Eljárás : 2017/2598(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0183/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0183/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 16/03/2017 - 6.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0089

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 301kWORD 55k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0183/2017
13.3.2017
PE598.536v01-00
 
B8-0183/2017

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein (2017/2598(RSP))


Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Cristian Dan Preda, Andrzej Grzyb, László Tőkés, Andrey Kovatchev, Ramona Nicole Mănescu, Ivan Štefanec, Ádám Kósa, Michaela Šojdrová a PPE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein (2017/2598(RSP))  
B8-0183/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az ahhoz kapcsolódó emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszaka kapcsán a Tanácshoz intézett, 2016. július 7-i ajánlására(1),

–  tekintettel az emberi jogok megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, beleértve a 2016. évi sürgősségi állásfoglalásokat,

–  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2015. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2016. december 14-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27. és 47. cikkére,

–  tekintettel az ENSZ EJT által az ENSZ Közgyűlésének készített 2015. évi éves jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az emberi jogok egyetemességének előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak részét képezi, és az európai egység és integritás egyik sarokköve; mivel az emberi jogok tiszteletben tartását érvényesíteni kell minden uniós szakpolitikai területen;

B.  mivel az Unió erősen elkötelezett a multilateralizmus és az ENSZ szervei iránt az emberi jogok előmozdítása és védelme tekintetében;

C.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának rendes ülései, a különleges előadók kijelölése, az egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmus és az egyes országokban kialakult helyzetekre vagy tematikus kérdésekre vonatkozó egyedi eljárások hozzájárulnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához és tiszteletben tartásához;

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa

1.  üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad el-Husszein, valamint a főbiztos hivatala (OHCHR) által végzett munkát; emlékeztet a hivatal feddhetetlenségének, függetlenségének és működésének támogatására és védelmére vonatkozó uniós kötelezettségvállalásra; üdvözli az OHCHR szerepét a nemzetközi és regionális emberi jogi mechanizmusok közötti együttműködés előmozdításában, valamint annak azonosításában, hogy miként lehet fokozni a „regionális megállapodások” szerepét az egyetemes emberi jogi normákkal kapcsolatban;

2.  véleménye szerint az EJT hatékonysága és hitelessége attól függ, hogy tagjai valóban elkötelezettek-e minden országban, minden személy bármely emberi jogának megsértésével szemben történő megvédelmezése mellett, az egyetemességet, a pártatlanságot, az objektivitást, a megkülönböztetésmentességet, a konstruktív párbeszédet és az együttműködést előmozdító nemzetközi emberi jogi megállapodásokkal összhangban; sürgeti az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy elkerüljék a viták polarizációját az EJT-n belül, és ösztönzi a konstruktív párbeszédet;

3.  felhívja az államokat, hogy biztosítsák a lehetőséget az EJT független szakértői, a különleges előadók és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának szakértői számára az emberi jogok állítólagos megsértéseinek kivizsgálására, konstruktív módon járuljanak hozzá a helyzet orvoslásához, teljesítsék az emberi jogi egyezmények szerinti kötelezettségeiket és teljes mértékben működjenek együtt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárásai (többek között az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés) során; ösztönöz minden államot, hogy tegyenek konkrét lépéseket egyrészt az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben megfogalmazott ajánlásokkal összefüggésben, másrészt a hiányosságok felszámolása érdekében egy végrehajtási és nyomonkövetési mechanizmus bevezetése révén, amely nemzeti cselekvési tervek és nemzeti koordinációs mechanizmusok létrehozását is magában foglalja;

4.  emlékeztet az ENSZ Közgyűlésének azon kötelességére, hogy az EJT tagjainak megválasztásakor vegye figyelembe, hogy a jelöltek hogyan tartják tiszteletben és mozdítják elő az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát; üdvözli, hogy az EJT úgy határozott, hogy értékelő jelentés készítésére kéri fel tanácsadó bizottságát az emberi jogok előmozdítására és védelmére irányuló regionális és szubregionális megállapodások kialakítása terén elért előrehaladásról; felhívja az EU-t és tagállamait annak biztosítására, hogy a jogok és a szavazási szokások egyforma jelentőséggel bírjanak, és hogy ennek értelmében javítsák az uniós álláspontok összehangolását; határozottan kéri, hogy az EU egységesen szólaljon fel és alakítson ki közös uniós álláspontot az EJT-ben való szavazások során;

5.  megismétli, hogy biztosítani kell, hogy az Unió aktívan és következetesen részt vegyen az ENSZ emberi jogi mechanizmusaiban, különösen a Harmadik Bizottságban, az ENSZ-közgyűlésben és az EJT-ben; támogatja az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), az EU New York-i és genfi képviselete és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az EU emberi jogi ügyekben mutatott következetessége fokozódjon az ENSZ-ben;

Tematikus prioritások

6.  hangsúlyozza az emberi jogi nem kormányzati szervezetek és az emberijog-védők szerepének fontosságát az emberi jogok előmozdítása és védelme szempontjából; kiemeli, hogy az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat védelmezni kell kifejeződésük minden vetületében, így többek között az új technológiák terén is;

7.  súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy számos és egyre több kísérletet tesznek a civil társadalom és az emberijog-védők mozgásterének csökkentésére; elítéli az emberijog-védők, a visszaélések bejelentői, valamint az újságírók és bloggerek ellen irányuló online vagy offline erőszak, zaklatás, megfélemlítés és üldözés minden formáját; felhív minden államot egy olyan biztonságos és támogató környezet előmozdítására és garantálására, amelyben a nem kormányzati szervezetek, a civil társadalom, az újságírók és az emberijog-védők – különös hangsúlyt fektetve valamennyi kiszolgáltatott csoportra – függetlenül és zavartalanul működhetnek; ismételten felszólítja azon államokat, amelyek független emberi jogi szervezetek elleni korlátozó törvényeket fogadtak el, hogy vonják vissza azokat;

8.  úgy véli, hogy a szabad, független, pártatlan média a demokratikus társadalmak egyik alapvető eleme, amelyekben a nyílt vita kulcsszerepet tölt be; támogatja az ENSZ-főtitkár újságírók biztonságával foglalkozó különmegbízottjának kinevezésére irányuló kérelmet; felszólít arra, hogy az összes nemzetközi fórumon vessék fel az online véleménynyilvánítás szabadsága, a digitális szabadság és a szabad és nyitott internet fontosságának kérdését;

9.  emlékeztet arra, hogy a gyülekezési és egyesülési szabadsághoz való jog továbbra is nagy kihívást jelent; melegen üdvözli Maina Kiai, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkáját; felszólítja az Unió tagállamait, hogy kellően vegyék figyelembe a jelentéseket;

10.  sürgeti az összes államot a panaszkezelési és kivizsgálási mechanizmusokat létrehozó Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya fakultatív jegyzőkönyveinek és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának gyors jóváhagyására;

11.  ellenez minden – faj, bőrszín, nyelv, vallás és meggyőződés, társadalmi származás, kaszt, születés, életkor, fogyatékosság vagy státusz alapján történő – hátrányos megkülönböztetést és üldözést; támogatja a vonatkozó különleges eljárásokban való uniós részvételt; felszólítja az EU-t az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdításának, valamint az erőszak és a megkülönböztetés elleni küzdelem aktív folytatására;

12.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy állami és nem állami szereplők tevékenységei révén sokaknak – különösen a keresztényeknek – sérül egyénileg vagy kollektíven a vallás vagy meggyőződés szabadságához való joga, ami megkülönböztetéshez, egyenlőtlenséghez és megbélyegzéshez vezet; emlékeztet a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés elleni küzdelem szükségességére az egymással összefüggő egyéb emberi jogok, úgymint a véleménynyilvánítás szabadsága védelmének biztosítása érdekében;

13.  felszólítja az EU-t, hogy lépjen fel a vallási kisebbségek üldözés és erőszak elleni fokozottabb védelme, valamint a vallási kisebbségek és a nem hívők üldözésének ürügyeként szolgáló, az istenkáromlást vagy a hitehagyást bűncselekményként kezelő törvények visszavonása érdekében; felszólít a vallás vagy meggyőződés szabadságának ügyével foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkájának támogatására;

14.  határozottan ösztönzi a halálbüntetéssel szembeni zéró tolerancia folyamatos uniós támogatását, és felszólítja az EU-t, hogy az ENSZ-közgyűlés halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló következő határozatával összefüggésben törekedjen a több régióra kiterjedő támogatás megerősítésére;

15.  sürgeti az EU-t, hogy szólaljon fel és álljon ki az ENSZ kínzás és egyéb kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés, tömeges kivégzések és a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények miatti kivégzések elleni tevékenysége mellett, és kéri az EKSZ-t, hogy a párbeszéd valamennyi szintjén és az összes fórumon fokozza az EU erőfeszítéseit a törvénytelen kivégzések, a kínzás és a bántalmazás egyéb formái elleni küzdelemben, összhangban az Unió harmadik országokra irányuló, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról szóló iránymutatással; felszólít az ENSZ kínzás elleni egyezménye és annak fakultatív jegyzőkönyve egyetemes megerősítésére és hatékony végrehajtására;

16.  rendületlenül támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot (NBB), amely kulcsszerepet tölt be az elkövetők felelősségre vonásában és az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzásegítésében a népirtások, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények tekintetében a kiegészítő jelleg elvén alapulva; kéri, hogy minden fél nyújtson politikai, diplomáciai, pénzügyi és logisztikai támogatást az NBB napi működéséhez;

17.  kéri az Uniót, hogy továbbra is erősítse az NBB munkáját; erőteljes párbeszédet és együttműködést szorgalmaz a Bíróság, az ENSZ és ügynökségei, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa között; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy néhány afrikai ország a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés mellett döntött, és felhívja őket, hogy gondolják újra döntésüket; felhívja az ENSZ összes tagállamát, hogy a Római Statútum megerősítésével csatlakozzanak az NBB-hez, valamint ösztönözzék a kampalai módosítások megerősítését;

18.  a leghatározottabban elítéli a folyamatosan elkövetett, súlyos emberi jogi visszaéléseket, különösen az ISIS/Dáis által elkövetett jogsértéseket, a Boko Haram által gyermekek ellen indított támadásokat, valamint a terrorista vagy félkatonai szervezetek által a polgári lakosság, különösen nők és gyermekek ellen indított minden más támadást; elítéli a kulturális örökség pusztításának gyakoriságát és mértékét és támogatást sürget az ENSZ különböző fórumain tett megfelelő fellépésekhez;

19.  felszólítja az Uniót, hogy tevékenyen munkálkodjon egy arra irányuló kezdeményezésen, hogy az ENSZ ismerje el az úgynevezett ISIS/Dáis által a vallási kisebbségekkel szemben elkövetett népirtást, és utalja a Nemzetközi Büntetőbíróság elé az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények, a háborús bűncselekmények és a népirtás eseteit; erőteljes párbeszédet és együttműködést szorgalmaz a Bíróság, az ENSZ és ügynökségei, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa között;

20.  kéri, hogy az Unió ösztönözzön valamennyi államot, hogy az emberi jogokat helyezzék fejlesztési politikáik középpontjába és hajtsák végre az ENSZ fejlődéshez való jogról szóló 1986-os nyilatkozatát; üdvözli, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nemrégiben a fejlődéshez való joggal foglalkozó különleges előadót nevezett ki, akinek megbízatása kiterjed arra, hogy hozzájáruljon a fejlődéshez való jog előmozdításához, védelméhez és érvényesítéséhez a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel és más nemzetközi fejlesztési együttműködési megállapodásokkal összefüggésben; kiemeli, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend valamennyi céljának és célszámának teljesítése során a mindenkit megillető emberi jogokat átfogó módon figyelembe kell venni;

21.  felszólítja az Uniót, hogy a továbbiakban is segítse elő a férfiak és nők közötti egyenlőséget, és tevékenységeiben és programjaiban aktívan támogassa az ENSZ nőkkel és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével foglalkozó kezdeményezéseivel kapcsolatos munkát; felszólít azon intézkedések további támogatására, amelyek célja a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelése, valamint a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak és hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának – többek között a nemi alapú erőszak – megszüntetése; nyomatékosan kéri az Uniót, hogy folytassa a több régióra kiterjedő kezdeményezéseket a nők jogainak előmozdítása, védelme és tiszteletben tartása érdekében;

22.  emlékeztet az EU azon kötelezettségvállalására, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mérföldkőnek számító, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. (2000) és 1820. (2008) számú határozataival összhangban elősegítse az emberi jogok és a nemi szempontok érvényesítését; felszólítja az Uniót, hogy nemzetközi szinten támogassa a nők konfliktusmegelőzésbe és -megoldásba, békefenntartó műveletekbe, humanitárius segítségnyújtásba, konfliktus utáni újjáépítésbe és fenntartható megbékélésbe való bevonásával járó hozzáadott érték elismerését;

23.  felszólítja az Uniót, hogy a továbbiakban is mozdítsa elő a gyermekek jogait, különösen azáltal, hogy elősegíti a gyermekek vízhez, megfelelő higiénés körülményekhez, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférésének biztosítását – többek között a konfliktusövezetekben és a menekülttáborokban –, valamint a gyermekmunka, a gyermekkatonák toborzása, a szabadságtól való megfosztás, a gyermekkínzás, a gyermekkereskedelem, a gyermek-, a korai és a kényszerházasságok, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, valamint az olyan káros gyakorlatok felszámolását, mint a női nemi szervek megcsonkítása; intézkedésekre szólít fel azon nemzetközi erőfeszítések ENSZ-en keresztüli támogatása és megerősítése érdekében, amelyeknek célja, hogy véget vessenek a gyermekek fegyveres konfliktusokban való felhasználásának, és hogy hatékonyabban kezeljék a konfliktusok és a konfliktusok utáni helyzetek nőkre és lányokra gyakorolt hatásait; felhívja az ENSZ tagállamait, hogy tegyenek eleget a gyermek jogairól szóló, 1989-ben elfogadott egyezmény szerinti szerződéses kötelezettségeiknek és kötelezettségvállalásaiknak annak érdekében, hogy területükön jogállásuktól függetlenül valamennyi gyermek jogait biztosítsák, elkerülve a megkülönböztetés valamennyi formáját;

24.  felhívja az államokat, hogy mozdítsák elő a fogyatékossággal élő személyek jogait, beleértve egyenlő részvételüket és társadalmi befogadásukat; felhív valamennyi államot, hogy ratifikálják és hajtsák végre az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét;

25.  felszólítja az Uniót, hogy működjön együtt partnereivel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek végrehajtása érdekében, beleértve olyan intézkedések meghozatalát, melyek célja több államot ösztönözni arra, hogy fogadjanak el nemzeti cselekvési terveket;

26.  üdvözli az ENSZ menekültekről és migránsokról szóló New York-i nyilatkozatát, amelynek témája a menekültek és migránsok tömeges vándorlása, és amely egy átfogó menekültügyi keretről szóló globális megállapodás elfogadásához, valamint ahhoz a migránsokra és menekültekre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz vezetett, hogy megmentsék életüket, kielégítsék különleges szükségleteiket, fellépjenek a rasszizmus és az idegengyűlölet, valamint az emberkereskedelem ellen, biztosítsák a törvény előtti egyenlőséget és védelmet, továbbá a nemzeti fejlesztési tervekbe való beillesztésüket; felhívja valamennyi érintett felet, hogy biztosítsa a politikai szerepvállalást, a finanszírozást és a szolidaritást célzó konkrét fellépéseket a menekültekről és a migránsokról szóló New York-i nyilatkozat támogatása érdekében, és emlékeztet arra, hogy a migráció kérdését továbbra is globális és nem csupán európai szinten kell szemlélni; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy vállaljanak vezető szerepet e nemzetközi erőfeszítésekben, tegyenek eleget a nemzetközi jog értelmében rájuk háruló kötelezettségek szerinti vállalásaiknak, miszerint megvédik a menedékkérők, a menekültek, a migránsok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők, különösen a nők, gyermekek és kiszolgáltatott csoportok – többek között a fogyatékossággal élő személyek – emberi jogait;

27.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkével és az Unió külső tevékenységeire vonatkozó általános rendelkezésekkel összhangban elő kell mozdítani az emberi jogok, köztük a civil társadalmi, a politikai, a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok egyetemességét és oszthatatlanságát;

28.  emlékeztet arra, hogy az emberi jogok területén a belső és külső következetesség alapvetően fontos az Unió által a harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai terén folytatott emberi jogi politika hitelességéhez, és felszólítja az Uniót, hogy tegyen eleget erre vonatkozó kötelezettségeinek;

Országonkénti prioritások

29.  Ukrajna

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a folyamatban lévő orosz agresszió katasztrofális humanitárius helyzetet okozott a Donyec-medencében, és hogy az ukrán és nemzetközi humanitárius szervezetektől megtagadják a belépést a megszállt területekre; mély aggodalmát fejezi ki a több mint 1,5 millió, országon belül lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt érintő rossz humanitárius körülményekkel kapcsolatban; mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogoknak az Oroszország által megszállt Krím félszigeten zajló megsértése miatt, különösen a krími tatárok katasztrofális helyzete miatt, és hangsúlyozza, hogy további uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani Ukrajnának; ismét hangot ad teljes elkötelezettségének Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitása, függetlensége, egysége és területi integritása, valamint az európai integrációhoz vezető út követésére vonatkozó szabad és szuverén döntése mellett; felhív minden felet, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a megszállt Krím félszigetnek az ukrán jogrendszerbe való, politikai párbeszéd révén és a nemzetközi joggal teljes összhangban történő békés reintegrációjára; támogatja az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbítását a minszki megállapodás teljes körű végrehajtásáig és mindaddig, amíg a Krím félsziget vissza nem kerül Ukrajnához; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot és a Tanácsot, hogy gyakoroljanak nagyobb nyomást az Oroszországi Föderációra, hogy tegye lehetővé nemzetközi szervezetek Krím félszigetre való bejutását abból a célból, hogy figyelemmel kövessék az emberi jogi helyzetet, tekintettel az alapvető szabadságok és az emberi jogok folyamatos súlyos megsértésére a félszigeten, továbbá hogy állandó nemzetközi megfigyelői és szerződéseken alapuló mechanizmusokat hozzanak létre;

30.  Szíria

a lehető leghatározottabban elítéli a szíriai rezsim erői által Oroszország és Irán támogatásával elkövetett atrocitásokat, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog széles körű megsértését, valamint a nem állami fegyveres csoportok, különösen a népirtást is magukba foglaló bűncselekményekért felelős Dáis/ISIS, a Dzsabhat Fatah al-Sham/al-Núszra Front és más dzsihádista csoportok által elkövetett emberi jogi visszaéléseket és a nemzetközi humanitárius jog megsértését; ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi oldalon tovább tudják vizsgálni a vegyi fegyverek alkalmazását és megsemmisítését Szíriában, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország és Kína az ENSZ BT vegyi fegyverek alkalmazásáról szóló új határozatát bojkottálja; ismételten felszólít arra, hogy biztosítsák a humanitárius segítség teljes és akadályoztatástól mentes eljuttatását, és hogy a háborús bűnök, valamint az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése ne maradjon következmények nélkül, hanem elkövetőiket vonják felelősségre; támogatja azt az uniós kezdeményezést, hogy a szíriai helyzetet utalják a Nemzetközi Büntetőbíróság elé, és felhívja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy ez ügyben tegyen lépéseket;

31.  Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK)

súlyos aggodalmát fejezi ki a KNDK-beli emberi jogi helyzet folyamatos romlása miatt; felhívja a KNDK kormányát, hogy teljesítse az azon emberi jogi eszközök keretében rá háruló kötelezettségeket, amelyeknek részes fele, és biztosítsa, hogy a humanitárius szervezetek, a független emberi jogi megfigyelők és az ENSZ emberi jogok észak-koreai helyzetével foglalkozó különleges előadója bebocsátást nyerjen az országba, és megkapják a szükséges mértékű együttműködést; felhívja a KNDK-t, hogy tegye lehetővé a nemzeti és nemzetközi média számára a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, valamint biztosítson polgárai számára cenzúramentes hozzáférést az internethez; mélységesen elítéli, hogy a KNDK-ban a halálos ítéletet széles körben, rendszeresen alkalmazzák; felhívja a KNDK kormányát, hogy hirdessen moratóriumot valamennyi kivégzésre nézve, a halálbüntetés közeljövőben való eltörlésének céljával; követeli, hogy vonják felelősségre, állítsák a Nemzetközi Büntetőbíróság elé és célzott szankcióknak vessék alá a KNDK-ban az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért leginkább felelős személyeket; határozottan elítéli a nukleáris kísérleteket mint szükségtelen és veszélyes provokációt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak megsértését és a Koreai-félsziget és az északkelet-ázsiai régió békéje és stabilitása elleni komoly fenyegetést;

32.  Abházia grúz régiói és a Chinvali régió/Dél-Oszétia

mély aggodalmának ad hangot az igazságszolgáltatás eszközként való felhasználása, továbbá amiatt, hogy az Alkotmánybíróság tagjaira politikai nyomást gyakorolnak; továbbra is aggodalmát fejezi ki a véleménynyilvánítás és a média szabadságával kapcsolatban, valamint amiatt, hogy nem lehet bejutni Abházia megszállt területeire és a Chinvali régióba/Dél-Oszétiába, ahol továbbra is széles körben megsértik az emberi jogokat; sürgeti a közvetlen személyes kapcsolatok erősítését a Tbiliszi által ellenőrzött terület és a két megszállt régió között; felszólít Grúzia szuverenitásának és területi integritásának, valamint nemzetközileg elismert határai sérthetetlenségének maradéktalan tiszteletben tartására; hangsúlyozza a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek állandó lakóhelyükre való biztonságos és méltóságteljes visszatérésének szükségességét; felhívja a grúz kormányt, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket az egyetemes időszakos felülvizsgálat eljárása során tett ajánlások nyomon követésének biztosítása céljából;

33.  Belarusz

mélységes aggodalmát fejezi ki a véleménynyilvánítási szabadság, az egyesülési szabadság és a békés gyülekezés folytatódó korlátozásai miatt; elítéli a független és ellenzéki újságírók, valamint az emberi jogi aktivisták zaklatását és fogva tartását; elítéli a halálbüntetés folytatódó alkalmazását; felszólít arra, hogy a Tanács 35. ülésén újítsák meg az ENSZ belarusz köztársasági emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges megbízottjának megbízatását, és felhívja a kormányt, hogy teljes mértékben működjön együtt a különleges megbízottal, és kötelezze el magát az emberi jogok védelmének hosszú ideje esedékes reformja mellett, ideértve a különleges megbízott ajánlásainak és az egyéb emberi jogi mechanizmusok végrehajtását;

34.  Európai szomszédsági politika

továbbra is hisz az európai szomszédsági politika kezdetben kitűzött céljai – azaz a jólét, stabilitás és a biztonság térségének létrehozása – érvényességében, melynek alapját az Unió közös értékei és elvei képezik, a szomszédos országok mély strukturális reformjaihoz nyújtott támogatás és ösztönzés révén, mely reformokat a szomszédos országok saját felelősségükre és megállapodás alapján hajtják végre, ami lehetővé fogja tenni az EU-val való megerősített együttműködést; véleménye szerint a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, az államépítés, az emberi jogok és az alapvető szabadságok támogatása központi eleme az európai szomszédságpolitikának; hangsúlyozza az erőteljesebb és aktív civil társadalom kifejlődésének jelentőségét az átalakulás és a demokratizálás folyamata szempontjából, amely kiterjed az üzleti élet résztvevőire is; felszólít a civil társadalom, a helyi kkv-k és más nem állami szereplők további támogatására, mivel ezek alkotják a reformfolyamat hajtóerejét, és az európai szomszédságpolitika keretében elkötelezettebb párbeszédet és partnerséget szorgalmaz az uniós és a szomszédos országok civil társadalmi szereplői és ágazatai között; hangsúlyozza az uniós vállalatok fontosságát és szerepüket az üzleti élet nemzetközi standardjainak megismertetése és terjesztése tekintetében;

35.  Irán

felhívja Iránt, hogy teljes mértékben működjön együtt az ENSZ összes emberi jogi mechanizmusával, és tegyen lépéseket az ezzel kapcsolatban megfogalmazott ajánlások alkalmazása érdekében – az egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmust is ide számítva –, lehetővé téve, hogy a nemzetközi emberi jogi szervezetek végrehajtsák küldetésüket; felhívja az iráni kormányt, hogy foglalkozzon azokkal a súlyos aggályokkal, amelyekre az ENSZ különleges előadójának és az ENSZ főtitkárának jelentése az iráni emberi jogi helyzettel kapcsolatban rámutatott, valamint azokkal a konkrét cselekvési felhívásokkal, amelyek az ENSZ-közgyűlés határozatában szerepelnek; aggodalommal veszi tudomásul, hogy Iránban a legmagasabb az egy főre jutó halálbüntetés miatti kivégzések száma a világon; felhívja Iránt, hogy jelentsen be moratóriumot a halálbüntetés tekintetében; felszólít valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátására; megjegyzi, hogy néhány vallási kisebbség és alapvető vallásszabadsága hivatalosan védelmet élvez az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmányában; aggódik ugyanakkor amiatt, hogy növekszik azoknak az embereknek a száma, akiket bebörtönöznek egy vallási kisebbségi csoporthoz való tartozásuk vagy hitük miatt; felhívja az iráni hatóságokat a vallási és etnikai kisebbségek jogainak maradéktalan tiszteletben tartására és törvényi védelmére, valamint a vallásszabadság kiterjesztésére;

36.  Burundi

rendkívül aggasztónak találja a Burundiban kialakult biztonsági és politikai helyzet romlását; elítéli a Burundiban 2015 óta tartó erőszakot, amely emberek halálához, megkínzásához, a nők elleni erőszakhoz, többek között kollektív nemi erőszakhoz és zaklatáshoz vezetett; elítéli továbbá több ezer ember bebörtönzését, a burundiak százezreinek kényszerű lakóhelyelhagyását, továbbá a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését, valamint az ilyen cselekmények széles körű büntetlenségét; felszólít a gyilkosságok és visszaélések alapos és független kivizsgálására, valamint hogy e tettek elkövetőit állítsák bíróság elé; e tekintetben támogatja az EU Tanácsának azon határozatát, amelyet a Cotonoui Megállapodás 96. cikke értelmében indított tárgyalások kudarcát követően hozott, és amely felfüggeszti a burundi adminisztrációnak nyújtott közvetlen pénzügyi támogatást, ideértve a költségvetési támogatást is, ugyanakkor közvetlen csatornákon keresztül fenntartja a lakosság támogatását és a humanitárius segítségnyújtást;

o

o    o

37.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 71. ENSZ-közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése főtitkárának.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0317.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0502.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat