ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a szíriai helyzetről
12.3.2018 - (2018/2626(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Charles Tannock, Karol Karski, Monica Macovei, Ruža Tomašić, Raffaele Fitto, Zdzisław Krasnodębski, Pirkko Ruohonen-Lerner, Ryszard Czarnecki, Urszula Krupa, Jan Zahradil, Anna Elżbieta Fotyga, Branislav Škripek, Valdemar Tomaševski az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0139/2018
Az Európai Parlament,
– tekintettel a szíriai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel a Tanács által 2017. április 3-án elfogadott, Szíriára vonatkozó uniós stratégiára,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szíriára vonatkozó határozataira, különösen a 2254. (2015) és 2401. (2018) számú határozatokra,
– tekintettel a szíriai erőszakos elnyomás felelőseivel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló tanácsi határozatokra, köztük a 2016. november 14-i[1], 2017. március 20-i[2] és 2018. február 26-i[3] határozatra,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,
– tekintettel az 1949. évi genfi egyezményre és annak kiegészítő jegyzőkönyveire,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel az ENSZ 1989. évi gyermekjogi egyezményére és a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, 2000. május 25-i fakultatív jegyzőkönyvére,
– tekintettel az ENSZ 1981-ben elfogadott, a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményére,
– tekintettel az ENSZ gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről szóló egyezményére,
– tekintettel a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, 1948. december 9-i ENSZ-egyezményre,
– tekintettel a 2012. júniusi genfi nyilatkozatra,
– tekintettel a „Segítségnyújtás Szíriának és a térségnek” elnevezésű, 2016 februárjában Londonban tartott konferencia következtetéseire,
– tekintettel a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” elnevezésű, 2017. április 4–5-én Brüsszelben tartott konferencia következtetéseire, és a szíriai helyzettel foglalkozó korábbi, Kuvaitban, Berlinben és Helsinkiben megrendezett konferenciákra,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,
– tekintettel a Szíriai Arab Köztársaságban a deeszkalációs zónák létrehozásáról szóló, Irán, Oroszország és Törökország által 2017. május 6-án aláírt megállapodásra;
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a szíriai háború immár hetedik éve tart, a konfliktus következtében több mint 400 000 ember vesztette életét, sok ezren sebesültek meg, 13,5 millióan szorulnak humanitárius segítségnyújtásra, és 5 millióan élnek a szomszédos országokban menekültekként;
B. mivel a háború regionális és világhatalmak fokozatos bekapcsolódásához és mély megosztottsághoz vezetett, valamint szélesebb körben fenyegeti a regionális és nemzetközi biztonságot;
C. mivel a nemzetközi közösség számos, többek között az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében tett erőfeszítései ellenére is sorozatosan kudarcot vallott, azaz nem sikerült sem fenntartható és békés megoldással véget vetni a háborúnak, sem megfelelően kezelni a súlyos humanitárius helyzetet, sem pedig bíróság elé állítani a polgári lakosság ellen elkövetett támadásokért felelős személyeket;
D. mivel Oroszország a nemzetközi színtéren egyike Bassár el-Aszad szíriai elnök legfőbb támogatóinak és a rendszer fennmaradása kulcskérdés Oroszország érdekeinek érvényesítése szempontjából az országban; mivel Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában az el-Aszad elnököt bíráló számos határozatot vétózott meg, és továbbra is katonai támogatást nyújt a szíriai rezsimnek annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség ezt elítéli;
E. mivel 2018. február 24-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadta a 2401. számú határozatot, amely a konfliktusban érintett valamennyi felet felszólítja az ellenségeskedés legalább 30 egymást követő napon át tartó felfüggesztésére annak érdekében, hogy lehetséges legyen a humanitárius segítség eljuttatása, valamint a súlyosan beteg és sebesült emberek egészségügyi evakuálása a Damaszkusz közelében fekvő Kelet-Gútában; mivel a tűzszünet ellenére a tüzérségi támadások és a légicsapások folytatódtak;
F. mivel Kelet-Gútában a támadások a múlt hónapban felerősödtek, és legalább 541 ember vesztette életét; mivel beszámolók szerint mintegy 393 000 polgári lakos rekedt a térségben, amelyet a szíriai kormány 2013 óta tart ostrom alatt; mivel beszámolók szerint a térséget hordóbombákkkal és tüzérségi gránátokkal támadták, és több kórház kénytelen volt beszüntetni működését;
G. mivel a szíriai kormány tagadta, hogy polgári személyeket támadna, és arra hivatkozik, hogy Kelet-Gútát részét felszabadítani igyekszik a „terroristáktól”;
H. mivel 2017 novembere óta a szíriai kormány fokozta Kelet-Gúta ostromát, aminek következtében megbénult az élelmiszer-ellátás, és a térségben rekedt, ötévesnél kisebb gyermekek mintegy 12%-a krónikus alultápláltságban szenved; mivel komoly hiány van az egészségügyi felszerelések tekintetében is, az orvosok a súlyosan sebesülteket érzéstelenítő szerek, intravénásan beadható antibiotikumok vagy steril kötések nélkül kénytelenek ellátni; mivel a humanitárius szervezetek kijelentették, hogy csak akkor küldenek segélymunkásokat, járműveket és eszközöket, ha a bejelentett tűzszünetek már ténylegesen meg is kezdődtek a helyszínen;
I. mivel 2016-ben a szíriai rezsim elutasította a humanitárius segítségnyújtást a becslések szerint 275 000 civil számára Kelet-Aleppóban, azaz nem tett semmit annak érdekében, hogy megvédje az élethez való jog alapvető emberi jogot;
I. mivel fegyveres ellenzéki csoportok – közöttük az Iszlám Állam/Dáis – ugyancsak válogatás nélkül lőttek lakóterületeket, embereket élő pajzsként használtak, és túlnyomórészt civilek lakta területeket hosszan tartó ostrom alá vettek, ezáltal megakadályozva a humanitárius és orvosi segítségnyújtást;
J. mivel Szíria aláírta a vegyifegyver-tilalmi egyezményt és 2013-ban hozzájárult bejelentett vegyifegyver-készleteinek megsemmisítéséhez, miután Damaszkusz lázadók által ellenőrzött külvárosában a szarin ideggáz bevetésével végrehajtott támadás során több száz ember vesztette életét; mivel a szíriai rezsimet azzal vádolják, hogy a polgárháborúban 2013 óta többször is tiltott vegyi fegyvereket alkalmazott; mivel az ENSZ egyik új jelentése szerint Észak-Korea vegyi fegyverek előállításához használható felszerelést küldött Szíriának;
K. mivel az elmúlt hét évben drámai mértékeket öltött a kínzás, tömeges letartóztatások folynak, és nagy arányban rombolnak le lakott területeket, rengeteg szíriainak el kellett hagynia lakóhelyét, és sokan közülük még távolabbra kényszerültek a létfontosságú humanitárius segítségtől;
L. mivel a konfliktusnak nem lehet katonai megoldása, és nem képzelhető el olyan megalapozott és sikeres békemegállapodás, amelynek értelmében Bassár el-Aszad elnök hatalomban maradhat;
M. mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság valamennyi uniós tagállam által aláírt és ratifikált Római Statútuma rögzíti, hogy a nemzetközi közösség egésze számára legfenyegetőbb bűntettek – különösen a népirtás, az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények – nem maradhatnak büntetlenül;
N. mivel a nemzetközi humanitárius és emberi jogi szabályok tiltják az egyének vagy csoportok elleni fellépést vallási vagy etnikai hovatartozásuk miatt, ahogyan az ellenségeskedésekben részt nem vevő polgári személyek, illetve a konfliktus csapdájába esett emberek számára humanitárius segélyt nyújtók elleni támadásokat is; mivel az ilyen tettek háborús bűnöknek vagy emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek;
O. mivel a szíriai fegyveres erők több tízezer embert, köztük békés aktivistákat, humanitárius munkásokat, ügyvédeket és újságírókat tartóztattak és tartóztatnak jelenleg is le, tüntetnek el erőszakosan, kínoznak meg vagy tesznek ki más kegyetlen bánásmódnak, és haláleseteket okoznak a börtönökben.
P. mivel Szíria tagságát az Arab Ligában megszüntették, mert nem volt képes véget vetni az országban folyó vérontásnak;
1. fenntartás nélkül elítéli a polgári lakosság és az infrastruktúra ellen a szíriai kormányerők és szövetségeseik, közöttük Oroszország által elkövetett megkülönböztetés nélküli támadásokat, amelyek során nem utolsósorban légierőt, tüzérséget, hordóbombákat, kazettás bombákat, vegyi és egyéb nemzetközileg tiltott fegyvereket vetettek be;
2. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy több mint 400 000 ember vesztette életét és több ezren megsérültek a hét éve tartó konfliktus alatt végrehajtott bombázások, tüzérségi csapások és más katonai eszközök bevetése során, milliók kényszerültek lakóhelyük elhagyására, és a sűrűn lakott területek hosszan tartó ostromainak következében a polgári lakosság nem jut élelmiszerhez, vízhez, megfelelő higiénés körülményekhez és egészségügyi ellátáshoz;
3. meggyőződése, hogy a polgári személyek ellen intézett szándékos támadások, a humanitárius segítségtől való megfosztás, a gyújtólövedékek és más tüzérségi eszközök polgári célpontok és infrastruktúra elleni bevetése kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát;
4. felszólít a civil területek bombázásának, valamint a civilek, segélymunkások és orvosi létesítmények ellen intézett megkülönböztetés nélküli támadások azonnali beszüntetésére annak lehetővé tétele érdekében, hogy a legsürgősebb orvosi ellátásra szoruló embereket evakuálni lehessen Kelet-Gútából és más ostromlott térségekből, például Jármúkból, Fúából és Kafrijából; ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi fél hagyjon fel azzal, hogy polgári személyeket megfoszt az alapvető élelmiszerektől és gyógyszerektől, mivel az ilyen cselekmények ellentétesek a nemzetközi joggal;
5. emlékezteti valamennyi felet, hogy a kórházakat és az orvosi személyzetet kifejezetten védi a nemzetközi humanitárius jog, és hogy a civilek és a polgári infrastruktúra ellen irányuló szándékos támadások háborús bűncselekménynek minősülnek;
6. mélységes sajnálatát fejezi ki a háború lezárása érdekében regionális és nemzetközi szinten tett ismételt kísérletek kudarca miatt, és nyomatékosan szorgalmazza megújított és intenzív globális együttműködés kialakítását a konfliktus békés és fenntartható megoldása érdekében;
7. mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ENSZ Biztonsági Tanácsának a konfliktus megszüntetésére irányuló számos határozatát Oroszország megvétózta, és hogy támogatja az Aszad-rezsimet, amely a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra ellen intézett megkülönböztetés nélküli támadások legfőbb felelőse;
8. felszólítja Oroszországot és Iránt, hogy befolyásukat felhasználva győzzék meg a Bassár el-Aszad elnököt és a konfliktusban részt vevő egyéb feleket arról, hogy azonnal állítsák le katonai műveleteiket, és haladéktalanul vegyenek részt az ENSZ vezetésével zajló békefolyamatban;
9. elutasítja, hogy Bassár el-Aszad elnök bármilyen szerepet is betöltsön Szíriában a konfliktust követően;
10. támogatja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt feleljenek tetteikért azok, akik megkülönböztetés nélküli támadásokat intéztek a polgári lakosság ellen, önkényesen visszatartották az éhhalál szélén levőknek szánt humanitárius segélyeket, vegyi fegyvereket vetettek be az ártatlan lakosság ellen, felelősek a kínzásokért és a nemi erőszakért, továbbá a jövőben is fel fog lépni az elszámoltatás lehetősége érdekében Szíriában;
11. támogatja az ENSZ Közgyűlésének 2016 decemberében elfogadott 71/248 sz. határozatát, amely új mechanizmus létrehozására szólít fel a Szíriában a nemzetközi jog szerinti legsúlyosabb bűncselekmények kivizsgálása, valamint az elkövetésükért felelős személyek büntetőeljárás alá vonása érdekében; támogatja továbbá az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának határozatait, amelyek az önkényes fogva tartásokkal és az erőszakos eltüntetésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport felállítására szólítanak fel;
12. továbbra is elkötelezett Szíria egységessége, szuverenitása, területi integritása és függetlensége mellett;
13. maradéktalanul támogatja az ENSZ szíriai különmegbízottja, Staffan de Mistura munkáját, aki a fenntartható békerendezésre irányuló nemzetközi megállapodás elérésére törekszik;
14. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Arab Ligának nem sikerült érvényre juttatnia befolyását a szíriai konfliktus tartós és békés megoldása érdekében;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az ENSZ főtitkárának, az Arab Liga főtitkárának, a Szíriai Arab Köztársaság kormányának és parlamentjének, a Szíriával szomszédos országok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az uniós tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.