ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról
25.5.2018 - (2018/2714(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Bernd Kölmel az ECR képviselőcsoport nevében
B8-0240/2018
Az Európai Parlament állásfoglalása a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló tanácsi és bizottsági nyilatkozatokra;
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió tagállamainak polgárai elvárják, hogy a költségvetés megfeleljen a jövőbeni igényeknek;
B. mivel az uniós költségvetés csak akkor tekinthető sikeresnek, ha kézzelfogható eredményeket hoz a kiadások helyszínén;
C. mivel a hatékony és teljesítményalapú költségvetési politikán alapuló fenntartható, kiegyensúlyozott és átlátható uniós költségvetés, amely tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, elengedhetetlen a tartós partnerség, illetve az uniós tagállamok közötti együttműködés és bizalom javítása érdekében;
D. mivel az uniós finanszírozás révén elért teljesítményt, annak költséghatékonyságát és eredményeit minden esetben egy költségvetési ellenőrzési rendszer révén kell ellenőrizni az uniós kiadások fenntartható, hosszú távú hatásainak megállapítása érdekében;
E. mivel az Európai Unió számos szakpolitikai területét át kell alakítani a XXI. század kihívásainak való megfelelés érdekében;
F. mivel a bürokratikus késedelmek és a rossz gazdálkodás megakadályozza az uniós költségvetés lehetőségeinek teljes körű megvalósítását, és mivel a tisztességes versenyt biztosító jobb szabályozás elengedhetetlen a gazdaságok fenntartható módon történő megerősítéséhez;
1. sajnálatát fejezi ki az Európai Bizottság által a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatai részeként előterjesztett számadatok egyértelműségének és összehasonlíthatóságának hiánya miatt;
2. tudomásul veszi, hogy a Bizottság közleményét kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum címe „A kiadások felülvizsgálata”; sajnálja, hogy nem került csatolásra a bizottsági szolgálatok által végzett, a kiadásokra vonatkozó felülvizsgálata eredménye, amely a bizottsági szolgálati munkadokumentum alapjául szolgál; sajnálja, hogy a kiadások átfogó felülvizsgálata, amely az uniós költségvetés minden egyes szakpolitikai területének szisztematikus értékelését tartalmazza, csak a bizottsági főigazgatóságokon belül zajlott, és nem vontak be más érdekelteket; úgy véli, hogy az egyes szakpolitikák, programok és eszközök csak akkor lesznek hitelesek és legitimek az uniós polgárok szemében, ha objektív szükségleteken alapulnak;
3. üdvözli, hogy az európai hozzáadott érték vezérelvként nagyobb hangsúlyt kap; úgy véli, hogy az Unió politikai prioritásainak az „európai hozzáadott érték” világos, könnyen érthető meghatározásán kell alapulniuk, amelynek egyik elsődleges jellemzője, hogy az uniós szintű fellépés jobb eredményeket hoz, mintha ugyanazt a tevékenységet nemzeti szinten végezték volna;
4. ismételten hangsúlyozza, hogy minden program esetében meg kell erősíteni a teljesítményre összpontosítást egyértelműbb célkitűzések meghatározása által, és kisebb számú, minőségi teljesítménymutatóra összpontosítva; hangsúlyozza a „teljesítménykultúra” fontosságát a Bizottság főigazgatóságain; üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy a szabályok koherensebbek legyenek és drasztikusan csökkenjenek a kedvezményezettek és az irányító hatóságok adminisztratív terhei, az uniós programokban való részvétel megkönnyítése és a végrehajtás felgyorsítása érdekében;
5. üdvözli, hogy a 2021–2027 közötti időszakra javasolt többéves pénzügyi keret tekintetbe veszi az olyan kihívásokat, mint a nagy horderejű migrációs áramlások és a biztonsági fenyegetések; hisz az EU, a tagállamok és a nemzetközi szervezetek – köztük az ENSZ, a NATO és a Nemzetközösség – közötti szorosabb együttműködés ösztönzésében, a közös globális külpolitika, a biztonság és a humanitárius kihívások kezelése érdekében, figyelembe véve e területeken a nemzeti hatáskör szerepét;
6. tudomásul veszi az európai beruházásstabilizációs funkció sokkcsillapító mechanizmusként történő bevezetését; ellenzi az új intézmények létrehozása iránti túlzottan nagy lelkesedést, miközben a gazdasági és monetáris problémák kezelésére vonatkozó jelenlegi szigorú szabályokat folyamatosan figyelmen kívül hagyják, sőt, nyilvánosan ellenük fordulnak; úgy véli, hogy a beruházások élénkítése nem tekinthető a szükséges strukturális reformok alternatívájának;
7. megjegyzi, hogy bár a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslat felvázol néhány, a jövőre vonatkozó átfogó döntést, és számos szakpolitikai terület átalakítását jelenti be, az új szakpolitikai döntések hatása csak akkor válik világossá, amikor az azokkal járó ágazati jogszabályok bevezetésre kerülnek; ezért várakozással tekint a kiadási programok jogalapjainak közzététele elé a következő hetekben, amely lehetővé teszi a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat általános jellemzőinek értékelését;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.