ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a jemeni helyzetről
22.11.2017 - (2017/2849(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Charles Tannock az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0649/2017
Az Európai Parlament,
– tekintettel a jemeni helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, így a 2017. június 15-i állásfoglalására[1];
– tekintettel a Tanács a jemeni helyzetről szóló 2017. április 3-i következtetéseire;
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a jemeni helyzetre vonatkozó 2216., 2266., és 2342. számú határozatára, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökének a jemeni, szomáliai, dél-szudáni és északkelet-nigériai humanitárius helyzetről szóló, 2017. augusztus 9-i nyilatkozatára;
– tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a jemeni helyzetről szóló nyilatkozataira;
– tekintettel Stephen O’Briennek, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettesének az ENSZ Biztonsági Tanácsának tett 2017. július 12-i nyilatkozatára;
– tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára;
– tekintettel az 1949-es Genfi Egyezményre és annak kiegészítő jegyzőkönyveire;
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára;
– tekintettel az ENSZ 1989. november 20-i gyermekjogi egyezményére és annak a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, 2000. május 25-i fakultatív jegyzőkönyvére;
– tekintettel az ENSZ egyes hagyományos fegyverekről szóló, 1980. október 10-i egyezményére;
– tekintettel az ENSZ gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről szóló 1997. szeptember 18-i egyezményére;
– tekintettel az ENSZ 1981. november 25-én elfogadott, a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló nyilatkozatára;
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára;
– tekintettel a 2017. április 25-én Genfben (Svájc) megtartott, a jemeni humanitárius válsággal kapcsolatos kötelezettségvállalással foglalkozó magas szintű eseményre;
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017 szeptemberi határozatára, miszerint kivizsgálja a Jemenben a konfliktus során állítólag elkövetett valamennyi emberi jogi jogsértést;
– tekintettel a Tanács a jemeni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 1352/2014/EU rendelet 15. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2017. április 3-i (EU) 2016/628 végrehajtási rendeletére[2];
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Jemenben több mint két éve dúl a pusztító háború, amely akkor kezdődött, amikor az Irán által támogatott húszi lázadók elfoglalták a fővárost, Szanaát, és megdöntötték Abd Rabbu Manszúr Hádit elnök kormányát; mivel 2015-ben egy Szaúd-Arábia által vezetett, többnemzetiségű koalíció jött létre a lázadók leverésére, amellyel a hadsereg szövetséget kötött; mivel ennek következtében a konfliktus a régió két legnagyobb ereje közötti, elkeseredett proxy háborúvá szélesedett;
B. mivel a harcok következtében mintegy 20 millió jemeni – a lakosság hozzávetőleg 70%-a – szorul humanitárius segítségre; mivel a háború nyomán több mint kétmillióra nőtt a belső menekültek száma, megsemmisült az infrastruktúra, összeomlott a jemeni gazdaság, megszakadtak a közüzemi szolgáltatások, megszűnt az alapvető áruellátás, a lakosság tiszta ivóvízzel való ellátása és a szennyvízelvezetés;
C. mivel a háború több mint 10 000 – többségében civil – lakos halálához vezetett, és több ezren megsérültek; mivel a közelmúltban bekövetkezett kolerajárvány több mint 700 000 embert betegített meg és több mint 2 000 ember halálát okozta, mivel a légicsapások megsemmisítették a szennyvízelvezető rendszereket;
D. mivel az ENSZ szerint hétmillió embert, köztük 2,3 millió alultáplált és 500 000 súlyosan alultáplált öt éven aluli gyermeket éhínség és betegség fenyeget;
E. mivel a jemeni egészségügyi rendszer a háborús pusztítás során és a pénzeszközök hiánya miatt összeomlott;
F. mivel a jemeni háború oka az, hogy az egymást követő kormányok nem valósították meg a jemeni nép demokratikus, gazdasági és társadalmi törekvéseit, ezáltal elégedetlenséget, megosztottságot és erőszakot szítva;
G. mivel 2017 szeptemberében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hozzájárult a Jemenben valamennyi fél által elkövetett emberi jogi jogsértések kivizsgálásához;
H. mivel a jemeni háború lehetőséget teremtett a szélsőséges csoportok – így az Arab-félszigeten jelen lévő al-Kaida – számára a terjeszkedésre, amelyek ezáltal a tágabb régiót is fenyegetik;
I. mivel a háborúban szembenálló feleket azzal vádolják, hogy nehézfegyverekkel lőnek lakott területekre, többek közt kórházakat, polgári épületeket és más, nem katonai struktúrákat támadva;
J. mivel több tucat, szaúdi vezetésű légicsapással kapcsolatban hangzott el az a vád, hogy ezek során megsértve a háborús jogot válogatás nélkül vagy aránytalanul nagy számban öltek meg és sebesítettek meg civileket, többek között a nemzetközileg betiltott kazettás lőszerek használatával is;
K. mivel a háború folyamán 1 600 iskola semmisült meg részben vagy egészben, minden tizedik iskolát be kellett zárni, becslések szerint kétmillió gyermek marad ki az iskolából, továbbá a tanárok háromnegyede egy éve nem kap fizetést;
L. mivel a szaúdi vezetésű koalíció, a jemeni kormányerők és a lázadó húszi mozgalom szerepel az ENSZ azokat a pártokat tartalmazó jegyzékének tervezetében, amelyek háború során gyermekeket ölnek vagy nyomorítanak meg;
M. mivel a jemeni béke létrejöttét célzó, ENSZ által támogatott tárgyalások 2016 áprilisában áttörés nélkül értek véget, és mivel továbbra is nemzetközi erőfeszítések irányulnak arra, hogy a harcban álló feleket visszaültessék a tárgyaló asztalhoz;
N. mivel az ENSZ által vezetett, 2017 áprilisában Genfben tartott, a jemeni humanitárius válsággal kapcsolatos magas szintű adományozói eseményen nemzetközi donorok 1,1 milliárd USD összegű felajánlást tettek;
1. sajnálattal veszi tudomásul a Jemenben folyó háborút és annak ártatlan férfiakat, nőket és gyermekeket, valamint az ország gazdaságát és infrastruktúráját sújtó hatását;
2. nyomatékosan felhívja a konfliktusban részt vevő feleket, hogy haladéktalanul szüntessék be a harcokat és az összes polgár érdekét szolgáló békés, pluralista és virágzó Jemen kialakítása érdekében mihamarabb folytassák az érdemi tárgyalásokat;
3. komoly aggodalmának ad hangot a Jemenben kialakult pusztító hatású és egyre romló humanitárius helyzet miatt; ismételten követeli, hogy a háborúban részt vevő felek teljesítsék kötelezettségeiket és tegyék lehetővé a humanitárius segély, többek közt élelmiszerek és ivóvíz a jemeni polgári lakossághoz való eljuttatását;
4. emlékezteti a konfliktusban részt vevő valamennyi felet, hogy a kórházakat és az orvosi személyzetet kifejezetten védi a nemzetközi humanitárius jog, valamint hogy a civilek és a polgári infrastruktúra ellen irányuló szándékos támadások háborús bűncselekménynek minősülnek;
5. támogatja az ENSZ jemeni különmegbízottja, Iszmáíl Uld Sejk Áhmed a harcban álló felek közötti béketárgyalások ösztönzése és a konfliktus lezárása, valamint a humanitárius válság megszűntetése érdekében tett erőfeszítéseit;
6. sajnálja a húszi harcosok és szövetségeseik azon döntését, hogy nem fogadják el Iszmáíl Uld Sejk Áhmedet békeközvetítőként, és úgy véli, hogy a kulcsszereplők vonakodása a béketárgyalásokkal szemben csak a válság és a jemeni nép szenvedéseinek elhúzódásához vezet;
7. úgy véli, hogy a válság rendezésének kulcsa Szaúd-Arábia és Irán kezében van, és sürgeti mindkét felet, hogy tegyenek erőfeszítéseket kétoldalú kapcsolataik javítására, és törekedjenek az együttműködésre a Jemenben zajló harcok befejezése érdekében;
8. felhívja valamennyi felet, hogy tartsák tiszteletben minden jemeni polgár és az országban béke- és humanitárius missziók keretében dolgozó valamennyi személy, köztük a segélyszervezetek dolgozói, orvosok és újságírók emberi jogait és szabadságait;
9. támogatja Hrísztosz Sztilijanídisz, a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős európai biztos arra irányuló követelését, hogy a koalíciós erők vessenek véget a blokádnak, amely akadályozza a humanitárius segély légi, vízi és szárazföldi úton való célba juttatását;
10. emlékezteti a tagállamokat a nemzetközi szerződések és egyezmények, így az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2342. számú határozata szerinti felelősségükre és kötelezettségeikre a jemeni háború összefüggésében;
11. üdvözli az EU, az ENSZ, az Egyesült Államok és egyéb államok döntését, miszerint szankciókkal és egyéb korlátozó intézkedésekkel sújtják a jemeni háborúhoz köthető személyeket és gazdálkodó egységeket;
12. elítéli, hogy a beszámolók szerint a húszi erők, a kormány és a kormányt támogató erők, illetve egyéb fegyveres csoportok gyermekkatonákat alkalmaznak, akik becslések szerint a Jemenben harcolók egyharmadát teszik ki, és az összes felet emlékezteti a nemzetközi jog és egyezmények szerinti kötelezettségeikre;
13. üdvözli a jemeni humanitárius válsággal kapcsolatos magas szintű adományozói eseményen tett kötelezettségvállalásokat, és hangsúlyozza, hogy a jemeni nép szenvedésének enyhítése érdekében az ENSZ vezetése alatt végrehajtott, összehangolt humanitárius fellépésre van szükség; ismételten felszólítja valamennyi országot, hogy a humanitárius szükségletek kezeléséhez való hozzájárulás érdekében teljesítsék az adományozói eseményen tett kötelezettségvállalásaikat;
14. határozottan támogatja az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese és gyorssegélyekkel foglalkozó koordinátora, Mark Lowcock és elődje, Stephen O’Brien arra irányuló munkáját, hogy enyhítse a jemeni nép szenvedését;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Jemen elnökének, a jemeni képviselőháznak, valamint az Öböl-menti Együttműködési Tanács főtitkárának.
- [1] Elfogadott szövegek: P8_TA(2017)0273.
- [2] HL L 90., 2017.4.4., 1. o.