ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Szíriára vonatkozó uniós stratégiáról
15.5.2017 - (2017/2654(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Marietje Schaake, Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Marielle de Sarnez, Martina Dlabajová, Marian Harkin, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Ilhan Kyuchyuk, Louis Michel, Javier Nart, Urmas Paet, Jozo Radoš, Jasenko Selimovic, Hannu Takkula, Pavel Telička, Ramon Tremosa i Balcells, Johannes Cornelis van Baalen, Hilde Vautmans, Cecilia Wikström, Valentinas Mazuronis az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0331/2017
B8-0338/2017
Az Európai Parlament állásfoglalása a Szíriára vonatkozó uniós stratégiáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,
– tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,
– tekintettel a nemzetközi szerződésekre és egyezményekre, többek között a kínzás elleni egyezményre, a népirtás elleni egyezményre és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet (OPCW) létrehozó egyezményre,
– tekintettel a Római Statútumra és a Nemzetközi Büntetőbíróság alapító dokumentumaira,
– tekintettel az ad hoc bíróságokra, többek között a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékre (ICTY), a Ruandai Nemzetközi Törvényszékre (ICTR) és Libanoni Különleges Bíróságra,
– tekintettel a 2012. évi genfi nyilatkozatra,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ISIL/ Dáisról és az al-Núszra Frontról, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának a szíriai konfliktusról szóló vonatkozó határozataira, különösen a 2218 (2013), 2139 (2014), 2165 (2014), 2191 (2014), 2199 (2015), 2254 (2015), 2258 (2015), 2268 (2016), 2328 (2016), 2332 (2016), és a 2336 (2016) sz. határozatokra,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a Szíriai Arab Köztársaságban 2011 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelősök elleni nyomozást és büntetőeljárás alá vonását segítő nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus létrehozásáról szóló, A/71/L.48 sz. határozatára,
– tekintettel a Tanács 2016. október 17-i, és az Európai Tanács külkapcsolatokról szóló 2016. február 18-i és 19-i, 2016. október 20-i és 21-i, 2016. október 27-i, 2016. november 14-i, valamint 2016. december 15-i következtetéseire,
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a szíriai fegyvernyugvás bejelentéséről szóló 2016. december 30-i, a Szíriáról szóló 2017. március 23-i, valamint az EU nevében tett, az Aleppóban kialakult helyzetről szóló 2016. december 9-i, a szíriai Idlíb tartományban végrehajtott feltételezett vegyi támadásról és a Szíriában végrehajtott amerikai légicsapásról szóló 2017. április 7-i nyilatkozataira,
– tekintettel a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” elnevezésű konferenciáról a társelnökök által kiadott 2017. április 5-i nyilatkozatra,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott, a Szíriai Arab Köztársasággal foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság 2016. szeptember 6-i, június 16-i és február 22-i jelentéseire, a Szíriai Arab Köztársasággal foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság „az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértésének esetei a Szíriai Arab Köztársaságban, 2016. július 21–2017. február 28.” című, 2017. március 13-i konferenciaanyagára és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a Szíriai Arab Köztársaságról szóló, 2016. szeptember 27-i és október 21-i határozataira,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a szíriai háború az a II. világháború óta a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságává vált, és továbbra is pusztító és tragikus következményekkel jár Szíria lakosságára nézve;
B. mivel a szíriai válság egyre nagyobb mértékben destabilizálja a tágabb régiót;
C. mivel a konfliktus már hét éve tart és 2016 végére már több mint 400 000 ember szükségtelen halálát okozta; mivel több mint 13,5 millió ember – a fennmaradó lakosság majdnem háromnegyede – szorul sürgős humanitárius segélyre, és további 6,6 millió szíriai kényszerült belső menekültként lakóhelye elhagyására; mivel a konfliktus 40 évvel vetette vissza Szíria gazdasági és humán fejlettségét, és 4,8 millió ember kényszerült külföldön menedéket keresni;
D. mivel a nemzetközi humanitárius jog kötelezővé teszi a nemzetközi közösség számára, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a polgári lakosság és a polgári objektumok védelmében, akár az állami, akár a nem állami szereplőkkel szemben;
E. mivel a konfliktusban a legsúlyosabb árat a gyermekek fizették; mivel csaknem 6 millió gyermek szorul most humanitárius segítségre; mivel e gyermekek csaknem fele kényszerült otthonából elmenekülni;
F. mivel a konfliktus minden résztvevője, és különösen az Aszad-rezsim és szövetségesei, Oroszország és Irán súlyosan megsértette az emberi jogokat és a humanitárius jogot, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények és népirtás elkövetését is beleértve;
G. mivel az elszámoltathatóság, az igazságszolgáltatás és a jogállamiság fenntartása, valamint a büntetlenség elleni küzdelem lényeges elemeit képezik a békére és a konfliktusrendezésre, illetve a megbékélésre és az újjáépítésre irányuló erőfeszítéseknek;
H. mivel Szíria 1955-ben csatlakozott a népirtás elleni egyezményhez, 2004-ben pedig a kínzás elleni egyezményhez;
I. mivel a kormánynak és a vele szövetséges erőknek több százezer polgári személy esett áldozatul, különösen Aleppó és környéke szűnni nem akaró ostroma során, és a polgári személyeket célzó légi és tüzérségi támadások a város területének jelentős részét elpusztították; mivel a beszámolók szerint a kormányhatóságok és a szövetséges erők kelet-aleppói előretörésük során polgári otthonokba hatoltak be és tömeggyilkosságokat követtek el; mivel a polgári infrastruktúra szándékosan volt támadások célpontja, aminek következtében vízellátási rendszerek, egészségügyi létesítmények és iskolák pusztultak el; mivel e támadások az alapvető szolgáltatásokban súlyos hiányosságokat okoztak és kiéheztetési taktikával érnek fel;
J. mivel az Aszad-rezsim megakadályozza az ENSZ, az EU, a nem kormányzati szervek és más helyi szereplők létfontosságú orvosi, élelmiszer- és humanitárius szállítmányainak célba jutását; mivel az ilyen humanitárius konvojokat szándékosan célba vették és bombázták; mivel a szíriai kormány szándékosan elvágta a civil lakosság hozzáférését az alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz, az élelmiszer- és a vízellátást, valamint az orvosi segítséget is beleértve; mivel a támadások és az a háborús taktika, hogy a lakott területek ostroma révén éheztetik a polgári lakosságot, egyértelműen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülnek;
K. mivel több vizsgálat is megállapította, hogy az Aszad-rezsim erői a polgári lakosságra ártalmas és halálosnak szánt vegyi anyagokat használtak; mivel polgári személyekkel szemben legutóbb 2017. április 4-én, az Idlíb tartománybeli Hán Sejkúnban történt vegyi támadás, ahol legalább 70 polgári személy, köztük sok gyermek vesztette életét, és több százan megsebesültek; mivel az Egyesült Államok arról tájékoztatta az EU-t, hogy értékelésük szerint a szíriai rezsim vegyi fegyvereket vetett be, és erre a szíriai al-Sajrat légi támaszpontra mért légicsapással április 7-én katonai választ adott;
L. mivel a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelmet célzó uniós politikával összhangban 2017 márciusában az EU további négy magas rangú szír katonai tisztviselőt vett szankciós jegyzékre, mivel szerepük volt abban, hogy az országban vegyi fegyvereket vetettek be a polgári lakossággal szemben;
M. mivel Oroszország Bolíviával együtt 2017. április 12-én az ENSZ BT azon határozata ellen szavazott, amely elítélte volna a vegyi fegyverek állítólagos bevetését Szíriában, és együttműködésre szólította volna fel az Aszad-rezsimet az eset kivizsgálásában;
N. mivel 2017. április 15-én mintegy 5000 evakuált személyt ért támadás a szíriai Aleppó nyugati részén elhelyezkedő Rasidínban, miközben az ostromlott Fua és Kafrija városából a kormány által ellenőrzött területekre tartottak; mivel több tucatnyian, köztük gyermekek is, életüket vesztették és nagyon sokan megsebesültek;
O. mivel egyes beszámolók szerint az Aszad-rezsim továbbra is folytatja a vegyi fegyverek gyártását a Szíriai Tudományos Vizsgálati és Kutatóközpont leple alatt; mivel a vegyi fegyverek leszerelésről szóló 2013-as megállapodás értelmében Aszad köteles haladéktalanul felhagyni ezekkel a gyakorlatokkal, és át kell adnia a maradék vegyi anyagokat és fegyvereket a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek;
P. mivel a hatóságok polgári személyek ezreit tartóztatták le önkényesen és tartották fogva embertelen fogvatartási körülmények között, ahol a rossz bánásmód olyan szélsőséges formáival néztek szembe, amelyek gyakran a fogvatartottak életének kioltására irányulnak; mivel a bántalmazás ilyen formái között szerepelnek a kínzás, az ételtől, italtól, gyógyszerektől és orvosi ellátástól való szisztematikus megfosztás, továbbá szadista és embertelen gyakorlatok; mivel a beszámolók szerint az Aszad-kormány által működtetett létesítményekben tömeges akasztásokra és bírósági eljárás nélküli kivégzésekre került sor; mivel sok polgári személy esik erőszakos eltüntetés, elhúzódó fogvatartás vagy tisztességtelen tárgyalás áldozatául; mivel a szíriai kormány tömeges akasztások révén folytat szisztematikus kampányt az eltérő vélemények bármely formájának elhallgattatására; mivel különböző források szerint a Szajdnaja börtönben öt év alatt 13 000 bírósági eljárás nélküli kivégzés történt;
Q. mivel az Aszad-rezsim az erőszakos lakhelyelhagyásra kényszerítés taktikáját alkalmazza a városok és régiók szektariánus összetételének módosítása és demográfiai változás elérése érdekében; mivel ezeket a taktikákat alkalmazták városokban, többek között a Damaszkusz melletti Daraja és Moadamijet al-Sam városokban és Homsz városának al-Váer negyedében;
R. mivel a nemzetközi közösség és az egyes államok kötelessége felelősségre vonni a szíriai konfliktus során elkövetett emberi jogi és humanitárius jogi jogsértések felelőseit; mivel erre vagy a meglévő nemzeti és nemzetközi jogorvoslati rendszer – többek között a nemzeti bíróságok és nemzetközi törvényszékek – keretében, vagy a jövőben létrehozandó ad hoc nemzetközi büntetőbíróságok révén kerülhet sor; mivel a személyes büntetőjogi felelősségen felül bizonyos körülmények között az államokkal szemben is eljárás indítható a Nemzetközi Bíróság joghatósága alá tartozó nemzetközi szerződések és egyezmények – köztük a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni 1984. évi egyezmény és a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló 1948. évi egyezmény – szerinti kötelezettségek megsértéséért;
S. mivel a nemzetközi közösségnek aktívabban kellett volna támogatnia a barbár szíriai rezsim demokratikus és szekuláris ellenzékét; mivel a jelenlegi helyzetben a szekuláris ellenzék rendkívül gyenge, a polgári lakosság pedig csapdába szorult a dzsihadista terroristák, az iszlám fundamentalisták és a kurd szeparatisták, illetve az Aszad-rezsim támogatói között, ami rendkívül megnehezíti a nemzeti megbékélést és egy olyan konszenzus helyreállítását, amely békét hozhatna Szíriának;
T. mivel Genfben 2017. február 23-án megindult a Szírián belüli tárgyalási folyamat az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2254 (2015) sz. határozata szerint, amely a kormányzással kapcsolatos kérdésekre, így többek között Szíria új alkotmányára, választások tartására és a 2012. évi genfi nyilatkozatban foglalt elvekre összpontosít; mivel a genfi tárgyalások eddig nem hoztak konkrét előrelépést a szíriai krízis békés megoldásában;
U. mivel 2017. április 5-én az EU társelnöke volt a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” elnevezésű konferenciának, amelyen több mint 70 ország, továbbá nemzetközi szervezetek, valamint a nemzetközi és a szíriai civil társadalom képviselői vettek részt; mivel ez a konferencia a Kuvaitban és Londonban tartott korábbi konferenciákra épült, és megállapodás született a szíriai válság átfogó megközelítéséről, pénzügyi vállalásokra is kiterjedően; mivel a nemzetközi közösség támogatása és elkötelezettsége továbbra is elengedhetetlen Szíria és a régió békés jövőjéhez;
V. mivel 2017. május 4-én Oroszország, Irán és Törökország Kazahsztánban megállapodtak négy deeszkalációs zóna létrehozásáról; mivel a megállapodás nem tartalmaz biztosítékokat vagy végrehajtási és megfelelési mechanizmusokat, és az ENSZ általi felügyeletet az Aszad-rezsim visszautasítja; mivel a szíriai ellenzék jelenlegi formájában nem tudja támogatni az Irán által támogatott megállapodást; mivel e megállapodást az ENSZ Biztonsági Tanácsa még nem hagyta jóvá;
W. mivel az EU Szíriára vonatkozó stratégiáját a Tanács által legutóbb 2016. május 23-án felülvizsgált és aktualizált, Szíriára és Irakra, valamint a Dáis jelentette veszélyre vonatkozó regionális uniós stratégia felülvizsgálata képezi;
X. mivel dicséretre méltók az EU arra irányuló törekvései, hogy humanitárius támogatást nyújtson Szíriának és közreműködjön jövője tervezésében; mivel az EU-nak óvatosnak kell lennie a tekintetben, hogy ne nyújtson feltétel nélküli támogatást Szíriának az Aszad és szövetségesei, Oroszország és Irán által vezetett újjáépítéséhez; mivel Aszad, a putyini Oroszország és Irán számára nem szabad megengedni, hogy ne nézzenek szembe beavatkozásaik gazdasági következményeivel; mivel ezért a fegyveres konfliktusra hiteles és inkluzív, a terrorista csoportok kivételével minden fél által elfogadott politikai megoldást kell találni;
Y. mivel Szíria újjáépítését alulról építkező megközelítésre és a helyi szereplők sikeres szerepvállalására kell alapozni, kizárva ezáltal az ismert terrorista csoportokat;
1. felszólítja a szíriai rezsimet és szövetségeseit, Oroszországot és Iránt, hogy haladéktalanul állítsák le a szíriai emberek válogatás nélküli bombázását, megölését és velük szemben erőszak alkalmazását, továbbá haladéktalanul biztosítsanak akadálytalan hozzáférést a humanitárius konvojok és szállítmányok számára; emlékezteti a szíriai, az orosz és az iráni rezsimek tagjait, hogy a nemzetközi büntetőjog szerint felelősséggel tartoznak azokért a rettenetes bűncselekményekért, amelyeket Szíriában továbbra is elkövetnek;
2. a lehető leghatározottabban elítéli az emberi jogok széles körű és súlyos megsértését és a nemzetközi humanitárius jog mindennemű megsértését, amelyet az Aszad-erők Oroszország és Irán támogatásával követnek el, valamint azokat is, amelyeket a nem állami fegyveres csoportok, különösen az ISIL/ Dáis, a Dzsabhat Fatah as-Sám/al-Núszra Front és más dzsihádista csoportok követnek el;
3. felszólítja Oroszországot, Iránt és a konfliktusban részt vevő többi külső felet, hogy hagyják abba a szíriai konfliktusba való súlyos következményekkel járó beavatkozásaikat, és az Aszad-rezsim feletti befolyásukat használják a teljes fegyvernyugvás és az ostromok megszüntetésének biztosítására;
4. ismételten hangsúlyozza minden fél számára, hogy az egész országra kiterjedő inkluzív fegyverszünet és a szíriai válság békés, kölcsönösen elfogadható megoldása az ENSZ égisze alatt és a 2012. genfi nyilatkozatban és az ENSZ BT 2254 (2015) sz. határozatában foglaltaknak megfelelően, Staffan de Mistura, az ENSZ-főtitkár szíriai különmegbízottjának és a nemzetközi és regionális kulcsszereplőknek a támogatásával érhető el; tudomásul veszi az Asztanában egy megállapodás elérése érdekében folytatott tárgyalásokat;
5. tudomásul veszi a Szíriában deeszkalációs zónák létrehozásáról szóló, Oroszország, Irán és Törökország mint a négy repüléstilalmi övezet garantálója által aláírt megállapodást; felszólítja a megállapodást aláírókat és a szíriai rezsimet, hogy a megállapodást ténylegesen hajtsák végre, valamint szüntessenek be minden olyan összetűzést, amely közvetlenül kihat a szíriai emberekre; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szíriai rezsim visszautasította, hogy a megállapodás végrehajtását az ENSZ felügyelje;
6. helyteleníti, hogy az olaszországi G7-csúcstalálkozón nem tudtak megállapodásra jutni arról, hogy szankciókat vezessenek be az orosz rezsim ellen a szíriai lakosság bombázása és amiatt, hogy továbbra is támogatja az Aszad-rezsimet;
7. üdvözli a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” címmel 2017. április 4–5-én Brüsszelben tartott konferencia során a több mint 70 ország képviselője által tett erőfeszítéseket és a pénzügyi kötelezettségvállalásokat; üdvözli, hogy a résztvevők a 2017. évre 5,6 milliárd eurót és a 2018–2020 közötti időszakra több évre elosztva 3,47 milliárd eurót ajánlottak fel; emlékeztet arra, hogy Szíria újjáépítésének becsült költsége körülbelül 200 milliárd USD; felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy tegyen eleget a Szíriának és a szomszédos országoknak juttatandó humanitárius támogatás terén még nem teljesített vállalásainak;
8. megjegyzi, hogy a szíriai menekültek többsége a szomszédos országokba, többek között Libanonba, Jordániába és Törökországba menekült; üdvözli e tekintetben az EU Jordániával és Libanonnal megkötött partnerségének új prioritásait, valamint a Jordániából származó exportra vonatkozóan az uniós származási szabályok enyhítését; sajnálja, hogy Jordániában és Libanonban nagyszámú menekült él még mindig bizonytalan szociális és gazdasági körülmények között, akik gyakran nem tudnak (legálisan) munkát találni; felhívja a jordániai és a libanoni hatóságokat, hogy törekedjenek a fennmaradó (informális) akadályok felszámolására, támogassák a szélesebb körű önfoglalkoztatási lehetőségeket, továbbá tegyenek a nők és az ifjúság számára történő munkahelyteremtéssel kapcsolatos vállalásokat;
9. üdvözli Törökország vendégszeretetét a Törökországban tartózkodó csaknem 3 millió menekülttel szemben; bátorítja a török kormányt, hogy minden szír menekültnek adjon munkavállalási engedélyt; tudomásul veszi az EU–Törökország nyilatkozatot; sajnálja, hogy 2017 februárja végéig csak 3565 szír menekült telepedett le Európában a Törökországgal kötött 1:1 megállapodás alapján; felszólítja az uniós tagállamokat, hogy tegyenek többet a törökországi szír menekültek áttelepítésére vonatkozó vállalásaik teljesítése érdekében;
10. felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy tegyen meg minden erőfeszítést az ENSZ közvetítésével zajló béketárgyalások újjáélesztése érdekében, és követeljen aktívabb szerepet ezekben a tárgyalásokban, felhasználva az EU pénzügyi képességeit és hajlandóságát arra, hogy jelentős erőforrásokat bocsásson rendelkezésre Szíria újjáépítésére; sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy tevékenyen támogassa a szíriai civil társadalmat és azokat, akik egy demokratikus, pluralisztikus és inkluzív Szíriát szeretnének, és vonja be őket szorosan a szíriai emberek jövőjével kapcsolatos törekvéseibe; bátorítja az alelnököt/főképviselőt, hogy működjön együtt a szíriai néppel a Szíria különböző részeire és régióira vonatkozó helyi újjáépítési stratégiák kialakítása érdekében;
11. a lehető leghatározottabban elítéli a 2017. április 4-én az Idlíb tartományban fekvő Hán Sejkún városára mért, borzalmas, vegyi fegyver használatával történt légi támadást, amely legalább 70 polgári személy halálát okozta, köztük gyermekekét és segélymunkásokét is, akik közül sokan gázmérgezés tüneteit mutatták; megjegyzi, hogy az OPCW tényfeltáró missziójának előzetes értékelése szerint hitelt érdemlő a vegyi fegyverek használatára vonatkozó feltételezés; hangsúlyozza, hogy az ilyen támadások felelőseit bíróság előtt felelősségre fogják vonni; megismétli, hogy a vegyifegyver-tilalmi egyezmény részes feleként a szíriai rezsim kifejezetten kötelezte magát arra, hogy tartózkodik a vegyi fegyverek alkalmazásától; helyteleníti, hogy Oroszország vétóval élt a támadást elítélő és annak kivizsgálására felszólító legutóbbi ENSZ BT határozattal szemben;
12. sajnálatosnak tartja az orosz és az Aszad-rezsimtől származó dezinformációk és hazugságok folyamatos alkalmazását, ideértve a fehérsisakosokkal szembeni rágalmakat és a legutóbbi 2017. április 4-i vegyi támadás elkövetőivel kapcsolatban terjesztett hamis információkat;
13. ismételten felszólít arra, hogy a háborús, illetve az emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás elkövetésében vétkesek tettei ne maradjanak következmények nélkül és az elkövetőket vonják felelősségre; hangsúlyozza, hogy a felelősöket bíróság elé fogják állítani; továbbra is meggyőződése, hogy az elkövetett bűncselekmények miatti felelősségre vonás nélkül nem jöhet létre Szíriában hatékony konfliktusrendezés, sem tartós béke; hangsúlyozza, hogy a kormány és az ellenzéki erők által – bár ez utóbbiak által kisebb nagyságrendben – elkövetett háborús bűncselekmények miatt nemzetközi büntetőeljárás folytatható;
14. felszólít minden uniós tagállamot, hogy gondoskodjanak arról, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények, a népirtás és a háborús bűncselekmények a nemzeti jog szerint minősüljenek bűncselekménynek, és felhív minden uniós tagállamot, hogy saját nemzeti bíróságai előtt indítson büntetőeljárást minden ilyen, saját állampolgára vagy harmadik állam állampolgára által Szíriában elkövetett bűncselekmény miatt; e tekintetben üdvözli a Spanyolország által hozott határozatot, hogy megindítják az eljárást egy büntetőjogi panasszal kapcsolatban, amelyet kilenc szír hírszerző tiszttel szemben kínzás és emberi jogok megsértése miatt nyújtottak be;
15. emlékeztet az univerzális joghatóság elvére; ismét támogatását fejezi ki a szír ügynek a Nemzetközi Büntetőbíróság elé terjesztésével kapcsolatban; sajnálja, hogy ezt a lehetőséget a Biztonsági Tanács továbbra is elveti;
16. úgy véli, hogy valamennyi állam – beleértve az EU tagállamokat – egyénileg indíthat eljárást más államok ellen a Nemzetközi Bíróságon a nemzetközi szerződésekből és egyezményekből – többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni 1984. évi egyezményből és a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló 1948. évi egyezményből – eredő kötelezettségeknek az adott állam általi megszegése miatt; e tekintetben felszólítja az uniós tagállamokat, hogy indítsanak eljárást a szír állammal szemben a Nemzetközi Bíróság (ICJ) előtt az állam felelősségének megállapítása érdekében és azért, hogy világosan jelezzék hajlandóságukat a Szíriában elkövetett rettenetes bűncselekmények miatti felelősségre vonás elérésére;
17. felszólítja a nemzetközi közösséget, az EU-t és tagállamait, hogy működjenek együtt az ENSZ-szel egy nemzetközi büntetőtörvényszék létrehozása érdekében, hogy megtörténjen a Szíriában elkövetett háborús bűncselekményekért, emberiesség elleni bűncselekményekért és népirtásért felelős egyének bíróság elé állítása és felelősségre vonása;
18. üdvözli a Szíriai Arab Köztársaságban 2011 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelősök elleni nyomozást és büntetőeljárás alá vonását segítő nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus létrehozását, sajnálja, hogy e mechanizmus finanszírozása még nem teljes körű; felhív minden tagállamot, hogy teljesítse az ezen a területen tett kötelezettségvállalásait;
19. hangsúlyozza, hogy alapvető jelentőséggel bír a helyi és nemzetközi civil társadalmi szervezetek és NGO-k tevékenysége a háborús bűncselekményekkel, az emberiesség elleni bűncselekményekkel és egyéb jogsértésekkel, köztük a kulturális örökség felszámolásával kapcsolatos bizonyítékok dokumentálása terén; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy nyújtsanak további és teljes körű segítséget e szereplőknek; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy finanszírozza megfelelően azokat a szervezeteket, amelyek nyíltan hozzáférhető információkra támaszkodó vizsgálatokon, valamint háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények bizonyítékainak digitális begyűjtésén dolgoznak annak érdekében, hogy biztosítsák a felelősségre vonást és az elkövetők bíróság elé állítását;
20. nagyra becsüli a humanitárius segélymunkások erőfeszítéseit, akik segítséget, élelmet, vizet és gyógyszereket juttatnak el azokhoz, akik a konfliktus miatt csapdába kerültek, és sürgeti a konfliktus valamennyi résztvevőjét, hogy biztosítsák a humanitárius szervezetek számára, hogy biztonságos és akadálytalan módon eljuthassanak a háborútól szenvedő polgári lakossághoz; határozottan elítéli a szándékosan eltúlzott, aránytalan és válogatás nélküli támadásokat a polgári lakossággal, köztük gyermekekkel, az evakuált lakosságot szállító konvojokkal, segély- és egészségügyi személyzettel, valamint a polgári infrastruktúrával, például iskolákkal és kórházakkal szemben;
21. üdvözli a Szíriával szembeni uniós korlátozó intézkedések legutóbbi felülvizsgálatát és annak a vegyi fegyverek használatában és az ország polgári lakosságának elnyomásában szerepet játszó személyekkel való kiegészítését; hangsúlyozza, hogy az EU-nak minden lehetőséget meg kell fontolnia a nemzetközi partnereivel való együttműködésre, ideértve segélycsomagok ledobását és repüléstilalmi övezetek létrehozását is;
22. kéri ezen állásfoglalás arab nyelvre történő lefordítását;
23. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az ENSZ-nek, a Szíriát támogató nemzetközi csoport tagjainak, valamint a szíriai konfliktusban érintett összes félnek.