ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről
28.11.2016 - (2016/3001(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Maria Arena, Elena Valenciano, Cécile Kashetu Kyenge, Norbert Neuser, Victor Boştinaru, Linda McAvan, Julie Ward, Doru-Claudian Frunzulică az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1310/2016
B8-1324/2016
Az Európai Parlament állásfoglalása a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen a Kongói Demokratikus Köztársaságról szóló 2016. március 10-i[1] és a Kongói Demokratikus Köztársaságról, különösen a két fogva tartott emberi jogi aktivista, Yves Makwambala és Fred Bauma esetéről szóló 2015. július 9-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek a Kongói Demokratikus Köztársaság választások előtti és biztonsági helyzetéről szóló, 2016. június 15-i állásfoglalására,
– tekintettel Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottság alelnökének és szóvivőjének a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről szóló nyilatkozataira,
– tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságban járt EU-küldöttség által az országban tapasztalható emberi jogi helyzetről tett nyilatkozatokra, különösen a 2016. november 23-i és 2016. augusztus 24-i nyilatkozatra,
– tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságról szóló, 2016. október 17- i és 2016. május 23-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel az Európai Unió Tanácsa által 2015. június 22-én elfogadott, „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című uniós éves jelentésre,
– tekintettel a 2013. decemberi nairobi nyilatkozatra,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Kongói Demokratikus Köztársaságról szóló határozataira, különösen a 2016. június 23-i határozatra,
– tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2015. július 27-i éves jelentésére az emberi jogok kongói demokratikus köztársasági helyzetéről és az ENSZ Közös Emberi Jogi Hivatalának a Kongói Demokratikus Köztársaságban folytatott tevékenységeiről,
– tekintettel a Nemzetközi Bíróság által kiadott határozatokra és végzésekre,
– tekintettel a 2000. június 23-án aláírt és 2005. június 25-én és 2010. június 22-én felülvizsgált Cotonoui Partnerségi Megállapodásra,
– tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak 1981. júniusi afrikai chartájára,
– tekintettel a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai chartára,
– tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaság 2006. február 18-án elfogadott alkotmányára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Joseph Kabila 2001 óta a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke; mivel Kabila elnök hivatali ideje a tervek szerint 2016. december 20-án lejár; mivel a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöki mandátumát a kongói alkotmány két ciklusra korlátozza;
B. mivel a nem inkluzív politikai párbeszédet lezáró, 2016. október 17-i határozat a választások időpontját 2018 áprilisára halasztotta;
C. mivel a Független Nemzeti Választási Bizottság (CENI) 1,8 milliárd USD összegű túlzott költségvetést állapított meg, és úgy tűnik, hogy e választások megtartásának időpontjaként továbbra is 2018 végét kívánja fenntartani;
D. mivel e helyzet miatt a kongói demokratikus köztársaságbeli politikai ellenzék azzal vádolja Kabila elnököt és kormányát, hogy közigazgatási és technikai eszközökkel próbálják késleltetni a választásokat és alkotmányos mandátumukon túl is hatalmon maradni;
E. mivel 2015-ben a civil társadalom erőteljes tiltakozása és mozgósítása megakadályozta a KDK alkotmányának olyan értelemben történő módosítására irányuló első kísérletet, amelynek értelmében Kabila elnök harmadszor is indulhatott volna az elnöki mandátumért; mivel ezek a próbálkozások országszerte növekvő politikai feszültséget, zavargásokat és erőszakot eredményeztek, és most úgy tűnik, hogy választási patthelyzet alakult ki;
F. mivel a következő elnök- és parlamenti választások rendkívül fontosak, és békés, átlátható, zökkenőmentes és határidőn belüli lebonyolításuk nagymértékben hozzájárulhat a Kongói Demokratikus Köztársaságban több mint egy évtizedes munkával elért eredmények megszilárdításához; mivel az ellenzék számos tagja foglalt állást egy olyan átmeneti időszak mellet, amelyben potenciálisan Kabila elnök is részt venne, amennyiben garantálja, hogy nem történik kísérlet az alkotmány módosítására vagy népszavazás szervezésére, valamint ha az alkotmány garantálja, hogy Kabila elnök nem törekszik az elnöki mandátum harmadszori megszerzésére;
G. mivel az EU 2014 júniusában választási utánkövető missziót küldött a Kongói Demokratikus Köztársaságba, amely rámutatott arra, hogy biztosítani kell a naprakész választói névjegyzéket, a jelöltek közötti tisztességes versenyfeltételeket, a polgári szabadságjogok erőteljesebb védelmét, a tisztességes választói vitarendezési rendszert, továbbá a büntetlenség elleni küzdelmet;
H. mivel az emberi jogi csoportok az elmúlt hónapokban többször is arról számoltak be, hogy az országban a választásokat megelőző időszakban romlik az emberi jogok helyzete, illetve gyengül a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, többek között azáltal, hogy túlzott erőt alkalmaznak békés tüntetők, újságírók, politikai vezetők és más olyan személyek ellen, akik ellenállnak az arra irányuló kísérleteknek, hogy Kabila elnök az alkotmány szerint két ciklusra korlátozott hivatali időn túl is hatalmon maradhasson;
I. mivel Kinshasában a 2016. szeptember 19-i és 20-i tüntetések során a jelentések szerint több mint 50 embert öltek meg és számosan eltűntek, mivel a LUCHA és Filimbi mozgalmak tagjait továbbra is törvényellenesen fogva tartják, és mivel az olyan médiaorgánumokat, mint az RFI és a Radio Okapi, bezárták vagy zavarják;
1. mélységes sajnálatát fejezi ki az elmúlt hetekben lezajlott tüntetések során kioltott emberéletek miatt, és legmélyebb együttérzését fejezi ki az áldozatok hozzátartozóinak és a KDK népének;
2. mélyen aggasztja a Kongói Demokratikus Köztársaság helyzetének egyre fokozódó instabilitása a választás előtti feszült időszakban;
3. emlékeztet a KDK által a Cotonoui Megállapodás keretében tett azon kötelezettségvállalására, hogy tiszteletben tartja a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogi alapelveket, köztük a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, a jó kormányzást és a politikai tisztségek átláthatóságát; megjegyzi, hogy a KDK hatóságaival a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerint a választási folyamat végleges tisztázása érdekében folytatott párbeszéd törést szenved;
4. sürgeti az Európai Uniót, hogy haladéktalanul indítsa el a Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti eljárást és fogadjon el célzott szankciókat, így vízumtilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását a tüntetések erőszakos elfojtásáért és a békés és alkotmányos hatalomátadást akadályozó politikai patthelyzetért felelős vezető tisztségviselők és a fegyveres erők tagjai, nevezetesen Kalev Mutond, Ilunga Kampete tábornok, Evariste Boshab, Gabriel Amisi Kumba tábornok, és Célestin Kanyama tábornok ellen;
5. meggyőződése, hogy a választások sikeres és határidőn belüli, 2018 előtt történő megtartása elengedhetetlen lesz az ország és az egész régió hosszú távú stabilitásához és fejlődéséhez; megerősíti, hogy a választásokat a 2006. évi kongói alkotmány, és különösen annak 73. és 220. cikke szövegével és szellemével teljes összhangban, továbbá a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai charta elveinek megfelelően kell megtartani, felszólítva ugyanakkor a KDK-t ez utóbbi haladéktalan ratifikálására; nézete szerint mindez egyértelműen a KDK hatóságainak a feladata, akik kötelesek az átlátható, hiteles és inkluzív választásokat előmozdító környezetet garantálni;
6. sürgeti a Kongói Demokratikus Köztársaság kormányát, hogy tegyen további előrelépéseket az ország demokratizálása terén, valamint hogy e célból aktívan építsen a 2011. évi uniós választási megfigyelő misszió végső jelentésében és az azt nyomon követő 2014. évi misszió jelentésében megfogalmazott ajánlásokra;
7. továbbra is mélységesen aggasztja a Független Nemzeti Választási Bizottság (CENI) tényleges szerepe, mivel az jelentős mértékben befolyásolja a választási folyamat legitimitását; emlékeztet arra, hogy a választási bizottságnak pártatlan és inkluzív intézménynek kell lennie, amely elegendő erőforrással rendelkezik egy átfogó és átlátható eljárás lebonyolításához;
8. mély aggodalmának ad hangot a biztonsági és az emberi jogi helyzet KDK-ban tapasztalt romlása és különösen a fokozódó politikai erőszakról szóló állandó beszámolók miatt; kitart amellett, hogy a kormány feladata a jelenlegi politikai válság elmélyülésének és az erőszak eszkalálódásának az elkerülése, továbbá az állampolgárok politikai jogainak, különösen a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés jogának a tiszteletben tartása és védelme, mivel ezek a dinamikus politikai és demokratikus élet alapjai;
9. határozottan elítéli az erőszak bármilyen formában történő alkalmazását és a különösen a békés tüntetőket, az ellenzék tagjait, az emberijog-védőket és az újságírókat a soron következő választási ciklust megelőzően sújtó komoly korlátozásokat és megfélemlítéseket; követeli a politikai foglyok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Afrikai Uniónak, az AKCS–EU Miniszterek Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0085.
- [2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0278.