Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0339/2017Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0339/2017

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a dadaabi menekülttáborról

15.5.2017 - (2017/2687(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Louis Michel, Nedzhmi Ali, Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Izaskun Bilbao Barandica, Marielle de Sarnez, Martina Dlabajová, Nathalie Griesbeck, Marian Harkin, Ivan Jakovčić, Javier Nart, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic, Hannu Takkula, Pavel Telička, Hilde Vautmans, Cecilia Wikström, Valentinas Mazuronis az ALDE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0300/2017

Eljárás : 2017/2687(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0339/2017
Előterjesztett szövegek :
B8-0339/2017
Viták :
Elfogadott szövegek :

B8-0339/2017

European Parliament resolution on the Dadaab refugee camp

(2017/2687(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Kelet-Afrika fejlődésével foglalkozó rendkívüli kormányközi hatóság (IGAD) 2017. március 25-i nairobi nyilatkozatára, amely a szomáliai menekültek helyzetének tartós megoldási lehetőségeiről és a Szomáliába hazatértek újbóli beilleszkedéséről szólt,

–  tekintettel a menekültekről és a migránsokról szóló 2016. szeptember 19-i New York-i ENSZ-nyilatkozatra,

–  tekintettel a Kenyába menekült szomáliaiak önkéntes hazatérésével foglalkozó háromoldalú miniszteri bizottság 2016. június 25-i együttes közleményére,

–  tekintettel a migrációval foglalkozó 2015. november 11–12-i vallettai csúcstalálkozó eredményeire,

–  tekintettel a kartúmi folyamat (EU–Afrika szarva migrációs útvonal kezdeményezés) miniszteri konferenciájának 2014. november 28-i római nyilatkozatára;

–  tekintettel a Szomália és Kenya kormányai, valamint az UNHCR által 2013. november 10-én aláírt, az önkéntes hazatérésről szóló háromoldalú megállapodásra,

–  tekintettel az EU Afrikáért létrehozott szükséghelyzeti alapjára,

–  tekintettel a menekültügyi felelősség megosztásáról szóló globális ENSZ-megállapodásra,

–  tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alap (EFA) Szomáliára és Kelet-Afrikára vonatkozó nemzeti indikatív programjára,

–  tekintettel a kenyai menekültkérdés megoldását szolgáló uniós humanitárius finanszírozásra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Afrika szarva régió, amelynek gyors ütemben növekvő lakossága közel 250 millió fő, a legnagyobb számú belső és kívülről érkező menekültet fogadja be Afrikában és a világon;

B.  mivel a régió az irreguláris migráció, a kényszerű lakóhelyelhagyás, az emberkereskedelem, az embercsempészet, a terrorizmus és az erőszakos konfliktusok kihívásaival néz szembe; mivel a kihívások számos okra vezethetők vissza, amelyek a helyi viszonyok szerint változnak, ám amelyek gyökere többnyire a társadalmi-gazdasági lehetőségek hiánya, a szegénység, az instabilitás és az éghajlatváltozás;

C.  mivel a dadaabi menekülttábor-komplexumot 1991-ben hozták létre ideiglenes megoldásként azok számára, akik menedéket keresnek, illetve a kelet-afrikai régióban az üldöztetés, erőszak és instabilitás elől, különösen a szomáliai polgárháború elől menekülnek; mivel a komplexum jelenleg öt különböző táborból áll, amelyek különböző népeket fogadnak be, 50 négyzetkilométernyi területre terjednek ki, és amely táborok közül a Hagadera, Dagahaley és Ifo táborok a legrégebbiek és legsűrűbben lakottak; mivel a táborok fokozatosan elvesztették humanitárius jellegüket és átalakultak terroristák, illetve ügynökeik búvóhelyévé, toborzási és kiképzési helyszínévé és kiinduló állomásává;

D.  mivel, noha Dadaabot eredetileg mintegy 90 000 fő befogadására szánták, az ENSZ becslései szerint a komplexum területén jelenleg mintegy 260 000 fő él, akik 95%-a szomáliai eredetű és 60%-uk 18 év alatti; mivel 2016 májusában Kenya feloszlatta a regisztrációért felelős menekültügyi hivatalát, ami azt jelenti, hogy több tízezer embert nem regisztráltak, ezért a fenti számok magasabbak is lehetnek;

E.  mivel a menekülttáborok ki vannak téve az erőszak kockázatának, amelynek különösen a nők és gyermekek kiszolgáltatottak; mivel vissza kell állítani a táborok humanitárius jellegét;

F.  mivel Szomáliát több mint két évtizeden át súlyos instabilitás és az állami struktúrák hiánya jellemezte, amit az éghajlatváltozással kapcsolatos, ismétlődő természeti veszélyek tetéznek; mivel ezek a problémák kikezdték Szomália legkiszolgáltatottabb közösségeinek ellenálló- és cselekvőképességét, és a Szomálián belüli, illetve a külső országokba irányuló kényszerű lakóhelyelhagyás fő mozgatórugóivá váltak;

G.  mivel a szomáliai menekültügyi helyzet három évtized múltán a legtovább elhúzódó menekültügyi problémák egyike a világon, és a menekültek harmadik generációja született hazáján kívül; mivel a régióban majd egymillió szomáliai hagyta el lakóhelyét, illetve Szomálián belül további 1,1 millióan hagyták el lakóhelyüket;

H.  mivel Szomália azon öt ország egyike, ahonnan tizenöt év óta a legtöbb menekült érkezik, a nyilvántartások jelenleg 1,1 millióról adnak számot, akiknek több mint 80%-át Afrika szarvában és a jemeni régióban fogadták be; mivel a szomáliai kormány ismételten kifejezte készségét állampolgárai befogadására; mivel Szomáliában jelentős nagyságú területeket szabadítottak fel; mivel Kenya jelenleg kb. 500 000 menekültet fogad be, akik számra egyre nő a régió, főleg Dél-Szudán egyre romló biztonsági helyzete miatt;

I.  mivel az egész kelet-afrikai régiót súlyos aszály sújtja, és Dél-Szudán egyes részein éhínség pusztít, amely közel egymillió embert fenyeget; mivel Szomália tekintetében az éhínségre vonatkozó előzetes figyelmeztetést adtak ki, és 25 éven belül a harmadik éhínséggel néz szembe, továbbá a kormány szerint 6,2 millió embernek van szüksége sürgős élelmiszersegélyre; mivel Kenya elnöke, Uhuru Kenyatta nemzeti katasztrófának nyilvánította az országot sújtó aszályt, amelynek következtében 2,7 millióan néznek szembe a súlyos éhínséggel; mivel a várakozások szerint a helyzet valószínűleg romlani fog mindhárom országban;

J.  mivel a régió országait jelenleg a legutóbbi hatvan év legsúlyosabb szárazsága sújtja, ami élelmezési válságot idézett elő Etiópiában, Kenyában, Szomáliában és Jemenben, és aminek következtében széles körű éhínség alakulhat ki;

K.  mivel az ENSZ szerint a szomáliai aszály további belső lakóhelyelhagyást idéz elő, és 2016 novembere óta több mint 683 000 fő kényszerült elhagyni otthonát; mivel az utolsó, 2011-es éhínség során kb. 250 000 ember vesztette életét;

L.  mivel az Unió kenyai választásértékelő küldöttségének útját követően javaslat született arról, hogy hasznos és hatékony lenne uniós választási megfigyelő küldöttség indítása a 2017. augusztusi parlamenti választásokra;

M.  mivel 2016. május 6-án a kenyai kormány biztonsági megfontolásokra és a régió elhúzódó menekültügyi problémáinak megoldására hivatkozva bejelentette a dadaabi menekülttábor „a lehető legrövidebb időn belüli” bezárását; mivel ugyanakkor a kenyai kormány 2016. november 30-án bejelentette, hogy a tábor bezárását a nemzetközi közösség kérésére, „humanitárius okokból” hat hónappal, 2017 májusáig elhalasztja;

N.  mivel a nemzetközi közösség, így az EU is, megértésének adott hangot a kenyai kormány aggodalmaival és a tábor bezárására vonatkozó indokaival kapcsolatban, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a menekültek Szomáliába való visszatelepülésnek a nemzetközi normáknak megfelelően, önkéntes, tájékoztatáson alapuló, a hazatelepülőknek objektív, semleges és lényeges információt nyújtva, biztonságos körülmények közt, a menekültek méltóságának fenntartása mellett és fenntartható módon kell végbemennie, továbbá a hazatelepülőket tájékoztatni kell arról, hogy mi lesz a következménye annak, ha úgy döntenek, hogy önként nem térnek vissza;

O.  mivel ugyanakkor a kenyai legfelső bíróság 2017. február 9-i, két kenyai emberi jogi szervezet – a kenyai nemzeti emberi jogi bizottság és a Kituo Cha Sheria – által benyújtott petícióra válaszként hozott ítéletben kimondta, hogy a kenyai kormánynak a dadaabi menekülttábor bezárására irányuló utasításai diszkriminatívak és kollektív büntetést alkalmaznak, valamint túlzott mértékűek, önkényesek és aránytalanok; mivel a humanitárius szereplőknek és a fejlesztési partnereknek erre reagálniuk kell és segíteniük kell a szomáliai menekülteket a Szomáliában végzett, a befogadáshoz és az áttelepítéshez alkalmas környezet létrehozására irányuló erőfeszítések révén;

P.  mivel a dadaabi menekülttábor bezárása körül kialakult vita rávilágított az UNHCR, valamint a kenyai és a szomáliai kormány által 2013-ban aláírt, a szomáliaiak Szomália stabil térségeibe való önkéntes visszatelepülésének lehetővé tételét célzó, háromoldalú megállapodás végrehajtásának lassú ütemére, amely problémát a kenyai kormány és más érdekelt felek nyíltan kifogásoltak;

Q.  mivel mióta az UNHCR 2014-ben elkezdte támogatni a szomáliai menekültek önkéntes visszatérését, megközelítően 65 000 személy tért vissza hazájába, de a fenntartható visszatérések arányának növelésére irányuló célkitűzés a szomáliai helyzet függvénye;

R.  mivel 2016 augusztus végén a jubalandi szomáliai hatóságok a menekültek beáramlásával szembesülve felfüggesztették a regionális fővárosba, Kismaayoba irányuló hazatelepítéseket; mivel az UNHCR szerint a hazatérők mintegy 70%-a gyermek;

S.  mivel a dadaabi tábor bezárása más szomszédos országokra, így a jelenleg mintegy 245 000 szomáliai menekültet befogadó Etiópiára is hatással lesz, valószínűleg új menekültbeáramlást okozva; mivel a helyzet jól mutatja a menekültekkel, a határigazgatással és a stabilitással kapcsolatos problémák összekapcsolódó jellegét, valamint rávilágít arra, hogy e problémák megoldásához megerősített regionális együttműködésre van szükség, különösen a dadaabi tábor bezárására vonatkozó döntés fényében;

T.  mivel számos menekült, különösen a vidéki térségekben élők számára a visszatérés lehetősége attól függ, vissza képesek-e szerezni földjeiket egy olyan országban, amelyben a földhasználati jog rendszere gyenge, és gyakoriak a kényszerkilakoltatások;

U.  mivel a szélesebb dadaabi régióban élő befogadó közösség mély emberségről, nagylelkűségről és toleranciáról tett tanúbizonyságot a tábor lakóival kapcsolatban, ugyanakkor hatalmas gazdasági, fejlesztési és környezeti kihívásokkal néz szembe;

V.  mivel a dadaabi helyzet elhúzódó jellege és a bezárás programja nyomán az adományozók egyéb konfliktusok felé fordították figyelmüket és csökkentették adományaikat, aminek következtében a táborban élő menekültek számos kihívással néznek szembe, beleértve a csökkenő élelmiszeradagokat és az egészségügyi készletek korlátozott rendelkezésre állását, továbbá az oktatási és szakképzési kihívásokat, különösen a fiatalok esetében;

W.  mivel az éghajlatváltozás különösen káros hatással jár a pásztorkodással foglalkozó, nomád életmódra nézve, amely a régióban számos főnek nyújt megélhetést, akik további, növekvő veszélyeknek vannak kitéve az aszály, a betegségek, a háború, az állatállomány csökkenése és egyéb problémák miatt; mivel ez a tényállás szükségessé teszi, hogy a régiós menekültügyi megoldások keretében különös figyelmet fordítsanak a pásztorkodással foglalkozó közösségre;

X.  mivel az Unió az Európai Fejlesztési Alapon (EFA) keresztül a 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában 286 millió eurót különített el, a hangsúlyt a „Paktum” végrehajtására, valamint konkrétan az állam és békeépítésre, az élelmezésbiztonságra, az ellenálló képességre és az oktatásra helyezve; mivel az EU Afrikáért létrehozott szükséghelyzeti alapját (EUTF) 2015. november 12-én, a vallettai csúcstalálkozón írták alá és rendeltetése a destabilizáció, a kényszerű lakóhelyelhagyás és az illegális migráció kiváltó okainak kezelése az ellenálló-képesség, a gazdasági lehetőségek, az esélyegyenlőség, a biztonság és a fejlődés előmozdítása révén; mivel az Unió lépéseket tesz a kenyai menekülttáborokban elszállásolt menekültek életmentő, alapvető szükségleteinek kielégítésére; mivel az EU elkötelezte magát az Afrikai Unió szomáliai missziójának (AMISOM) az Afrikai Békekeret, a biztonság garantálását és az as-Shabab és egyéb fegyveres ellenzéki csoportok által jelentett fenyegetés csökkentését célzó, jelentős finanszírozás biztosítása révén történő támogatása mellett;

Y.  mivel Trump elnök 2017. január 27-i elnöki rendeletét követően az a mintegy 3 000 menekült, akiket 2017-ben telepítettek volna át Kenyából az Egyesült Államokba és akiknek többsége a dadaabi tábor lakója és akik már átestek az Egyesült Államok és az ENSZ által végrehajtott szigorú átvilágításon, illetve akik már akár 10 éve várnak az áttelepítés jóváhagyására, most bizonytalan jövő elé néznek;

Z.  mivel az Unió áttelepítésre irányuló erőfeszítései korlátozottak, különösen az olyan nem uniós országokhoz képest, mint Ausztrália vagy Kanada, és messze elmaradnak attól, amit az UNHCR szükségesnek tart a menekültek méltányos elosztásának biztosításához világszerte;

AA.  mivel a 2017. március 25-i IGAD-csúcstalálkozó során elfogadott nairobi globális cselekvési terv az aszályt és a fegyveres konfliktust jelölte meg a régióban élők lakóhelyelhagyásának elsődleges okaként;

1.  elismeri a Kenya és a dadaabi helyi régió által játszott szerepet a minden korábbi mértéket meghaladó számban érkező menekültek ilyen hosszú ideig tartó befogadása terén; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a régióban kialakult jelenlegi helyzet mára fenntarthatatlanná vált és hatékony, összehangolt választ tesz szükségessé a régió kormányai, valamint általában a nemzetközi közösség, többek közt az EU részéről a szomáliai menekültkérdés fenntartható megoldása érdekében, amit a régió biztonságának és hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődésének megerősítésére irányuló erőfeszítések kísérnek;

2.  tudomásul veszi az IGAD nairobi nyilatkozatát a szomáliai menekültek helyzetének tartós megoldási lehetőségeiről és a Szomáliába hazatértek újbóli beilleszkedéséről; üdvözli az elkötelezettséget az átfogó regionális megközelítés elérése iránt, fenntartva egyúttal a védelmet és elősegítve az önellátást a menekülteket fogadó országokban, amit a nemzetközi közösség támogatásával és a nemzetközi felelősségmegosztással összhangban kell megvalósítani, a New York-i nyilatkozat átfogó menekültügyi keretének megfelelően;

3.  sajnálja, hogy az uniós tagállamok csekély szerepet játszottak a menekültek Dadaabból történő áttelepítésére irányuló erőfeszítésekben, és felhívja az Uniót, hogy nőjön fel a felelősségéhez a terhek méltányos megosztásának biztosítása terén;

4.  rámutat, hogy amíg a tágabb régió továbbra is instabil és ismét felmerül az éhínség kockázata, a menekültek nem lesznek képesek hazatérni, vagyis az Uniónak sajnos továbbra is a közvetlen humanitárius erőfeszítésekre kell összpontosítania forrásait a régióban ahelyett, hogy teljes mértékben a hosszú távú fejlesztésre összpontosítana; ezért felhívja az EU-t, hogy határozottabban vállaljon és játsszon közvetítői szerepet a régióban a mögöttes gazdasági, politikai, környezeti és biztonsági problémák megoldása érdekében, amelyek a mélyszegénység, a bűnözői tevékenység, a radikalizáció, a terrorizmus és végső soron a menekülthelyzet alapvető okai;

5.  hangsúlyozza, hogy a 260 000 szomáliai menekült folyamatos védelme érdekében kulcsfontosságú, hogy regionális válasz szülessen a problémára; emlékeztet rá, hogy a visszatelepülők fenntartható reintegrációja holisztikus, közösség-alapú megközelítést tesz szükségessé a felvevőképesség javítása és a hazatelepülők, a szomáliai belső menekültek és helyi közösségek szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférésének biztosítása érdekében;

6.  üdvözli a nairobi globális és regionális cselekvési terv elfogadását, amely rendelkezik a táborok fokozatos bezárásáról annak lehetővé tétele érdekében, hogy a menekültek a fogadó országukban munkát vállalhassanak, szolgáltatásokat vehessenek igénybe és szabadon mozoghassanak; sajnálatát fejezi ki azonban a Dabaabra vonatkozó konkrét fellépés hiánya miatt; támogatja az adományozók regionális alapjának létrehozását;

7.  úgy véli, hogy tekintettel a jelenlegi körülményekre, a Szomáliában fennálló folyamatos biztonsági problémákra és az éhínség magas kockázatára az önkéntes visszatérésnek kell lennie az egyetlen lehetőségnek. felszólít a menekültek fogadásával és menekültek harmadik országokba – beleértve az Uniót – való eljutásának segítésére irányuló további módszerek megállapításával kapcsolatos felelősség nagyobb mértékű megosztására;

8.  megismétli, hogy támogatja az az EU Afrikáért létrehozott szükséghelyzeti alapjának az irreguláris migráció és a kelet-afrikai régióban tapasztalható, kényszerű lakóhelyelhagyás alapvető okainak kezelésére irányuló céljait; kéri, hogy a tagállamok teljesítsék az alappal kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat; ugyanakkor kéri a Bizottságot, hogy fokozza a régióbeli szereplőkkel, így a helyi lakosságokkal, a regionális kormánnyal és nem kormányzati szervezetekkel való konzultációra irányuló erőfeszítéseit, hogy a helyi szinten azonosított problémák és igények kerüljenek előtérbe, illetve a konstruktív légkör kialakítása érdekében, valamint növelve a menekültek otthonukba való visszatérését szolgáló kapacitást; hangsúlyozza, hogy Dadaab mintegy 10 000, főleg humanitárius tevékenységekhez kapcsolódó munkahelyet teremtett;

9.  hangsúlyozza az ember- és közösségközpontú megközelítés fontosságát annak érdekében, hogy az EU Afrikáért létrehozott szükséghelyzeti alapjából biztosított források a dadaabi visszatelepülést segítsék, valamint hogy a fejlesztési és az ellenálló képesség erősítésére irányuló intézkedéseket szolgálják a régióban; úgy véli, hogy az EU Afrikáért létrehozott szükséghelyzeti alapjának felhasználása során nem csupán a gazdasági fejlődést kell középpontba állítani, hanem a kifejezetten az alapvető szolgáltatások minőségének, méltányos és egyetemes hozzáférhetőségének javítását és a helyi kompetenciák fejlesztésére irányuló képzést célzó, alulról induló projektekre, továbbá a kiszolgáltatott közösségek, köztük a kisebbségek szükségleteire is összpontosítani kell;

10.  úgy véli, hogy az EU Afrikáért létrehozott szükséghelyzeti alapjának nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a régión belüli fenntartható fejlődés előmozdítására a gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek megerősítése és az ellenálló képesség fokozása révén; kéri, hogy e forrásokat a fenntartható fejlődés előmozdítására és a napenergia mint energiaforrás használatának további bővítésére fordítsák például az édesvíz felszivattyúzása céljából, ami a dadaabi tábor egyes részeiben sikeres projektnek bizonyult;

11.  elismerését fejezi ki a szomáliai hatóságoknak az elmúlt hónapokban elért eredményekért, többek között a választások szervezése terén; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a biztonsági és társadalmi-körülmények Szomália számos részében továbbra is rendkívüli kihívásokat támasztanak a nagyarányú visszatelepülésre nézve; ezért felhívja az EU-t és tagállamait, hogy működjenek együtt a szomáliai hatóságokkal az ország stabilitásának helyreállítása irányuló erőfeszítések fokozása érdekében, a nagyarányú hazatelepítéseket megelőzően;

12.  felhívja az Uniót és nemzetközi partnereit, hogy teljesítsék Szomáliával kapcsolatos kötelezettségeiket, különösen azáltal, hogy lépéseket tesznek az élelmezésbiztonság helyreállítására a fenyegető éhínség megakadályozása érdekében, a biztonság megőrzésére, a közösségi panaszok rendezésére, a közpénzek kezelésének javítására, valamint a hosszú távú stabilitás megvalósítása érdekében segítsék az alkotmánymódosítás végrehajtását;

13.  felszólítja az Uniót annak biztosítására, hogy a térségben zajló áthelyezési programok keretében fordítsanak különös figyelmet arra, hogy a menekültek kiszolgáltatott csoportjai felelős eljárás révén biztonságos régiókba kerüljenek, és hogy tartsák tiszteletben a menekültek jogait; kéri, hogy az Unió és nemzetközi partnerei nyújtsanak segítséget országszerte az infrastruktúra kiépítéséhez annak érdekében, hogy a visszatérő menekültek biztonságosan és tartósan visszailleszkedhessenek a szomáliai társadalomba, és ne fenyegessék őket az as-Sabábhoz hasonló terrorista elemek;

14.  hangsúlyozza a Szomália és a szomszédos országok közti határok jobb igazgatásának szükségességét, amelyek az ember- fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel és -csempészettel, valamint tiltott javak kereskedelmével és csempészetével foglalkozó hálózatok területének számítanak, és ezáltal finanszírozást biztosítanak bűnözői és terrorista tevékenységek számára; elvárja, hogy a Szomáliában működő uniós kiképzési misszió szorosan együttműködjék az AMISOM-mal és a szomáliai hatóságokkal, megosztva a jobb határigazgatással kapcsolatos legjobb gyakorlatot az emberkereskedők és csempészek elfogása érdekében;

15.  elismeri, hogy a régión belüli biztonság fokozása nélkül lehetetlen a fejlődés; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az EFA (az Európai Fejlesztési Alap) és az ODA (hivatalos fejlesztési támogatás) forrásait a fogadó ország gazdasági, humán és társadalmi fejlesztésére kell fordítani, különös hangsúlyt helyezve a szükséghelyzeti alap létrehozásáról szóló határozatban azonosított fejlesztési kihívásokra; elítéli az Európai Fejlesztési Alap és a hivatalos fejlesztési segély forrásainak a migráció kezelésére és fejlesztési célokat nem követő bármely egyéb fellépésre történő minden felhasználását;

16.  rámutat, hogy meg kell erősíteni az érintett befogadó közösségek ellenálló képességét Kenya Dadaab régiójában, és ösztönözni kell fejlődésüket, ügyelve arra, hogy megélhetésüket ne érintse negatívan a dadaabi menekülttábor és a városban nyújtott közszolgáltatások fokozatos csökkentése, illetve az a gazdasági sokk, amelyet ez a népesség számára okozhat; hangsúlyozza, hogy a dadaabi menekülttábor által befogadott népesség nagy környezeti terhet jelent a régió számára, és kihat a helyi népességnek a természeti erőforrásokhoz való hozzáférésére; hangsúlyozza, hogy ezt a problémát a kenyai kormánynak és az ENSZ Kenyára vonatkozó nemzeti indikatív programjának közösen kell kezelnie; elvárja, hogy a kenyai kormány és az Unió elismerjék ezen instabil régió sajátos szükségleteit;

17.  nagy aggodalommal jegyzi meg, hogy az éghajlatváltozás súlyos hatást gyakorol a régióra, amely erőteljes figyelmeztetés az Unió, tagállamai és a nemzetközi közösség egésze számára a Párizsi Megállapodás feltételeinek végrehajtására, továbbá rámutat e fellépések közvetlen hatására a régióban zajló háborúra és éhínségre;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Kenya kormányának, az Afrikai Unió intézményeinek, a Kormányközi Fejlesztési Hivatalnak (IGAD), az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Közgyűlésének, valamint az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés társelnökeinek.