ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről
7.6.2017 - (2017/2703(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Hilde Vautmans, Ilhan Kyuchyuk, Javier Nart, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic, Ivo Vajgl az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0397/2017
B8-0398/2017
Az Európai Parlament állásfoglalása a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságról (KDK) szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságban járt uniós küldöttség által az országban tapasztalható emberi jogi helyzetről tett nyilatkozatokra,
– tekintettel a KDK-ban 2016. október 18-án és 2016. december 31-én kötött politikai megállapodásokra,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a KDK-ról szóló határozataira, különösen a KDK elleni szankciórendszernek és a szakértői csoportok megbízatásának megújításáról szóló 2293. (2016) számú, valamint az ENSZ kongói demokratikus köztársasági stabilizációs missziója (MONUSCO) megbízatásának megújításáról szóló 2277. (2016) számú határozatára,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről szóló, 2016. július 15-i és szeptember 21-i sajtónyilatkozatára, illetve a KDK-val foglalkozó szakértői csoport két tagjának haláláról szóló, 2017. március 29-i sajtónyilatkozatra,
– tekintettel az EU Tanácsának a Kongói Demokratikus Köztársaságról szóló, 2017. március 6-i következtetéseire,
– tekintettel az Európai Unió Tanácsa által 2016. június 20-án elfogadott, „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban, 2015” című uniós éves jelentésre,
– tekintettel az Afrikai Unió, az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió és a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének a Kongói Demokratikus Köztársaságról szóló, 2016. február 16-i közös nyilatkozatára,
– tekintettel az AKCS–EU közös parlamenti közgyűlés társelnökeinek 2017. január 27-i közös nyilatkozatára,
– tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak 1981. júniusi afrikai chartájára,
– tekintettel a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai chartára,
– tekintettel az Afrikai Unió nyilatkozatára az afrikai demokratikus választások lebonyolításának alapelveiről (2002),
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a Cotonoui Megállapodásra,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a Kongói Demokratikus Köztársaságban rengeteg vérontás és brutális politikai elnyomás zajlott a 2016. december 19-i határidőig tartó időszakban, amely Joseph Kabila elnök alkotmányosan két ciklusra korlátozott megbízatásának végét jelentette;
B. mivel az egyház közreműködésével 2016. december 31-én megállapodás született a békés politikai átmenetről a kormány és az ellenzék között; mivel megállapodásban tervezettek szerint a politikai átmenet a 2017 végén egy átmeneti kormány által tartandó elnöki választásokkal érne véget; mivel a megállapodás lefektette egy, a megállapodás végrehajtásával megbízott átmeneti nemzeti tanács alapjait;
C. mivel Etienne Tshisekedi ellenzéki vezető – aki az átmeneti nemzeti tanácsot vezette volna – 2017. február 1-jei halála jogutódlási vitához vezetett az ellenzéki vezetők között, és vitához a kormánnyal arról, hogy ki legyen Tshisekedi utódja a „Rassemblement” néven ismert ellenzéki koalíció vezetőjeként; mivel Tshisekedi úr teste továbbra is egy brüsszeli halottasházban van a családja, a pártja és a kongói hatóságok között arról elhúzódó jogvita miatt, hogy hol temessék el;
D. mivel a megállapodás végrehajtása terén elért haladás megtorpant, és megsokasodtak a kicsinyes viták; mivel ennek eredményeképpen és a megállapodásra irányuló őszinte politikai akarat hiánya miatt a kormány és az ellenzék közötti hatalommegosztási megállapodás elérésére törekvő katolikus püspökök 2017. március 27-én véget vetettek missziójuknak; mivel Joseph Kabila elnök megragadta ezt a lehetőséget, hogy egy számára kedvező játékot játsszon, 2017. április 16-én úgy alakítva át kormányát, hogy az az ellenzék lecsendesítésére tett kísérletnek tekinthető;
E. mivel az 2016. december 31-i megállapodás szerint Joseph Kabila elnöknek a 2017 végéig elkövetkező választásokig hivatalban kellett volna maradnia; mivel a választások előtt szükség volt a választói névjegyzék aktualizálására és ellenőrzésére; mivel a Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) által kinevezett hétfős szakértői csoport a kongói választási bizottság kérésére látogatást tett a szavazók nyilvántartásba vételének értékelése céljából Kinshasában, Gomában és Kongo-Central tartomány öt másik választókerületében; mivel az OIF-csoport kijelentette, hogy a regisztrációs folyamat jól kezdődött, de sürgős szükség van arra, hogy azt a biztonsági kihívások ellenére kiterjesszék a teljes kongói területre, és választási menetrendet tegyenek közzé;
F. mivel a politikai patthelyzet tovább szította az egész országban már egyre növekvő zavargásokat, amelyek tartományi szinten, Ituriban, Észak- és Kelet-Kivuban erőszakos konfliktusok formájában mutatkoztak meg; mivel további összecsapásokat jelentettek Tanganyikában, a dél-szudáni határ mentén és Kongo-Central tartományban; mivel az erőszakos közösülés és a szexuális erőszak egyéb formáit a régóta fennálló konfliktus összes érintett fele háborús fegyverként használja, különösen a keleti Kivu tartományban;
G. mivel több száz embert öltek meg a Kasaï régióban 2016. augusztus óta a milícia és a kormányzati erők között zajló összecsapásokban, és a válság rendkívül nyugtalanító szintet ért el Kamwina Nsapu, szokásjog szerinti törzsfőnök meggyilkolásával; mivel az ENSZ szerint a Kasaïban halálos áldozatokkal járó erőszak miatt több mint egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát az elmúlt nyolc hónapban, 400 000 gyermeket téve ki az éhezés következtében bekövetkező halál kockázatának, továbbá 2016. szeptember óta 400 ember halt meg; mivel az Egyesült Nemzetek Szervezete 2016. augusztus óta 40 tömegsírt dokumentált Kasaïban; mivel 165 kongói civil társadalmi és emberi jogi szervezet szorgalmazta független nemzetközi vizsgálat indítását az emberi jogok Kasaï és Lomami tartományokban való tömeges megsértése ügyében, azt állítva, hogy a kormányzati erők és a milicisták egyaránt részt vettek e bűncselekmények elkövetésében;
H. mivel a nemi erőszakot, a mészárlásokat és a természeti erőforrások kiaknázását vizsgáló két ENSZ-szakértőt, Zaida Catalánt és Michael Sharpot 2017 márciusában férfiak egy csoportja agyonlőtte a zavargó Kasaï régióban; mivel a kongói hatóságok 2017. május 21-én kijelentették, hogy elvégezték a két szakértő meggyilkolásának kivizsgálását, és két gyanúsított hamarosan bíróság elé kerül; mivel 2017. május 23-én megbeszélést tartottak annak érdekében, hogy tájékoztassák az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát a halálesetek kivizsgálásának fejleményeiről; míg Catalán asszony több mint 100 fájlt hagyott egy mappában a számítógépén, többek között olyan fájlokat, amelyek bizonyítékot tartalmaznak arra nézve, hogy legalább egy kormányzati tisztviselő részt vesz a milícia által elkövetett fegyveres erőszakban;
I. mivel 2016. december 12-én az Európai Unió szankciókat fogadott el, amelyekkel utazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását rendelt el hét kongói személlyel szemben, és 2017. május 29-én az ország egyre romló helyzetének kezelése érdekében ezeket a szankciókat kiterjesztette további kilenc magas rangú biztonsági tisztviselőre is;
J. mivel az országokon belüli migrációt figyelő központ (IDMC) globális jelentése szerint – amint azt a Norvég Menekültügyi Tanács 2017. május 22-én idézi – a Kongói Demokratikus Köztársaságban a világon a legmagasabb a belső konfliktusok elől menekülők száma, és több mint 922 000 embert kényszerült otthona elhagyására 2016-ban; mivel 2,2 millió ember kényszerült az országon belül lakóhelye elhagyására, és több mint 550 000 ember menekült el az országból, és mivel a becslések szerint 7,3 millió ember szorul humanitárius segítségre;
K. mivel az UNICEF 2017. május 30-én arról számolt be, hogy a Dundo (település Észak-Angolában) két ideiglenes befogadóállomásán fogadott több mint 9 000, a KDK-ból elmenekült gyermeknek sürgős segítségre van szüksége, és hozzátette, hogy eddig a Kongói Demokratikus Köztársaság Kasaï tartományaiban zajló erőszak elől menekülők közül 25 000-en értek el Angolába; mivel több település, így Kananga, Tshikapa, Luebo, Mbuji Mayi, Muene, Ditu és Luiza élelmiszerekkel való ellátása különösen nehézzé vált, a lakosság éhezik és a társadalmi rend felbomlott;
L. mivel a politikai instabilitás mellett a kongói gazdaság továbbra is szenved a nemzeti valuta gyors leértékelődése és az ásványok alacsony ára következtében alacsony devizatartalékok miatt, az infláció pedig az egekbe szökött, a 2015-ös 2%-ról több mint 25%-ra 2016-ban; mivel a KDK a világon legkevésbé fejlett országok alsó 10%-ában található, és a világ humán fejlettségi mutatójának rangsorában 188 országból a 176. helyet foglalja el az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának (UNDP) jelentése szerint;
1. a lehető legsúlyosabban elítéli Kamwina Nsapu törzsfőnöknek, a Nagy-Kasaï régióban zajló népfelkelés eredeti vezetőjének meggyilkolását; tudomásul veszi, hogy kiadták Kamwina Nsapu földi maradványait, lehetővé téve, hogy az ősi hagyományokkal és szokásokkal összhangban a szokásjog szerinti törzsfőnökként temethessék el; kéri a KDK kormányát, hogy tegye lehetővé az elhunyt Etienne Tshisekedi testének hazaszállítását, hogy szülőföldjén temethessék el;
2. mély aggodalmát fejezi ki a Nagy-Kasaï régióban felfedezett tömegsírok, valamint a KDK északi és keleti részén ismét előtörő erőszak miatt; határozottan elítél – elkövetőjétől függetlenül – minden erőszakos cselekedetet és az emberi jogok megsértését az országban; felszólítja a kongói hatóságokat – tekintettel a kormányzati erőknek ezen eseményekben való részvételére –, hogy haladéktalanul segítsék elő független nemzetközi vizsgálat indítását; hangsúlyozza, hogy a szexuális erőszak nem ér véget, amíg az elkövetőket – ideértve a parancsnoki felelősséget viselő vezetőket – bíróság elé nem állítják;
3. ismételten kijelenti, hogy határozottan támogatja a 2016. december 31-i politikai megállapodást, valamint ismételten felhív arra, hogy tartsanak olyan békés, hiteles, szabad, tisztességes és a társadalom egészének részvételével zajló választásokat 2017 decemberében, amelyek demokratikus hatalomátadást eredményeznek; felhívja valamennyi kongói felet, hogy térjenek vissza a pozitívabb és eredményesebb gondolkodásmódhoz, és őrizzék meg azt a politikai jóakaratot, amely a megállapodás aláírásához vezetett, elkerülve ezáltal a további bizonytalanságot a KDK-ban;
4. kéri a Kongói Demokratikus Köztársaság kormányát, hogy teljes mértékben hajtsa végre a bizalomépítő intézkedéseket; emlékeztet arra, hogy a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak nem késleltethetik a választások jóhiszemű, aktív előkészítését, mivel a választások megtartása egyedi és a legjobb módja annak, hogy a KDK-ban biztosítható legyen a tartós béke és biztonság;
5. ismételten hangsúlyozza a megállapodás végrehajtásának támogatása iránti elkötelezettségét, szoros együttműködésben az Afrikai Unióval és a regionális mechanizmusokkal, valamint az iránti elkötelezettségét, hogy továbbra is szorosan nyomon kövesse a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzet alakulását, különös tekintettel az emberi jogok tiszteletben tartására, a helyszíni biztonsági helyzetre és a hiteles választási folyamat lebonyolítására irányuló erőfeszítésekre;
6. kéri, hogy hozzanak további sürgős intézkedéseket a választási menetrend, illetve egy reális, közös megegyezésen alapuló költségvetés meghatározása céljából, annak érdekében, hogy a választásokat 2017 vége előtt meg lehessen tartani; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a független nemzeti választási bizottságra nagy felelősség hárul, és kulcsszereplőként kell elősegítenie a demokratikus és hiteles választási folyamat lebonyolítását;
7. aggodalmát fejezi ki az emberi jogoknak és a humanitárius jognak a helyi milíciák által elkövetett súlyos megsértései, többek között gyermekkatonák illegális toborzása és alkalmazása, valamint civileknek a KDK biztonsági erői általi meggyilkolása miatt, amely cselekmények mind a nemzetközi jog hatálya alá tartozó háborús bűncselekményeknek minősülhetnek;
8. a leghatározottabban elítéli annak a két ENSZ-szakértőnek a meggyilkolását, akik a béke és a biztonság előmozdítása érdekében dolgoztak az országban; őszinte részvétét fejezi ki az áldozatok családjainak; kéri, hogy derítsenek fényt e súlyos bűncselekményre, és felszólítja a kongói hatóságokat, hogy szorosan működjenek együtt az ENSZ-szel a későbbi vizsgálatok során; teljes mértékben támogatja az ENSZ szakértői csoportját, amelynek tagjai alapvető munkát végeznek a KDK-ban;
9. üdvözli az Európai Unió által hét kongói személy ellen 2016. december 12-én elfogadott szankciókat, valamint a további kilenc kongói tisztviselő ellen 2017. május 29-én elfogadott szankciókat, amelyekben utazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását rendelték el; üdvözli az USA arra vonatkozó döntését, hogy François Olenga tábornokot, Kabila elnök katonai tanácsának vezetőjét felvegye a „különös megjelölésű állampolgárok” listájára, befagyasztva minden vagyoni eszközét az Egyesült Államokban, és megtiltva az USA állampolgárai számára, hogy pénzügyi ügyletekbe bocsátkozzanak vele; kéri, hogy végezzenek további vizsgálatokat, és a szankciókat terjesszék ki a legmagasabb kormányzati szinten felelős személyek ellen a Kongói Demokratikus Köztársaságban elkövetett erőszakért és bűncselekményekért, valamint az ország természeti erőforrásainak kifosztásáért, az ENSZ szakértői csoportja által elvégzett vizsgálatokkal összhangban; hangsúlyozza, hogy a szankcióknak magukban kell foglalniuk a vagyoni eszközök befagyasztását és az EU területére való belépés tilalmát;
10. ismételten hangsúlyozza, hogy teljes mértékben támogatja a MONUSCO-t és az ENSZ főtitkárának a Kongói Demokratikus Köztársaságért felelős különleges képviselőjét; sajnálatát fejezi ki a 17 000 főt számláló MONUSCO passzív intézkedései miatt, amely a 3000 fős intervenciós csoporton kívül az ENSZ legfontosabb missziója a haderő és a költségvetés tekintetében, és amely nem nyújt hatékony védelmet a lakosság számára; üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2348 (2017). számú határozatát, amely 2018. március 31-ig meghosszabbítja a MONUSCO megbízatását; hangsúlyozza, hogy az országban jelenlévő valamennyi ENSZ-csapatra vonatkozó eredeti és a jelenlegi megbízatás célja „a fegyveres csoportok semlegesítése”; kéri, hogy a teljes MONUSCO teljes mértékben avatkozzon be és védje meg a lakosságot a fegyveres csoportoktól és a nőket a nemi erőszakkal szemben, továbbá ne engedjen semmilyen, nemzeti utasítás eredményeképp létrejövő korlátozást;
11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Afrikai Uniónak, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek.