Eljárás : 2018/2633(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0158/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0158/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 15/03/2018 - 10.14
CRE 15/03/2018 - 10.14

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 279kWORD 54k
12.3.2018
PE616.104v01-00
 
B8-0158/2018

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a vállalati társadalmi felelősségvállalásról (2018/2633(RSP))


Patrick Le Hyaric, Lola Sánchez Caldentey, Merja Kyllönen, Neoklis Sylikiotis, Takis Hadjigeorgiou, Marina Albiol Guzmán, Paloma López Bermejo, Barbara Spinelli, Younous Omarjee, Ángela Vallina a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a vállalati társadalmi felelősségvállalásról (2018/2633(RSP))  
B8-0158/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen annak 6., 9., 151. és 152. cikkére, 153. cikkének (1) és (2) bekezdésére, 173. cikkére és 174. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ a gazdasági, társadalmi és területi kohézió különösen az ipari átalakulás által érintett területeken való erősítéséről szóló 174. cikkére,

–  tekintettel a felülvizsgált Európai Szociális Chartára,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14., 27. és 30. cikkére,

–  tekintettel „Az európai újraiparosítási politika szükségessége a közelmúltbeli Caterpillar- és Alstom-ügy fényében” című, 2016. október 5-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az európai unióbeli szociális dömpingről szóló, 2016. szeptember 14-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, különösen annak a gazdasági és szociális jogokról szóló 22., illetve a munkavállaláshoz való jogról szóló 23. cikkére,

–  tekintettel a szociális jogok európai pilléréről szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszaka kapcsán a Tanácshoz intézett, 2016. július 7-i ajánlására(4),

–  tekintettel az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló, 2014. november 25-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló, a Bizottságnak címzett ajánlásokat tartalmazó, 2013. január 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az acéliparról, valamint az Unióban tevékenykedő vállalatok szerkezetalakításáról, áttelepítéséről és bezárásáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az OECD multinacionális vállalatok számára szóló iránymutatásaira,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) multinacionális vállalatokról és szociálpolitikáról szóló háromoldalú nyilatkozatára,

–  tekintettel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel egyre-másra zárnak be gyárak és bocsátanak el munkavállalókat az EU egészében, miközben a gazdasági növekedés visszaáll, és a részvények értéke a maximumon van; mivel még mindig előfordul, hogy az Unión belüli tevékenységeket olcsóbb munkaerőt biztosító országokba helyezik át (lásd Carrefour, Embraco, Kingfisher, Castorama, Brico Dépôt), és ehhez olykor még a munkahelyüket elvesztők aktív segítségét is igénybe veszik;

B.  mivel a vállalatok szerkezetátalakítása – amelyet a részvényesek nyereségének maximalizálása ösztönöz – tömeges elbocsátásokhoz vezet, gyakran a már eleve gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő régiókban, amelyre példa a Siemens azon döntése, hogy németországi és hollandiai gyárait bezárta, ami több mint 4400 munkahely elvesztését eredményezte, miközben e vállalatok támogatásokban és segélyekben részesülnek az érintett tagállamokban;

C.  mivel a brazil multinacionális cég, az Embraco bejelentette, hogy bezárja az olaszországi Torinó közelében lévő telepét, és azt Szlovákiába költözteti át, ahol várakozása szerint állami támogatások és a strukturális alapok kifizetései révén jelentős gazdasági és adózási előnyökre tehet szert; mivel az Embraco nincs válságban, és 500 magasan képzett munkavállalót nem anyagi okokból bocsátanak el, és még el is várják tőlük, hogy betanítsák a szlovák munkavállalókat;

D.  mivel a Kingfisher egyesült királyságbeli cég bejelentette, hogy számviteli osztályát Lengyelországba helyezi ki, és hogy franciaországi leányvállalataitól, a Castoramától és a Brico Dépôt-tól 446 munkavállalót bocsát el; mivel e francia munkavállalókat arra kérték fel, hogy mielőtt elbocsátják őket, tanítsák be lengyel utódaikat;

E.  mivel a globalizáció új globális termelési értéklánc rendszereket vezetett be, ami az üzleti szereplők közötti versengés felerősödéséhez vezetett; mivel az ipari termékek tisztességes kereskedelmének tiszteletben kell tartania a munkavállalói jogokat, a környezetvédelmi szabályokat és az egyéb szociális és adózási normákat;

F.  mivel a társadalmi, környezeti és adózási dömping nem fogadható el sem az EU-n belül, sem a külső partnerekkel folytatott kereskedelmi kapcsolatainkban;

G.  mivel – amint arra a Carrefour is példa – az új fogyasztási modellek tömeges elbocsátásokhoz vezethetnek a kiskereskedelmi ágazatban vagy a szolgáltatások területén, csakúgy, mint a bankszektorban, ahol sok leépítést jelentettek be;

H.  mivel a vállalati társadalmi felelősségvállalás azt jelenti, hogy a vállalatok felelősséget vállalnak a társadalomra gyakorolt hatásukért; mivel az európai vállalkozásoknak az európai vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó szabványokat kell alkalmazniuk a munka és a döntéshozatali folyamatok szervezése során;

I.  mivel a szerkezetátalakítás által érintett vállalatok felelősek azért, hogy a társadalmi párbeszédet a szerkezetátalakítási folyamatok középpontjába helyezzék, és ezeknek a vállalatoknak társadalmilag felelősséget vállalva kell eljárniuk, mivel a tapasztalat azt mutatta, hogy a társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható szerkezetátalakítás sosem érhető el megfelelő társadalmi párbeszéd nélkül, amelynek során különös figyelmet kell fordítani a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra, illetve bevonásukra;

J.  mivel a szociális partnerekkel folytatott folyamatos, nyílt és őszinte párbeszéd továbbra is kulcsfontosságú a termelés és az átállások zökkenőmentességének biztosításához, a munkahelyi mentális és fizikai jólét problémáinak kezeléséhez, valamint a munkáltatókkal való új, a munkavállalók jogait tiszteletben tartó és javító munkakapcsolatok kialakításához;

1.  őszinte szolidaritását fejezi ki azon munkavállalók iránt, akiknek munkahelyét bezárják és akiknek munkakörülményei emiatt megváltoznak, és arra szólít fel, hogy támogatásuk érdekében sürgősen hozzanak intézkedéseket;

2.  helyteleníti a vállalatok szerkezetátalakítási terveinek kettős negatív hatását, nevezetesen a tömeges elbocsátásokat és a közpénzek pazarlását; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a szerkezetátalakítás esetére vezessenek be társadalmi kötelezettségeket a munkavállalók jogai tekintetében abban az esetben, ha a vállalatok állami források kedvezményezettjei, és határozottan elítéli azokat a bezárásokat és szerkezetátalakítási terveket, amelyek pusztán a tőkejövedelem maximalizálása érdekében munkavállalók ezreit teszik munkanélkülivé; úgy véli továbbá, hogy a vállalatokat kötelezni kellene arra, hogy az előző két évben kapott közvetlen és közvetett állami finanszírozást visszafizessék, ha más országba teszik át székhelyüket;

3.  emlékeztet arra, hogy az EU strukturális alapjai nem használhatók fel olyan módon, hogy közvetlenül vagy közvetve támogassák a szolgáltatások vagy a termelés másik tagállamba történő áthelyezését;

4.  helyteleníti azt a rövidtávú szemléletet, amely a részvényesek tőkehozamának és osztalékának nem fenntartható szintű maximalizálását helyezi előtérbe ahelyett, hogy újrabefektetne, és eleget tenne a munkavállalók és a helyi közösségek felé fennálló felelősségének;

5.  elutasítja, hogy a munkavállalók között verseny jöjjön létre a munkavállalói jogokat illetően, vagy hogy a vállalatok versenyezzenek egymással szociális, környezetvédelmi és adóügyi kérdésekben, továbbá elítéli a szociális és gazdasági dömping valamennyi formáját;

6.  a munkaügyi jogszabályok tagállami szintű végrehajtásának a munkaügyi felügyeletek révén történő javítására, valamint arra szólít fel, hogy hozzanak hathatós intézkedéseket a munkaügyi jogszabályok transznacionális munkavégzési formák keretében történő érvényesítésére, például úgy, hogy létrehoznak egy európai munkaügyi felügyeleti testületet;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozza ki a fizetésképtelenségi eljárások uniós keretét, amely nem csak a hitelezőket, hanem a munkavállalókat is a folyamat középpontjába helyezi, és minél több munkahely megőrzésére törekszik;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a versenypolitikára és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat a társadalmi és a regionális kohézió fenntartását, a munkaügyi és a környezetvédelmi normák javítását, illetve a közegészségügyi problémák kezelését célzó állami beavatkozás megkönnyítése érdekében;

9.  emlékeztet arra, hogy a vállalatok elsődleges társadalmi kötelezettsége az adók megfizetése; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy átfogó módon terjesszék ki az országonkénti jelentéstételt, és szabjanak szigorúbb tájékoztatási kötelezettséget a vállalkozások számára a tevékenységek beszüntetése vagy a csőd egy adott tagállamban történő bejelentése tekintetében;

10.  sürgeti a tagállamokat, hogy fizettessék vissza a vállalkozások számára nyújtott valamennyi támogatást – legyen szó adókedvezményekről, földár-csökkentésekről stb. –, amennyiben egy vállalat úgy dönt, hogy bezárja vagy áthelyezi telepét, és jogszabályok vagy kollektív szerződések révén gondoskodjanak a megfelelő szociális védelemről, munkakörülményekről és a tisztességes bérezésről, valamint az alaptalan elbocsátások elleni hatékony védelemről;

11.  felszólít az alaptalan elbocsátásokra vonatkozó jogszabályok szigorítására és hatékonyabb végrehajtására; hangsúlyozza, hogy az olyan esetekben, amikor egy vállalat vagy cég gazdaságilag sikeres, és/vagy egyetlen motivációja a nyereség növelése, be kellene tiltani a gazdasági okokból indított tömeges elbocsátásokat;

12.  felhívja a tagállamokat, hogy a tagállamok közötti bérverseny elkerülése érdekében – kellő figyelemmel a nemzeti jogszabályok és gyakorlatok betartására – nemzeti minimálbérek formájában állapítsanak meg bérminimumokat;

13.  hangsúlyozza a vállalati társadalmi felelősségvállalás alapvető szerepét a fenntartható növekedés biztosításában az Európai Unióban és világszerte; sürgeti a Bizottságot, hogy fogadjon el a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló olyan új stratégiát, amely szigorúbb jelentéstételi és megfelelési követelményeket ír elő, és sürgeti a tagállamokat, hogy támogassák a vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítását;

14.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kötelező eszközök révén kényszerítsék a vállalatokat, hogy internalizálják áthelyezési döntéseik társadalmi költségeit;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy az EU-ban működő vállalkozások és az Unión kívül működő uniós vállalkozások számára teremtsen egy új, mélyreható és átfogó európai keretet, amely magában foglalja a társadalmi, környezetvédelmi és helyi vállalati felelősségvállalási kötelezettségeket;

16.  hangsúlyozza, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás uniós normáit nem lehet megvalósítani, ha egy vállalat máshová helyezi át termelését anélkül, hogy tekintetbe venné gazdasági döntéseinek társadalmi következményeit; arra szólít fel, hogy kötelező eszközök révén kényszerítsék a vállalatokat, hogy internalizálják áthelyezési döntéseik társadalmi költségeit;

17.  rámutat arra, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalásnak olyan új területekre kell kiterjednie, mint a munkaszervezés, az esélyegyenlőség és a társadalmi integráció, a megkülönböztetés elleni intézkedések, valamint az egész életen át tartó tanulás és a képzés fejlesztése; hangsúlyozza, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalásnak ki kell terjednie például a munka minősége, a fizetések egyenlősége, a nemek közötti egyenlőség és a karrierkilátások, valamint az innovatív projektek előmozdítására annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a fenntartható gazdaság irányába történő elmozdulásban;

18.  emlékeztet arra, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap által nyújtott esetleges támogatás nem használható fel az elbocsátások megkönnyítésére, és ragaszkodik ahhoz, hogy az alapot a munkahelyek megtartásához használják fel;

19.  felszólítja az EU-t és a tagállamokat annak biztosítására, hogy megfelelő finanszírozás álljon rendelkezésre az uniós iparágakban a kritikus átmeneti időszakokat megkönnyítő képzési és helyreállítási intézkedésekre, és ragaszkodik ahhoz, hogy az EGAA a munkahelyek megőrzése érdekében a gyárak munkavállalók általi kivásárláshoz, nem pedig azok bezárásához nyújtson segítséget;

20.  sürgeti az EGAA átalakítását egy Európai Globalizációs Alkalmazkodási és Digitalizációs Alappá, amely előzetes képzést, átképzést és személyre szabott szolgáltatásokat kínál azoknak a munkavállalóknak, akik munkahelyük változása miatt elvesztették vagy elveszíthetik állásukat;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy európai szociális és környezeti fejlesztési alapot, amely a kötvénykibocsátásnak és az EKB hiteltámogatásának köszönhetően a termelési eszközök és a munkavállalói készségek európai szintű átalakításába fektet be annak érdekében, hogy felkarolja a termelés és a munka változásait és azokat a társadalmi és környezeti fejlődés forrásaivá tegye;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy vonja meg a strukturális alapokból származó juttatásokat, amennyiben valamely tagállam a szociális dömping nemzeti szintű engedélyezése vagy kiterjesztése céljából azt torzított és jogellenes módon használja fel;

23.  kéri az Európai Uniótól és tagállamaitól a következőket:

•  az indokolatlan elbocsátások elkerülésével és a meglévő magas szintű szakmai készségek optimalizálásával, valamint a részvényesek osztalékainak korlátozásával őrizzék meg a munkahelyeket;

•  biztosítsák az átláthatóságot az európai leányvállalatoktól az egyesült államokbeli vagy adóparadicsomokban található anyavállalathoz utalt pénzek vonatkozásában;

•  hozzanak szankciókat a vállalatokkal szemben, amennyiben azok nem hajlandók letenni szerkezetátalakítási terveikről;

24.  nyomatékosan felhívja az EU-t és a tagállamait, hogy sürgessék a megállapodás létrejöttét az Egyesült Nemzetek Szervezete transznacionális társaságokról szóló kötelező erejű szerződéséről – amelyet jelenleg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában tárgyalnak – annak érdekében, hogy megfelelően kezelhessék a transznacionális vállalatok visszaéléseit; ezzel összefüggésben kéri, hogy a gazdasági, szociális és kulturális jogokat építsék be e megállapodás hatókörébe;

25.  hangsúlyozza a szociális partnerek egy olyan koherens ipari stratégia kidolgozásában betöltött szerepét, amelynek szociális dimenziót kell magában foglalnia annak biztosítására, hogy a jelenlegi ipari átalakulás ne áshassa alá a munkajogokat;

26.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0377.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0346.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0010.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0317.

(5)

HL C 289., 2016.8.9., 19. o.

(6)

HL C 440., 2015.12.30., 23. o.

Utolsó frissítés: 2018. március 15.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat