Eljárás : 2016/2966(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1229/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-1229/2016

Viták :

PV 23/11/2016 - 14
CRE 23/11/2016 - 14

Szavazatok :

PV 24/11/2016 - 8.8
CRE 24/11/2016 - 8.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 270kWORD 76k
16.11.2016
PE593.659v01-00
 
B8-1229/2016

benyújtva a B8-1805/2016. és B8-1806/2016. számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


az EU-nak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményhez való csatlakozásáról (2016/2966(RSP))


Julie Girling, Daniel Dalton, Arne Gericke, Jussi Halla-aho, Marek Jurek, Monica Macovei, Branislav Škripek, Kazimierz Michał Ujazdowski, Anders Primdahl Vistisen, Jadwiga Wiśniewska, Jana Žitňanská, Angel Dzhambazki, Urszula Krupa az ECR képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány az EU-nak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményhez való csatlakozásáról (2016/2966(RSP))  
B8-1229/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21., 23., 24. és 25. cikkére,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének jogi eszközeire az emberi jogok, különösen a nők jogai terén, mint például az ENSZ Alapokmánya, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya, az emberkereskedelem, illetve mások prostitúciós kizsákmányolásának megszüntetéséről szóló egyezmény, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetések elleni egyezmény, a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezmény és a visszaküldés tilalma, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény,

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, az ENSZ Közgyűlése által 1979. december 18-án elfogadott 34/180. számú határozat 11. cikke (1) bekezdésének d) pontjára,

_  tekintettel a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, a nők elleni erőszakról szóló, 2014. február 25-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a nők és lányok elleni erőszakról, valamint a velük szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló európai uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének „A nőkkel szembeni erőszak – az egész EU-ra kiterjedő felmérés” című, 2014 márciusában közzétett jelentésére,

–  tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelvre(2),

–  tekintettel az európai védelmi határozatról szóló 2011/99/EU irányelvre(3) és a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló 606/2013/EU rendeletre(4),

–  tekintettel az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről és az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelvre(5) és a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011/92/EU irányelvre(6),

–  tekintettel a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett, az EU-nak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményhez való csatlakozásáról szóló kérdésekre (O-000121/2016 – B8-1805/2016 és O-000122/2016 – B8-1806/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a férfiak és a nők közötti egyenlőség az EU egyik alapértéke, amelyet elismer az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikke,

B.  mivel a nők elleni erőszak az Unión belül továbbra is gyakori jelenség; mivel az Alapjogi Ügynökség nők elleni erőszakról szóló 2014. évi jelentése az egyéb rendelkezésre álló tanulmányokkal összhangban azt a becslést tartalmazza, hogy az európai nők egyharmadát felnőtt életében legalább egyszer érte fizikai vagy szexuális erőszak, 20%-a online tapasztalt szexuális zaklatást, minden huszadik nőt megerőszakoltak és tízből több mint egy nőnek volt része beleegyezése nélkül vagy erő alkalmazásával elkövetett szexuális erőszakban;

C.  mivel a bizonyítékok szerint férfiak is jelentős számban szenvednek el erőszakot nőktől, és a 2016. évi statisztikák szerint Angliában és Wales-ben máig 600 000 férfi áldozat tett panaszt a rendőrségen családon belüli erőszak miatt(7), Skóciában pedig a családon belül elkövetett erőszakos cselekmények 20%-a férfiak ellenében történt (8);

D.  mivel a nők és férfiak elleni erőszakot túlságosan gyakran tekintik magánügynek, és túl könnyedén tolerálják; mivel valójában bűncselekményről van szó, amelyet mint olyat szankcionálni kell;

E.  mivel egyetlen intézkedés nem képes megszüntetni a nők és férfiak elleni erőszakot, de az infrastrukturális, jogi, igazságügyi, végrehajtási, kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi és szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb intézkedések kombinációja jelentős mértékben növelheti a tudatosságot, illetve csökkentheti az erőszakot és annak következményeit;

1.  emlékeztet arra, hogy a tagállamokat az EUSZ 2. cikke és az Alapjogi Charta a nemek közötti egyenlőség biztosítására, védelmére és előmozdítására kötelezi;

2.  határozottan elítéli a nőkkel és a lányokkal szemben elkövetett erőszak valamennyi formáját; megállapítja, hogy az erőszak és a visszaélések a nőket aránytalanul érintik, de aggasztja, hogy a házastársuk vagy partnerük által a férfiak ellen elkövetett erőszakos cselekményeket a férfi áldozatok a valóságosnál alacsonyabb számú esetben jelentik be, illetve a rendőrség és az igazságügyi szervek ezeket nem is veszik kellően figyelembe;

3.  megállapítja, hogy a nők és férfiak elleni erőszak a hatalommal és az ellenőrzéssel függ össze, és az erőszakos magatartásba beletartozhat a testi erőszak, az érzelmi zsarolás, az elszigetelés, a fenyegetés, a nemi erőszak, a gazdasági visszaélés, a megfélemlítés, a gyermekek vagy a kedvenc háziállatok manipulatív felhasználása, valamint a kivételes helyzettel való visszaélés;

4.  elismeri, hogy a nemi alapú erőszak pusztító erejű: a nők 60%-a hajléktalansága egyik legfőbb okaként a családon belüli erőszakot nevezi meg; a partnerük által testileg vagy szexuálisan bántalmazott nők majd kétszeres valószínűséggel szenvednek depressziótól vagy próbálkoznak öngyilkossággal, terhes nők esetében pedig a családon belüli erőszak káros hatással van az anya és a gyermek egészségére;

5.  üdvözli a maga nemében első tanulmányt, amelyet a nők elleni erőszakról készített az Alapjogi Ügynökség 2014-ben, és felszólítja az ügynökséget, hogy tanulmányozza a férfiak elleni erőszak előfordulását is;

6.  emlékeztet rá, hogy november 25. a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem világnapja; kifejezést ad mély aggodalmának az EU-ban élő nők elleni erőszak elterjedtsége miatt; megállapítja, hogy hatalmas különbségek vannak az EU-ban jelzett erőszakos esetek számát illetően, és az egyes tagállamokban egymástól meglehetősen eltérő módon kezelik a nemi alapú erőszakot; felhívja a tagállamokat, hogy működjenek együtt a bevált gyakorlatok cseréje és az erőszak megelőzését, illetve a férfiak és nők nemi alapú erőszaktól való megvédését szolgáló tényleges megoldások átadása érdekében;

7.  megállapítja, hogy mind a 28 tagállam aláírta az Európa Tanács nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményét, amely hangsúlyozza a tagállamok politikai szándékát a nők elleni erőszak felszámolására; elismeri, hogy 14 tagállam ratifikálta az Egyezményt; hangsúlyozza, hogy a tagállamok szuverén joga az Egyezmény és annak rendelkezései ratifikálása és végrehajtása;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0126.

(2)

HL L 315., 2012.11.14., 57. o.

(3)

HL L 338., 2011.12.21., 2. o.

(4)

HL L 181., 2013.6.29., 4. o.

(5)

HL L 101., 2011.4.15., 1. o.

(6)

HL L 335., 2011.12.17., 1. o.

(7)

A családon belüli erőszak férfi áldozatai: tanulságok a házi egészségügyi szolgálat gyakorlatának felülvizsgálatához, Journal of Research Nursing 2016, Vol. 21 (5-6).

(8)

Skót hivatalos statisztikák (2015. október)

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat