ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a magyarországi helyzetről
10.5.2017 - (2017/2656(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Manfred Weber a PPE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, különösen annak 2. és 6. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,
– tekintettel az emberi jogok európai egyezményére és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és számos, valamennyi tagállamra nézve kötelező emberi jogi ENSZ-szerződésre,
– tekintettel a Bizottság „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című, 2014. március 11-i közleményére (COM(2014)0158),
– tekintettel 2015. december 16-i[1] és június 10-i[2], a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalásaira, a 2013. július 3-i, „Az alapvető jogok helyzetéről: magyarországi normák és gyakorlatok” című[3], 2012. február 16-i, a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló[4], és 2011. március 10-i, a magyar médiatörvényről szóló[5] állásfoglalására,
– tekintettel a magyarországi helyzetről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban 2017. február 27-én tartott meghallgatásra,
– tekintettel a magyarországi helyzetről 2017. április 26-án tartott plenáris vitára,
– tekintettel a 27 tagállam vezetői, valamint az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság által tett 2017. március 25-i római nyilatkozatra,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosító Lisszaboni Szerződést kihirdető 2007. évi CLXVIII. törvényre, melyet a Magyar Országgyűlés 2007. december 17-én fogadott el,
– tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2017. április 27-i 2162 (2017) számú, „Aggasztó fejlemények Magyarországon: a nem kormányzati szervezetekről szóló törvénytervezet és a Közép-európai Egyetem lehetséges bezárása” című határozatára,
– tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosának a menedékkérők automatikus fogva tartását engedélyező új magyarországi törvényről szóló 2017. március 8-i nyilatkozatára, valamint a Magyar Országgyűlés elnökéhez intézett 2017. április 27-i levelére, amelyben kérte a külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetekről szóló törvény elvetését,
– tekintettel az Európai Bizottság határozatára, mely szerint kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a felsőoktatási törvényt módosító törvény miatt, illetve az áprilisi csomagban levő más kötelezettségszegési eljárásokra,
– tekintettel a Bizottság által a magyarországi „Állítsuk meg Brüsszelt!” nemzeti konzultációra adott válaszra,
– tekintettel Avramopoulos biztos 2017. március 28-án tett magyarországi látogatására,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által Timmermans alelnökhöz intézett levélre, amelyben a Bizottság véleményét kérték arról, hogy a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvény összeegyeztethető-e az Unió menedékjogi jogszabályainak rendelkezéseivel, valamint a törvényben említett intézkedések végrehajtása tekintetében az Alapjogi Chartával,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – beleértve a kisebbségekhez tartozók jogait is – tiszteletben tartásának értékein alapul, és mivel ezek az értékek egyetemesek és a tagállamok számára közösek (az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke);
B. mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája része az EU elsődleges jogának, amely tiltja a bármilyen alapú – úgymint nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor, szexuális irányultság vagy nemi identitás alapján történő – megkülönböztetést;
C. mivel a Charta rendelkezése szerint a művészeteknek és a tudományos kutatásnak kényszertől mentesnek kell lenniük, az egyetemek szabadságát pedig tiszteletben kell tartani; mivel garantálja továbbá, hogy szabadon lehessen – a demokratikus elvek tiszteletben tartása mellett – oktatási intézményeket alapítani;
D. mivel az egyesülési szabadságot védelmezni kell, és az élénk civil szféra létfontosságú szerepet játszik abban, hogy erősödjék a nyilvánosság részvétele a demokratikus folyamatban, illetve erősödjék a kormányok elszámoltathatósága jogi kötelezettségeik tekintetében, beleértve az alapvető jogok és a környezet védelmét, valamint a korrupció elleni fellépést;
E. mivel a menedékjog garanciát élvez, tiszteletben tartva 1951. július 28-i Genfi Egyezményt és a hozzá csatolt 1967. január 31-i, a menekültek státuszára vonatkozó jegyzőkönyvet, továbbá az EUSZ-szel és az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (EUMSZ) összhangban;
F. mivel Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, és mivel a közvélemény-kutatások szerint a magyar polgárok nagy többsége helyesli az ország európai uniós tagságát;
G. mivel a legutóbbi magyarországi fejlemények – különösen a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények és a menedékjogi törvény módosításáról szóló törvény, a felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvény, valamint a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat (magyar országgyűlési iromány száma: T/14967) – aggodalomra adnak okot ezeknek az uniós joggal és az Alapjogi Chartával való összeegyeztethetőségét tekintve;
1. emlékeztet rá, hogy az EUSZ 2. cikkében felsorolt értékek valamennyi európai uniós tagállamban érvényesítendők;
2. felhívja a Bizottságot – mint a Szerződések őrét – a magyarországi helyzet alapos értékelésére, illetve arra, hogy maradéktalanul támogassa a magyar kormányt a megfelelő megoldások megtalálásában a felmerülő aggodalmak tekintetében;
3. felhívja a magyar kormányt, hogy folytasson párbeszédet a Bizottsággal; megismétli, hogy ebben a párbeszédben mindkét félnek pártatlanul, bizonyítékokra alapozva és együttműködően kell részt vennie;
4. felhívja a magyar kormányt, hogy addig is kövesse az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2017. április 27-i 2162 (2017) számú határozatának ajánlásait;
5. utasítja Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságát, hogy folytassa a vitát és tegye meg a szükséges lépéseket, amennyiben a magyar kormány a Bizottság által megszabott határidőn belül nem ad megfelelő választ a helyzet megoldása tekintetében, és egyértelműen fennáll az EUSZ 2. cikkében említett értékek súlyos megsértésének kockázata;
6. felhívja a Bizottságot, hogy értékeléseiről tájékoztassa a Parlamentet;
7. megismétli, hogy rendszeres ellenőrzési folyamatra és párbeszédre van szükség az EU alapvető értékeinek – a demokrácia, az alapjogok és a jogállamiság – megóvása, továbbá a kettős mérce elkerülése érdekében, valamennyi tagállam, valamint a Tanács, a Bizottság és a Parlament részvételével, a Parlament 2016. október 25-i, a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló állásfoglalásának[6] megfelelően;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak, Magyarország elnökének, kormányának és parlamentjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Európa Tanácsnak.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0461.
- [2] HL C 407., 2016.11.4., 46. o.
- [3] HL C 75., 2016.2.26., 52. o.
- [4] HL C 249. E, 2013.8.30., 27. o.
- [5] HL C 199. E, 2012.7.7., 154. o.
- [6] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0409.