Eljárás : 2017/2699(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0450/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0450/2017

Viták :

PV 04/07/2017 - 11
CRE 04/07/2017 - 11

Szavazatok :

PV 05/07/2017 - 8.9
CRE 05/07/2017 - 8.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 427kWORD 62k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0434/2017
30.6.2017
PE605.574v01-00
 
B8-0450/2017

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően,

az eljárási szabályzat 37. cikkének (3) bekezdése és az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján,


a Bizottság 2018. évi munkaprogramjáról (2017/2699(RSP))


Anthea McIntyre az ECR képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság 2018. évi munkaprogramjáról (2017/2699(RSP))  
B8-0450/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács versenyképességről szóló 2016. február 19-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti intézményközi megállapodásra a jogalkotás minőségének javításáról,

–  tekintettel a független érdekelt felek adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoportjának 2014. július 24-i, „A bürokrácia csökkentése Európában – örökség és kilátások” című végleges jelentésére,

–  tekintettel „A hatékonyabb egységes piaci szabályozás felé” című, 2016. április 12-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló 2012–2013. évi éves jelentésekről szóló, 2016. április 12-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdésére,

A.  mivel a tagállamok által állampolgáraik számára felajánlható legjobb gazdasági és társadalmi támogatás javuló életszínvonal biztosítása egy növekvő gazdaságban alacsony infláció és magas foglalkoztatási arány, illetve a bérek növekedése mellett, megteremtve a jövőt szolgáló beruházások finanszírozásához szükséges forrásokat, a jobb infrastruktúrát és közszolgáltatásokat;

B.  mivel a tagállamok olyan jelentős gazdasági kihívásokkal szembesülnek a nehéz globális környezetben, amelyeknek csak dinamikus, versenyképes gazdaságok létrehozásával lehet megfelelni, amelyekben nő a termelékenység szintje és az innováció;

C.  mivel a biztonság súlyos aggodalomra ad okot a belföldi és nemzetközi fenyegetések korában;

D.  mivel a közvélemény növekvő bizalmatlansággal szemléli az Uniót, amely, úgy tűnik, olyan hatásköröket és feladatokat vállal fel, amelyeket helyesebb lenne tagállami szinten, vagy a regionális és helyi hatóságok szintjén, vagy maguk a polgárok révén gyakorolni;

E.  mivel az uniós polgárok egyértelműen lazább Uniót szeretnének, amely elősegíti a tagállamok együttműködését olyan területeken, ahol ez hozzáadott értékkel bír, ám mindenekelőtt tiszteletben tartja a szubszidiaritás, az arányosság és a hatáskör-átruházás alapvető elveit;

1. RÉSZ: EURÓPA KRITIKUS PONTON

 

Általános alapelvek a 2018-as munkaprogram alakításához

 

1.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok jelentik az EU demokratikus alapját, és hogy a Bizottságnak 2018-ra vonatkozó javaslataiban megfelelő figyelmet kell fordítania annak fontosságára, hogy a nemzeti és regionális kormányzatokat bevonja munkájába;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy 2018-ban a lehető legkevesebb új javaslatot terjessze elő, azokra a területekre összpontosítva, amelyeken az európai együttműködés hozzáadott értéket jelenthet a szubszidiaritás, az arányosság és a hatáskör-átruházás elveivel összhangban;

3.  kéri az uniós politikák és programok átalakítását, hogy a tagállamok nagyobb helyi ellenőrzést gyakorolhassanak és nagyobb rugalmassággal járhassanak el azzal kapcsolatban, hogy hogyan próbáljanak megfelelni a közösen megállapított európai céloknak;

4.  ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság növelje a tagállamokkal, a regionális és helyi önkormányzatokkal és közvetlenül a polgárokkal az esetleges jövőbeli javaslatokkal kapcsolatban folytatott konzultáció szintjét; hangsúlyozza, hogy elegendő időt kell hagyni a visszajelzésre, továbbá több „fehér könyvet” és „zöld könyvet” kell használni a különböző lehetőségek kifejtésére;

5.  hangsúlyozza, hogy a pénzért értéket kell nyújtani, és a zéró tolerancia elvét kell folytatni nem megfelelő irányítás és csalás esetén;

6.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak kifelé kell tekintenie, és szoros gazdasági, kereskedelmi és stratégiai kapcsolatokat kell kialakítania barátaival és szövetségeseivel, különösen azokkal, akik közvetlen szomszédai;

2018-as prioritások

7.  felhívja a Bizottságot, hogy 2018-ban részesítse kiemelt figyelemben azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az EU számára, hogy támogassa a tagállamokat gazdaságaik megreformálásában annak érdekében, hogy hosszú távú, fenntartható növekedést, munkahelyteremtést és jólétet lehessen elérni;

8.  úgy véli, hogy uniós szinten a gazdasági kilátás javításának kulcsfontosságú eszköze a jogalkotás minőségének javítására irányuló ütemterv előrehaladása; ezért felhívja a Bizottságot, hogy nagyratörően javítsa az ütemtervet, különösen a következő területeken:

–  a hatásvizsgálatoknak a kkv-kra és a versenyképességi vizsgálatokra való kiterjesztése,

–  a terhek csökkentésére vonatkozó célok kijelölése,

–  a terhek éves felmérése és

–  a Szabályozói Ellenőrzési Testület munkája;

és felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a mikrovállalkozások a lehető legnagyobb mértékben mentesüljenek minden új jogalkotási javaslat alól, az újonnan induló vállalkozások és a vállalkozók ösztönzése érdekében;

9.  kéri, hogy továbbra is a növekedésbarát költségvetési konszolidáció álljon a középpontban; úgy véli, hogy a beruházások élénkítése nem tekinthető a szükséges strukturális reformok alternatívájának;

10.  hangsúlyozza a versenypolitika végrehajtásának jelentőségét az egyenlő feltételek megteremtésében, amely az egységes piac valamennyi szereplője és valamennyi üzleti modellje – köztük a kkv-k – számára előmozdítja az innovációt, a termelékenységet, a munkahelyteremtést és a beruházásokat;

11.  hangsúlyozza a migrációs válság kezelése terén oly módon tett előrehaladás jelentőségét, amely sokkal nagyobb érzékenységet mutat a az ellenőrizetlen migrációval kapcsolatos, tagállamokon belüli széles körű aggályok iránt azáltal, hogy megvalósítható politikai javaslatokat tesz, és amely tiszteletben tartja a szuverén tagállamok e területen fennálló előjogait;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy részesítse előnyben új kereskedelmi megállapodások megtárgyalását harmadik országokkal alacsonyabb árak biztosítására az európai fogyasztók és nagyobb piacok biztosítására az európai termelők számára, amelyek új munkahelyeket és nagyobb jólétet teremtenek;

13.  kiemeli a körforgásos gazdaságra vonatkozó politikák megvalósításának fontosságát, az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemre összpontosítva; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat az együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére;

14.  megismétli, hogy tiszteletben kell tartani a fogyatékos személyek jogait a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménnyel összhangban; kiemeli annak tényleges fontosságát, hogy biztosítsuk a termékek, a szolgáltatások és a környezet teljes körű akadálymentességét, ami lényeges ahhoz, hogy e személyek teljes körűen részt tudjanak venni a társadalmi életben;

15.  emlékeztet arra, hogy elő kell mozdítani a munkahelyi és magánélet egyensúlyát a nem hivatalos gondozók számára, akik rászoruló rokonaikat (időseket, gyermekeket, fogyatékos személyeket) gondozzák anélkül, hogy hivatalos munkaviszonyban lennének;

16.  hangsúlyozza, hogy a brexitről folytatott tárgyalásokat pozitívan és barátságosan kell lezárni, elismerve, hogy az Egyesült Királyság 40 éven át milyen nagymértékben hozzájárult az EU-hoz, az Unió és az Egyesült Királyság közötti erős jövőbeli gazdasági és politikai partnerség biztosítása érdekében, amely tiszteletben tartja mindkét fél észszerű követelményeit és érdekeit;

2. RÉSZ: KONKRÉT JAVASLATOK A MUNKAPROGRAMHOZ A 10 PRIORITÁSSAL KAPCSOLATBAN

1.  „Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak”

A jogalkotás minőségének javítása

17.  emlékezteti a Bizottságot arra, hogy minden jogalkotási javaslatot alapos hatásvizsgálatnak és költség-haszon elemzésnek kell alávetni; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy minden hatásvizsgálat célzott legyen a vállalkozásokra és a piacra gyakorolt lehetséges hatások bemutatása érdekében, és hogy csak akkor szülessenek javaslatok, ha a kívánt hatás arányos;

18.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a Bizottság minden hatásvizsgálatot kiterjesszen a kkv-kra és a versenyképességi vizsgálatokra, mivel ez segít biztosítani azt, hogy a vállalatokat, különösen a kkv-kat ne terheljék túl a jogszabályok; felhívja a Bizottságot, hogy vezesse be a kkv-teszt használatát minden főigazgatóságon, és módszeresebben működjön együtt a Szabályozói Ellenőrzési Testülettel a teszt strukturáltabb alkalmazásának biztosítása érdekében ugyanúgy, ahogy azt a 910/2014/EU rendeletben és a 2011/7/EU irányelvben végrehajtották;

19.  határozottan javasolja, hogy a Bizottság kezdeményezzen „megfontolási időszakot” a háromoldalú tárgyalások befejezését követően, amely alatt sor kerülhetne egy hatásvizsgálat és szubszidiaritási vizsgálat elvégzésére; felkéri a Bizottságot, hogy rendelkezzen a Szabályozói Ellenőrzési Testület függetlenségének értékeléséről és annak esetleges nyomon követéséről a vonatkozó hatásvizsgálatokkal kapcsolatos ellenőrzési és objektív tanácsadói szerepének teljesítése tekintetében; felhívja a Bizottságot annak elismerésére, hogy a jogalkotás minőségének javítására irányuló ütemterv lényeges helyi/regionális dimenzióval bír, amely nem feltétlenül érvényesül a szubszidiaritás révén, a szabályozási hatásvizsgálat (amely különbözik a területi hatásvizsgálattól) eljárásainak a meglévő és új szabályozás helyi/regionális kormányzatokra gyakorolt pénzügyi és adminisztratív hatásának vizsgálatára való kiterjesztése révén;

20.  hangsúlyozza a terhekkel kapcsolatban végzett, korábban elfogadott éves felmérés fontosságát, amely a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó intézményközi megállapodás része, és az Unió arra irányuló erőfeszítéseinek eredményeit egyértelműen és átláthatóan megállapító és felügyelő eszköz, hogy elkerülje a túlszabályozást és a közigazgatási terheket, különösen mivel érintik a kkv-kat; úgy véli, hogy a terhekkel kapcsolatban végzett felmérést kell használni az egyes bizottsági jogalkotási javaslatok és jogszabályok, valamint az egyes tagállamokban végrehajtott átültetés és értelmezés („túlszabályozás”) által kirótt terhek azonosítására;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló 2012., 2013. és 2014. évi éves jelentésekben foglalt ajánlásokat; felhívja a figyelmet különösen a jelentésekben szereplő, a Bizottság által előterjesztett összes javaslatnak a szubszidiaritás és az arányosság alapján történő, tényszerűen alátámasztott elemzésére irányuló felhívásokra; kéri (a szubszidiaritás mellett) az arányosság figyelembevételét a nemzeti parlamentek indokolt véleményeiben, ami megkövetelné az alapszerződések felülvizsgálatát, annak értékelését, hogy hány nemzeti parlamentre van szükség a sárga lapos eljárás megindításához, és a szubszidiaritási vélemények nemzeti parlamentek által történő benyújtására vonatkozó határidő meghosszabbítását;

22.  hangsúlyozza a jelentésekben szereplő, a Bizottság felé irányuló azon felhívásokat, hogy értékelje az arányosságot az olyan javaslatok elvetése érdekében, amelyek aránytalan terhet rónak a versenyképességre és a kkv-kra; emlékeztet arra, hogy a nemzeti parlamentek számára zöld kártyát kértek, és hogy a Parlament kérte a Bizottságot, hogy végezzen szubszidiaritási vizsgálatot és teljes körű hatásvizsgálatot a jogalkotási tárgyalások lezárásakor annak biztosítása érdekében, hogy a szubszidiaritás és az arányosság tiszteletben tartásra kerül a javaslatok módosítása esetén;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy az új intézményközi megállapodás idevágó rendelkezéseinek megfelelően sürgősen terjesszen elő javaslatokat tehercsökkentési célok megállapítására a kulcsfontosságú ágazatokban; felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen minden szakpolitikai területen a vállalkozásokat sújtó szabályozási terhek 2020-ra 25%-kal való csökkentésére azzal a hosszabb távú céllal, hogy a meglévő uniós szabályozások terhét 2030-ra megfelezi; határozottan támogatja a Bizottságot a „minden újonnan hozott szabályért cserébe kettő régi megszüntetése” elvének azonnali alkalmazásában, mérlegelve a kiegyenlítő szabályozás bevezetésének előnyeit, amely értelmében az adminisztratív és szabályozási terheket növelő új szabályok csak akkor vezethetők be, ha azonosítható az ennek megfelelő, a meglévő terhekben bekövetkező kettős csökkenés;

24.  felhívja a Bizottságot (és a Parlamentet) annak elismerésére, hogy a demokratikusan megválasztott regionális és helyi önkormányzatok és az őket képviselő szervezetek részei az európai jogalkotási folyamatnak; konkrétan azt kéri, hogy az említettek mentesüljenek az átláthatósági nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek alól, ami egyes régiók tekintetében már megvalósul;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy az EUMSZ 290. cikke rendelkezéseinek gondosabb betartása révén fordítson nagyobb figyelmet az átláthatóság és a hatalmi ágak szétválasztásának biztosítására, és következésképpen tartózkodjon a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok arra való használatától, hogy olyan, valójában jogalkotási intézkedéseket hozzon, amelyeket a rendes jogalkotási eljárás keretében kellene elfogadni;

26.  hangsúlyozza, hogy továbbra is fontos a REFIT ütemterve és az azt követő jogalkotási javaslatok az összesített hatásvizsgálat után; felhívja a Bizottságot, hogy a Seveso III. irányelvet vonja be a REFIT bevezetésének programjába, és összpontosítson elsősorban a vállalkozásokra gyakorolt hatására, különös tekintettel a kkv-kra, valamint a hosszú távú beruházásra való képességükre, továbbá az uniós vegyianyag-előállítás esetleges áthelyezésére gyakorolt hatására;

27.  tudomásul veszi a Bizottságnak a szociális jogok európai pillérére irányuló javaslatait, amelyek az EU szociális dimenziójának megerősítésére törekednek; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy e prioritások követésekor biztosítsa, hogy a szociális jogok európai pillérének égisze alatt zajló kezdeményezések maradéktalanul tartsák tiszteletben a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

28.  felszólítja a Bizottságot, hogy módszeresen vizsgálja felül az 1958 óta kidolgozott több mint 50 irányelvből álló szociális vívmányokat, és azonosítsa a további egyszerűsítésre és a terhek csökkentésére irányuló lehetőségeket, ideértve adott esetben jogszabályok visszavonását vagy hatályon kívül helyezését is;

29.  elismeri, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak a munkaerőpiacon; ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy a rugalmas munkavállalói szerződések, beleértve az ideiglenes és részmunkaidős szerződéseket is, fontos szerepet játszhatnak olyan csoportok részvételének növelésében, amelyek egyébként ki vannak zárva a munkaerőpiacról; nem tartja helyénvalónak, hogy a Bizottság olyan jogalkotási javaslatokat terjeszt elő, többek között a tisztességes munkáról szóló keretirányelvet, amelyek az ilyen szerződések tagállamokban való alkalmazásának korlátozására törekednek;

30.  emlékeztet az EUMSZ 155. cikkére; felhívja a szociális partnereket, hogy a jelenlegi és jövőbeli keretmegállapodásokkal összefüggésben fogadjanak el jobb szabályozási eszközöket, hogy fokozzák a hatásvizsgálatok használatát, és a jogalkotási intézkedésre javaslatot tevő megállapodásokat terjesszék a Bizottság Szabályozói Ellenőrzési Testülete elé;

Költségvetési eszközök

31.  megjegyzi, hogy a Bizottságnak az 1311/2013/EU, Euratom rendelet 25. cikkében foglaltaknak megfelelően 2018. január 1. előtt elő kell terjesztenie az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát; úgy ítéli meg, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek ki kell alakítania az utat egy modern uniós költségvetés felé, amely megfelelően kezeli a jelenlegi kihívásokat, mint például a migrációs és menekültügyi válságot, a terrorizmus fenyegetését és az Egyesült Királyság Unióból való kilépését; úgy véli, hogy a Bizottságnak ezért a következő többéves pénzügyi keretről folytatandó tárgyalások előtt el kell végeznie a kiadások átfogó felülvizsgálatát, hogy módszeresen értékeljen az uniós költségvetés alá tartozó minden egyes szakpolitikai területet hatékonyságuk, hozzáadott értékük és az általános uniós prioritásokhoz való hozzájárulásuk tekintetében; továbbá sürgeti a Bizottságot, hogy következő többéves pénzügyi keretet igazítsa hozzá mind a Bizottság, mind a Parlament politikai ciklusaihoz, a többéves uniós költségvetésért vállalt politikai felelősség és annak kiterjesztéseként az elszámoltathatóság javítása érdekében; úgy véli, hogy fenn kell tartani a többéves pénzügyi keret azon felső határait, amelyekről 2013-ban megállapodás született;

32.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság javaslata fontolóra fogja venni a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport javaslatait, beleértve a saját forrásokra vonatkozó új javaslatokat; sürgeti a Bizottságot, hogy ne kérjen adókivetési jogkört az EU számára; előnyben részesíti a saját források jelenlegi rendszerére vonatkozó bevált iránymutatások, mint például a költségvetés és a tradicionális saját források (például vámok és cukorilletékek), vagy a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját források közötti egyensúly megtartását; úgy véli, hogy a saját forrásokat egyértelműen és egységesen kell bemutatni a nemzeti költségvetésekben az uniós bevétel átláthatóságának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében;

33.  úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak olyan javított költségvetési ellenőrzési rendszert kell kialakítania, amely arányos az uniós finanszírozás révén elért előnyökkel; úgy ítéli meg, hogy e rendszer szerves részét kell képeznie a jelentéstételnek, amelynek megfelelően átláthatónak és részletesnek kell lennie, beleértve az uniós támogatások kedvezményezettjeiről szóló információkról és az arról készített jelentést, hogy a kifizetésekre időben került-e sor; úgy véli, hogy az uniós finanszírozás révén elért teljesítményt, költséghatékonyságot és eredményeket mindig alaposan meg kell vizsgálni az uniós kiadások fenntartható, hosszú távú hatásairól való meggyőződés érdekében; emlékeztet arra, hogy a Parlament kérte, hogy a költségvetési ellenőrzéssel külön biztos foglalkozzon, aki a meglévő biztosok egyikét váltja fel, és együttműködik a tagállamokkal a csalás és a nem megfelelő irányítás eseteinek megoldásában; javaslatok kidolgozását kéri a Számvevőszék átalakítására, amely ellenőrzési és értékelési hatóságként is működne, az uniós programok független értékelését végezve, vagy erre megbízásokat adva;

Közlekedés

34.  hangsúlyozza, hogy folytatni kell a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) kialakítását, és a törzshálózati folyosóikat prioritásként kell kezelni annak érdekében, hogy az összes uniós régió közlekedési hálózatait összekapcsolják, és megoldják az olyan problémákat, mint a megfelelő infrastruktúra és megközelíthetőség hiánya, valamint az interoperabilitás alacsony szintje az EU keleti és nyugati részei között; hangsúlyozza a szinergiák szükségességét az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) és a strukturális és beruházási alapok pénzügyi forrásai között a rendelkezésre álló uniós finanszírozás lehető legjobb felhasználásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza azonban, hogy míg a CEF 2.0 középpontjában az innovatív finanszírozási eszközöknek és a különböző típusú források ötvözésének kell állnia, az abból nyújtott támogatások elegendő részét kell félretenni olyan közlekedési infrastrukturális projektekre, amelyek az EU különböző részeiben tapasztalható különböző piaci körülmények miatt nem vonzanának magánberuházásokat;

Kutatás

35.  felhívja a Bizottságot, hogy félidős felülvizsgálatában és a Horizont 2020 projektjavaslathoz szükséges részletek szintjére való tekintettel vezessen be szigorúbb kiválasztási kritériumokat az első pályázati szakaszban, mivel sok pályázó fektet időt és erőfeszítéseket teljes körű pályázatok kidolgozására a második szakaszban úgy, hogy csak kis valószínűséggel érhetnek el sikert, vagy nem bízhatnak abban; aggódik amiatt, hogy ez a probléma különösen súlyos a kkv-k esetében;

36.  hangsúlyozza, hogy alkalmazott kutatásra, különösen olyan kutatásra van szükség, amely a tudás, a készségek és a gyakorlatok javításához vezet, annak biztosítására, hogy az új technológiák a lehető legjobban kerüljenek kihasználásra; felhívja a Bizottságot, hogy hozza jobban egyensúlyba az alap-, alkalmazott és a transzlációs kutatást és fejlesztést az új felfedezések valódi technológiákba és termékekbe való hatékony és gyors átültetésének biztosítására;

Készségek és oktatási programok

37.  hangsúlyozza, hogy az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (Oktatás és képzés 2020) és a Bizottság új európai készségfejlesztési programjának ki kell egészítenie a nemzeti intézkedéseket és támogatnia kell a tagállamokat azon törekvéseikben, hogy fejlesszék az oktatási és képzési rendszereket, különös tekintettel az olvasott szöveg értésének, az íráskészségnek és a számolási készségnek a javítására;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a szakértői közösség és az érdekelt felek, többek között a szülői szervezetek aktív bevonását a szakpolitika alakításába;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az uniós kulturális és oktatási programok hatékonyságát és hozzáadott értékét, különös figyelmet fordítva az Európa a polgárokért programra, és mozdítsa elő az eljárások egyszerűsítését és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást minden szinten;

Regionális fejlesztés és kohéziós politika

40.  felhívja a Bizottságot, hogy adjon határozott jelzést arra vonatkozóan, hogy miként tervezi a 2020 utáni kohéziós politika finanszírozását és szervezését, valamint a jelenlegi rendszer bármely reformját; úgy véli, hogy kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a minden intézmény közötti párbeszédnek átlátható döntéshozatali folyamat kialakítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok 1b. alfejezet alatti jelenlegi felső határát az EU GDP-jének arányában kell kifejezni a teljes uniós költségvetésben;

41.  kéri a Bizottságot, hogy készítsen további tanulmányokat annak biztosítására, hogy a kohéziós politika a tervezett hatással járjon a kedvezményezettek vagy projektek szintjén; úgy véli, hogy ez különösen fontos, tekintettel arra, hogy az Európai Szociális Alapból (ESZA), az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és a CEF-ből a 2014–2020-as programozási időszakra tervezett támogatásoknak a becslések szerint csak 25%-a kerül majd kiutalásra 2018 végéig;

42.  elismeri, hogy a salátarendelet számos fontos változtatással járt, amelyek az egyszerűsítésre, a racionalizálásra és a rugalmasságra összpontosítottak; úgy véli, hogy többet lehet tenni annak biztosítására, hogy a technikai segítségnyújtás megfelelően célzott legyen, nyomon követésre és értékelésre kerüljön; ezenkívül úgy véli, hogy a Bizottságnak növelnie kellene a helyi szereplők szerepvállalását az összetett jóváhagyási eljárások, a kedvezményezettek számára történő késedelmes kifizetések és a finanszírozási források ötvözéséhez kapcsolódó ügyek kezelésével és helyi szintű kezdeményezések, mint például a közösségvezérelt helyi fejlesztés előmozdításával;

2.  „Az összekapcsolt digitális egységes piac”

43.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat az adatok szabad mozgása általános alapelvének kialakítására, és az EU-n belüli adatlokalizálási korlátozások megszüntetésére;

3.  „Ellenállóképes energiaunió és előretekintő éghajlat-politika”

44.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a villamosenergia-piac új kialakításának társadalmi-gazdasági következményeit, különösen a közép-kelet-európai térségben, ahol az energiaágazat terén az átmenet valószínűleg magasabb költségekkel jár, mint a többi uniós tagállamban;

45.  aggályait fejezi ki az energiahatékonyságról szóló irányelv végrehajtásával kapcsolatban, és felhívja a Bizottságot, hogy következetes iránymutatások mentén működjön együtt a tagállamokkal a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében; adott esetben támogatja a „hatékonyság az első” elvet, és úgy véli, hogy a céloknak arányosnak és valósnak kell lenniük;

4.  „Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac”

46.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló irányelvre (2009/103/EK irányelv) vonatkozó értékelése alapján, különösen a gépjárművek felhasználóit az Európai Unió Bírósága Vnuk kontra Triglav ügyben hozott ítélete miatt érintő kérdések megoldására, és vegye figyelembe azokat az egyéb fejleményeket, amelyek a biztosítást kötni kívánó polgárokat érintik, mint például a biztosítási káresemény nélküli időszakok elismerését a biztosítás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban, annak érdekében, hogy ezek a polgárok is részesülhessenek az említett tagállamok egyéb fogyasztóit megillető ajánlatokból;

47.  sürgeti a Bizottságot, hogy a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv (96/71/EK irányelv) felülvizsgálatának kidolgozásakor vegye figyelembe mind a belső piac megfelelő működését, mind a szolgáltatásnyújtás szabadságának alapelvét; sürgeti a Bizottságot, hogy a robotikáról szóló polgári jogi szabályok megfogalmazásakor vegye figyelembe a Parlament által javasolt ágazatspecifikus megközelítést az innováció ösztönzése és a robotika különböző ágazatokban és különböző tagállamokban tapasztalható különböző fejlődési szakaszainak tiszteletben tartása érdekében;

48.  a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság vizsgálati eredményeit követően kéri a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásról szóló 3. és 4. csomag gyors elfogadását, amelyek célja azon körülmények pontos meghatározása, amelyek között a jelenlegi CO2- és NOx-kibocsátási szinteket teljesíteni kell;

49.  megjegyzi, hogy a biocid termékekről szóló rendelet legfontosabb rendelkezései a beszállítók jóváhagyása és a kezelt árucikkekben használt hatóanyagok regisztrálása tekintetében jelentős megfelelési problémákat vetnek fel, mivel az érintett vállalkozások csak kevéssé vannak azokkal tisztában; határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy a vegyi anyagokra vonatkozó legfontosabb jogszabályokkal (a REACH kivételével) kapcsolatos legutóbbi célravezetőségi vizsgálat részeként már elvégzett munkára és a feldolgozóipari ágazatokra alkalmazott jogszabályok vonatkozó elemeire építve foglalja bele a rendeletet 2018-as REFIT programjába, különös tekintettel a kkv-k és a mikrovállalkozások által tapasztalt pénzügyi és adminisztratív terhekre, amikor jóváhagyásra vonatkozó dossziékat állítanak össze az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) számára;

50.  tudomásul veszi a tagállamok előtt álló, a nitrátokról szóló (91/676/EGK) irányelvnek való megfelelés kapcsán jelentkező pénzügyi és szabályozási kihívásokat, amelyekre gyakran a hatékony uniós jogszabályok rossz példájaként tekintenek, és amelyekkel kapcsolatban számos jogsértési eljárás még folyamatban van; hangsúlyozza, hogy össze kell hangolni az említett irányelv jelentéstételi ciklusát a vízügyi keretirányelvével (2000/60/EK, WFD) annak érdekében, hogy ugyanazokat az adatokat fel lehessen használni mindkét irányelv felülvizsgálata, valamint a nitrát-tervezési követelmények korlátozása és egyszerűsítése érdekében, amelyekről bebizonyosodott, hogy felesleges bürokratikus terhet jelentenek a mezőgazdasági ágazat számára; sürgeti a Bizottságot, hogy az édesvízre vonatkozó uniós szakpolitika 2012. évi célravezetőségi vizsgálata során végzett munka kiegészítéseként 2018-as REFIT programjába foglalja bele a nitrátokról szóló irányelv rendszeres felülvizsgálatát a nehézkes követelmények egyszerűsítése, valamint a megfelelési költségek csökkentése érdekében;

51.  megjegyzi, hogy az étrend-kiegészítőkről szóló 2002/46/EK irányelv keretében az étrend-kiegészítőkben összetevőként felhasznált vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó jelenlegi operatív keretekkel és adatokkal kapcsolatos eszközöket gyakran a gyenge és elavult uniós jogi szabályozás példájaként említik, amelyeket Unió-szerte számos harmonizációs hiányosság jellemez, nem csupán a szabályozási területek és az ügynökségek közti együttműködés vonatkozásában, hanem az élelemben lehetségesen jelenlevő sokféle tápanyag és összetevő tekintetében tapasztalható, nemzetek közti eltérések terén is; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az eddig végzett munkát és működjön együtt szorosan az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) az egészséges élelmiszerek európai piaca jelenlegi állapotának felülvizsgálatában a tudományos kutatás megfelelő igénybevételével;

52.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a kreatív ciklusba eszközölt befektetések folytatását és a fogyasztók magas színvonalú audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférését, a kiskorúak káros tartalmaktól való védelmének fokozása és az európai termékek előállításának és terjesztésének támogatása mellett; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy teljesítse a hatásvizsgálatok elvégzésére és a bizonyítékokon alapuló intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségvállalását, valamint hogy ösztönözze a legjobb gyakorlatok tagállamok és iparágak közti cseréjét, emlékeztetve ugyanakkor a kulturális szuverenitás elvére;

Halászat

53.  üdvözli az EU halászflottái által a közös halászati politika célkitűzései, nevezetesen az annak 2. cikkében foglaltak megvalósítása terén tett előrelépést, amely a környezeti szempontból fenntartható halászatra vonatkozik; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa és továbbra is ösztönözze a(z) (öko)címkéket, mint olyan mechanizmust, amely segíti a fenntartható módon kifogott, jó minőségű halak felismerését és amely biztosítja a tengertől a tányérig vezető termelési lánc nyomonkövethetőségét; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közös halászati politikát és a kirakodási kötelezettséget biztonságos módon, reális határidők mellett hajtsák végre; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is működjön szorosan együtt a halászokkal és a tudósokkal a halászatlefojtó fajok azonosítása és lehetséges előfordulásuk előrejelzése és kutatási megoldások, így innovatív halászati technikák, például az elektromos áram felhasználásával folytatott halászat kifejlesztésében;

54.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az 1967/2006/EK rendeletet (a földközi-tengeri halászatról szóló rendelet), különösen annak azt a részét, amely bizonyos hagyományos felszerelések használatának tilalmára vonatkozik, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek a halászati felszerelések egyedi jellemzőivel kapcsolatosak; aggodalmának ad hangot az adriai-tengeri kisméretű nyílt vízi állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal kapcsolatban, amely új gazdálkodási keretet állít fel;

55.  felhívja a Bizottságot, hogy keressen gyakorlati megoldást az ipari halászat tekintetében annak a gyakorlatnak a szabályozása és korlátozása érdekében, amelynek keretében értékes halászati erőforrásokat hallisztként használnak fel, különösen a Balti-tenger sérülékeny ökoszisztémái esetében; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a kisüzemi halászat támogatására vonatkozó meglévő jogszabályokat, valamint hogy alaposan dolgozza ki annak definícióját; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a meglévő jogszabályokat, hogy bevezesse a közönséges tőkehal halászatára vonatkozó tilalmi időszakot a Balti-tengeren a növendék tőkehalak halászatának korlátozása érdekében;

Mezőgazdaság

56.  üdvözli a Bizottság által tartott tizenkét hetes nyilvános konzultációt, valamint azt, hogy Juncker elnök és Hogan biztos elismerték, hogy a KAP-nak új lendületet kell adni és azt megfelelő finanszírozással kell ellátni; reméli, hogy a konzultáció folyamán a gazdálkodók, polgárok és szervezetek részéről érkezett hozzászólások hozzájárulnak a jövőbeli KAP kialakításához; hangsúlyozza, hogy a KAP-nak biztosítania kell, hogy a mezőgazdaságba fektetett adófizetői pénz jó ár-érték aránnyal térüljön meg, miközben a közvetlen kifizetések tagállamok közötti konvergenciája felé kell elmozdulnia, biztosítva, hogy az EU képes legyen fenntartani és növelni élelmiszer-termelő potenciálját;

57.  csalódásának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy nem történik intézkedés az olyan tápanyagok hatékonyabb felhasználásának biztosítására, mint a nitrogén, a foszfor és a kálium, ami fokozná az élelmiszer- és energiatermelést; hangsúlyozza, hogy a talajromlás továbbra is jelentős akadályt képez az uniós mezőgazdasági termelés vonatkozásában;

58.  aggodalommal tölti el, hogy a Bizottság milyen módon alkalmaz egyes felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat; emlékezteti a Bizottságot, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok célja a technikai és adminisztratív kiigazítások kezelése és nem az, hogy politikailag motivált mezőgazdasági intézkedéseket vezessenek be a KAP-ba, ezáltal megkerülve a rendes jogalkotási eljárást;

59.  hangsúlyozza, hogy a II. pillér keretében több önkéntes alapú eszközt kell a mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátani, hogy ezáltal képesek legyenek a fokozott áringadozás és az olyan, hosszan tartó időszakok kezelésére, amikor az árak alacsony szinten maradnak; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal az EU kockázatkezelési eszköztárának kidolgozásában; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelők fő jövedelemstabilizálási eszközét a közvetlen kifizetések jelentik az I. pillér keretében; annak vizsgálatára kéri a Bizottságot, hogy milyen intézkedésekkel lehetne biztosítani a piac átláthatóságát a teljes élelmiszer-ellátási láncban;

60.  felhívja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságot, hogy működjön együtt szorosan a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságával és a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósággal az agrár-élelmiszeripari ágazat tényleges középpontba állítása érdekében; megjegyzi, hogy amennyiben az uniós agrár-élelmiszeripari ágazatot versenyképessé kívánjuk tenni, az erőfeszítéseket a munkahelyteremtésre, a növekedésre és a mezőgazdasági üzemekbe való – típustól és mérettől függetlenül végrehajtandó – beruházásra kell összpontosítani a termelési potenciál maximalizálása érdekében; hangsúlyozza, hogy amennyiben Európa precíziós gazdálkodási módszereket és agrártechnológiákat kíván kifejleszteni, a Bizottságnak együtt kell működnie a tagállamokkal a műszaki vagy magasabb szintű mezőgazdasági képzésbe és oktatásba való beruházás megtervezése érdekében;

5.  „Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió”

61.  hangsúlyozza a tőkepiaci unió megvalósításának fontosságát; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy csak akkor szabad további jogalkotási javaslatokat előterjeszteni, ha az elérni kívánt hatás nem jogalkotási eszközökkel nem megvalósítható;

62.  hangsúlyozza, hogy számos területen nem jogalkotási lépések, többek között piac vezérelte megoldások ösztönzése, illetve a versenyre és az egységes piacra vonatkozó jogszabályok hatékony érvényesítése kínálhatják a legjobb előre vezető utat;

63.  felhívja a Bizottságot annak elismerésére, hogy az üzleti modellek és a tagállamok tőkepiacainak sokszínűsége olyan értéket képvisel Európa egésze számára, ami érdemes arra, hogy megvédjük;

64.  hangsúlyozza a rendelet nemzetközi megállapodásokhoz, például a most létrejövő bázeli kötelezettségvállalásokhoz való hozzáigazítását célzó módosításának fontosságát;

65.  üdvözli a Bizottság és a tagállamok által végzett, arra irányuló munkát, hogy tevékenyen elősegítsék az adócsalás, az adókikerülés, az agresszív adótervezés és az adóparadicsomok használata elleni küzdelmet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a jó adóügyi kormányzás terén szerzett szakértelmére támaszkodva;

66.  felhív a „nincs mentőöv" rendelkezés, mint a gazdaságirányítási keret reformját szolgáló üdvözlendő opció szigorú betartására;

67.  kiemeli annak fontosságát, hogy az elfogadott jogszabályok hatásának és eredményességének értékelése érdekében kövessék nyomon a bankuniót létrehozó hatályos jogszabályok végrehajtását, továbbá fokozzák az ágazati szakértőkkel folytatott párbeszédet;

6.  „Kereskedelem”

68.  támogatja a Bizottság folyamatos erőfeszítéseit, hogy egyedi rendelkezésekről tárgyaljon, amelyek a kkv-k azon képességének javítását célozzák, hogy kereskedelmi és beruházási tevékenységeket folytassanak; elismeri az integrált globális ellátási láncok a nemzetközi kereskedelmi mintákban való elterjedését; kéri a Bizottságot, hogy olyan digitális kereskedelmi stratégiát kövessen, amely figyelembe veszi az általa a kkv-k számára a globális piacokhoz való hozzáférés elősegítése révén kínált lehetőségeket; javasolja, hogy a stratégia célozza az összekapcsoltság és a kapacitásépítés javítását az e-kereskedelem vonatkozásában a határokon átnyúló adatáramlásokat érintő indokolatlan korlátozások felszámolása révén, amennyiben azt a nyílt, megbízható és biztonságos digitális kereskedelmet ösztönző, megfelelő szabályok biztosítják; ösztönzi a Bizottságot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokra vonatkozó jelenlegi és jövőbeli tárgyalások során és a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) mozdítsa elő az elektronikus kereskedelemre vonatkozó menetrendet, mivel a szervezetnek továbbra is rugalmas és dinamikus tárgyalási fórumként kell szolgálnia;

69.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a Cotonoui Megállapodás által szabályozott jelenlegi AKCS–EU kereskedelmi keretet, amely 2020-ban hatályát veszti; megjegyzi, hogy ez jó alkalmat kínál a kapcsolat értékelésére és egy olyan, új modell kidolgozására, amely figyelembe veszi a hatásról, hatékonyságról, uniós hozzáadott értékkel kapcsolatos, bizonyítékokon alapuló eredményeket és a nemzetközi kontextusban bekövetkezett aktuális változásokat; úgy véli, hogy az új keretnek az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokban (AKCS) bekövetkező gazdasági növekedés támogatását és a globális gazdaságba való integrálásukat kell céloznia; ezért kéri a Bizottságot, hogy alakítson ki olyan, egyértelmű és erőteljes kereskedelmi politikát, amely többek közt magában foglalja a magánszektor fejlesztését, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését és a kölcsönös liberalizációt; felszólítja a Bizottságot, hogy ennek során tartsa tiszteletben a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvét;

70.  elismeri és támogatja a „mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiában követett megközelítést, miszerint a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokba korrupcióellenes intézkedéseket kell beépíteni, tekintettel a korrupciónak az illegális kereskedelem megkönnyítésében játszott szerepére; kéri, hogy a Bizottság olyan kereskedelmi politikát folytasson, amely a kereskedelmi partnerekkel folytatott tárgyalások során kitér az illegális kereskedelem problémájára; azt javasolja, hogy erre a multilaterális szinten tárgyalt, meglévő kereskedelmi keretekkel összhangban kerüljön sor;

7.  „A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége”

71.  úgy véli, hogy a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni hatékonyabb harc érdekében kulcsfontosságú a bel- és igazságügy területét érintő, az érintett nemzeti hatóságok számára megfelelő módon, a biometrikus adatok vonatkozásában is hozzáférhető uniós adatbázisok teljes mértékű interoperabilitása; sürgeti a Bizottságot, hogy alakítson ki olyan szabványokat a jelenlegi és jövőbeli adatbázisok vonatkozásában, amelyekben érvényesül a beépített biztonság elve és adott esetben az alapértelmezett célhoz kötöttségi elv; úgy véli továbbá, hogy az uniós rendszereknek és a tagállamoknak képeseknek kell lenniük a nemzetközi, például az Interpol által kezelt adatbázisokból származó információk felhasználására, illetve az ilyen adatbázisokkal való információcserére; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködésben biztosítsa a vonatkozó információk uniós adatbázisokba való állandó és jó minőségű feltöltését;

72.  úgy véli, hogy az új vagy aktualizált adatbázisok, így a határregisztrációs rendszer (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), a SIS II csomag, az Eurodac, az Európai Rendőrségi Nyilvántartási Indexrendszer (EPRIS) és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásának elsőbbséget kell kapnia, valamint hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani e rendszerek életbe léptetéséhez; sürgeti a Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse figyelemmel a technológiai fejleményeket az információs rendszerek tökéletesítése érdekében, szem előtt tartva a sebesség és a megbízhatóság fontosságát e rendszerek használhatósága szempontjából;

73.  támogatja a kiberbiztonsági stratégia soron következő felülvizsgálatát; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a számítástechnikai bűnözés terén hatályban lévő jogszabályokat, és terjesszen elő olyan javaslatot, amely megteremti a magánvállalatok és a bűnüldöző hatóságok közötti kapcsolat egyértelmű jogi keretét a szervezett bűnözés és az online radikalizálódás elleni küzdelem területén, valamint hogy vizsgálja meg a személyes adatok feldolgozásának biztonságát és az adatok megsértésének kockázatát;

74.  további munkára szólít fel az online propaganda elleni fellépés terén, különös tekintettel a szélsőséges ideológiákat előmozdító, destabilizációt célzó propagandára, így az Oroszországból koordinált propaganda-műveletekre; kéri, hogy biztosítsanak jelentősebb finanszírozást az Europol szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó egysége számára;

75.  felhívja a Bizottságot, hogy hangolja össze az uniós tagállamok börtöneiben zajló radikalizáció megakadályozásával kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréjét;

8.  „Elmozdulás egy új migrációs politika felé”

76.  felhívja a Bizottságot, hogy fokozza az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy valamennyi féllel megállapodás szülessen Líbiában a harmadik országok állampolgárainak uniós területre való illegális beáramlásának megakadályozása céljából;

77.  ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa a tárgyalásokat a harmadik országokkal a visszatérési és visszafogadási megállapodások megkötéséről, amelyek egy méltányos menekültügyi rendszer kulcsfontosságú részét képezik, valamint hogy vizsgálja felül a visszatérési irányelvet (2008/115/EK irányelv) annak értékelése céljából, hogy az még mindig megfelelő jogi keretet biztosít-e az uniós visszatérési politika számára; úgy véli, hogy tagállami szinten a nemzetközi védelem biztosításának eszközeként alkalmazható az önkéntes áttelepítés;

78.  támogatja a szigorú menekültügyi eljárások és feltételek kialakításának célját a tagállamokban; ugyanakkor úgy véli, hogy végső soron a tagállamok felelősek határaik védelméért, munkaerőpiaci politikáikért, a szociális ellátáshoz, egészségügyhöz, lakhatáshoz és oktatáshoz való hozzáférésért, és ennek a jövőben is így kell maradnia;

79.  úgy véli, hogy több erőfeszítést kell tenni az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség támogatásának biztosítására, többek közt az erőforrások összevonása révén, mivel az Ügynökség fontos új feladatokat lát el, ideértve a jövőbeli ETIAS Központi Egység működtetését is;

9.  „Erősebb globális szereplő”

80.  kéri az európai szomszédságpolitika (ENP) rendszeres felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az foglalkozzon a folyamatosan változó helyzettel az Unió keleti és déli határain; ragaszkodik továbbá az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) munkájának és költségvetéseinek alapos átvizsgálásához és elszámoltatásához; úgy véli, hogy ennek az értékelésnek nemcsak arra kell összpontosítania, hogy a forrásokat a megfelelő módon használják-e fel, hanem arra is, hogy elérik-e az ENP célkitűzéseit;

81.  ösztönzi az EU, annak tagállamai és a nemzetközi szervezetek, így az ENSZ, a NATO és a Commonwealth közti együttműködést, amely biztosítja a közös külpolitikai, biztonsági, humanitárius kihívások és az e területekre vonatkozó nemzeti hatáskörök elismerését;

82.  elismeri, hogy az emberi jogok előmozdítása továbbra is az EU külpolitikája célkitűzéseinek és harmadik országokkal fenntartott kapcsolatainak egyik fontos dimenziója, ideértve az olyan területeket is, mint a vallásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, a politikai szabadságjogok, a nők, gyermekek és fogyatékkal élők jogai, valamint a kisebbségi csoportok, így az LMBTI-személyek jogai;

83.  kéri, hogy az ukrajnai konfliktus békés rendezése érdekében folytassák a diplomáciai nyomásgyakorlást, beleértve az egyes személyekkel, csoportokkal és az orosz kormánnyal szembeni célzott szankciókat; ragaszkodik ahhoz, hogy határozottan ki kell tartani az orosz megszállás alatt álló Krím-félsziget el nem ismerésére vonatkozó politika mellett;

84.  ösztönzi a további nemzetközi együttműködést az izraeli-palesztin konfliktus tárgyalásos rendezése érdekében, amelynek eredményeként egy biztonságos és általánosan elismert Izrael és egy szuverén és életképes palesztin állam egymás mellett élne;

Biztonság

85.  elismeri, hogy a NATO az európai biztonság- és védelempolitika sarokköve, és ellenez minden olyan intézkedést, amely aláássa az EU kapcsolatait nemzetközi védelmi partnereivel; sürgeti a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal a NATO-tagok számára kitűzött cél elérése érdekében, miszerint GDP-jük 2%-át védelmi célokra kell fordítaniuk;

86.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében végrehajtott polgári misszióinak céljait és költséghatékonyságát annak érdekében, hogy hatékonyabb módon alakíthasson ki egy olyan területet, ahol más szervezetek szerepét ténylegesen és hasznosan egészítheti ki;

87.  a gyalogsági aknák elleni nemzetközi fellépés legnagyobb támogatójaként ösztönzi az aknamentesítést célzó uniós fellépés orientációjának és finanszírozásának felülvizsgálatát, hogy az ilyen fellépések a lehető legrövidebb időn belül sikeresen lezárulhassanak;

88.  javasolja a kiberbizonság területén végzett kutatásfinanszírozás és gyakorlati fellépés azonosítását, különös tekintettel az infrastruktúrák védelmére és a nemzeti reziliencia megerősítésére, annak meghatározása érdekében, hogy hol jelenik meg a legnagyobb hozzáadott érték, figyelembe véve a más szervezetek által végzett munkát is;

Fejlesztés

89.  úgy véli, hogy az állami szektor alapvető szerepet játszik a fenntartható fejlesztési célok megvalósításában; úgy véli, hogy a magánszektor – szabad és méltányos kereskedelmi feltételek mellett – valamennyi piacgazdaságban a jólét megteremtésének és a gazdaság növekedésének a rugója, amely a fejlődő országokban a munkahelyek és a jövedelem 90%-át hozza létre; megjegyzi, hogy az ENSZ szerint a magánszektor a GDP 84%-át teremti meg a fejlődő országokban, és képes fenntartható alapokat biztosítani a kisebb mértékű segélyfüggőséghez és a hazai erőforrások mobilizálásához;

90.  felhívja a Bizottságot a fejlődő országok magánszektorával való partnerségekre és szövetségekre irányadó világos, strukturált, átlátható és elszámoltathatóságot biztosító keret létrehozására; ezenkívül felszólít arra, hogy hozzanak létre uniós szintű ágazati, több érdekeltet tömörítő platformokat, amelyek bevonják a magánszektort, a civil társadalmi szervezeteket, az NGO-kat, a tanácsadó szervezeteket, a partnerkormányokat, a donorokat és más érdekelt feleket annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak a köz- és magánszféra közötti partnerségekben való részvételre vonatkozó lehetőségekről, biztosítsák a bevált gyakorlatok cseréjét és a technikai segítségnyújtást a jogi keretre és az együttműködésen alapuló fejlesztési beavatkozásokból eredő várt kihívásokra vonatkozóan;

91.  üdvözli az EBB szerepét a helyi magánszektor fejlesztésében; rámutat arra, hogy az EBB által a mikrofinanszírozáshoz nyújtott támogatás különösen sikeres volt, 184 millió euró értékű mikrohitellel 230 500 munkahelyet tartva fent mikrovállalkozásokban világszerte, valamint hogy ezek a mikrohitelek erőteljesen érvényesítik a nemek közötti esélyegyenlőség szempontját, és kétszer annyi munkahelyet teremtenek a nők, mint a férfiak számára; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ismerjék el a mikrofinanszírozási politikáknak a rendelkezésre álló pénzügyi források megnövelése révén elért sikerét; megjegyzi, hogy az EBB további forrásokat fordít a mikrofinanszírozásra az EU külső hitelezési megbízatásán keresztül minden olyan fejlődő országban, amelyben tevékeny;

92.  emlékeztet rá, hogy a 3. fenntartható fejlesztési cél egyértelműen kimondja, hogy 2030-ra mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy egész élete során jó szellemi és testi egészségnek örvendjen; hangsúlyozza, hogy minden évben 100 millióan szegényednek el a jövedelmükkel nem arányos egészségügyi költségek következtében, valamint hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ lakosságának több mint egyharmada és Afrika lakosságának több mint 50%-a nem fér hozzá gyógyszerekhez az olyan egyenlőtlenségek miatt, mint az alacsonyabb iskolázottsági és jövedelmi szint, az információhoz való korlátozott hozzáférés, a rossz infrastruktúra, az orvosi ellátóhelyekhez való korlátozott hozzáférés a vidéki térségekben és ennek megfelelően a diagnózis hiánya, ami a kezelés hiányát és a gyógyszerekhez való minimális hozzáférést eredményezi;

93.  emlékeztet rá, hogy a célnak az egészségügyi szolgáltatásra szorulók elérésének kell lennie, amikor és ahol erre az embereknek szükségük van, az érintett harmadik országok szuverenitásának kellő tiszteletben tartásával, elismerve ugyanakkor, hogy a gyógyszerek rendelkezésre állását, ahogyan az egészségügyi rendszerek valamennyi területét, konfliktusok és válságok befolyásolják; úgy véli, hogy ilyen esetekben szükséghelyzeti reagáló rendszerekre van szükség a lehetséges válságok megelőzése és/vagy az azokra való reagálás érdekében;

10. „A demokratikus változás Uniója”

94.  felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen intézményközi megállapodást annak lehetővé tétele érdekében, hogy a nemzeti parlamentek hálózata ténylegesen részt vehessen az EU jogalkotási eljárásában, összhangban a hatáskör-átruházás, a szubszidiaritás és az arányosság elválaszthatatlan elveivel; e célból felhívja a Bizottságot, hogy:

–  ténylegesen hosszabbítsa meg nyolc hétről tizenkét hétre az ellenőrzési időszakot, amelyen belül a nemzeti parlamentek indokolással ellátott véleményt adhatnak ki;

–  ösztönözze és vizsgálja meg azokat a nemzeti parlamentek által kiadott, indokolással ellátott, saját kezdeményezésű véleményeket, amelyek azt javasolják, hogy a Bizottság hatáskörén belül kezdeményezzen jogalkotási aktust („zöld kártya”);

–  tekintsen minden, valamely uniós jogalkotásiaktus-tervezet a szubszidiaritás elvének való nem megfeleléséről szóló, indokolással ellátott véleményt „politikailag kötelező érvényűnek”, amennyiben az eléri a meghatározott küszöbértéket, azaz a nemzeti parlamentek összes szavazatának legalább egyharmadát kiteszi, és azonnali hatállyal és maradéktalanul törölje a kifogásolt jogalkotásiaktus-tervezetet;

–  üdvözölje a luxemburgi kompromisszum parlamentarizálását és modernizálását a nemzeti parlamentek által olyan témákban kiadott, indoklással ellátott vélemények tekintetében, amelyeket e parlamentek „rendkívül fontos nemzeti érdeket érintőnek” ítélnek és amely vélemények ellenzik egy adott jogalkotásiaktus-tervezet elfogadását vagy az annak létrehozásában való részvételt, és felhívja a Tanácsot, hogy tartson átfogó megbeszéléseket konszenzus kialakítása céljából;

–  üdvözölje a nemzeti parlamentek arra kapott jogosultságát, hogy visszavonják vagy felülvizsgálják a Bizottság által elfogadott végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, valamint azt a jogukat, hogy teljes mértékben együttműködhessenek a valamely nemzeti vizsgálóbizottság által benyújtott kérelmek ügyében, amennyiben európai témájú ügyről van szó;

–  vizsgáljon felül bármely irányelvet vagy rendeletet, ha a nemzeti parlamentek erre felhívják;

–  vezessen be öt vagy tíz év elteltével érvénybe lépő automatikus hatályvesztésre vonatkozó rendelkezést bizonyos aktusok vonatkozásában;

–  kezdeményezze az úgynevezett megosztott hatáskörök visszaruházását, amennyiben a nemzeti parlamentek az összes szavazat egyharmadával úgy vélik, hogy a célkitűzéseket a gyakorlati tapasztalatok alapján a rendes jogalkotási eljárás révén nem érték el kielégítően, valamint hogy a hatásköröket inkább vissza kellene ruházni a tagállamokra és/vagy a regionális és helyi hatóságokra;

95.  felhívja a Bizottságot, hogy az EUSZ 48. cikke alapján kezdeményezze a Szerződés rendes felülvizsgálatát az EUMSZ 341. cikke és a 6. jegyzőkönyv annak lehetővé tételéhez szükséges megváltoztatására irányuló javaslat benyújtása útján, hogy a Parlament határozhasson székhelyéről és belső szervezetéről;

96.  felkéri a Bizottságot, hogy javasolja az Európai Unió Bírósága alapokmányának módosítását, melynek értelmében „Bármely, a tanács vagy a nagytanács által tárgyalt ügyben részt vevő bíró az ítélethez csatolhatja saját egyetértő vagy eltérő véleményét, vagy egy egyszerű egyet nem értési nyilatkozatot”;

o

o o

97.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

 

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0105.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0103.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat