ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai Parlament 2018. évi bizottsági munkaprogrammal kapcsolatos prioritásairól
30.6.2017 - (2017/2699(RSP))
az eljárási szabályzat 37. cikkének (3) bekezdése és az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján,
Sophia in ‘t Veld az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0434/2017
B8-0435/2017
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Parlament 2018. évi bizottsági munkaprogrammal kapcsolatos prioritásairól
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra, különösen annak IV. mellékletére,
– tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra,
– tekintettel az EU 2017-re vonatkozó jogalkotási prioritásairól szóló 2016. december 13-i együttes nyilatkozatra,
– tekintettel a Bizottsági Elnökök Értekezletének összefoglaló jelentésére, amely kiegészítő információkat nyújt ezen állásfoglaláshoz a parlamenti bizottságok szempontjából, és amelyet a Bizottságnak 2018. évi munkaprogramjának kidolgozásakor és elfogadásakor kellőképpen figyelembe kell vennie,
– tekintettel eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdésére,
A. mivel a Bizottság feladata az Unió általános érdekeinek előmozdítása, az e célt szolgáló megfelelő kezdeményezések indítása, az alapvető európai értékeken alapuló és a békében egymás mellett élő európaiak számára alapvető jogállamiság alkalmazása melletti elkötelezettség, bizonyos koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatkörök ellátása, valamint a jogalkotás kezdeményezése;
B. mivel a Bizottság kötelessége a Szerződések megvédelmezése és az uniós jogszabályok érvényre juttatása; mivel sajnálatos módon az uniós szakpolitikák végrehajtása, valamint az uniós jogszabályok és szabályok érvényre juttatása egyaránt gyenge, és ez olyan területeken láthatóvá is vált, mint a környezetvédelmi normák, az alapvető jogok és a jogállamiság, a személyek szabad mozgása, valamint a schengeni térség; mivel a Bizottságnak 2017–2018-ban kiemelten prioritássá kell tennie a végrehajtást és az érvényesítést;
A JOGÉRVÉNYESÜLÉS ÉS AZ ALAPVETŐ JOGOK KÖLCSÖNÖS BIZALMON ALAPULÓ TÉRSÉGE
Igazságügy
1. ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy nyitott, hatékony és független európai igazgatást garantáló jogalkotási javaslatot az uniós közigazgatási jog tárgyában, valamint megfelelően vegye figyelembe az ezzel kapcsolatos uniós rendeletre irányuló parlamenti javaslatot;
2. felszólítja a Bizottságot, hogy az európai adatközpontú gazdaság kiépítésére irányuló munkája során vegye figyelembe az adatokhoz való hozzáféréssel és az adatok tulajdonjogával kapcsolatos aggályokat, valamint a közvetítő szolgáltatókat és egyéb online platformokat érintő kapcsolódó felelősségi kérdéseket, hogy biztosítani lehessen a jogbiztonságot, növelni lehessen a fogyasztói bizalmat, illetve a digitális környezetben garantálni lehessen a polgárok jogainak teljes körű tiszteletben tartását és a személyes adatok védelmét;
Biztonság
3. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó európai biztonsági stratégia, valamint a terrorizmus, a határokon átnyúló szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem terén meghatározott prioritások hatékony és összehangolt végrehajtását, tényleges biztonsági eredményekre összpontosítva; ismételten hangsúlyozza, hogy még a biztonságra vonatkozó európai menetrend keretében benyújtandó új jogalkotási javaslatok ismertetése előtt mélyreható értékelést kell végezni, mely a meglévő uniós eszközök működési hatékonyságára és az e területen még fennálló hiányosságokra összpontosít; e tekintetben sajnálatosnak tartja, hogy az említett menetrend részeként ismertetett számos javaslatból továbbra is szisztematikusan kimaradtak a hatásvizsgálatok;
4. felszólítja a Bizottságot, hogy törekedjen a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően elfogadott uniós jogszabályokat módosító vagy felváltó jogi aktusok elfogadására, különös tekintettel a bűnüldöző hatóságok közötti, többek között a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről szóló 2005/671/IB tanácsi határozatra és 2006/960/IB tanácsi kerethatározatra, olyan horizontális jogalkotási eszközre téve javaslatot, amely javítja a bűnüldözési információk cseréjét, valamint fokozza a tagállamok közötti és az uniós ügynökségekkel folytatott operatív együttműködést, hogy biztosítsa a súlyos nemzetközi bűncselekmények elleni küzdelemhez szükséges, kötelező információmegosztást;
5. felszólítja a Bizottságot, hogy a valóban európai nyomozási kapacitás kiépítése, az ügynökség bűnügyi nyomozás megindításának kérelmezésére irányuló jogképességgel való felruházása, valamint az információk uniós szintű megosztásának és összegyűjtésének előmozdítása érdekében indokolatlan késedelem nélkül nyújtson be módosítást az Europol új alapító rendeletéhez;
6. felszólítja a Bizottságot, hogy mobilizálja a szakértelmet, valamint a technikai és pénzügyi erőforrásokat annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a bevált gyakorlatok uniós szintű koordinációját és cseréjét az erőszakos szélsőségesség, a terrorista propaganda, valamint a radikális hálózatok és a terrorista szervezetek általi online és offline eszközökön keresztül történő toborzás elleni küzdelem területén, különös tekintettel a megelőzési, beilleszkedési és újrabeilleszkedési stratégiákra, a nemi szempontokat egyértelműen szem előtt tartva;
7. felszólítja a Bizottságot, hogy teljesítse a Szerződések őreként vállalt feladatát, és értékelje a terrorizmus elleni küzdelemmel és a megfigyeléssel kapcsolatban a közelmúltban elfogadott tagállami intézkedéseknek az elsődleges és másodlagos uniós joggal való összhangját, szem előtt tartva, hogy az alapvető jogok minden korlátozását megfelelően indokolni kell és törvényben kell előírni, és e korlátozásoknak tiszteletben kell tartaniuk az Alapjogi Charta által elismert jogok és szabadságok lényegét, és a Charta 52. cikk (1) bekezdésével összhangban meg kell felelniük az arányosság elvének;
Alapjogok
8. ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt azért, hogy elhárítsa a megkülönböztetés elleni horizontális irányelv előtt álló akadályokat; kéri a Bizottságot, hogy frissítse az LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdítását célzó intézkedések listáját, és a homofóbia és a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni uniós menetrend formájában dolgozzon ki átfogó európai választ az LMBTI-személyek által alapvető jogaik kapcsán tapasztalt problémákra;
9. felszólítja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az isztambuli egyezményhez – vagyis a nők elleni erőszak nemzetközi szinten való megelőzését és felszámolását célzó első jogilag kötelező erejű eszközhöz – történő uniós csatlakozásra irányuló tárgyalásokat; ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy az áldozatok jogairól szóló irányelv rendelkezéseivel összhangban határozza meg a nemi alapú erőszak fogalmát, és mihamarabb terjesszen elő jogalkotási aktust a nemi alapú erőszak megelőzésére és leküzdésére;
10. felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul hajtsa végre a stratégiai szerepvállalásában körvonalazott fellépéseket, és valamennyi uniós tevékenységbe és szakpolitikába építse be a nemek közötti egyenlőség dimenziójának szisztematikus és látható érvényesítését;
11. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa az előrehaladást az emberi jogok európai egyezményéhez (EJEE) való uniós csatlakozás terén, figyelembe véve az Európai Bíróságnak az üggyel kapcsolatos véleményét, és megoldva a fennmaradó jogi kihívásokat; sürgeti a Bizottságot, hogy sürgősen találjon választ a közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP) kapcsolatos két legégetőbb problémára, a kölcsönös bizalom és a bírósági felülvizsgálat kérdésére;
12. felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az adatvédelmi csomag kellő időben történő és megfelelő hatálybalépését, valamint támogassa az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet elfogadására irányuló jogalkotási folyamat sikeres lezárását; sürgeti továbbá, hogy az elektronikus kommunikáció bizalmas jellegének védelme érdekében mozdítsák elő a végponttól végpontig terjedő titkosítás alkalmazását, valamint uniós jogszabályban tiltsák meg, hogy a tagállamok olyan kötelezettséget rójanak a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatók számára, amelyek hálózataik és szolgáltatásaik biztonságát gyengítenék;
ÚTON EGY ÚJ MIGRÁCIÓS POLITIKA FELÉ
13. szorgalmazza, hogy a legális migrációra irányuló uniós eszközöket váltsa fel egy egységes horizontális rendelet, amely a legális migrációra vonatkozóan tényleges uniós politikát hoz létre;
14. szorgalmazza a humanitárius vízumra vonatkozóan egy önálló európai szabályozás kidolgozását;
15. a csempésztevékenységek és a rászorulóknak segítséget nyújtó egyszerű polgárok tevékenysége közötti különbség tisztázása érdekében szorgalmazza a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról szóló irányelv felülvizsgálatát;
16. szorgalmazza az Európai Határ- és Parti Őrség működéséről szóló végrehajtási és nyomon követési jelentések benyújtását;
A DEMOKRATIKUS VÁLTOZÁS UNIÓJA
17. felkéri a Bizottságot, hogy a Parlament saját kezdeményezésű jogalkotási jelentésében foglalt ajánlásoknak megfelelően, intézményközi megállapodás formájában tegyen javaslatot egy, a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló paktumra;
18. ismételten szorgalmazza egy olyan, a demokráciát támogató szervezeteket célzó alapítvány létrehozását, amely a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat előmozdító helyi szereplőket támogatná az Unióban;
19. rámutat arra, hogy bizonyos harmadik államok és nem állami szereplők egyre több erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy többféle eszköz, például félretájékoztatás felhasználásával aláássák az Unió demokratikus intézményeinek legitimitását, és sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse meg az ilyen hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességét és a stratégiai kommunikáció Unión belüli és kívüli előmozdítására irányuló képességét, valamint javítsa képességét arra, hogy megfelelően és szisztematikusan szembe tudjon szállni a hamis hírekkel és a félretájékoztatással;
ÚJ LENDÜLET A FOGLALKOZTATÁSNAK, A NÖVEKEDÉSNEK ÉS A BERUHÁZÁSOKNAK
A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata, költségvetés és foglalkoztatás
20. emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 25. cikke szerint a Bizottságnak normális körülmények között 2018. január 1. előtt elő kell terjesztenie az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát; arra számít, hogy ez a javaslat foglalkozik majd olyan prioritásokkal, mint például a saját források rendszerének mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalt érintő átfogó reformja, a valamennyi kiadás feletti teljes körű parlamenti ellenőrzés biztosítása érdekében a költségvetés egységességére fektetett nagyobb hangsúly, a költségvetés rugalmassága, ideértve egy, a többéves pénzügyi keret felső határain felül és kívül kezelt különleges eszközt is, a többéves pénzügyi keret időtartamának a Parlament és a Bizottság politikai ciklusaihoz történő hozzáigazítása, valamint a döntéshozatali eljárás olyan módszerei, amelyek biztosítanák a szükséges pénzügyi források rendelkezésre állását;
21. hangsúlyozza, hogy szükség van a saját források rendszerének mélyreható, az egyszerűség, a méltányosság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvein alapuló reformjára; e tekintetben határozottan üdvözli a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport zárójelentését; felszólítja a Bizottságot, hogy 2017 végéig nyújtson be nagyra törő jogalkotási csomagot a saját források 2020 utáni rendszeréről, melynek célja annak biztosítása lenne, hogy az uniós költségvetés azokra a területekre koncentráljon, amelyek a legmagasabb európai hozzáadott értéket nyújtják, fokozatosan megszüntetve az engedmények minden formáját, illetve felszámolva a „méltányos megtérülés” megközelítését; elvárja, hogy minden új saját erőforrás a tagállamok által fizetett GNI-hozzájárulás csökkentéséhez vezessen;
22. felszólítja a Bizottságot, hogy a kohéziós politikai alapokat és az európai strukturális és beruházási alapokat továbbra is a többéves pénzügyi keretben 2013-ban megállapított szinten ossza el; ennek alapján úgy véli, hogy a technikai kiigazítás során el kell kerülni a kohéziós politikára szánt költségvetés bármilyen mértékű csökkentését, tekintettel arra, hogy e politika fontos szerepet játszik a növekedés és munkahelyteremtés terén, valamint az Unión belüli kohézió biztosításában, és különösen a kkv-k, az innováció, a kutatás és a karbonszegény gazdaság és a várospolitikák támogatásában;
23. felszólítja a Bizottságot, hogy koordinálja az EU városfejlesztési menetrendjét, és ezáltal biztosítson olyan koherens és integrált politikai megoldásokat, amelyekre a városoknak európai szinten szükségük van, valamint hogy garantálja ennek a minőségi jogalkotási programhoz való kapcsolódását; felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg a városi övezetek szempontjából fontos kérdések belső koordinációját, és például terjessze ki a hatásvizsgálati eszközt oly módon, hogy az módszeresebben magába foglalja a városi dimenziót is;
24. úgy véli, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) alapvető fontosságú az EU-ban továbbra is elfogadhatatlanul magas ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemben; felszólítja a Bizottságot, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig biztosítson megfelelő finanszírozást az ifjúsági munkanélküliség elleni fellépés és az IFK folytatása számára, egyúttal javítsa annak működését és végrehajtását, illetve vegye figyelembe az Európai Számvevőszék ifjúsági munkanélküliségről és az IFK felhasználásáról szóló (5/2017. számú) különjelentésének legújabb eredményeit; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat az 50 évesnél idősebbek foglalkoztatásának megkönnyítésére;
25. sürgeti a Bizottságot, hogy alakítson ki megfelelő mechanizmusokat a fiatalok nagyobb mértékű mobilitása érdekében, ideértve a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket is, hogy ily módon kezelje a munkaerőpiacon tapasztalható strukturális munkaerőhiányt és javítsa a foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést;
26. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket az új európai készségfejlesztési program keretében, például dolgozzon ki egy olyan páneurópai készségigény-előrejelzési eszközt, amely lehetővé tenné a jövőbeli készségigények előrejelzését és azoknak a munkaerőpiacon rendelkezésre álló álláshelyekhez történő igazítását, ideértve a kék növekedési menetrendet is; emlékeztet arra, hogy az új európai készségfejlesztési program keretében a tagállamok által kidolgozott, digitális készségekre irányuló nemzeti stratégiák részeként fontos megfelelő finanszírozást biztosítani az oktatási intézmények számára az egyre digitalizáltabb gazdaságban az egyének és a vállalatok számára szükséges digitális készségek teljes skálájának biztosítása érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy mérje fel és értékelje a digitális készségek hiányának leküzdéséhez szükséges finanszírozási és beruházási igényeket;
27. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő zöld könyvet az egyenlőtlenségről és arról, hogy az hogyan gátolja a gazdasági fellendülést; arra bátorítja a Bizottságot, hogy a szakpolitikai megoldásokra irányuló javaslattétel első lépésként elemezze és értékelje ezt a kérdést, és haladéktalanul hozzon intézkedéseket e tendencia visszafordítása érdekében, hogy csökkenteni lehessen az egyenlőtlenséget és a szegénységet és növelni lehessen a társadalmi kohéziót;
28. felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az egyenlő bánásmódról szóló irányelvet, és a fizetések átláthatóságáról szóló 2014. évi bizottsági ajánlásra építve indítson egy irányelv kidolgozására irányuló jogalkotási eljárást a nemek között továbbra is fennálló bérszakadék felszámolása érdekében;
Horizont 2020
29. elismeri, hogy a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram hatalmas hozzáadott értéket nyújt Európa számára; felszólítja a Bizottságot, hogy cselekedjen a félidős értékelésének eredményeinek megfelelően, és vegye figyelembe a parlamenti állásfoglalást; sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa az egyszerűsítést és a részvétel előtt álló akadályok minimálisra csökkentését, és a program valamennyi része tekintetében biztosítsa a lehető legmagasabb – rövid és hosszú távú – társadalmi-gazdasági megtérülést, valamint a következő keretprogram tekintetében dolgozzon ki egy nagyra törő javaslatot; hangsúlyozza, hogy az Unión belüli innovációs szakadék áthidalásához szinergiákat kell kialakítani az esb-alapokkal;
Hatékonyabb és multimodális közlekedéspolitika
30. felszólítja a Bizottságot, hogy hajtsa végre az 551/2004/EK rendelet egységes Európai Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzetet (EUIR) létrehozó 3. cikkét, és egyéb, már meglévő mutatók, valamint az Eurocontrol és Repülőterek Megfigyelőközpontja által már elvégzett feltáró munka alapján hozzon létre egy összeköttetési mutatót;
31. felszólítja a Bizottságot, hogy a vasúti teherszállításból származó zajra vonatkozó európai megközelítés kidolgozásának biztosítása érdekében terjesszen elő iránymutatásokat annak ütemezéséről és eszközeiről; sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa olyan innovatív technológiák kidolgozását, amelyekkel az áruszállítást a közutakról a vasútra lehet terelni (Shift2Rail);
32. sürgeti a Bizottságot, hogy a közúti fuvarozás belső európai piacának előmozdítása érdekében terjesszen elő javaslatot a különböző nemzeti jogszabályok harmonizálására; felszólítja a Bizottságot, hogy alaposan indokolt esetben tegye meg a szükséges lépéseket az európai egységes piacot torzító nemzeti jogszabályok ellen;
33. felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő integrált és harmonizált jogalkotási javaslatot az összekapcsolt és automatizált járművezetés bevezetésére, lehetővé téve határokon átnyúló vizsgálati létesítmények kialakítását, arányos európai jogszabályokat kidolgozva a felelősség és az adatvédelem területén, és támogatva a köz- és magánszféra kezdeményezéseit;
34. konkrét tengerészeti intézkedésekre szólít fel a hajókon keletkező hulladékok és rakománymaradványok tengerbe történő kibocsátásának csökkentése, valamint az ilyen hulladékok befogadását szolgáló kikötői létesítmények rendelkezésre állásának és alkalmazásának javítása érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a kifejezetten az önjáró hajózásra összpontosító innovatív technológiák kidolgozását;
35. felszólítja a Bizottságot, hogy a közlekedéspolitikák integrált megközelítésének biztosítása érdekében mihamarabb készítsen el egy multimodalitással kapcsolatos csomagot, és abba építsen bele az utasjogokra vonatkozó, valamint az utasok és a teheráruk integrált, háztól házig tartó mobilitására irányuló rendelkezéseket is; felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a multimodális szállítási ágazat digitális átalakulására (például az e-dokumentumokra) irányuló figyelmet és támogatást, és kezdeményezze a multimodális infrastruktúra és szolgáltatások kiépítését a TEN-T hálózatok mentén;
ELMÉLYÜLTEBB ÉS MÉLTÁNYOSABB GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ
36. üdvözli a Bizottság kezdeményezését a Parlamenttel való együttműködés fokozására a versenyképesség terén; felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa és erősítse meg ezt a gyakorlatot, és fontolja meg a rendes jogalkotási eljárás versenypolitikai alkalmazását, különösen, ha alapvető elvekről és kötelező erejű iránymutatásokról van szó;
37. felszólítja a Bizottságot, hogy mihamarabb álljon elő konkrét javaslatokkal a lakossági pénzügyi szolgáltatások területén, szem előtt tartva, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatásoknak az Unióban a polgárok érdekét kell szolgálnia, jobb termékeket kell kínálnia és szélesebb kínálatot kell nyújtania a piacon;
38. felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter keretében tegyen hatékony lépéseket annak biztosítására, hogy a gazdaság modernizálása, a versenyképesség fokozása, valamint az egyenlőtlenségek és az egyensúlyhiány kezelése érdekében a tagállamok végrehajtsák az országspecifikus ajánlásokat és a strukturális reformokat;
39. sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a tőkepiaci unió kiteljesítésére irányuló munkát, ezzel segítve az uniós beruházások felszabadítását, fokozva a növekedést és a munkahelyteremtést; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat az uniós üzleti környezet javítására, hogy az Unió vonzóbbá váljon a közvetlen külföldi befektetések számára;
40. felszólítja a Bizottságot, hogy a nemzetközi pénzügyi, monetáris és szabályozó intézményekben és testületekben az EU szerepéről szóló, 2016. április 12-i parlamenti állásfoglalással[1] összhangban tegye észszerűbbé és foglalja szabályokba az EU képviseletét a többoldalú szervezetekben és testületekben annak érdekében, hogy növekedjen az Unió e szervezetekben való részvételének átláthatósága, integritása és elszámoltathatósága, erősödjön befolyása, és jobban előmozdíthassa a demokratikus folyamat során általa elfogadott jogszabályokat;
41. felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a növekedést egy olyan háromdimenziós megközelítésre alapozva, melynek célja – többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és a tőkepiaci unió révén – a beruházási és finanszírozási innováció megerősítése, strukturális reformok végrehajtása, valamint a szakpolitikák közös kombinációjának kialakítása;
ÖSSZEKAPCSOLT DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC
42. aggodalmának ad hangot a digitális egységes piaci stratégiában szereplő egyes jogalkotási javaslatok késedelme miatt; úgy véli, hogy az uniós intézményeknek nem lenne szabad veszni hagyniuk a stratégia lendületét, és minden lehetséges erőfeszítést meg kellene tenniük a vonatkozó javaslatok elkészítése és elfogadása érdekében; felkéri a három intézményt, hogy a stratégia félidős felülvizsgálata idején a legmagasabb szinten kötelezzék el magukat amellett, hogy a jogalkotási eljárás során kiemelten kezelik ezeket a javaslatokat, hogy azok eredményeit a polgárok és a vállalkozások ki tudják használni;
43. üdvözli a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós jogszabályok fejlesztésére és modernizálására irányuló törekvéseket, különösen a szerzői jog területén, hogy azokat a digitális kor követelményeihez igazítsák és megkönnyítsék a kreatív tartalomhoz való határokon árnyúló hozzáférést, ezáltal jogbiztonságot teremtve és megvédve a szerzők és előadók jogait; felhívja a Bizottságot, hogy minden, a szerzői jog modernizálását célzó jogalkotási kezdeményezést a növekedésre és a munkahelyekre gyakorolt hatásra vonatkozó független bizonyítékokra alapozzon, különösen ami az ágazatban működő kkv-kat, a tudáshoz és a kultúrához való hozzáférést, a közvetítői felelősséget, a nyílt internetet, az alapvető jogokat, valamint a kreatív és kulturális ágazat potenciális költségeit és a számára biztosított előnyöket illeti; úgy véli, hogy a szerzői jognak meg kellene tartania elsődleges funkcióját, vagyis azt, hogy az alkotók profitálhassanak erőfeszítéseikből azáltal, hogy mások felhasználják munkájukat, harmonizálva ugyanakkor a kivételeket és korlátozásokat a kutatás, az oktatás, a kulturális örökség megőrzése és a felhasználók által előállított tartalmak területén; hangsúlyozza, hogy a regionális és európai kultúra népszerűsítésére irányuló hagyományos módszerek fontos szerepét nem akadályozhatja a modernizáció vagy a reformjavaslatok;
44. ismételten felhív olyan javaslatok kidolgozására, amelyek kibontakoztatják a kulturális és kreatív ágazat mint a munkahelyteremtés és a növekedés forrásában rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének és modernizálásának fontosságát, és sürgeti a Bizottságot, hogy hajtsa végre a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló cselekvési tervéből adódó intézkedéseket, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítéséről szóló irányelv felülvizsgálatát, amely nem tart lépést a digitális korral, és nem megfelelő az online jogsértések elleni fellépéshez, valamint a visszatérítési és egyéb kapcsolódó rendszerekre vonatkozó zöld könyvből adódó intézkedéseket, egy olyan lehetséges uniós jog összefüggésében, amely a nem szándékosan megvásárolt hamisított termékekért kifizetett összegek visszaszerzését célozza; felhívja a Bizottságot, hogy még jobban erősítse meg a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogsértések európai megfigyelőközpontja hatáskörét, és üdvözli a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével foglalkozó szakértői csoport Bizottság általi létrehozását;
45. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az internet megőrzését nyílt, semleges, biztonságos és inkluzív, a kommunikációt, a termelést, részvételt és teremtést elősegítő platformként, valamint a kulturális sokszínűség és innováció szolgáltatójaként; emlékeztet, hogy ez az EU-ban élő valamennyi polgár és fogyasztó érdekét szolgálja, és hozzá fog járulni az európai vállalkozások globális sikeréhez; hangsúlyozza, hogy szigorúan be kell tartatni a hálózatsemlegességnek a „behálózott kontinens” jogszabálycsomagban elfogadott elvét;
46. sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy értesítési és eltávolítási irányelvet („notice and takedown”) az egységes digitális piac töredezetté válásának megelőzése érdekében, amely fokozná a jogbiztonságot azáltal, hogy harmonizálja az eljárásokat és a biztosítékokat az internetes platformok és felhasználóik számára a tartalmak eltávolítása során; hangsúlyozza, hogy az EU-nak hatékony eljárásokra van szüksége annak érdekében, hogy megóvja a polgárokat a tartalmak önkényes eltávolításától;
47. felhívja a Bizottságot, hogy folytassa erőfeszítéseit annak érdekében, hogy mihamarabb végrehajtsa az uniós e-kormányzati cselekvési tervet, és felhívja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést, miután 2017-ben elindították az egyszeri adatszolgáltatással kapcsolatos nagyszabású kísérleti projektet a vállalkozások és a polgárok számára (TOOP);
MEGERŐSÍTETT IPARON ALAPULÓ INTEGRÁLTABB ÉS MÉLTÁNYOSABB BELSŐ PIAC
Az egységes piac
48. sajnálja, hogy a Bizottság eddig nem hallotta meg az olyan erős egységes piaci pillér európai szemeszter keretén belüli létrehozására irányuló ismételt felhívásokat, amely lehetővé teszi a rendszeres nyomon követést és az egységes piac országspecifikus akadályainak azonosítását, amely akadályok az utóbbi időben egyre nagyobb hatást gyakorolva, egyre nagyobb gyakorisággal és szélesebb hatállyal kerülnek bevezetésre a tagállamokban;
49. megismétli ezért kérését a Bizottsághoz, hogy az országspecifikus ajánlások keretében bocsásson ki az egységes piac előtt álló akadályok felszámolására összpontosító ajánlásokat; kéri az egységes piaci integráció és a belső versenyképesség részletes értékelését; kitart amellett, hogy az egységes piac integrációs állapotának értékelését a gazdagsági irányítási keret szerves részévé kellene tenni;
50. kéri a Bizottságot, hogy tevékenységét összpontosítsa az egységes piaci stratégia végrehajtására, és tegyen jogalkotási javaslatokat az egységes digitális portálra, amelyre késedelem nélkül javaslatot kell tenni, valamint az egységes piaci információs eszközre; ezzel összefüggésben emlékeztet, hogy a stratégiáról szóló állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozta, hogy szabályozási különbségek vannak egyes tagállamok között a különböző címkézési és minőségi előírások terén, ami szükségtelen akadályokat teremt az áruk értékesítőinek tevékenységei és a fogyasztóvédelem, valamint annak értékelése előtt, hogy mely címkék alapvető fontosságúak és melyek nem lényegesek a fogyasztók tájékoztatásának biztosítására, és sajnálja, hogy a Bizottság nem tett lépéseket az ügyben;
51. felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) és a nemzeti szabályozó hatóságok támogatásával szorosan kísérje figyelemmel a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak 2017. június 15-től való eltörlésének hatásait, különös tekintettel az irányelv megfelelő végrehajtására és érvényesítésére a kivételek rendszere, a fogyasztási szokások alakulása és az elérhető kiskereskedelmi díjcsomagok tekintetében; fontosnak tartja, hogy értékelni kell majd az önkéntes tisztességes felhasználásra vonatkozó politikák helyes végrehajtásának hatását;
52. sürgeti a Bizottságot, hogy annak biztosítására, hogy a hatástalanított lőfegyverek visszafordíthatatlanul használhatatlanok legyenek, sürgősen fogadjon el egy javaslatot a hatástalanítási előírásokról és technikákról szóló bizottsági végrehajtási rendelet módosítására; emlékezteti a Bizottságot, hogy ezen új javaslat elfogadása volt az egyik feltétele annak, hogy a Parlament elfogadja a lőfegyverekről szóló irányelvet, és ezért kéri a Bizottságot, hogy késedelem nélkül tegye azt meg a biztonsági hiányosságok megszüntetése és az uniós hatástalanítási szabályok megerősítése érdekében;
53. emlékezteti a Bizottságot, hogy a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv volt az első szükséges lépés, de az közép- és hosszú távon nem tekinthető elegendőnek; kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a tagállamok tartsák be annak rendelkezéseit, és készítse elő a terepet az irányelv mihamarabbi felülvizsgálatához annak érdekében, hogy magasabb szintű operatív és stratégiai együttműködés alakuljon ki a tagállamok között;
Fogyasztói jogok
54. úgy véli, hogy a fogyasztók jogairól szóló irányelv folyamatban lévő értékelése fontos lépést jelent az arról való meggyőződés terén, hogy az irányelv elérte célkitűzéseit, és hogy az eredeti irányelvjavaslatot kísérő hatásvizsgálatban leírt várható hatások bekövetkeztek;
55. hangsúlyozza, hogy időben be kell fejezni a fogyasztói jog REFIT célravezetőségi vizsgálatát annak érdekében, hogy eredményeit még fel lehessen használni ebben a jogalkotási ciklusban, és az magában foglalja az és a fogyasztók jogairól szóló irányelv értékelésének eredményeit;
56. aggodalmának ad hangot azon állítások miatt, hogy az egységes piacon ugyanazon márkanév alatt és ugyanolyan csomagolásban, de más marketingszövegekkel értékesített élelmiszerek és nem élelmiszer jellegű termékek minőségi jellemzői eltérőek lehetnek az egyes tagállamokban; kéri a Bizottságot, hogy alaposabban vizsgálja meg ezt a kérdést;
ELLENÁLLÓKÉPES ENERGIAUNIÓ JÖVŐBE MUTATÓ ÉGHAJLAT-POLITIKÁVAL
57. felszólítja a Bizottságot, hogy az energiaunióval, az energiahatékonysággal, a piactervezéssel, a megújuló energiával, valamint az egyéb energetikai témákkal foglalkozó jogalkotási javaslatokat és közleményeket követően összpontosítsa figyelmét annak biztosítására, hogy a tagállamok ezeket teljes körűen végrehajtsák; úgy véli, hogy azokban az esetekben, amelyekben a jogi előírásokat egyértelműen nem tartják be, a Bizottságnak kötelezettségszegési eljárásokat kell indítania, mivel a cél egy valódi energiaunió kiépítése;
58. sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb zárja le a személygépkocsik, tehergépjárművek és nehéz tehergépjárművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó jogszabály már most is késésben levő felülvizsgálatát, és nyújtson be javaslatokat a 2025-re vonatkozó áltagos flottakibocsátási célokra, összhangban a társjogalkotók közötti 2013-as megállapodásban szereplő kötelezettségvállalásokkal;
59. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EU megőrizze vezető szerepét a Párizsi Megállapodás végrehajtásában és érvényesítésében; kéri a Bizottságot, hogy javasoljon olyan, az Unió egészére kiterjedő intézkedéseket, amelyek kiegészítik az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának 40%-os csökkentésére irányuló uniós kötelezettségvállalást, tekintettel a megállapodásban szereplő 2018-as támogató párbeszédre; sürgeti a Bizottságot, hogy alakítson ki egy a század közepéig szóló szén-dioxid-mentesítési stratégiát, amely összhangban áll a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel, és ezen belül határozzon meg köztes mérföldköveket az EU éghajlattal kapcsolatos ambícióinak költséghatékony megvalósítása érdekében; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy értékelje a jelenlegi uniós szakpolitikáknak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel kapcsolatos összhangját, ideértve az uniós költségvetést, a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó támogatások fokozatos megszüntetését és az óceánok kezelését, különös tekintettel az óceánok fontosságára éghajlatunk szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedéseket az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való zökkenőmentes átállás támogatására a nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágakhoz kötődő pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó rendszerszintű gazdasági kockázatok csökkentése érdekében; elvárja a Bizottságtól annak biztosítását, hogy a 2017. évi munkaprogram tükrözze a fenntartható fejlesztési célokat, a fenntarthatóságot a gazdaságpolitika középpontjába helyezve, és hangsúlyozza a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó hetedik környezetvédelmi cselekvési program maradéktalan végrehajtásának fontosságát;
60. sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul indítsa el a körforgásos gazdaság megvalósítására irányuló cselekvési tervben szereplő kezdeményezéseket, többek között a termékpolitika és élelmiszer-pazarlás területén, és kövesse nyomon a körforgásos gazdaságra való átállást az európai szemeszter keretében;
61. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy környezetvédelmi ellenőrzésekre vonatkozó jogalkotási javaslatot – teljes mértékben tiszteletben tartva a szubszidiaritás és az arányosság elvét – annak érdekében, hogy javítsa a környezetvédelmi jogszabályok és normák végrehajtását és érvényesítését;
Mezőgazdasági és halászati politika
62. hangsúlyozza a fenntartható mezőgazdasági, halászati és erdészeti ágazat fontos szerepét az Unió élelmezésbiztonságának biztosításában, a munkahelyteremtésben és a környezetvédelmi normák javításában, valamint kiemeli, hogy az európai mezőgazdaság innovációk és az európai mezőgazdaság szén-dioxid-megkötő képességét javító politikák elfogadásával hozzájárulhat az éghajlat-változási politikákhoz;
63. felszólítja a Bizottságot, hogy a KAP hatékonyságának növelése, a mezőgazdasági vállalkozókra háruló adminisztratív terhek enyhítése, valamint a jövőorientált, versenyképes európai mezőgazdasági ágazathoz nélkülözhetetlen innováció lehetőségeinek megnyitása érdekében egyszerűsítse a KAP végrehajtását és csökkentse a bürokráciát; annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy a jobb szabályozás elve érvényesüljön a KAP küszöbön álló reformjára irányuló javaslatában, amelynek több lehetőséget és pénzügyi ösztönzést kell biztosítania a mezőgazdasági innováció számára, és amelynek célja a hosszú távú élelmezésbiztonság biztosítása, a mezőgazdaság biológiai sokféleségre gyakorolt hatásának csökkentése és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fokozása az EU-ban;
64. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat a természeti tőke folyamatos fogyatkozásának sürgős kezelésére Európában, és vizsgálja felül a meglévő politikákat, különösen a KAP-ot az EU biodiverzitási stratégiájában szereplő célkitűzések teljesítése érdekében;
65. hangsúlyozza a fokozott antimikrobiális rezisztencia folyamatosan növekvő veszélye elleni fellépés sürgősségét és jelentőségét, mivel ez jelentős hatással lehet a polgárok egészségére és termelékenységére, valamint a tagállamok egészségügyi költségvetésére; felhívja ezért a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy uniós cselekvési tervre irányuló javaslatot arra vonatkozóan, hogy miként kell végrehajtani az Egészségügyi Világszervezet (WHO) antimikrobiális rezisztencia elleni globális cselekvési tervét az Unióban; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy erősítse meg az antimikrobiális rezisztencia elleni jelenlegi cselekvési tervben már alkalmazott intézkedéseket, és biztosítsa valamennyi érintett fél általi következetes végrehajtásukat;
66. ismételten hangsúlyozza, hogy a 2013-ban elfogadott közös halászati politika kellő időben történő és megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak folytatnia kell a jogalkotási javaslatok előterjesztését a halállományokra vonatkozó megújított többéves gazdálkodási tervek elfogadása tekintetében;
67. kiemeli az ellenőrzési rendeletben (2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet) rögzített szigorú ellenőrzési rendszer jelentőségét, amely az illegális halászat leküzdésére irányuló intézkedésekkel összhangban korszerűsítette a halászati ellenőrzés uniós megközelítését; felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen átfogó nyomon követést, és szükség esetén tegyen javaslatot az ellenőrzési intézkedések felülvizsgálatára, hogy orvosolni lehessen hiányosságaikat, és biztosítani lehessen a megfelelő végrehajtást és érvényesítést;
68. úgy véli, hogy a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat a tengeri szervezett bűnözés egyik formája, amely világszerte drámai környezeti és társadalmi-gazdasági hatásokkal jár, ezért felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést azon nem együttműködő országokkal és szervezetekkel szemben, amelyek hozzájárulnak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászathoz;
KERESKEDELEM
69. hangsúlyozza, hogy támogatja a nagyra törő és értékalapú kereskedelmi menetrend kialakítását, amely megerősíti majd a globális, szabályokon alapuló rendszert, és hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez Európában; e tekintetben üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy lezárja a Japánnal folytatott tárgyalásokat és előrelendítse a többi folyamatban lévő tárgyalást többek között Mexikóval és a Mercosurral, valamint hogy újakat indítson például Ausztráliával és Új-Zélanddal, és megpróbálja újraindítani az elakadt megbeszéléseket, például Indiával;
70. felszólítja a Bizottságot, hogy élessze újra a nairobi konferenciát követő időszakra vonatkozó WTO-megbeszéléseket, mivel a többoldalú kereskedelmi tárgyalásokat az Uniónak kiemelten kell kezelnie még akkor is, ha azok nehéznek bizonyulnak; úgy véli, hogy a WTO keretén belül érdemes lenne új területekkel és kérdésekkel foglalkozni, például a digitális kereskedelemmel, és üdvözli a Bizottság által a befektetővédelem terén tett nemzetközi kezdeményezéseket;
71. hangsúlyozza, hogy az Unió piacvédelmi eszközeinek mihamarabbi korszerűsítése és megerősítése rendkívüli jelentőséggel bír;
ERŐSEBB GLOBÁLIS SZEREPLŐ
72. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen előrelépést az Európai Védelmi Alap létrehozása felé, amely magában foglalná a védelmi technológiákkal kapcsolatos együttműködésen alapuló kutatás megfelelő finanszírozását és közös eszközök tagállamok általi beszerzését is; ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza az egységes védelmi piacnak keretet teremtő két irányelv végrehajtását, és dolgozzon ki egy kezdeményezést a felszerelések és eszközök közös iparági szabványainak kidolgozása érdekében;
73. sürgeti a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a Nyugat-Balkánon fokozódó feszültségre, és igyekezzen kidolgozni annak módját, hogy miként lehetne fokozni az EU szerepvállalását a megbékélés és a reformok érdekében valamennyi érintett országban;
74. elismerését fejezi ki a Bizottságnak a keleti és nyugati szomszédságpolitikára helyezett hangsúly miatt, de kiemeli, hogy ennek a politikának több politikai tartalomra van szüksége, elsősorban a nagyobb pénzügyi támogatás, a demokrácia fokozottabb támogatása, a piacokhoz való hozzáférés és a jobb mobilitás kombinálása révén; hangsúlyozza, hogy a politikának egyértelmű cselekvési területeket kell azonosítania annak érdekében, hogy jobban lehessen kezelni a szomszédos országokban jelentkező kihívásokat;
75. felhívja a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a digitalizációt, amely szerves része az EU külpolitikai eszközeinek, valamint hogy tekintse azt lehetőségnek például az internetirányítás, az online emberi jogok, kibertérre vonatkozó állami normák, a kiberbiztonság, az online szabadság, a hozzáférés és fejlesztés, a digitális jártasságok és a hálózatsemlegesség terén vállalt vezető szerep betöltésére;
76. hangsúlyozza, hogy az emberi jogok, a nemzetközi jog és az alapvető szabadságjogok előmozdítása és tiszteletben tartása az uniós politikák központi közös nevezője kell, hogy legyen; felszólítja a Bizottságot, hogy ne hanyagolja el az emberi jogok védelmének jelentőségét a terrorizmusellenes intézkedések során; sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is aktívan mozdítsa elő az emberi jogok tényleges érvényesítését valamennyi megállapodásban, elsősorban az Unió által is aláírt kereskedelmi, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló, valamint társulási megállapodásokban, különös tekintettel az úgynevezett „demokráciazáradékra” és a Cotonoui Megállapodás 8. cikkére; felszólítja a Bizottságot, hogy egyértelműen ellenőrizze az emberi jogok helyzetét azokban az országokban, amelyekkel az EU megállapodásokat kötött;
77. felhívja a Bizottságot, hogy a továbbiakban is segítsen biztosítani az elszámoltathatóságot a háborús bűncselekmények ügyében, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértése esetén, beleértve vegyi fegyverek bizonyított bevetését is; továbbra is mély aggodalmának ad hangot a humanitárius segélyezés szándékos korlátozása miatt, és ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést annak elősegítése érdekében, hogy az ENSZ és más humanitárius szervezetek számára teljes mértékben akadálymentes, biztonságos és fenntartható, az egész országra kiterjedő humanitárius hozzáférést biztosítsanak azokban az országokban, ahol szükség van rá;
78. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy végrehajtási tervet a felülvizsgált európai konszenzus vonatkozásában;
79. sürgeti a Bizottságot, hogy az EU aktualizált globális stratégiájában bizonyítsa ambícióját, és a gyorsan változó világban jobban helyezze el az Uniót az Agenda 2030 stratégia hatékony végrehajtásához szükséges intézményi és politikai változások véghezvitele érdekében; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy átfogó fenntartható fejlesztési stratégiára, amely felöleli valamennyi vonatkozó bel- és külpolitikai területet, beleértve az ENSZ égisze alatt zajló folyamatot is, 2030-ig részletes ütemezést vázol fel, és konkrét végrehajtási tervet és külön eljárást tartalmaz a Parlament teljes körű részvételének biztosítására és tájékoztatást nyújt az Agenda 2030 végrehajtási, ellenőrzési, nyomon követési tervéről, valamint az uniós kül- és belpolitikába való beillesztéséről;
80. hangsúlyozza, hogy támogatja az EU ambiciózus külső beruházási tervét; úgy véli, hogy az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) és az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért végrehajtása kulcsfontosságú lesz a jelenlegi erőfeszítések hatékonyságának értékelése során; felszólítja a Bizottságot, hogy aktívan és hatékonyan adjon lendületet az Unió külső politikájának; hangsúlyozza, hogy az Uniónak olyan fontos szereplővé kell válnia, amely hatékony válaszokat ad az Európa előtt álló kihívásokra a fenntartható fejlesztési célok 2030-ig való elérése, valamint az illegális és kényszerű migráció kiváltó okainak kezelése érdekében;
81. emlékeztet, hogy felül kell vizsgálni a humanitárius segítségnyújtásról szóló rendeletet (1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet), hogy az uniós humanitárius segítségnyújtás hatékonyabbá váljon és összhangba kerüljön a nemzetközi humanitárius joggal, különös tekintettel az éhínség elleni átfogó fellépés sürgős szükségességére, valamint hogy fenntartható jövőt és oktatást lehessen biztosítani az elhúzódó konfliktusok, illetve természeti vagy ember által okozott katasztrófák által sújtott több millió ember számára;
82. felhívja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy biztosítsa a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat a nők és lányok számára az egész világon, és garantálja, hogy az általános tilalmi szabály nem korlátozza az uniós humanitárius segítségnyújtásra szánt forrásokat és az EU által finanszírozott, családtervezéssel foglalkozó külföldi szervezetek munkáját;
83. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot a konfliktusövezetekből származó ásványkincsekről szóló rendelet (2014/0059 (COD)) kísérő intézkedéseire, összhangban a vonatkozó közös közleménnyel (JOINT (2014) 8);
84. kéri a Bizottságot, hogy tekintettel a ruhaipari ágazat globális jellegére és a munkakörülmények javítása terén tapasztalható hiányosságokra lépjen túl egy szolgálati munkadokumentum benyújtásán, és tegyen javaslatot kötelező érvényű jogszabályra az ellátási láncra vonatkozó, kellő gondosság elvén alapuló kötelezettségek ruházati ágazaton belüli kötelező bevezetéséről;
85. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a fejlődő országokat az adócsalás és adóelkerülés elleni küzdelemben egy átfogó és kötelező erejű keret létrehozása révén;
86. felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazzon ambiciózus megközelítést a Cotonoui megállapodást követő tárgyalások során egy, az új körülményekhez igazodó, erős politikai és gazdaságfejlesztési dimenzióval rendelkező, keretek közötti piacgazdaságra és inkluzív növekedésre irányuló, kötelező erejű megállapodás érdekében;
*
* *
87. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0108.