ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Szíriára vonatkozó uniós stratégiáról
15.5.2017 - (2017/2654(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Charles Tannock, Ryszard Antoni Legutko, Ryszard Czarnecki, Tomasz Piotr Poręba, Ruža Tomašić, Jussi Halla-aho, Raffaele Fitto, Karol Karski, Zdzisław Krasnodębski, Angel Dzhambazki, Jana Žitňanská, Geoffrey Van Orden, Pirkko Ruohonen-Lerner, Branislav Škripek, Anna Elżbieta Fotyga, Mark Demesmaeker az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0331/2017
B8-0333/2017
Az Európai Parlament állásfoglalása a Szíriára vonatkozó uniós stratégiáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a szíriai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel a Tanács által 2017. április 3-án elfogadott, Szíriára vonatkozó uniós stratégiára,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,
– tekintettel az 1949. évi genfi egyezményre és annak kiegészítő jegyzőkönyveire,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (1966),
– tekintettel az ENSZ 1989. évi gyermekjogi egyezményére és a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, 2000. május 25-i fakultatív jegyzőkönyvére,
– tekintettel a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló, 1981. évi ENSZ-nyilatkozatra,
– tekintettel a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, 1993. évi ENSZ-egyezményre,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1948. december 9-i egyezményére a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről,
– tekintettel a 2012. júniusi genfi nyilatkozatra,
– tekintettel a Szíriáról szóló 2016. februári londoni konferencia következtetéseire,
– tekintettel a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” című, 2017. április 4–5-i brüsszeli konferencia következtetéseire, és a szíriai helyzettel foglalkozó korábbi, Londonban, Kuvaitban, Berlinben és Helsinkiben megrendezett konferenciákra,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szíriáról szóló határozataira, különösen a 2254 (2015) sz. számú határozatra,
– tekintettel a szíriai erőszakos elnyomás felelőseivel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló tanácsi határozatokra, köztük a 2016. november 14-i és a 2017. március 20-i határozatra,
– tekintettel a Szíriai Arab Köztársaságban a deeszkalációs zónák létrehozásáról szóló, Irán, Oroszország és Törökország által 2017. május 6-án aláírt megállapodásra;
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a szíriai háború immár hetedik éve tart, és mivel a konfliktus következtében több mint 250 000 ember vesztette életét, további ezrek sebesültek meg vagy váltak nyomorékká, 13,5 millióan szorulnak humanitárius segítségnyújtásra és 5 millióan élnek a szomszédos országokban mint menekültek;
B. mivel a szíriai háborúba fokozatosan bekapcsolódtak a főbb regionális és világhatalmak, a háború mély megosztottsághoz vezetett, valamint fenyegeti a szélesebb regionális és nemzetközi biztonságot, beleértve az Európai Unió és tagállamai biztonságát;
C. mivel az összes polgára védelméért és biztonságáért elsősorban a szíriai rezsim felel;
D. mivel a szíriai oktatás, egészségügy és szociális rendszer a véres konfliktus következtében összeomlott;
E. mivel Oroszország a nemzetközi színtéren egyike Bassár el-Aszad szíriai elnök legfőbb támogatóinak és a rendszer fennmaradása kulcskérdés Oroszország érdekeinek az országban való érvényesítése szempontjából; mivel Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában megvétózta az el-Aszad elnököt bíráló határozatokat és továbbra is katonai támogatást nyújt a szíriai rezsimnek, annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség ezt elítéli;
F. mivel a nemzetközi humanitárius és emberi jogi szabályok tiltják az egyének vagy csoportok elleni fellépést vallási vagy etnikai hovatartozásuk miatt, ahogyan az ellenségeskedésekben részt nem vevő polgári személyek, illetve a konfliktus csapdájába esett emberek számára humanitárius segélyt nyújtók elleni támadásokat is; mivel az ilyen tettek háborús bűnöknek vagy emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek;
G. mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság valamennyi uniós tagállam által aláírt és ratifikált Római Statútuma kijelenti, hogy a nemzetközi közösség egésze számára legfenyegetőbb bűntettek – különösen a népirtás, az emberiesség elleni és háborús bűncselekmények – nem maradhatnak büntetlenül;
H. mivel drámai mértékeket öltött a kínzás, tömeges letartóztatások folynak és nagy arányban rombolnak le lakott területeket, rengeteg szíriainak el kellett hagynia lakóhelyét és sokuk a kényszer folytán még távolabb került a nagyon is szükséges humanitárius segítségtől;
I. mivel a konfliktusnak nem lehet katonai megoldása, és nem képzelhető el olyan tényleges és sikeres békemegállapodás, amely Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalomban maradását biztosítja;
J. mivel annak ellenére, hogy Szíriában úgynevezett „deeszkalációs zónákat” hoztak létre egy, Oroszország, Törökország és Irán által kötött megállapodás révén, az ország más területein folyamatosak a tüzérségi támadások, a bombázás és a lövöldözések; mivel a legfőbb szíriai ellenzéki csoport úgy nyilatkozott, hogy alig bízik a megállapodásban;
K. mivel jelentések szerint a szíriai kormány továbbra is gyárt vegyi fegyvereket, megsértve egy, a felszámolásukról szóló 2013-as megállapodást;
1. elítéli, hogy ártatlan polgári személyek szenvednek a bombázások, tüzérségi tűz és más katonai eszközök igénybevétele, a szervezett kínzások és nemi erőszak, valamint a humanitárius segítség elmaradása miatt, és úgy véli, hogy a gyújtólövedékek és más tüzérségi eszközök polgári célpontok és infrastruktúra elleni felhasználása kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát;
2. követeli a polgári személyek, a segélymunkások és az egészségügyi létesítmények elleni bombázások és válogatás nélküli támadások azonnali beszüntetését, hogy a legsúlyosabb állapotban lévőket evakuálni lehessen Aleppóból és más ostromlott színhelyekről, valamint hogy sürgősen megindulhassanak a szíriai béke megteremtésére irányuló érdemleges tárgyalások;
3. nagyra becsüli a humanitárius segélymunkások erőfeszítéseit, akik várva várt segítséget, élelmet, vizet és gyógyszereket juttatnak el azokhoz, akik nem tudnak szabadulni a konfliktusból, és sürgeti a konfliktus valamennyi résztvevőjét, hogy biztosítsák a humanitárius szervezetek számára, hogy biztonságos és akadálytalan módon eljuthassanak a háborútól szenvedő polgári lakossághoz;
4. üdvözli a Szíriára vonatkozó uniós stratégia elfogadását és a tagállamok azon szándékát, hogy egymással és a nemzetközi partnerekkel együttműködve békés, fenntartható megoldást találjanak a konfliktusra, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2254. határozatával (2015) és a 2012. júniusi genfi nyilatkozattal;
5. ösztönzi a tagállamok arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy Szíria konfliktus lezárását követő igényeivel foglalkozzanak – amint elindult egy ténylegesen inkluzív békefolyamat és politikai átmenet –, beleértve az azonnali humanitárius segítségnyújtást, a kulcsfontosságú infrastruktúrák újjáépítését, valamint az oktatás és az egészségügyi ellátás támogatását;
6. üdvözli az Európai Unió és tagállamai által a Szíriával szomszédos azon országoknak nyújtott pénzügyi hozzájárulásokat, amelyek menedéket nyújtanak a konfliktus elől menekülőknek; ösztönzi e támogatás folytatását;
7. úgy véli, hogy a szíriai konfliktusra nem lehet különálló megoldást találni, hanem a megoldásnak az egész régióban a konfliktusmegoldásra, béketeremtésre és humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó, szélesebb körű stratégia részét kell képeznie, amely a szélsőségesség alapvető okaival is foglalkozik;
8. sürgeti az ENSZ Biztonsági Tanácsának összes tagját, hogy tegyenek eleget a válsággal kapcsolatos kötelességeiknek;
9. elítéli Oroszországot, amiért az ENSZ Biztonsági Tanácsának számos, a szíriai konfliktussal foglalkozó határozatát megvétózta, és amiért támogatja az Aszad-rezsimet;
10. elutasítja, hogy Bassár el-Aszad elnök bármilyen szerepet is betöltsön Szíriában a konfliktust követően;
11. támogatja, hogy a Tanács és más nemzetközi szervek az emberi jogi jogsértésekért és a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért felelős egyének és csoportok elleni további korlátozó intézkedések bevezetését fontolgatják;
12. határozottan ösztönzi az EU-t és tagállamait, hogy működjenek együtt nemzetközi partnerekkel és ügynökségekkel abban, hogy információkat szerezzenek a szíriai rezsim és néhány fegyveres ellenzéki csoport által jogtalanul fogva tartott vagy eltüntetett személyekről, elérjék e személyeket, és elősegítsék szabadon bocsátásukat;
13. ösztönzi az EU-t és tagállamait, hogy együttesen biztosítsák az ENSZ Szíriára vonatkozó elszámoltathatósági mechanizmusának teljes körű támogatását, mely mechanizmus feladata a szíriai konfliktusban részt vevő összes fél által elkövetett atrocitásokkal és egyéb háborús bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékok összegyűjtése, megóvása és elemzése, azzal a céllal, hogy büntetőeljárásokat indítsanak a Nemzetközi Büntetőbíróságnál;
14. támogatja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt feleljenek tetteikért azok, akik válogatás nélküli támadásokat intéztek a polgári lakosság ellen, önkényesen visszatartották az éhhalál szélén levőknek szánt humanitárius segélyeket, vegyi fegyvereket vetettek be az ártatlan lakosság ellen, felelősek a szervezett kínzásokért és a nemi erőszakért, továbbá a jövőben is fel fog lépni az elszámoltatás lehetősége érdekében Szíriában;
15. sürgeti a politikai tárgyalások mielőbbi újraindítását az ENSZ égisze alatt Genfben, hogy véget lehessen vetni a konfliktusnak és enyhíthessenek a szíriai nép szenvedésein;
16. támogatja az ENSZ szíriai különmegbízottja, Staffan de Mistura munkáját, aki egy fenntartható békerendezésre irányuló nemzetközi megállapodás elérésére törekszik;
17. továbbra is elkötelezett Szíria egységessége, szuverenitása, területi integritása és függetlensége mellett;
18. támogatja a nemzetközi koalíció ISIS/Dáis és jegyzékbe vett más terrorista csoportok elleni katonai fellépéseit Szíriában;
19. elismeri az asztanai találkozók hozzájárulását a konfliktus békés megoldásához, és emlékezteti Oroszországot, Iránt és Törökországot, hogy kezesként felelősséget vállaltak a tűzszünetek és meghatározott területeken a harcok enyhítésének teljes körű tiszteletben tartásáért;
20. úgy véli, hogy az asztanai találkozóknak ki kell egészíteniük a genfi folyamatot a konfliktus enyhítése és az összes fél tényleges, fenntartható békemegállapodás elérése érdekében való összehozása tekintetében;
21. emlékezteti a 2017. áprilisi, „Szíria és a térség jövőjének támogatása” című konferencia összes résztvevőjét a kötelezettségvállalásaikra, és ösztönzi őket, hogy teljesítsék meglévő kötelezettségvállalásaikat, és támogassák Szíria népét, valamint azokat, akik arra kényszerülnek, hogy a szomszédos országokba meneküljenek;
22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az Arab Liga főtitkárának, a Szíriai Arab Köztársaság kormányának és parlamentjének, valamint a Szíriával szomszédos országok kormányainak és parlamentjeinek.