Eljárás : 2017/2732(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0449/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0449/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 05/07/2017 - 8.13
CRE 05/07/2017 - 8.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0305

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 275kWORD 51k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0440/2017
28.6.2017
PE605.572v01-00
 
B8-0449/2017

a B8-0319/2017. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


nagyratörő európai uniós ipari stratégia kidolgozásáról Európában a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció stratégiai prioritása jegyében (2017/2732(RSP))


Evžen Tošenovský, Zdzisław Krasnodębski, Hans-Olaf Henkel az ECR képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása nagyratörő európai uniós ipari stratégia kidolgozásáról Európában a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció stratégiai prioritása jegyében (2017/2732(RSP))  
B8-0449/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), különösen annak 9., 151. és 152. cikkére, 153. cikkének (1) és (2) bekezdésére és 173. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának II. („Szabadságok”) és IV. („Szolidaritás”) címére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdésére, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében Európa újraiparosításáról szóló, 2014. január 15-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel „Az európai ipar »reneszánszáért«” című, 2014. január 22-i bizottsági közleményre (COM(2014)0014),

–  tekintettel az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című, 2012. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0582),

–  tekintettel az Európai Tanács 2016. december 15-i következtetéseire,

–  tekintettel az ipari versenyképességi menetrendről, az európai ipar digitális átalakításáról, valamint a digitális egységes piac technológiáira és a közszolgáltatások korszerűsítésére vonatkozó csomagról szóló tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az európai ipar digitalizálásáról szóló, 2017. június 1-jei állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Versenyképességi Tanács jövőbeli uniós iparpolitikai stratégiáról szóló, 2017. május 29-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2017. június 23-i következtetéseire,

–  tekintettel az európai vasúti beszállító ipar versenyképességéről szóló, 2016. június 9-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az uniós acélipari ágazatban a munkavállalók és az ipar védelméről szóló 2014. december 17-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Párizsi Megállapodásra, amelyet az Európai Parlament 2016. október 4-én hagyott jóvá,

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, „Nagyratörő európai uniós ipari stratégia kidolgozása Európában a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció stratégiai prioritása jegyében” témájú kérdésre (O-000047/2017 – B8-0319/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az európai ipar számos ágazatban globális vezető szereppel rendelkezik; mivel az európai ipar az európai export több mint felét biztosítja, a kutatási és fejlesztési beruházások közel 65%-át képviseli és több mint 50 millió munkahelyet biztosít (azaz az európai munkahelyek 20%-át, közvetlen és közvetett foglalkoztatás révén); mivel az európai ipar hozzájárulása az uniós GDP-hez az elmúlt 20 évben 19%-ról kevesebb mint 15,5%-ra csökkent;

B.  mivel a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos üzleti ráfordítások 65%-a a feldolgozóiparban valósul meg; mivel ez az érték folyamatosan csökken, és mivel az EU ipari alapjának megerősítése alapvető ahhoz, hogy az EU-ban megőrizzük és erősítsük a szaktudást és a know-how-t;

C.  mivel az európai vállalkozások 99%-át a kis- és középvállalkozások (kkv-k) adják, amelyek a nagyvállalatokkal az európai iparágak gerincét alkotják, és mivel mindezen vállalkozások jelentős kihívásokkal szembesülnek a világgazdasági változások, valamint a pénzügyi és igazgatási akadályok miatt;

D.  mivel az európai ipar szerepe a globális környezetben egyre hanyatlik, és mivel az uniós szakpolitikának támogatnia kell az európai ipart a versenyképesség és a beruházási képesség fellendítése érdekében Európában;

E.  mivel az innovatív ipar nagymértékben az EU kutatási kapacitásától, a kutatásban való előrehaladástól és különösen az együttműködésben végzett kutatásoktól függ;

F.  mivel az EU pénzügyi eszköztára stratégiai szerepet játszik a versenyképesség fokozásában és a beruházások elszivárgásának megakadályozásában;

1.  hangsúlyozza, hogy az ipar lényeges szerepet játszik a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció előre vitelében Európában; kéri a Bizottságot, hogy kötelezze el magát egyértelműen azon cél mellett, hogy az uniós GDP-nek legalább 20%-a 2020-ra az iparból származzon, valamint mérje föl, hogy a 2030-ra kitűzött éghajlati és energiacélok segítségére lesznek-e az iparpolitikának a következő évtizedben;

2.  véleménye szerint az EU iparstratégiájának foglalkoznia kell a sajátos helyzettel és szüksége van mind a kisebb, mind a nagyobb iparvállalatokra;

3.  kiemeli a kkv-k szerepét és emlékeztet rá, hogy az uniós iparpolitikát a kkv-knak kedvező irányban kell folytatni, foglalkozva a kkv-k méretükből eredő nehézségeivel; emlékeztet az induló vállalkozások és a fiatal vállalkozók különösen a leginkább innovatív területeken játszott szerepére; kéri a Bizottságot, hogy csökkentse a kkv-kra, induló vállalkozásokra és fiatal vállalkozókra nehezedő szabályozási terheket az innováció elősegítése és az uniós ipar versenyképességének növelése, valamint a klaszterek, digitális innovációs központok és üzleti hálózatok előmozdítása érdekében;

4.  meggyőződése, hogy az európai ipart stratégiai eszköznek kell tekinteni az EU versenyképessége és fenntarthatósága szempontjából; hangsúlyozza, hogy csak erőteljes és ellenálló ipar, valamint jövőorientált iparpolitika segítségével lesz képes az EU szembeszállni a rá váró kihívásokkal, amelyek között ott szerepel a beruházások elszivárgása, a világméretű versenyhelyzet és a technológiák rohamos fejlődése;

5.  hangsúlyozza, hogy az uniós ipar támogatása a mai globalizált világban zajló gyors gazdasági és szabályozási változások teremtette kihívásokkal szemben elengedhetetlen Európa ipari vonzerejének növekedéséhez, tekintettel az európai és külföldi közvetlen beruházásokra;

6.  hangsúlyozza a beruházásokat támogató környezet, a kiszámítható és stabil jogi keretek fontosságát a beruházások bevonzása és – a finanszírozáshoz való hozzáférést elősegítő – új üzleti modellek támogatása érdekében;

7.  emlékeztet az EU pénzügyi eszközeinek – így az Európai Strukturális és Beruházási Alap, a Horizont 2020 és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) – stratégiai szerepére, amelyeknek a jövőben is a vállalkozások rendelkezésére kell állniuk ezek méretétől függetlenül; kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezt a szerepet az említett eszközök költségvetésének megfontolásakor/kialakításakor;

8.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes körűen használják ki az uniós országok és régiók tudományos-kutatási kapacitását, ezenkívül hozzanak létre további ösztönzőket a kutatás és az ipar együttműködésének fokozására, az innovatív termékekre, technológiákra és az ipar számára szükséges szolgáltatásokra irányuló közös kutatások fellendítése és ezek gyorsabb előállítása érdekében;

9.  hangsúlyozza az energiaunió, a digitális egységes piac, a digitális menetrend és a megfelelő, időtálló és hatékony infrastruktúrákra alapozott európai konnektivitás jelentőségét;

10.  hangsúlyozza a vállalatokat akadályozó adminisztratív terhek és megfelelőségi költségek csökkentésének szükségességét, valamint a jól működő nyitott piac jobb szabályozásának előre vitelét, ami elősegítené az Európa újraiparosítására irányuló politika sikerét és további lendületet adna az adatalapú gazdaságnak;

11.  felszólít rá, hogy az egészséget tekintsék a gazdasági növekedés egyik motorjának; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az uniós orvosi kutatásokat, az egészségügy digitalizációját és tartsák fenn az európai egészségügyi ipar versenyképességét;

12.  felszólít hatékony és fenntartható pénzügyi eszközöknek és a kibocsátásáthelyezés kockázata elleni küzdelmet szolgáló intézkedéseknek az EU ipari stratégiájába történő beépítésére;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az EU energiaintenzív iparágainak helyzetére, mert azok a magas energiaköltségek miatt kíméletlen világversennyel szembesülnek;

14.  hangsúlyozza a nyitott piacok, valamint a közös szabályokra és egyenlő lehetőségekre alapozott szabad és tisztességes kereskedelem fontosságát;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy végezze el a harmadik országokból az EU stratégiai infrastruktúrájába, a kulcsfontosságú technológiákba és más fontos területekre áramló beruházások átvilágítását;

16.  hangsúlyozza az EU iparának digitalizálására irányuló uniós stratégia fontosságát annak érdekében, hogy teljes körűen kihasználhatók legyenek az új technológiák előnyei és erősödjék az európai országok versenyképessége;

17.  hangsúlyozza az európai autóipar szerepét a többi ágazatra és iparágra gyakorolt multiplikátorhatásai miatt; támogatja az autóipari ágazatok folyamatos erőfeszítéseit a korszerű, alacsony széndioxid-kibocsátású járművek – elektromos meghajtású és hidrogéncellás, valamint összekapcsolt és önvezető járművek – fejlesztése terén;

18.  hangsúlyozza, hogy összehangolt uniós erőfeszítésekre van szükség az új szakképesítések, valamint az átképzések, továbbképzések és az egész életen át tartó tanulás népszerűsítése érdekében, a Bizottság „Új készségek és munkahelyek” menetrendjében ajánlottaknak megfelelően;

19.  emlékeztet az uniós szabványosítás jelentős szerepére és javasolja, hogy fordítsanak különös figyelmet a nemzetközi szabványügyi szervezetekben játszott vezető szerepre;

20.  véleménye szerint az európai szabályozási keretnek lehetővé kell tennie az iparágak számára, hogy alkalmazkodhassanak a szóban forgó változásokhoz és kezdeményezően léphessenek fel a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és a regionális konvergenciához való hozzájárulásuk érdekében;

21.  ajánlja, hogy az EU iparstratégiájában kiemelten jelenjenek meg a magas hozzáadott értéket előállító ágazatok, és használják ki a digitális, űr- és nanotechnológiákban rejlő hatalmas potenciált;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy 2018 elejére a tagállamokkal együtt fogadjon el holisztikus európai iparpolitikai stratégiát és egy 20%-is célkitűzésre alapozott cselekvési tervet, amely egyebek mellett – különösen a kkv-k javát szem előtt tartva – foglalkozik a digitalizálás, a fenntarthatóság, az energiahatékonyság, a megfelelő források és a dereguláció kérdéseivel;

23.  felhívja rá a Bizottságot, hogy a stratégiában szerepeljenek pontos és mérhető iparpolitikai célkitűzések, emellett tartalmazzon eredménytáblát olyan további mutatókkal, mint az ipari termelés szintje, az ipari foglalkoztatás szintje és a feldolgozó ipar átlagos éves beruházásai a GDP százalékában;

24.  kéri a Bizottságot, hogy a stratégiába építse be az érvényesített iparpolitika által az EU stratégiai kezdeményezéseire gyakorolt hatás értékelését, amely segítséget jelent majd e kezdeményezések felülvizsgálata során azokban az esetekben, amikor hátrányt okoznak az uniós ipar számára, ám jobb eredményeket hoznak;

25.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

 

(1)

HL C 482., 2016.12.23., 89. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0240.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0280.

(4)

HL C 294., 2016.8.12.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat