Eljárás : 2016/2936(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1129/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-1129/2016

Viták :

PV 26/10/2016 - 17
CRE 26/10/2016 - 17

Szavazatok :

PV 27/10/2016 - 8.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 188kWORD 88k
19.10.2016
PE589.729v01-00
 
B8-1129/2016

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a nukleáris biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról  (2016/2936(RSP))


Sabine Lösing, Javier Couso Permuy, Takis Hadjigeorgiou, Marie-Christine Vergiat, Paloma López Bermejo, Marina Albiol Guzmán, Neoklis Sylikiotis, Stelios Kouloglou, Kostadinka Kuneva, Tania González Peñas, Xabier Benito Ziluaga, Estefanía Torres Martínez, Miguel Urbán Crespo, Lola Sánchez Caldentey a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a nukleáris biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról  (2016/2936(RSP))  
B8-1129/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciájának a tömegpusztító fegyverektől mentes Közel-Kelet megteremtésére vonatkozó ajánlásairól szóló 2013. január 17-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésről szóló 2010. március 10-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Tanács 8079/15. számú, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek kilencedik felülvizsgálati konferenciájáról szóló következtetéseire,

–  tekintettel a 2016. március 31. és április 1. között Washington D.C.-ben megrendezett nukleáris biztonsági csúcstalálkozóra,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének egy nukleáris fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásáról szóló 2011. december 13-i határozatára (A/RES/66/61),

–  tekintettel a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet létrehozásához vezető folyamat támogatásáról szóló 2012. július 23-i 2012/422/KKBP tanácsi határozatra(3),

–  tekintettel az ENSZ közgyűlésének a többoldalú nukleáris leszerelést előmozdító nyitott munkacsoport (OEWG) létrehozásáról szóló A/RES/70/33. számú, 2016. évi genfi határozatára, valamint az OEWG-nek az ENSZ Közgyűléséhez intézett, 2016. augusztus 19-én elfogadott jelentésére (A/71/371),

–  tekintettel az Átfogó Atomcsend Szerződésre (CTBT), a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) átfogó biztosítéki megállapodásaira és kiegészítő jegyzőkönyveire, a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezményre, a nukleáris terrorizmussal kapcsolatos cselekmények betiltására vonatkozó nemzetközi egyezményre, a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódexre, a 2009-ben hatályát vesztő Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződésre (START I), a stratégiai offenzíva csökkentéséről szóló szerződésre (SORT), és a START megállapodás 2010. évi meghosszabbítására (az új START),

–  tekintettel az atomsorompó-szerződés 2010. évi felülvizsgálati konferenciájára, és különösen a 64 konkrét nyomon követő intézkedést tartalmazó cselekvési tervre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel sajnálatos módon a nukleáris fegyverek birtoklása és használata döntő szerepet játszik az atomfegyverekkel elismerten vagy el nem ismerten rendelkező államok katonai politikájában; mivel a nukleáris, biológiai és vegyi fegyverekhez hasonló tömegpusztító fegyverek birtoklása és elterjedése az egyik legkomolyabb fenyegetést jelenti a nemzetközi békére és biztonságra;

B.  mivel a multilaterális leszerelés folyamata megszakadt, és újraélesztéséhez évekig nem volt meg a kellő politikai akarat, mivel a legsürgetőbb biztonsági prioritások közé tartozik annak megakadályozása, hogy terroristák vagy újabb államok jussanak nukleáris fegyverekhez vagy ilyen fegyvereket felhasználjanak, valamint a globális készletek csökkentése, az e téren való korszerűsítés megállítása és a nukleáris fegyverektől mentes világ felé való elmozdulás;

C.  mivel az atomsorompó-szerződés 2010. évi felülvizsgálati konferenciájának következtetései és cselekvési terve kulcsfontosságú elemei voltak az érdemi nukleáris leszerelési folyamatnak; mivel nem történt előrelépés és nem volt politikai akarat az atomsorompó-szerződés konkrét – a 2010. évi cselekvési tervben elfogadott 64 konkrét intézkedéshez hasonló – végrehajtási célkitűzéseinek elérését illetően;

D.  mivel tovább kell erősíteni az atomsorompó-szerződés mindhárom pillérét, nevezetesen a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását, a leszerelést és az atomenergia civil felhasználásával kapcsolatos együttműködést;

E.  mivel az EU elkötelezte magát amellett, hogy megelőzi, meggátolja, megállítja és lehetőség szerint felszámolja a világszinten aggodalmat keltő proliferációs programokat; mivel az EU-nak fokoznia kell a proliferációs mozgások és a finanszírozás megakadályozására irányuló erőfeszítéseit, szankcionálnia kell a tömegpusztító fegyverek terjesztését, és többoldalú szerződések, ellenőrzési mechanizmusok, nemzeti és nemzetközi szinten összehangolt exportellenőrzések és együttműködésen alapuló fenyegetéscsökkentési programok révén intézkedéseket kell bevezetnie az ismeretek és a know-how immateriális átadásának megakadályozására;

F.  mivel 2016-ban volt az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa Átfogó Atomcsend Szerződésének (CTBT) aláírásra való 1996. szeptember 24-i megnyitásának 20. évfordulója; mivel ez a szerződés még nem lépett hatályba, mivel az atomsorompó-szerződés részes és nem részes feleinek egy része még nem írta alá vagy nem ratifikálta;

G.  mivel kilenc, nukleáris fegyverrel rendelkező államból négy nem részes fele az atomsorompó-szerződésnek, és mivel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) visszavonta aláírását; mivel az Európai Unió Tanácsa és az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a KNDK által „sikeres hidrogénbomba-kísérletnek” titulált, 2016. január 6-án végrehajtott tesztet; mivel 2016. szeptember 9-én a KNDK lefolytatta ötödik nukleáris kísérletét, ami egyértelműen sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival összhangban vállalt nemzetközi kötelezettségeit;

H.  mivel az Unió részt vesz az E3/EU+3 és Irán közötti nemzetközi tárgyalásokban és közvetítésben, amelyek célja, hogy diplomáciai úton békés megoldást találjanak az iráni nukleáris program kérdésére; mivel az EU fontos szerepet játszik az Iránnal kötött átfogó közös cselekvési terv részes feleként, mivel felügyeli a megállapodás végrehajtását;

I.  mivel a NATO nukleáris megosztási és kétoldalú megállapodásai keretében megközelítőleg 150–200 szubstratégiai nukleáris fegyver továbbra is a NATO nukleáris fegyverekkel nem rendelkező öt tagállama (Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia és Törökország) kezében van, anélkül, hogy ezekben az országokban erről demokratikus vitát vagy párbeszédet folytattak volna, nem is beszélve a területükön található tömegpusztító fegyverekről;

J.  mivel a NATO 2010-es stratégiai koncepciója és a 2012-es védelmi és elrettentési helyzetkép arra kötelezi a NATO-t, hogy megteremtse a nukleáris fegyverektől mentes világ létrehozásához szükséges feltételeket;

K.  mivel Oroszországban és az Egyesült Államokban továbbra is folyamatban van az új START-szerződés végrehajtása, amely 2021-ben hatályát veszti, hacsak a két fél azt meg nem hosszabbítja;

L.  mivel szoros koordinációra van szükség az EU és a szomszédos országok, és különösen az Egyesült Államok és Oroszország között azzal a céllal, hogy újrakezdjék és folytassák a nukleáris robbanófejek számának csökkentését és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását;

1.  komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egy új atomfegyverkezési verseny veszélye fenyeget; ezért hangsúlyozza, hogy az atomsorompó-szerződés mint a globális nonproliferációs és leszerelési rendszer alapvető mérföldkövének megerősítése kulcsfontosságú, és igen sürgős abból a célból, hogy megerősítsük az atomsorompó-szerződés központi elemét képező nagyszabású egyezséget; sürgeti, hogy ezért minden erőfeszítést tegyenek meg az atomsorompó-szerződés, és annak összes vonzata végrehajtására, és hogy erősítsék meg a meglévő atomsorompó-rendszert, és különösen a CTBT-t és a NAÜ átfogó biztosítéki egyezményét alkotó megállapodásokat, szerződéseket és ügynökségeket; megerősíti, hogy a multilaterális erőfeszítések hatékonysága érdekében ezen erőfeszítéseket az atomfegyvermentes világ elérésének gondosan kialakított elképzelésébe kell elhelyezni a lehető leghamarabb;

2.  emlékezteti az EU-t és a tagállamokat, hogy a nukleáris leszerelés és az atomsorompó érdemben kapcsolódnak egymáshoz és kölcsönösen erősítik egymást; úgy véli, hogy az atomsorompó-szerződés fennmaradásához és megerősítéséhez a nukleáris leszerelés lépéseit és határidőit tartalmazó útiterv szükséges; sürgeti az atomfegyverekkel rendelkező államokat, hogy tegyenek eleget az atomsorompó-szerződés 6. cikke szerinti kötelezettségvállalásuknak, miszerint „jóhiszemű tárgyalásokat folytatnak a nukleáris fegyverkezési verseny mielőbbi megszüntetése és a nukleáris leszerelés érdekében hozandó hatékony intézkedésekről”; hangsúlyozza, hogy az atomfegyverekkel rendelkező államok nem tettek kellő mértékben eleget e kötelezettségüknek, noha az az atomsorompó-rendszer további jelentősége szempontjából döntő fontosságú;

3.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a nukleáris leszerelést kezeljék a kül- és biztonságpolitika egyik prioritásaként, és oldják fel a nukleáris leszerelésről szóló kétoldalú és globális tárgyalásokban előállt holtpontot;

4.  üdvözli, hogy 2003 óta a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló záradékokat iktatnak be a harmadik országokkal kötött EU-egyezményekbe és cselekvési tervekbe; hangsúlyozza, hogy ezen intézkedéseket az EU valamennyi partnerországának kivétel nélkül végre kell hajtania és bele kell foglalnia valamennyi uniós megállapodásba, többek között a vegyes megállapodásokba is;

5.  üdvözli a közvélemény és a politikusok egyre nagyobb fokú tájékozottságát; támogatja a nukleáris leszerelésért és az atomfegyvermentes világ 2020-ra történő eléréséért indított „Polgármesterek a Békéért” elnevezésű kampányt és a „Globális Zéró Tolerancia” kezdeményezést; hangsúlyozza a parlamenteknek és a képviselőknek a nukleáris nonproliferáció és a leszerelés előmozdításában betöltött felelősségét, továbbá üdvözli a nukleáris leszerelés globális parlamenti hálózatának erőfeszítéseit;

6.  sürgeti a nukleáris fegyverrel rendelkező uniós tagállamokat, hogy haladéktalanul hagyják abba a nukleáris robbanófejek és hordozórendszerek minőségi tökéletesítését, fejlesztését, gyártását és raktározását; felhívja ezen államokat, hogy tegyenek új kezdeményezéseket a nukleáris fegyverrel rendelkező államok közötti tárgyalásokra, amelyek célja a nukleáris fegyverek mennyiségének további radikális csökkentése és végső soron e fegyverek teljes felszámolása;

7.  kéri, hogy az atomkísérletekre vonatkozó moratóriumot az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) mielőbbi hatálybalépéséig szigorúan tartsák be, mivel még ratifikálásokra van szükség; sürgeti az Átfogó Atomcsend Szerződés II. mellékletében felsorolt fennmaradó államokat, amelyek ratifikálására szükség van a CTBT hatálybalépéséhez, hogy minél hamarabb írják alá és ratifikálják a szerződést, mivel ez az egyetemes és nemzetközileg ellenőrizhető atomcsend szerződés a leghatékonyabb módja a nukleáris fegyverekkel végzett kísérleti robbantások és egyéb nukleáris robbantások betiltásának;

8.  támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) mandátumának megerősítésére irányuló további erőfeszítéseket, beleértve a NAÜ biztosítéki megállapodásaihoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvek általános érvényűvé tételét, valamint a bizalomépítő intézkedések kidolgozását célzó egyéb lépéseket; támogatja annak biztosítását, hogy elégséges erőforrások álljanak a NAÜ rendelkezésére ahhoz, hogy elláthassa fontos feladatát a nukleáris tevékenységek biztonságossá tétele terén;

9.  sajnálja, hogy az atomsorompó-szerződést aláíró, nukleáris fegyverekkel rendelkező államok korszerűsítik arzenáljukat és vonakodnak attól, hogy nukleáris arzenáljukat és a nukleáris elrettentés katonai doktrínájához való ragaszkodásukat csökkentsék vagy felszámolják;

10.  felszólítja a nukleáris fegyverekkel rendelkező összes államot, hogy nyújtson negatív biztonsági garanciát és tartózkodjon a nukleáris fegyverek használatától vagy az azzal való fenyegetéstől;

11.  határozottan támogatja az Oroszország és az Egyesült Államok által nukleáris fegyvereik jelentős csökkentése érdekében tett lépéseket, amint arról a START- és a SORT-szerződésekben megállapodtak; sajnálja e tekintetben, hogy az új START 2011-es hatálybalépése óta nincsenek további tárgyalások a telepített és nem telepített nukleáris robbanófejek, többek között most először a szubstratégiai nukleáris fegyverek sürgősen szükséges csökkentéséről; sürgeti ezért az Átfogó Atomcsend Szerződés ratifikációját, valamint az új START-megállapodás folytatását;

12.  elítéli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) által folytatott nukleáris kísérleteket, többek között egy hidrogénbomba tesztelését, mivel ez komoly fenyegetést jelent a Koreai-félsziget és az északkelet-ázsiai térség békéjére és stabilitására nézve; támogatja mindemellett a hatoldalú megbeszélések keretét, és felszólít azok újrakezdésére a Koreai-félsziget nukleáris leszerelése érdekében, valamint megjegyzi, hogy Kína fontos szerepet játszik e tekintetben, továbbá támogatja a Koreai-félszigeten osztozó két állam közötti első kétoldalú tárgyalásokra irányuló közelmúltbeli kezdeményezéseket; megerősíti támogatását és elkötelezettségét a KNDK-val kapcsolatos nukleáris kérdések békés és diplomáciai megoldása iránt; felszólítja a KNDK-t, hogy újra működjön együtt konstruktívan a nemzetközi közösséggel – ezen belül is különösen a hatoldalú megbeszélések résztvevőivel – annak érdekében, hogy sikerüljön tartós békét és biztonságot teremteni egy nukleáris fegyverektől mentes Koreai-félszigeten; hangsúlyozza, hogy a leszerelési tárgyalásokat rohamosan segítené, ha azokat összekötnék az arra irányuló tárgyalásokkal, hogy az 1953. évi koreai fegyverszüneti megállapodást állandó békemegállapodások váltsák fel, amint azt Észak-Korea is javasolta, ám azt többször is elutasították;

13.  üdvözli az ENSZ Közgyűlésének egy nukleáris fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásáról szóló határozatát és az e folyamat támogatásáról szóló 2012. júliusi tanácsi következtetéseket; úgy véli, hogy a Közel-Keleten, a Földközi-tenger térségében és az Északkelet-Ázsiában létrehozandó, nukleáris fegyverektől mentes övezetről szóló tárgyalások döntő fontosságú lépései lehetnek az e régió országainak biztonságával kapcsolatos aggályok elhárításának; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tömegpusztító fegyverektől mentes övezet létrehozásáról szóló, 2012-re tervezett konferenciát elhalasztották; kéri e konferencia azonnali megkezdését;

14.  felhívja a térség valamennyi államát, hogy egy nukleáris fegyverektől mentes övezet létrehozásáig ne fejlesszen, gyártson, teszteljen és más módon se szerezzen be nukleáris fegyvereket, és saját területén vagy az ellenőrzése alatt álló területeken ne engedje meg nukleáris fegyverek vagy nukleáris robbanóeszközök telepítését;

15.  kéri egy tömegpusztító fegyverektől mentes európai övezet létrehozását; sürgeti különösen a francia és a brit kormányt, hogy számolják fel nukleáris fegyvereiket; sürgeti az Egyesült Államok kormányát, hogy vonjon ki Európából minden taktikai nukleáris fegyvert, és felszólítja az Oroszországi Föderáció kormányát, hogy ne telepítse nukleáris fegyvereit nyugati területeire, illetve távolítsa el azokat onnan; kéri a nukleáris fegyverek elosztására vonatkozó, az uniós tagállamok és az Egyesült Államok/NATO közötti megállapodások felszámolását;

16.  üdvözli az OEWG-nek az ENSZ Közgyűlés A/RES/70/33. számú határozata nyomán elvégzett munkáját és az ENSZ Közgyűlésnek szóló ajánlását – amely az OEWG (A/71/371) végleges jelentésében szerepel és amelyet 2016. augusztus 19-én széles körű támogatással fogadtak el –, hogy hívjon össze egy valamennyi állam előtt nyitva álló konferenciát egy, a nukleáris fegyverek betiltását célzó, jogilag kötelező érvényű eszköz megvitatása érdekében, melynek végső célja a nukleáris fegyverek teljes körű megsemmisítése lenne; elismeri, hogy ez meg fogja erősíteni a nukleáris nonproliferációra és a leszerelésre irányuló célkitűzéseket és kötelezettségeket, amelyeket az atomsorompó-szerződés tartalmaz, valamint segíti létrehozni a globális biztonság és a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtéséhez szükséges feltételeket;

17.  felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák és jelentősen járuljanak hozzá az OEWG ajánlásaihoz, különösen azzal a céllal, hogy egy, a nukleáris fegyverek betiltását célzó, jogilag kötelező érvényű eszközt hozzanak létre egy olyan folyamat során, amelynek vezérelvei az átláthatóság, a visszafordíthatatlanság és az ellenőrizhetőség, kellőképpen figyelembe véve a nukleáris fegyverek biztonsági vonatkozásait és humanitárius vetületeit;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a tagállamoknak, a Bizottság alelnökének/az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ leszerelési ügyekkel foglalkozó főbiztosának, az atomsorompó-szerződés 2015. évi felülvizsgálati konferenciája elnökének és a NAÜ főigazgatójának.

 

 

 

(1)

HL C 440., 2015.12.30., 97. o.

(2)

HL C 349 E., 2010.12.22., 77. o.

(3)

HL L 196., 2012.7.24., 67. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat