek között a gosselies-i telephelyre vonatkozóan is, amely kénytelen volt bezárni kapuit, minek következtében 2500 dolgozó veszítette el munkahelyét, és mintegy 4000 alvállalkozó munkahelye került veszélybe;

P.  mivel 2013. február 28-án a Caterpillar Belgium SA mintegy 1400 munkavállaló elbocsátásával járó szerkezetátalakítási tervet hajtott létre, melynek eredményeképpen az elbocsátottak 85%-a korai nyugdíjazást vehetett igénybe; mivel úgy tűnik, hogy három évvel később a munkavállalók korai nyugdíjazásból nem részesülő 15%-ának mintegy fele állandó állást talált, azonban kedvezőtlenebb munkakörülményekkel;

Q.  mivel az Európában működő Caterpillar jogi struktúrájában megmutatkozik a vállalat számára előnyös adókikerülési gyakorlatokhoz vezető adótervezés: a Caterpillar Belgium SA, egy belgiumi korlátolt felelősségű társaság, a genfi székhelyű Caterpillar Overseas SARL leányvállalata, amely egy szolgáltatási megállapodás szerint az alapanyagok késztermékké történő alakítását látja el, ezért nemcsak a belga munkaerő által nyújtott hozzáadott értéktől, hanem a belga telephely közvetlen svájci irányításától is meg van fosztva, ahol nincsenek képviselve a belga munkavállalók;

R.  mivel ez a mechanizmus nemcsak a Caterpillart érinti, és semmiképpen sem előnyös az EU számára; mivel ezért alapvetően fontos, hogy az EU megvizsgálja e jogi konstrukciókat a Caterpillar Holding által létrehozott jogi struktúrák elemzésére irányuló vizsgálat révén, mindenekelőtt a Caterpillar Overseas SARL és az Unió területén elhelyezkedő különböző leányvállalatai közötti átruházási műveletek elemzésére összpontosítva annak megállapítása céljából, hogy ezen átruházások költsége helyénvaló-e, illetve annak kiderítése érdekében, hogy nem csupán adóelkerülésről van-e szó;

S.  mivel az utóbbi években súlyosan visszaesett az építőipari gépek kereskedelme az Unióban, ami részben az állami és magánberuházások csökkenéséhez köthető, részben pedig a nyersanyagárak emelkedéséből fakadó megemelkedett termelési költségeknek tudható be; mivel az építőipari gépek gyártása 2007 és 2014 között 45,1%-kal visszaesett, jelentős piacveszteségeket okozva az európai gyártóknak, elsőként az ágazaton belüli foglalkoztatottság csökkenése révén;

T.  mivel az ipari termékek tisztességes kereskedelme csak az alapvető munkavállalói jogok és környezetvédelmi szabályok tiszteletben tartása révén valósulhat meg; mivel a megújuló energiába és az energiahatékonyságba irányuló beruházás a megfelelő működést megteremteni képes ipari termékekbe történő beruházás egyik fő motorja;

U.  mivel a termelés innovációja az ipari gazdasági ciklus valamennyi szakaszában elősegíti a munkahelyek számának növekedését; mivel a gazdasági siker legjobb garanciája továbbra is a munkavállalók bevonása az innovációs intézkedésekbe és a stratégiák kialakításába;

V.  mivel az Alstom és a Caterpillar esetében nem vették kellően figyelembe a munkavállalók képviselőinek szakértelmét; mivel figyelemre méltó volt a szakszervezeteknek ebben a helyzetben megnyilvánuló egysége és szolidaritása, különösen ami a reichshoffeni kollégáknak a belforti telephelyen dolgozó kollégáik iránti szolidaritását, illetve a Caterpillar grenoble-i telephelyen dolgozó munkavállalóinak fellépését illeti, akik elállták a telephely bejáratát, miután a vállalat bejelentette a bezárást, és a 2016. szeptember 26-i tüntetésen is részt vettek belga kollégáik iránti támogatásuk kifejezéseképpen;

W.  mivel mindezek ellenére néhány vállalat, így a Caterpillar is, az innováció, a kutatás-fejlesztésbe való beruházás, a munkahelyteremtés és a készségek megújítása helyett rövid távú pénzügyi nyereségre épülő stratégiákat léptetett érvénybe; mivel 2015-ben a működési nyereség 70%-át osztaléknak fizették ki, ami a gazdaság financializációját erősíti a termelőkapacitásba, a kutatásba és a fejlesztésbe történő beruházás helyett;

X.  mivel a vezetés szerint a Caterpillar telephelyének bezárására az üzem versenyképességének biztosítása érdekében volt szükség; mivel a szakszervezetek hevesen ellenezték a bezárást; mivel a kormány és a szakszervezetek megkérdőjelezték az üzem versenyképességéről szóló érveket és abbéli aggodalmuknak adtak hangot, hogy az elbocsátások az üzem teljes bezárásának első lépései;

Y.  mivel a Caterpillar gosselies-i telephelye nyereséges volt; mivel a 2013 és 2015 között a termelési költségekben bekövetkezett csökkenés lehetővé tette, hogy az üzem termékei vonzóbbá váljanak, mint az Unión kívülről érkező termékek; mivel a vállalat ennek ellenére úgy döntött, hogy bezárja az üzemet és ázsiai, illetve latin-amerikai üzemekbe helyezi át a termelést; mivel ez azt mutatja, hogy az elbocsátásra irányuló döntések mögött a profitrészesedés növelése és nem valódi gazdasági okok húzódtak meg, és hogy az Uniónak küzdenie kell az ilyen jellegű jogellenes gyakorlatokkal szemben;

Z.  mivel a vállalat képviselői a tervezett bezárást a gosselies-i telephely termelési területének magasabb termelési költségekkel járó túlzott méretével, valamint azzal magyarázták, hogy máshol alacsonyabb költségekkel lehetne megoldani a gyártást; mivel a szakszervezetek bírálták a Caterpillart amiatt, hogy a részvényesek érdekeit tartja szem előtt, és figyelmen kívül hagyja a munkavállalók érdekeit; mivel úgy tűnik, hogy szinte az összes leépítésre 2017 áprilisa és júliusa között kerül sor;

Aa.  mivel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) olyan európai eszköz, amely közvetlen támogatást nyújt a világkereskedelemben bekövetkezett strukturális változások és a globalizáció következtében elbocsátott munkavállalóknak; mivel az EGAA több alkalommal igénybevételre került a Caterpillartól vagy leányvállalataitól elbocsátott európai munkavállalók megsegítésére;

Ab.  mivel az ügy jelentőségére és európai dimenziójára való tekintettel a Bizottság úgy határozott, hogy munkacsoportot állít fel az illetékes szervezeti egységek részvételével, amely közvetítőként működik közre a Caterpillar bezárásának folyamatában;

Ac.  mivel a Caterpillar gosselies-i telephelyének bezárása olyan harmadik országok javát szolgálja, amelyek nem tartják tiszteletben ugyanazokat a szociális és környezetvédelmi normákat, amelyeket az európai ipar alkalmaz, így tisztességtelen versenyhez vezet;

Ad.  mivel az Alstom azt állította, hogy megrendelései mintegy 30%-kal vissza fognak esni 2018-ig a francia telephelyek esetében, de a belforti telephely esetében megrendelései csak 2018-tól kezdenek majd csökkenni, és utolsó megrendelésének kiszállítására 2021-ben kerül sor; mivel az Alstom belforti telephelye életképes és új megoldásokat lehet keresni, ezért az ipari know-how-t és a szakképzett munkaerőt figyelembe kell venni a vállalat termelőképessége egészének értékelésekor;

Ae.  mivel a know-how és a szakképzett munkaerő elveszítése az Alstom belforti telephelyén aggodalomra ad okot, mert ez veszélyeztetné a telephelyen a gazdasági tevékenység újraindításának lehetőségét, amennyiben több megrendelés érkezne; mivel az európai vonatállomány (nevezetesen a nagy sebességű vonatok) öregszik és sok országnak nemsokára meg kell majd újítania flottáját, ezért Európának meg kell tartania ipari kapacitását ezen igények anélkül való kielégítése érdekében, hogy harmadik országok gyártóitól függene, és az Alstom telephelye megfelelne ennek a követelménynek;

Af.  mivel a súlyos európai ipari válság ahhoz vezet, hogy az EU gyártó ágazata még jobban függeni fog a harmadik országokból való behozataltól, ipari know-how és beruházások vesznek el, ami közvetlenül befolyásolja munkahelyek millióit; mivel a gyárak bezárása gyakran visszafordíthatatlan veszteségekkel jár a technológia, az ipari know-how és az ipari munkavállalók képzettsége tekintetében;

Ag.  mivel az ipar kulcsszerepet játszik a gazdaság egészének fejlődésében, mind a technológiák, mind a beszerzéssel kapcsolatos nehézségek áthidalása tekintetében;

1.  meggyőződése, hogy az európai ipart stratégiai eszköznek kell tekinteni az EU versenyképessége szempontjából; megismétli, hogy csak az erős ipar teszi lehetővé, hogy az EU megküzdjön az előtte álló kihívásokkal, nevezetesen a COP 21 keretében tett kötelezettségvállalásai tiszteletben tartásával és teljesítésével;

2.  emlékeztet arra, hogy az európai gazdasági válság megmutatta, hogy azok az iparágak a legellenállóképesebbek, amelyekbe a legtöbb beruházás áramlik, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza a megszorító politikáknak a közpénzekből történő beruházásokra és a belső fogyasztásra gyakorolt negatív hatását, amelyeknek ösztönözniük kellene a növekedést;

3.  hangsúlyozza, hogy az európai iparnak világszintű versennyel kell megküzdenie, ezért erőteljesen ösztönzi a Bizottságot, hogy sürgősen a világpiacot tekintse viszonyítási alapnak, amikor meghatározza a földrajzi piacokat versenyjogi elemzésében és összehasonlításaiban, és ne korlátozza az elemzést csupán a belső piacra, így tegye lehetővé az európai iparágak számára, hogy kutatási és fejlesztési partnerségeket vagy stratégiai szövetségeket alakítsanak ki;

4.  kéri a versenypolitikára és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát a társadalmi és a regionális kohézió fenntartását célzó állami beavatkozás elősegítése érdekében; hatásvizsgálat elvégzését kéri a termelőkapacitások alakulására vonatkozóan, beleértve különösen a gyárakat és a munkahelyeket, mielőtt a Versenypolitikai Főigazgatóság bármilyen döntést hoz;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen 15 évre előre mutató tanulmányt az európai vasúti ágazat fejlődéséről, az uniós tagállamok környezeti céljaival kapcsolatos különböző forgatókönyvek megvizsgálásával; kéri a Bizottságot, hogy készítsen további kiegészítő tanulmányt a különböző forgatókönyvek munkahelyekre, szakmákra és képzettségekre gyakorolt hatásáról; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak gyorsan nyomon kell követnie az uniós vasúti beszállító iparról szóló parlamenti állásfoglalásban szereplő ajánlásokat a munkahelyteremtés és növekedés érdekében; rámutat, hogy a nyomon követést elő kell segíteni az érintett felekkel folytatott állandó párbeszéd révén, és ki kell terjednie az állásfoglalás minden fejezetére;

6.  felhívja a Tanácsot, hogy gyorsan fogadja el a kereskedelmi védelmi mechanizmusok korszerűsítését, hogy végre megfelelően válaszolni tudjon a harmadik országok által folytatott tisztességtelen gyakorlatokra, és megvédje az uniós ipart az európai piacra érkező dömpingtől, így tisztességes versenyt biztosítva mindenki számára;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az uniós kereskedelempolitika nagyobb összhangját az iparpolitikával, hogy a kereskedelempolitika figyelembe vegye az európai ipari munkahelyek biztosításának szükségességét, és ne vezessen újabb áthelyezésekhez és az ipar további leépüléséhez; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a kereskedelmi megállapodások külön rendelkezéseket tartalmazzanak az európai ipar piacra jutásának javítására; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az egyenlő versenyfeltételeket az európai és Európán kívüli piaci szereplők számára;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a közbeszerzésről szóló uniós szabályoknak, nevezetesen a nemzeti preferenciáról, a kirívóan alacsony árú ajánlatokról és a tisztességtelen versenyről szóló szabályoknak való megfelelést; arra is emlékeztet, hogy az uniós rendelkezések lehetővé teszik az olyan ajánlatok elutasítását, amelyek értékének több mint 50%-a az EU-n kívül valósul meg;

9.  a különböző ipari ágazatokkal való együttműködésre buzdítja a Bizottságot az európai strukturális és beruházási alapok, pontosabban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) regionális szintű kutatási és fejlesztési projektek támogatására való lehető legjobb felhasználásának biztosítása érdekében;

10.  üdvözli egyes helyi hatóságok azon kezdeményezését, hogy a szociális partnerekkel együtt elősegítsék a gazdasági válság által érintett munkavállalókat és vállalatokat célzó kísérleti projekteket annak érdekében, hogy szakmai karriereket biztosítsanak szakmai képzés és intézkedések révén a részleges munkanélküliség helyett;

11.  határozottan meg van győződve arról, hogy a munkavállalóknak az uniós ipari stratégia végrehajtása keretében való védelmét meg kell erősíteni a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatandó konzultációról szóló jogalkotási csomaggal, erősítve a csoportos létszámcsökkentés rendszerét, valamint a globalizáció negatív hatásai elébe menve;

12.  hangsúlyozza a munkavállalók képviseleteinek elismert szakértelmét a vállalati stratégiai választások és döntéshozatal területén; előnyben részesíti helyi tájékoztatási és egyeztető bizottságok létrehozását az ipari kockázatok megelőzésére minden olyan érintett szereplő részvételével, akik ellenőrzési és riasztási képességekkel rendelkeznek;

13.  az Alstom telephelyén az ipari kockázatok megelőzése érdekében ellenőrzési és kockázatelemzési hatáskörrel bíró, az érintett felekből álló kísérleti helyi tájékoztatási és egyeztető bizottság létrehozását kéri, amely felel az Alstom telephelyén várható jövő tanulmányozásáért és 2018 utánra tevékenységek ajánlásáért;

14.  hangsúlyozza, hogy a szerkezetátalakítás során a foglalkoztatásra gyakorolt könnyen érzékelhető hatás a legfeltűnőbb, míg a munkakörülményekre és a munkavállalók egészségére gyakorolt kedvezőtlen hatások felismerése és kezelése nem megfelelő;

15.  felkéri a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel való konzultációt követően minél hamarabb nyújtson be a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló jogi aktusra irányuló javaslatot a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló, 2013. január 15-i parlamenti állásfoglalásban található részletes ajánlásokat követve;

16.  megjegyzi, hogy a nagy európai vállalatok által hozott szerkezetátalakítási döntések hatása messze túlmutat magán a vállalaton, és valójában az egész gazdasági szerkezetet érinti, beleértve az alvállalkozókat is, továbbá egész ipari ágazatok jövőjét befolyásolja hátrányosan;

17.  mélységesen aggódik amiatt, hogy egyes ipari telephelyeket hagynak megszűnni, így nem lehetséges a gazdasági átcsoportosítás, és ragaszkodik ahhoz, hogy módot kell találni a telephelyek tulajdonjogának visszavételére és a hatóságok ebben való segítésére;

18.  kéri az alvállalkozók bevonását a nagyvállalatoknál a csoportos létszámcsökkentési terv eredményeként sorra kerülő tárgyalási szakaszba;

19.  kéri, hogy a Bizottság a szociális partnerekkel való konzultációt követően minél hamarabb nyújtson be felülvizsgálatra irányuló javaslatot a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (98/59/EK tanácsi irányelv), amelynek a következő alapelveket kell tartalmaznia:

–  annak biztosítása, hogy a szerkezetátalakításban érintett és ugyanannál a vállalatnál, de különböző telephelyeken dolgozó munkavállalók együtt folytathassák le a csoportos létszámcsökkentési eljárást,

–  a vállalat minden alvállalkozójának bevonása a csoportos létszámcsökkentési eljárásba, hogy kártérítésről tárgyalhassanak a vállalattal a tevékenységük megszüntetéséből eredő károk miatt, beleértve az alvállalkozók munkavállalóinak foglalkoztatására gyakorolt hatást is,

–  kéri, hogy a vállalat az egész csoportos létszámcsökkentési eljárás idejére nevezzen ki döntéshozatali hatáskörrel rendelkező képviselőt a tárgyalásokra,

–  szankcionálási mechanizmus létrehozása az olyan vállalatok elleni fellépésre, amelyek tisztességtelen és nem valódi okokon alapuló szerkezetátalakítási eljárásokat („licenciement boursier”) folytatnak le, beleértve e vállalatok kizárását az egységes piacról és az európai finanszírozási programokból és/vagy arra való kötelezésüket, hogy fizessenek vissza a csoportos létszámcsökkentés előtti években kapott minden állami támogatást;

20.  kéri, hogy a Bizottság a szociális partnerekkel való konzultációt követően minél hamarabb nyújtson be a Florange-törvényhez hasonló európai szintű jogi aktusra irányuló javaslatot, amelynek célja bezárás esetén a vállalat arra való ösztönzése, hogy külön tájékoztatási eljárást kezdeményezzen az üzemi tanáccsal, amelynek célja vevő keresésének vagy a telephely értékesítésének megszervezése;

21.  úgy véli, hogy az európai társasági jog által kínált lehetőségek előnyeit kihasználni kívánó vállalatoknak ugyanakkor ragaszkodniuk kell a közös európai értékekhez; ezért kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy olyan irányelvre irányuló javaslatot, amely a munkavállalók európai társasági formákba való bevonásának új és integrált szerkezetét vezeti be, amely magas szintű tájékoztatási és konzultációs normákat állapít meg, és nagyratörő minimumnormákat vezet be a munkavállalók igazgatótanácsi szintű képviseletével kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy ennek az új keretnek kell lennie az egyedüli hivatkozási alapnak a tájékoztatás, a konzultáció és az igazgatótanácsi szintű képviselet tekintetében minden európai társasági formánál (azaz európai részvénytársaság, európai szövetkezet, a kkv-k közelgő alapokmánya), és hogy be kell vezetnie a munkavállalóknak az igazgatótanácsban (egyszintű rendszerek) vagy a felügyelőbizottságban (kétszintű rendszerek) való képviseletét biztosító rendszer kialakítására vonatkozó kötelezettséget;

22.  sajnálja, hogy mindössze egy nappal szerkezetátalakítási terveinek bejelentése után a Caterpillar a hivatalos sajtóközleménynek egy konferenciahívás során való felolvasásával tájékoztatta az európai üzemi tanács vizsgálóbizottságának tagjait a belgiumi gosselies-i telephelyen; kiemeli, hogy a Caterpillar-ügy újra bizonyítja, hogy egyes vállalatok nem tartják be az uniós jogot, mert nem tájékoztatják az európai üzemi tanácsot és nem konzultálnak vele szerkezetátalakítások bejelentése előtt, beleértve csoportos létszámcsökkentéseket Belgiumban, az Egyesült Királyságban és Észak-Írországban; úgy véli, hogy ez a rövid tájékoztatás az európai uniós irányelv egyértelmű megsértése volt, amely kimondja, hogy az európai üzemi tanácsokat a változások előtt kell tájékoztatni, illetve akkor kell velük konzultálni, nem pedig utólagosan; ezért kéri, hogy a Bizottság terjesszen elő javaslatot az európai üzemi tanács létrehozásáról szóló irányelv felülvizsgálatára, bevezetve a szerkezetátalakítási tervek és az üzembezárások addig való felfüggesztésének jogát, amíg befejeződik az uniós jogban megállapított megfelelő konzultációs eljárás, amely tisztességes esélyt ad a munkavállalók számára, hogy befolyásolják a döntéshozatali folyamatot a vállalatnál;

23.  megjegyzi, hogy a Caterpillar fenntarthatóság, többek között társadalmi felelősségvállalás melletti nyilvános elkötelezettsége ellenére nem észlelhető a vállalati társadalmi felelősségvállalás annál a módszernél, amellyel a vállalat munkavállalók ezreit érintő szerkezetátalakítási döntéseit kezeli, jogaik tiszteletben tartásának elmulasztásával; kiemeli, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás első szempontjának a vállalaton belüli iparági kapcsolatok minőségének kell lennie, beleértve annak megtalálását, hogy a szociális partnerek hogyan működjenek együtt, különösen a társadalmi párbeszéd javításában, a változások és a szerkezetátalakítások előrejelzésében és kezelésében, a munkavállalók emberi jogainak tiszteletben tartásában, beleértve a szakszervezetek létrehozásához és a hozzájuk történő csatlakozáshoz, a tárgyaláshoz és a sztrájkhoz való jogot, továbbá a munkavállalók „valódi” konzultációs és tájékoztatási eljárásokban való részvételének előmozdításában, többek között az európai üzemi tanácsokon és az európai részvénytársaságok igazgatótanácsain belül; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a vállalati társadalmi felelősségvállalás követelményeinek összehangolására, beleértve a társadalmi jelentéstétel és a vállalatok és vezetők visszaélések és vétségek következményeiért vállalandó felelőssége kötelező keretét, továbbá meghatározva a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló európai megállapodások keretét;

24.   megjegyzi, hogy az EGAA alapvető fontosságú uniós eszköz a globalizáció korában a tagállamoknak a munkavállalók szakmai átképzésére irányuló politikáikban való támogatása és annak érdekében, hogy a gazdaság szerkezete helyreálljon a régiókban az olyan munkavállalók tekintetében, akik a globalizáció vagy gazdasági válság negatív hatásait szenvedik el; sajnálja, hogy az EGAA-t néha úgy használják, mint a csoportos elbocsátások megtárgyalásához kapcsolódó eszközt, lehetővé téve, hogy a vállalkozás csökkentse a munkavállalók átképzésével kapcsolatos intézkedések és/vagy a munkavállalók kárpótlása finanszírozásában való részvételének szintjét; kitart amellett, hogy az EGAA-ból nyújtott pénzügyi támogatás nem vehető figyelembe a csoportos elbocsátásokkal kapcsolatos tárgyalások keretében; felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az EGAA-ról szóló rendelet felülvizsgálatára, hogy lehetővé tegye a szerkezetátalakítási ügyhöz kapcsolódó minden alvállalkozó, továbbá minden nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal támogatását az EGAA intézkedéseiből, de biztosítsa azt is, hogy amikor egy tagállam kérelmet nyújt be egy adott NUTS II régióban, a tagállam által az intézkedések társfinanszírozásában vállalandó arány 20%-ra csökkenjen;

25.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy készítsenek tanulmányokat a kereskedelmi tárgyalások hatásáról az EU-n kívüli országokban/régiókban;

26.  kiemeli, hogy e tanulmányokat regionális és ágazati alapú megközelítés alkalmazásával kell elkészíteni, de segíteniük kell a foglalkoztatásra és az e megállapodások előnyeiből részesülő európai iparágakra gyakorolt pozitív és negatív hatások megértésében is;

27.  fenntartja azt a véleményét, hogy az EU-nak előre kell számolnia a szabadkereskedelmi megállapodások által a foglalkoztatásra és az uniós iparra gyakorolt negatív hatással, és az európai alapoknak pénzeszközök kiutalásával támogatniuk kell a megállapodások által negatívan érintett régiókat/tevékenységi ágazatokat; úgy ítéli meg, hogy az EGAA betölthetné ezt a szerepet a jelenleg rendelkezésére bocsátott források növelésével, és hogy az ERFA, az ESZA és az EGAA felelhetne ezért a feladatért;

28.  felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a fő európai ipari ágazatokkal, nevezetesen a vasúti beszállítói és a gépgyártási ágazatokkal kapcsolatos, kedvezőbb piaci környezet megteremtésére irányuló stratégiájáról, valamint arról, hogy mit szándékozik tenni a munkahelyek, a know-how és a beruházások Európában tartásáért;

29.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki összefüggő stratégiát az újraiparosítás ipari politikájára vonatkozóan, amelynek nem szabad üres szónak maradnia annak érdekében, hogy következetes legyen céljainkkal;

30.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a mellékelt részletes ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(1)

HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)

HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

(3)

HL L 294., 2001.11.10., 1. o.

(4)

HL L 225., 1998.8.12., 16. o.

(5)

HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

(6)

HL L 82., 2001.3.22., 16. o.

(7)

HL L 294., 2001.11.10., 22. o.

(8)

HL L 80., 2002.3.23., 29. o.

(9)

HL L 207., 2003.8.18., 25. o.

(10)

HL L 142., 2004.4.30., 12. o.

(11)

HL L 310., 2005.11.25., 1. o.

(12)

HL L 122., 2009.5.16., 28. o.

(13)

HL L 308., 2010.11.24., 46. o.

(14)

HL C 168. E, 2013.6.14., 102. o.

(15)

HL C 117. E, 2006.5.18., 256. o.

(16)

HL C 76. E, 2008.3.27., 138. o.

(17)

HL C 199. E, 2012.7.7., 131. o.

(18)

HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(19)

HL C 440., 2015.12.30., 23. o.

(20)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0104.

(21)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0280.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat