Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), különösen annak 9., 151. és 152. cikkére, 153. cikkének (1) és (2) bekezdésére és 173. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának II. („Szabadságok”) és IV. („Szolidaritás”) címére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdésére, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az „Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” című, 2010. november 23-i bizottsági közleményre (COM(2010)0682),

–  tekintettel a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében Európa újraiparosításáról szóló, 2014. január 15-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel „Az európai ipar »reneszánszáért«” című, 2014. január 22-i bizottsági közleményre (COM(2014)0014),

–  tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0497),

–  tekintettel az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című, 2012. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0582),

–  tekintettel Juncker elnök „Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja” című politikai iránymutatására,

–  tekintettel „Az európai újraiparosítási politika szükségessége a közelmúltbeli Caterpillar- és Alstom-ügy fényében” című, 2016. október 5-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Tanács 2016. december 15-i következtetéseire,

–  tekintettel az ipari versenyképességi menetrendről, az európai ipar digitális átalakításáról, valamint a digitális egységes piac technológiáira és a közszolgáltatások korszerűsítésére vonatkozó csomagról szóló tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az európai ipar digitalizálásáról szóló, 2017. június 1-jei állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Versenyképességi Tanács jövőbeli uniós iparpolitikai stratégiáról szóló, 2017. május 29-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2017. június 23-i következtetéseire,

–  tekintettel az európai vasúti beszállító ipar versenyképességéről szóló, 2016. június 9-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az uniós acélipari ágazatban a munkavállalók és az ipar védelméről szóló, 2014. december 17-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az európai családi vállalkozásokról szóló, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló, 2016. december 13-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Párizsi Megállapodásra, amelyet az Európai Parlament 2016. október 4-én hagyott jóvá,

–  tekintettel a körforgásos gazdaságról szóló csomagra vonatkozó, 2017. március 14-én jóváhagyott megbízatására,

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, „Nagyratörő európai uniós ipari stratégia kidolgozása Európában a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció stratégiai prioritása jegyében” című kérdésre (O-000047/2017 – B8-0319/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az európai ipar számos ágazatban globális vezető szereppel rendelkezik; mivel az európai ipar az európai export több mint felét biztosítja, a kutatási és fejlesztési beruházások közel 65%-át képviseli és több mint 50 millió munkahelyet biztosít (azaz az európai munkahelyek 20%-át, közvetlen és közvetett foglalkoztatás révén); mivel az európai ipar hozzájárulása az uniós GDP-hez az elmúlt 20 évben 19%-ról kevesebb mint 15,5%-ra csökkent;

B.   mivel a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos üzleti ráfordítások 65%-a a feldolgozóiparban valósul meg, ám ez az érték folyamatosan csökken, és mivel az EU ipari alapjának megerősítése alapvető ahhoz, hogy az EU-ban megőrizzük és erősítsük a szaktudást és a know-how-t;; mivel a digitális fejlődés – az ESBA egyik kiemelt területe – megvalósulásához erős ipari alapokra van szükség;

C.  mivel az európai vállalkozások 99%-át és az európai iparágak gerincét alkotó kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelentős kihívásokkal állnak szemben a gazdasági, pénzügyi és igazgatási akadályok tekintetében végbemenő globális változások miatt;

D.  mivel ma a vállalkozások több mint 60%-a családi vállalkozás, és ezek teszik ki az Európai Unióban a magánszektorbeli állások közel felét;

E.  mivel az EU-ban az önfoglalkoztatóknak csak 31%-a, a kezdő vállalkozóknak pedig csupán 30%-a nő;

F.  mivel az európai ipar szerepe a globális környezetben egyre hanyatlik, és az uniós szakpolitikának támogatnia kell az európai ipart a versenyképesség és a beruházási képesség fellendítése érdekében Európában; mivel az európai ipar társadalmi és környezeti kihívásokkal is küzd;

G.  mivel a körforgásos gazdaság nagyon kedvező hatást gyakorolhat Európa újraiparosítására és az energiafogyasztás csökkentésére, valamint a harmadik országokból származó nyersanyagoktól való függés mérséklésére; mivel a megújuló energiába és az energiahatékonyságba irányuló beruházás a megfelelő működést megteremteni képes ipari termékekbe történő beruházás egyik (fő) motorja, a környezetvédelmi politikának ugyanakkor mindig figyelembe kell vennie és támogatnia kell az európai ipar versenyképességét;

H.  mivel a magas színvonalú, innovatív, energiahatékony termékek termelését előnyben részesítő és fenntartható folyamatokat támogató, megfelelő pénzügyi eszközökkel támogatott, nagyratörő innovációs politika lehetővé teszi az EU számára, hogy megállja a helyét az egyre növekvő világszintű versenyben, a fenntartható növekedés szempontjából az alapvető követelmények közé sorolva az innovációt, valamint a kutatásba és a fejlesztésbe, a munkahelyekbe és a készségek megújításába való beruházást; mivel az innovatív ipar nagy mértékben függ az EU kutatási kapacitásától, a kutatások előrehaladásától és különösen a kutatási együttműködésektől;

I.  mivel az ipari termékek tisztességes kereskedelmének modern és átfogó kereskedelmi megállapodások révén elő kell mozdítania az uniós normákat; mivel az integrált és jól működő belső piac és a harmadik országokkal folytatott nyitott és tisztességes kereskedelem alapvető fontosságú az uniós ipar számára;

J.  mivel az uniós pénzügyi eszközök stratégiai szerepet töltenek be a versenyképesség előmozdításában és a beruházások áthelyezésének megakadályozásában;

1.  hangsúlyozza, hogy az ipar lényeges szerepet játszik a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció előrevitelében Európában; kéri a Bizottságot, hogy kötelezze el magát egyértelműen azon cél mellett, hogy az uniós GDP-nek legalább 20%-a 2020-ra az iparból származzon, valamint mérje föl, hogy a 2030-ra kitűzött éghajlati és energiacélok segítségére lesznek-e az iparpolitikának a következő évtizedben;

2.  hangsúlyozza az európai ipari bázis megerősítésének és modernizálásának jelentőségét; kérdezi a Bizottságtól, hogy tervezi-e a 20%-os célkitűzés kiigazítását és 2030-as éghajlat-politikai és energetikai célkitűzésekkel való kiegészítését annak érdekében, hogy a következő évtizedben irányítani tudja az iparpolitikát;

3.  kiemeli az uniós ipar gerincét alkotó kkv-k szerepét és emlékeztet rá, hogy az uniós iparpolitikát a kkv-knak kedvező irányban kell folytatni, foglalkozva a kkv-k méretükből eredő nehézségeivel; emlékeztet az induló vállalkozások és a fiatal vállalkozók különösen a leginkább innovatív területeken játszott szerepére; kéri a Bizottságot, hogy csökkentse a kkv-kra, induló vállalkozásokra és fiatal vállalkozókra nehezedő szabályozási terheket az innováció elősegítése és az uniós ipar versenyképességének növelése, valamint a klaszterek, digitális innovációs központok és üzleti hálózatok előmozdítása érdekében;

4.  meggyőződése, hogy az európai ipart stratégiai eszköznek kell tekinteni az EU versenyképessége és fenntarthatósága szempontjából; hangsúlyozza, hogy csak az erős és ellenállóképes ipar és a jövőorientált iparpolitika teszi lehetővé, hogy az EU megküzdjön az előtte álló kihívásokkal, beleértve a beruházások áthelyezését, a globális versenyt, a gyors techológiai fejlődést és a színvonalas foglalkoztatás kialakítását;

5.  hangsúlyozza, hogy az uniós ipar támogatása a mai globalizált világban zajló gyors gazdasági és szabályozási változások teremtette kihívásokkal szemben elengedhetetlen Európa ipari vonzerejének növekedéséhez, tekintettel az európai és külföldi közvetlen beruházásokra;

6.  hangsúlyozza a beruházásokat támogató környezet, a kiszámítható és stabil jogi keretek fontosságát a beruházások bevonzása és – a finanszírozáshoz való hozzáférést elősegítő – új üzleti modellek támogatása érdekében;

7.  emlékeztet az EU pénzügyi eszközeinek – így az Európai Strukturális és Beruházási Alap, a Horizont 2020 és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) – stratégiai szerepére; kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezt a szerepet az említett eszközök költségvetésének megfontolásakor/kialakításakor;

8.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes körűen használják ki az uniós országok és régiók tudományos-kutatási kapacitását, ezenkívül hozzanak létre további ösztönzőket a kutatás és az ipar együttműködésének fokozására, az innovatív termékekre, technológiákra és az ipar számára szükséges szolgáltatásokra irányuló közös kutatások fellendítése és ezek gyorsabb előállítása érdekében;

9.  hangsúlyozza az energiaunió, a digitális egységes piac, a digitális menetrend és a megfelelő, időtálló és hatékony infrastruktúrákra alapozott európai konnektivitás jelentőségét;

10.  felhívja a Bizottságot a női vállalkozók előtt álló kihívások és akadályok beazonosítására, és a nők vállalkozói készségének ösztönzésére;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a családi vállalkozások nehézségeivel, és erősítse a vállalkozói készséget a fiatalok körében;

12.  hangsúlyozza a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásának szükségességét, valamint azt, hogy biztosítani kell, hogy a vállalkozások folyamatosan fejlesszék és terjesszék a legjobb elérhető technológiákat és a felbukkanó innovációkat;

13.  tudomásul veszi, hogy a harmadik országok erőforrásaitól való függőség csökkentésére irányuló uniós erőfeszítéseket össze kell hangolni a) az erőforrásokhoz való tisztességes nemzetközi piaci hozzáférés, b) a fenntartható hazai bányászat és c) az energiahatékonysági technológiákkal kapcsolatos innovációk többoldalú globális erőforrás-politikai irányításhoz nyújtott uniós hozzájárulással való ötvözése révén;

14.  hangsúlyozza a vállalatokat akadályozó adminisztratív terhek és megfelelőségi költségek csökkentésének szükségességét, valamint a jól működő nyitott piac jobb szabályozásának előrevitelét, ami elősegítené az Európa újraiparosítására irányuló politika sikerét és további lendületet adna az adatalapú gazdaságnak;

15.  felszólít rá, hogy az egészséget tekintsék a gazdasági növekedés egyik motorjának; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az uniós orvosi kutatásokat, az egészségügy digitalizációját és tartsák fenn az európai egészségügyi ipar versenyképességét; sürgeti a digitális egészség közös előmozdításának megszervezését, mivel az új 5G-s hálózatok lehetővé teszik olyan kifinomult orvosi technológiák megosztását, amelyek jelenleg csak korlátozott területeken ismertek;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre a kulturális és a kreatív iparágak (kki-k) számára átfogó, egységes és hosszú távú iparági szakpolitikai keretet, valamint hogy a kki-k fejlesztését, tényleges ösztönzését, védelmét és megfelelő finanszírozását szerepeltesse stratégiai célkitűzései és átfogó prioritásai között versenyképességük fokozása, valamint annak érdekében, hogy képesek legyenek kibontakoztatni a minőségi munkahelyek létrehozását és a növekedést illetően bennük rejlő lehetőségeket;

17.  ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós iparpolitika egyértelmű célokon és mutatókon alapuljon – pl. az ipar GDP-n belüli legalább 20%-os részesedése 2020-ra, energia- és erőforrás-hatékonyság, éghajlat-politikai célkitűzések –, valamint az életciklus és a körforgásos gazdaság megközelítésén;

18.  felszólít hatékony és fenntartható pénzügyi eszközöknek és a kibocsátásáthelyezés kockázata elleni küzdelmet szolgáló intézkedéseknek az EU ipari stratégiájába történő beépítésére, és kiemeli, hogy segíteni kell az ipart a fenntarthatóság fejlesztésében a Párizsi Megállapodásban rögzített célokkal összefüggésben;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az EU energiaintenzív iparágainak helyzetére, mert azok a magas energiaköltségek miatt kíméletlen világversennyel szembesülnek;

20.  hangsúlyozza a nyitott piacok, valamint a közös szabályokra és egyenlő lehetőségekre alapozott szabad és tisztességes kereskedelem fontosságát;

21.  hangsúlyozza, hogy az európai ipar globális versennyel szembesül, ezért felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő a főbb európai gyártók szerkezetátalakítását annak érdekében, hogy a nemzetközi versenyben való helytálláshoz elegendő kritikus tömeggel rendelkező szereplők hosszú távon érvényesülhessenek, egyidejűleg figyelembe véve az európai versenyjogot, a munkavállalók helyzetét, az Európai Globalizációs Alap szerepét, valamint a nagy iparágak és a kkv-k közötti stratégiai kapcsolatot, tekintettel azok innovációban játszott szerepére;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy végezze el a harmadik országokból az EU stratégiai infrastruktúrájába, a kulcsfontosságú technológiákba és más fontos területekre áramló beruházások átvilágítását;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet azon külföldi székhelyű állami tulajdonú vállalatok szerepére, amelyeket saját kormányuk oly módon támogat és ösztönöz, amit az uniós egységes piaci szabályok az uniós szervezetek számára tiltanak;

24.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak a WTO szabályaival összeegyeztethető, következetes és hatékony dömpingellenes és szubvencióellenes stratégiára van szüksége;

25.  felhívja a Bizottságot az uniós versenyjoggal összefüggésben, hogy megfelelőbben vegye figyelembe a harmadik országokban megjelenő főbb nemzeti szereplők fokozott szerepvállalását;

26.  hangsúlyozza az EU iparának digitalizálására irányuló uniós stratégia fontosságát annak érdekében, hogy teljes körűen kihasználhatók legyenek az új technológiák előnyei és erősödjék az európai országok versenyképessége;

27.  hangsúlyozza az európai autóipar szerepét a többi ágazatra és iparágra gyakorolt multiplikátorhatásai miatt, és felhívja a figyelmet az iparághoz kapcsolódó számos kis- és középvállalkozásra, az iparág kutatásban és fejlesztésben betöltött szerepére, valamint az iparágban dolgozó magas képzett munkaerőre; támogatja az autóipar folyamatos erőfeszítéseit a korszerű, alacsony széndioxid-kibocsátású járművek – elektromos meghajtású és hidrogéncellás, valamint összekapcsolt és önvezető járművek – fejlesztése terén;

28.  hangsúlyozza, hogy összehangolt uniós erőfeszítésekre van szükség az új szakképesítések, valamint az átképzések, továbbképzések és az egész életen át tartó tanulás népszerűsítése érdekében, a Bizottság „Új készségek és munkahelyek” menetrendjében ajánlottaknak megfelelően;

29.  emlékeztet az uniós szabványosítás jelentős szerepére és javasolja, hogy fordítsanak különös figyelmet a nemzetközi szabványügyi szervezetekben játszott vezető szerepre;

30.  olyan átfogó uniós iparpolitikai megközelítést szorgalmaz, amely prioritásként kezeli az uniós értékláncok megerősítését és valamennyi uniós régió integrálását az új lendületet nyerő uniós gazdaság hálózatába;

31.  véleménye szerint az európai szabályozási keretnek lehetővé kell tennie az iparágak számára, hogy alkalmazkodhassanak a szóban forgó változásokhoz és kezdeményezően léphessenek fel a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és a regionális konvergenciához való hozzájárulásuk érdekében;

32.  felhívja a Bizottságot, hogy 2018 elejére a tagállamokkal együtt fogadjon el holisztikus európai iparpolitikai stratégiát és egy 20%-is célkitűzésre alapozott cselekvési tervet, amely egyebek mellett – különösen a kkv-k javát szem előtt tartva – foglalkozik a digitalizálás, a fenntarthatóság, az energiahatékonyság, a megfelelő források és a dereguláció kérdéseivel;

33.  felhívja rá a Bizottságot, hogy a stratégiában szerepeljenek pontos és mérhető iparpolitikai célkitűzések, emellett tartalmazzon eredménytáblát olyan további mutatókkal, mint az ipari termelés szintje, az ipari foglalkoztatás szintje és a feldolgozó ipar átlagos éves beruházásai a GDP százalékában;

34.  kéri a Bizottságot, hogy a stratégiába építse be az érvényesített iparpolitika által az EU stratégiai kezdeményezéseire gyakorolt hatás értékelését, amely segítséget jelent majd e kezdeményezések felülvizsgálata során azokban az esetekben, amikor hátrányt okoznak az uniós ipar számára, ám jobb eredményeket hoznak;

35.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 482., 2016.12.23., 89. o. (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0377. (3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0240. (4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0280. (5) HL C 294., 2016.8.12., 11. o. (6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0290. (7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0486.