Eljárás : 2017/2598(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0186/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0186/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 16/03/2017 - 6.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0089

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 320kWORD 61k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0183/2017
13.3.2017
PE598.539v01-00
 
B8-0186/2017

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein (2017/2598(RSP))


Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Marielle de Sarnez, Gérard Deprez, María Teresa Giménez Barbat, Marian Harkin, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Louis Michel, Javier Nart, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Carolina Punset, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Marietje Schaake, Hannu Takkula, Pavel Telička, Hilde Vautmans, Paavo Väyrynen az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein (2017/2598(RSP))  
B8‑0186/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az ahhoz kapcsolódó emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára és az EU Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának üléseiről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszaka kapcsán a Tanácshoz intézett, 2016. július 7-i ajánlására(1),

–  tekintettel az emberi jogok megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, beleértve az Etiópiáról, Észak-Koreáról, Indiáról, a Krím félszigetről, Hongkongról, Kazahsztánról, Egyiptomról, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Pakisztánról, Hondurasról, Nigériáról, Gambiáról, Dzsibutiról, Kambodzsáról, Tádzsikisztánról, Vietnámról, Malawiról, Bahreinről, Mianmarról/Burmáról, a Fülöp-szigetekről, Szomáliáról, Zimbabwéről, Ruandáról, Szudánról, Thaiföldről, Kínáról, Brazíliáról, Oroszországról, Tibetről, Irakról, Indonéziáról, a Közép-Afrikai Köztársaságról, Burundiról, Nicaraguáról, Kuvaitról és Guatemaláról szóló 2016. évi sürgősségi állásfoglalásokat,

–  tekintettel az emberi jogok és a demokrácia világbeli helyzetéről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2015. évi éves jelentésről szóló, 2016. december 14-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27. és 47. cikkére,

–  tekintettel az ENSZ EJT által az ENSZ Közgyűlésének készített 2015. évi éves jelentésre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az emberi jogok egyetemességének előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak részét képezi, és az európai egység és integritás egyik sarokköve; mivel az emberi jogok tiszteletben tartását érvényesíteni kell minden uniós politika területén;

B.  mivel az Unió erősen elkötelezett a multilateralizmus és az ENSZ szervei iránt az emberi jogok előmozdítása és védelme terén;

C.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) rendes ülései, a különleges előadók kijelölése, egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmusa és az egyes országokban kialakult helyzetekre vagy tematikus kérdésekre vonatkozó egyedi eljárások hozzájárulnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához és tiszteletben tartásához;

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa

1.  üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad al-Husszein, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) által végzett munkát; emlékeztet az Unió az iránti elkötelezettségére, hogy továbbra is támogatja és megvédi integritását, függetlenségét és működését; üdvözli az OHCHR szerepét a nemzetközi és regionális emberi jogi mechanizmusok közötti együttműködés előmozdításában, valamint annak azonosításában, hogy miként lehet fokozni a „regionális megállapodások” szerepét az egyetemes emberi jogi normákkal kapcsolatban;

2.  véleménye szerint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) hatékonysága és hitelessége attól függ, hogy tagjai valóban elkötelezettek-e minden országban, minden személy, minden emberi jogi jogsértéssel szemben történő megvédelmezése mellett, az egyetemesség, a pártatlanság, az objektivitás, a megkülönböztetésmentesség, az építő párbeszéd és az együttműködés elveit előmozdító nemzetközi emberi jogi megállapodásokkal összhangban; rámutat annak sürgető igényére, hogy az EJT-n belül elkerüljék a viták polarizációját, és ösztönzi az építő párbeszédet;

3.  felszólítja az érintett államokat, hogy biztosítsák a lehetőséget az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) független szakértői, a különleges előadók és az az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) szakértői számára az állítólagos emberi jogi jogsértések kivizsgálására, konstruktív módon járuljanak hozzá a helyzet orvoslásához, teljesítsék az emberi jogi egyezmények szerinti kötelezettségeiket, és maradéktalanul működjenek együtt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárásai, az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során; bátorít minden államot, hogy tegyen konkrét lépéseket egyrészt az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben megfogalmazott ajánlásokkal összefüggésben, másrészt a hiányosságok felszámolása érdekében egy végrehajtási és nyomonkövetési mechanizmus bevezetése révén, amely nemzeti cselekvési tervek és nemzeti koordinációs mechanizmusok létrehozását is magában foglalja;

4.  emlékeztet az ENSZ Közgyűlésének azon kötelességére, hogy az EJT tagjainak megválasztásakor vegye figyelembe, hogy a jelöltek hogyan tartják tiszteletben és mozdítják elő az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát; üdvözli, hogy az EJT úgy határozott, hogy értékelő jelentés készítésére kéri fel tanácsadó bizottságát az emberi jogok előmozdítására és védelmére irányuló regionális és szubregionális megállapodások kialakítása terén elért előrehaladásról; felhívja az EU-t és tagállamait annak biztosítására, hogy a jogok és a szavazási szokások egyforma jelentőséggel bírjanak, és hogy e tekintetben javítsák az uniós álláspontok összehangolását; határozottan kéri, hogy az EU egységesen szólaljon fel, és alakítson ki közös uniós álláspontot az EJT-ben való szavazások során;

5.  ismételten rámutat annak jelentőségére, hogy az EU hitelességének javítása érdekében biztosítani kell, hogy az Unió aktívan és következetesen részt vegyen az ENSZ emberi jogi mechanizmusaiban, különösen a Harmadik Bizottságban, az ENSZ-közgyűlésben és az EJT-ben; támogatja az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), az EU New York-i és genfi képviselete és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az EU emberi jogi ügyekben mutatott következetessége fokozódjon az ENSZ-ben;

Tematikus prioritások

6.  hangsúlyozza az emberi jogi nem kormányzati szervezetek (NGO) és az emberijog-védők jelentőségét az emberi jogok előmozdításában és védelmében; hangsúlyozza, hogy az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat védelmezni kell kifejeződésük minden vetületében, így többek között az új technológiák terén is; osztozik az EJT aggodalmában az olyan civil szervezetek és nem kormányzati szervezetek tagjai elleni fenyegetésekről és megtorlásokról szóló jelentések miatt, amelyekkel az EJT az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során együttműködött;

7.  súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy számos és egyre több kísérletet tesznek a civil társadalom és az emberijog-védők mozgásterének csökkentésére, többek között terrorizmusellenes törvények bevezetése révén; elítéli az emberijog-védők, a visszaélések bejelentői, valamint az újságírók és bloggerek ellen irányuló online vagy offline erőszak, zaklatás, megfélemlítés és üldözés minden formáját; felhív minden államot egy olyan biztonságos és támogató környezet kialakítására, amelyben a nem kormányzati szervezetek, a civil társadalom, az újságírók, az emberijog-védők, különösen a nők és a gyermekek, valamint a kiszolgáltatott csoportok, például az LMBTI személyek függetlenül és zavartalanul működhetnek; ismételten felszólítja azon államokat, amelyek független emberi jogi szervezeteket célzó korlátozó vagy elnyomó intézkedéseket vezettek be, hogy szüntessék meg ezeket az intézkedéseket;

8.  úgy véli, hogy a szabad, független, pártatlan média, amelyben a nyílt vita kulcsszerepet tölt be, a demokratikus társadalmak egyik alapvető eleme; támogatja az ENSZ-főtitkár újságírók biztonságával foglalkozó különmegbízottjának kinevezésére irányuló kérelmet; felhív arra, hogy az összes nemzetközi fórumon vessék fel az online
véleménynyilvánítás szabadsága, a digitális szabadság és a szabad és nyitott internet fontosságának kérdését; felhív a digitális szakadék áthidalására, valamint az információhoz és kommunikációhoz való korlátlan hozzáférés és az internethez való cenzúramentes hozzáférés biztosítására;

9.  emlékeztet arra, hogy a gyülekezési és egyesülési szabadsághoz való jog továbbra is jelentős kihívást jelent; melegen üdvözli Maina Kiai, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkáját; felhívja az összes államot, hogy megfelelően vegyék figyelembe a különleges előadó jelentéseit;

10.  sürgeti az összes államot a panaszkezelési és kivizsgálási mechanizmusokat létrehozó Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya fakultatív jegyzőkönyveinek és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának gyors jóváhagyására;

11.  ellenez bármilyen alapú – többek között faj, bőrszín, nyelv, vallás vagy meggyőződés, nemi identitás vagy szexuális irányultság, társadalmi származás, kaszt, születés, kor vagy fogyatékosság alapján történő – hátrányos megkülönböztetést és üldözést; támogatja a vonatkozó különleges eljárásokban való uniós részvételt, ideértve a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló erőszak és megkülönböztetés elleni védelemmel foglalkozó új független szakértővel való együttműködést; felhívja az EU-t az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdításának, valamint az erőszak és a megkülönböztetés elleni küzdelemnek az aktív fenntartására;

12.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy állami és nem állami szereplők tevékenységei révén sokaknak sérül – egyénileg vagy kollektíven – a vallásszabadsághoz és a meggyőződés szabadságához való joga, ami megkülönböztetéshez, egyenlőtlenséghez és megbélyegzéshez vezet; emlékeztet a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés elleni küzdelem szükségességére az egymással összefüggő egyéb emberi jogok, úgymint a véleménynyilvánítás szabadsága védelmének biztosítása érdekében;

13.  felhívja az EU-t, hogy lépjen fel a vallási és etnikai kisebbségek üldözés és erőszak elleni fokozottabb védelmének biztosítása, valamint a vallási és etnikai kisebbségek és a nem hívők üldözésének ürügyeként szolgáló, az istenkáromlást vagy a hitehagyást bűncselekményként kezelő törvények visszavonása érdekében; felszólít a vallás és a meggyőződés szabadságának ügyével foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkájának támogatására;

14.  határozottan ösztönzi a halálbüntetéssel szembeni zéró tolerancia folyamatos uniós támogatását, és felhívja az EU-t, hogy az ENSZ-közgyűlés halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló következő határozatával összefüggésben törekedjen a több régióra kiterjedő támogatás megerősítésére; üdvözli, hogy 2015-ben Madagaszkár, Fidzsi, Suriname és a Kongói Köztársaság a halálbüntetés eltörlése mellett döntött; elítéli a számos más országban – pl. Bahrein, Kuvait, Belarusz, Banglades, India, Omán, Dél-Szudán, Indonézia és Csád – elkövetett újbóli kivégzéseket; elítéli továbbá, hogy beszámolók szerint különösen Kínában, Egyiptomban, Iránban, Nigériában, Pakisztánban és Szaúd-Arábiában nőtt a halálos ítéletek száma; emlékezteti ezen országok hatóságait, hogy részes államai a gyermek jogairól szóló egyezménynek, amely tiltja a halálbüntetés kiszabását a 18 évesnél fiatalabb személyek által elkövetett bűncselekmények esetében;

15.  felhívja az EU-t, hogy szólaljon fel és álljon ki az ENSZ kínzás és egyéb kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés, tömeges kivégzések és a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények miatti kivégzések elleni tevékenysége mellett, és felhívja az EKSZ-t, hogy a párbeszéd valamennyi szintjén és az összes fórumon fokozza az EU erőfeszítéseit a törvénytelen kivégzések, a kínzás és a bántalmazás egyéb formái elleni küzdelemben, összhangban az Unió harmadik országokra irányuló, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról szóló iránymutatással; kéri az ENSZ kínzás elleni egyezménye és annak fakultatív jegyzőkönyve egyetemes megerősítését és hatékony végrehajtását;

16.  komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a súlyos emberi jogi jogsértések száma világszerte továbbra sem csökken; rendületlenül támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot (NBB), amely kulcsszerepet tölt be az elkövetők felelősségre vonásában és az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzásegítésében a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtások tekintetében a kiegészítő jelleg elve alapján; felkér minden felet, hogy nyújtson politikai, diplomáciai, pénzügyi és logisztikai támogatást az NBB napi működéséhez;

17.  felhívja az Uniót, hogy folytassa a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájának megerősítését; erőteljes párbeszédet és együttműködést szorgalmaz a Bíróság, az ENSZ és ügynökségei, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa között; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy néhány afrikai ország a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés mellett döntött, és felhívja őket, hogy gondolják újra döntésüket; felszólítja az ENSZ összes tagállamát, hogy a Római Statútum megerősítésével csatlakozzanak a Bírósághoz, valamint ösztönözzék a kampalai módosítások megerősítését;

18.  elítéli, hogy nem tartják tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot, és mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy világszerte növekszik a fegyveres konfliktusokban a polgári veszteségek, valamint a kórházak, iskolák, humanitárius konvojok és egyéb polgári célpontok elleni halálos támadások aránya; ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket a jogsértéseket kellően vegyék figyelembe az EJT országspecifikus fellépéseiben és az egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmus keretében megvalósuló felülvizsgálatok során;

19.  a leghatározottabban elítéli a folyamatosan elkövetett, súlyos emberi jogi visszaéléseket; különösen az ISIS/Dáis által elkövetett jogsértéseket, a Boko Haram gyermekek ellen indított támadásait, valamint a terrorista vagy félkatonai szervezetek által a polgári lakosság, különösen nők és gyermekek ellen indított minden más erőszaktettet; elítéli a kulturális örökség pusztításának gyakoriságát és mértékét, és támogatást kér az ENSZ különböző fórumain kifejtett vonatkozó erőfeszítések számára;

20.  felszólítja az Uniót olyan kezdeményezés hathatós előkészítésére, amely eredményeképpen az ENSZ elismeri az úgynevezett ISIS/Dáis által etnikai és vallási kisebbségekkel szemben elkövetett népirtást, és a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalja azokat az eseteket, amelyekben fennáll az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények, a háborús bűnök és a népirtás gyanúja; erőteljes párbeszédet és együttműködést szorgalmaz a Bíróság, az ENSZ és ügynökségei, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa között;

21.  kéri az Uniót, hogy szólítsa fel valamennyi államot, hogy az emberi jogokat helyezzék fejlesztési politikáik középpontjába és hajtsák végre az ENSZ fejlődéshez való jogról szóló 1986-os nyilatkozatát; üdvözli, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nemrégiben a fejlesztéshez való joggal foglalkozó különleges előadót nevezett ki, akinek megbízatása kiterjed arra, hogy hozzájáruljon fejlődéshez való jog előmozdításához, védelméhez és érvényesítéséhez a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és más nemzetközi fejlesztési együttműködési megállapodások keretében; felhívja a figyelmet arra, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend valamennyi céljának és célszámának teljesítése során a mindenkit megillető emberi jogokat átfogó módon figyelembe kell venni;

22.  kéri az Uniót, hogy a továbbiakban is segítse elő a férfiak és nők közötti egyenlőséget, és tevékenységeiben és programjaiban aktívan támogassa a nőkkel és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével kapcsolatos ENSZ-kezdeményezéseket; szorgalmazza azon intézkedések további támogatását, amelyek célja a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelése, valamint a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak és hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának – többek között a nemi alapú erőszak – megszüntetése; nyomatékosan kéri az Uniót, hogy indítson több régióra kiterjedő kezdeményezéseket a nők jogainak előmozdítására, védelmére és tiszteletben tartására, járuljon hozzá a Pekingi Cselekvési Platform és a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjának teljes körű és eredményes végrehajtásához, illetve hogy ezzel összefüggésben maradjon továbbra is elkötelezett a szexuális és reproduktív jogok teljes skálája iránt;

23.  emlékeztet az EU azon kötelezettségvállalására, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mérföldkőnek számító, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325 (2000) és 1820 (2008) számú határozatával összhangban elősegítse az emberi jogok és a nemi szempontok érvényesítését; felhívja az Uniót, hogy nemzetközi szinten támogassa a nők konfliktusmegelőzésben és -megoldásban, békefenntartó műveletekben, humanitárius segítségnyújtásban, konfliktus utáni újjáépítésben és fenntartható megbékélésben való részvételével járó hozzáadott érték elismerését;

24.  felhívja az Uniót, hogy a továbbiakban is mozdítsa elő a gyermekek jogait, különösen azáltal, hogy elősegíti a gyermekek vízhez, megfelelő higiénés körülményekhez, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférésének biztosítását – többek között a konfliktusövezetekben és a menekülttáborokban –, valamint a gyermekmunka, a gyermekkatonák toborzása, a szabadságtól való megfosztás, a gyermekkínzás, a gyermekkereskedelem, a gyermek-, a korai és a kényszerházasságok, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, valamint az olyan káros gyakorlatok felszámolását, mint a női nemi szervek megcsonkítása; intézkedéseket szorgalmaz azon nemzetközi erőfeszítések ENSZ-en keresztüli támogatása és megerősítése érdekében, amelyeknek célja, hogy véget vessenek a gyermekek fegyveres konfliktusokban való felhasználásának, és hogy hatékonyabban kezeljék a konfliktusok és a konfliktusok utáni helyzetek nőkre és lányokra gyakorolt hatásait; felszólítja az ENSZ tagállamait, hogy tegyenek eleget a gyermek jogairól szóló, 1989-ben elfogadott egyezmény szerinti szerződéses kötelezettségeiknek és kötelezettségvállalásaiknak annak érdekében, hogy területükön jogállásuktól függetlenül valamennyi gyermek jogait biztosítsák, elkerülve a megkülönböztetés valamennyi formáját;

25.  felhívja az államokat, hogy mozdítsák elő a fogyatékossággal élő személyek jogait, beleértve egyenlő részvételüket és társadalmi befogadásukat; kéri valamennyi államot, hogy ratifikálják és hajtsák végre az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét;

26.  sürgeti az Uniót, hogy működjön együtt partnereivel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek végrehajtása érdekében, beleértve olyan intézkedések meghozatalát, melyek célja több államot ösztönözni arra, hogy fogadjanak el nemzeti cselekvési terveket és vegyenek részt az ENSZ munkacsoportok és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala munkafolyamataiban; ismételten felszólít minden államot és az EU-t, hogy tevékenyen és építő jelleggel vegyenek részt e folyamatban egy olyan, jogi kötőerővel bíró eszköz létrehozása érdekében, amely megelőzi az emberi jogi visszaéléseket, illetve azok bekövetkezte esetén biztosítja azok kivizsgálását és a jogorvoslathoz való hozzáférést;

27.  üdvözli az ENSZ menekültekről és migránsokról szóló New York-i nyilatkozatát, amelynek témája a menekültek és migránsok tömeges vándorlása, és amely egy átfogó menekültügyi keretről szóló globális megállapodás elfogadásához, valamint ahhoz a migránsokra és menekültekre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz vezetett, hogy megmentsék életüket, kielégítsék különleges szükségleteiket, fellépjenek a rasszizmus és az idegengyűlölet, valamint az emberkereskedelem ellen, biztosítsák a törvény előtti egyenlőséget és védelmet, továbbá biztosítsák a nemzeti fejlesztési tervekbe való beillesztésüket; felhívja valamennyi érintett felet, hogy biztosítsa a politikai szerepvállalást, a finanszírozást és a szolidaritást célzó konkrét fellépéseket a menekültekről és a migránsokról szóló New York-i nyilatkozat támogatásra érdekében, és emlékeztet arra, hogy a migráció kérdését továbbra is globális szinten, és nem csupán európai szinten kell szemlélni; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy vállaljanak vezető szerepet e nemzetközi erőfeszítésekben, tegyenek eleget a nemzetközi jog értelmében rájuk háruló kötelezettségek szerinti vállalásaiknak, miszerint megvédik a menedékkérők, a menekültek, a migránsok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők, különösen a nők, gyermekek és kiszolgáltatott csoportok – többek között a fogyatékossággal élő személyek – emberi jogait;

28.  emlékeztet arra, hogy a migránsok visszaküldése csak a migránsok jogainak teljes tiszteletben tartása mellett és csak abban az esetben lehetséges, ha jogaik védelme biztosítva van a hazájukban; felszólítja a kormányokat, hogy vessenek véget a migránsok, köztük a kiskorúak önkényes letartóztatásának és fogva tartásának; felhív minden államot, hogy a gyermek jogairól szóló egyezmény alapján hozzanak konkrét intézkedéseket a menekültek és migránsok gyermekek mindenek felett álló érdekében, és vezessenek be a gyermekvédelmi rendszerek megerősítését – többek között a szociális munkások és más szakmai csoportok képzését és a nem kormányzati szervezetekkel való együttműködést – célzó intézkedéseket; kéri az összes tagállamot, hogy erősítsék meg és hajtsák végre a migráns munkavállalók és családtagjaik jogairól szóló nemzetközi egyezményt;

29.  hangsúlyozza, hogy a Lisszaboni Szerződés 21. cikkével és az Unió külső tevékenységeire vonatkozó általános rendelkezésekkel összhangban elő kell mozdítani az emberi jogok, köztük a civil társadalmi, a politikai, a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok egyetemességét és oszthatatlanságát;

30.  hangsúlyozza, hogy jogokon alapuló megközelítést kell elfogadni, és az emberi jogok tiszteletben tartását be kell emelni valamennyi uniós politikába, ideértve a kereskedelmi, beruházási, közszolgáltatási, fejlesztési együttműködési és migrációs, valamint a közös biztonság- és védelempolitikát is;

31.  emlékeztet arra, hogy az emberi jogok területén a belső és külső következetesség alapvetően fontos az Unió által a harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai terén folytatott emberi jogi politika hitelességéhez, és kéri az Uniót, hogy tegyen eleget erre vonatkozó kötelezettségeinek;

Országonkénti prioritások

Belarusz

32.  kifejezi mélységes aggodalmát a véleménynyilvánítási szabadság, az egyesülési szabadság és a békés gyülekezés folytatódó korlátozásai miatt; elítéli a független és ellenzéki újságírók zaklatását, valamint az emberi jogi aktivisták zaklatását és fogva tartását, továbbá elítéli a halálbüntetés folytatódó alkalmazását; kéri az ENSZ különleges előadók megbízásának a Tanács 35. Ülésén törtnő megújítását a fehéroroszországi emberi jogi helyzetet illetően, valamint felhívja a kormányokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt a különleges előadókkal,és vállaljanak kötelezettséget a régóta esedékes reformok meghozataláért és az emberi jogok védelméért, többek között a különleges előadók által készített ajánlások és egyéb emberi jogi mechanizmusok végrehajtása által;

Burundi

33.  rendkívül aggasztónak találja Burundi politikai és biztonsági helyzetének romlását és az országból menekülők egyre növekvő számát; elítéli a Burundiban 2015 óta tartó erőszakot, amely nők halálához, megkínzásához, és a nők elleni célzott erőszakhoz, többek között kollektív nemi erőszakhoz és zaklatáshoz vezetett; elítéli továbbá több ezer ember bebörtönzését, a burundiak százezreinek lakhelyelhagyásra kényszerítését, továbbá a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését, valamint az ilyen cselekmények széles körű büntetlenségét; kéri a gyilkosságok és visszaélések alapos és független kivizsgálását, valamint hogy e tettek elkövetőit állítsák bíróság elé; e tekintetben támogatja az EU Tanácsának azon határozatát, amelyet a Cotonoui Megállapodás 96. cikke értelmében indított tárgyalások kudarcát követően hozott, és amely felfüggeszti a burundi kormányzatnak nyújtott közvetlen pénzügyi támogatást, ideértve a költségvetési támogatást is, ugyanakkor közvetlen csatornákon keresztül fenntartja a lakosság támogatását és a humanitárius segítségnyújtást; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy támogassanak egy olyan, Burundiról szóló közös nyilatkozatot, amely megkérdőjelezi az ország ENSZ Emberi Jogi Tanácsában betöltött tagságát, amennyiben nem kezd teljes körű együttműködésbe a vizsgálóbizottsággal, illetve a Tanáccsal és annak mechanizmusaival, nem folytat építő jellegű együttműködést a vizsgálóbizottsággal és nem foglalkozik az emberi jogokat érintő súlyos aggályokkal;

Kongói Demokratikus Köztársaság

34.  rendkívüli aggodalmának ad hangot az emberi jogok komoly megsértése miatt, amelyet a biztonsági erők teljes büntetlenség mellett követnek el, és felszólít a felelősök számonkérésére; felhívja a Tanácsot, hogy a Cotonoui Megállapodásban foglaltaknak megfelelően további erőszak esetén vegye fontolóra a meglévő korlátozó intézkedések, például az uniós célzott szankciók kiterjesztését – ideértve az utazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását – azokra nézve, akik felelősek a KDK demokratikus folyamatának erőszakos letöréséért és aláásásáért; sürgeti a Kongói Demokratikus Köztársaság hatóságait, hogy hajtsák végre a 2016 decemberében elért megállapodást, és tartsanak választásokat ez év decemberéig a nemzetközi szereplők támogatásával; ebben a tekintetben felhívja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy folytassa megfigyelő tevékenységét a választásokig és a demokratikus átmenet megvalósulásáig; emlékeztet a Nagy-Tavak régió stabilitásának fontosságára, különös tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részének emberi jogi helyzetére, többek között a nemi erőszak eseteire, amelyek különösen aggasztóak;

Abházia grúz régiói és Chinvali régió/Dél-Oszétia

35.  továbbra is aggodalmát fejezi ki a véleménynyilvánítás és a média szabadságával kapcsolatban, valamint amiatt, hogy a megfigyelők nem jutnak be Abházia grúz területeire és a Chinvali régióba/Dél-Oszétiába, amelyek orosz megszállás alatt állnak, és ahol továbbra is széles körben megsértik az emberi jogokat; sürgeti a közvetlen személyes kapcsolatok erősítését a Tbiliszi által ellenőrzött terület és a két megszállt régió között; felhív Grúzia szuverenitásának és területi integritásának, valamint nemzetközileg elismert határai sérthetetlenségének maradéktalan tiszteletben tartására; hangsúlyozza a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek állandó lakóhelyükre való biztonságos és méltóságteljes visszatérésének szükségességét; felszólítja továbbá a grúz kormányt arra, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során tett ajánlások nyomon követésének biztosítására;

Irán

36.  felszólítja Iránt, hogy teljes mértékben működjön együtt az ENSZ összes emberi jogi mechanizmusával, és tegyen lépéseket az ezzel kapcsolatban megfogalmazott ajánlások alkalmazása érdekében – az egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmust is ide számítva –, lehetővé téve a nemzetközi emberi jogi szervezetek számára feladatuk teljesítését; felszólítja az iráni kormányt, hogy foglalkozzon azokkal a súlyos aggályokkal, amelyekre az ENSZ különleges előadójának és az ENSZ főtitkárának jelentései az iráni emberi jogi helyzettel kapcsolatban rámutatnak, valamint azon konkrét intézkedések meghozatalával, amelyek az ENSZ-közgyűlés határozataiban szerepelnek; aggodalommal veszi tudomásul, hogy Iránban a legmagasabb az egy főre jutó halálbüntetés miatti kivégzések száma a világon; felszólítja Iránt, hogy jelentsen be moratóriumot a halálbüntetés tekintetében; kéri valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátását;

Mianmar/Burma

37.  rendkívüli aggodalmának ad hangot azon beszámolók miatt, amelyek szerint Rakhajn állam északi részén heves összecsapásokra került sor, és sajnálatát fejezi ki a kioltott életek, a megélhetési és lakhatási lehetőségek elvesztése, valamint a mianmari fegyveresek által alkalmazott aránytalan erőszak miatt; nyomatékosan felszólítja a katonai és biztonsági erőket, hogy azonnal állítsák le a rohindzsa emberek legyilkolását, zaklatását, megerőszakolását és házaik felgyújtását; követeli, hogy Mianmar/Burma kormánya és polgári hatóságai haladéktalanul vessenek véget a rohindzsa kisebbséggel szembeni hátrányos megkülönböztetésnek és szegregációnak; felszólít a rohindzsa nép jogainak megoltalmazására, valamint a védelem, a biztonság és az egyenlőség szavatolására Mianmar/Burma valamennyi polgára számára;

38.  üdvözli Mianmar/Burma kormányának azon döntését, hogy a békét és nemzeti megbékélést kiemelt fontosságú kérdésként kezeli; üdvözli a mianmari/burmai kormány bejelentését, mely szerint vizsgálóbizottságot állít fel a Rakhajn államban a közelmúltban elkövetett erőszakos cselekedetek kivizsgálására; hangsúlyozza, hogy a felelősöket megfelelő módon bíróság elé kell állítani, az erőszaktettek áldozatai számára pedig megfelelő jogorvoslatot kell biztosítani; felszólítja a mianmari/burmai kormányt, hogy folytassa a demokratizálódási folyamatot, és tartsa tiszteletben a jogállamiságot, a szólásszabadságot és az alapvető emberi jogokat; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák az ENSZ Mianmarral foglalkozó különleges előadójának meghosszabbított megbízatását;

Szaúd-Arábia

39.  továbbra is komolyan aggódik az emberi jogok szisztematikus megsértése miatt az országban; elítéli a halálbüntetést elrendelő ítéletek riasztóan magas számát Szaúd-Arábiában, beleértve a tömeges kivégzéseket, és felhívja Szaúd-Arábiát, hogy hirdessen moratóriumot a halálbüntetésre; felszólítja a szaúd-arábiai hatóságokat arra, hogy engedjék szabadon a meggyőződése miatt bebörtönzött összes személyt, többek között a 2015. évi Szaharov-díjas Ráif Badavit; felszólítja az Uniót, hogy kövesse szoros figyelemmel ezt a konkrét esetet; megismétli, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjait azok közül az államok közül kell kiválasztani, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát; felszólítja a szaúdi hatóságokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárásaival, valamint az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatalával;

Szíria

40.  a lehető leghatározottabban elítéli az Aszad-erők által Oroszország és Irán támogatásával elkövetett atrocitásokat, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog széles körű megsértését, valamint a nem állami fegyveres csoportok, különösen az ISIS/Dáis, a Dzsabhat Fatah al-Sham/al-Núszra Front és más dzsihádista csoportok által elkövetett emberi jogi visszaéléseket és a nemzetközi humanitárius jog megsértését; hangsúlyozza, hogy a konfliktus valamennyi résztvevőjére kiterjedően továbbra is folytatni kell a vegyi fegyverek alkalmazásának kivizsgálását és ezek megsemmisítését Szíriában, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország és Kína megakadályozza az ENSZ BT vegyi fegyverek alkalmazásáról szóló új határozatának elfogadását; ismételten felszólít arra, hogy biztosítsák a humanitárius segítség teljes és akadályoztatástól mentes célba juttatását, és hogy a háborús bűnök, valamint az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése ne maradjon következmények nélkül, hanem elkövetőiket vonják felelősségre; támogatja azt az uniós kezdeményezést, hogy a szíriai helyzetet utalják a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) elé, és felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegyen lépéseket ennek érdekében;

41.  üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 33. ülésén elfogadott határozattal létrehozott magas szintű munkacsoportot, amely a független nemzetközi tényfeltáró bizottsággal konzultálva vizsgálatot fog indítani az erőszakos eltüntetések és az az önkényes fogva tartások, valamint az ezekkel összefüggő jogsértések elszámoltathatóságának szükségessége ügyében, amelynek tanúvallomások és szír polgárok beszámolói is részét fogják képezni; támogatja a vizsgálóbizottság megbízatását, amelynek megfelelően különleges vizsgálatot folytat majd le az Aleppóban kialakult helyzet tekintetében, és erről legkésőbb az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) márciusában tartandó 34. üléséig jelentést készít, valamint kéri, hogy e jelentést terjesszék a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács elé; kéri a különleges előadó megbízatásának megújítását;

Dél-Szudán

42.  felszólítja valamennyi felet, hogy tartózkodjon emberi jogi jogsértések és nemzetközi humanitárius jogi jogsértések elkövetésétől, beleértve azokat is, amelyek nemzetközi bűncselekményeknek számítanak, mint például a bírósági eljárás nélküli kivégzések, az etnikai alapú erőszak, a konfliktusokkal összefüggő szexuális erőszak, az erőszakos közösülést is beleértve, valamint a nemi alapú erőszak, a gyermekek toborzása és bevetése, az erőszakos eltüntetések, önkényes letartóztatások és fogva tartás; megjegyzi, hogy a szudáni kormány 2016. március 16-án aláírta az ütemtervre vonatkozó megállapodást, és ezután egyértelművé tette, hogy kötelezettséget vállal arra, hogy más feleket is bevon a nemzeti párbeszédbe, és hogy folyamatosan tiszteletben tart minden döntést, amit az ellenzék aláírói és a 7+7 mechanizmus, a nemzeti párbeszéd irányítóbizottsága közreműködésével sikerül elérni; ragaszkodik ahhoz, hogy minden fél tartsa tiszteletben az általa vállalt kötelezettségeket, és folyamatos párbeszédre szólít fel a végleges fegyvernyugvás elérés érdekében; kéri az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is elkötelezetten támogassák az Afrikai Unió azon erőfeszítéseit, amelyek célja a béke megteremtése Szudán és a szudáni nép számára, módot adva a demokrácia belső reformoknak köszönhető megteremtésére;

43.  felhívja az Uniót és tagállamait, hogy újítsák meg a dél-szudáni emberi jogi bizottság mandátumát, illetve erősítsék meg az emberi jogok megsértésének vizsgálata és a nemi erőszak feltérképezése terén betöltött szerepét; támogatja ajánlásainak egy jelentésben való összegzését, amely továbbításra kerül az ENSZ Közgyűlésének és a Biztonsági Tanácsnak;

Ukrajna

44.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a folyamatban lévő orosz agresszió katasztrofális humanitárius helyzetet okozott a Donyec-medencében, és hogy az ukrán és nemzetközi humanitárius szervezetektől megtagadják a belépést a megszállt területekre; mély aggodalmát fejezi ki a több mint 1,5 millió, országon belül lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt érintő rossz humanitárius körülményekkel kapcsolatban; mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogoknak az Oroszország által megszállt Krím félszigeten zajló megsértése miatt, különösen a krími tatárok katasztrofális helyzete miatt, és hangsúlyozza, hogy további uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani Ukrajnának; ismét hangot ad teljes elkötelezettségének Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitása, politikai függetlensége, egysége és területi integritása, valamint az európai integrációhoz vezető út követésére vonatkozó szabad és szuverén döntése mellett; felszólít minden felet, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a megszállt Krím félszigetnek az ukrán jogrendszerbe való, politikai párbeszéd révén és a nemzetközi joggal teljes összhangban történő békés reintegrációjára; felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot és a Tanácsot, hogy gyakoroljanak nagyobb nyomást az Oroszországi Föderációra, hogy az emberi jogok folyamatos súlyos megsértésére tekintettel tegye lehetővé az emberi jogi helyzetet megfigyelő nemzetközi szervezetek Krím félszigetre való bejutását, továbbá hozzanak létre állandó nemzetközi megfigyelői és szerződéseken alapuló mechanizmusokat;

Jemen

45.  rendkívüli aggodalmának ad hangot a katasztrofális jemeni humanitárius helyzet miatt; elítéli a civilek ellen irányuló erőszakot, valamint azt, hogy a civilek tűrhetetlen helyzetbe kerülnek a harcoló felek között, amelyek ellenkező utasításokat adnak nekik, megszegve a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogokat; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog szigorúan tiltja a gyermekek fegyveres konfliktusokban való toborzását és alkalmazását, és a tizenöt év alatti gyermekek toborzása háborús bűncselekménynek számíthat; felhív minden felet, hogy azonnal engedjék szabadon ezeket a gyermekeket, és tartózkodjanak a toborzásuktól; minden felet sürget a feszültségek enyhítésére, valamint azonnali és stabil tűzszünet bevezetésére, amely a konfliktus politikai, inkluzív és tárgyalásos úton elért megoldásához vezet; ebben az összefüggésben teljes mértékben támogatja Iszmail Uld Sejk Ahmed, az ENSZ jemeni különmegbízottjának erőfeszítéseit, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2016. októberi 33/16. számú határozatának végrehajtását, amely kéri az ENSZ együttműködését a független nemzeti vizsgálóbizottsággal, és támogat minden olyan erőfeszítést, amelyek független nemzetközi vizsgálat folytatására irányulnak a büntetlenség kultúrájának megtörése érdekében Jemenben;

o

o  o

46.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 71. ENSZ-közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése főtitkárának.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0317.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0502.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat