ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a szíriai helyzetről
12.3.2018 - (2018/2626(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Marietje Schaake, Beatriz Becerra Basterrechea, Izaskun Bilbao Barandica, Gérard Deprez, Marian Harkin, Ivan Jakovčić, Ilhan Kyuchyuk, Louis Michel, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Pavel Telička, Ivo Vajgl, Hilde Vautmans, Cecilia Wikström az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0139/2018
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Szíriára vonatkozó uniós stratégiáról szóló 2017. május 18-i állásfoglalására[1],
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,
– tekintettel az 1949. évi genfi egyezményre,
tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozataira, különösen a Kelet-Gútában zajló vérengzésekről szóló 2018. február 23-i nyilatkozatára, és a Külügyek Tanácsának 2018. február 26-i ülésére való megérkezését követően tett megjegyzéseire,
– tekintettel a Federica Mogherini alelnök/főképviselő és Sztilianidesz biztos által 2018. február 20-án a szíria Kelet-Gútában és Idlibben uralkodó humanitárius helyzetről és 2018. március 6-án a Kelet-Gútában és Szíria más területein tapasztalható helyzetről tett közös nyilatkozatokra,
– tekintettel a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. május 9-i 2011/273/KKBP tanácsi határozatra[2] és két új miniszternek a szankciójegyzékbe történő felvételéről szóló 2018. február 26-i tanácsi következtetésekre,
tekintettel „A Szíriára vonatkozó uniós stratégia elemei” című, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett 2017. március 14-i közös közleményre (JOIN(2017)0011), valamint a Tanács Szíriáról szóló 2017. április 3-i következtetéseire, amelyek együttesen alkotják a Szíriára vonatkozó új uniós stratégiát;
– tekintettel a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” című konferenciáról a társelnökök által kiadott, 2017. április 5-i nyilatkozatra,
– tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad el-Husszein által az Emberi Jogi Tanács genfi ülésén a szíriai helyzetről tett nyilatkozataira, különösen a 2018. február 26-i és a 2018. március 2-i nyilatkozatára, valamint a hivatalának tevékenységéről és a közelmúltbeli emberi jogi fejleményekről szóló, 2018. március 7-i szóbeli tájékoztatójára,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataira, különösen a humanitárius segítségnyújtás megvalósítása érdekében a szíriai ellenségeskedés 30 napos beszüntetéséről szóló 2401 (2018) sz. határozatra,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Kelet-Gúta egyre romló emberi jogi helyzetéről szóló, 2018. március 5-i határozatára,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a Szíriai Arab Köztársaságban 2011 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelős személyek elleni nyomozást és büntetőeljárás alá vonását segítő nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus létrehozásáról szóló, 2016. december 21-i A-71/248 sz. határozatára,
– tekintettel a Római Statútumra és a Nemzetközi Bíróság alapító okirataira, valamint az ad hoc bíróságokra, beleértve a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszéket, a Ruandai Nemzetközi Törvényszéket és a Libanoni Különleges Bíróságot,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a szíriai helyzet egy rendkívüli humanitárius katasztrófa, és tovább romlik, mivel folytatódnak az erőszakos cselekmények és a támadások; mivel 13 millió embert tartanak nyilván, akik valamilyen humanitárius segélyre szorulnak, közülük 6 millióan gyermekek; mivel 6,1 millió ember belső menekült, és több mint 5 millió a szomszédos régiókban tartózkodó nyilvántartott szíriai menekültek száma; mivel a konfliktus során összesen 400 000 szíriai lakos vesztette életét;
B. mivel 3 millió polgári személy ostromolt területeken él (2017 óta Rakka és Deir-ez-Zor városokban volt a legmagasabb a halálos áldozatok száma); mivel a Szíria északkeleti részén polgári és egészségügyi infrastruktúrákat támadnak, 300 000 civilnek kell Idlibben menedéket kapnia;
C. mivel a háború kitörése óta az EU és tagállamai több mint 10,4 milliárd eurót mobilizáltak a szíriai válságra való válaszlépésként, mind Szírián belül, mind annak térségében, amivel az EU a legnagyobb donorrá vált; mivel az EU ezenkívül jelentős támogatást is nyújtott a menekülteket fogadó szomszédos országoknak és méltatta azokat;
D. mivel a szíriai harcok folytatódnak, valamint Kelet-Gútában és Idlibben folytatódik a szíriai rezsim saját népe elleni katonai offenzívája és bombázása – Oroszország és Irán támogatásával – , több tucat polgári halálesetet okozva; mivel a Szíriában, és különösen Kelet-Gútában fennálló humanitárius helyzetet illetően többször is rendkívül komoly aggodalmak hangzottak el, mivel az elmúlt hetek során a feltételek jelentősen romlottak, ugyanis segélyszállító kötelékeket vettek célba, meggátolva ezzel a segítségre szorulók elérését; mivel jól ismert és dokumentált az olyan terrorista csoportok jelenléte, mint (az al-Kaidához kapcsolódó) Dzsabhat Fatah as-Sam és a Kelet-Gútában tevékenykedő egyéb terrorista szervezetek; mivel ezek a támadások és az a háborús taktika, hogy a lakott területek ostroma révén éheztetik a polgári lakosságot a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértésének minősülnek;
E. mivel korábban számos ostromolt területet jelöltek ki biztonságos területként a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a Szíria más területeiről érkező menekültek számára;
F. mivel a szíriai konfliktus során az Asszád-rezsim és szövetségesei, illetve terrorista csoportok által elkövetett jogsértések között említhetőek a polgári lakosságot célzó, válogatás nélküli támadások és vegyi fegyverek bevetése, törvénytelen kivégzések, kínzások és rossz bánásmód, az erőszakos eltüntetések, a tömeges és önkényes őrizetbe vételek, a kollektív büntetések, az egészségügyi dolgozók elleni támadások, valamint az élelmiszer, a víz és az orvosi segítség megvonása;
G. mivel Törökország 2018. január 20-án elindította az „Olívaág” műveletet az Aleppó tartomány északnyugati részén lévő Afrin kurd körzetében az YPG és YPJ kurd erői ellen, több tízezer ember kényszerült elhagyni lakóhelyét és a humanitárius helyzet gyorsan romlott; mivel emberi jogi csoportok a török katonai és légi erők által elkövetett háborús bűncselekményeket, valamint a nemzetközi humanitárius jog és a genfi egyezmények súlyos megsértését dokumentálták; mivel polgári személyek ezreit válogatás nélkül bombázzák, és a jelentések nem hagyományos fegyverek török csapatok és a szövetséges szíriai iszlám fegyveres csoportok általi használatát fedik fel;
H. mivel az ISIS/Dáis és egyéb dzsihádista mozgalmak atrocitásokat követtek el és súlyosan megsértették a nemzetközi jogot, többek között brutális kivégzések és szexuális erőszak, elrablások, kínzás, erőszakos térítés, valamint nők és lányok rabszolgaságba kényszerítése révén; mivel gyermekeket toboroznak és használnak terrorista tevékenységekhez; mivel komoly aggodalomra ad okot a polgári lakosság emberi pajzsként való használata a szélsőségesek uralta területeken; mivel ezek a cselekedetek háborús bűnöknek, emberiesség elleni bűncselekményeknek és népirtásnak minősülnek;
I. mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának végül sikerült állást foglalnia a szíriai helyzetről a 2401 sz. határozattal, amely a sürgős humanitárius hozzáférés és az egészségügyi evakuálás lehetővé tétele érdekében felszólít az ellenségeskedés „késedelem nélküli” beszüntetésére egy hónapra; mivel Oroszország az elmúlt években 11 ENSZ BT-határozatot megvétózott, és aktív szerepet játszott a határozatok tartalmának korlátozásában;
J. mivel a szíriai rezsim, valamint az orosz és iráni erők nem hajtották végre a 2401. sz. ENSZ BT-határozatban szereplő, Kelet-Gútára vonatkozó tűzszünetet annak ellenére, hogy a Biztonsági Tanács elnöke, az ENSZ BT többi tagja, az ENSZ főtitkára és más nemzetközi szereplők, köztük az EU is többször kérte azt; mivel a hadsereg több fronton haladt előre, és az enklávé keleti oldaláról támadva falvak és farmok felett vette át az irányítást; mivel a katonaság a régió „felszabadítását” ürügyként használja a polgári lakosság megtámadásához;
K. mivel a szíriai rezsim és szövetségesei öt éve bombázzák Kelet-Gútát, a civil lakosságot bombázásoknak, tüzérségi támadásoknak és vegyi fegyverek használatának téve ki, és a jelentések szerint a mérgező gázok több száz haláleset okoztak a térségben; mivel a Kelet-Gútában élő emberek nem jutnak semmilyen támogatáshoz 2018. február 14. óta, amikor az egyetlen konvoj szállítmánya mindössze 7200 személyhez jutott el a térségben élő 400 000 közül; mivel a humanitárius segítségnyújtás támogatása ma már minden eddiginél nagyobb problémát jelent, egy kis pozitív eredményhez vezetett, amikor az ENSZ segélykonvojának végül sikerült március 5-én belépnie Dúma területére, és 27 500 emberhez juttatott el élelmiszert és orvosi felszerelést;
L. mivel ez a segély messze van attól, hogy elérje a Gúta területén élő valamennyi rászorulót, mivel a lakosság nagy része föld alatti menedékbe húzódik, korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem fér hozzá alapvető árukhoz, vízhez és higiéniához; mivel az Asszád-rezsim és szövetségesei továbbra is Szíria egész területén akadályozzák az ENSZ, az EU, a nem kormányzati szervek és más helyi szereplők létfontosságú orvosi, élelmiszer- és humanitárius szállítmányainak célba jutását;
M. mivel a Kelet-Gútában tapasztalt helyzetről szóló további jelentések azt mutatják, hogy az elmúlt hetekben szándékosan folyamatos légicsapásokkal sújtottak kórházakat, iskolákat és piacokat, vagyis olyan helyeket, ahová elsősorban ártatlan civilek járnak; mivel a különmegbízott csapata megállapította, hogy összesen 14 kórházat, 3 egészségügyi központot és 2 mentőautót támadtak meg 2018. február 18. és 22. között; mivel csak pár nappal később, február 25-én, a Sifúnijáról készített jelentések szerint több polgári személynél, köztük gyermekeknél, légzési problémák jelentkeztek a mérgező anyagoknak való kitettség következtében; mivel március 20-án interaktív párbeszédre kerül sor az ENSZ BT keretében a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet főigazgatója és az ENSZ főtitkárhelyettese, Izumi Nakamicu részvételével;
N. mivel az Asszád-rezsim a lakhelyelhagyásra kényszerítés taktikáját alkalmazza a városok és régiók szektariánus összetételének módosítása és a demográfiai változás elérése érdekében; mivel ezeket a taktikákat alkalmazták városokban, többek között a Damaszkusz melletti Daraja és Moadamijet al-Sam városokban és Homsz városának al-Váer negyedében;
O. mivel 2018. február 26-án az EU újabb két miniszterrel – a tájékoztatási miniszterrel és az ipari miniszterrel – egészítette ki a szankciójegyzéket az emberi jogok egyre növekvő számú megsértése miatt Szíriában; mivel a szíriai nemzetbiztonsági iroda vezetője, Ali Mamlouk, aki szintén szerepel az EU szankciójegyzékén, állítólag találkozott az olasz belügyminiszterrel és az olasz Tájékoztatási és Külbiztonsági Ügynökség igazgatójával Rómában, nyilvánvaló megsértve a 2011/273/KKBP tanácsi határozatot;
P. mivel 2017 áprilisában találkozó keretében az Egyesült Királyság további szankciókat javasolt Oroszországgal szemben a Hán Sejkúnban történt halálos vegyi támadást követően; mivel ezt a javaslatot Olaszország megvétózta;
Q. mivel a nemzetközi közösség és az egyes államok kötelessége felelősségre vonni a szíriai konfliktus során elkövetett emberi jogi és humanitárius jogi jogsértésekért felelős személyeket, többek között az egyetemes joghatóság elvének, valamint a nemzeti jogszabályok alkalmazása révén; mivel erre vagy a meglévő nemzeti és nemzetközi jogorvoslati rendszerek – többek között a nemzeti bíróságok és nemzetközi törvényszékek – keretében, vagy a jövőben létrehozandó ad hoc nemzetközi büntetőbíróságok révén kerülhet sor; mivel a személyes büntetőjogi felelősségen felül bizonyos körülmények között az államokkal szemben is eljárás indítható a Nemzetközi Bíróság joghatósága alá tartozó nemzetközi szerződések és egyezmények – köztük a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni 1984. évi egyezmény és a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló 1948. évi egyezmény – szerinti kötelezettségek megsértéséért;
R. mivel a nemzetközi közösség nem nyújtott elegendő támogatást a demokratikus és szekuláris ellenzéknek; mivel a jelenlegi helyzetben gyengül a demokratikus és szekuláris ellenzék, és a polgári lakosság egyrészt a dzsihádista terroristák és az iszlám fundamentalisták, másrészt az Asszád-rezsim támogatói közé szorul;
S. mivel az EU számos alkalommal kimondta, hogy a térség konfliktusait katonai úton nem lehet megoldani, illetve csak egy Szíria által vezetett, az ENSZ égisze alatt zajló inkluzív átmenet képes véget vetni a szíriaiak elfogadhatatlan szenvedéseinek; mivel gyakorlatilag a katonai műveletek határozták meg a szíriai háborút, és oda vezettek, hogy külső szereplők, köztük Oroszország, Irán és Törökország diktálták a feltételeket a helyszínen; mivel a genfi tárgyalások eddig nem hoztak konkrét előrelépést a szíriai válság békés megoldásában, a 2018. január 25-én és 26-án Bécsben tartott 9. fordulót követően sem; mivel 2017. május 4-én Oroszország, Irán és Törökország Kazahsztánban megállapodtak négy dezeszkalációs zóna létrehozásáról, amelyeket a három ország nem tartott be és nem védett meg; mivel a Szíriai Nemzeti Párbeszéd Kongresszusa, amelyre 2018. január 30-én került sor Szocsiban bejelentette egy alkotmánybizottság létrehozását, amelyet nem minden fél fogadott el;
T. mivel a 2018. április 24–25-én megrendezésre kerülő, a Szíria és a régió jövőjének támogatásáról szóló második miniszteri konferencia társelnöki tisztét az alelnök/főképviselő és az ENSZ fogja ellátni; mivel a tavalyi évhez hasonlóan a konferencia célja a nemzetközi közösség Szíriára való összpontosításának fenntartása, az országon belüli és a régióbeli (Libanon, Jordánia és Törökország) válsághoz kapcsolódó valamennyi kritikus (humanitárius, finanszírozási és politikai) kérdés kezelése révén; mivel a nemzetközi közösség támogatása és elkötelezettsége továbbra is elengedhetetlen Szíria és a régió békés jövőjéhez;
U. mivel dicséretre méltók az EU arra irányuló törekvései, hogy humanitárius támogatást nyújtson Szíriának és közreműködjön jövője tervezésében; mivel az EU soha nem nyújthat feltétel nélküli támogatást Szíriának az Asszád és szövetségesei – Oroszország és Irán –által vezetett és ellenőrzött újjáépítéséhez; mivel Asszád, a putyini Oroszország és Irán számára nem szabad megengedni, hogy ne nézzenek szembe beavatkozásaik gazdasági következményeivel; mivel az újjáépítési kötelezettségvállalásoknak a békét és az elszámoltathatóságot kell szolgálniuk;
V. mivel Szíria újjáépítését alulról építkező megközelítésre és a helyi szereplők sikeres szerepvállalására kell alapozni, kizárva ezáltal az ismert terrorista csoportokat;
1. határozottan sajnálja, hogy Szíriában drámaian romlik a helyzet, ami a szíriai rezsim és szövetségesei – Oroszország és Irán – által folytatott, folyamatban lévő offenzívák és fellépések közvetlen eredménye, és amelynek következtében már több mint 400 000 személy vesztette életét, 6,1 millióan kényszerültek lakóhelyüket elhagyni Szírián belül és 5 millióan menekültek el; súlyos aggodalmát fejezi ki az ország számos részén, mint például Kelet-Gútában, Afrinban és Idlibben tapasztalható erőszakos cselekmények miatt;
2. az ENSZ BT 2401. sz. határozatának egyhangú elfogadása ellenére a legnagyobb mértékben elítéli a Kelet-Gútában zajló erőszakot, és sürgősen felhívja valamennyi felet, különösen az Asszád-rezsimet, Oroszországot és Iránt, hogy teljeskörűen és sürgősen hajtsák végre és tartsák tiszteletben ezt a határozatot; emlékezteti Szíria, Oroszország és Irán rezsimjeit, hogy a nemzetközi jog szerint felelősek a Szíriában továbbra is elkövetett gyalázatlan bűncselekményekért, és hogy az ilyen bűncselekményeket elkövetők, legyenek államok vagy egyének, felelősségre lesznek vonva; helyteleníti, hogy Oroszország vétóval élt a támadásokat elítélő és azok kivizsgálására felszólító valamennyi ENSZ BT határozattal szemben;
3. üdvözli, hogy az ENSZ segélykonvojának 2018. március 5-én – 4 hónapon belül először – sikerült elérnie a Kelet-Gútában található Dúmát, de hangsúlyozza, hogy az ilyen szórványos és korlátozott hozzáférés nem elegendő; felhívja a szíriai rezsimet és szövetségeseit, hogy azonnal állítsák meg az erőszakot Kelet-Gútában és Szíria más területein, fejezzék be az ostromokat, szüntessék be a szándékosan túlzott, aránytalan és válogatás nélküli bombázásokat és vegyi támadásokat a polgári lakosság, többek között gyermekek, az evakuált személyeket szállító konvojok, a segélyekkel foglalkozó és az egészségügyi személyzet, valamint a polgári infrastruktúrák, például az iskolák és kórházak ellen;
4. teljes mértékben támogatja a 2401. sz. ENSZ BT-határozat által a konfliktusban részt vevő valamennyi fél számára az ellenségeskedés legalább 30 egymást követő napon keresztül történő megszüntetésére irányuló felhívást; ismételten felhívja valamennyi felet, különösen a szíriai hatóságokat, hogy tartsák magukat a szíriai lakosság védelmére vonatkozó kötelezettségükhöz, és azonnal hagyják abba a polgári lakosság ellen Szíriában elkövetett valamennyi támadást; felhívja a dezeszkalációs területeken való tűzszünet garantálóit, hogy teljesítsék kötelezettségeiket az erőszak és a bűncselekmények megszüntetése, valamint az e zónákba való akadálytalan belépés biztosítása érdekében;
5. ismételten és a leghatározottabban elítéli a konfliktusban részt vevő összes fél, és különösen az Asszád-rezsim erői által szövetségeseik, Oroszország és Irán segítségével, illetve a nem állami fegyveres csoportok, különösen az ISIS/Dáis és a Dzsabhat Fatah as-Sam által elkövetett atrocitásokat és az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog széles körű megsértését; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok nemzetközi jogának megsértéséért felelős személyeket felelősségre kell vonni tetteikért; ismételten hangsúlyozza, hogy az egyetemes joghatóság elve értelmében a nemzeti bíróság büntetőeljárást indíthat a nemzetközi jogot sértő súlyos bűncselekmények ügyében; üdvözli számos tagállam ezen elv alapján tett lépéseit, és arra ösztönzi a többi tagállamot, hogy tegyék ugyanezt; emellett üdvözli a tagállamok azon kezdeményezéseit, hogy a magánszemélyeket a nemzeti jogszabályok értelmében vonják felelősségre; ösztönöz valamennyi tagállamot, hogy a nemzetközi jog súlyos megsértését a nemzeti jog szerinti bűncselekménynek nyilvánítsák; felhívja a tagállamokat, hogy állítsák Szíriát a Nemzetközi Bíróság elé a kínzás elleni egyezmény megsértéséért, amelynek részes fele, annak érdekében, hogy az állami felelősség megállapítása az egyéni büntetőjogi felelősség bírósági meghatározásának közvetett eszközeként történjen egy későbbi szakaszban; sajnálja, hogy továbbra is blokkolják azokat a kísérleteket, hogy a szíriai helyzetet a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalják; megismétli az EU-hoz és tagállamaihoz intézett, arra vonatkozó felhívását, hogy a hasonlóan gondolkodó országokkal szoros együttműködésben mérlegeljék egy, a szíriai háborús bűncselekményeket kivizsgáló törvényszék létrehozását;
6. továbbra is meggyőződése, hogy az elkövetett bűncselekmények elszámoltatása nélkül nem jöhet létre Szíriában hatékony konfliktusrendezés, sem tartós béke; támogatja az ENSZ által létrehozott független nemzetközi vizsgálóbizottság munkáját, amelynek célja, hogy átfogó független vizsgálatokat folytasson a Szíriában elkövetett jogsértésekről, többek között a vegyi fegyverek használatáról; üdvözli a Szíriai Arab Köztársaságban 2011 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelősök elleni nyomozást és büntetőeljárás alá vonását segítő nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus létrehozását; sajnálja, hogy e mechanizmus finanszírozása még nem teljes körű; felhív minden tagállamot, hogy teljesítsék az e tekintetben tett kötelezettségvállalásaikat; úgy véli, hogy az EU-nak is nagyobb közvetlen hozzájárulást kell tennie a mechanizmushoz;
7. hangsúlyozza a nem kormányzati szervezetek, valamint a helyi és nemzetközi civil társadalmi szervezetek döntő szerepét a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és más jogsértések – többek között a kulturális örökség megsemmisítése –, bizonyítékának digitális eszközökkel is történő dokumentálásában; felszólítja az EU-t, hogy aktívan keresse és megfelelően finanszírozza az ilyen szervezeteket;
8. nagyra becsüli a humanitárius segélymunkások erőfeszítéseit, akik várva várt segítséget, élelmet, vizet és gyógyszereket juttatnak el azokhoz, akik nem tudnak szabadulni a konfliktusból, és ismét sürgeti a konfliktus valamennyi résztvevőjét, hogy biztosítsák a humanitárius szervezetek számára, hogy biztonságos és akadálytalan módon eljuthassanak a háborútól szenvedő polgári lakossághoz; sajnálatosnak tartja a nemzetközi segélyszervezeteken belül elkövetett szexuális zaklatás és kötelezettségszegés különböző eseteit, beleértve a szíriai menekültek szexuális kizsákmányolását az ENSZ nevében támogatást nyújtó személyek és jól ismert nemzetközi szervezetek által;
9. újólag megerősíti az ENSZ által vezetett genfi folyamat elsőbbségét, és támogatja az ENSZ szíriai különmegbízottja, Staffan de Mistura erőfeszítéseit, hogy az ENSZ BT 2254. sz. határozatával összhangban valódi és inkluzív politikai átmenetet érjen el, amelyet valamennyi szíriai fél tárgyal, valamint a kulcsfontosságú nemzetközi és regionális szereplők is támogatnak; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy politikai megoldást találjanak a konfliktusra;
10. felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy tegyen meg minden erőfeszítést az ENSZ közvetítésével zajló béketárgyalások újjáélesztése érdekében, és követeljen aktívabb szerepet ezekben a tárgyalásokban, felhasználva az EU pénzügyi képességeit és hajlandóságát arra, hogy jelentős erőforrásokat bocsásson rendelkezésre Szíria újjáépítésére; sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy a szíriai nép jövőjére irányuló törekvéseibe jobban vonja be és támogassa tevékenyen a szíriai civil társadalmat, valamint azokat, akik demokratikus, pluralista és inkluzív Szíriát akarnak, kezdve a 2018. április 24–25-én tartandó második brüsszeli konferenciával; bátorítja az alelnököt/főképviselőt, hogy működjön együtt a szíriai néppel a Szíria különböző régióira vonatkozó helyi újjáépítési stratégiák kialakítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az EU-nak minden lehetőséget meg kell fontolnia a nemzetközi partnereivel való együttműködésre, ideértve segélycsomagok ledobását és repüléstilalmi övezetek létrehozását is;
11. üdvözli, hogy az EU otthont ad a második brüsszeli konferenciának azzal a céllal, hogy kifejezze és gyakorlatba ültesse a nemzetközi közösség teljes politikai és gazdasági támogatását a rászoruló szíriaiakat célzó genfi folyamathoz és a szíriai menekülteket fogadó országok számára; óva int bármely újjáépítési erőfeszítés megkezdésétől az ENSZ által tárgyalt, az összes fél részvételével létrejött politikai megállapodás előtt; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy a konferenciába teljesebb mértékben vonja be a civil társadalmi szervezeteket;
12. hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú a gyermekek védelme és az oktatáshoz való hozzáférésük, többek között a szomszédos országokban lévő menekült gyermekek számára, valamint e traumát elszenvedett gyermekek pszichológiai rehabilitációjának támogatása; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy tegyen eleget a Szíriának és a szomszédos országoknak juttatandó humanitárius támogatás terén még nem teljesített vállalásainak;
13. felhívja a tagállamokat, hogy határozottabban kötelezzék el magukat a felelősségmegosztás mellett és a gyakorlatban is valósítsák azt meg, lehetővé téve a szíriai háborús övezeteket elhagyó menekültek számára, hogy az áttelepítési és humanitárius befogadási rendszerek révén a közvetlenül szomszédos régiókon túl találjanak védelmet; aggodalmát fejezi ki a Szíriával szomszédos országokban növekvő menekültellenes hangulat miatt; ismételten hangsúlyozza, hogy egyetlen menekültet sem szabad akarata ellenére vagy a harcban álló felekkel kötött érdekmegállapodások részeként visszaküldeni Szíriába;
14. üdvözli a Szíriával szembeni uniós korlátozó intézkedések legutóbbi felülvizsgálatát, amely során két személlyel egészítették ki az ország polgári lakosságának elnyomásáért felelős személyek jegyzékét; aggodalmát fejezi ki a szíriai nemzetbiztonsági iroda vezetője által nemrégiben Rómában tett látogatással kapcsolatban, hogy az olasz belügyminiszterrel és az olasz Tájékoztatási és Külbiztonsági Ügynökség igazgatójával úgynevezett biztonsági megbeszéléseket tartsanak, az uniós szankciójegyzéket nyilvánvalóan megsértve; felhívja az olasz hatóságokat és az alelnököt/főképviselőt, hogy a lehető leghatározottabban ítéljék el ezt a látogatást; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy azonnal indítson vizsgálatot azon körülményekről, amelyek révén ez a helyzet létrejöhetett; felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a 2011/273/KKBP tanácsi határozatot; további szankciók kivetésére szólít fel Oroszországgal és Iránnal szemben a Kelet-Gútában, valamint Szíria többi részén a polgári lakosság ellen elkövetett célzott és szándékos fellépésüket következtében;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az uniós tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az ENSZ-nek, a Szíriát támogató nemzetközi csoport tagjainak, valamint a szíriai konfliktusban érintett összes félnek, továbbá gondoskodjon e szöveg arabra fordításáról.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0227.
- [2] HL L 121., 2011.4.4., 11. o.