Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0142/2017Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0142/2017

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az EU–Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás megkötéséről

8.2.2017 - (2017/2525(RSP))

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Yannick Jadot, Ska Keller, Heidi Hautala, Bart Staes, Igor Šoltes, Martin Häusling, Josep-Maria Terricabras, Claude Turmes a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2017/2525(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0142/2017
Előterjesztett szövegek :
B8-0142/2017
Elfogadott szövegek :

B8-0142/2017

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU–Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás megkötéséről

(2017/2525(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás megkötésével kapcsolatban a Tanács által előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0438/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodással (CETA) kapcsolatos jogi és intézményi kérdések tisztázásáig fel kell függeszteni a Parlamentben zajló ratifikációs eljárást;

B.  mivel a CETA és az EU-szerződések összeegyeztethetőségével kapcsolatban továbbra is bizonytalanság áll fenn, különösen a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer megállapodásba való beemelése miatt; mivel ezt a bizonytalanságot az Európai Unió Bíróságának az EU és Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodással összefüggő hatásköri kérdésekkel foglalkozó 2/15. sz. véleménye sem fogja eloszlatni;

C.  mivel bizonytalanság áll fenn a Kanada kormánya és az Európai Bizottság együttes nyilatkozatai, a Tanács nyilatkozatai vagy az egyes uniós tagállamok nyilatkozatai formájában a CETA-hoz csatolt számos, egymásnak néhány esetben ellentmondó kiegészítő nyilatkozat jogi értékével kapcsolatban is;

D.  mivel a belga kormány bejelentette azon szándékát, hogy a Bíróság várhatóan 2017 áprilisában vagy májusában megjelenő 2/15. sz. véleménye fényében kikéri az Európai Unió Bíróságának véleményét a CETA és az EU-szerződések összeegyeztethetőségéről;

E.  mivel a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. áprilisi intézményközi megállapodás nemzetközi megállapodásokról szóló 40. pontja még gyakorlatba való átültetésre vár, és ennek hiánya bizonytalanságot eredményez a CETA Vegyes Bizottság – amelynek bőséges mérlegelési mozgástere van a CETA fontos mellékleteinek módosítására – döntéseire vonatkozó parlamenti felügyelettel kapcsolatban;

F.  mivel az Alkotmányügyi Bizottság, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság úgy határozott, hogy véleményt nyilvánít a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság mint illetékes bizottság részére, de a Parlament elnöke a dosszié rendkívül szoros menetrendje miatt nem adta meg ezt a jogot;

G.  mivel a ratifikációs eljárás fent említett lezáratlan kérdések miatti rossz időzítése mellett az európai polgárok egyre növekvő számban követelik, hogy történjenek mélyreható változások az európai kereskedelempolitika terén, és elutasítják a CETA-hoz hasonló régi típusú kereskedelmi megállapodásokat, miután azok nem alkalmasak arra, hogy fenntartható hatást gyakoroljanak az emberek és a környezet jólétére;

1.  nem ért egyet az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás megkötésével, az alábbi okokból:

 

A CETA veszélyeztetheti az európai demokráciát

a)  a CETA a beruházó és az állam közötti vitarendezési eljárás (beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer) egy megreformált változatát tartalmazza, amely továbbra sem nyújt elegendő biztosítékot a demokrácia és a jogállamiság alapelvei tekintetében. Ez a rendszer lehetővé teszi a panaszok kizárólag külföldi befektetők általi benyújtását, rendkívül széles körű jogokat biztosít a külföldi befektetők számára, és eltér a hazai jogorvoslati lehetőségek előzetes kimerítésének alapvető nemzetközi jogi alapelvétől. A Zöldek ellenzik ezt a szükségtelen párhuzamos igazságszolgáltatási rendszert, amely előnyben részesíti a külföldi magánberuházásokat a hazai közérdekkel szemben;

b)  a CETA egy szabályozási együttműködésről szóló fejezetet tartalmaz, amely a hatályos és jövőbeli elsődleges és másodlagos jogszabályok korlátlan körét rendeli alá „a kereskedelem és a beruházás szükségtelen akadályai” felszámolásának. A jogalkotás alávetése a gazdasági szükségszerűség elsődleges szempontjának a deregulációra irányuló nyomáshoz vagy a normák fellazításához vezethet. A Zöldek ellenzik azt a jövőképet, amelyben a demokratikus jogalkotás pusztán egy gazdasági költségtényező valamelyik harmadik ország tekintetében;

c)  a szabályozási együttműködésre vonatkozó előírásokon, valamint a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszeren keresztül a szabályozókra nehezedő folyamatos jogi fenyegetés együttesen valószínűleg elősegítik a jelenlegi normák rögzülését, egyúttal visszatartó hatást gyakorolnak minden olyan jogalkotási kezdeményezésre, amely újraelosztási politikákat támogat a közjólét vagy a környezet támogatása érdekében. A Zöldek véleménye szerint elengedhetetlenül fontos minden olyan demokratikus tér megőrzése és kiszélesítése, amely lehetővé teszi az éghajlatváltozás, a növekvő társadalmi torzulások, az akadálytalan befektetői spekuláció, valamint a közjólét veszélyeztetése visszafordítására irányuló merész jogalkotási lépéseket ahelyett, hogy egy ezekre a kérdésekre közvetlen befolyást gyakorló kötelező erejű nemzetközi szerződés aláírásával kordába szorítanánk ezeket kezdeményezéseket;

A CETA veszélyeztetheti az európai környezetvédelmi normákat és a környezetbarát energiára való átállást

d)  Kanada régóta tesz jogi lépéseket az Unió és a tagállamok környezetvédelmi jogszabályaival szemben a WTO keretei között, és alapvetően ellenzi a REACH-rendeletet és a növényvédő szerekre vonatkozó uniós jogszabályokat. Az elsődlegesen a kereskedelmi akadályok felszámolását célul kitűző CETA – a szabályozáshoz való joggal kapcsolatos állításoktól függetlenül – csak súlyosbítaná ezt a helyzetet. Ezt tovább súlyosbítja az, hogy a beruházóknak lehetőséget biztosítanak arra, hogy államokat pereljenek be, míg a környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások továbbra sem érvényesíthetők. Ebben az összefüggésben rendkívül aggasztó, hogy a CETA nem tükrözi az elővigyázatosság elvét. Ehelyett olyan nemzetközi megállapodásoktól – ilyen például a Codex Alimentarius – teszi függővé az elővigyázatosságot, amelyek ezt az elvet nem tartalmazzák. A Zöldek elleneznek minden olyan nemzetközi megállapodást, amely veszélyezteti az EU-szerződésekben rögzített elővigyázatosság elvének maradéktalan betartását;

e)  a CETA a GMO-szabályozás felülvizsgálatát és harmonizálását célul kitűző együttműködési mechanizmust is tartalmaz oly módon, amely fellazítja a jelenlegi uniós normákat, alkalmazásukat és jövőbeli kidolgozásukat. A mechanizmus közvetlen célja a „tudományos alapú hatékony jóváhagyási eljárás előmozdítása a biotechnológiai termékek tekintetében”, és ez a megfogalmazás közvetlenül megkérdőjelezi az elővigyázatosság elvének kockázatalapú definícióját. A Zöldek elleneznek minden olyan nemzetközi megállapodást, amely utat nyithat a GMO-k előtt.

f)  Kanadában található a világ bányavállalatai több mint felének székhelye, és az ország aktívan folytatja a rendkívül szennyező olajhomokból származó tüzelőanyagok exportálásának politikáját. A kanadai kormány sikeresen használta fel a CETA-tárgyalásokat az üzemanyagok minőségéről szóló uniós irányelvben megfogalmazott ambiciózus 2011-es célok aláásására a kanadai olajhomokból származó tüzelőanyagok behozatalának lehetővé tétele érdekében. Ebben az összefüggésben rendkívül aggasztó, hogy a CETA keretei között tett környezetvédelmi kötelezettségvállalások nem érvényesíthetők. A Zöldek elleneznek minden olyan megállapodást vagy jogszabályt, amely kötelezi az Uniót a fosszilis energiaellátás fenntartására, és veszélyezteti az uniós éghajlatpolitikai célokat;

A CETA alááshatja a szociális közellátásra vonatkozó európai normákat

g)  A CETA alapértelmezés szerint a szolgáltatások liberalizálására irányul (a szolgáltatások liberalizációjára vonatkozó kötelezettségvállalások negatív listája), ami nem biztosít elegendő kivételt a közszolgáltatások számára. Az EU és Kanada kiegészítő együttes nyilatkozata hangsúlyozza a felek jogát a közszolgáltatások definiálására, valamint ellátásuk és szabályozásuk módjának meghatározására, beleértve azok önkormányzati hatáskörbe való visszahelyezését is. A kivétel azonban nem terjed ki az általános gazdasági érdekű szolgáltatások területén tevékenykedő, már meglévő szolgáltatókkal szembeni diszkriminációra, valamint a befektetői panaszok lehetőségére. A Zöldek ellenzik a negatív listán alapuló megközelítést, mivel az korlátozza a jövőbeli szakpolitikai döntési lehetőségeket a gazdasági tevékenységek ezen rendkívül dinamikus és fontos szegmensében;

h)  A CETA szolgáltatási kötelezettségvállalásai terén a negatív listás megközelítés felfüggesztési és automatikus beemelési záradékot is tartalmaz, hogy a nemzeti kezelésben mutatkozó, politikailag szükséges változtatások ne eshessenek vissza egy adott liberalizálási szint alá. Míg a közszolgáltatások mentesülnek e záradékok alól, előfordulhat, hogy a piacon jelenleg kereskedelmi alapon nyújtott szolgáltatásokat, például az energia-, a távközlési, a biztosítási szolgáltatásokat, illetve az egészségügyi és az oktatási szolgáltatások egy részét a jövőben általános gazdasági érdekű szolgáltatásokként kell majd nyújtani. A Zöldek véleménye szerint továbbra is nyitva kell hagyni minden politikai opciót annak érdekében, hogy társadalmaink alkalmazkodhassanak a kibontakozó szolgáltatásalapú gazdasághoz.

A CETA veszélyeztetheti az európai szociális normákat

i)  A CETA olyan gazdasági hatásvizsgálatokon alapul, amelyek nem képesek megfelelően előre jelezni a foglalkoztatásra gyakorolt hatást, mivel a teljes foglalkoztatottságot és a munkaerő akadálytalan mobilitását független változóknak tekintik a modellezés során. E hiányosság ellenére a 2011. évi fenntarthatósági hatásvizsgálat újraelosztási hatást mutat a tőketulajdonosok javára, illetve jelentős ágazati elmozdulásokat, ami adott esetben a hosszú távú munkanélküliség fokozódásához vezethet. Minthogy a versenyképesség javulása minősül a legfontosabb növekedési tényezőnek, a további társadalmi eltolódás és a képzett, illetve a szakképzetlen munkavállalók fizetései közötti bérszakadék ezzel járó elmélyülése, ennek folytán pedig fokozódó egyenlőtlenség és társadalmi feszültségek várhatók. A Zöldek egy olyan proaktív európai szakpolitikát részesítenének előnyben, amely meghatározza a fenntartható, munkahelyteremtő és jövőorientált tevékenységeket, és ez válna az EU kereskedelempolitikájának irányvonalává, nem pedig fordítva;

j)  A CETA külön fejezetet szentel a kereskedelemnek és a foglalkoztatásnak, amely – bár üdvözlendő – alkalmatlan az európai szociális normák védelmére. Előírja az 1998-as ILO-nyilatkozat négy alapelvének tiszteletben tartását, előmozdítását és megvalósítását, illetve a tisztes munka programjáról szóló 2008-as ILO-nyilatkozat előmozdítását és tiszteletben tartását, de ez a fejlett ipari országok között kötött kereskedelmi megállapodásokban elfogadható minimális szociális normákat el nem érő szintnek tekintendő. Minimális elvárásként a CETA-nak hivatkoznia kellene az ILO nyolc alapvető munkaügyi normájára – amelyeket meg kell erősíteni, végre kell hajtani és hatékonyan alkalmazni kell a nemzeti jogrendszerekben –, valamint a tisztességes munkára vonatkozó menetrend végrehajtására és megvalósítására. Ráadásul ez a fejezet nem érvényesíthető a CETA vitarendezési mechanizmusa keretében. A Zöldek nem hajlandók a CETA munkaügyi fejezetét érdemi előrelépésnek tekinteni a szociális normák kereskedelmi megállapodás útján történő védelme terén.

A CETA veszélyeztetheti a fenntartható európai mezőgazdaságot

k)  Az árak részleges liberalizálása révén a CETA intenzifikációt és túltermelést idéz elő olyan érzékeny mezőgazdasági ágazatokban, mint például a marha-, sertés- és baromfihús-ágazat. Ez az Atlanti-óceán mindkét partján hátrányos következményekkel jár a mezőgazdasági kistermelőkre és általában véve a fenntartható gazdálkodási gyakorlatra nézve. A Zöldek elutasítják az egyre kiterjedtebb, élelmezésbiztonsági okokból szükségtelen termőföld-használatra irányuló törekvést. Ezek a törekvések felborítják az érzékeny ökológiai egyensúlyt, további árversenyből eredő nyomást gyakorolnak a termelőkre, és aláaknázzák a minden polgár javát szolgáló multifunkcionális mezőgazdasági rendszer alapját.

l)  A CETA nem tartalmaz állatjóléti rendelkezéseket, eltekintve egy felhívástól „információ, szakértelem és tapasztalatok cseréje az állatjólét területén, hogy előmozdítsák a Felek közötti együttműködést ezen a területen”. Minthogy az árak részleges liberalizálása mindenképpen az állati eredetű termékek kereskedelmének fokozódásával fog járni, a tenyészállatok jólétére vonatkozó gyenge kanadai normák az árak tekintetében versenyelőnyt jelentenek majd vállalataik számára. Ez pedig nyomást gyakorol a viszonylag szigorúbb, tehát költségesebb európai uniós előírások fenntartására. A Zöldek ellenzik az olyan kereskedelmi megállapodásokat, amelyek nem tekintik az állatokat érző lényeknek, és nem veszik hatékonyan elejét a kínzás legrosszabb formáinak;

A CETA veszélyeztetheti az előretekintő európai iparpolitikát

m)  A CETA olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek megtiltják a szerződő feleknek, hogy a külföldi beruházókat és szolgáltatókat arra kötelezzék, hogy a termelési ráfordítás egy részét helyi forrásokkal oldják meg, vagy hogy a termelés egy részét helyben értékesítsék. Ez a tilalom részben a külföldi szolgáltatók által megvalósított közbeszerzési programokra is kiterjed, jelentős mértékben korlátozva a hozzáadott érték lokalizálását, a transznacionális innovatív hálózatok kiépítését és a tudás átadását. Míg a Kereskedelmi Világszervezet ugyancsak tiltja a helyi tartalomra vonatkozó követelményeket, az a tény, hogy a világ legfejlettebbjei közé tartozó két gazdaság között létrejövő megállapodás átvesz egy ilyen tiltást – a zöld gazdaságra való átállás közös kihívásaival szembesülve és az innovatív transznacionális termelési rendszerek előmozdításának szükségességével szembesülve – elszalasztott lehetőségnek tekinthető. A Zöldek olyan európai iparpolitikát képviselnek, amely az állami struktúrákba való beruházások által helyi hozzáadott értéket és fenntartható munkahelyeket hoz létre, amelyek képesek viselni a zöld gazdaságra való átállás költségeit;

n)  A CETA egyetlen olyan fejezetet sem tartalmaz, amely a kkv-k támogatását célzó egyedi intézkedéseket foglalna magában. Bár a megfelelési költségek CETA keretében folyó szabályozói együttműködés révén történő csökkentésének pozitív hatásait a kkv-k a nagyobb vállalatoknál jobban megérzik, ez a hatás csak a nemzetközi kereskedelemben részt vevő kevés számú kkv-ra korlátozódik. Az export értékének jóval több mint fele az exportőrök mindössze 1%-ának kezében összpontosul, ezek pedig nagyvállalatok. Ezen túlmenően a CETA által előidézett jólét túlnyomórészt nem az új piaci belépők számára további lehetőségeket tükröző bővülő kereskedelem, hanem a megerősödött verseny miatti kereskedelemeltérítés következménye lesz. A legtöbb kkv a nagyvállalatok alvállalkozója, ezért a versenyben a fokozódó nyomás elsődleges elszenvedője lesz. Ebből kifolyólag támogatásra szorul majd, de erről a CETA nem rendelkezik. A Zöldek ellenzik azokat a további kereskedelmi megállapodásokat, amelyek a nagy multinacionális vállalatok érdekeit szolgálják. Egy előretekintő európai iparpolitika a kistermelők rendkívül innovatív hálózatain alapul, amelyek nemcsak a további piacok miatt, hanem elsősorban további ismeretek elsajátítása érdekében jutnak lépnek a transznacionális szintérre;

o)  A CETA kötelező erejű nemzetközi szerződéssel betonozza be a jelenlegi európai közbeszerzési jogszabályokat, egy olyan pillanatban, amikor a nagy volumenű zöld infrastruktúrába való közberuházások tekintetében jövőbe tekintő látásmódra lenne szükség. Ez a távlati elképzelés maga után vonná az alapértelmezés szerint nyílt nemzetközi ajánlattételi felhívásokon alapuló jelenlegi európai uniós beszerzési jogalkotás felülvizsgálatát. A zöld gazdaságra való áttérés elengedhetetlen, de sokba fog kerülni. Az áttérés csak akkor fogja a közvélemény támogatását élvezni, ha a jövedelmek és a biztos munkahelyek kézzelfogható növekedése megteremtik a szükséges többletbevételt, amelynek helyi szinten kell összegyűlnie. Fontos a környezeti és társadalmi kritériumok beépítése az ajánlattételi felhívásokba, ahogyan erről a kiegészítő együttes nyilatkozat is rendelkezik, és a nemzetközi verseny tekintetében fontos de nem elégséges magasabb küszöbértékeket megállapítani. A Zöldek ellenzik a nemzetközi kereskedelmi megállapodások közbeszerzési fejezettel való kiegészítését;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, valamint Kanada kormányának és parlamentjének.