Eljárás : 2016/2998(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0352/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0352/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 18/05/2017 - 11.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0226

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 179kWORD 52k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0345/2017
16.5.2017
PE603.777v01-00
 
B8-0352/2017

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a közel-keleti helyzet két állam elvén alapuló megoldásáról (2016/2998(RSP))


Hilde Vautmans, Marietje Schaake az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a közel-keleti helyzet két állam elvén alapuló megoldásáról (2016/2998(RSP))  
B8-0352/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a közel-keleti békefolyamatról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az ENSZ korábbi határozataira, többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2016. december 23-án elfogadott 2334/2016 sz. határozatra,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának a megszállt szír Golán-fennsíkon tapasztalható emberi jogi helyzetről szóló jelentésére, melyet 2017. január 10-én nyújtott be a Közgyűlésnek,

–  tekintettel az EU Külügyek Tanácsának a közel-keleti békefolyamatról szóló, 2017 január 6-i vitájára,

–  tekintettel az Európai Tanácsnak a közel-keleti békefolyamatról szóló 2016. január 18-i következtetéseire,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Izrael Állam között társulást létrehozó euromediterrán megállapodásra,

–  tekintettel a kvartett 2016 májusi jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság alelnöke (a továbbiakban: főképviselő) számos alkalommal kifejezte az Unió békefolyamatban betöltött szerepének megújítása és megerősítése melletti elkötelezettségét;

B.  mivel ezért véget kell vetni annak az időnek, amikor az európai diplomácia csupán megfigyelőként működik;

C.  mivel a főképviselő 2015 áprilisában a közel-keleti békefolyamathoz rendelt új uniós különleges képviselőt nevezett ki (a továbbiakban: az uniós különleges képviselő);

D.  mivel a megszállás immár több mint 50 éve tart, és az első oslói megállapodásokat 1993-ban írták alá;

E.  mivel számos tagállamban folyamatban van az arra irányuló eljárás, hogy elismerjék a palesztin államot;

F.  mivel az Európai Unió úgy véli, hogy a jelenlegi változó nemzetközi politikai környezetben a közel-keleti békefolyamathoz minden eddiginél nagyobb szükség van a szoros együttműködésre és a felek, a régió és a nemzetközi közösség egységére;

G.  mivel a palesztin lakosság, illetve jogaik – ideértve a fogvatartottak jogait is – védelme Ciszjordániában, és különösen a C. övezetben, valamint Kelet-Jeruzsálemben kulcsfontosságú a két állam elvén alapuló megoldás kivitelezhetősége szempontjából;

H.  mivel 2017 áprilisában az ENSZ emberi jogi főbiztosa kifogásolta, hogy a hatóságok Palesztina nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit megsértve három kivégzést hajtottak végre a Gázai övezetben;

I.  mivel az Európai Unió nyújtja a legtöbb pénzügyi segélyt a Palesztin Hatóságnak, és egyben Izrael legnagyobb kereskedelmi partnere; mivel Izrael hozzáféréssel rendelkezik Európa Horizont 2020 alapjához, továbbá mezőgazdasági, ipari és gyógyszeripari termékekről szóló megállapodásokat kötött;

J.  mivel a békefolyamat újraindítására irányuló erőfeszítések mellett konkrét együttműködési projektek is léteznek, mint például a Vörös-tenger és a Holt-tenger közötti vízszállítási rendszer, amely a remény, a béke és a megbékélés ígéretét hordozza, amire most oly nagy szükség van a régióban;

1.  megerősíti, hogy támogatja a két állam elvén alapuló megoldást, amelynek értelmében egy biztonságos és elismert határokkal rendelkező izraeli állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes palesztin állam békében és biztonságban él egymás mellett, és mivel kijelentette, hogy az 1967 előtti határok vonatkozásában csak a felek által egyeztetett változtatások ismerhetőek el, beleértve a Jeruzsálemet mint a két állam fővárosát érintő változtatásokat is;

2.  határozottan ellenez minden olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a két állam elvén alapuló megoldás életképességét, és mindkét felet arra ösztönzi, hogy a bizalom helyreállítása és az érdemi tárgyalásokhoz való visszatalálás érdekében politikájukkal és intézkedéseikkel bizonyítsák, hogy valóban elkötelezettek a két állam elvé alapuló megoldás mellett. felkéri az EKSZ-t és a tel-avivi és jeruzsálemi uniós küldöttségeket, hogy e cél érdekében továbbra is kísérjék szoros figyelemmel a helyi fejleményeket és azok messzebbre ható következményeit, valamint fontolják meg további intézkedések megtételét a két állam elvén alapuló megoldás megvalósíthatóságának védelme érdekében, amelyet folyamatosan aláásnak az újabb helyszíni események;

A két állam elvén alapuló megoldás akadályai

3.  e tekintetben úgy véli, hogy a megszállt palesztin területeken, többek között Kelet-Jeruzsálemben, létrehozott izraeli telepek léte és felépítése ellentétes a nemzetközi joggal, és a békére irányuló erőfeszítések egyik legfőbb akadályát képezi;

4.  sajnálattal veszi tudomásul különösen a Knesszet által 2017. február 6-án elfogadott „szabályozási törvényt”, amely lehetővé teszi a palesztinok tulajdonában lévő területeken a jogos tulajdonos beleegyezése nélkül épült telepek visszaható hatályú legalizálását; sajnálattal veszi tudomásul az izraeli kormány ezt követő, 2017. március 30-i határozatát, amely Ciszjordánia belső részében kialakítandó új telepekre vonatkozó pályázatok kiírásáról rendelkezik;

5.  ezért felszólítja Izraelt, hogy a kvartett 2002. évi ütemtervével összhangban bontsa le a 2001 márciusa óta kialakított előretolt létesítményeket és teljes mértékben szüntesse be a telepépítést; ismételten felszólítja az izraeli hatóságokat, hogy vessenek véget a Gázai övezet blokádjának, kellőképpen figyelembe véve a polgárok terrorista támadásoktól való védelmének szükségességét is;

6.  elítéli az EU által finanszírozott struktúrák és projektek lerombolását a megszállt területeken; sürgeti a helyszínen tevékenykedő uniós finanszírozású szervezeteket, hogy az ilyen rombolások megelőzése érdekében működjenek együtt az izraeli minisztériumokkal;

7.  emlékeztet arra, hogy a régió békéjének és biztonságának megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az államok és a nem állami szereplők tiszteletben tartsák a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogokat, beleértve a múltbeli cselekmények elszámoltathatóságát is;

8.  sajnálja, hogy az egyre romló politikai és gazdasági helyzet megnehezíti a Palesztin Hatóság számára, hogy teljes körűen érvényesítse vezető szerepét és egységes palesztin álláspontot képviseljen a tárgyalóasztalnál, illetve akadályozza az erőszak és uszítás elleni küzdelmet, különösen a palesztin fiatalok érintettsége esetén;

9.  hangsúlyozza, hogy a Palesztin Hatóságnak egységesen kellene fellépnie az Izraellel folytatott tárgyalások során, nemcsak Ciszjordániát, hanem a Gázai övezetet is képviselve; felszólítja a Hamászt, hogy fogadja el, hogy a Palesztin Hatóság a Gáza övezetet is képviseli;

10.  emlékeztet arra, hogy a nem szűnő erőszak, az Izrael ellen közelmúltban elkövetett terrorista cselekmények és az erőszakra uszítás alapvetően összeegyeztethetetlenek a békés két állam elvén alapuló megoldás előbbre vitelével és nagy mértékben mélyítik a két közösség közötti bizalmatlanságot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Palesztin Hatóság továbbra is mártírokká avatja a terrorista cselekmények elkövetése közben Izraelben megölt palesztinokat;

11.  felszólítja a Palesztin Hatóság biztonsági erőit, hogy megfelelő időben és teljes mértékben hatékony műveleteket hajtsanak végre, úgymint szüntessék meg a jogellenes fegyverkezést és akadályozzák meg a fegyveres palesztin csoportok tevékenységeit, mint például az Izraelre irányuló rakétatámadásokat;

12.  sürgeti a gázai hatóságokat, hogy állítsák le a kivégzéseket és felszólítja a Palesztin Hatóságot, hogy a halálbüntetés végleges eltörlése felé tett első lépésként haladéktalanul vezessenek be moratóriumot a halálbüntetések végrehajtására vonatkozóan;

13.  felszólítja mindkét felet, hogy tegyenek azonnali lépéseket a polgári személyek ellen irányuló valamennyi erőszakos cselekmény – ideértve a terrorcselekményeket is –, valamint minden provokáció, uszítás és rombolás megelőzésére;

Egy új európai békekezdeményezés: egységes fellépés

14.  emlékezteti a tagállamokat az 1980. júniusi Velencei Nyilatkozatra, melyben a tagállamok felelősséget vállaltak a békefolyamatban való részvételükért, és szorgalmazza egy új Velencei Nyilatkozat elfogadását az idén júniusban esedékes 50 éves megszállás évfordulója alkalmából; felszólítja a főképviselőt, hogy használja ezt az új nyilatkozatot arra, hogy szerepet vállaljon egy új európai békekezdeményezés létrehozásában;

15.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak jól felismerhető kulcsszerepet kell vállalnia a kvartetten belül és a régióban érintett felekkel folytatott tárgyalások során; ezért üdvözli, hogy a főképviselő kinevezte az Európai Unió közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselőjét, ami az EU szerepvállalásának egyértelmű jele;

16.  sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy úgy tűnik, az Unió nem játszik nagyobb szerepet a konfliktus megoldásában a különleges képviselő kinevezése óta; sürgeti ezért a főképviselőt és az uniós különleges képviselőt, hogy használják ki jobban az EU és tagállamai politikai kapcsolatait és intézményi szakértelmét – amelyek Európa és a közel-keleti régió földrajzi közelségén, történelmi kötelékein és intenzív gazdasági kapcsolatain alapulnak – az izraeliek és palesztinok, illetve általában véve az arab államok és Izrael közötti békefolyamatban betöltött aktívabb és hatékonyabb politikai szerep biztosítása érdekében;

17.  kiemeli e tekintetben az arab békekezdeményezés előmozdítására tett folyamatos erőfeszítések fontosságát, valamint a kvartett és Egyiptom megújult erőfeszítéseit; elismeri Franciaország kezdeményezését egy nemzetközi békekonferencia összehívására;

18.  hangsúlyozza, hogy egy valódi európai békekezdeményezés támogatásában a tagállamok elsődleges felelőssége, hogy aktívan hozzájáruljanak egy egységes európai álláspont kialakításához és tartózkodjanak minden olyan egyoldalú kezdeményezéstől, amely gyengíti az európai fellépést;

19.  hangsúlyozza, hogy az európai állam- és kormányfők nem kérhetik, hogy az Unió lépjen fel proaktívan a régióban, ha eltérő álláspontjaik megakadályozzák, hogy az Unió a főképviselőn keresztül egységes álláspontot képviseljen;

20.  hangsúlyozza, hogy az Unió, valamint az izraeli és a palesztin partnerek közötti kapcsolatok jövőbeli alakulása attól is függ majd, hogy milyen mértékben kötelezik el magukat a két állam elvén alapuló megoldásra épülő tartós béke megteremtése mellett;

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az alelnöknek/főképviselőnek, az uniós különleges képviselőnek, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, a közel-keleti kvartett megbízottjának, a Knesszetnek és az izraeli kormánynak, a Palesztin Hatóság elnökének, valamint a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat