ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY on Georgian occupied territories 10 years after the Russian invasion
11.6.2018 - (2018/2741(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Heidi Hautala, Rebecca Harms, Jordi Solé, Igor Šoltes a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0275/2018
B8-0279/2018
Az Európai Parlament állásfoglalása Grúzia megszállt területeiről az orosz invázió után 10 évvel
Az Európai Parlament,
– tekintettel az EU közvetítésével Grúzia és az Orosz Föderáció között létrejött, 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodásra, és tekintettel a 2008. szeptember 8-i végrehajtási megállapodásra,
– tekintettel a grúziai konfliktussal foglalkozó, Heidi Tagliavini által vezetett független nemzetközi tényfeltáró küldöttség 2009-es jelentésére,
– tekintettel a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodásokról/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekről szóló, 2016. január 21-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló éves jelentésről szóló 2017. december 13-i állásfoglalására[2],
– tekintettel a keleti partnerség csúcstalálkozóin elfogadott együttes nyilatkozatokra, különösen a 2017-ben Brüsszelben elfogadott nyilatkozatra,
– tekintettel a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) európai szomszédságpolitikáról (ENP) szóló közös közleményeire, különösen az ENP felülvizsgálatának végrehajtásáról szóló 2017. május 18-i jelentésre (JOIN(2017)0018), a „Keleti partnerség – 20 megvalósítandó célkitűzés 2020-ig: összpontosítás a legfontosabb kiemelt kérdésekre és a kézzelfogható eredményekre” című, 2017. június 9-i közös szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017)0300), valamint az „Európai Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája” című, 2016. évi közleményre,
– tekintettel a keleti szomszédságban kialakult helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira és különösen a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, a keleti partnerségről szóló 2017. november 15-i ajánlására[3],
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a EU határozottan támogatja Grúziának a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását;
B. mivel az EU kulcsfontosságú szerepet játszott a 2008. augusztusi és szeptemberi tűzszüneti megállapodások során és továbbra is szilárdan elkötelezett az Oroszország és Grúzia közötti konfliktus békés, a nemzetközi jog alapvető normáinak és elveinek maradéktalanul megfelelő megoldása mellett;
C. mivel 10 évvel az orosz–grúz konfliktus kitörése és az ezt követő grúziai orosz invázió után az Oroszországi Föderáció továbbra is fenntartja az elfoglalt területek illegális megszállását, és lépéseket tesz Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területek tényleges annektálása irányába, aláásva a nemzetközi jogot és a szabályokon alapuló nemzetközi rendszert;
D. mivel 10 évvel az orosz–grúz háborút követően az Oroszországi Föderáció továbbra is megszegi nemzetközi kötelezettségeit, és megtagadja az EU közvetítésével létrejött, 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodás végrehajtását;
E. mivel az Oroszországi Föderáció tovább erősíti illegális katonai jelenlétét Grúzia megszállt területein, és fokozza a katonaság kapacitásépítésének és gyakorlatozásának intenzitását, ezáltal súlyosan destabilizálva a biztonsági helyzetet a helyszínen;
F. mivel az Oroszországi Föderáció továbbra is elszigeteli Abházia és Chinvali régió/Dél-Oszétia területeket és lakosait az ország többi részétől az úgynevezett átkelőhelyek lezárásával és szögesdrót kerítés és egyéb mesterséges akadályok telepítésével, illetve az adminisztratív határvonal további kiterjesztésével;
G. mivel az etnikai tisztogatás több hullámának eredményeként lakóhelyét elhagyni kényszerülő több százezer belső menekült és az Abházia és Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területekről kitoloncolt menekültek továbbra is meg vannak fosztva az otthonukba való biztonságos és méltóságteljes visszatérés alapvető jogától;
H. mivel Grúzia megszállt területein folytatódik az emberi jogok – beleértve a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot, a tulajdonhoz való jogot és a saját nyelven való oktatáshoz való hozzáférés jogát – durva megsértése, és továbbra is sor kerül jogellenes fogva tartásra és emberrablásokra;
I. mivel az Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területeken lakó grúz lakosságot továbbra is intenzív, etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés éri;
J. mivel Sokhumiban és Chinvaliban a megszálló orosz erők brutális akcióik során törvénytelenül megölték Archil Tatunasvili, Giga Othozoria és Davit Basarulia grúz belső menekülteket;
K. mivel az Orosz Föderáció mint az Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területei felett ellenőrzést gyakorló hatalom teljes felelősséggel tartozik az emberi jogok súlyos megsértéséért és a helyszínen kialakult humanitárius helyzetért;
1. hangsúlyozza, hogy a szuverenitás, a függetlenség és a viták békés rendezése az európai biztonsági rend kulcsfontosságú elvei; hangsúlyozza, hogy a Grúziában kialakult konfliktusok megoldása elengedhetetlen az európai kontinens egésze biztonságának és stabilitásának megerősítéséhez; úgy véli, hogy ezek a konfliktusok és a grúziai területek folyamatos megszállása továbbra is potenciális fenyegetést jelentenek valamennyi európai ország szuverenitására;
2. ismételten kijelenti, hogy határozottan támogatja Grúziának a nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását és minden ország azon szuverén jogát, hogy szabadon dönthessen jövőjéről; tudomásul veszi, hogy az ENSZ Alapokmányában, a 1975. évi Helsinki Záróokmányban és az EBESZ 1990. évi Párizsi Chartájában foglalt elvek az európai kontinens békéjének sarokkövei;
3. támogatja a békés konfliktusrendezésre irányuló, többek között a 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodás betartása, az erőszak alkalmazásától való egyoldalú tartózkodás, a genfi nemzetközi tárgyalásokon való részvétel, valamint a megosztott közösségek közötti megbékélés és bizalomépítés érdekében tett erőfeszítések révén megvalósított grúz politikát;
4. követeli, hogy az Oroszországi Föderáció hagyjon fel Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területeinek megszállásával, és teljes körűen tartsa tiszteletben Grúzia szuverenitását és területi integritását, valamint nemzetközileg elismert határainak sérthetetlenségét;
5. felszólít kézzelfogható eredmények elérésére a genfi nemzetközi tárgyalások alapvető témáival kapcsolatban, ideértve az erőszak alkalmazásától való tartózkodásra vonatkozó kötelezettségvállalás megerősítését és végrehajtását, nemzetközi biztonsági mechanizmusok létrehozását Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területeken, valamint a belső menekültek és menekültek visszatérését a tartós béke és biztonság a térségben való megvalósítása érdekében;
6. szorgalmazza, hogy Grúzia kormánya folytassa az együttműködést a Nemzetközi Büntetőbírósággal (NBB) és könnyítse meg az NBB ügyészi hivatala által folytatott nyomozásokat, továbbá biztosítsa, hogy az NBB hivatala teljesítse megbízatását a tájékoztatás és az áldozatok részvétele tekintetében;
7. üdvözli Grúzia kormányának az „Egy lépés a jobb jövő irányába” elnevezésű új békekezdeményezését és minden olyam további kezdeményezést, amelynek célja az Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területeken lakó személyek humanitárius és társadalmi-gazdasági körülményeinek javítása, valamint az emberek közti kapcsolatok és bizalomépítés elősegítése a megosztott közösségek között;
8. határozottan felhívja az Oroszországi Föderációt, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit, és hajtsa végre maradéktalanul az EU közvetítésével létrejött, 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodást és vonja vissza katonai erőit Grúzia területéről;
9. felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy hagyjon fel a szögesdrót kerítések és egyéb mesterséges akadályok megszállt területeket elválasztó határvonal mentén való telepítésével, amelyekkel szándékosan akadályozza az emberek közötti érintkezést és elszigeteli mindkét megszállt terület lakosságát;
10. felhívja az Oroszországi Föderációt mint a tényleges ellenőrzést gyakorló hatalmat, hogy vessen véget a büntetlenségnek és az etnikai alapú bűncselekményeknek az Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területeken, valamint hogy hárítson el minden akadályt, amely hátráltatja annak biztosítását, hogy Archil Tatunasvili, Giga Othozoria és David Basarulia grúz belső menekültek illegális meggyilkolásának elkövetőit bíróság elé állítsák;
11. sürgeti az Oroszországi Föderációt mint a tényleges ellenőrzést gyakorló hatalmat, hogy hagyjon fel az emberi jogok megsértésével, a szabad mozgás és tartózkodás korlátozásával, az etnikai alapon történő megkülönböztetéssel, valamint a tulajdonhoz való jog és az anyanyelven történő oktatáshoz való hozzáféréshez való jog megsértésével Grúzia megszállt területein;
12. sürgeti az Oroszországi Föderációt, hogy tegye lehetővé a belső menekültek és a menekültek biztonságos és méltóságteljes visszatérését otthonaikba, valamint biztosítsa a nemzetközi emberi jogi megfigyelői mechanizmusok és a nem kormányzati szervezetek az érintett területekre való akadálytalan belépését;
13. felhívja az Oroszországi Föderációt, hogy tegye lehetővé az EU megfigyelő missziója (EUMM) számára mandátumával összefüggésben a belépést Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területekre;
14. megerősíti az EU szilárd elkötelezettségét aziránt, hogy tovább erősíti az Oroszország és Grúzia közötti konfliktus békés megoldásában betöltött szerepét azáltal, hogy a rendelkezésére álló valamennyi eszközt felhasználja egy átfogó megközelítés részeként, beleértve a dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselőjét, a genfi nemzetközi tárgyalásokon betöltött társelnöki tisztét, az EUMM Grúziát, valamint az el nem ismerés és a szerepvállalás politikáját;
15. felszólítja az uniós intézményeket, hogy a grúz hatóságokkal közösen gondolja végig a békés konfliktusrendezésben az EU által betöltött szerep, valamint a kapacitásépítés és az ellenálló képesség előmozdítása érdekében nyújtott támogatás további fokozásának a lehetőségeit, többek között a terrorizmus elleni küzdelem, a stratégiai kommunikáció, a kibervédelem és a biztonsági ágazat reformja terén; kéri, hogy az európai szomszédságpolitikára fordított, 2020 utáni uniós pénzügyi eszközökről szóló közelgő tárgyalások során szenteljenek kellő figyelmet az e tekintetben fennálló szükségleteknek;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EKSZ-nek és a Bizottságnak, Grúzia elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.
- [1] HL C 11., 2018.1.12., 82. o.
- [2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0493.
- [3] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0440.