ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a migrációs válságról és a humanitárius helyzetről Venezuelában és annak határain
2.7.2018 - (2018/2770(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Agustín Díaz de Mera García Consuegra, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Cristian Dan Preda, Luis de Grandes Pascual, José Inácio Faria, Verónica Lope Fontagné, Gabriel Mato, David McAllister, Dubravka Šuica, Sandra Kalniete, Elmar Brok, Lorenzo Cesa, Michael Gahler, Francisco José Millán Mon, Tunne Kelam, Fernando Ruas, Laima Liucija Andrikienė, Eduard Kukan, Julia Pitera, Ivan Štefanec, Jaromír Štětina, Esteban González Pons a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0315/2018
B8-0315/2018
Az Európai Parlament állásfoglalása a migrációs válságról és a humanitárius helyzetről Venezuelában és annak határain
Az Európai Parlament,
– tekintettel a venezuelai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a venezuelai helyzetről szóló 2014. február 27-i[1], a venezuelai demokratikus ellenzék üldöztetéséről szóló 2014. december 18-i[2], a venezuelai helyzetről szóló 2015. március 12-i[3], a venezuelai helyzetről szóló 2016. június 8-i[4], a venezuelai helyzetről szóló 2017. április 27-i[5], a venezuelai helyzetről szóló 2018. február 8-i[6], valamint a venezuelai választásokról szóló 2018. május 3-i[7] állásfoglalására,
– tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Fatou Bensouda 2018. február 8-i nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa Venezueláról szóló 2017. március 31-i nyilatkozatára;
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) 2018. június 22-i „Emberi jogi jogsértések a Venezuelai Bolivári Köztársaságban” című jelentésre,
– tekintettel a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések területével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, az emberijog-védők helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadó és az ENSZ az önkényes fogva tartás kérdésével foglalkozó munkacsoportja 2017. április 28-i együttes nyilatkozatára,
– tekintettel a G7-ek vezetőinek 2018. május 23-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Lima-csoport 2018. január 23-i, 2018. február 14-i, 2018. május 21-i és 2018. június 15-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) az egyre romló venezuelai humanitárius helyzetről szóló, 2018. április 20-i nyilatkozatára,
– tekintettel az AÁSZ Főtitkárságának és a nemzetközi szakértők fórumának az emberiesség elleni bűncselekmények esetleges venezuelai elkövetéséről szóló, 2018. május 29-i jelentésre,
– tekintettel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának (IACHR) 2018. február 12-én közzétett „Demokratikus intézmények, jogállamiság és emberi jogok Venezuelában” című jelentésére, valamint az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága 2018. március 14-i állásfoglalására,
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) a legutóbbi venezuelai fejleményekről szóló, 2018. január 26-i, 2018. április 19-i és 2018. május 22-i nyilatkozataira,
– tekintettel a Tanács 2017. november 13-i, 2018. január 22-i, 2018. május 28-i, valamint 2018. június 25-i következtetéseire,
– tekintettel Hrisztosz Sztilijanídisz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztos a 2018. márciusi kolumbiai hivatalos kiküldetésről szóló nyilatkozatára,
– tekintettel Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoportjának 2018. április 23-i nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság helyzete tovább romlik Venezuelában; mivel Venezuelának jelenleg példátlan politikai, társadalmi, gazdasági és humanitárius válsággal kell szembenéznie, amely egyre több halálos áldozatot követel, és a menekültek és migránsok számának növekedésével jár;
B. mivel a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz, gyógyszerekhez, élelmiszerekhez és vízhez való korlátozott hozzáférés következtében egyre több venezuelai ember – különösen a sérülékeny csoportok, így a nők, gyermekek és betegek – szenved alultápláltságban; mivel a nemzetközi közösség felkészültsége ellenére a venezuelai kormány sajnálatos módon továbbra is tagadja a probléma létezését, és nem hajlandó nyíltan átvenni a nemzetközi humanitárius segélyt, illetve elősegíteni annak szétosztását;
C. mivel az ország gazdasági helyzete jelentősen romlott; mivel a Nemzetközi Valutaalap előrejelzései szerint a venezuelai hiperinfláció mértéke 2018-ban a 2017-es 2 400%-ról ugrásszerűen 13 000%-ra fog emelkedni, ami átlagosan óránként mintegy 1,5 %-os áremelkedést eredményez;
D. mivel egy 2018. június 22-én közzétett OHCHR-jelentés kiemeli, hogy a venezuelai hatóságok nem vonják felelősségre az emberi jogok súlyos megsértésének – többek közt gyilkosságok, a tüntetők elleni túlzott erőszak, önkényes fogvatartások, bántalmazás és a kínzás – elkövetőit; mivel a tüntetők elleni, bírósági eljárás nélküli kivégzések elkövetésével gyanúsított biztonsági tisztek büntetlensége is általános gyakorlatnak tűnik; mivel az ilyen megállapítások bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az országban tapasztalható feszült helyzet tovább eszkalálódott;
E. mivel a 2018. május 20-én tartott választások lebonyolítása nem felelt meg a hiteles választási folyamatra vonatkozó nemzetközi minimumszabályoknak, és annak során nem tartották be a politikai pluralizmus, a demokrácia, az átláthatóság és a jogállamiság elveit; mivel ez tovább nehezíti a politikai válság megoldására tett erőfeszítéseket; mivel az EU egyéb demokratikus szervezetekkel együtt nem ismeri el a választásokat, illetve az ezen illegitim eljárással létrehozott hatóságokat;
F. mivel a Venezuelában kialakult többdimenziós válság a régióban mindeddig sohasem tapasztalt mértékű lakóhelyelhagyás kiváltója; mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint az országot elhagyó venezuelaiak száma 2005 és 2017 között drámai mértékben, 437 000-ről több mint 1,6 millióra nőtt; mivel 2015 és 2017 között körülbelül 945 000 venezuelai hagyta el az országot; mivel az országot 2014 óta elhagyó személyek száma 2018-ban meghaladta a 2 milliót; mivel a menedékjogot kérelmező venezuelai állampolgárok száma 2014 óta globálisan 2 000%-kal nőtt, és 2018. június közepéig meghaladta a 280 000 főt;
G. mivel az ENSZ Humanitárius Ügyekért Felelős Koordinációs Hivatala (UNOCHA) szerint Kolumbia fogadja be a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek legnagyobb részét, mivel az ország területén több mint 820 000 venezuelai él; mivel a Venezuelával határos Cucuta és Boa Vista városba jelentős arányú az emberek beáramlása, akik gyakran borzalmas egészségügyi állapotban vannak és súlyosan alultápláltak; mivel Peru, Chile, Argentína, Panama, Brazília, Ecuador, Mexikó, a Dominikai Köztársaság, Costa Rica, Uruguay, Bolívia és Paraguay szintén nagyszámú migráns és menekült beáramlásával néz szembe; mivel a menekültek egyre gyakrabban használnak tengeri útvonalakat, különösen a Karib-szigetek, így Aruba, Curaçao, Bonaire, valamint Trinidad és Tobago felé; mivel az európai országok is egyre inkább érintettek, különösen Spanyolország; mivel a befogadó országokra egyre nagyobb terhet ró, hogy segítséget nyújtsanak az újonnan érkezők számára;
H. mivel 2018. március 17-én az EU 31 millió euró összegű humanitárius segítségnyújtási csomagot biztosított Latin-Amerika és a Karib-térség számára, ebből 6 millió eurót szánt Kolumbiának és 2 millió eurót a venezuelai válság által érintett személyeknek; mivel a Bizottság 2018. június 7-én bejelentette, hogy 30,1 millió euró összegű csomagot bocsát rendelkezésre sürgősségi segély és középtávú fejlesztési támogatás formájában a venezuelai lakosság és a válság által érintett szomszédos országok támogatása céljából; mivel 2018-ben 5 millió eurót különítettek el a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében a Brazília és Kolumbia határain folytatott konfliktusmegelőző tevékenységekre;
1. mélységesen megdöbbenti a riasztó venezuelai humanitárius helyzet, amely számos halálos áldozatot követelt, és amelynek eredményeként soha nem látott mértékben áramlottak be menekültek és migránsok a szomszédos országokba és azokon túl; szolidaritást vállal az alapvető szükségletek, így az élelmiszerhez, ivóvízhez, egészségügyi szolgáltatásokhoz és gyógyszerekhez való hozzáférés hiánya miatt országukat elhagyni kényszerülő valamennyi venezuelai emberrel;
2. sürgeti a venezuelai hatóságokat, hogy ismerjék el a jelenlegi humanitárius válságot, akadályozzák meg annak további elmélyülését, és segítsenek elő politikai és gazdasági megoldásokat a civilek biztonságának és az ország és a régió stabilitásának biztosítása érdekében;
3. követeli, hogy a venezuelai hatóságok sürgősen és akadály nélkül engedjék be az országba a humanitárius segélyeket a humanitárius és közegészségügyi válság súlyosbodásának, és különösen az olyan betegségek újbóli megjelenésének megakadályozása érdekében, mint a kanyaró, a malária, a diftéria és a ragadós száj- és körömfájás, valamint hogy biztosítsanak akadálytalan hozzáférést azon nemzetközi szervezetek számára, amelyek támogatni kívánják a társadalom valamennyi érintett csoportját; kéri a legkiszolgáltatottabb csoportok – például a nők, a gyermekek és a betegek – körében jelentkező alultápláltság elleni rövid távú válaszlépések gyors végrehajtását;
4. elismerését fejezi ki a kolumbiai kormánynak a válaszintézkedések gyorsaságáért, valamint az országba belépő valamennyi venezuelai embernek nyújtott támogatásáért; elismeréssel szól a Brazília és a régió más országai, különösen Peru, valamint egyéb regionális és nemzetközi szervezetek, magán- és állami szervezetek, a katolikus egyház és általában a régióban élő polgárok által a venezuelai menekültek és migránsok számára biztosított aktív támogatásról és az irányukban tanúsított szolidaritásról;
5. felhívja a nemzetközi közösséget, hogy alakítson ki összehangolt, átfogó és regionális választ a válságra, és kötelezettségvállalásait teljesítve növelje a befogadó országoknak nyújtott pénzügyi és anyagi segítséget; melegen üdvözli az eddig odaítélt uniós humanitárius segélyeket, és felszólít a sürgősségi alapokon keresztül haladéktalanul nyújtandó további humanitárius támogatásra annak érdekében, hogy a szomszédos országokban a venezuelai válság által érintett személyek gyorsan növekvő igényeit kielégítsék;
6. sürgeti a venezuelai hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget valamennyi emberi jogi jogsértésnek, beleértve a polgári lakosság sérelmére elkövetett jogsértéseket is, valamint hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, így a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot; sürgeti továbbá a venezuelai hatóságokat, hogy állítsák helyre a demokratikus rendet, mivel az elengedhetetlen feltétele az eszkalálódó válság felszámolásának;
7. felszólít a nemzetközileg elismert demokratikus normáknak és a venezuelai alkotmányos rendnek megfelelő, új elnökválasztás megtartására; hangsúlyozza, hogy az ilyen választások eredményeként létrejövő legitim kormánynak sürgősen foglalkoznia kell a jelenlegi venezuelai gazdasági és társadalmi válsággal, valamint elő kell segítenie a nemzeti megbékélést;
8. üdvözli a venezuelai lakosságot nem veszélyeztető, további célzott és visszavonható szankciók gyors elfogadását a 2018. május 20-i jogellenes, nemzetközileg el nem ismert választások lefolytatásával összefüggésben, amelyekre az időpont vagy a feltételek egyeztetése nélkül, olyan körülmények között került sor, amelyek nem tették lehetővé valamennyi politikai párt egyenlő feltételek melletti részvételét; emlékeztet arra, hogy a kiéleződött politikai, társadalmi, gazdasági és humanitárius válságért felelős személyek, különösen Nicolás Maduro elnök ellen új szankciók foganatosíthatók;
9. teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) a venezuelai rezsim által elkövetett súlyos bűncselekmények és elnyomó intézkedések ügyében folytatott vizsgálatát, és felhívja az Európai Uniót, hogy e téren vállaljon aktív szerepet; támogatja az ENSZ emberi jogi főbiztosának felhívását, amely szerint a venezuelai helyzettel foglalkozó vizsgálóbizottságot kell létrehozni, és erősíteni kell az NBB részvételét;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság kormányának és nemzetgyűlésének, a Kolumbiai Köztársaság, a Brazil Szövetségi Köztársaság és a Perui Köztársaság kormányának és parlamentjének, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának és a Lima-csoportnak.
- [1] HL C 285., 2017.8.29., 145. o.
- [2] HL C 294., 2016.8.12., 21. o.
- [3] HL C 316., 2016.8.30., 190. o.
- [4] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0269.
- [5] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0200.
- [6] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0041.
- [7] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0199.