ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a nukleáris biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról

19.10.2016 - 2016/2936 (COD)

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Michael Gahler, Jacek Saryusz-Wolski, Sandra Kalniete, Cristian Dan Preda, Elmar Brok, Arnaud Danjean, Tunne Kelam, David McAllister, Lorenzo Cesa, Lars Adaktusson, Andrey Kovatchev, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Eduard Kukan, Andrzej Grzyb, Laima Liucija Andrikienė, Fernando Ruas, Dubravka Šuica, Alojz Peterle, Tokia Saïfi, Julia Pitera a PPE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1122/2016

B8-1122/2016

Az Európai Parlament állásfoglalása a nukleáris biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról

(2016/2936(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésre, amely 1968-ban nyílt meg aláírásra és 1970-ben lépett hatályba,

–  tekintettel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség alapokmányára, amely 1957. július 29-én lépett hatályba,

–  tekintettel a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezményre, amely 1987. február 8-án lépett hatályba, tovább annak későbbi módosítására,

–  tekintettel az Európai Tanács által 2003. december 12-én elfogadott, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégiára,

–  tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésről elfogadott, 2010. március 10-i állásfoglalására[1],

–  tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek 2015. évi, 2015. április 27. és május 22. között New York-ban tartott konferenciájára,

–  tekintettel a 2016. március 31. és április 1. között Washington D.C.-ben megrendezett nukleáris biztonsági csúcstalálkozó következtetéseire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az elmúlt években a biztonsági környezet az Európai Unióban – és különösen a szomszédságában található országokban – jelentősen romlott és egyre volatilisabbá, veszélyesebbé és kiszámíthatatlanabbá vált, ami miatt a tagállamok kénytelenek az állami és nem állami szereplők által jelentett hagyományos és nem hagyományos fenyegetések egész sorával szembenézni;

B.  mivel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés öt nukleáris államot ismer el (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Franciaország és Kína), ám a szerződés hatályán kívül de facto három ország fejlesztett ki nukleáris arzenált (India, Pakisztán és Izrael), míg Észak-Korea nukleárisan felfegyverzett országnak tekinthető;

C.  mivel a nemzetközi biztonságot és stabilitást fenyegeti a nukleáris fegyverrel rendelkező, az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz hasonló államok közötti kapcsolat romlása, az, hogy a közelmúltban Oroszország felfüggesztette a plutónium megsemmisítéséről és igazgatásáról szóló 2000. évi megállapodást, az India és Pakisztán közötti feszültségek, valamint az észak-koreai nukleáris ambíciók;

D.  mivel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésnek jelenleg 191 állam a részes fele, beleértve az öt elismerten atomfegyverrel rendelkező államot: az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Oroszországot, Franciaországot és Kínát;

E.  mivel a mérföldkövet jelentő atomsorompó-szerződésnek az a célja, hogy megelőzze az atomfegyverek és az atomfegyver-technológia elterjedését, előmozdítsa az együttműködést az atomenergia békés célú felhasználásában, továbbá előrehaladást érjen el a világméretű nukleáris lefegyverzés területén;

F.  mivel a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény egy olyan jogi kötelező erővel rendelkező nemzetközi eszköz a nukleáris anyagok fizikai védelmének területén, amely intézkedéseket állapít meg a nukleáris anyagokkal összefüggő jogsértések megelőzésére, felfedésére és szankcionálására vonatkozóan;

G.  mivel a nyugtalanító médiajelentések szerint Oroszország Iskander típusú nukleáris rakétavédelmi rendszereket telepített az uniós tagállam Lengyelországgal és Litvániával határos Kalinyingrád területére;

H.  mivel a Krím-félsziget megszállásával és Ukrajna keleti részébe hibrid háborúval való behatolásával Oroszország megsértette az 1994. évi budapesti megállapodást, amely a nukleáris leszerelésért cserébe biztonsági garanciákat nyújtott Ukrajnának;

I.  mivel az EU fontos szerepet játszott az Iránnal kötött átfogó közös cselekvési terv részes feleként, mivel Irán nukleáris ambícióinak felhagyását eredményező keretet sikerült kialakítania;

J.  mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiban foglalt kötelezettségei, illetve a két Korea közötti nukleáris leszerelésről szóló 1992. évi nyilatkozat ellenére a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) 2016. szeptember 9-én újabb nukleáris kísérletet folytatott;

K.  mivel a világszintű együttműködés kulcsfontosságú a nukleáris terrorista cselekmények megelőzése szempontjából;

1.  mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy romlik a biztonsági helyzet az Európai Unió szomszédságában és azon túl, ami ahhoz vezethet, hogy elrettentés céljából ismét megindul a nukleáris fegyverkezés az állami és nem állami szereplők körében;

2.  felhívja a figyelmet arra, hogy a nukleáris fegyverrel rendelkező államok stratégiai tervei között ismét megjelentek a nukleáris fegyverek;

3.  támogatja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés célkitűzéseit, melyek alapját képezik az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását, a polgári célú nukleáris energia biztonságos és védett felhasználását, valamint az atomfegyvermentes világ megteremtését szolgáló világméretű erőfeszítéseknek;

4.  meggyőződése, hogy a biztonság feltételei és a fenntartható nukleáris lefegyverzés csakis olyan többoldalú folyamat során érhetők el, amelyben a felek jóhiszeműen vesznek részt; úgy véli, hogy a globális fegyverzet-ellenőrzési politikák legfontosabb célkitűzése a nukleáris leszerelés, és hogy a hosszú távú, végső célkitűzésnek az atomsorompó-szerződés nukleáris fegyverektől mentes világra irányuló célkitűzésének kell lennie;

5.  tudomásul veszi, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés 2015. évi felülvizsgálati konferenciája során nem tudtak megegyezésre jutni a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó záródokumentumról; emlékeztet arra, hogy az EU-nak nem sikerült közös álláspontot kialakítania a konferenciára való felkészülés során; hangsúlyozza, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés hatályán kívüli, atomfegyverrel rendelkező államokat nem kötik a kulcsfontosságú nemzetközi nonproliferációs és leszerelési kötelezettségek, és hogy ez fokozza annak a kockázatát, hogy az atomsorompó-szerződés veszít hitelességéből;

6.  mély aggodalmát fejezi ki az Oroszország hozzáállása miatt megnövekedett nukleáris fenyegetés okán, amelynek világszinten hatása van a biztonságra, a stabilitásra és a kiszámíthatóságra, valamint az Oroszország és a NATO közti kapcsolat romlása miatt, ideértve a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló nyilatkozat (INF) esetleges megsértéseit, az atomfegyverek használatának fokozott hajlandóságára, valamint az atomfegyverek további európai területekre történő esetleges telepítésének mérlegelésére vonatkozó nyilatkozatokat; felhívja a figyelmet arra, hogy az orosz katonai gyakorlatok nukleáris fegyverek Lengyelország ellen történő bevetését modellezik, és mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Oroszország Iskander típusú nukleáris rakétavédelmi rendszereket telepített az uniós tagállam Lengyelországgal és Litvániával határos Kalinyingrád területére;

7.  kifejezi aggodalmát a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) által a közelmúltban végrehajtott nukleáris kísérletek és a regionális stabilitást emiatt fenyegető veszély kapcsán; kéri, hogy a KNDK a jövőben tartózkodjék az ilyenfajta kísérletektől;

8.  üdvözli a P5+1-ek és Irán között Irán nukleáris ambícióiról kötött megállapodást, és az átfogó közös cselekvési terv maradéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében ösztönzi a felek közötti folyamatos együttműködést;

9.  támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség arra irányuló munkáját, hogy nukleáris területen előmozdítsa az együttműködést a nukleáris technológiák biztonságos, védett és békés felhasználásának fejlesztése érdekében;

10.  ösztönzi a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény további előtérbe állítását és szigorú végrehajtását, és sürgeti a még nem csatlakozott országokat, hogy ratifikálják a szerződést;

11.  felhív az együttműködésre irányuló erőfeszítések és a hatékony fellépés fokozására a nukleáris anyagok biztonsága tekintetében, hogy minimálisra csökkenjen annak kockázata, hogy ilyen anyagok terrorista csoportok kezébe kerülhessenek;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az ENSZ főtitkárának.

• [1]  HL C 349 E., 2010.12.22., 77. o.