Eljárás : 2018/2527(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0092/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0092/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 08/02/2018 - 12.10
CRE 08/02/2018 - 12.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0040

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 280kWORD 53k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0082/2018
5.2.2018
PE614.401v01-00
 
B8-0092/2018

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az emberi jogok jelenlegi törökországi helyzetéről (2018/2527(RSP))


Nadja Hirsch, Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Gérard Deprez, Marian Harkin, Ivan Jakovčić, Patricia Lalonde, Louis Michel, Javier Nart, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Marietje Schaake, Pavel Telička, Ramon Tremosa i Balcells, Ivo Vajgl, Hilde Vautmans, Cecilia Wikström az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az emberi jogok jelenlegi törökországi helyzetéről (2018/2527(RSP))  
B8-0092/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen a Törökországban az újságírók helyzetéről szóló 2016. október 27-i(1), az EU és Törökország közötti kapcsolatokról szóló 2016. november 24-i(2) és a Bizottság Törökországról szóló, 2016. évi jelentéséről szóló 2017. július 6-i(3) állásfoglalására,

–  tekintettel a Törökországgal kapcsolatos, 2005. október 3-i uniós tárgyalási keretre, különösen annak 4. és 5. pontjára,

–  tekintettel arra, hogy Törökország 1949. augusztus 9. óta az Európa Tanács tagja, és ennek révén Törökország számára az emberi jogok európai egyezménye és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei kötelezőek;

–  tekintettel arra, hogy Törökország az Egyesült Nemzetek tagja és csatlakozott az ENSZ Alapokmányához, amelynek kulcsfontosságú célja az emberi jogok előmozdítása és védelme;

–  tekintettel a kétoldalú preferenciális kereskedelmi kapcsolatok hatályának kiterjesztéséről és a vámunió korszerűsítéséről szóló, Törökországgal zajló tárgyalások elindítására felhatalmazó tanácsi határozatra irányuló, 2016. december 21-i bizottsági ajánlásra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a török kormány továbbra is széles körű és kiterjedt elnyomó intézkedéseket hajt végre, amelyek a Törökországban tartózkodó valamennyi személyt, különösen az ellenzéki pártokat és a török nemzetgyűlés tagjait, a médiában dolgozókat és az újságírókat, a török katonai, rendőri és biztonsági erők tisztviselőit, valamint a bírói karban és az államigazgatásban dolgozó tisztviselőket érintik;

B.  mivel a meghozott intézkedések közül sok aránytalan, sérti a török nemzeti jogszabályokat, továbbá sérti az Európa Tanács tagjaként tett kötelezettségvállalásokat és ellentétes a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával;

C.  mivel Törökország a meghiúsult puccskísérletet 2016 júliusa óta ürügyként használja fel ezen intézkedések végrehajtására; mivel az EU elítélte a 2016. júliusi meghiúsult katonai hatalomátvételt és elismerte, hogy a felelős és a puccskísérletben részt vevő személyekkel szemben büntetőeljárást kell indítani; mivel ezt a tisztességes eljáráshoz való jog és a jogszerű eljárás tiszteletben tartása mellett kell megtenni;

D.  mivel Erdoğan elnök és a török kormány képviselői több nyilatkozatot tettek a halálbüntetés visszaállítására vonatkozóan; mivel súlyos aggályok vannak a puccsot követően őrizetben tartott és letartóztatott személyek életkörülményei, az állami tisztviselők tömeges elbocsátása, a véleménynyilvánítás szabadságát sújtó, továbbá a törökországi sajtó és média tekintetében érvényesített szigorú korlátozások miatt; mivel kétes alapon több uniós polgárt is letartóztattak;

E.  mivel az Európa Tanács Velencei Bizottsága megállapította, hogy a 2017. áprilisi népszavazáson elfogadott alkotmánymódosítások olyan elnöki rendszert vezetnek be, amely nem rendelkezik az önkényuralmi elvűvé válással szembeni védelemhez szükséges fékekkel és ellensúlyokkal; mivel Törökországnak a szükségállapot során elfogadott jogszabályaiban szerepelnek olyan intézkedések, amelyeket a nemzetközi normák és a török alkotmány nem engednek meg;

F.  mivel rendszerszintű hiányosságokra utaló jelek mutatkoznak a török igazságügyi rendszerrel és a végrehajtó hatalommal, illetve a végrehajtói oldalról érkező politikai nyomással szembeni megfelelő ellenállással kapcsolatban, amit példáz, hogy egyes esetekben az alsóbb bíróságok megtagadták, hogy az alkotmánybíróság ítéletének megfelelőn járjanak el;

G.  mivel a Törökországgal kapcsolatos csatlakozási tárgyalásokra vonatkozó tárgyalási keret 5. pontja rögzíti, hogy a Bizottság a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, az alapvető szabadságok és a jogállamiság elveinek súlyos és tartós megsértése esetén ajánlást tehet a tárgyalások felfüggesztésére; mivel a Tanács az ilyen ajánlásról minősített többséggel határoz;

1.  határozottan elítéli az Erdoğan elnök és a török kormány által a 2016. júliusi meghiúsult katonai puccsot követően hozott aránytalan elnyomó intézkedéseket, és komoly aggodalmát fejezi ki az alkotmánymódosítások miatt, amelyeket a 2017. áprilisi népszavazáson szűk többséggel hagytak jóvá; ismételten hangsúlyozza, hogy az alkotmány javasolt módosításai nem tartják tiszteletben a hatalmi ágak szétválasztásának alapelveit, nem rendelkeznek megfelelő fékekről és ellensúlyokról, továbbá nincsenek összhangban a koppenhágai politikai kritériumokkal a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, valamint a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme tekintetében; megismétli 2016. novemberi álláspontját a Törökországgal való csatlakozási folyamat befagyasztásáról, valamint 2017. júliusi álláspontját Törökország csatlakozási folyamatának felfüggesztéséről arra az esetre, ha az alkotmányos reformokat változatlan módon végrehajtják;

2.  ismételten mélységes aggodalmát fejezi ki az alapvető szabadságok és a jogállamiság folytatódó romlása miatt Törökországban, és elítéli az önkényes fogva tartás, az igazságügyi és közigazgatási zaklatás, az utazási tilalom és más eszközök alkalmazását az emberi jogi jogvédők, a független civil társadalmi szervezetek tagjai, a tudományos szakemberek és az átlagos polgárok ezreinek üldözésére;

3.  komoly aggodalmát fejezi ki emberi jogi jogvédők, politikusok és civil társadalmi aktivisták letartóztatása és folytatódó fogva tartása miatt;

4.  aggodalommal figyeli a Törökország által hosszú ideje vallott szekuláris elvek és értékek romlását, ideértve a vallási és a nem vallási kisebbségek egyre nagyobb mértékű üldözését; felszólítja a török hatóságokat, hogy mozdítsák elő és garantálják a vallási pluralizmust és a meggyőződés szabadságát;

5.  megjegyzi, hogy számtalan török állampolgár – és mellettük uniós polgárok is – szembesül vagy szembesült ezekkel az aránytalan elnyomó intézkedésekkel, beleértve számos olyan közszolgálati alkalmazottat és tanárt, akiket állásukból elbocsátottak;

6.  óva int attól, hogy az emberi jogok háttérbe szorítását a terrorizmus elleni intézkedésekkel visszaélve legitimálják;

7.  megállapítja, hogy a törökországi demokráciát alapjaiban veszélyezteti, hogy számos parlamenti képviselő parlamenti mandátumát visszavonták, őket mentelmi joguktól megfosztották és/vagy őrizetbe vették vagy letartóztatták őket; megállapítja, hogy ez legsúlyosabban a HDP és a CHP ellenzéki pártokat érinti; szolidaritását fejezi ki azon legitim módon megválasztott képviselők felé, akiket fogva tartanak és megfélemlítenek, és felhívja a török hatóságokat a demokratikus mandátumok tiszteletben tartására, az őrizetbe vett személyek szabadlábra helyezésére és a tisztességes és független bírósági eljárásokban a megfelelő védelemhez való joguk garantálására; megjegyzi, hogy a helyi tisztviselők hasonló nyomással szembesülnek;

8.  hangsúlyozza, hogy a Török Nagy Nemzetgyűlésnek a török demokrácia központi intézményének kell lennie és egyenlő feltételek mellett minden állampolgárt képviselnie kell; sajnálatosnak tartja a nemzetgyűlésre vonatkozó magas választási küszöböt;

9.  komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Törökországban csökken a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a sajtó és a média szabadsága, mivel számos médiaorgánumot, köztük online médiumokat, bezártak, cenzúráztak vagy a hatóságok átvették felettük a hatalmat, továbbá újságírókat és médiamunkásokat vettek őrizetbe, tartóztattak le vagy bocsátottak el; emlékeztet a szabad és független sajtó kiemelkedő fontosságára egy demokratikus társadalomban; felhívja a török hatóságokat, hogy engedjék szabadon a fogva tartott újságírókat, és tegyenek sürgős és alapvető intézkedéseket a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának megerősítése és helyreállítása érdekében az országban; megjegyzi, hogy a török kormány sok esetben még mindig nem tisztázta, milyen jogi indokok alapján tartóztatták le az újságírókat lázadás és terrorista csoportokkal kapcsolatban álló propaganda terjesztése miatt;

10.  komoly aggodalmát fejezi ki a közösségi média platformjainak török hatóságok általi ellenőrzése és a közösségi médiához tartozó felhasználói fiókok letiltása miatt; úgy véli, hogy ez tovább korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a civil társadalom elnyomására szolgáló eszköz;

11.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Törökország egyre növekvő korlátozásokat vezet be az LMBTQI jogokért küzdő mozgalom tevékenységére vonatkozóan; ismételten hangsúlyozza, hogy ezek a fejlemények a személyes szabadságok egyértelmű megsértését jelentik; mély aggodalmának ad hangot az LMBTQI személyek emberi jogainak megsértéséről szóló beszámolók miatt; felhívja a török hatóságokat, hogy az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel összhangban alaposan vizsgálják ki a börtönben tartott LMBTQI személyekkel való rossz bánásmódról szóló beszámolókat;

12.  ugyancsak komoly aggodalmának ad hangot a letartóztatott vagy őrizetbe vett, illetve a munkájukat elvesztett vagy hatóságok által nyomás alatt tartott számos bíróval, ügyvéddel, emberi jogi és civil társadalmi aktivistával kapcsolatban, és rámutat arra, hogy a török hatóságok jogi kötelezettsége, hogy tiszteletben tartsák az alkotmányos jogrendet Törökországban, és betartsák a Törökországot az Európa Tanács tagjaként terhelő kötelezettségeket;

13.  úgy véli, hogy az emberi jogok és a jogállamiság széles körű megsértése, valamint Törökország tervezett alkotmányos reformja nem felel meg a koppenhágai politikai kritériumoknak; felhívja ezért a Bizottságot, hogy az EU tárgyalási keretének 4. és 5. pontja alapján készítsen értékelést arról, hogy az ország mennyiben felel meg e politikai kritériumoknak, és terjessze elő hivatalos véleményét a csatlakozási tárgyalások állásáról, az EU és Törökország közötti jövőbeli kapcsolatokról szóló átfogó elgondolásaival együtt; ragaszkodik ahhoz, hogy ez a jelentés képezze központi részét a Törökország által elért eredményekről szóló következő éves jelentésnek, amelyet a Bizottság 2018 áprilisában tesz majd közzé;

14.  megismétli 2017. novemberi álláspontját, amelyben kérte az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPAII) keretében a török hatóságoknak szánt pénzeszközöknek az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság területén történő javulásra vonatkozó feltételekhez kötését, valamint lehetőség szerint ezek civil társadalmi szervezetek felé történő átirányítását; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a törökországi fejleményeket az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) alapjainak felülvizsgálata során, továbbá nyújtson be konkrét javaslatokat a török civil társadalom támogatásának növelésére vonatkozóan;

15.  felhívja az Unió Ankarában működő küldöttségét, hogy nyújtson nagyobb támogatást, továbbá adott esetben, lehetőség szerint nyilvános segítséget az emberijog-védők számára, különösen a perek nyomon követése és megfigyelése, börtönlátogatási engedélyek kérelmezése és a török hatóságok minden szintjéhez címzett nyilatkozatok kiadása révén;

16.  megállapítja, hogy az Európai Parlament és a Török Nagy Nemzetgyűlés közötti kapcsolatokat felfüggesztették; hangot ad annak a meggyőződésének, hogy az EU–Törökország Parlamenti Vegyes Bizottság képes lesz arra, hogy konstruktív, nyitott és megbízható módon folytassa munkáját; emlékeztet arra, hogy e rendszeres találkozók hiányában az Európai Parlament fontolóra veheti, hogy ad hoc küldöttségeket küldjön Törökországba, különösen a perek és bírósági eljárások, illetve a kapcsolódó események megfigyelése és nyomon követése céljából, ahogy azt korábban 2011–2013-ban tették;

17.  megjegyzi, hogy a Törökországban tartózkodó több mint hárommillió szíriai menekült általában véve jó fogadtatásra talált, de a menekültekkel szemben egyre nagyobb mértékű ellenérzés jelei mutatkoznak; felszólítja Törökországot, hogy az emberi jogi normákkal összhangban átlátható módon felügyelje a menekülttáborokban uralkodó körülményeket; sürgeti a török hatóságokat, hogy biztosítsák a gyermekek jogait, különösen az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés tekintetében;

18.  ösztönzi a Bizottságot, az Európa Tanácsot és a Velencei Bizottságot, hogy kínáljanak fel további igazságszolgáltatási támogatást a török hatóságoknak annak érdekében, hogy megóvják a jogi eljárások tisztességességét, valamint megfelelő és biztonságos fogva tartási feltételeket biztosítsanak a 2016. július 15-i katonai puccskísérletben való részvétellel vádolt és letartóztatott személyek számára; felszólítja a török hatóságokat, hogy szorosan működjenek együtt a Velencei Bizottsággal;

19.  felszólít a kurd kérdés békés, inkluzív és demokratikus folyamat alapján történő fenntartható megoldására, mivel meggyőződése, hogy csak a tisztességes politikai rendezés képes stabilitást és jólétet teremteni;

20.  ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy több tucat olyan személyt tartanak őrizetben, akik nyilvánosan kritizálták a török katonai beavatkozást Szíriában, és különösen a szíriai kurd állások elleni közelmúltbeli támadásokat; hangsúlyozza egy olyan, inkluzív békefolyamat alapvető fontosságát, amely valamennyi érintett felet bevonja és amelyben az EU proaktív módon részt vesz;

21.  hangsúlyozza, hogy bár Törökország létfontosságú és stratégiai partner marad, az EU és Törökország közötti kapcsolatokat a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó feltételrendszerre kell építeni, különös tekintettel a vámunió korszerűsítésére, de arra is törekedni kell, hogy fokozzák az emberek közötti közvetlen kapcsolatokat, például a diákcseréket, valamint a tudományos és egyetemi együttműködést a fokozatos vízumkönnyítésen keresztül; ragaszkodik ahhoz, hogy a vízumliberalizáció a vízumliberalizációs ütemterv mind a 72 kritériumának teljesítésén alapuljon;

22.  hangsúlyozza, hogy Törökországnak tiszteletben kell tartania az Európa Tanács tagjaként vállalt kötelezettségeit; kiemeli, hogy ennek részét képezi a halálbüntetés egyértelmű elutasítása; emlékeztet arra, hogy a halálbüntetés visszaállítása a csatlakozási tárgyalások automatikus felfüggesztését eredményezné; hangsúlyozza, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága Törökországot Európához köti; sürgeti a török kormányt, hogy tartsa tiszteletben és hajtsa végre e bíróság határozatait;

23.  kéri ezen állásfoglalás török nyelvre történő lefordítását;

24.  kéri elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást Törökország kormányának és parlamentjének, a tagállamoknak, a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0423.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0450.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0306.

Utolsó frissítés: 2018. február 7.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat