ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az oknyomozó újságírók védelméről Európában: Jan Kuciak szlovák újságíró és Martina Kušnírová ügye
11.4.2018 - (2018/2628(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Roberta Metsola, Ingeborg Gräßle a PPE képviselőcsoport nevében
Claude Moraes, Birgit Sippel, Tanja Fajon, Josef Weidenholzer, Péter Niedermüller az S&D képviselőcsoport nevében
Ryszard Czarnecki, Helga Stevens, Monica Macovei, Raffaele Fitto, Ulrike Trebesius, Bernd Lucke, Branislav Škripek, Richard Sulík, Notis Marias, Peter van Dalen, Anders Primdahl Vistisen az ECR képviselőcsoport nevében
Sophia in ‘t Veld az ALDE képviselőcsoport nevében
Benedek Jávor a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Barbara Spinelli, Cornelia Ernst, Merja Kyllönen, Stelios Kouloglou, Younous Omarjee, Marisa Matias, Martin Schirdewan, Matt Carthy, Lynn Boylan, Martina Anderson, Liadh Ní Riada, Dimitrios Papadimoulis, Sofia Sakorafa a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Marco Valli, Laura Ferrara
B8-0186/2018
Az Európai Parlament állásfoglalása az oknyomozó újságírók védelméről Európában: Jan Kuciak szlovák újságíró és Martina Kušnírová ügye
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 4., 5., 6., 9. és 10. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6., 7., 8., 10. 11., 12. és 47. cikkére,
– tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának kapcsolódó ítélkezési gyakorlatára,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR),
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának az ICCPR (a vélemény és a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló) 19. cikkéhez fűzött 34. számú általános észrevételére,
– tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az újságírók elleni támadásokról és a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló 2141 (2017) számú határozatára,
– tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2014. április 30-i, az újságírás védelméről, valamint az újságírók és más médiaszereplők biztonságáról szóló nyilatkozatára,
– tekintettel az EBESZ által a tömegtájékoztatás és a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a szabad információáramlás tekintetében tett kötelezettségvállalásokra,
– tekintettel a vállalatok és állami szervek bizalmas információit közérdekből leleplező bejelentők védelmére szolgáló jogszerű intézkedésekről szóló, 2017. október 24-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2016. október 25-i állásfoglalására[2],
– tekintettel a jogállamiság máltai helyzetéről szóló, 2011. február 17-i állásfoglalására[3],
– tekintettel a korrupció elleni küzdelemről és a CRIM bizottság állásfoglalásának nyomon követéséről szóló, 2016. október 25-i állásfoglalására[4],
– tekintettel a tömegtájékoztatás szabadságáért tevékenykedő 17 szervezet által Jean-Claude Junckernek, a Bizottság elnökének 2018. március 6-án írt nyílt levélre,
– tekintettel a Tanács és a Bizottság „Az oknyomozó újságírók védelméről Európában:
Jan Kuciak szlovák újságíró és Martina Kušnírová ügye” című, 2018. március 14-i nyilatkozataira,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint az uniós szerződésekben és a nemzetközi emberi jogi eszközökben rögzített értékek és elvek tiszteletben tartása az Unió és a tagállamok kötelessége, amelynek eleget kell tenni;
B. mivel az EUSZ 6. cikkének (3) bekezdése megerősíti, hogy az EJEE-ben garantált és a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következő alapvető jogok az uniós jog általános alapelveit képezik;
C. mivel az Unió a kölcsönös bizalom vélelme, vagyis annak előfeltételezése alapján működik, hogy a tagállamok az EJEE-ben, az Alapjogi Chartában és az ICC rögzítetteknek megfelelően tiszteletben tartják a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat;
D. mivel a szabad, független és akadálytalanul működő média a demokratikus társadalmak egyik sarokköve; mivel a tagállamok kötelessége biztosítani területükön a sajtószabadság és az újságírók védelmét;
E. mivel a vélemény és a véleménynyilvánítás szabadsága az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvei teljes körű érvényesítésének elengedhetetlen feltétele;
F. mivel az Unió és tagállamai elkötelezték magukat a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének, valamint a tájékozódás és a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása mellett az Alapjogi Charta 11. cikkében, az EJEE 10. cikkében és az ICCPR 19. cikkében foglaltaknak megfelelően; mivel a médiának a közélet őreként betöltött szerepe elengedhetetlen e jogok fenntartása és valamennyi alapvető jog védelme szempontjából;
G. mivel az Uniónak módjában áll fellépni az alapját képező közös értékek megvédelmezése érdekében; mivel a jogállamiságot és az alapvető jogokat valamennyi tagállamban ugyanolyan mértékben érvényesíteni kell;
H. mivel Jan Kuciak oknyomozó újságírót és partnerét, Martina Kušnírovát 2018. február 25-én otthonukban (Veľká Mača) meggyilkolták;
I. mivel az igazságszolgáltatáshoz való független és átlátható hozzáféréshez való jog a jogállamiság alapvető eleme; mivel e gyilkosságok – és a korábbiak – elkövetőit bíróság elé kell állítani, és el kell ítélni a büntetlenség gyakorlatát;
J. mivel az elmúlt 10 évben ez az ötödik alkalom, hogy újságírót gyilkolnak meg az Unió valamely tagállamában[5], és Daphne Caruana Galizia 2017. októberi máltai meggyilkolását követően a második olyan eset, melyben a panamai dokumentumokkal foglalkozó oknyomozó újságírót ölnek meg; mivel az oknyomozó újságírás elleni támadások a jogállamiság és a demokrácia ellen elkövetett bűntettek;
K. mivel Jan Kuciak a nagyszabású adókijátszási, adócsalási, korrupciós és pénzmosási botrányokra specializálódott, és legutolsó cikkében, melyet halála után tettek közzé, az uniós mezőgazdasági támogatásokat érintő, az olasz ‘Ndrangheta maffiacsoport általi lehetséges zsarolást tárta fel, amelyben magas rangú politikusokhoz közel álló kormánytisztviselők is részt vehettek;
L. mivel a gyilkosság az 1989-es bársonyos forradalmat követő legnagyobb békés tüntetésekhez és utcai felvonulásokhoz vezetett, melyek résztvevői igazságot, elszámoltathatóságot és jogállamiságot követeltek, valamint szót emeltek a tömegtájékoztatás szabadságának tiszteletben tartása és a korrupció elleni harc mellett; mivel vissza kell állítani az állami intézményekbe vetett bizalmat;
M. mivel az Európa Tanács szerint az újságírók ellen elkövetett visszaélések és bűncselekmények jelentős visszatartó hatást gyakorolnak a véleménynyilvánítás szabadságára, és felerősítik az öncenzúra jelenségét;
N. mivel az Organized Crime and Corruption Reporting Project jelentése szerint Jan Kuciak személyes adatait kiszivárogtathatták, miután több alkalommal információszabadság iránti kérelmet nyújtott be a szlovák állami hatóságokhoz; mivel Jan Kuciak büntető feljelentést tett az ügyészséghez, miután egy szlovák üzletember megfenyegette, majd ezt követően azt állította, hogy ügyét még a benyújtás után 44 nappal sem utalták ki semmilyen rendőrnek, és tanúk meghallgatása nélkül lezárták;
O. mivel az újságírók és forrásaik, többek között a visszaélést bejelentők védelme tagállamról tagállamra változik, és a legtöbb esetben nem tartozik hozzá a megtorlás, a rágalmazási perek, a fenyegetés, a megfélemlítő eljárások vagy egyéb negatív következmények elleni tényleges védelem; mivel a bizonyos tagállamok által az újságírók számára biztosított védelem elégtelensége, valamint az egyes közszereplők által a velük szemben kinyilvánított ellenséges érzelmek jelentős mértékben aláássák alapvető szabadságaikat;
P. mivel a médiapluralizmus-figyelő 2016-os szlovákiai országjelentése magas kockázat fennállását állapította meg a politikai függetlenség tekintetében, különösen azért, mert a helyi médiát az önkormányzatok finanszírozzák, vagy gyakran közvetlenül azok tulajdonában vannak, és potenciális politikai nyomásnak vannak kitéve; mivel a jelentés az újságírói források védelmének meglévő biztosítékait is megemlíti, például az igazságügyi felülvizsgálatot és a jogi fogalommeghatározásokat;
Q. mivel a Riporterek Határok Nélkül által 2017-ben közzétett sajtószabadság-index szerint a rágalmazás Szlovákiában akár nyolc év börtönnel is sújtható, ami az ilyen vétség tekintetében az Unióban a legszigorúbb büntetés; mivel azonban Szlovákia a 17. helyez foglalja el ebben a rangsorban;
R. mivel a Riporterek Határok Nélkül főtitkára 2018. március 2-i pozsonyi látogatása során elítélte az újságírók felháborító helyzetét, melynek fenntartásához bizonyos tagállamokban számos európai politikus, köztük számos vezető kormánytag is hozzájárul, vagy épp ők idézik elő;
S. mivel 2007 óta számos újságírót támadtak meg Szlovákiában, és ketten közülük eltűntnek vannak nyilvánítva;
T. mivel a Világgazdasági Fórum szerint Szlovákia 2017-ben a 137 vizsgált ország között a 117. helyet foglalta el a korrupció tekintetében; mivel jelentősen csökkent a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményeket vizsgáló eljárások száma; mivel a 2018-as európai szemeszter szlovákiai országjelentése szerint nem történt előrelépés a korrupció elleni küzdelem fokozása terén;
U. mivel a Parlament az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) tagjainak részvételével 2018. március 9-én tényfeltáró látogatást szervezett Szlovákiába;
V. mivel a Parlament küldöttségének jelentése számos aggályról számolt be a nem kormányzati szervezetek képviselőivel kapcsolatban, különösen bizonyos összeférhetetlenségek kapcsán, például a Főügyészség és az annak tevékenységét ellenőrző szervek között, valamint a belügyminiszter és a rendőrfőkapitány között; mivel ezenkívül a jelentés a legfőbb ügyészek kiválasztását rendkívül átpolitizáltnak tartja, és bírálja, hogy nincsen olyan független szerv, amely kivizsgálná a rendőrség ellen benyújtott panaszokat; mivel a jelentés megkérdőjelezte a tömegtájékoztatás szabadságának, valamint a médiatulajdon átláthatóságának megfelelőségét;
W. mivel mikor a szlovák legfelső ellenőrző hivatal az uniós alapok kezelésével és közvetítésével foglalkozó valamennyi hatóságot vizsgálta, csak a szlovák mezőgazdasági kifizető ügynökségnél talált problémákat mivel az ellenőrző hivatal továbbította megállapításait a szlovák főügyésznek és a nemzeti bűnüldözési ügynökségnek;
1. határozottan elítéli Jan Kuciak, szlovák oknyomozó újságíró és partnere Martina Kušnírová meggyilkolását;
2. megdöbbenésének ad hangot amiatt, hogy féléven belül az EU-ban ez már a második halálos kimenetelű támadás újságíró ellen, azt követően, hogy 2017. október 16-án Máltán megölték Daphne Caruana Galizia újságírónőt;
3. felszólítja a szlovák hatóságokat, hogy minden szükséges erőforrást mozgósítsanak a Jan Kuciak and Martina Kušnírová ellen elkövetett gyilkosság teljes körű, alapos és független kivizsgálása érdekében, amelynek eredményeként a felelősöket bíróság elé lehet állítani; üdvözli, hogy a nyomozás idején a szlovák hatóságok teljes mértékben együtt kívánnak működni a nemzetközi bűnüldöző hatóságokkal és az olasz maffiaellenes nyomozási igazgatósággal (DIA); határozottan javasolja, hogy közös nyomozó csoportot hozzanak létre, amelynek az Europol társvezetője, valamint hogy az Europol maradéktalan hozzáférést kapjon az ügy dokumentumaihoz;
4. felszólítja a szlovák főügyészt, hogy újra vizsgálja meg a Jan Kuciak által azt követően tett büntető feljelentés, hogy megfenyegették, továbbá hogy vizsgálja meg az arra vonatkozó bejelentéseket, hogy személyes adatok kerültek nyilvánosságra, miután több alkalommal információszabadság iránti kérelmet nyújtott be a szlovák hatóságokhoz;
5. szorgalmazza, hogy a szlovák hatóságok biztosítsák az oknyomozó újságírók minden fajta megfélemlítéstől, becsületsértési vádtól, fenyegetéstől és fizikai támadástól való védelmét, valamint hozzanak hatékony intézkedéseket azok védelmében, akik az elnémításukat célzó támadásokkal szemben élnek a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogaikkal;
6. elismeri, hogy az oknyomozó újságírók a demokrácia és a jogállamiság őrzőiként döntő szerepet játszhatnak; elítéli az uniós politikusok által újságírókra tett sertő megjegyzéseket; megállapítja, hogy a társadalom egészének elemi érdeke az oknyomozó újságírók és visszaélést bejelentő személyek legmagasabb szintű védelme; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat az újságírók – akiket rendszeresen beperelnek, hogy munkájukat cenzúrázzák és megfélemlítsék őket – Unión belüli védelmére irányuló jogalkotási és nem jogalkotási javaslatok, többek között páneurópai anti-Slapp (a közéleti részvétel elleni stratégiai pereket akadályozó) szabályok benyújtására;
7. felszólítja a Bizottságot, hogy védje, támogassa és alkalmazza az Európai Unióról szóló szerződésben, az Alapjogi Chartában, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt értékeket, és ezzel összefüggésben EU-szerte ellenőrizze és kezelje a média szabadságát és pluralizmusát érintő kihívásokat, tiszteletben tartva egyúttal a szubszidiaritás elvét; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tájékoztassa a Parlamentet a meghozott intézkedésekről;
8. rámutat, hogy a visszaélést bejelentő személyek döntő fontosságúnak bizonyultak a tényfeltáró újságírás és a független sajtó számára, és hogy a források bizalmas jellegének garantálása alapvető fontosságú a sajtószabadság szempontjából; hangsúlyozza tehát, hogy a visszaélést bejelentő személyek hozzájárulnak a demokráciához, a politika és a gazdaság átláthatóságához, valamint a nyilvánosság tájékoztatásához; felhívja a szlovák hatóságokat és valamennyi tagállamot, hogy biztosítsák az oknyomozó újságírók és a visszaélést bejelentő személyek személyes biztonságának és megélhetésének védelmét; kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló, hatékony, átfogó és horizontális uniós irányelvre, az Európa Tanács ajánlásainak és a Parlament 2017. február 14-i[6] és 2017. október 24-i állásfoglalásainak teljes körű elfogadásával;
9. felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy állandó pénzügyi támogatási rendszert, amely a független oknyomozó újságírás támogatására szolgáló meglévő források újraelosztása révén célzott költségvetést is magában foglal;
10. felszólítja az Elnökök Értekezletét, hogy terjesszen elő a Daphne Caruana Galizia és Jan Kuciak munkájának Parlament általi elismeréséről szóló javaslatot, valamint hogy mérlegelje a Parlament újságírók számára indított szakmai gyakorlatának Jan Kuciakról való elnevezését;
11. tudomásul veszi, hogy a tömegtájékoztatás sokszínűségével és szabadságával foglalkozó központ médiapluralizmusról szóló, 2016. évi jelentése közepes és magas kockázatot lát a szlovákiai média-tulajdonviszonyok horizontális koncentrációjában; úgy véli, hogy a médiapluralizmust számos tagállamban politikai szervek vagy egyének, illetve bizonyos kereskedelmi szervezetek általi ellenőrzés fenyegeti; hangsúlyozza, hogy általános elvként a kormányok nem élhetnek vissza pozíciójukkal a média befolyásolása tekintetében; javasolja, hogy az évente kiadott médiapluralizmus-monitor részletesebb információkat tartalmazzon a média-tulajdonviszonyokról;
12. üdvözli az „oknyomozó újságírás az EU szolgálatában” (IJ4EU) kezdeményezést, amelynek célja, hogy az EU-ban elősegítse és megerősítse az oknyomozó újságírók közötti határokon átnyúló együttműködést;
13. aggodalmát fejezi ki a demokráciát adott esetben romboló szlovákiai korrupcióval, uniós forrásokkal való visszaéléssel, hatalommal való visszaéléssel és összeférhetetlenséggel kapcsolatos állítások miatt; felhívja a szlovák felügyeleti és igazságügyi hatóságokat és az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), hogy vizsgálják ki valamennyi állítólagos szabálytalanságot és csalást, beleértve a héával kapcsolatos körhintacsalásokat, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) és egyéb strukturális alapokkal összefüggő csalásokat;
14. megállapítja, hogy a szlovák legfelső ellenőrző hivatal a mezőgazdasági kifizető ügynökségre vonatkozóan három kritikus hangvételű jelentést tett közzé; felszólítja a szlovák hatóságokat, hogy biztosítsák a legfelső ellenőrző hivatal megállapításainak alapos vizsgálatát; felszólítja az Európai Számvevőszéket, hogy folytasson vizsgálatot, és készítsen különjelentést a szlovákiai mezőgazdasági kifizetésekről;
15. ösztönzi a Parlament pénzügyi bűncselekményekkel, adókijátszási és adókikerülési ügyekkel foglalkozó különbizottságát, hogy vizsgálja meg a héacsalásra, a pénzmosásra és az európai alapokkal való visszaélésre vonatkozó állításokat, valamint az ilyen bűncselekményekből származó vagyoni eszközök lefoglalására vonatkozó nemzeti szabályok megfelelőségét, különös tekintettel Jan Kuciak és más oknyomozó újságírók munkájára;
16. felhívja a Tanácsot, hogy működjön együtt a részt vevő tagállamokkal az Európai Ügyészség mielőbbi felállítása céljából az uniós csalás és az Unió pénzügyi érdekeit érintő egyéb bűncselekmények elleni összehangolt fellépés érdekében;
17. aggodalmát fejezi ki az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által Szlovákiába tett tényfeltáró küldetésüket követően készített jelentés megállapításaival kapcsolatban, amely jelentés szerint a magas rangú ügyészek kiválasztása vélhetően erősen átpolitizált, és a magas beosztású tisztviselőkkel szemben számos olyan korrupciós esetet jelentettek, amelyek esetében nem került sor megfelelő kivizsgálásra; felhívja a szlovák hatóságokat, hogy erősítsék meg a bűnüldözés pártatlanságát;
18. ismételten hangsúlyozza, hogy a Bizottság úgy határozott, hogy nem teszi közzé az uniós antikorrupciós jelentést 2017-ben, és felszólítja a Bizottságot, hogy késedelem nélkül folytassa a korrupció elleni küzdelem éves ellenőrzését valamennyi tagállamban; felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki szigorú mutatókat és könnyen alkalmazható, egységes kritériumokat a tagállami korrupció szintjének mérésére, és értékelje a korrupció elleni politikáikat, összhangban az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2014. évi éves jelentésről szóló, 2016. március 8-i parlamenti állásfoglalással;[7]
19. hangsúlyozza, létfontosságú, hogy biztosítsák az EUSZ 2. cikkében felsorolt közös európai értékek maradéktalan érvényesülését, és az Alapjogi Chartában meghatározott alapvető jogokat;
20. határozottan felszólít a Parlament 2016. október 25-i, a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló állásfoglalásának[8] megfelelő, rendszeres, valamennyi tagállam, valamint a Tanács, a Bizottság és a Parlament részvételével zajló ellenőrzési folyamat és párbeszéd bevezetésére az EU alapvető értékeinek – a demokrácia, az alapjogok és a jogállamiság – megóvása érdekében;
21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Szlovák Köztársaság elnökének.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0402.
- [2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0409.
- [3] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0438.
- [4] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0403.
- [5] Lásd: https://rsf.org/en/journalists-killed
- [6] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0022.
- [7] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0071.
- [8] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0409.