ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a szíriai helyzetről
12.3.2018 - (2018/2626(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Fabio Massimo Castaldo, Isabella Adinolfi az EFDD képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini és Sztilianidesz biztos 2018. március 6-i nyilatkozatára a Kelet-Gútában és Szíria egyéb területein uralkodó helyzetről,
– tekintettel a főképviselő által 2018. február 23-án az Unió nevében Szíriáról tett, „Azonnal véget kell vetni a kelet-gútai vérengzéseknek” című nyilatkozatra,
– tekintettel az ENSZ-felhatalmazással rendelkező független nemzetközi vizsgálóbizottság Szíriai Arab Köztársaságról szóló legutóbbi jelentésére,
– tekintettel a Külügyi Tanács 2018. február 26-i következtetéseire,
– tekintettel a főképviselő által 2017. december 21-én az Unió nevében Szíriáról tett nyilatkozatra,
– tekintettel a főképviselő által 2017. november 24-én az Unió nevében a vegyi fegyverek szíriai használatával kapcsolatos vizsgálatról tett nyilatkozatra,
– tekintettel a Federica Mogherini alelnök/főképviselő által a 2018. február 6-i plenáris ülésen a törökországi emberi jogi helyzetről és a szíriai Afrinban tapasztalható helyzetről tett nyilatkozatra;
– tekintettel a Szíriára vonatkozó uniós stratégiára,
– tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataira, köztük a 2401 (2018) sz. és a 2254 (2015) sz. határozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a konfliktus nyolc évét követően a szíriai helyzet tovább romlik, az Iszlám Állam hivatalos legyőzése ellenére; mivel az elmúlt hónapokban több alkalommal különösen aggasztó helyzet alakult ki, különösen Kelet-Gúta, Afrin és Idlib területén;
B. mivel Kelet-Gútát, a szíriai főváros, Damaszkusz egyik külvárosát, amely közel 400.000 embernek ad otthont és többnyire a lázadó erők irányítása alatt áll, az elmúlt hetek során Basar al-Aszad elnök kormánya ostrom alá vette és heves támadást intézett ellene, amely több mint 800 halálos áldozattal és több ezer sérülttel járt; mivel ezen támadások során az Aszad-kormány állítólag vegyi fegyvereket vetett be, mert egy, a Szír-Amerikai Orvosi Társaság Egyesülete által támogatott kórházban kezelt számos betegen olyan tünetek jelentkeztek, amelyek a vegyi anyagoknak való kitettségre utalnak; mivel a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) azonnal vizsgálatot indított a támadással kapcsolatban;
C. mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2018. február 25-én egyhangúlag elfogadta a szíriai humanitárius helyzetről szóló 2401 sz. ENSZ BT-határozatot, amely felszólít a harcok azonnali beszüntetésére, és legalább 30 napig tartó humanitárius fegyverszünetre a humanitárius segélyek biztonságos, akadálytalan célba juttatása, valamint a sürgős orvosi ellátásra szoruló polgári lakosság mielőbbi orvosi evakuálása érdekében; mivel Vladimir Putyin orosz elnök az összecsapások napi ötórás szüneteltetésére hívott fel az ostrom alatt álló területeken;
D. mivel a kelet-gútai fegyveres csapatok az ENSZ Biztonsági Tanácsának ígéretet tettek arraaz ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy 2401 sz. határozatában foglaltakat tiszteletben tartják és elfogadják a fegyverszünetet, ám a másik oldalon az Aszad-kormány nem tett ilyen kötelezettségvállalást; mivel mostanáig nem történt előrelépés a helyszínen a tűzszünet végrehajtása érdekében, mivel az Aszad-kormány folytatja az offenzívát, egyértelműen megsértve a 2401 sz. ENSZ BT-határozatot;
E. mivel 2018. március 5-én hétfőn, az első alkalommal 2018. február 14. óta az Egyesült Nemzetek Szervezetének (a Vöröskereszt Bizottságával és a Szíriai Arab Vörös Félhold Bizottsággal közös) humanitárius konvoj engedélyt kapott a belépésre Kelet-Gútába; mivel az engedély ellenére a szíriai hatóságok eltávolították az egészségügyi és gyógyászati eszközök egy részét, és a kormányzati erők folyamatos tüzérségi támadása lehetetlenné tette a szállítást, mivel a konvoj 46 tehergépkocsijából 15 nem volt képes teljes mértékben kirakodni az alapvető fontosságú humanitárius szállítmányt; mivel az ENSZ és partnerei ezért kénytelenek voltak sürgősen evakuálni humanitárius munkatársaikat;
F. mivel Aszad kelet-gútai fellépése csak a legutóbbi példája annak a stratégiának, amelyet Szíria más, többségében az ellenzék által ellenőrzött területein már alkalmazott, elsöprő, a polgári lakosság életét lehetetlenné tevő támadások révén, amelyek megsemmisítik a kórházakat, az iskolákat, a mecsetekez és az infrastruktúrát annak érdekében, hogy a felkelők feladják a küzdelmet, valamint a civilek együttműködjenek a kormánnyal;
G. mivel ugyanakkor Idlib kormányzóságban újra fellángolt az erőszak, mert az Aszad-kormány és Oroszország intenzívebbé tették a bombázásokat, és a földön harcoló különböző felek is összecsaptak, ami humanitárius katasztrófához és a belső menekültek számának jelentős növekedéséhez vezetett, és a hírek szerint 250 000 polgári személy menekül a harcok elől;
H. mivel Törökország bejelentette, hogy táborokat fog létrehozni 170 000 szíriai menekült letelepítése érdekében kilenc helyszínen a szíriai Idlib és Afrín közelében, valamint keletebbre, az Ankara által uralt észak-szíriai területen;
I. mivel január 20-án Törökország elindította az „Olívaág” műveletet a kurdok és a szíriai demokratikus erők ellen, amelyeket a Kurd Népi Védelmi Egységek vezetnek Afrín körzetében; mivel a szíriai emberi jogi megfigyelőcsoport szerint legalább 149 polgári személy halt meg a török erők által elkövetett bombázások és tüzérségi támadások során, és több százan megsérültek;
J. mivel Törökország szíriai műveleteinek következtében több tízezren kényszerültek elhagyni lakhelyüket Afrín kurdok által ellenőrzött enklávéjában, és nyugtalanító hírek érkeztek az afríni civil áldozatokról, kínzásról és csonkításokról; mivel 2018. március 4. óta 306 afríni faluból 100-at elfoglaltak, és Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentéseiből arra lehet következtetni, hogy Törökországnak egyértelmű szándéka az offenzíva folytatása és a behatolás Közép-Afrínba; míg az ENSZ BT 2401 sz. határozatának elfogadása óta a beszámolók szerint Afrínban intenzívebbé váltak a török fegyveres erők támadásai;
K. mivel az ENSZ által vezetett genfi tárgyalások holtpontra jutottak, és az asztanai folyamat során kijelölt dezeszkalációs területeket, amelyekről 2017 szeptemberében megállapodás született, nem vezették be; mivel az ENSZ égisze alatt a Szírián belül folytatott tárgyalásokon elért hiteles politikai megállapodás továbbra is az egyetlen lehetőség a békés jövő megvalósítására Szíriában;
L. mivel az ENSZ BT 2017 novemberében nem újította meg az ENSZ–OPCW közös vizsgálati mechanizmust, miután Oroszország élt vétójogával, és januárban saját határozattervezetre tett javaslatot egy vegyi fegyverekre vonatkozó vizsgálatról, amelyet azonban nem terjesztett elő szavazásra;
M. mivel jelenleg 257 szíriai személy és 67 szíriai szervezet ellen vannak érvényben európai szankciók; mivel az intézkedések 2018. június 1-ig vannak érvényben;
N. mivel a Szíria és a régió jövőjének támogatásáról szóló második miniszteri konferencia (2. brüsszeli konferencia) 2018. április 24–25-én Brüsszelben kerül megrendezésre; mivel a 2017. évi brüsszeli konferencia során 5,6 milliárd EUR értékű történelmi jelentőségű vállalás született; mivel e vállalások kétharmada az Unióból és a tagállamokból származik;
O. mivel az Unió és tagállamai a szíriai válságra adott nemzetközi válasz fő adományozói, több mint 10 milliárd EUR értékben mozgósítva a humanitárius, fejlesztési, gazdasági és stabilizációs támogatást a szíriaiak számára Szíriában és a szomszédos országokban a konfliktus kezdete óta;
1. rendkívül aggódik a szíriai helyzet további romlása és különösen az erőszak terjedése miatt az ország számos részén, így Kelet-Gúta, Afrín és Idlib esetében, amelyek a nyolc éve tartó konfliktus csupán legutóbbi színterei, amely konfliktus következménye eddig több mint 400 000 haláleset, több mint 6 millió belső menekült és 5 millió menekült;
2. üdvözli az ENSZ BT 2401 sz. határozatának egyhangú elfogadását, amely elengedhetetlen lépés az oly szükséges humanitárius segítségnyújtás megvalósítása felé, de sajnálattal állapítja meg, hogy az azonnali tűzszünetre való felhívás ellenére Kelet-Gútában, valamint Afrínban és Szíria egyéb területein még mindig zajlanak összecsapások; határozottan elítéli az Aszad-kormány jelenleg folyó offenzíváját Kelet-Gúta területén, amely teljes mértékben megsérti a 2401 sz. tanácsi határozatot, valamint Törökország illegális beavatkozását Észak-Szíriában;
3. sürgeti valamennyi felet, hogy késedelem nélkül hajtsa végre az ENSZ BT 2401 sz. határozatát, és biztosítsa a humanitárius konvojok biztonságos és akadálytalan eljutását különösen az ostromlott területekre, hogy a humanitárius segítségnyújtás semlegességének elvével összhangban célba juttathassák az alapvető fontosságú szállítmányokat, beleértve az egészségügyi és gyógyászati eszközöket is, minden rászoruló számára;
4. emlékezteti a konfliktusban részt vevő valamennyi felet arra, hogy a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok alapján fennálló kötelezettségük a polgári lakosság és a polgári infrastruktúrák mindenkori védelme, valamint arra az alapvető felelősségükre, hogy biztosítsák minden humanitárius szervezet, személyzet, létesítmény és a segítségnyújtás egyéb eszközeinek szükséges védelmét; határozottan elítéli azon ostromló taktikák használatát, amelyek kiéheztetik a szíriai polgári lakosságot és megakadályozzák a humanitárius segítség célhoz jutását, valamint a kórházak és más polgári infrastruktúrák szándékos célba vételét; felhívja az Aszad-kormányt, hogy a 2401 sz. ENSZ BT-határozattal összhangban azonnal hagyjon fel a kelet-gútai offenzívával, és biztosítson teljes körű hozzáférést a humanitárius konvojok számára úgy, hogy azokat nem akadályozza, korlátozza vagy késlelteti, mint ahogy az ENSZ 2018. március 5-i konvojával tette;
5. üdvözli az OPCW vizsgálatát a Kelet-Gútában állítólagosan bevetett vegyi fegyverekkel kapcsolatban; sajnálja, hogy 2017 novemberében nem került meghosszabbításra a közös vizsgálati mechanizmus mandátuma, és felkéri az ENSZ BT valamennyi tagját, hogy állapodjanak meg egy olyan új független vizsgálati mechanizmusról, amely pártatlan, független és szakmai módon működhetne; tudomásul veszi a „Nemzetközi partnerség a vegyi fegyverek bevetésének büntetlensége ellen” nevű francia kezdeményezést; határozottan elítéli a vegyi fegyverek bármiféle bevetését;
6. újólag megerősíti, hogy a konfliktus kizárólag politikai úton oldható meg, az ENSZ által irányított genfi folyamat keretében és az ENSZ BT 2254 sz. határozatával összhangban; felhívja Staffan de Misturát, az ENSZ szíriai különmegbízottját, hogy kettőzze meg erőfeszítéseit a jelenleg holtpontra jutott tárgyalások újraindítására; úgy véli, hogy az asztanai tárgyalások elősegíthetik a Genfben folytatott, fenntartható Szírián belüli tárgyalások előrehaladását, de tudomásul veszik, hogy az asztanai folyamat során 2017 szeptemberében kijelölt dezeszkalációs területek nem kerültek bevezetésre;
7. felhívja a Szíriával foglalkozó asztanai folyamatért garanciát vállaló három felet, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy hatékonyan nyomon kövessék a dezeszkalációs zónák létrehozását az asztanai megállapodás szerint, és elősegítsék a tűzszünet végrehajtását az ENSZ BT 2401 sz. határozatában foglaltaknak megfelelően; továbbá felhívja a nemzetközi és regionális szereplőket, hogy jóhiszeműen járjanak el, és tegyenek meg minden tőlük telhetőt a konfliktus politikai megoldásának elősegítése érdekében, kerülve az olyan lépéseket, amelyek csökkenthetik annak esélyét;
8. felszólítja Törökországot, hogy tartsa tiszteletben az ENSZ BT 2401 sz. határozatát, és haladéktalanul tartsa be a határozatban előírt 30 napos tűzszüneti megállapodást, végleg megállítva az Afrínban és egyéb szíriai területeken folytatott illegális offenzívát; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljon nyomást Erdogan elnökre e tekintetben, mivel az „Olívaág” műveletnek nincs érvényes jogalapja, hisz valódi geopolitikai célkitűzése nem a terrorizmus elleni küzdelem vagy Törökország határvonalának védelme, hanem egy de facto független kurd állam létrehozásának megakadályozása Észak-Szíriában;
9. megdöbbenésének ad hangot az ENSZ Szíriával foglalkozó vizsgálóbizottságának jelentését illetően, amely az erőszakos cselekmények rohamos emelkedéséről számol be 2017 júliusa és 2018 januárja között; a leghatározottabban elítéli a Szíriában az Aszad-kormány és más szereplők által rendszeresen elkövetett jogsértéseket, és osztja a jelentés aggodalmát a konfliktusban részt vevő valamennyi fél által elkövetett bűncselekmények és jogsértések elkövetői elszámoltathatóságának hiánya, valamint teljes büntetlensége miatt, ideértve a vegyi fegyverek állítólagos használatát is; felhívja az Európai Tanácsot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést és használjanak fel minden rendelkezésükre álló eszközt annak biztosítására, hogy ne legyen lehetőség a büntetlenségre, valamint azért, hogy a háborús bűncselekményekért, az emberi jogok megsértéséért és a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért felelős személyeket felelősségre vonják és szankcionálják;
10. emlékezteti az Aszad-kormányt és a többi felet, hogy még a terrorizmus elleni küzdelem keretében sem indokolt a polgári lakosság kollektív büntetésének alkalmazása ostromok, éheztetés, megkülönböztetés nélküli bombázás és tüzérségi támadások révén, valamint az orvosi és humanitárius segítségnyújtás megtagadása révén, továbbá arra, hogy az ilyen cselekedetek háborús bűncselekményeknek minősülnek; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy támogassa, és maga is teljes mértékben támogatja a Gúta, Afrín és Idlib területén elkövetett jogsértések ENSZ általi független kivizsgálásának elindítását;
11. üdvözli, hogy az április 24–25-én megrendezésre kerülő Brüsszel II. konferencia – amelynek az EU ad otthont – fontos lépést fog jelenteni a szíriai konfliktus nemzetközi napirenden való tartása érdekében;
emlékeztet arra, hogy a konferencia célja, hogy politikai támogatást nyújtson a genfi folyamathoz és a szíriai megbékéléshez, valamint a rászorulók és a szíriai menekülteket befogadó országok számára nyújtott gazdasági támogatáshoz;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU tagállamainak kormányai és parlamentjei, az Egyesült Nemzetek Szervezete és a konfliktusban érintett valamennyi fél számára, valamint biztosítsa e szöveg arab nyelvre történő lefordítását;