Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0542/2017Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0542/2017
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének az endokrin károsító tulajdonság meghatározását szolgáló tudományos kritériumok megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetéről

28.9.2017 - (D048947/06 – 2017/2872(RSP))

az eljárási szabályzat 106. cikkének (2) és (3) bekezdésével és (4) bekezdésének c) pontjával összhangban benyújtva
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Jytte Guteland, Bas Eickhout


Eljárás : 2017/2801(RPS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0542/2017
Előterjesztett szövegek :
B8-0542/2017
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B8-0542/2017

Az Európai Parlament állásfoglalása az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének az endokrin károsító tulajdonság meghatározását szolgáló tudományos kritériumok megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetéről

(D048947/06 – 2017/2872(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének az endokrin károsító tulajdonság meghatározását szolgáló tudományos kritériumok megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetére (D048947/06) („rendelettervezet”),

–  tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1], különösen 4. cikkének (1) bekezdésére, 78. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, II. mellékletének 3.6.5. pontja második bekezdésére és 3.8.2. pontjára,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága Törvényszékének 2015. december 16-i ítéletére[2], különösen annak 71. és 72. pontjára,

–  tekintettel a hormonháztartást zavaró anyagokról: az Európai Unió Törvényszékének 2015. december 16-i ítéletét követő helyzetről szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására[3],

–  tekintettel a Bizottságnak az endokrin károsító anyagokról, valamint az azonosításukat szolgáló tudományos kritériumokat a növényvédő szerekre és a biocid termékekre vonatkozó uniós szabályozás keretében meghatározó bizottsági jogiaktus-tervezetekről szóló közleményére (COM(2016)0350),

–  tekintettel a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2017. február 28-i, brüsszeli üléséről szóló összefoglaló jelentésre,

–  tekintettel a közegészség endokrin rendszert károsító tényezőkkel szembeni védelméről szóló, 2013. március 14-i állásfoglalására[4]4,

–  tekintettel az Európai Bizottság 2014. júniusi, „Defining criteria for identifying Endocrine Disruptors in the context of the implementation of the Plant Protection Product Regulation and Biocidal Products Regulation” (A növényvédő szerekről és a biocid termékekről szóló rendeletek végrehajtása összefüggésében az endokrin károsító anyagok azonosítását szolgáló kritériumok meghatározása) című ütemtervére,

–  tekintettel a 2020-ig tartó időszakra szóló, „Jólét bolygónk felélése nélkül” című általános uniós környezetvédelmi cselekvési programra (hetedik környezetvédelmi cselekvési program), különösen 50. pontjának harmadik albekezdésére[5],

–  tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6],

–  tekintettel a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7] és különösen 15. cikkére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) „Submission of scientific peer-reviewed open literature for the approval of pesticide active substances under Regulation (EC) No 1107/2009” (Nyilvános, lektorált szakirodalom benyújtása peszticid hatóanyagok 1107/2009/EK rendelet szerinti jóváhagyásához) című, iránymutatásokat tartalmazó dokumentációjára[8],

–  tekintettel a Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek az Unió helyzetét értékelő, 2017. szeptember 13-i beszédére,

–  tekintettel az EFSA, az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és a Közös Kutatóközpont által kidolgozott, az endokrin károsító anyagok azonosítására szolgáló kockázatalapú kritériumok 1107/2009/EK és 585/2012/EK rendelet szerinti alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó dokumentáció 2012. július 17-i második tervezetére („iránymutatás-tervezet),

–  tekintettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat[9] 5a. cikke (3) bekezdésének b) pontjára,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésre és (4) bekezdésének c) pontjára,

A.  mivel a 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.8.2. pontja alapján hatóanyag csak abban az esetben hagyható jóvá, ha nem tekinthető a célszervezetektől eltérő szervezetekre nézve esetleg hormonrendszert károsító tulajdonságú anyagnak, kivéve, ha a hatóanyagnak való expozíció mértéke a felhasználás javasolt reális feltételei mellett a célszervezetektől eltérő szervezetekre nézve elhanyagolható (környezetvédelmi kizárási kritérium);

B.  mivel az 1107/2009/EK rendelet II. melléklete 3.6.5. pontja második bekezdése alapján a Bizottságnak 2013. december 14-ig intézkedéstervezetet kell benyújtania az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsághoz az endokrin károsító tulajdonságok meghatározására irányuló, konkrét tudományos kritériumokra vonatkozóan,

C.  mivel a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2017. július 4-én kedvező véleményt adott ki a rendelet tervezetéről, amely véleményről tartott szavazás során három tag ellene szavazott, három pedig tartózkodott;

D.  mivel a rendelettervezet utolsó bekezdése kimondja, hogy „ha a vizsgálat tárgyát képező hatóanyag kívánt biocid hatásmódja a gerincesektől eltérő célszervezetek endokrin rendszerükön keresztül történő visszaszorítása, a kívánt hatásmódnak az azonos rendszertani kategóriába tartozó szervezetekre gyakorolt hatása nem vehető figyelembe az anyag nem célszervezetekre nézve endokrin károsító tulajdonságú anyagként történő azonosítása során”;

E.  mivel a Törvényszék a T-521/14. sz. ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy „la spécification des critères scientifiques pour la détermination des propriétés perturbant le système endocrinien ne peut se faire que de manière objective, au regard de données scientifiques relatives audit système, indépendamment de toute autre considération, en particulier économique”[10] (71. pont);

F.  mivel valamely endokrin hatásmechanizmusú anyag kizárása a nem célszervezetekre nézve endokrin károsító anyagként való azonosításból nem tudományos;

G.  mivel a rendelettervezet nem tekinthető az endokrin rendszerre vonatkozó, objektív tudományos adatokra alapozottnak, ahogyan azt a Bíróság megköveteli; mivel a Bizottság ezzel túllépi végrehajtási hatáskörét;

H.  mivel az említett utolsó bekezdés valódi szándékát pontosan megmagyarázza a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2017. február 28-i, brüsszeli üléséről készült összefoglaló jelentés, amely kimondja, hogy „ezen túlmenően a kívánt endokrin hatásmódú hatóanyagokra (az alábbiakban »növekedés-szabályozók«) vonatkozó rendelkezés logikai alapját elmagyarázták. [...] A növekedés-szabályozókra vonatkozó rendelkezés lehetővé teszi, hogy a kizárási kritériumot a kívánt endokrin hatásmódú hatóanyagokra nem fogják alkalmazni [...]”;

I.  mivel így egyértelmű, hogy az említett utolsó bekezdés valódi szándéka az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.8.2. pontjában rögzített kizárási kritériumtól való eltérés tényleges létrehozása;

J.  mivel az 1107/2009/EK rendelet (6)–(10) preambulumbekezdése és 1. cikkének (3) bekezdése alapján nyilvánvaló, hogy a hatóanyagok jóváhagyására vonatkozó szabályok megállapítása összetett problémájával foglalkozó jogalkotónak meg kell találnia a különböző és potenciálisan egymásnak ellentmondó célok – nevezetesen egyrészről a mezőgazdasági termelés és a belső piac, másrészről pedig az egészség és a környezet védelme – közötti kényes egyensúlyt;

K.  mivel a Törvényszék a fent hivatkozott ítéletben az alábbiakat állapította meg: „Dans ce contexte, il importe de relever que, en adoptant le règlement n° 528/2012, le législateur a procédé à une mise en balance de l’objectif d’amélioration du marché intérieur et de celui de la préservation de la santé humaine, de la santé animale et de l’environnement, que la Commission se doit de respecter et ne saurait remettre en cause [...]. Or, dans le cadre de la mise en œuvre des pouvoirs qui lui sont délégués par le législateur, la Commission ne saurait remettre en cause cet équilibre, ce que cette institution a d’ailleurs en substance admis lors de l’audience”[11] (72. pont);

L.  mivel a Parlament ezt megismételte 2016. június 8-i állásfoglalásában, amely hangsúlyozza, hogy „a Törvényszék ítélete szerint a tudományos kritériumok meghatározását kizárólag objektív módon, az endokrin rendszerre vonatkozó tudományos adatok alapján, minden más megfontolástól, és különösen a gazdasági megfontolásoktól függetlenül kell végezni, és hogy a Bizottságnak nincs joga az [Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)] 290. cikke értelmében ráruházott hatáskörök alkalmazása révén megváltoztatni egy alap-jogiaktusban lefektetett szabályozási egyensúlyt”;

M.  mivel az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással hozott végrehajtási jogi aktus összefüggésében ugyanezek a hatásköri korlátozások vonatkoznak a Bizottságra;

N.  mivel a Bizottság 2016. június 15-i közleménye szerint „A Bizottság előtt álló feladat most azon kritériumok megállapítása, amelyek segítségével meghatározható, hogy a növényvédő szerek és a biocid termékek tekintetében mi számít endokrin károsító anyagnak és mi nem – nem pedig annak eldöntése, hogy miként kell szabályozni ezeket az anyagokat. A jogalkotó a növényvédő szerekre vonatkozó 2009. évi és a biocid termékekről szóló 2012. évi jogszabályokban már megállapította a szabályozási következményeket”;

O.  az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.8.2. pontjában rögzített kizárási kritérium alapvető eleme a rendeletnek;

P.  mivel a régóta fennálló ítélkezési gyakorlat szerint az adott ügyben alapvetőnek számító szabályozási elemek elfogadása az uniós jogalkotó számára van fenntartva, és nem ruházható a Bizottságra;

Q.  mivel a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker az Unió helyzetét értékelő beszédében leszögezte, hogy az Uniót vezérlő három alapelv közül az egyik a jogállamiság; mivel Juncker bizottsági elnök továbbá ezzel összefüggésben kifejtette, hogy „A jogerős ítélet elfogadása és tiszteletben tartása az, ami a jogállamiságon alapuló Unió részeivé tesz minket. Tagállamaink az Európai Bíróságra bízták a végső döntés jogát. A Bíróság ítéleteit mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az ítéletek be nem tartása vagy a nemzeti bíróságok függetlenségének az aláásása alapvető jogaiktól fosztja meg a polgárokat. A jogállamiság az Európai Unióban nem szabadon választható rendszer. A jogállamiság szükségszerű”;

R.  mivel a Bizottság tehát átlépte végrehajtási hatáskörét, amikor az 1107/2009/EK rendelet alapvető szabályozási elemét módosította, ellentétben a T-521/14. sz. ügyben tartott törvényszéki meghallgatáson elismert hatásköri korlátaival, a 2016. június 15-i közleményben tett kijelentéseivel és ellentétben a jogállamiság Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által felidézett uniós alapelvével;

S.  mivel azt a tényt, hogy a Bizottság túllépte végrehajtási hatáskörét, a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2017. február 28-i, brüsszeli üléséről készült összefoglaló jelentés még inkább megerősíti, ebben ugyanis leírják, hogy új szakaszt illesztenek a szövegbe, a „rendelkezések” és az értékelés elveitől elkülönített, új bekezdésben, amely már nem képezi részét a kritériumoknak;

T.  mivel még akkor is, ha a tudományos és technikai ismeretek fejlődése megfelelő alapot nyújt a kívánt endokrin hatásmódú anyagok jóváhagyási feltételeire vonatkozó eltérés bevezetésére, ilyen eltérést csak az 1107/2009/EK rendelet módosítására irányuló, az EUMSZ 294. cikke szerinti jogalkotási eljárással lehet bevezetni;

U.  mivel a hetedik környezetvédelmi cselekvési program szerint „Az Unió további közelítésmódokat fog kifejleszteni és végrehajtani minden vonatkozó uniós jogszabályban [...] az endokrin diszruptorokkal kapcsolatos biztonsági aggályokat illetően. Mindenekelőtt, az Unió összehangolt, kockázatalapú kritériumokat fog kidolgozni az endokrin diszruptorok azonosítása érdekében”;

V.  mivel a Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanácsi felhívásain alapuló és mindkét jogalkotó által a hetedik környezetvédelmi cselekvési programban megerősített ütemterve szerint a Bizottságnak horizontális kockázatalapú tudományos kritériumokat kell megállapítania az endokrin károsító anyagok azonosítására annak érdekében, hogy ezek a kritériumok az endokrin károsító anyagok különböző szabályozási keretek között történő szabályozására vonatkozó tágabb jogalkotásban is használhatók legyenek;

W.  mivel azonban a rendelettervezetben meghatározott kritériumok nem alkalmasak a valamennyi vonatkozó uniós jogszabályokban való horizontális alkalmazásra, legalább két hiányosságuk miatt:

a)  hiányzik a feltételezett endokrin károsító anyag kategóriája,

b)  a rendelkező részben hiányzik a kereszthivatkozás a megvizsgálandó adatok közül[12],

  ezért nem összeegyeztethetők a hetedik környezetvédelmi cselekvési program céljával és tartalmával;

X.  mivel a feltételezett endokrin károsító anyag kategóriájának hiánya azt jelenti, hogy az ilyen anyagokra vonatkozóan semmiféle intézkedés nem hozható, hacsak nem terjesztenek elő az ezekre vonatkozó kritériumokat rögzítő, kiegészítő javaslatot;

Y.  mivel a feltételezett endokrin károsító anyag kategóriájának beillesztése rendkívül fontos lett volna, hogy megfelelő védelmet nyújtson az ilyen anyagok ellen más ágazatokban, például a kozmetikai ágazatban, amelyben szintén létezik tilalom a feltételezett rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagokra (CMR-anyagok) vonatkozóan, különösen azért, mert a Bizottságnak az 1223/2009/EK rendelet értelmében legkésőbb 2015. január 11-ig felül kell vizsgálnia e rendeletet az endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagok tekintetében;

Z.  mivel a feltételezett endokrin károsító anyag kategóriájának hiánya azt is jelenti, hogy a rendelettervezet nem áll következetes összefüggésben a CMR-anyagok meglévő, az 1272/2008/EK rendeletben rögzített osztályozási rendszerével, amely tartalmazza a feltételezett CMR-anyag besorolást;

AA.  mivel annak, hogy a rendelkező részből hiányzik a kereszthivatkozás, az a következménye, hogy amennyiben a rendelettervezetben meghatározott kritériumokat más területeken kellene alkalmazni, minden egyes anyagot egyenként kellene megvizsgálni, és a rokon vegyi anyagok vizsgálatának adatait nem lehetne felhasználni, így a káros hatások anyagspecifikus vizsgálati adatainak hiányában valamely anyagot nem lehetne endokrin károsítónak nyilvánítani, ami a vizsgálatok hiányát a fellépés hiányával jutalmazná, és szükségtelen állatkísérleteket tenne szükségessé;

AB.  mivel az összes rendelkezésre álló adat figyelembevételének részeként a kereszthivatkozások kifejezett megemlítésének elmaradása nem áll következetes összefüggésben a CMR-anyagok meglévő, az 1272/2008/EK rendeletben rögzített osztályozási rendszerével, amely kifejezetten megemlíti a kereszthivatkozásokat;

AC.  mivel a rendelettervezetben az endokrin hatásmód kulcstényezőként szerepel (a második rendelkezésben) annak meghatározásához, hogy egy anyag endokrin károsító-e vagy sem; mivel a rendelettervezet az „endokrin hatásmódot” megfelelteti annak, hogy „megváltoztatja az endokrin rendszer funkcióját (funkcióit)” annak érdekében, hogy az Egészségügyi Világszervezet meghatározásához igazítsa, amelyre a rendelettervezet (2) preambulumbekezdése hivatkozik;

AD.  mivel az iránymutatás-tervezet ettől eltérően határozza meg a hatásmódot: „Fontos események biológiai szempontból valószínűsíthető sorozata, amely megalapozott kísérleti megfigyelésekkel és hatásmechanizmus-adatokkal alátámasztott, megfigyelt hatást eredményez. A hatásmód fontos – tehát mérhető és a megfigyelt hatáshoz szükséges – sejttani és biokémiai eseményeket ír le logikus keretben”;

AE.  mivel az iránymutatás-tervezet sokkal szigorúbb meghatározást ír elő az alapvetően fontos „hatásmód” kifejezésre, mint a kritériumokra vonatkozó második rendelkezés, és így indokolatlanul szigorítja az endokrin károsító anyagok azonosítását;

AF.  mivel a felhasználandó szakirodalmi adatokra vonatkozó meglévő iránymutatásokra való hivatkozás a rendelettervezet (1)(1)(b) pontjában olyan hierarchiát állapít meg, amely előnyben részesíti a nemzetközileg elismert vizsgálati terveknek megfelelően nyert tudományos adatokat az egyéb tudományos adatokkal szemben, holott ilyen vizsgálati tervek az endokrin károsító anyagok vizsgálatához csupán bizonyos végpontokra vonatkozóan állnak rendelkezésre, ezért nagy a kockázata annak, hogy a független adatokat önmagukban nem tekintik elégségesnek ahhoz, hogy valamely anyag endokrin károsítónak minősítsenek;

1.  ellenzi a bizottsági rendelet tervezetének elfogadását;

2.  úgy véli, hogy e bizottsági rendelet tervezete túllépi a 1107/2009/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a rendelete tervezetét, és nyújtson be új tervezetet a bizottságnak;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy az utolsó bekezdés törlésével változtassa meg a rendelete tervezetét;

5.  felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az endokrin károsító anyagok azonosítására szolgáló kockázatalapú kritériumoknak az 1107/2009/EK és az 585/2012/EK rendelettel összefüggésben való alkalmazására vonatkozó iránymutatások maradéktalanul kerüljenek összhangba az endokrin károsító tulajdonságok meghatározásának tudományos kritériumaival, köztük az 1272/2008/EK rendeletben rögzített, a bizonyító erő elemzésén alapuló szemlélettel;

6.  felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy ugyanez az iránymutatás tegye egyértelművé, hogy nincs olyan hierarchia, amely előnyben részesíti a nemzetközileg elismert vizsgálati terveknek megfelelően nyert tudományos adatokat az egyéb tudományos adatokkal szemben;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat