Eljárás : 2018/2573(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0134/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0134/2018

Viták :

PV 13/03/2018 - 3
CRE 13/03/2018 - 3

Szavazatok :

PV 14/03/2018 - 8.1
CRE 14/03/2018 - 8.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 276kWORD 52k
7.3.2018
PE616.079v01-00
 
B8-0134/2018

benyújtva az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretéről szóló vitát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretéről szóló iránymutatásokról (2018/2573(RSP))


Raymond Finch az EFDD képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretéről szóló iránymutatásokról (2018/2573(RSP))  

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Egyesült Királyság miniszterelnöke által az Európai Tanács részére 2017. március 29-én az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkének (2) bekezdése alapján eljuttatott értesítésre,

–  tekintettel az Egyesült Királyság miniszterelnökének 2018. március 2-i beszédére,

–  tekintettel a Bizottság által 2018. február 28-án közzétett kilépésimegállapodás-tervezetre,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „az ENSZ Alapokmányával összhangban az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés nemzetközi jogi alapelveiről” című 25/2625. sz. határozatára,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság részére készült, 2017. november 22-én megjelent, „Intelligens határigazgatás 2.0 – az Ír-sziget szigorú határellenőrzésének elkerülése a vámellenőrzés és a személyek szabad mozgása tekintetében" című tanulmányra,

–  tekintettel a Lordok Háza Európai Unióval foglalkozó különbizottságának a brexitről és az uniós költségvetésről szóló, 2017. március 4-én közzétett jelentésére,

–  tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai XXIV. cikkének (4) pontjára és annak a WTO általi értelmezésére és alkalmazására,

–  tekintettel az EUSZ-ben és különösen annak 2. cikkében, 3. cikkének (1) bekezdésében, 8. és 21. cikkében rögzített célokra, elvekre és kötelezettségekre,

–  tekintettel a 1998. évi belfasti megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának 120/78. sz. Rewe-Zentral AG kontra Bundesmonopolverwaltung fur Branntwein („Cassis de Dijon” néven ismert) ügyére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a brit szavazók 51,8%-a (17,4 millió választópolgár) 2016. június 23-án az Európai Unió elhagyása mellett adta le szavazatát; mivel e népszavazáson a részvételi arány magasabb volt, mint az Egyesült Királyságban a legutóbbi általános választáson;

B.  mivel az Egyesült Királyság 2017. március 29-i értesítésében kifejezte szándékát, hogy kikerüljön az Európai Unió Bíróságának (EUB) joghatósága alól;

C.  mivel az Egyesült Királyság kormánya ugyanezen értesítésben jelezte, hogy az Európai Unióval való jövőbeli kapcsolatában nem szerepelne sem a belső piaci, sem a vámunióban való tagsága;

D.  mivel a szabályainak értelmezésére és alkalmazására vonatkozó dokumentumban a WTO megállapítja, hogy „a vámuniónak elő kell segítenie a kereskedelmet a vámunióban, de ezt nem szabad oly módon megtennie, hogy a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet gátolja”;

E.  mivel az ENSZ Közgyűlésének 25/2625. sz. határozata megállapítja, hogy: „Minden állam köteles tartózkodni bármely más állam vagy ország nemzeti egységét és területi integritását részben vagy egészben veszélyeztető cselekmény alkalmazásától”; mivel ugyanezen határozat azt is megállapítja, hogy: „Egyetlen állam sem használhat gazdasági, politikai vagy más típusú intézkedéseket vagy bátoríthat ezek alkalmazására abból a célból, hogy egy másik államot szuverén jogai gyakorlásának feladására kényszerítsen”;

F.  mivel az EUSZ 3. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, 2. cikke pedig kimondja, hogy az Unió többek között a „demokrácia” tiszteletben tartásának értékein alapul;

G.  mivel az EUSZ 8. cikke előírja, hogy az Európai Unió „a vele szomszédos országokkal különleges kapcsolatokat” építsen ki a jólét és az „együttműködés” alapján;

H.  mivel az EUSZ 21. cikke kimondja, hogy: „Az Unió [...] a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán munkálkodik annak érdekében, hogy: [...] b) megszilárdítsa és erősítse a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a nemzetközi jog elveit; c) összhangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel [...] megőrizze a békét, megelőzze a konfliktusok kialakulását, és erősítse a nemzetközi biztonságot; e) előmozdítsa valamennyi ország bekapcsolódását a világgazdaságba, egyebek mellett a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetése révén”;

I.  mivel az Unió már kész harmadik országokkal, például Ausztráliával, Kanadával, Izraellel, Japánnal, Új-Zélanddal, Svájccal és az Egyesült Államokkal kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni, amelyek magukban foglalják a szabványok és a szabályozók kölcsönös elismerését, ahogy az legutóbb az alábbiak tekintetében is bebizonyosodott: a) pénzügyi szolgáltatások, ahol a Parlament nagy többséggel elfogadta az EU‒USA kétoldalú megállapodást a biztosításra és a viszontbiztosításra vonatkozó prudenciális intézkedésekről; b) gyógyszerek, az EU és Izrael közötti megállapodással az ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról; valamint c) gyártás, az EU‒Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodással (CETA);

J.  mivel az EU elmulasztotta megvizsgálni, keresni és megragadni a „Cassis de Dijon” ügyből eredően a kölcsönös elismeréshez kapcsolódó lehetőségeket;

1.  kéri, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatairól a kilépési megállapodással egy időben rendelkezzenek, és azt foglalják bele egy külön szerződésbe; megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy részletesen meg kell érteni a jövőbeli kapcsolatokat, és meg kell állapodni azokról egy időben a kilépési megállapodásnak az Írország és Észak-Írország közötti határhoz kapcsolódó rendelkezéseinek megkötésével; megjegyzi, hogy ha nem születik párhuzamos megállapodás a jövőbeli kapcsolatokról szóló szerződéssel, a kilépési megállapodásnak az átmeneti időszakon túli, például az Észak-Írországhoz kapcsolódó rendelkezéseit és minden kifizetést az Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokról szóló végleges megállapodástól kell függővé tenni;

2.  figyelmeztet rá, hogy ha a kilépési megállapodásba belefoglalnak az állandó jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó, az átmeneti időszakon túl nyúló rendelkezéseket, illetőleg a „vegyes hatáskörhöz” vagy a tagállamok kizárólagos hatásköréhez kapcsolódó rendelkezéseket, a Bizottság az EUB elé kerülhet amiatt, hogy az EUSZ alapján rossz eljárást alkalmazott a kilépési megállapodás megkötésére;

3.  elítéli a Bizottság arra irányuló kísérletét, hogy szétválassza a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát azáltal, hogy Észak-Írországot állandó jelleggel a vámunióban tartja a kilépés napja után; ragaszkodik hozzá, hogy a Bizottság azonnal kezdjen szabadkereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Királysággal, a kilépésről szóló jelenlegi tárgyalásokkal párhuzamosan;

4.  emlékezteti a Bizottságot, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretének tárgyalása, megkötése és szövege meg kell hogy feleljen az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Alapokmányával összhangban az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés nemzetközi jogi alapelveiről szóló 25/2625. sz. határozatában foglalt elveknek;

5.  elutasítja az Egyesült Királyság hivatalos kilépését követő átmeneti időszak szükségességét; ragaszkodik hozzá, hogy ha mégis lesz ilyen átmeneti időszak, annak legkésőbb 2020. december 31-ig véget kell érnie;

6.  hangsúlyozza, hogy a népszavazáshoz kapcsolódó kampányban mind a maradást, mind a kilépést támogatók elismerték, elfogadták és támogatták, hogy az Európai Unióból való kilépés a vámunióból és az egységes piacról való kilépést is jelenti;

7.  követeli, hogy az Egyesült Királysággal való jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodás feleljen meg a demokrácia értékeinek, ahogy azt az EUSZ 2., 8., 10. és 21. cikke is kifejezi, illetve az EUSZ 8. cikkében kifejezett jószomszédi viszonynak;

8.  megjegyzi, hogy az EUSZ 2., 10. és 21. cikkének való megfeleléshez:

a)  a vámunióban való bármiféle részvételnek tiszteletben kell tartania a „nincs adózás képviselet nélkül” elvét;

b)  az Egyesült Királyság parlamentjének jogot kell adni arra, hogy elutasítsa az átmeneti időszak alatt vagy azután az EU által elfogadott jogszabályok egyesült királyságbeli alkalmazását;

c)  a kilépés napján véget kell érnie az EUB joghatóságának az Egyesült Királyság felett;

d)  a kilépés napja után nem lehet korlátozni az Egyesült Királyság arra vonatkozó jogát, hogy más harmadik országokkal kereskedelmi megállapodásokról tárgyaljon, azokat megkösse és ratifikálja (amennyiben e kereskedelmi megállapodások nem lépnek életbe az átmeneti időszak alatt) vagy kívánsága szerint más módon gyakorolja nemzetközi kapcsolatait;

9.  ragaszkodik hozzá, hogy a Bizottság tartsa tiszteletben az Egyesült Királyságban rendezett népszavazás eredményét, és ne akadályozza meg az Egyesült Királyság kormányát abban, hogy teljesítse a népszavazás során a polgárok által adott felhatalmazást, hogy a kilépés napján megszüntesse a személyek szabad mozgását;

10.  ragaszkodik hozzá, hogy a Bizottság ne avatkozzon be az Egyesült Királyság által a kilépés után bevezetni tervezett bevándorlási ellenőrzésekbe vagy adminisztratív eljárásokba; úgy véli, hogy indokolt és elfogadható adminisztratív díj beszedése azon uniós polgároktól, akik állandó tartózkodási jogért folyamodnak az Egyesült Királyságban, amennyiben ez megegyezik a más harmadik országbeli polgároktól kért összeggel;

11.  úgy véli, hogy a kilépés után, mind az átmeneti időszak alatt, mind az után kölcsönössé kell tenni a lojális együttműködés elvét, és annak meg kell felelnie annak, hogy az Egyesült Királyság a kívánsága szerint gyakorolhassa a nemzetközi kapcsolatait;

12.  hangsúlyozza, hogy a kilépés napjától kezdve lehetővé kell tenni az Egyesült Királyság számára, hogy szabadon és a kívánsága szerint gyakorolhassa a nemzetközi kapcsolatait, ideértve azt is, hogy a nemzetközi szervezetekben és a más harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások során szabadon kinyilváníthassa a véleményét (amennyiben e megállapodások nem lépnek életbe az átmeneti időszak alatt); hangsúlyozza, hogy ha a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások alatt az Egyesült Királyság nem gyakorolhatja a kívánsága szerint a nemzetközi kapcsolatait, az az ENSZ Közgyűlés 25/2625. sz. határozatának megsértésének bizonyulna, és különösen az abban foglaltak szerint a következők megsértésének:

a)  a „szuverén egyenlőség” elve;

b)  az arra vonatkozó kötelezettség, hogy nem avatkoznak be közvetetten vagy közvetlenül semelyik másik ország bel- vagy külügyeibe sem;

13.  ösztönzi az EU-27 tagállamait, hogy javasoljanak kölcsönös megközelítést az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokhoz általában, illetve a biztosítás, a viszontbiztosítás, a pénzügyi szolgáltatások, a gyártás és a gyógyszerek tekintetében, a szabványok és a szabályozók, például a biztosításra és a viszontbiztosításra vonatkozó prudenciális intézkedésekről szóló EU‒USA kétoldalú megállapodásban elfogadott szabványok és szabályozók kölcsönös elismerésén alapulva;

14.  kéri a Bizottságot, hogy a kölcsönös elismerés elvével összhangban sürgősen értékelje a „Cassis de Dijon” ügyben hozott ítélet alkalmazását, ami egy további, rugalmas párhuzamot adna a valódi szabadkereskedelemhez, valóban minimális vámjellegű és nem vámjellegű akadályokkal, vagy azok nélkül;

15.  elutasítja a Bizottság bármely arra irányuló kísérletét, hogy az EUB joghatóságát az Egyesült Királyságra kényszerítse az átmeneti időszak alatt vagy az után, különösen a kilépés után hozott ítéletek alkalmazása tekintetében;

16.  megismétli, hogy amennyiben a kilépés részeként nem állapodnak meg máshogy, nincs arra jogi kötelezettség, hogy az Egyesült Királyság egyszeri pénzügyi hozzájárulást fizessen vagy folytassa a többéves pénzügyi tervhez való tagsági hozzájárulást a kilépés után, mivel az Európai Uniót létrehozó szerződések attól a naptól kezdve már nem alkalmazandók; megállapítja, hogy a Lordok Háza különbizottságának következtetése szerint „valamennyi uniós jogszabály – köztük a jelenlegi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó rendelkezések és a közbeszerzési mechanizmusok – hatálya megszűnik, és az Egyesült Királyságnak nem lesz jogilag érvényesíthető kötelezettsége semmiféle pénzügyi hozzájárulás megtételére”;

17.  hangsúlyozza, hogy ha a Bizottság fenntartja, hogy a költségvetési kötelezettségvállalások arra kötelezik az Egyesült Királyságot, mint az EU nettó befizetője, hogy továbbra is fizessen a többéves pénzügyi terv fennmaradó részére, akkor az a kötelezettség is fennáll, hogy abból a költségvetésből a nettó haszonélvezők is kapjanak kifizetést; megjegyzi, hogy máskülönben, amennyiben az EU felbomlik, a nettó befizetők jelentős összegű pénzösszeget nem vennének igénybe;

18.  elítéli az EU közös halászati politikáját, és felhívja az EU-27 államokat a nemzetközi jog (UNCLOS) tiszteletben tartására az Egyesült Királyság teljes 200 tengeri mérföldnyi kizárólagos gazdasági övezetének a brexit utáni végrehajtását illetően; követeli, hogy az EU törekedjen háromoldalú (EU-Egyesült Királyság-Norvégia) megbeszélések indítására a maximális fenntartható hozam méltányos elosztásának meghatározása érdekében 2019 márciusától; elutasítja az Egyesült Királyság brexit utáni szuverenitásának aláásására irányuló kísérleteket, amelyek során indokolatlan kereskedelmi akadályokkal fenyegetnek az Egyesült Királyságban fogott halat és az ott előállított halászati termékeket illetően, mivel ezek mind a kkv-kat, mind a nagyvállalatokat károsíthatják szerte Európában;

o

o    o

19.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.

 

Utolsó frissítés: 2018. március 12.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat