Eljárás : 2018/2718(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0242/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0242/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 31/05/2018 - 7.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0237

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 280kWORD 54k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0242/2018
28.5.2018
PE621.626v01-00
 
B8-0242/2018

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről 2020 után (2018/2718(RSP))


Marian-Jean Marinescu, Wim van de Camp, Francisco José Millán Mon, Ivo Belet a PPE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről 2020 után (2018/2718(RSP))  
B8-0242/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 311., 312. és 323. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1) és annak a 2017. június 20-i (EU, Euratom) 2017/1123 tanácsi rendelet(2) általi későbbi módosítására,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra,

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló, 2017. június 28-i vitaanyagára (COM(2017)0358),

–  tekintettel az Európai Unió pénzügyeinek jövőjére vonatkozó vitaanyagról szóló, 2017. október 24-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2016. szeptember 14-i javaslatára (COM(2016)0604) és az azt kísérő SWD(2016)0299 számú szolgálati munkadokumentumra,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás módosítására irányuló, 2016. szeptember 14-i javaslatára (COM(2016)0606),

–  tekintettel a Párizsi Megállapodás Parlament általi, 2016. október 4-i és Tanács általi, 2016. október 5-i megerősítésére,

–  tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 26-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló 2016. június 15-i véleményére(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a közlekedési ágazat és annak infrastruktúrája valamennyi ország fejlődése, valamint a tagállamok lakosainak jólléte szempontjából is központi és döntő szerepet játszik, és ezért a közlekedési ágazat továbbra is kulcsfontosságú beruházási terület, amely az összes uniós régió gazdasági potenciáljának erősítése révén – így a gazdasági, területi és társadalmi kohézió ösztönzése, a belső piac támogatása, következésképpen a kohézió, az integráció, valamint a társadalmi és gazdasági befogadás elősegítése, a régiók közötti egyenlőtlenségek leküzdése, az elnéptelenedés által veszélyeztetett, legkülső régiókban a szolgáltatásokhoz és a képzéshez való hozzáférés megkönnyítése, illetve a vállalkozásalapítást és a fejlesztéseket segítő hálózatok megerősítése által – járul hozzá a növekedéshez, a versenyképességhez és a fejlődéshez;

B.  mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF) a közlekedési, energetikai és távközlési infrastruktúra közös, központilag irányított finanszírozási programjaként hozták létre, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia, valamint az EU energia- és éghajlatpolitika terén megvalósuló „20–20–20” célkitűzéseinek részeként;

C.  mivel a CEF jelentős részét teszi ki a közlekedési és energetikai projektek uniós finanszírozásának, és jelentős mértékben hozzájárul az európai gazdaság dekarbonizációjához, előmozdítva ezáltal a Párizsi Megállapodás szerinti kibocsátáscsökkentési célok teljesítését;

D.  mivel a megfelelő ágazati iránymutatások alapján a CEF-nek a kiemelkedő európai hozzáadott értékkel rendelkező projektekre és a magánszektorból származó beruházások bevonásának előmozdítására összpontosítva támogatnia kell a transzeurópai hálózatok (TEN) fejlesztését a belső piac kohéziójának és a globális piacon az uniós versenyképesség javítása céljából, egyúttal orvosolva a piaci hiányosságokat;

E.  mivel a CEF által társfinanszírozott projektek három fő ágazatban megfelelnek az európai szintű összekapcsoltság növelésére, valamint a támogatások európai dimenziójú közjavakra való összpontosítására irányuló uniós törekvéseknek; mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hozzájárul a Bizottság foglalkoztatással, növekedéssel és beruházásokkal, belső piaccal, energiaunióval, éghajlattal, valamint digitális egységes piaccal kapcsolatos, az EU globális versenyképességét erősítő prioritásaihoz;

F.  mivel 2017 végéig a CEF közlekedési része már 21,3 milliárd eurós támogatást nyújtott a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) projektjeihez, összesen 41,6 milliárd euró összegű beruházást bevonva; mivel 2018 folyamán további támogatási megállapodások kerülnek aláírásra a CEF-ből nyújtott támogatásokat magánfinanszírozással ötvöző pályázati felhívás keretében, többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA); mivel az említett pályázati felhívás eredeti 1 milliárd eurós költségvetése 2017 novemberében 350 millió euróval megemelkedett az „Innováció és új technológiák” kiemelt kezdeményezés támogatására az alternatív tüzelőanyagokkal kapcsolatos cselekvési terv céljaival összhangban;

G.  mivel a Bizottság várhatóan 2018 májusában és júniusában teszi közzé az európai stratégiai beruházásról, többek között az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) frissítéséről szóló jogalkotási javaslatait;

1.  hangsúlyozza, hogy a közlekedési infrastruktúrába történő beruházás a hosszú távú növekedésbe, a versenyképességbe és a munkahelyteremtésbe való beruházást jelent, ahol az EU kézzelfogható hozzáadott értéket nyújt a polgárok számára;

2.  úgy véli, hogy a közlekedési ágazatban előnyben kell részesíteni azokat a projekteket, amelyek határokon átnyúló összeköttetéseket hoznak létre vagy javítják azokat, pótolják a hiányzó csatlakozásokat, és megszüntetik a szűk keresztmetszeteket; ezért úgy véli, hogy ebben a forgatókönyvben a CEF konkrét módon járulna hozzá az egységes európai közlekedési térség megvalósításához;

3.  kitart továbbá amellett, hogy a CEF-nek arra kell összpontosítania, hogy a közlekedési összeköttetések fejlesztése tekintetében uniós hozzáadott értéket biztosítson, főként olyan nemzeti, regionális vagy helyi szintű projektekre összpontosítva, amelyek uniós támogatás nélkül máskülönben nem valósulnának meg;

4.  támogatja azt a gondolatot, hogy a CEF-nek a továbbiakban is közpénzből és magánforrásból származó finanszírozást kell irányítania az EU szakpolitikai célkitűzései felé, lehetővé kell tennie olyan kulcsfontosságú beruházásokat, amelyek esetében a költségeket nemzeti/helyi szinten viselik, előnyei azonban európai szinten is kézzelfoghatók, és hozzá kell járulnia az alacsony kibocsátású és digitális társadalommá való átalakulás felgyorsításához;

5.  ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is támogatások formájában ossza el a CEF finanszírozását, miután a CEF-finanszírozás nagy többsége járó olyan projektekre irányul, amelyek szélesebb regionális és uniós előnyökkel járnak, de amelyek számára nem áll rendelkezésre elegendő nemzeti vagy piaci alapú finanszírozás;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a CEF mint konkrét ágazati célkitűzésekkel rendelkező, határokon átnyúló vagy uniós szintű átjárhatósági dimenziót tartalmazó összetett projektekkel foglalkozó, szakpolitika-vezérelt eszköz továbbfejlesztésének további lehetőségeit;

7.  kiemeli a közvetlen irányítás fontosságát, amely szükségessé teszi a pénzeszközök gyors elosztását és a költségvetés rendkívül hatékony és eredményes végrehajtását; hangsúlyozza, hogy a CEF-támogatások közvetlen irányítása a projektek határozott tervezése és versenyen alapuló kiválasztása, a koordinált végrehajtás és a tagállamok teljes körű bevonása révén nagyon hatékonynak bizonyult; miután az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (INEA) – különösen az egyes cselekvésekre el nem költött pénzek újak finanszírozására való gyors átirányítása tekintetében mutatott rugalmasságának köszönhetően – nagyon jó eredményeket mutathat fel a CEF irányítása és a költségvetés optimalizálása terén, az uniós pénzeszközök megfelelő elköltésének garantálása érdekében ragaszkodik az INEA megerősítéséhez;

8.  ismételten hangsúlyozza, hogy a CEF-támogatásokat piaci alapú finanszírozással, különösen az ESBA keretében elérhető eszközökkel ötvöző, 2017-ben közzétett támogatásötvözési felhívás célja, hogy erősítse a két támogatási rendszer közötti kiegészítő jelleget, és egyúttal bevonjon más finanszírozási forrásokat, nevezetesen az ESBA-t, a magánbefektetőket vagy nemzeti fejlesztési bankokat;

9.  kiemeli a CEF, a Horizont 2020 és az európai strukturális és beruházási alapok és az ESBA egymást kiegészítő jellegének előnyeit; rámutat, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap erős regionális dimenzióval rendelkezik, amely a helyi igényekre ad választ, és a kevésbé fejlett régiókra és a pénzügyi támogatásokat a Kohéziós Alapból támogatott 15 tagállamra összpontosítja, míg a CEF célja a TEN-T törzshálózati folyosók uniós szintű prioritásainak központosított kezelése az uniós integráció középpontba állításával a határokon átnyúló összeköttetések és összekapcsoltság, a szűk keresztmetszetek megszüntetése és átjárhatósági projektek révén;

10.  üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek értelmében a kohéziós költségvetés egy részét (11,3 milliárd EUR – közlekedés) a CEF-keretrendszeren belül, közvetlen irányítás alatt hajtották végre; rámutat, hogy az uniós közlekedési infrastruktúra beruházásainak továbbra is megfelelő egyensúlyt kell mutatniuk a központilag irányított és a megosztott irányítású források között;

11.  megállapítja, hogy a CEF katalizátorként működött az ESBA tekintetében, mivel több olyan projektet kezdeményeztek a CEF közvetlen beruházásai keretében, amelyek beilleszkedtek az ESBA tervezett projektjeibe; rámutat továbbá arra, hogy időközben több olyan projekt vált az ESBA kedvezményezettjévé, amelyet a CEF támogatásával készítettek elő, vagy amelynek munkálatait részben CEF-támogatásokból támogatták; kiemeli azonban, hogy az ESBA-nak helyettesítő hatást is gyakorolt a CEF pénzügyi eszközeire;

12.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák fenn elkötelezettségüket a CEF fő politikai célkitűzései mellett, amelyek a közlekedés területén a TEN-T törzshálózat teljes befejezése, beleértve a SESAR és az ERMTS üzembe helyezését, a tiszta, versenyképes, innovatív és összekapcsolt mobilitásra való átállást 2030-ig (ezen belül az alternatív üzemanyagok töltőállomás-infrastruktúrája gerinchálózatát 2025-ig); az átfogó TEN-T hálózat 2050-ig történő megvalósítása felé való előrehaladás; az energiapolitika terén a TEN-E elsőbbségi folyosói, valamint a „Tiszta energia minden európainak” közleményhez és a hosszú távú dekarbonizációs célkitűzésekhez – nevezetesen a hálózatok intelligenssé alakításához és digitalizálásához, a 2030-as rendszerösszekötési célkitűzések megvalósításához (a perifériás tagállamokat is beleértve), összekapcsolt offshore átviteli hálózatok kialakításához, az ellátásbiztonság többek között szinkronizálás révén történő biztosításához – igazodó tematikus területek 2030-ig történő megvalósítása; a digitalizáció területén a digitális egységes piac előnyeinek maximalizálása minden polgár és vállalkozás számára 2030-ra a teljes kiberbiztonságot élvező gigabitalapú társadalom 2025-ig történő megvalósításával, a terabites összeköttetés 2030-ra történő előkészítésével és az egészségügytől a mobilitáson át a közigazgatásig a kulcsfontosságú közérdekű területek digitális átalakítását támogató uniós szintű digitális szolgáltatási és adatinfrastruktúra fokozatos üzembe helyezésével;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli InvestEU Alapon belül vázoljon fel egy olyan célzott kezdeményezést, amely részben a támogatások és a pénzügyi eszközök összevonásával magánberuházásokat mozgósít az ERMTS teljes körű befejezésének elérése a érdekében;

14.  úgy véli, hogy egy olyan aktualizált Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre van szükség, amely minden közlekedési módra, többek között a közúti infrastruktúrára és a belvízi útvonalakra is kiterjed, a rendszerösszeköttetésekre és a hálózatok peremterületeken való teljes befejezésére összpontosít, foglalkozik az összes közlekedéssel kapcsolatos igénnyel, a digitális megoldásokat, a modális váltást és a fenntartható közlekedést is beleértve; úgy véli, hogy ennek az aktualizált Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek előnyben kell részesítenie a közvetlenebb csatlakozásokat a törzshálózat és az átfogó hálózatok között, ami magában foglalja többek között az olyan horizontális prioritásokat, mint a tengeri gyorsforgalmi utak; úgy véli, hogy ennek az előre meghatározott projektek következő CEF-rendeletbe foglalt jegyzékeiben is tükröződnie kell;

15.  emlékeztet arra, hogy az aktualizált Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz kulcsfontosságú a közlekedési törzshálózat 2030-ra történő befejezése szempontjából; úgy véli, hogy a vasúti folyosók kiegyensúlyozott földrajzi elosztása elősegíti a törzshálózat megvalósítását, a modális integráció javítását és a komodális műveletek előmozdítását; felhívja a Bizottságot, hogy az atlanti-óceáni peremrégiók és kikötőik összeköttetéseinek javítása érdekében bővítse a törzshálózat vasúti folyosóit;

16.  emlékeztet arra, hogy a távközlési ágazatban a CEF határokon átnyúló digitális közszolgáltatásokra, valamint kommunikációs és számítástechnikai infrastruktúrára helyezett kettős hangsúlya igazolta, hogy a program jelentős hatást gyakorol az EU digitális egységes piaccal kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítására, elősegítve a társadalmi kihívások – többek között az egészségügyi ellátás digitális átalakítása, a kiberbiztonság, a TEN-T folyosók 5G-lefedettsége és a kormányzatok digitalizálása – kezelésére irányuló közös politikák kidolgozását és végrehajtását;

17.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos 2011-es javaslata 50 milliárd EUR teljes költségvetéssel rendelkező pénzügyi eszközt vezetett be, amelyet úgy osztottak el, hogy 9,1 milliárd eurót energetikai projektekre, 9,2 milliárd eurót távközlési/digitális projektekre, 21,7 milliárd eurót pedig közlekedési projektekre fordítanak; emlékeztet továbbá arra, hogy a Kohéziós Alapból 10 milliárd eurót el kellett volna különíteni közlekedési projektekre, így a közlekedési ágazatra jutó források 31,7 milliárd eurót tettek volna ki, a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről, valamint az ESBA-ról folyó tárgyalások során azonban ez az összeg jelentősen csökkent;

18.  hangsúlyozza, hogy a CEF európai hozzáadott értéket teremt valamennyi tagállam számára a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező, összeköttetést célzó projektek támogatása, valamint a hiányzó összeköttetéseket pótló és a szűk keresztmetszeteket megszüntető projektek finanszírozása révén azzal a céllal, hogy biztosítsa az EU belső piacának megfelelő működését és a tagállamok közötti területi kohéziót;

19.  üdvözli az ágazatközi szinergiák bevezetését az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközben; várakozása szerint a jövőbeli ágazati szakpolitikai iránymutatásokat és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt rugalmasabbá teszik, hogy megkönnyítsék a szinergiákat és jobban figyelembe tudják venni az új technológiai fejlesztéseket és prioritásokat – mint például a digitalizációt –, miközben felgyorsítják a dekarbonizációt és kezelik a közös társadalmi kihívásokat, például a kiberbiztonságot;

20.  hangsúlyozza, hogy a CEF kezdettől fogva hatékony és célzott eszköz a transzeurópai infrastruktúrába (TEN) történő beruházások számára a közlekedés, az energetika és a digitális ágazat területén, és előmozdítja a munkahelyteremtéssel, a növekedéssel és a beruházásokkal, a belső piaccal, az energiaunióval, az éghajlattal és a digitális egységes piaccal kapcsolatos uniós prioritásokat, és ennek így kell maradnia a jövőben is;

21.  felhívja a Bizottságot annak szem előtt tartására, hogy az uniós szakpolitikai prioritásokban meghatározott transzeurópai hálózatok megvalósítása jelentős beruházásokat igényel, ami részben az uniós támogatások folyamatos támogatásától függ;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy a CEF keretrendszerét használják fel a „Cselekvési terv a katonai mobilitásról: Az EU lépéseket tesz a védelmi unió felé” című dokumentumban felvázolt célok elérésére;

23.  tudomásul veszi a Bizottságnak az EU jövőbeli költségvetéséről szóló közleményét; úgy véli, hogy a CEF számára javasolt előirányzatok szintje és különösen a közlekedésre szánt előirányzatok alacsony szintje nem kielégítő; megállapítja, hogy ez az előirányzat alacsonyabb a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben foglaltnál; felhívja a Bizottságot, hogy a CEF-rendeletre irányuló javaslatban terjesszen elő a közlekedés, az energiaügy és a távközlési infrastruktúra számára a szükségleteknek megfelelőbb és előnyösebb nagyobb összeget;

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a tagállamoknak.

 

(1)

HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(2)

HL L 163., 2017.6.24., 1. o.

(3)

HL C 101., 2018.3.16., 64. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0401.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0412.

(6)

HL C 17., 2017.1.18., 20. o.

Utolsó frissítés: 2018. szeptember 18.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat