Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0387/2017Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0387/2017

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról – A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk” című együttes nyilatkozatáról

29.5.2017 - (2017/2586(RSP))

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Charles Goerens az ALDE képviselőcsoport nevében
Lola Sánchez Caldentey, Merja Kyllönen, Dimitrios Papadimoulis, Stelios Kouloglou, Kostas Chrysogonos, Kostadinka Kuneva a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Maria Heubuch, Heidi Hautala, Judith Sargentini a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Ignazio Corrao, Rosa D’Amato az EFDD képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2017/2586(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0387/2017
Előterjesztett szövegek :
B8-0387/2017
Elfogadott szövegek :

B8-0387/2017

Az Európai Parlament állásfoglalása a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról – A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk” című javaslatról szóló együttes nyilatkozatáról

(2017/2586(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Külügyek Tanácsa (Fejlesztés), a Bizottság és a Parlament által az „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról – A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk” című javaslattal kapcsolatban elért megállapodásra,

–  tekintettel a fejlesztési politikáról szóló 2005. decemberi európai konszenzusra,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkére,

–  tekintettel az „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című, az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló New York-i csúcstalálkozóján, 2015. szeptember 25-én elfogadott, 2030-ig szóló menetrendre,

–  tekintettel az Európai Unió 2016 júniusában közzétett, kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájára,

–  tekintettel a „Javaslat – Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról: A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk” című, 2016. november 22-i COM(2016)0740 bizottsági közleményre,

–  tekintettel előző állásfoglalásaira, többek között a fejlesztési együttműködés hatékonyságának fokozásáról szóló, 2016. november 22-i állásfoglalására[1] és a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus felülvizsgálatáról szóló, 2017. február 14-i állásfoglalásra[2],

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

1.  tudomásul veszi a Bizottságnak a fejlesztési politikáról szóló 2005-ös európai konszenzus felülvizsgálatára irányuló javaslatát, amelynek célja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend és a fenntartható fejlődési célok elfogadását követő új globális fejlesztési környezet, valamint az EU jogi és intézményi struktúrájában a Lisszaboni Szerződés elfogadása óta bekövetkezett változások tükrözése;

2.  elismeri a fejlesztési politikára vonatkozó új európai konszenzusról szóló javaslat kulcsfontosságú stratégiai dokumentumként betöltött szerepét, amely közös elképzelést, értékeket és elveket határoz meg az EU és tagállamai számára a fejlesztési együttműködési politikáik keretében a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend megvalósítása tekintetében;

3.  üdvözli, hogy az új konszenzus egyértelműen elismeri, hogy az EU fejlesztési politikájának elsődleges célkitűzése a szegénység csökkentése és hosszú távon felszámolása, összhangban az EUMSZ 208. cikkével; továbbá úgy véli, hogy célként kell kitűzni az egyenlőtlenségek kezelését is, amelyet a fenntartható fejlesztési célokban is elismernek; ismételten hangsúlyozza, hogy ezt teljes mértékben a hatékony fejlesztési együttműködés elveivel – a fejlődő országok felelősségvállalása a fejlesztési prioritásokért, eredményorientáltság, inkluzív fejlesztési partnerségek, átláthatóság és kölcsönös elszámoltathatóság – összhangban kell megvalósítani; emlékeztet a Parlament által elfogadott, a fejlesztésfinanszírozásról és elszámoltathatóságról, a migrációról és fejlesztésről és a biztonságról és fejlesztésről szóló álláspontra;

4.  kitart amellett, hogy elszámoltathatósági mechanizmusokra van szükség a fenntartható fejlesztési célok és a 0,7%-os ODA/GNI (a hivatalos fejlesztési támogatás és a bruttó nemzeti jövedelem aránya) célkitűzés nyomon követéséhez és végrehajtásához; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy nyújtsanak be ütemtervet arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánják fokozatosan elérni e célokat és célkitűzéseket, az Európai Parlamentnek történő éves beszámolás mellett;

5.  megállapítja, hogy néhány közelmúltbeli javaslat úgy tekinthető, hogy a migrációkezelés új megvilágításában átrendezi a fejlesztéspolitika súlypontjait; úgy véli, hogy a fejlesztési támogatást nem szabad a kedvezményezett országok migrációs kérdésekben való együttműködésétől függővé tenni, és ellenez minden arra irányuló kísérletet, hogy a segítségnyújtást összekapcsolják a határellenőrzéssel, a migrációs áramlások kezelésével vagy a visszafogadási megállapodásokkal; hangsúlyozza, hogy szükséges a migráció kezelésével összefüggő megállapodások és a fejlesztési alapok migrációval összefüggő felhasználásának szoros parlamenti ellenőrzése és nyomon követése;

6.  hangsúlyozza, hogy szigorúan követni kell az ODA terén a közelmúltban született, a fejlesztési eszközök biztonságpolitikai felhasználásával kapcsolatos reformot annak révén, hogy egyértelmű célként határozzák meg a szegénység felszámolását és a fenntartható fejlődés előmozdítását;

7.  nem támogatja a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról – A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk” című javaslatról szóló együttes nyilatkozatát, mivel e kulcsfontosságú kérdésekben eltér a Parlament álláspontjától, és mivel az új konszenzus visszalépést jelentene a fejlesztési politikáról szóló 2005-ös európai konszenzushoz képest;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak.