ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a vállalati társadalmi felelősségvállalásról

12.3.2018 - (2018/2633(RSP))

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

David Casa a PPE képviselőcsoport nevében

B8-0155/2018

Az Európai Parlament állásfoglalása a vállalati társadalmi felelősségvállalásról

(2018/2633(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 9., 151. és 152. cikkére, 153. cikkének (1) és (2) bekezdésére és 173. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14., 27. és 30. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió egy rendkívül versenyképes szociális piacgazdaságon alapul, amely a teljes foglalkoztatásra és a társadalmi haladásra törekszik;

B.  mivel a jelentős ipari változások hatással lehetnek az általuk érintett munkavállalókra és régiókra;

C.  mivel a tagállamoknak és az Európai Uniónak törekedniük kell arra, hogy összehangolt stratégiákat dolgozzanak ki az Európai Unió Szerződésekben meghatározott célkitűzéseinek elérése érdekében;

D.  mivel az uniós és a nemzeti jog szerinti jogi kötelezettségeket és eszközöket a vállalati társadalmi felelősségvállalás elvével összhangban végrehajtott önkéntes fellépés kísérheti;

E.  mivel nőtt a vállalati társadalmi felelősség elvét alkalmazó uniós vállalatok száma, ami azt mutatja, hogy egyre jobban tudatosulnak annak előnyei;

1.  emlékeztet arra, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás önkéntes, és magában foglalja a vállalatok által az uniós és nemzeti jogi keretekben foglaltakon túlmenően a társadalmi és környezeti problémák kezelésére hozott intézkedéseket;

2.  azon a véleményen van, hogy az európai munkahelyek védelme és létrehozása érdekében a tagállamoknak megfelelő feltételeket kell teremteniük az európai üzleti ágazat számára annak érdekében, hogy valamennyi európai régióban vonzzák és fenntartsák a vállalkozásokat; emlékeztet arra, hogy mind az európai, mind a nemzeti foglalkoztatási és növekedési stratégiák célja a foglalkoztatás és az intelligens, fenntartható és hosszú távú növekedés megteremtése;

3.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kísérjék figyelemmel a munkaerőpiaci fejleményeket, és hozzanak megelőző intézkedéseket az európai munkavállalók foglalkoztathatóságának szakmai pályafutásuk során való fenntartása érdekében;

4.  emlékeztet az olyan európai eszközök rendelkezésre állására, mint az Európai Szociális Alap és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap;

5.  hangsúlyozza, hogy jobb koordinációra van szükség az oktatási és képzési tantervek és a változó munkaerőpiaci igények között; ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az IKT és a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (STEM) terén nyújtott képzést és oktatást annak érdekében, hogy mind a jelenlegi, mind a jövőbeli munkavállalók rendelkezzenek a megfelelő digitális készségekkel;

6.  ösztönzi a műszaki szakismeretek fejlesztését, különösen a feldolgozóipar tekintetében; ezért felhív a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek fejlesztésére és bővítésére, és hangsúlyozza, hogy szükség van a szakképzett műszaki dolgozók fontosságának elismerésére;

7.  felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a vállalkozásokat arra, hogy alkalmazottaik számára képzési lehetőségeket alakítsanak ki, amelyeket azok szakmai pályafutásuk során igénybe vehetnek, különös tekintettel az idősebb munkavállalókra;

8.  határozottan elítéli azokat a gyakorlatokat, amelyek révén a vállalatok csak korlátozott ideig telepednek egy adott régióban, mely időszak alatt letelepedési juttatásokra jogosultak;

9.  emlékeztet arra, hogy a szociális dömping az uniós előírások és szabályok megsértésének egyik lehetséges következménye;

10.  kiemeli, hogy a regionális állami támogatás egyik végső célja az új munkahelyek fenntartása és létrehozása valamennyi régióban;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy ellenőrizze, hogy a tagállamok megfelelően használják-e az európai alapokat az Európa 2020 stratégia és az Unió egészében megvalósítandó társadalmi kohézió céljainak elérése érdekében;

12.  hangsúlyozza, hogy az üzleti szektor is felelős a 2020. évi stratégiai célok megvalósításáért; arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás filozófiájának jegyében végzett tevékenységeiket terjesszék ki ipari bázisukon túl is, valamint hogy vegyék figyelembe azon régiók hosszú távú stabilitását és növekedését, ahol letelepedtek;

13.  hangsúlyozza, hogy azokban az esetekben, amikor nem kerülhető el a szerkezetátalakítás, a vállalatoknak meg kell felelniük az uniós és a nemzeti jog szerinti jogi kötelezettségeiknek, előtérbe helyezve a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt, valamint a szociális partnerek által előterjesztett alternatívák áttekintését;

14.  olyan helyi párbeszédre szólít fel, amelyben valamennyi érdekelt fél részt vesz annak érdekében, hogy szerkezetátalakítás esetén a lehető legjobb megoldásokat megvitassák;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.