Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumára és különösen második franciabekezdésére, negyedik–hetedik franciabekezdésére, 2. cikkére, 3. cikke (3) bekezdésének második franciabekezdésére és 6. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 17. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2000. december 7-én kihirdetett Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatra(1),

–  tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2016. április 20-i 2106(2016) számú, „Megújított elkötelezettség az európai antiszemitizmus elleni küzdelemben” című határozatára,

–  tekintettel a Bizottság 2015. október 1–2-án, Brüsszelben „Tolerancia és tisztelet: az antiszemita és muszlimellenes gyűlölet megakadályozása és leküzdése Európában” címmel megrendezett, az alapvető jogokról szóló első éves kollokviumának következtetéseire,

–  tekintettel az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős bizottsági koordinátor 2015. decemberi kinevezésére,

–  tekintettel a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport 2016. júniusi létrehozására,

–  tekintettel 2016. december 13-i, „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2015)” című állásfoglalására(3),

–  tekintettel a rasszizmus, az idegengyűlölet és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem erősítéséről szóló, 2013. március 14-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az uniós Alapjogi Ügynökség (FRA) „Antiszemitizmus – az Európai Unióban 2004 és 2014 között rendelkezésre álló adatok áttekintése” című felmérésére,

–  tekintettel a zsidó állampolgárok ellen az elmúlt években több tagállamban végrehajtott célzott, erőszakos támadásokra és terrortámadásokra,

–  tekintettel arra, hogy elsődlegesen a kormányok felelőssége, hogy biztosítsa valamennyi polgár biztonságát és védelmét, és ezért elsődlegesen az ő felelősségük az erőszak – többek között az antiszemita erőszak – nyomon követése és megelőzése, valamint az elkövetők felelősségre vonása,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a közelmúltbeli FRA-jelentések szerint az Unión belüli zsidó, migráns, muszlim és roma közösségeken belül fokozódik a félelem és a bizonytalanság; mivel e szempontból kulcsfontosságú az alapvető jogokon nyugvó, nyílt, pluralista és befogadó társadalom;

B.  mivel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a FRA, valamint más szervek jelentései szerint az elmúlt években az Unió tagállamaiban jelentősen megnőtt az antiszemita incidensek száma;

C.  mivel beszámolók szerint a célzott biztonsági intézkedések bevezetése elősegíti az erőszakos antiszemita támadások megelőzését és számuk mérséklését;

D.  mivel az antiszemitizmus elleni fellépés a társadalom egészének felelőssége;

1.  hangsúlyozza, hogy az európai zsidó polgárokkal szembeni gyűlöletbeszéd és mindennemű erőszak összeegyeztethetetlen az Európai Unió értékeivel;

2.  elítéli a rasszizmus, az idegengyűlölet, a vallási intolerancia, illetve egy személy kisebbségi státuszával szembeni előítélet által motivált gyűlölet-bűncselekmény és gyűlöletbeszéd eseteit;

3.  kéri a tagállamokat és az uniós intézményeket és ügynökségeket, hogy támogassák az igazságügyi és bűnüldözési hatóságok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy hatékonyabban és eredményesebben azonosítsák és büntetőeljárás alá vonják az antiszemita támadások elkövetőit;

4.  felhívja a tagállamokat, hogy a zsidó közösségekkel, egyesületekkel és nem kormányzati szervezetekkel, valamint a megkülönböztetés ellen küzdő nem kormányzati szervezetekkel szoros konzultációt és párbeszédet folytatva minden szükséges intézkedést hozzanak meg annak érdekében, hogy tevékenyen hozzájáruljanak zsidó polgáraik és a zsidó vallási, oktatási és kulturális helyszínek biztonságának szavatolásához;

5.  üdvözli az antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottsági koordinátor kinevezését, és nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy minden szükséges eszközt és támogatást biztosítson e tisztség minél nagyobb eredményessége érdekében;

6.  felhívja a tagállamokat, hogy nevezzenek ki az antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó koordinátorokat;

7.  arra ösztönzi a nemzeti és regionális parlamentek képviselőit és a politikai vezetőket, hogy következetesen és nyilvánosan ítéljék el az antiszemita kijelentéseket, és szolgáljanak ellenpropagandával és alternatív narratívákkal, valamint hozzanak létre pártokon átívelő parlamenti csoportokat az antiszemitizmus ellen annak érdekében, hogy megerősítsék a teljes politikai palettát átfogó küzdelmet;

8.  hangsúlyozza, hogy a civil társadalmi szervezetek és az oktatás jelentős szerepet játszik a gyűlölet és az intolerancia valamennyi formájának megelőzésében és leküzdésében, és kéri pénzügyi támogatásuk bővítését;

9.  felhívja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a médiát valamennyi vallás tiszteletben tartásának elősegítésére és a sokszínűség tiszteletére, valamint az antiszemitizmus és a lehetséges előítéletek valamennyi formájának kezelésére;

10.  felhívja azokat a tagállamokat, amelyekben a faji, nemzeti vagy nemzetiségi származáson, valláson vagy meggyőződésen alapuló indíték ez idáig nem minősült súlyosbító körülménynek a bűncselekmények elbírálásakor, hogy ezt orvosolják, és hogy maradéktalanul és megfelelően hajtsák végre és érvényesítsék a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló tanácsi kerethatározatot annak biztosítása érdekében, hogy a tagállami hatóságok mind az online, mind az offline környezetben elkövetett antiszemita cselekmények esetében büntetőeljárást indítsanak;

11.  kitart amellett, hogy a bűnüldöző hatóságok számára célzott képzést kell nyújtani a gyűlölet-bűncselekmények és a megkülönböztetés elleni küzdelemről, valamint hogy a rendőri erőknél különálló, a gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozó osztályokat kell létrehozni, ahol ilyenek még nem léteznek, továbbá kéri az uniós ügynökségeket és a nemzetközi szervezeteket, hogy támogassák a tagállamokat e képzés biztosításában;

12.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy mindenki tisztában legyen az antiszemitizmussal szembeni védelemmel kapcsolatos jogaival, és felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést az antiszemita bűncselekmények feljelentésének ösztönzése, valamint az ilyen bűncselekményeket bejelentők és az áldozatok megfelelő védelmének és támogatásának biztosítása érdekében;

13.  a gyűlölet-bűncselekmények büntetőeljárás alá vonása során minden szinten ösztönzi a határokon átnyúló együttműködést;

14.  kéri az Uniót és tagállamait, hogy fokozza arra irányuló erőfeszítéseit, hogy átfogó és hatékony rendszert hozzanak létre a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos, megbízható, releváns és összehasonlítható adatok rendszeres gyűjtése érdekében, indíték szerinti bontásban, a terrorcselekményekre is kiterjedően;

15.  kéri a tagállamokat, hogy mielőbb tegyenek lépéseket az online antiszemita gyűlöletbeszéd megelőzése és leküzdése érdekében;

16.  ismételten hangsúlyozza, hogy a kultúrák és vallások közötti toleranciát állandó erőfeszítések és kiterjedt párbeszéd révén elő kell mozdítani, a társadalom valamennyi szereplőjének mozgósítása révén, a kormányzás valamennyi szintjén; rámutat, hogy az iskolák egyedülálló lehetőséget nyújtanak a tolerancia és a tisztelet értékeinek közvetítésére, mivel már korai életkortól elérik az összes gyermeket;

17.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a holokauszt (a „soá”) iskolákban való tanítását, és biztosítsák, hogy a tanárok megfelelő képzésben részesüljenek e feladatra, és álljanak rendelkezésükre eszközök a sokszínűség osztályteremben való megtárgyalására; ösztönzi továbbá a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az iskolai tankönyvek felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy a zsidó történelmet és a mai zsidó életet antiszemitizmustól mentes módon ismertessék;

18.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a megkülönböztetés és a gyűlölet-bűncselekmények elleni célzott tevékenységek és oktatási projektek pénzügyi támogatását, építsenek ki partnerségeket európai zsidó közösségekkel, intézményekkel és civil társadalmi szervezetekkel, illetve bővítsék azokat, valamint támogassák a különböző vallású gyermekek és fiatalok közötti, közös tevékenységek általi cseréket, erre vonatkozóan figyelemfelhívó kampányokat indítva és támogatva;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy tartson fenn szoros kapcsolatokat a nemzetközi szereplőkkel, például az UNESCO-val, az EBESZ-szel és az Európa Tanáccsal, valamint más nemzetközi partnerekkel az antiszemitizmus nemzetközi szintű leküzdése érdekében;

20.  felhívja a Bizottságot, hogy kérelmezzen tanácsadói státuszt a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetségben;

21.  ösztönzi valamennyi tagállamot, hogy január 27-én hivatalosan is emlékezzen meg a Nemzetközi Holokauszt Emléknapról;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az uniós tagállamok és a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek és az ENSZ-nek.

(1) HL L 328., 2013.12.6., 55. o. (2) HL L 315., 2012.11.14., 57. o. (3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0485. (4) HL C 36., 2016.1.29., 81. o.