Eljárás : 2016/2952(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1241/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-1241/2016

Viták :

PV 22/11/2016 - 18
CRE 22/11/2016 - 18

Szavazatok :

A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 390kWORD 119k
16.11.2016
PE593.675v01-00
 
B8-1241/2016

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a jelnyelvekről és a szakképzett jelnyelvi tolmácsokról (2016/2952(RSP))


Kateřina Konečná, Jiří Maštálka, Merja Kyllönen, Marina Albiol Guzmán, Paloma López Bermejo, Sofia Sakorafa, Tania González Peñas, Xabier Benito Ziluaga, Lola Sánchez Caldentey, Miguel Urbán Crespo, Estefanía Torres Martínez, Stefan Eck, Miguel Viegas, João Ferreira, João Pimenta Lopes, Ángela Vallina, Kostadinka Kuneva, Stelios Kouloglou, Kostas Chrysogonos, Anja Hazekamp, Marisa Matias, Matt Carthy, Martina Anderson, Liadh Ní Riada, Lynn Boylan, Josu Juaristi Abaunz a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a jelnyelvekről és a szakképzett jelnyelvi tolmácsokról (2016/2952(RSP))  
B8-1241/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2., 9., 10., 19.,168. cikkére és 216. cikkének (2) bekezdésére, valamint az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 21. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a siketek jelnyelvéről szóló 1988. június 17-i állásfoglalására(1), valamint a jelnyelvekről szóló 1998. november 18-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre (CRPD) és az EU-ban 2011. január 21-én, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2009. november 26-i 2010/48/EK tanácsi határozattal összhangban történt hatályba lépésére(3),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásáról szóló, 2016. július 7-i állásfoglalására, különös tekintettel az ENSZ CRPD-bizottságának záró észrevételeire(4),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottságnak az inkluzív oktatáshoz való jogról szóló 4. sz. általános megjegyzésére(5),

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre (a továbbiakban: „a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv”)(6),

–  tekintettel a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7),

–  tekintettel „Az Erasmus+ program és a szakképzési mobilitás támogatásának más eszközei – az egész életen át tartó tanulás perspektívájából” című, 2016. április 12-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az Európai Ifjúsági Fórum az egyenlőségről és a megkülönböztetésmentességről szóló szakpolitikai dokumentumára(9),

–  tekintettel a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2015. december 2-i javaslatra (COM(2015)0615),

–  tekintettel a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló 2012. december 3-i javaslatra (COM(2012)0721),

–  tekintettel a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(10),

–  tekintettel a jelnyelvi tolmácsok európai fórumának (efsli) a „Tanulási eredmények” és „Értékelési iránymutatások” című kiadványaira, melyek célja, hogy a jelnyelvi tolmácsok egyenlő képzési lehetőségeket kapjanak, valamint hogy a siket polgárok az Unió egész területén minőségi szolgáltatásokban részesüljenek(11),

–  tekintettel az efsli/Siketek Európai Uniója által a jelnyelvi tolmácsok számára a nemzetközi/európai szintű találkozókhoz kidolgozott iránymutatásra(12),

–  tekintettel a Szinkrontolmácsok Nemzetközi Szövetségének (AIIC) a vegyes csapatokban dolgozó tolmácsok számára kidolgozott iránymutatására(13),

–  tekintettel a külföldi munkavállalás vagy tanulás esetén a jelnyelvi tolmácsolási szolgáltatáshoz való jogokról szóló efsli-jelentésre(14),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel teljes jogú polgárként a fogyatékkal élő személyek, és különösen a nők és gyermekek – beleértve a siket és nagyothalló személyeket, a jelnyelvet használókat és az azt nem használókat – egyenlő jogokkal rendelkeznek, és joguk van az elidegeníthetetlen méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a független életvitelhez, az önállósághoz és a teljes körű társadalmi szerepvállaláshoz;

B.  mivel az EUMSZ értelmében az Uniónak politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során küzdenie kell a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés ellen (10. cikk), és az ilyen megkülönböztetés leküzdésére az Unió jogszabályokat fogadhat el (19. cikk);

C.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 26. cikke kifejezetten tiltja a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést, és a fogyatékossággal élő személyek társadalomban való egyenlő részvételéről rendelkezik;

D.  mivel az EU-ban mintegy egymillió a jelnyelvet használó(15), és 51 millió a nagyothalló polgárok száma(16), és ez utóbbiak közül számosan jelnyelvet használók is;

E.  mivel a nemzeti és regionális jelnyelvek teljes jogú, a beszélt nyelvekkel egyenértékű, természetes nyelvek, amelyek saját nyelvtannal és szintaxissal rendelkeznek(17),

F.  mivel az EU többnyelvűségi politikája ösztönzi az idegen nyelvek tanulását, és mivel egyik célja az, hogy minden európai anyanyelvén kívül még két nyelvet beszéljen; mivel a nemzeti és regionális jelnyelvek tanulása és előmozdítása támogathatja ezt a célkitűzést;

G.  mivel az akadálymentesség előfeltétele annak, hogy a fogyatékkal élők önálló életet élhessenek és teljes körű és egyenlő módon részt vehessenek a társadalom életében(18),

H.  mivel az akadálymentesség nem korlátozódik a környezet fizikai akadálymentességére, hanem kiterjed az információk és a kommunikáció akadálymentességére is, többek köz a tartalom jelnyelven való biztosításának formájában is,(19)

I.  mivel a szakképzett jelnyelvi tolmácsok a megbízások és feladatok tekintetében egyenrangúak a tolmácsokkal;

J.  mivel a jelnyelvi tolmácsolást az egyes tagállamokban különböző körülmények között nyújtják, kezdve az informális családi támogatástól az egyetemi oklevéllel és teljes körű szakmai képesítéssel rendelkező tolmácsokig;

K.  mivel a szakképzett jelnyelvi tolmácsokból minden tagállamban hiány tapasztalható, és mivel a jelnyelvet használók és a jelnyelvi tolmácsok aránya a 8:1 és 2 500:1 közötti értékek közé esik, az átlagos arány pedig 160:1(20);

L.  mivel petíciót(21) nyújtottak be az Európai Parlamentnek azzal a kéréssel, hogy tegye lehetővé petíció benyújtását uniós nemzeti és regionális jelnyelveken;

M.  mivel a jelnyelvek Európai Unióban való használatáról szóló brüsszeli nyilatkozat(22) előmozdítja a természetes jelnyelvek használatára vonatkozó megkülönböztetésmentes megközelítést, amint azt a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló – az EU és egy kivételével valamennyi uniós tagállam által ratifikált – ENSZ-egyezmény előírja;

N.  mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény az alábbi cikkeiben hivatkozik konkrétan a jelnyelvre: 2. cikk (Fogalommeghatározások), 9. cikk (Akadálymentesség), 21. cikk (A véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága, valamint az információhoz való hozzáférés), 24. cikk (Oktatás) és 30. cikk (Részvétel a kulturális életben, üdülési, szabadidős és sporttevékenységekben)(23);

O.  mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 2. cikke a nyelvek meghatározásakor kimondja, hogy „a nyelv magában foglalja a beszélt nyelvet, a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb formáit”, következésképpen tehát a jelnyelvek valamennyi olyan cikkébe is beleértendők, amely vagy a „kommunikációt” vagy a „nyelvet” megemlíti;

P.  mivel az állami és a magán televíziós társaságoknál alkalmazandó feliratozás szintje és minősége jelentősen eltér az egyes tagállamokban, a skála ugyanis a 10%-nál kisebb értéktől csaknem 100%-ig terjed, és a minőségi normák is nagyban különböznek egymástól(24); mivel a tagállamok többségében nem állnak rendelkezésre adatok a a televíziós jelnyelvi tolmácsolás szintjéről;

Q.  mivel az új nyelvi technológiák fejlesztése előnyöket hozhat a jelnyelvet használók számára is;

R.  mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény értelmében az ésszerű alkalmazkodás megtagadása hátrányos megkülönböztetésnek minősül, és mivel a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv kimondja, hogy az egyenlő bánásmód elvének szavatolása érdekében az ésszerű alkalmazkodást biztosítani kell;

S.  mivel a siket, siketvak vagy nagyothalló polgárok jelenleg nem kommunikálhatnak közvetlenül az Európai Parlament képviselőivel és az Európai Unió intézményeinek tisztviselőivel, illetve fordítva, hogy az uniós intézmények sem léphetnek közvetlen kapcsolatba siket vagy nagyothalló emberekkel;

T.  mivel a közelmúltban a fogyatékossággal élő személyek jogainak, szabadságának és méltóságának védelmére irányuló munka során az egészségügyi szempontokról a politikai és szociális vonatkozásokra tevődött át a hangsúly, hiszen gyakran a hozzáállás és környezeti akadályok gátolják meg a fogyatékossággal élő személyeket abban, hogy maradéktalanul élhessenek az őket megillető emberi jogokkal;

U.  mivel az 1961-es Európai Szociális Charta első része kimondja, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek joguk van a szakmai képzéshez, a rehabilitációhoz és a társadalomba történő újrabeilleszkedéshez, bármi legyen is fogyatékosságuk eredete és természete;

V.  mivel a módosított Európai Szociális Karta 15. cikke kimondja, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek joguk van a függetlenséghez, a társadalmi integrálódáshoz és ahhoz, hogy részt vehessenek a közösség életében, valamint előírja, hogy a Karta részes felei vállalják az alábbiakat:

–  megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékossággal élő személyek ahol csak lehetséges, az általános programok keretén belül kapják meg a pályaválasztási tanácsadást, oktatást és szakmai képzést, és ahol ez nem lehetséges, biztosítják ezt speciális magán vagy állami testületek révén;

–  minden olyan intézkedéssel előmozdítják foglalkoztatásukat, amelyek arra bátorítják a munkáltatókat, hogy a mindennapos munkakörnyezetben alkalmazzanak és tartsanak meg fogyatékossággal élő személyeket és igazítsák a munkavégzési feltételeket szükségleteikhez, vagy pedig, ahol ez a fogyatékosság miatt nem lehetséges, rendezzenek be, vagy hozzanak létre a fogyatékosság szintjének megfelelő védett foglalkoztatást; bizonyos esetekben ezek az intézkedések speciális elhelyezést és segítő szolgáltatásokat tehetnek szükségessé;

–  különösen előmozdítják teljes társadalmi integrálódásukat és a közösség életében való részvételüket olyan intézkedések segítségével, beleértve a technikai segédeszközöket is, amelyek célja leküzdeni a kommunikációs és mozgási akadályokat és lehetővé tenni a közlekedéshez, lakáshoz, kulturális tevékenységhez és szabadidőhöz való hozzájutást;

Szakképzett jelnyelvi tolmácsok

1.  hangsúlyozza, hogy szakképzett jelnyelvi tolmácsokra van szükség, amit csak a következő megközelítés alapján lehet biztosítani:

a)  a nemzeti és regionális jelnyelv(ek) hivatalos elismerése a tagállamokban és az uniós intézményekben,

b)  hivatalos képzés (egyetemi képzés, illetve 3 éves nappali tagozatos tanulmánnyal egyenértékű, a beszélt nyelvi tolmácsok képzése tekintetében megkövetelt képzésnek megfelelő egyéb képzés)(25),

c)  nyilvántartásba vétel (hivatalos akkreditáció és minőségellenőrzési rendszer, például folyamatos szakmai továbbképzés),

d)  a szakma hivatalos elismerése;

2.  elismeri, hogy a magas színvonalú jelnyelvi tolmácsolás olyan szolgáltatás, amelynek nyújtása:

a)  valamennyi érdekelt fél bevonásával megvalósított objektív minőségértékelés függvénye,

b)  szakmai képesítéseken alapul,

c)  a siketek közösségének szakértő képviselőinek bevonását feltételezi;

3.  elismeri, hogy a jeltolmácsolás szakmai szolgáltatás, amelyet megfelelő díjazással kell ellentételezni;

4.  javasolja etikai kódex kidolgozását, amely biztosítaná a siket személyek függetlenségét és autonómiáját olyan helyzetekben, amelyekben szakképzett jelnyelvi tolmácsok működnek közre; rámutat, hogy a tolmácsolást igénylő helyzetekben folytatott kommunikáció során a jelnyelvi tolmács szakmai titoktartása, kötelességtudása és szerepe az adott helyzetben alapvető a felek közötti egyenlő státusz biztosítása szempontjából; hangsúlyozza, hogy egy etikai kódex hozzájárulna a siket személyek azon jogának védelméhez, hogy az ilyen helyzetekben is megtarthassák függetlenségüket és önállóságukat;

Különbségtétel az akadálymentesség és az ésszerű alkalmazkodás között(26)

5.  méltányolja, hogy az akadálymentesség bizonyos csoportok számára előnyöket hoz, és hogy fokozatosan bevezetett normák csomagján alapul;

6.  felhívja a figyelmet arra, hogy az akadálymentesség biztosításának elmulasztása nem támasztható alá aránytalanságra vagy indokolatlan teherre hivatkozással;

7.  elismeri, hogy az ésszerű alkalmazkodás mindig egy konkrét személyre vonatkozik, így az akadálymentességre vonatkozó kötelezettség kiegészítése;

8.  hozzáfűzi, hogy egy konkrét személy akkor is igényelhet ésszerű alkalmazkodási intézkedéseket, ha az akadálymentesség kötelezettsége egyébként teljesül;

9.  megérti, hogy jelnyelvi tolmács biztosítása – az adott helyzettől függően – vagy akadálymentesítési intézkedésnek, vagy ésszerű alkalmazkodási intézkedésnek minősülhet;

Akadálymentesség

10.  hangsúlyozza, hogy a siket, siketvak és nagyothalló polgárok számára jelnyelvi tolmácsolás, beszédfelismerő formátumok és/vagy alternatív kommunikációs formák, többek között szóbeli tolmácsolás révén ugyanolyan tájékoztatást és kommunikációt kell biztosítani, mint amelyben egészséges társaik részesülnek;

11.  tanácsolja a tagállamoknak, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a siket, siketvak és nagyothalló polgárok a többiekkel azonos alapon hozzáféréssel rendelkezzenek a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információkhoz és kommunikációhoz, ideértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint a nyilvánosság számára biztosított más létesítményeket és szolgáltatásokat is;

12.  hangsúlyozza, hogy az állami és kormányzati szervek által nyújtott szolgáltatásokat, többek között az általuk közzétett online tartalmakat valós idejű közvetítés, például helyszíni jeltolmácsolás, illetve szükség esetén akár alternatív internetalapú és a távvezérelt szolgáltatások révén is hozzáférhetővé kell tenni;

13.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a sürgősségi és segélyhívó szolgálatok felszereltségét és azon képességét, hogy fogadhassák a siket, siketvak és nagyothalló polgárok bejelentkezését; kéri továbbá, hogy a tagállamok vizsgálják meg a kialakulóban lévő technológiákat annak biztosítása céljából, hogy a legkorszerűbb technológiák álljanak a siket, siketvak és nagyothalló polgárok rendelkezésére s sürgősségi és segélyhívó szolgálatokkal való kapcsolatfelvételhez;

14.  hangsúlyozza, hogy a sürgősségi és segélyhívó szolgálatok számára megfelelő felszereltséget kell biztosítani, lehetővé téve számukra az azonnali intézkedést olyan esetekben, amelyekben például siket, siketvak vagy nagyothalló polgár balesetet szenved vagy vészhelyzetbe kerül;

15.  ismételten kifejezésre juttatja elkötelezettségét a politikai folyamat lehető legnagyobb mértékű akadálymentesítése mellett, többek között szakképzett jelnyelvi tolmácsok által nyújtott szolgáltatás révén is; megjegyzi, hogy ez kiterjed a választásokra, a nyilvános konzultációkra és adott esetben egyéb eseményekre is;

16.  kéri a tagállamokat, hogy a siketek egyesületeit vonják be a politikák tervezésébe, kialakításába, és meghatározásába;

17.  hangsúlyozza, hogy a nyelvi technológiák egyre nagyobb szerepet játszanak a digitális térhez való hozzáférés mindenki számára egyenlő módon történő biztosításában;

18.  elismeri a minimumszabályok jelentőségét az akadálymentesség biztosítása szempontjából, különös tekintettel az új és a kialakulóban lévő technológiákra, például az internetalapú jelnyelvi tolmácsolásra és feliratozásra;

19.  megjegyzi, hogy az egészségügyi ellátás biztosítása a tagállamok hatáskörbe tartozik, de foglalkozniuk kell a siket, siketvak és nagyothalló betegek szükségleteivel is (különös figyelmet fordítva a nőkre és gyermekekre), például oly módon is, hogy szakképzett jelnyelvi tolmácsokat bocsátanak rendelkezésre és ilyen jellegű ismereteket adó képzésben részesítik a személyi állomány tagjait;

20.  elismeri, hogy az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés a siket, siketvak és nagyothalló polgárok számára csak akkor biztosítható, ha megfelelően képzett jelnyelvi tolmácsok állnak rendelkezésre;

21.  tisztában van a szakszerű és precíz tolmácsolási és fordítási szolgáltatások jelentőségével, különösen bírósági és egyéb jogi környezetben; ismételten rámutat ezért annak fontosságára, hogy szakosodott és magasan képzett jelnyelvi tolmácsok álljanak rendelkezésre különösen a fent említett körülmények között;

22.  hangsúlyozza, hogy fegyveres konfliktus, humanitárius szükségállapot vagy természeti katasztrófa esetén a fogyatékossággal élő személyeket fokozottan és egyedi intézkedésekkel kell segíteni, például jeltolmácsolás és a vészhelyzetre vonatkozó hozzáférhető, valós idejű, szövegalapú információk rendelkezésükre bocsátása révén(27);

23.  felhív minden tagállamot annak biztosítására, hogy nemzeti jelnyelveiket jogilag ismerjék el és tegyenek meg minden megfelelő intézkedést, ideértve a jelnyelvek használatának elismerését és előmozdítását;

Foglalkoztatás, oktatás és képzés

24.  felhívja a figyelmet arra, hogy az emberi jogok egyetemes nyilatkozata szerint mindenkinek joga van a munkához; méltányolja a tagállamok azon kötelezettségvállalását, hogy e jogot a siket, siketvak és nagyothalló polgárok számára a többiekkel azonos alapon biztosítják;

25.  megjegyzi, hogy a foglalkoztatáshoz, az oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében meg kell hozni az ésszerű alkalmazkodással kapcsolatos – szakképzett jelnyelvi tolmácsok rendelkezésre bocsátását is magukba foglaló – intézkedéseket;

26.  felszólít azon vállalkozások támogatására, amelyek biztosítják a szükséges forrásokat a siket, siketvak és nagyothalló polgárok számára; megjegyzi, hogy a siket, siketvak és nagyothalló polgárok szükséges forrásokkal való felruházása növeli érvényesülési esélyeiket, például a felvételi beszélgetések során;

27.  hangsúlyozza, hogy kiegyensúlyozott és átfogó tájékoztatást kell nyújtani a jelnyelvről és a siketek élethelyzetéről annak érdekében, hogy a szülők a gyermekeik legjobb érdekeit szolgáló, tájékozott döntést hozhassanak;

28.  elismeri, hogy az oktatás a tagállamok hatáskörébe tartozik, ugyanakkor felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a siket, siketvak és nagyothalló polgárok ne rekedjenek ki az általános oktatási rendszerből;

29.  elismeri, hogy az oktatás tagállami hatáskörbe tartozik, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a siket, siketvak és nagyothalló tanulók az oktatási rendszer valamennyi szakaszában megkapjanak minden szükséges technikai támogatást, ideértve a tolmácsolást is;

30.  elismeri, hogy az oktatás tagállami hatáskörbe tartozik, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak minden szinten befogadó oktatási rendszert kell biztosítaniuk, valamint az egész életen át tartó tanulás lehetőségét olyan körülmények mellett, hogy az a siket, siketvak és nagyothalló polgárok számára is hozzáférhető legyen;

31.  hangsúlyozza, hogy a korai beavatkozást célzó programok kulcsfontosságúak a gyermekek számára az életvezetési készségek, így a nyelvi készségek kifejlődése szempontjából; megjegyzi továbbá, hogy ezeknek a programoknak ideális esetben siket példaképeket is kellene tartalmazniuk;

32.  hangsúlyozza, hogy a siket, siketvak és nagyothalló diákok és szüleik számára az iskoláskor előtti szolgáltatások vagy iskolai oktatás révén lehetőséget kell adni a környezetükben használt nemzeti vagy regionális jelnyelv megtanulására(28);

33.  hangsúlyozza, hogy intézkedéseket kell hozni a siket közösségek nyelvi identitásának elismerése és előmozdítása érdekében(29);

34.  nyomatékosan felhívja a tagállamokat a jelnyelv használatát és a nyelvi identitást mindenhol – iskolákban, egyetemeken, munkahelyeken, sportegyesületekben és a társadalom egészében – hatékonyan érvényre juttató környezet hathatós meghonosítására;

35.  felhívja a tagállamokat, hogy éppúgy ösztönözzék a jelnyelv elsajátítását, mint az idegen nyelvekét;

36.  hangsúlyozza, hogy a képesítéssel rendelkező jelnyelvi tolmácsok és a tantestületek jelnyelvben járatos, a kétnyelvű befogadó oktatási környezetben hatékony munkavégzés képességeivel bíró tagjai jelentős mértékben hozzájárulnak a siket gyermekek és fiatalok egyetemi szintű tanulmányi sikereihez, ami hosszú távú magasabb oktatási eredményekhez és a munkanélküliségi arány csökkenéséhez vezet;

37.  hangsúlyozza, hogy széles körben tapasztalható a hozzáférhető formátumú és nyelvű kétnyelvű jelnyelvi tankönyvek és tananyagok hiánya;

38.  nyomatékosan kéri a szabad mozgás elvének szavatolását az EU-ban a siket, siketvak és nagyothalló emberek számára, különösen az Erasmus+ és a hozzá kapcsolódó mobilitási programok keretében, biztosítva, hogy a résztvevőkre ne háruljanak aránytalan terhek abból fakadóan, hogy maguknak kell biztosítaniuk saját tolmácsolási szükségleteik kielégítését;

39.  üdvözli a „fogyatékossággal élő személyek európai kártyája” kísérleti projektet; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelnyelvi tolmácsolt kizárták e projektből, mivel ez jelentősen akadályozza a siket, siketvak és nagyothalló a munkavállalók és diákok a szabad mozgását az EU-ban;

Az Európai Unió intézményei

40.  elismeri, hogy az EU intézményeinek a legjobb gyakorlat példáit kell közvetíteniük alkalmazottaik, választott tisztviselőik, gyakornokaik és az uniós polgárok számára az ésszerű alkalmazkodás és az akadálymentesség tekintetében, amibe a jelnyelvi tolmácsolás is beletartozik;

41.  üdvözli, hogy az EU intézményei eseti alapon már gondoskodnak nyilvános rendezvények és bizottsági ülések akadálymentességéről; úgy véli, hogy a feliratozás és a beszédfelismerés alkalmazását nem alternatívaként, hanem egyenértékű és szükséges intézkedésként kell fontolóra venni a jelnyelvet nem használó nagyothallók vonatkozásában, és hogy ez az uniós intézmények alkalmazottai számára az ésszerű alkalmazkodásnak a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv 5. cikkével összhangban való biztosítása tekintetében is fontos;

42.  elismeri, hogy az uniós intézményeknél működik egy rendszer, amelynek keretében tolmácsolási osztályaik az akadálymentesség biztosítása céljával jelnyelvi tolmácsolási szolgáltatást nyújtanak; sürgeti az intézményeket, hogy akkor is vegyék igénybe ezeket a meglévő rendszereket, amikor ésszerű alkalmazkodást biztosítanak az alkalmazottak és/vagy a választott tisztviselők számára, ezáltal hatékonyan csökkentve az egyénekre s az intézményekre nehezedő adminisztratív terheket;

43.  határozottan felhívja az intézményeket, hogy hivatalosan adják meg a jelnyelvi tolmácsoknak ugyanazt a státuszt, amivel a tolmácsok rendelkeznek, ha tolmácsolási szolgáltatásokat nyújtanak az intézményeknek és/vagy azok alkalmazottainak és kinevezett tisztviselőinek, ideértve a technológiai támogatáshoz, segédanyagokhoz és dokumentumokhoz való hozzáférést is;

44.  nyomatékosan kéri az Eurostatot annak biztosítására, hogy az uniós intézmények megkapják a siketekre, siketvakokra és a jelnyelvet használó nagyothallókra vonatozó statisztikákat a fogyatékossággal és a nyelvekkel kapcsolatos szakpolitikáik jobb kialakítása és végrehajtása érdekében;

45.  nyomatékosan kéri a Parlament látogatásszervező szervezeti egységét, hogy gondoskodjék a siket, siketvak és nagyothalló látogatók szükségleteinek kielégítéséről azáltal, hogy nemzeti és regionális jelnyelven – illetve beszédfelismerési szolgáltatás nyújtása révén – közvetlen hozzáférést biztosítva számukra;

46.  kéri az intézményeket, hogy maradéktalanul hajtsák végre az INSIGN európai kísérleti projektet, amely a Parlament egy valós idejű jelnyelvi alkalmazás és szolgáltatás alkalmazásáról szóló, 2012. december 10–13-i határozata nyomán született, és amelynek célja a siket és nagyothalló személyek és az uniós intézmények közti kommunikáció javítása(30);

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL C 187, 1988.7.18., 236. o.

(2)

OJ C 379, 07.12.1998 p. 66.

(3)

HL L 23, 2010.1.27., 35. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0318.

(5)

http://www.ohchr.org/Documents/HRBodies/CRPD/GC/RighttoEducation/CRPD-C-GC-4.doc

(6)

HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

(7)

HL L 255., 2005.9.30., 22. o.

(8)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0107.

(9)

http://www.youthforum.org/assets/2016/04/0099-16_Policy_Paper_Equality_Non-discrimination_FINAL2.pdf

(10)

HL L 280., 2010.10.20., 1. o.

(11)

http://efsli.org/publications

(12)

http://efsli.org/efsliblu/wp-content/uploads/2012/09/SL-Interpreter-Guidelines.pdf

(13)

http://aiic.net/page/6701/guidelines-for-spoken-language-interpreters-working-in-mixed-teams/lang/1

(14)

http://efsli.org/efsliblu/wp-content/uploads/2012/09/R1101-The-right-to-sign-language-interpreting-services-when-working-or-studying-abroad.pdf

(15)

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-511_hu.htm

(16)

A Nagyothallók Európai Szövetsége (EFHOH) http://www.efhoh.org/about_us

(17)

Brentari, D., ed. (2010) Sign Languages. Cambridge University Press.

Pfau, R., Steinbach M. & Bencie W., eds. (2012) Sign Language: An International Handbook (A jelnyelv nemzetközi kézikönyve), De Gruyter.

(18)

2. számú általános megjegyzés, CRPD-bizottság, CRPD/C/GC/2, az alábbi helyen elérhető: https://documents-dds-ny.un.org/doc/UNDOC/GEN/G14/033/13/PDF/G1403313.pdf?OpenElement

(19)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete egyezménye a fogyatékossággal élő személyek jogairól (UNCRPD), 9. cikk.

(20)

Wit, M. de (2016, megjelenés előtt). Sign Language Interpreting in Europe (Jelnyelvi tolmácsolás Európában), 2016. évi kiadás.

(21)

1056–16. sz. petíció

(22)

Brüsszeli nyilatkozat (2010), az Európai Siketek Szövetsége (EUD) http://www.eud.eu/files/8514/5803/7674/brussels_declaration_FINAL.pdf

(23)

http://www.un.org/disabilities/documents/natl/hungary.doc

(24)

EFHOH (2015). State of subtitling access in EU (A feliratozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés helyzete az EU-ban). Elérhető: http://media.wix.com/ugd/c2e099_0921564404524507bed2ff3648781a3c.pdf

(25)

A jelnyelvi tolmácsok európai fóruma (efsli), Learning Outcomes for Graduates of a Three Year Interpreting Training Programme (A három éves tolmácsképző program végzőseinek tanulmányi eredményei), 2013

(26)

CPRD-bizottság (Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága), CRPD/C/GC/4, 28. pont .

(27)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete egyezménye a fogyatékossággal élő személyek jogairól (UNCRPD), 11. cikk.

(28)

http://www.univie.ac.at/designbilingual/downloads/De-Sign_Bilingual_Findings.pdf

(29)

2. számú általános megjegyzés, CRPD-bizottság, CRPD/C/GC/2, az alábbi helyen elérhető: http://www.ohchr.org/Documents/HRBodies/CRPD/GC/RighttoEducation/CRPD-C-GC-4.doc

(30)

http://www.eud.eu/projects/past-projects/insign-project/

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat