Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2016)06329),

–  tekintettel a Bizottság 2016. október 4-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett 2016. október 13-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról(1) szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (európai piaci infrastruktúra-rendelet – EMIR), különösen a rendelet 11. cikkének (15) bekezdésére,

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 13. cikkére, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3), továbbá az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóságok (az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság) által 2016. március 8-án, a 648/2012/EU rendelet 11. cikke (15) bekezdésének megfelelően benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetekre,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra irányuló ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel az európai piaci infrastruktúra-rendelet elszámolási és kétoldalú kockázatkezelési követelményeket határoz meg a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában, jelentéstételi kötelezettséget ír elő a származtatott ügyletekre, valamint egységes követelményeket rögzít a központi szerződő felek és a kereskedési adattárak tevékenységének folytatására vonatkozóan;

B.  mivel az európai piaci infrastruktúra-rendelet 11. cikkének (15) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az európai felügyeleti hatóságoknak közös szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgozniuk, amelyek meghatározzák a rendelet 11. cikke (3) bekezdésének való megfeleléshez szükséges kockázatkezelési eljárásokat, ideértve a biztosítékeszközre és az elkülönítésre vonatkozó megállapodások előírt szintjeit és típusát, a rendelet 11. cikke (6)–(10) bekezdése szerinti mentesség alkalmazása során a szerződő felek és az érintett illetékes hatóságok által követendő eljárásokat, valamint a rendelet 11. cikke (5)–(10) bekezdésében említett alkalmazandó kritériumokat, ideértve különösen azt, hogy mi tekinthető a saját eszköz azonnali áthelyezését vagy a kötelezettségek szerződő felek közötti visszafizetését gátló gyakorlati vagy jogi akadálynak;

C.  mivel az európai piaci infrastruktúra-rendelet 11. cikkének (15) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot a szerződő fél jogi természetétől függően a szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet (az EBH-rendelet), az 1094/2010/EU rendelet (az EIOPA-rendelet), vagy az 1095/2010/EU rendelet (az ESMA-rendelet) 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására;

D.  mivel a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) 2013 szeptemberében kiadta a nem központilag elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítéki követelményeket meghatározó közös átfogó keretet, amelyet 2015 márciusában felülvizsgáltak;

E.  mivel az európai felügyeleti hatóságok 2016. március 8-án benyújtották a Bizottsághoz a szabályozástechnikai standardtervezeteket;

F.  mivel a Bizottság 2016. július 28-án tájékoztatta az európai felügyeleti hatóságokat azon szándékáról, hogy támogatni kívánja a szabályozástechnikai standardtervezeteket, feltéve, hogy azokat bizonyos pontokon módosítják az EBH-, az EIOPA- és az ESMA-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

G.  mivel az európai felügyeleti hatóságok 2016. szeptember 8-án hivatalos véleményt, valamint felülvizsgált szabályozástechnikai standardtervezeteket nyújtottak be a Bizottsághoz az EBH-, az EIOPA- és az ESMA- rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

H.  mivel a Bizottság 2016. október 4-én elfogadta a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet;

I.  mivel e felhatalmazáson alapuló rendelet a Parlament és a Tanács rendelkezésére álló ellenőrzési időszak lejártával csak akkor léphet hatályba, ha az ellen sem a Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást, illetve ha ezen időszak lejárta előtt a Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást;

J.  mivel az EBH-, az EIOPA- és az ESMA-rendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében meghatározott ellenőrzési időszak a szabályozástechnikai standardok bejelentésétől számított három hónap; mivel az említett ellenőrzési időszak a fentiek értelmében 2017. január 4-én jár le;

K.  mivel a nem központilag elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítéki követelmények végrehajtásának ütemtervét nemzetközi szinten elfogadták (BCBS és IOSCO); mivel az Unió elmulasztotta ugyan a végrehajtás első szakaszát illetően meghatározott határidőt (2016. szeptember 1.), ennek ellenére szabályai hatályba léphetnek időben a második határidő (2017. március 1.) vonatkozásában, amikor nagyszámú pénzügyi szerződő fél és nem pénzügyi csoport kezdi meg a biztosítékok nyújtását;

L.  mivel ennek megfelelően minél hamarabb ki kell nyilvánítani a jogi aktus elleni kifogásról való korai lemondást annak érdekében, hogy az Unió teljesíthesse nemzetközi kötelezettségét, és hogy a szerződő felek kellő időben történő, előzetes értesítés alapján felkészülhessenek az új követelményekre; mivel ez a megközelítés hozzájárul ahhoz, hogy a lehető leghamarabb biztosítsuk jogbiztonságot a piaci szereplők számára mind az Unióban, mind a harmadik országokban;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o. (2) HL L 331., 2010.12.15., 12. o. (3) HL L 331., 2010.12.15., 48. o. (4) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.